Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-25 / 126. szám, kedd

6 m%io 1954. május 25. Az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának ünnepi ülése Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének 300. évfordulója alkalmából Az ukrán nép lelkesen ünnepli Ukrajna és Oroszország újraegyesí­tésének 300 évfordulóját. Május 22-án a kievi Sevcsenka­sziházban az Ukrán Köztársaság Legfelső Tanácsa ülést tartott a történelmi évforduló alkalmából. Az ülésen részvevő vendégek kö­zött ott voltak az összes szovjet köztársaságok küldöttségei. Az ülést Ukrajna Legfelső Taná­csának elnöke Pavlo Ticsina ismert iró nyitotta meg. Nyikifor Kalcsen­ko, az Ukrán SzSzK minisztertaná­csának elnöke, felolvasta a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek, a Szovjetunió Minisztertaná­csának és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak az ukrán néphez intézett üd­vözlő levelét. Az ülés részvevői az üdvözleteket viharos tapssal fogadták. Az ün­neplés újult erővel tört ki, amikor kihirdették a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének határozatait az Ukrán Szovjet Szocialista Köz­társaságnak és Ukrajna fővárosá­nak, Kievnek Lenin-renddel való kitüntetéséről. Alekszej Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára beszámolót tartott „Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének 300. évfordulója" címmel. A beszámolót a megjelen­tek forró ünnepléssel üdvözölték. A Kommunista Párt Központi Bi­zottságának és az ukrán kormány­nak megbízásából az egész ukrán nép nevében szívélyesen üdvözölte a kiváló vendégeket, akik az ünnep alkalmából érkeztek Kievbe — az OSzSzSzK és más testvéri szövet­ségi köztársaság küldöttségeit, a Lengyel Népköztársaság küldöttsé­gét és a kanadai Egyesült Ukrán Szövetségnek küldöttségét. A szónok részletesen értékelte Ukrajna és Oroszország újraegyesí­tésének nagy történelmi jelentősé­gét. Ez az újraegyesülés mindörök­re megszilárdította a két testvéri szláv nemzet megbonthatatlan egy­ségét. Majd foglalkozott azokkal a sikerekkel, amelyeket az ukrán nép az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra fejlesztésében elért. Ezek a sikerek az orosz nemzet és az ösz­szes többi testvéri nemzetek önzet­len segítségének eredményei. Az Ukrán SzSzK Legfelső Taná­csa ezután az ukrán nép nevében hatalmas lelkesedéssel jóváhagyta a Szovjetunió Legfelső Tanácsához, a Szovjetunió Minisztertanácsához, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához intézett üdvözlő levelet. A testvéri köztár saságok küldöttségeinek vezetői az ülésen üdvözölték az ukrán népet. Az ünnep alkalmából az összes küldöttségek gyönyörű ajándéko kat és üdvözlő leveleket adtak át az ukrán népnek. Az Ukrán SzSzK Legfelső Taná­csa az ukrán nép nevében óriási lelkesedés mellett jóváhagyta a nagy orosz néphe/ intézett levelet és jóváhagyta az Ukrán SzSzK kormányától az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa jubileumi ülésére kijelölt küldöttség összetételét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és az SzKP Központi Bizottságának üdvözlete az ukrán néphez Á Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága az Ukrán SzSzK Legfelső Tanácsához, az Ukrán SzSzK Mi­nisztertanácsához és az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bizottságá­hoz üdvözletet intézett Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének 300 évfordulója alkalmából. Az üdvözlet többek között igy szól: A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szívélyesen üdvözli az Ukrán Szovjet Szocialista Köztár­saság munkásait, kolhozparasztjait, értelmiségét és összes dolgozóit, jókivánataikat fejezik ki nekik az ukrán és az orosz nép nagy nem­zeti ünnepének, a Szovjetunió összes testvéri nemzetei ünnepe — Ukrajna és Oroszország újraegye­sítése 300. évfordulójának alkalmá­ból. A perejaszlavszki tanács határo­zata Ukrajna és Oroszország újra­egyesítéséről hatalmas megnyilvá­nulása volt a szabadságszerető ukrán nép akaratának és nagy haladó jelentősége volt. Az Orosz­országgal való újraegyesülés az ukrán népet mentesítette a lengyel nemesség elnyomásától, Ukrajnát megvédelmezte a törökök és ta­tárok számos rablóhordájának szün­telen betöréseitől és biztosította *z ukrán nép nemzeti fejlődésének lehetőségét. A történelmi tapasztalatok be­bizonyították, hogy a testvéri egy­ség és szövetségesség útja. amelyet az orosz és az ukrán nép választott, az egyedüli helyes út volt. A két nagy szláv nép egyesítése megerő­sítette őket minden külső ellenség ellen a nagybirtokosok és a bur­zsoázia, a cárizmus és a kapita­lista rabszolgaság ellen folytatott közös harcukban. Ebben a harcban kifejlődött és t megerősödött az orosz és ukrán nép felbonthatatlan barátsága. A Szovjet-Ukrajna most egyik leg­nagyobb európai állam lett, hatal­mas ipara, haladó mezőgazdasága, virágzó városai és falvai, a kul­túra és a művészet terén elért ki­váló sikerei az összes szovjet nem­zetekben jogos hazafias büszkesé­get keltettek. A szocializmus nagy zászlaja alatt az ukrán nép elérte régi vágyát, az összes ukrán orszá­gok egy Ukrán-Szovjet Szocialista államban való egyesülését. A Szovjetunió összes testvérnem­zeteivel együtt az ukrán nép a Kommunista Párt vezetésével új győzelmekre törekszik a békés épí­tő munkában és biztosan halad előre a kommunizmus útján, nagy­ban hozzájárul az egész világon folyó békeharchoz. Ünnepi esték Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének 300. évfordulója alkalmából A moszkvai művészek örömteli módon ünneplik meg Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének 300 évfordulóját. A nagyjelentőségű nap alkalmá­ból május 22-én az írók Köz­ponti Házában gyűlést tartottak Az ünnepi gyűlésen megjelentek a moszkvai írók, költők, tudósok és újságírók. Az estét Konstantin Szimonov nyitotta meg. Beszámolt Ukrajnában tett útjának benyomá­sairól. A 300. évforduló ünnepsé­geire a moszkvai írók számos cso­portja ment Ukrajnába. Az orosz és az ukrán irodalom közötti történelmi kapcsolatokról Lev Nikulon író beszélt. Az este hangversennyel ért véget, amelyen ukrán zeneszerzők műveit adták elő. A történeími évforduló tisztele­tére nagy ünnepi estét rendeztek a moszkvai „Művészházban" is. Itt összegyűltek a főváros színházi életének képviselői. A foyerben kiállítás nyílt meg ukrán fes­tők műveiből. Ugyancsak ünnepi' esteket ren­deztek a moszkvai Film házban és a művészeti dolgozók központi há­zában is. A Béke-Világtanács rendkívüli ülése Berlinben Ma nyílt meg Berlinben a Béke­világtanács rendkívüli ülése, amely többek között a népek biztonságának és függetlenségének kérdéseiről, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltá­sának szükségességéről tárgyalt. A Béke-Viíágtanács kifejezésre juttatja i a világ közvéleményét, hogy a fon­tos problémákat' a nemzetközi fe­szültség enyhítésének és a béke meg­szilárdításának szellemében oldják meg. Berlinben összegyűltek a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, India, Japán, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Franciaország, Olaszor szág, Görögország, Argentína, Szíria Egviptom és más országok képvise­lői.* A szovjet küldöttséget Nyikolaj Tyihonov. a Szovjet Békebizottság elnöke vezeti. A küldöttség 12 tag­ból áll Tagjai között van Alekszej Szurkov kö'tő Alekszander Oparin akadémikus. Nyikolaj metropolita és mások Szombaton délután a Berlin­Schönefeld repülőtérre érkezett a Bé ke Világtanács tagjainak csehszlovák küldöttsége is. A küldöttséget Anež­ka Hodinová-Spurná, a Csehszlovák Békevédők Bizottságának elnöke, a nemzetgyűlés elnökhelyettese vezeti. A küldöttség tagjai J. L. Hromadka professzor, a Komenskij teológiai fa­kultás dékánja, Ján Mukarovský akadémikus, dr. h. c. Alekszander Horák, távösszeköttetési megbízott és Václav Bouček, a V. I. Lenin-üzem élmunkása. A csehszlovák küldöttséget a re­pülőtéren Heinz Willmann, a Német Béketanács főtitkára, a békemozga­lom dolgozói és az NDK-beli cseh­szlovák nagykövetség képviselői üd­vözölték. A kínai sajtó az indokínai kérdésről szóló genfi tárgyalásokról A kínai sajtó számos cikkben foglalkozik a genfi értekezlettel. A „Zsenminzsibao" című lap május 23-i számában írja: „A Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság küldöttségének őszinte erőfeszíté­sei következtében megnyílt az út az indokínai kérdés békés megol­dásához. Ha a francia küldöttség — írja a cikk szerzője^— őszinte óhajának ad kifeiezést a tárgyalá­sok megkezdésére a jóváhagyott el­járás alapján, akkor a zárt üléseken haladást érnek el. A francia kül­döttség azonban sajnos, nem nyil­vánít ilyen óhajt. Már a tárgyalások második napján eltért a napirend­től, átállt a gyarmati urak egyol­dalú álláspontjára, amelyhez Bi­dault a genfi értekezlet zárt ülésein tartja magát. A lap továbbá rámutat, hogy a nyugati gyarmatosítóknak az a csö­könyös törekvése, hogy visszauta­sítsák a béke helyreállítását Khmerben és Patet Laoban, azt je­lenti, hogy ott teljes gyarmati ural­muk felújítására készülnek és fenn akarják tartani a háborús arcvona­lat A Dalai láma üzenete ^o Ce-tunghoz Az Oj Kín^ sajtóiroda tudósítója jelenti Lhasszából: Május 20-án a Dalai láma üzenetet intézett Mao Ce-tunghoz, a Kínai Népköztársaság központi népkormánya elnökéhez, amelyben teljes egyetértését fejezi ki a Kína tibeti területe és India között megkötött kínai-indiai keres­kedelmi egyezménnyel. Az üzenet így szól: „Az önök ne­mes politikájának szellemében, amely a népek egyenjogúságán és szabad­ságán alapul és a békés külpolitika szellemében Pekingben egyezmény jött létre a Kínai Népköztársaság és az India Köztársaság között, Kína ti­beti részének és Indiának kereske­delmi kapcsolatáról és a két ország jegyzéket cserélt- Ez lehetővé teszi a két ország közötti kölcsönös kapcso­latok új alapokon való felújítását. Ez megfelel a kínai és a tibeti nép közös érdekeinek és hagyományos barátságának. Teljesen támogatom ezt az egyezményt és hiszem, hogy ez hozzájárul a kínai és az indiai nép szolidaritásának megszilárdításá­hoz. Nagy jelentősége van az ázsiai és az egész világ békéjének megszilár­dítása szempontjából. Meleg köszönetemet küldöm és .legmélyebb tiszteletemet fejezem ki i ön és a központi népkormány iránt." McCarthy éles kirohanása a Kínai Népköztársaság ellen Az „AFP" jelenti Washingtonból, hogy McCarthy szenátor a szená­tusban elmondott beszédében töb­bek között „bűnös őrültségnek" minősítette az Egyesült Államok­nak azt a politikáját, hogy gazda­sági és katonai segítséget nyújt szövetségeseinek. McCarthy ezt a kirohanását az illető országoknak a kelet-nyugati kereskedelemmel kapcsolatos állásfoglalásával okolta meg. McCarthy a továbbiakban azt ja­vasolta: „az Egyesült Államok vegye blokád alá a kínai partvidé­ket és jelentse ki szövetségeseinek, hogy egyetlen dollárt sem kapnak Amerikától, amíg kereskedelmi for­galmat bonyolítanak le a kommu­nista Kínával." Majd azt követelte McCarthy, hogy az Egyesült Államok közölje Csang Kai-sekkel: támogat „min­den olyan döntést, amit Csang Kai-sek annak érdekében hoz, hogy csapataival visszatérjen a kínai szárazföldre." Pandit asszony bírálja a nyugati hatalmak politikáját Az „AFP" jelenti, hogy Pandit asszony, az ENSz közgyűlésének el­nöke beszédet mondott a ranguni Rotary-klubban. Beszédében heve­sen támadta a nyugati hatalmak politikáját. Pandit asszony kijelentette, hogy a Nyugat csupán az atomfegyverek erejének növelésére gondol, ahe­lyett, hogy békés célok érdekében fejlesztené az atomtudományt. „A Nyugat csak halált tud ne­künk javasolni — tette hozzá — míg Kelet az életet kínálja nekünk és a népek szeretetét élvezi." Pandit asszony tiltakozott azok ellen a támadások ellen, amelyek India külpolitikája ellen irányul­nak. Iráni helyzet Á „Koste Teherán" című lap je­lentése szerint a Moszadik elleni bűnpert május 23-án a Legfelsőbb Bíróság elé utalták. A „Kejhan" című lap azt írja, hogy a medzslisz május 23-án el­törölte a Ghavama Es Szultaneh vagyonának elkobzásáról szóló törvényt. Ezt a törvényt azért fo­gadták el, mert Ghavama Es Szul­taneh a fóbűnös abban, hogy tü­zeltek az 1952. július 21-én tar­tott népgyűlésre, amelyben a nép Ghavama Es Szultaneh mÜÉszter­elnökké való kinevezése ellen til­takozott. Ki képviseli Genfben a Vietnami Demokratikus Köztársaságot? Amikor a genfi konferencián Bidault. francia külügyminiszter arról beszélt, hogy nem ismerheti el Patet Lao és Khmer ellenálló kormányát, mivel ezek csak ár­nyékkormányok, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztere, Fam Van Dong, azt fe­lelte Bidaultnak, hogy még nem is olyan régen Bidault a vietnami demokratikus kormányról is azt állította, hogy az árnyékkormány és ennek ellenére a genfi konfe­rencián ennek a kormánynál^ a képviselőivel tárgyal. Fam Van Dong, aki ezekben a napokban a genfi konferencián vezeti a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségét, egész életét népének, a függetlenségi harcnak és az imperializmus elleni harcnak szentelte. Már diákkorá­ban megérlelődtek benne a szabad­ságszeretet gondolatai és mint forradalmárt, még 1930-ban a franciák letartóztatták .éš hat évet töltött Paulo Condoron, a hírhedt francia fegyencgyarmaton. Ez egy sziget Indokína déli partjainál. Ez a malária által fertőzött szi­get sok vietnami, patetlaoi és khmeri hazafinak lett a sírja. Fam Van Dongot is erősen megviselte az ott eltöltött hat év. Mikor 1936-ban szabadlábra he­lyezték, Fam Van Dong azonnal folytatta függetlenségi harcát az imperialista elnyomók ellen. Amikor kitört a második világ­háború és az indokínai kollabo­ráns francia hatóságok szabad utat engedtek a japán megszállóknak, Fam Van Dong vezetőszerepet ját­szott a Vietmin organizálásában és a japánok elleni fegyveres ellenál­lás megszervezésében. Főleg az ő tevékenységének kö­szönhető. hogy 1944-ben Észak­Vietnam egy részét felszabadították a japánok megszállása alól. Nem kevesebbet, mint hat kerületet sza­badítottak fel és így ezen a nagy területen megszervezhették az el­lenállást a japánok ellen. Miután a vietnami nép 1945. au­gusztusában hatalomra került — és itt is fontos megjegyezni, hogy ezt a hatalmat a japánoktól vették át, akiknek a javára a franciák három hónappal előbb teljesen át­adták a hatalmat — Fam Van Dongot kinevezték az ideiglenes kormány pénzügyminiszterévé. Ekkor pontosan 1,200.000 papír­piaszter volt az államkasszában. A japánok az összes aranyat To­kióba szállították. 1946 márciusában Franciaország aláirt egy ideiglenes egyezményt a vietnami kormánnyal, amelyet az 1946 jan. választásokon megerősí­tettek. Ez az egyezmény abban áll, hogy Franciaország elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársa­ságot, mint szabad államot, mely­nek saját kormánya, parlamentje, hadserege és pénze van. Három hó­nappal később Fam Van Dong, a vezetője a vietnami küldöttség­nek, mely Fontainebleauban foly­tatott tárgyalásokat a franciákkal. Fam Van Dong 1946. júliusában a franciáknak ugyanazokat a po­litikai feltételeket ajánlotta, mint Bidaultnak most, a genfi konferen­cián. A franciák felhasználták a fon­tainebleaui tárgyalások idejét és az utána következő időt arra, hogy fegyvereket és csapatokat szállítsa­nak Indokínába. Mikor már elég erős hadsereget vittek ki Indokínába, akkor meg­kezdték támadásaikat. Fam Van Dong, akinek hosszú és keserű iskolája volt az imperializ­mus elleni harcban, az az ember, aki tárgyalásokkal a legjobban meg tudja oldani az indokínai há­ború befejezésének kérdését. L. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom