Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-17 / 93. szám, szombat

1954. április 17. UI520 3 A német demokratikus tömb nyilatkozata az NSzEP IV. kongresszusáról A „Neues Deutschland" círr.ű lap közö.te az antifasiszta demokratikus pártok és tömegszervezetek dem>-. kratikus tömbjének nyilatkozatát. A demokratikus tömb megtárgyalta Né­metország Szocia'ista Egységpártja IV. kongresszusának eredményeit és fő­leg az elfogadott dokumentumot, ame'yet .,a német nemzet létérde­kének megoldásához vezető út" címet viseli. A nyilatkozat rámutat, hogv rész­letes tárgyalás után teljes megegye­zést értek e! arról, hogy Nénrtor­szág Szocia'ista Egységpártja IV. kon­gresszusának eredményei nagyfontos­ságúak az összes német hazafiik számára. Ezt hangsúlyozta beszédében H Loch képviselő, Németország libe­rális demokrata pártjának e'nöke, O. Nuschke képviselő, a keresztény­demokrata unió elnöke, J Dieekmann, a népi kamara e'nöke, B. Roze kép­viselő, Németország Demokratikus Parasztpártjának főtitkára H. Ho­mann képviselő. Németország Nem­zeti Demokrata Pártiának főtitkára, H. Warncke képviselő, a Szabad Né­met Szakszervezeti Szövetség elnöke és 1 Thiele, képvise'őnő, Németor­szág Demokratikus Nőszövetségének elnöke. Németország Szocia'ista Egység­pártjának nevében W. Ulbricht és H. Matern, az NSzEP IV. kongresszusa határozatainak jelentőségéről beszé­tek. A nyilakozat rámutat, hogy a de­mokratikus tömb elhatározta, hogy a kongresszus álta elfogadott doku­mentumokat minden kerueti, járási és helyi szervezetben, valamint Sz összes pártokban és tcmegszerveze­tekben áttanulmányozzák abból a célból, hogy intézkedéseket dolgoz­hassanak ki azon határozatok meg­valósítására, amelyeket a dokumen­tum tartalmaz. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Németország békés egyesítéséért nagy fe'e'ősség nyugszik magukon a né­meteken és ezéit Németország mind­két részének képviselői között foly­tatandó tárgyalások nagyon szük­ségesek. A külpolitika terén a tömb egy­hangúlag megegyezik abban. b r y a szomszédos államokkal, elsősorban a Szovjetunióval való eddigi békés és baráti kapcsolatok megszilárdulnak és hogy békés és baráti kölcsönös kap­csolatokat kellene felvenni minden állammal, beleszámítva az USA-át is. Az elért sikerek, amelyek meg­nyilvánultak abban, hogy a munká­sok, parasztok, az értelmiség és az iparosok helyezete a Német Demo­kratikus Köztársaságban jobb mint Nyugat-Németországban, tovább kei! fejlődniük úgy, hogy Nyugat-Német­ország 'akossága megértse, hogy mi­lyen úton kell haladnia az egész német nemzetnek, hogy elérje az ál­talános jólétet. E fontos kérdés meg­oldásának érdekében az összes pártok és tömegszervezetek tagjainak min­den erőfeszítést meg kell tenniök, hogy a z ötéves terv további sikereket hozzon, hogy példává váljanak efeész Németország számára A demokrati­kus tömb* jóváhagyta Németország Szocia'ista Egységpártja IV. kon­gresszusénak azt a javas'atát, hogy ősszeí tartsák meg a népi kamara és a kerületi tanácsok választásait. A moszkvai „Pravda" Dulles londoni tárgyalásairól A moszkvai „Pravda" közli Orehov „A fenyegetések és a zsarolás missziója" című ' londoni tudósítását. A tudósítás szerint Dulles, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere, április 13-án befe­jezte kétnapos londoni tárgyalásait az angol kormánnyal. Miről tanácskozott Dulles az an gol fővárosban és mi volt hirtelen londoni útjának célja? Orehov erre a kérdésre válaszolva megjegyzi: Washingtoniban attól félnek, ne­hogy az április 26-án kezdődő gen­fi értekezlet valamiképpen béké. sen rendezze a koreai kérdést és vé­get vessen annak az indokinai háború, nak, amelyet Franciaország immár hét éve folytat az Egyesült Álla mok segítségévei Vietnam népe el­len. E háború befejezése nem illik bele az Amerikai Egyesült Államok kormányköreinek számításaiba. Orechov ezzel kapcsolatban emlékeztet: nemrégiben elhangzott Washingtoniból Dullesnak főként Angliához és Franciaországhoz in­tézett azon követelése, hogy az Amerikai Egyesült Álllamokkal együtt tegyenek nyilatkozatot, amelyben — mint tervezték — „az indokínai háborúba való beavatko. zással" vádolják meg a Kínai Nép­köztársaságot ós felröpítik az ázsiai úgynevezett közös akciók provoká­ciós fenyegetését. A'„közös akció" követelése után az Amerikai Egyesült Államok sze­nátusában fenyegetések hangzottak el arra vonatkozóan, hogy Angliától és Franciaországtól megtagadják az amerikai segélyt, ha nem tesz­nek eleget a „közös akcióra" vo­natkozó követelésnek. Dullesnak a „közös akcióra" vo­natkozó követelése és az amerikai szenátusban elhangzott fenyegeté­sek — állapítja meg Orehov — fel­háborodást keltettek Angliában. A lapok nyíltan írtak a nyugati szövetségesek közötti konfliktusról. Dulles éppen azért utazott London­ba. hogy megszüntesse ezt a kon­fliktust. Dulles maga azt mondotta londo­ni küldetéséről, hogy annak célja „a béke elérése erő segítségévei". A tények azonban azt mutatják, hogy Dulles küldetésének semmi köze nincs a béke ügyéhez. Üj kísérlet volt ez arra, hogy a hírhedt „erő­politikát" és zsarolást ezúttal Ang­lia, az Egyesült Államok szövet­ségese ellen alkalmazták. Dulles április 12 én még le sem ült Eden n el a tárgyalóasztalhoz, a lapok máris közö'ták: az Egyesült Államok újból azzal fenyegeti Ang­liát, hogy megtagadja tőle a s a­gélyt, ha nem hajlandó elfogadni a kelet- és délkeletázsiai népek elle­ni „közös akció" amerikai követe­lését. A londoni megbeszélések eredmé­nyeit illetően Orehov rámutat: Dul­les és Eden megbeszélései után közös kommünikét aidtak ki. A kommü­nikéből kitűnik, hogy Dulles a Dél. kelet-Ázsia és a Csendes-óceán nyugati része számára az Észak ­atlanti Szövetség mintájára készült katonai szövetség tervét hozta Don­doniba. Ebbe a katonai szövetségbe az amerikaiak tervei szerint az Egyesült Államoknak, Angliának, Franciaországnak, Ausztráliának, Üj.Zélandnak, a Fülöp-szigeteknek, Thai-földnek és más országoknak kellene belépniiök. A kommünikéből az is kitűnik, hogy Anglia hajlan­dónak nyilatkozott, hogy „más ér­dekelt országokkal együtt meg­vizsgálja" ilyen katonai szövetség tervét. Anglia — mutat rá a tudósító — már régóta igyekszik bejutni a csendesóceáni szervezetbe, amelyet az Egyesült Államok az Északat­lanti Szövetség mintájára kovácsolt. Anglia eddig mindig az amerikaiak ellenzésébe ütközött. Az Amerikai Egyesült Államok most nyilvánva­lóan úgy döntött, elérkezett az ideje, hogy Angliának megtegye ezt az engedményt annak fejében, hogy részt vett egy olyan manőverben, amelynek célja: nemzetközi politi­kai zsarolás a genfi értekezlet- kli­| szöbén. Ugyanakkor Londonban rá­mutatnak — íria a tudósító — hogy Dullesnak fel kellett adnia eredeti álláspontját. Kénytelen volt egyelőre vissza vonni azt a javaslatát, hogy hala­déktalanul együttes nyilatkozatot adjanak ki a távolkeleti „közös ak­ciókról". A sajtóvisszhangok tanúsága szerint nyomós oka^ vannak annak, hogy Anglia szembehelyezkedett az ilyenfajta nyilatkozat haladéktalan megtételével — írja tudósítása vé­gén Orehov. — Nem szabad elfe­ledni, hogy az angol nép. Ázsia sok­milliós népei és a világ minden né­pe a genfi értekezlettől reméli a végleges koreai béke megteremté­sét és az indokínai hadmüveletek megszüntetését. A koreai demokratikus sajtó a koreai kérdés megoldásáról A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság sajtója nagy figyelmet szentel a koreai kérdés békés meg­oldásának és Korea demokratikus alapokon való nemzeti egyesítése problémájának. A „Nodon Sinmono" című lap ve­zércikket közöl „A koreai nép egy­séges" címmel. Korea kettészakí­tása, — írja a lap — amelyet az amerikai Imperialisták agresszív po­litikája okoz, óriási károkat okoz az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének. Ezenkívül veszé^ezteti az ázsiai békét és fo­kozza a nemzetközi feszültséget. A lap továbbá rámutat, hogy a koreai nép egységes nemzetet alkot. Korea kettészakítottságára csupán az USA imperialista köreinek van szükségük, amelyek nem akarnak lemondani agresszív terveikről. Ko­rea egyesítésének kérdését mit meg lehet oldani békés tárgyalások és megbeszélések útján. A koreai nép forrón óhajtja és sürgősen követe­li hazájának demokratikus alapo­kon való békés egyesítését. A gen­fi értekezlet részvevőinek eleget kell tenniök a koreai nép kívánsá­gának és meg kell nyitniuk a békés tárgyalásokhoz vezető utat a koreai kérdésben. A „Mindzsu Csoszon" című lap közölte Li Gik No.nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népgyülése elnökhelyet­tesének cikkét, melyben többek kö­zött ezeket írta: „Nem térnek visz­sza többé azok az idők, amikor az imperialisták könnyen gyarmati já. romban tarthatták Ázsia néptömegeit. Az ázsiai országokban élő emberek százmilliói ma már sorsukat saját kezükbe vették, vagy sikeresen har­colnak ezért. Ezzel számolniok kell azoknak, akik még nem mondtak le az ázsiai népek elnyomására irányu­ló terveikről." Provokációs amerikai hadgyakorlat a taivani tengerszorosban Az Egyesült Államok és taiva nd csatlósaik hétfőn provokációs kétlaki hadgyakorlatot tartottak a taivaini tengeszorosban. A had­gyakorlaton amerikai és kiuomin­tangista hadihajók, valamint kuo­mintangista tengerészgyalogosak ezrei vettek részt. A hadgyakorlatot John Will el lentengernagy, az amerikai 7. flotta 19. harccsoportjának paracsnoka,' B. Davis ellentengernagy, a csendes ­óceáni kétlaki kiképzőparamcsnokság parancsnoka és L. B. Puller vezér­őrnagy, a távolkeleti taktikai kikép­zöparanosnokság parancsnoka ve­zette. Mindhárman amerikai tengte ­résztisztek és a kétlaki dahviselés több szakértőjének kíséretében kü­lön ebből a célból érkeztek Tai­vanra. Az Egyesült Államok elhatározta, hogy április 20-tól kezdődően több mint két hónapon át hadgyakorlato­kat tart Koreában. Nemrégen befe­jeződött be a délkínai tengeren, a kínai partok közelében - amerikai, angol és francia hadihajók tíznapos együttes hadgyakorlata. Az Egye­sült, Államok egyhetes kétlaki had­gyakorlatokat folytatott a Csendes­óceán nyugati térségében. A provokációs hadgyakorlatok­nak ez a sorozata szerves része an­nak az akciónak, amelyet az Egye­sült Államok a békés tárgyalások ellen és az agressziós háború kiter­jesztéséért folytat. Ezekenek az • ázsiai hadgyakorlatoknak nyilván­való céljuk az, hogy a genfi értekez­let szabotálása és az ázsiai kérdé­sek békés megoldásának akadá­lyozása végett fokozzák a nemzet­közi feszültséget. India Kommunista.Pártja Központi Bizott­ságának felhívása India népéhez India Kommunista Pártjának Központi Bizottsága felhívást in­tézett az indiai néphez, hogy tá­mogassa az indiai francia fennha­tóság! területek lakosságának har­cát. India Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözli az In­diában levő francia fennhatóság! területek népét, amely hősiesen harcol az imperialista uralom alól való felszabadulásáért, és rámutat arra, hogy ez a nép fokozza har cát az indiai szövetséggel valé egyesüléséért. A felhívás hangsúlyozza, hogy a francia hatóságok Pondichéryt ki­kötőtámaszpontnak használják csa­paterősítések és fegyverszá'lítások­ra az indokínai nemzetek ellen fo­lyó háborúban. A Központi Bizottság felhívja az indiai kormányt, hogy támogassa Pondichéry lakosságának hazafias harcát. KÜLFÖLDI HÍREK Az angol-kínai baráti társaság évi értekezletét április 10-én tar­tották meg Londonban. Dribbon, a társaság titkára beszámolójában kijelentette: Angliában erősödik az a kívánság, hogy létesítsenek szo­rosabb baráti kapcsolatokat és újíL sák fel a normális kereskedelmet Kínával. * Blücheir bonni alkancellár vasár­nap repü'ögéipen Londonba utazott. Lapjelentések szerint Biücher vá­ratlan utazására a Londonban tar tózkodó Dulles amerikai külügymi­niszter adott utasítást. Londoni jelentések szerint az amerikai külügyminisztérium kö­zölte, hogy Amerika európai és tá­volkeleti repülőgépeit átirányította a szokásos forgalomból, hogy sür­gősen utánpótlást szállítsanak az Imiokínában harcoló francia csapa toknak. • * Az olasz kormány — csatlakoz­va a három nyugati nagyhatalom közleményéhez — közölte, liogy nem ismeri el a Német Demokrati, kus Köztársaság szuverenitását, hanem a jövőben is csupán Bonnba küld diplomáciai képviselőket. Pietro Nenni, az Olasz Szocia­lista Párt Központi Bizottságának J legutóbbi ülésén megismételte a Kereszténydemokrata Párt egész­séges erőihez szóló együttműködés: javaslatát. A spanyol kormány bejelentette, hogy május 1-től kezdődően be­szünteti gibraltári konzulátusának működését. A közlemény nem em­líti az intézkedés okát, a londoni rádió azonban a hirt ismertetve hozzáfűzi, hogy II. Erzsébet király­nő és férje, akik jelenleg körúton vannak a brit nemzetközösség or­szágaiban, május elején Gibraltár­ba látogatnak. • Bonni politikai körökben úgy tud. ják, hogy Schäffer, bonni pénzügy­miniszter helyébe Pferdemenges kölni bankár kerül. Az AFP jelentése szerint. Párizs­ban összeültek azok a brit, ameri­kai és francia szakértők, akik az indokínai kérdésről tárgyalnak majd a genfi értekezlet kapcsán. Április 10-e óta Moszadik éhség­sztrájkot folytat. Az ügyész a tör­vényszék ülésén bejelentette, hogy ha Moszadik folytatja az éhség­sztrájkot, mesterségesen fogják tápláini. • A római villamos-, autóbusz, és troiibuszalkalmazottak 48 órás sztrájkja végetért. A L'Unita köz­li, hogy a sztrájk nagy sikerrel járt: az 1400 villamoskocsiból mindössze 46 közlekedett, de az is csupán néhány órán át, részben ideiglenesen beállított személyzet, részben sztrájktörők segítségével. Hogyan támogatják az amerikaiak a legnagyobb háborús bűnösöket Nemrégiben a nyugati hatalmak azzal a kéréssel fordultak a Szovjet­unióhoz, hogy tartsanak négyhatalmi megbeszélést abból a célból, hogy megkönnyítsék a világ legnagyobb háborús bűnöseinek a sorsát, akik a berlini Spandau-börtönben a négy hatalom ellenőrzése alatt vannak le­zárva. Arról a hét emberről van szó, akik Hitlert a leghűségesebben szolgálták és akiknek a kezéhez milliók vére tapad. A következő hét náciról van SZÓ: Doenitz volt tengernagy, Hess, Hitler volt helyettese, Neurath, á volt csehországi főhóhér, Raeder volt ten. gernagy, Schiraoh, a Hitierjugend véreskezű vezetője és Speer, a hadi. ipar minisztere. Doenitz tengernagy lesz az első, aki kikerül a börtönből, ö csak tíz évet kapott és így már a jövő évben szabad lesz. Hitler akkor nevezte ki utódjának, amikor a Szovjet Had­sereg már Berlinben volt, és akkor nevezte ki a Reich elnökévé, valamint a hadsereg főparancsnokává is. Nyugat-Németország legszélsősé­gesebb fasiszta elemei Doenitfchez fűzik legnagyobb reményeiket. Tud­valevő, hogy rnnos semmi szükség ar. ra, hogy a hét háborús bűnös sorsán könnyítsenek a spandaui börtönben és csak az amerikaiak kívánják saját érdekükben, hogy ezek a sokszoros gyilkosok jobban éljenek. Amim az utóbbi időben kiderült, a hét háborús bűnös leveleket csem­pészett ki a börtönből, amelyeket nyugatnémetországi náci barátaiknak írtak és különösképpen azoknak, akik Doenitz volt tengernagyot a német állam törvényes államfőjének tekintik, mivel Hitler nevezte ki an. nak. Doenitz felesége azt hiszi, hogy férfének joga van erre a dicsőségre é s kijelentette, hogy h a a nyugatné. met állam jelenlegi elnöke, dr. Heuss meghal, akkor csak Doenitz kerülhet az ŐNjieiyére. A börtönből kicsempészett levelek segítségével Doenitz aktív részt vett a fasiszta Reíchspartei irányításá­ban együttműködött Werner Neu. m annal, a Reíchspartei volt vezető­jével, akit az angol hatóságok a mult évben letartóztattak, azonban rö idő múlva szabadon bocsátott" Neumann tudni akarta, hogy Doei kész-e átvenni a német állam vt tését, abban az esetben, ha Neurr és pártja a Reíchspartei, átvenn hatalmat Németországban. Azonban nemcsak Neumanr ebben az ügyben érdekelve. M nyugatnémet kancellár, Ad többször közbenjárt annak > a ben, hogy a hét náci főbűnig, sorsát Spandauban megkötés Ez a közbenjárás csak az e^eS abban az irányban, hogy l^ix­német háborús bűnösöket ^y^áV ból és a többi börtönből r 1 ják és kiengedjék. 1945 májusában, azokon A ' i CÍY'­on, amikor Hitler ezeréve sa je kártyavárként össze Szovjet Hadsereg pör, £ alatt, Doenitz a rádióban,. ^ próbálja Hitler államát ďj?^ a következő beszédet mon^ „A mi politikai vonalún,, világos. Együtt kell műk " ' & nyugati hatalmakkal a ny zet megszállt területein így remélhetünk abban, hö^ . a Szovjet Hadsereg ellen hiáu. selhetünk." Ez az a vonal, amelyet a nácik ken át követnek. Azok a nácik aki. jelenleg közvetlenül képviselve van­nak Adenauer nyugatnémet kormá­nyában. Az a vonal azonban azt jelenti, hogy háborút készítenek elő a Szov­jetunió és a népi demokráciák elle: Ez az igazi háttere a nyugati h s talmak humanisztikus kérelmének, hogy a spandaui hét háborús bűnös­nek 'sorsát megkönnyítsék. L. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom