Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-02 / 80. szám, péntek

MS %W 1954. április 2. Egy kassai agitációs központ agitátorainak tapasztalataiból A 4 ets számú agitációs központ e'öadói termében vagyunk. Lassan gyülekeznek az agitátorok, akik egy rövid gyűlés keretében ismerkednek meg legújabb feladataikkal. Ezek mögött az agitátorok mögött már meglehetősen széleskörű tapasztalatok állanak, mert az agitációs központ megnyitásán helyes és széleskörű, meggyőző kampányuk eredményeképpen 90 ember vett részt a megnyitáson'. Egyes agitátoroknak feltették a kérdést a polgárok, hogy miért csinálják csak most ezeket az agitációs központokat, hiszen a múltban is szükség lett volna ilyen intézményre, ahol a dolgozók ügyesoajos dolgaikat elmondhatják. Az agitációs központoknak — volt a válasz — a tömegekkel való közvetlen kapcsolat kiépítése a feladatuk és lényegében meg fognak maradni a választások után is. Ezek az agitációs központok a polgárokkal való állandó kapcsolatok alapjait rakják le. FeHettük a kérdést az agitátoroknak, hogy hogyan fogadták őket az egyes lakásokban, háztömbök, ben. Egyöntetű felelet az volt, ho-gy mindenütt igen szívélyesen beszélgettek velük, és igen kevés alkalommai fordult elő, hogy elutasító magatartást tanúsítottak volna. A gyakorlatban az agitáció úgy történik, hogy két agitátor 15 lakást iátogat meg és ezeknek a lakásoknak a lakóival állandó kapcsolatban áll egészen a választások végéig. Az agitátoroknak eddig csupán az volt a feladatuk, hogy a megnyitókra és a különféle kultúrműsorokra meghívják a lakosságot, hogy érdekes műsorokat és kultúrelőadá sokat rendezzenek. Az agitátorok közül hosszasan beszélgettünk Szabó Mihály és Géczí Ferenc elvtársakkal, akik együtt járnak agitációs útjaikra. Mindketten nyomdászok. Szabó elvtárs már 35 éve dogozik a szakmában, Géczi evtárs 10 éve. Szabó elvtárs vissza tud emiékezni a múltra és értékelni tudja mai és a régi viszonyok közötti különbséget. — A választó polgároknak — mondotta — állandóan beszéltek a régi és az új Kassa közötti nagy különbségről. Elmondom, hogy milyen nehezen kövezték és csatornázták a várost, a külvárosokat pedig teljesen elhanyagolták. Elmondom ' nekik azt is, hogy a mi rendszerünk már meg tudta csinálni a kétvágányú villamost is, amire a múltban egyáltalán nem volt pénz. De nemcsak ez. Azelőtt a villamos csak a belvárosban közlekedett, most pedig egészen a kültelkekig lerakták a gineket, hogy a dolgozóknak ríe kelljen gyalog ját-nlok munkába. Ha az ember agitálni akar, egyre-másra kínálkoznak a múlttal kapcsolatban a jobbnál-jobb anyagok. Ha csak arról beszélünk pl. hogy 1924-ben a hathetes nyom. dászsztrájk alkalmából milyen erőfeszítéseket kellett kifejteni, hogy követeléseinket kiharcoljuk. Beszélhetek arról is, hogy milyen sok esetben voltam munkanélküli, sőt 1938-ban a nyomdászok 60%-a volt munkanélküli. Hogyan éltünk azokban az időkben? Arra nem le gondolhattunk pld., hogy az üzletekből vásárolhassuk a ruháinkat. Amit hordtunk, az az ócska pia c rój ke rillt ki. Hogyan laktunk ? Sokan a dolgozók közül a barakktábor lakói voltak, az én szüleim is ott éltek. Mikor egy vasárnap itt meglátogattam őket, történetesen esett az eső és az ágyakat egyik helyről a másikra kellett tologatni, hogy a víz ne csepegjen az ágyakra. Bizony, így éltünk mi a múltban. Géczi elvtárs agitációja során gyakran megemlíti, hogy a múltban a külső városrészekből kilo. métereket kellett gyalogolnia, hacsak egy féllite

r tejet is akart magának vásárolni, mert az üzleteket nagyobbrészt a belvárosban helyezték el. Most pedig az üzletek mindenütt a lakóhelyek közeiében vannak. A 4-es számú agitációs központ agitátorai ezen az estén is nagy lelkesedéssel indultak útnak a város egyes utcáiba, hogy szétvigyék annak hírét, hiogy az agitációs központban filmelőadáso. kat, táncestélyeket és ismeretter. jesztö előadásokat fognak tartani, ahol a dolgozók úgy érezhetik magukat, mint otthon. V. I. Versenyt indítanak minden munkahelyen a gazdaságosság fokozásáért A gömohorkai ceiluloze-gyárat távolról nézve fatelepnek véli az ember. A rengeteg kalitkába rakott hasábfa teszi ezt. Keskeny vágányú vasútvonal fut a t'arakások között. Megrakott szállítókocsik egymásután hordják a kérgétő megtisztított nyersfát a vágógéphez. A további termelest is gépekkel végzik. A vegyázerek erős szaga üti meg orrunkat, tr.ikor belépünk a gyár épületébe. A hengerek egyöntetű zakatolása erősen visszhangzik a műhelyben A termelés szorosan egybekapcsolódik itt. Minde

n osztály igyekszik, hogy ne akadjon e] a munka, mert ezzel akadályozná a többi műhelyek munkáját. A terv mindennapi túlte

!jesítését fontos feladatuknak tartják a dolgozók. Be akarják hozni a tél folyamán a tervteljesítésben mulasztottakat. A kollektív szerződések több pontját megva'ósították már. Ez nagyban hozzájárul, hogy a márciusi tervet 101.5 %-ra teljesítették. Megindult a harc a gyártmányok jobb minőségéért is. Szerdán reggel a szokottnál is lelkesebben kezdték meg munkájukat az üzemben. Mindenki. tudott már pártunk és kormányunk nagyjelentőségű határozatáról, az újabb árleszállításról. A sajtótizpercen erői beszélgettek a dolgozók. Sok szó esett arról, hogy ez a nagyjelentőségű esemény jobb munkára fog serkenteni mindenkit. Részt vett a sajtótizpercen Tonka elvtárs, a csoir.agolóműhely vezetője is. Sokáig beszélgetett Bartó elvtárssal, az'' üzem tervezőjével. A beszélgetés eredménye az lett, hogy Tonka elvtárs versenyre hívta ki a gyár összes dolgozóját a? önkötségek csökkentésére. A verseny feltételeit pontokba foglalták. Az üzem összes dolgozói elhatározták, hogy bekapcsolódnak a jobb gazdálkodásért folyó mozgalomba. Sz. N. Dolgozóink öröme Hogyan készülnek a választásokra a bratislavai kórházakban Hazánk városainak és falvainak valamennyi agitációs központjában megindult a választások előtti agitációs munka és mindenhol gazdag szórakoztató műsor kíséri a néppel folytatott beszélgetéseket és aktivákon hívják fel polgáraink figyelmét a jelentős eseményekre. Kórházainkban it, folynak az előkészületek, hogy a betegek éppen ügy részt vehessenek a választásokban, mint hazánk többi polgárai. Ezt a fontos feladatot vitatták meg a bratislavai állami kórház /kommunista pártszervezetében is. A pártbizottság és a tömegszervezetek képviselői részletesen foglalkoztak azokkal a feladatokkal, amelyeknek megoldása szükséges a választások sikeres lefolytatásához. A kórház tömegszervezeteinek funkcionáriusai gyűlést tartottak, melyen 150-en vettek részt. LakoviC Tamás elvtárs beszámolójában ismertette a választási törvény egyes szakaszait és a tömegszervezetek választás előtti feladatait. A beszámoló után választási bizottságot alakítottak, amelyben valamennyi tömegszervezet képviselve van. Ez a bizottság a kóiház legjobb dolgozóit javasolta a körzeti választóbizottságba és a nemzeti bizottságokba. A javaslatot megvitatták aztán az egyes muavkahe yeken és a tömegszervezétek gyűlésén, ahol jóvá is hagyták. Legfőbb feladatuknak azonban a választási törvény megvitatását tűzték ki. A „Vörös sarok" részéről Just Ottó elvtárs kidolgozta a bizottság választás előtti munkájának tervét, amelyet a bizottság jóváhagyott és elosztották az egyes feladatokat. Nyomban munkához ls kezdtek. Minden lehetőséget megragadnak, hogy a betegekkel beszélgessenek. Mozielöadásokat rendeznek, népiegyüttes csoportokat hívnak meg a kórházba. Elhatározták, hogy a választások tiszteletére munkahelyü ket feldíszítik és a kórházi folyosó kat szemléltető agitációs anyaggal és faliújságokkal látják el. Ezért a munkáért ĎUTéová elvtársnő felelős, aki már el ls készítette az első faliújságot, amelyet a „Nemzeti Arcvonal győzelme — köztársaságunk győzelme" jelszóval az üzemi tanács szekrényében függesztenek ki. A járni tudó betegekkel filmelőadásokkal összekötött rövid beszél, getéseket rendeznek a választásokról. Karol Veselý elvtársnak most sok a munkája, mert ő a filmve títőgóp kezelője és majdnem minden második nap sor kerül egy-egy ezép film vetítésére. A járni tudó betegek az orr-, torok- és szem osztályról nagyon hálásad tatWwif. akik Így törődnek velük, érdeklődéssel látogatják a filmelöadásokat, jól érzik magukat és nagy figyelemmel hallgatják a filmvetítés előtt elhangzó rövid, de tartal. mas előadásokat a választásokról. Az üzemi könyvtár is kiveszi részét a munkából. Hudcovičová elvtársnő a legjobb könyveket ajánlja a betegeinek. A bizottság gondoskodott arról is, hogy műsoros estékkel gazdagítsa a programmot s ezért meghívták a „Vzorodev" zene- és énekegyüttesét. Az együttes fellépése alkalmával ismét elbeszélgetnek a betegekkel és a kórház alkalmazottaival a közeledő választásokról. Karaay és Hronec elvtársaknak és Kuc'harová elvtársnőnek fontos feladataik vannak. Az üzemi újság, az üzemi rádió, a. villámhírek mind a választások el'.ttl feladatok teljesítését szolgálják. Megmagyarázzák a betegeknek a választási törvényt és megemlékeznek arról, hogy a múltban milyen keveset tett a kapitalista rendszer a dolgozók egészségéért. Az Uze. mi újság, aiz üzemi rádió megmutatja, hogyan gondoskodik a ml rendszerünk a dolgozók egészségéről. A fekvő betegekkel való agitációban legnagyobb szerepük az agltkettősökniek lesz, akik már meg is kezdték munkájukat. Meglátogatják a fekvő betegeket, hogy megismertethessék velük a választási törvényt, munkánk eredményét é

s elbeszélgetnek velük a mult szomorú emlékeiről. 43 agitátort jelöltek ki erre a célra, akik egyrészt a várapban, másrészt a betegek közt rógnak dolgozni. Kucharová és Just elvtárs már meg is kezdték ezt a munkát A betegek hálásak ezeknek az elvtársaknak, mert érzik, hogy itt is törődnek velük, részt vehetnrk a politikai életben és kifejthetik álláspontjukat. A pártbizottságban nagy figye. lemmel kísérik ezt a nagy tömegpolitika; munkát, megvitatják az eredményeket és irányítják a választási bizottságot munkájában. A pártbizottsági gyűléseken Jónás elvtárs, a pártszervezet titkára és Kollár elvtárs, az üzemi tanács elnökhelyettese a pártbizottság többi tagjaival részletesen megvitat, ják a kommunisták és a tömegszervezetek funkcionáriusai előtt álló feladatokat. A pártbizottság tör ídik azzal is, hogy nemcsak az állami kórházban, hanem a kórház fiókintézeteiben, ahol részszervezetek vannak, jól folyjon a választások előtti munka. Hasonló módon folynak az előkészületek az Onkológiai Intézet, ben is. A betegek figyelmét különösen a filmelőadások kötötték le. Nagyon jól dolgozik itt a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezete, amely gazdag programmal és rövid előadásokkal szórakoztatja a betegeket. Szép munkát végez itt TrepaS Éva elvtársnő, a szervezet elnöke. A betegek örömmé] járnak a CsSzBSz gyűléseire, amelyeken szép programmot is láthatnak. Az intézet igazgatója, dr. Thurzó és a pártszervezet elnöke, Naumanková elvtársnő, különös figyelmet fordítanak most arra, hogy a választási kampány sikeresen folyjon le az intézetben. így várják a bratislavai kórházakban hazánk nagy napját, a választások napját. Horváth Sándor Április elseje van. Bratislava utj cáin nagy az élénkség. A kiraka. : tok előtt annyi ember áll, hogy . írnod kell, míg végre odajuthatsz és megtekintheted az új árakat. Az egyik élelmiszerüzlet előtt -két nő beszélgetett. Az egyik Körbl Zelma gyugdíjas, sugárzó arccal nézi a kávé, tea és cukor leszállított árát és boldog örömmel újságolja a mellette álló Pittei Franciskának, aki háztartásbeli, hogy most már mennyivel több kávét ihat, mert hisz ez az egyedüli szenvedélye. önkéntelenül mosolyra de. rül az arcom ezek hallatára. Utána Pittei Franciskához for. dúlok, aki legjobban annak örül, hogy lement a gyümölcskonzervek és a kompótok ára, mert neki diétát kell tartania és bizony ez elég sokba kerül. »De most már vehetek egy szép fekete cipőt is, — mondja — mert ez, ami a lábamon van, már nem a legszebb« — mutat a lábán levő még elég jó cipőre. Elbúcsúzva a két elégedett nőtől, folytattam a sétát. A »Dé&£itkettűs*ik látogatják a betegeket. vény« cipőáruház kirakata előtt én is érdeklődéssel néztem az új árakat és a azép cipőket. Három fiabal emibenre lettem figyelmes, akik egy szép fazonú cipőt nézegettek. Nachtmann Evald, Pavlovié Ottó és Vajda József, az építészeti főiskola niásodéves hallga, tói voltak ezek. Kérdésemre, hogy a szép cipőn kívül tetszik-e a cipő ára is, mosolyogva válaszolták, hogy bizony tetszik. Ez az új árleszállítás annyit jelent, mintha felemelték volna az ösztöndíjunkat, — mondotta Nachtmann Evald, és még hozzátette, — ezentúl annyi, val több zsebpénzünk marad, hogy ötször mehetünk moziba egy hőnapban. Pavlovlö Ottó és Vajda József is nagyon örülnek az árleszállításnak és kiszámították, hogy annak a szép cipőnek az árát. amire azelőtt hosszú ideig kellett volna gyüjtögetniök, most ösztöndijukból rövid idő alatt megtakaríthatiák. így üdvözlik polgáraink a hr,

rmadik árleszállítást. S. K. Régi és új Az egyik hűselárusító üzlet kirakatában, 10.37 szám alatt, frissen vágott sertést látok feldarabolva. Talán rá sem jöttem volna, hogy a felaprózott jószág sertés, ha a fej nem lett volna egy darabban. Az elárusítók, dicséretükre legyen mondva, szépen felhasogatták az állatot és a különféle húsdarabok közé szép zöldszínü salátaleveleket raktak. Igazán mutatóssá tették a kirakatot. De hát inkább arról beszélek, hogy az üzletben és a bejáratnál annyi a nép, hogy én már az ízesen széjjeldarabolt húsféléket nem is láthatom, csak az elém tolakodó hórihorgas ember háta közepét. Egy-két könyökmozdulattal régi helyemre furakodom és nézelődöm. S-enk; se gondolja, hogy a kiraka. tokát nézem, Inkább az embereket. Mellettem egy ráncosaroú öregasszony sem a feldarabolt húsfélékbe gyönyörködik, mint ahogy a szomszédja, egy pislogó ember sem a nagykarimájú kalappal fején, hanem a húsfélékbe tűzött árcédulákban. A keménypapírosokon ez áll: j>RÉGI ÉS ÜJ« Bizony sem nem több. sem nem kevesebb ennél. Alatta a számokat böngészi a néni, a régi és új árakat. És mi ennek az érzelmi vele. járója? Osonjunk az öreg asszony után, beszélgessünk el vele egy kicsit és mindjárt megtudjuk. Az üzletben, a benti kirakatokban annyi a papír, hogy még a húsféléket is eltakarja a szem elöl. S a papírosok a leszállított árakkal tetszelegnek. Az öreg asszony m egmegáli és nézegeti a cédulákat. Meglepődöm, mert a mozdulatain azt látom, hogy nem vásárolni jött az üzletbe, hanem csak tájékozódni az új árak felöl. Megszólítom: — Mondja csak, mit akar vásárolni ? — Hát vennék valami húsfélét, lelkem. Igaz, nem vásárolni jöttem el otthonról. Sétálni. Mert az úgy van, hogy vőm iparos ember, építkezésen dolgozik és jól keres. A lányom meg nem adja kezembe a főzőkanalat. A hetven felé járó öregasszony meg mi mást tud csinálni. Csak sétálni egyedül, vagy az unokákkal De hogy a hűstermékeknek esett az ára, vásárolok. Az öreg asszonynak felragyogott a szeme. Igazított a kendője csücskén és földigérő szoknyájában odalépett az elárusító elé. — Egy kiló füstölt csülköt mérjen! — vetette neki pattogó hangján. Míg az elárusító kimén a húst az öreg asszonynak, addig én kifizetem pénzével az árát. Aztán ko. mótosan elsüllyeszti a csülköt kosarában. Mikor a vásárlásnak utána vagyunk, még széjjel nézünk az üzletben. Közben az öreg asszony azt mondja: — Tudja, lelkem, az én lányom egyszer csinált egy fasírozottat, vagy pörköltet csülökből. De hogy hét koronával olcsóbb lett az ára, hát kétszer csinál ebédet belőle. Ne mosolyogjon, mert nemcsak füstölt csülökre telik nekünk; három unokámat szépen járatja a vöm. Minden jót megkapnak a gyerekek, de mit csináljunk, ha. füstölt csülök a kedvenc eledelük. Ahogy sétálgatunk, szemünk a különféle árucédulákon pihen. A libamájpástétomon, amely- 3.5 koronával, a hagymásvurston, amely 4 koronával, a hurkán, amely 4 koronával és a füstölt nyelven, amely hat koronává] lett olcsóbb. A többit fel sein sorolom. Aki tudni akarja, menjen el és nézze meg. A k-járónál az öregasszony még ennyit mond: — örülni fognak unokáim a csülöknek.