Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-17 / 93. szám, szombat

i 90 ÖJSZ0 1954. április 15, A terv túlteljesítésével készülnek pártunk X. kongresszusára A TAVASZ BEÁLLTÁVAL a kassai téglagyárban i

s megindult a lendületes munka. Megkezdődött az építkezésekhez olyan fontos téglák gyártása. A téli idényben, amikor a közönséges tégla gyártását a hideg akadályozta, csupán az úgynevezett cementtégla készült, vaJamint a válaszfaltégla, melynek nem árt a téli fagy. Ahogy végigmentünk a műhelyeken, végigkísérhettük a betontégla útját egészen onnan, hogy a vas. olvasztókból megmaradt darált salakot a gépbe öntötték, egészen addig, amíg a kész tégla kikerült a gépből. Migtudtuk azt ls, hogy egy csoportban 16 ember dolgozik és nyolcan hordják el a téglát. A gépnél dolgozó Beck elvtársnö 104 százalékos termelési eredményt ér el. Beszélgettünk Misková elvtársnövel, aki már 25 éve dolgozik az üzemben, 4 éve, mint mester. Gyermekkoráról beszélt. Arról az időről, amikor még napszámosként dolgozott. Bizony akkor még nem álltak olyan modern gépek a rendelkezésére, mint ma. Akkoriban csak két kemencével dolgoztak és 1200 téglát tudtak naponta gyártani. Hosszú és nehéz volt az út, amit Misková élvtársnő bejárt, attól a naptól kezdve, hogy a gyárba került, egészen addig, amíg a minisztérium mint élmunkásnőt kitüntette. Mint munkavezető, csoportjává] 124 százalékos eredményt tudott elérni. Hogyan élt a mult. bain, milyen emlékei, vannak Mis[ ková elvtársnőnek pl 1928-ról? Elmondotta, hogy nem 8 órát dolgoztak akkoriban naponta, hanem 10— 12 órát is. A fizetés kevés volt, nehezen lehetett megélni belőle. A hasznot a Légió-bank és a Faipari rt. vágra zsebre. 60—70 koronát keresett egy héten. A háború alatt még nehezebb volt a helyzet, mert amikor a férfiak bevonultak, a legnehezebb munkákat is a nőknek kellett végezniök. A régi munkások mind hasonlóan beszéltek. Prohászka Józsf szintén a régi idők' nehézségeiről beszélt. Már 32 éve az üzem alkalmazottja. Jelenleg munkáján kívül az üzemi bizottság alelnöki tisztségét is vállalta. Ezzel kapcsolatban szó került a szakszervezet munkájára is. Megtudtuk, hogy a szakszervezet révén igen sokan kaptak bútorhitelt, csialádj házak építésére kölcsönt, sok munkás pedig rekreációra mehet. Prohászka elvtárs büszkén meséli, hogy ma fi is szép lakásban lakik. Azelőtt 4 gyermekével együtt csupán egy szobája volt. Az üzem egyre több szép lakást épít. Prohászka elvtárs megemlítette, hogy a nemzeti bizottságokba való választásokra az üzemben is kiválasztották a jelölteket, akikkel már megismerkedtek az agitációs köz. pontban és az üzemi tíapercek keretében. — Nem úgy, mint régen, amikor azt sem tudtuk, hogy kit választunk, de semmiesetre sem választhattunk olyat, aki igazán a munkásság érdekeit képviselhette volna. A KASSAI TÉGLAGYÁR dolgozói éppúgy, mint köztársaságunk minden üzemének dolgozói, kötelezettséget vállaltak a X. kongresszus tiszteletére. Vološin elvtárs elmondotta, hogy a gyár dolgozói összüzemi gyűlés keretében tettek kötelezettségvállalást. Vállalták, hogy terven felül négy ház felépítéséhez szükséges téglát gyártanak, valamint, hogy a cementtéglából, amelynél eddig az előírt tervet nem teljesíthették, a X. kongresszusig behozzák a késést. A munkaverseny legutóbbi értékelésénél Loja József téglahordó volt a legjobb, aki 20 éve dolgozik az üzemben és munkamulasztása egyáltalán nem volt még, a tervét pedig 150 százalékra teljesiti. Bátori Béla kihordó a tervet 180 százalékra teljesíti. Meg kell még említeni az agyaggyárban dolgozó Bodnár elvtársat is, aki a tervet 110 százalékra teljesíti. A JÁRAS TÖBBI TÉGLAGYA. RAI is kötelezettségeket vállaltak pártunk X. kongresszusára. így pl. a poprádi üzem dolgozói 29.000.— korona értékű téglát termelnek terven felül. A poprádi üzem legjobb dolgozóinak egyike Kotruba József, aki a tervet 120 százalékra teljesíti Az iiglói üzem dolgozói terven felül 23.200.— korona értékű, a röcei tizem dolgozói pedig 25.000.— korona értékű téglát termelnek. Vidor István Jelentés a Szlovákiai Választási Bizottság üléséről A Szlovákiai Választási Bizottság 1954. április 15-én tartott ülésén megtárgyalt néhány, a választási előkészületekre vonatkozó kérdést. Megállapította, hogy minden kerületben megtartották a választási kerületek választóinak üléseit, amelyeken megtárgyalták a Nemzeti Arcvonalnak a nemzeti bizottságok jelöltjeire tett javaslatait. Miután a körzeti választási bizottságok nyilvántartásba veszik a jelölteket, a kerületi és járási nemzeti bizottságok jelöltjeinek adatait 1954. április 21-ig, a többi nemzeti bizottságok jelöftjeinek adatait legkésőbb 1954. április 30-ig nyilvános helyen kifüggesztik. A Szlovákiai Választási Bizottság a jelöltek nyilvántartásba vétele után a legfontosabb feladatnak tartja az agitációs munka azonnali megindítását a Nemzeti Arcvonal jelöltjeinek megválasztásáért. Fontos, hogy a jelöltek a választók teljes bizalmát élvezzék, és teljesítsék a rájuk bízott feladatokat. A széleskörű agitáciős-tömegmunka oda irányuljon, hogy minél jobban megszervezzék a választók gyűléseit, melyeken a nyilvántartásba vett jelöltek az illetékes választási körzetre vonatkozó akciósprogrammal lépnek fel. A választások előtti utolsó hetekben kifejtett agitációs-propagációs munka irányuljon a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek szövetségének további megszilárdí. tására, mozgósításukra, további munkasikerek eléréséért. A Szlovákiai Választási Bizottság határozatokat hozott a gyűlések és a választások előtti időszak utolsó szakasza rendes megszervezésének biztosítására. Népünk történelmi müve (Folytatás az 1. oldalról.) dasági termelés támogatására kiadott nagyszabású párt- és kormányintézkedést a mezőgazdaság minden szakaszán következetesen végre kell hajtani, hogy lényegesen növeljék a növénytermelést és főleg az állati termékek termelését. Népünk az ötéves tervben gígá. szí müvet alkotott. Nagy kezdeményezése, szorgalma, leleményessége és törhetetlen akarata gazdaságunk további fejlesztésének kimeríthetetlen forrása, a hibák és fogyatékosság sikeres leküzdésének biztosítéka, ami az élet. és kultúrszínvonal tartós emelkedésére vezet. Most, a CsKP X. kongresszusa előtt napról napra fokozódik a szocialista munkaverseny lendülete. Dolgozóik arra törekszenek, hogy új munkasíkerekkel üdvözölhessék a kongresz'zus dicső napjait. Bátran halad, junk tehát hazánk további f elv' rágoztatásának, népünk jólétének útján! Több tudást és felelősséget a mezőgazdasági termelésbe elmen cikkem jelent meg az ,,Űj Szó" április 9-i számában, amelyben azt írtam; „Egy kissé több bizalom a tudományban, jóval több bizalom saját képességeiben, megtanulni az újat, egy kis gyakorlat, s minden kis. termelő megcsinálhatja azt, amit a gazdaságosság nagymesterei, a szov jet gazdák megcsináltak és amit már a mi elvtársaink is meg tudnak csinálni a különféle állami birtokokon és szövetkezetekben". A cikk olvasói közül többen figyelmeztették az „Üj Szó" szerkesztőségét arra. hogy ez az állítás helytelen és félreértésekre adhat okot, mert azt a tévhitet kelti, mintha a szövetkezeteknek ne

m lenne lényegbevágó jelentősége a szocialista termelés és termelékeny, ség szempontjából, mintha a kisüzem ugyanolyan eredményeket tudna elérni, mint a szocialista nagyüzem A bíráló elvtársaknak igazuk van. Ez a mondat, különösen ha izoláltan vesszük és nem az előzőekben mondottakkal összefüggően, tényleg elsikkasztja az individuális kistermelés és a szövetkezeti nagytermelés lehetőségei közt fennálló lényeges különbséget az utóbbi javára, s tényleg azt a hiedelmet keltheti, én azt állítom, miszerint a kistermelő, ha elegendő tudományos ismerettel rendelkezik s van elég jóakarat benne, akkor a< termelés ezen szubjektív feltételeinek segítségével ugyanolyan értékű termelővé válik, mint a szövetkezeti termelő, azonos szubjektív feltételek mellett. Ezt persze nem akartam állítani. Az egész cikk arról tanúskodik, hogy meg akartam értetni a kistermelőkkel és a vezetfl szervek közül azok kai, akikre ráfér, hogy a mi szocialista termelési viszonyaink mellett az individuális termelők sokkal produktívabbak lehetnének, mint amilyenek valójában. Igyekeztem megmagyarázni, hogy a föld és általában a termelőeszközök magántulajdona objektív akadálya annak, hogy a mezőgazdasági termelés a termelékenység azon fokára emelkedhessék, amilyet a szocializmus és kommuniz. mus megkövetel. De ugyanakkor rá mutattam arra is, hogy addig, amíg a kistermelők ezt be nem látják és ezen belátás alapján önkéntesen ki nem küszöbölik jólétük ezen objektív akadályát, addig ls jobban, eredményesebben gazdálkodhatnak, mert a párt és a kormány nem lát bennük osztályellenséget, amelyet erőszakkal kell elhervasztani. Természetesen en. nek a jobb és eredményesebb kisüzemi gazdálkodásnak a párt és a kormány támogatásán kívül megvan az a feltétele is, hogy a kistermelők műveltsége, tudása, tudományos ismeretei, fejlettebb termelők módszereinek ismerete, szóval a termelés szubjektív -feltételei meglegyenek Cikkemmel igyekeztem bizonyítani a tudás, a tudomány óriási jelentőségét a kistermelő számára is, s ezzel buzdítani akartam őket a tudományos gyakorlatban már elért eredmények megismerésére, elsajátítására és alkalmazására. Ebben az igye. kezetemben, amint azt a kifogásolt mondat tanúsítja, túlbuzgó voltam és amint mondják „elsóztam a levest" és „elvetém a sulykot". A „sulyok" elvetése abban van, hogy nem fejeztem ki a tudás és a tudományos megismerés gyakorlati alkalmazásának lényegesen különböző lehe'ösé gét a kis. és a nagytermelésben, s úgy jött ki, mintha ez a lehetőség egyenlő lenne. Hát ez természetesen nem így van. A legtanultabb és legügyesebb gazda sem érheti el kisüzemében, például az állattenyésztés, ben, sem pedig a növénytermelésben azt, amit elér ugyanazon szubjektív feltételekkel a nagyüzem. A kisüzem ezért nem versenyezhet a nagyüzemmel. De nem is versenyezhet vele, ha nem is érheti utói, sok mindent tanulhat tőle. Már a kapitalista viszonyok között is akad példa erre. A cseh és a morva Parasztok pl. az első köztársaságban, a kistermelésnek nem ked. vezö kapitalista viszonyok között figyelemreméltóan magas fokra fejlesztették gazdaságukat azzal, hogy műveltségük és tudásuk segítségével alkalma.zták a technikát és a tudományt. S ha a mezőgazdasági kistermelésnek ezen aránylag magas foka elérhető volt a kapitalista termelési viszonyok közepette, miért ne lenne elérhető a szocialista termelési viszonyok mellett? A szocialista termelési viszonyok mellett ez még inkább elérhető. És éppen arról van szó, hogy megértés sük az individuális termelök zömével ennek a lehetőségét és szükségszerűl ségét és érdekeltté tegyük őket ezen erőfeszítés megtételében. SZÁNTÓ LASZLÔ A CsKP KB üdvözlő távirata N. Sz. Hruscsevnek A CsKP Központi Bizottsága az alábbi üdvözlő táviratot küldte N. Sz. Hruscsevnek, az SzKP KB első titká. rának 60. születésnapja alkalmából. „N. Sz. Hruscsev, az SzKP KB első titkára, Moszkva Tisztelt elvtárs! Hatvanadik születésnapja alkalmából jő egészséget, erőt és a Szovjetunió Kommunista Pártja élenjáró so. raiban végzett sikeres munkában eltöltendő hosszú éveket kívánunk önnek. A nemzetközi munkásmozgalom vezéreinek, Leninnek és Sztálinnak egyik legközelebbi munkatársát tisz. teljük önbén. ön egyike az SzKP Központi Bizottsága régi tagjainak és részt vesz a Párt — a világ első szocialista állama szervezője és építője — vezetésének alkotómunkájában, mely párt gyözelemről-győzelem. re vezérli a szovjet népet, és munkánk ragyogó példaképe. A CsKP Központi Bizottsága." Üdvözlő táviratok a csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének ötödik évfordulója alkalmából Antonín Zápotocký köztársasági elnök a következő üdvözlő táviratot küldte Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsa elnökének: „Tisztelt Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Budapest. öt évvel ezelőtt a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság dolgozó népe akaratának megfelelően barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek országaink. Ez a szerződés kifejezi nemzeteink ama kívánságát, hogy békében és barátságban éljenek és kölcsönösen támogassák egymást. Ez a szerződés hatékonyan hozzájárul országaink szocialista építéséhez és fokozza a világ dolgozóinali harcát a tartós békéért és a nemzetek biztonságáért. Engedje meg, elnök elvtárs, hogy barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerzőtlésünk aláírásánali ötödik évfordulója alkalmából a magam és Csehszlovákia nemzetei nevében szívből jövő őszinte jókívánságaimat fejezzem ki Önnek. Csehszlovákia nemzetei a magyar néppel együtt felszabadítónk, a Szovjetunió oldalán továbbra is a baráti együttműködés útján fognak haladni és a jövőben még jobban kibővítik és elmélyítik kölcsönös kapcsolataikat. A. ZÁPOTOCKÝ, a Csehszlovák Köztársaság elnöke." Viliam Široký miniszterelnök a következő táviratban fejezte ki jókivánatait Nagy Imrének, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elnökének: „Tisztelt Nagy Imre elvtárs, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Budapest. Engedje meg miniszterelnök elvtárs, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából őszinte jókívánataimat fejezzem ki önnek és az egész magyar népnek. Barátsági és szövetségi szerződésünk nemzeteink együttműködése állandó szilárdításának hatékony eszközévé lett. Nemzeteink a Szovjetunió testvéri segítségére támasz, kodva együtt haladnak a szocializmus építésének diadalmas útján, amely biztosítja az egész dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emelkedését. Engedje meg, hogy kifejezzem Csehszlovákia népének ama szilárd és őszinte meggyőződését, hogy nemzeteink minden irányban, a politikai, gazdaságri és kultúráiét valamennyi szakaszán tovább fejlesztik és elmélyítik kölcsönös együttműködésüket a béke és boldog jövőjük érdekében. V. Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke." Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az alábbi üdvözlő táviratot küldte An tonín Zápotocký köztársasági elnöknek, „Antonín Zápotocký elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnöké, nek Prága. Köztársasági Elnök elvtárs, kérem, hogy a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából fo. gadja forró, baráti üdvözletemet. Ez a szerződés, amely megpecsételi Magyarország és Csehszlovákia népének felbonthatatlan barátságát, nemzeteink testvéri együttműködésének szilárd alapja, és elszakíthatatlan szálakkal fűz össze bennünket a Szovjetunió vezetésével a béke és a haladás ügyéért folytatott harcban. Kívánom, hogy Magyarország és Csehszlovákia népének barátsága nemzeteink és a világbéke érdekében továbbfejlődjön. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke." Nagy Imre, a Magyar Népköztár. saság minisztertanácsának elnöke az alábbi táviratot küldte V. Široký miniszterelnöknek: „Viliam Široký elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság minlszterelnökének, Prága. Fogadja Miniszterelnök Elvtárs a magyar nép és kormánya testvéri jókívánatait a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és köl. csönös segélynyújtási szerződés alá. írásának ötödik évfordulója alkal. mából. Magyarország és Csehszlovákia népe a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadulása után végre egymásra talált. Ez a szerződés minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy nemzeteink mindkét ország dolgozó tömegei jóléte és békés alkotó munkája biztosításának érdekében egyesítették törekvésüket, Kívánom, hogy Magyarország és Csehszlovákia népének egyre szo. rosabbá és hatékonyabbá váló együttműködése további sikerekre vezessen a két ország felvirágoztatásáért kifejtett munkánkban és abban a harcban, amelyet a Szov. jetunió vezette béketáborban a többi baráti nemzetekkel együtt a béke védelméért és megszilárdításáért vívunk. Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke." • Üdvözlő táviratokat váltottak még Václav Dávid, a Csehszlovák Köz. társaság és Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterei is.