Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)
1954-04-09 / 86. szám, péntek
4 U ISZ Ö 1954. április 8 . A. L Mikojan beszéde a berlini dolgozók nagygyűlésén A berlini dolgozók hatalmas ma. niiflesztáaiójlán, amelyet Németország Szocialista Egységpártja IV. kongresszusának befejezése alkalmából tartottak, A. I. Mikojan, az SzKP KB elnökségének tagja és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese beszédet tartott. A. I. Mikojant a manifes2tálció részvevői hatalmas, hosszantartó tapssal üdvözölték. A. I. Mikojan üdvözölte Berlin és egész Németország dolgozóit a Szovjetunió nevében. Beszédében többek között a következőket mondotta: „Ezek a napok a Német Demo kratikus Köztársasaág szempontjából nagyon jelentősek. Az ENSz IV. kongresszusa kitűzte a német nép létkérdésének megoldásához vezető utat és jóváhagyta az NDK gazdasági felvirágoztatásának pro grammját. A német nép haladó erői most egyre jobban tömörülnek a legfontosabb nemzeti feladat megoldására — az ország egységének felújítására és a demokratikus, független és békeszerető Németország megteremtésére. A szovjet kormány következetesen harcol az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért. A nyugati nagyhatalmak ellenállása miatt azonban Németország egyesítésének időpontja állandóan kitolódik. Ennek ellenére a Szovjetunió kormánya már most, Németország egyesítése és a német békeszerződés megkötése előtt a Német Demokratikus Köztársasággal ugyanolyan kapcsolatokat Vett fel, mint a többi szuverén álammal. Most a Német Demokratikus Köztársaságnak Nyugat-Németországtól eltérően po. litikai és gazdasági téren minden joga és lehetősége megvan a szabad fejlődéshez. A szovjet kormány mindent megtesz, hogy maximális jogokat és szabadságjogokat nyújtson a német népnek. Eltörölte az összes kártérítést és a háború következtében létrejött adósságokat. Az NDK lakossága munkájának minden gyümölcsét a nép élvezi. Fennáll a lehetőség a Német Demo kratikus Köztársaság gazdaságának még gyorsabb fejlesztésére és a lakosság életszínvonalának további szüntelen emelésére. Most elérik a közszükségleti árucikkek termelésének — az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok, valamint ipari árucikkek termelésének gyors fokozását nemcsak a nemzeti vállalatokban, hanem a' magán és kisiparos üzemekben is, amelyek ezen a téren nagy szolgálatot tehetnek az NDK lakossága jólétének eme'ésére. A Szovjetunió Németországhoz fűződő kapcsolatainak megcáfolhatatlan elvei a legészrevehetöbben államunk életének legsúlyosabb évében — a nagy Sztálin szavaiban jutottak kifejezésre, aki azt mondotta „ ... Hitlerek jönnek és mennek, de a német nemzet és a német állani fennmarad." (Hosszantartó taps.) A német nép most azt mondhatja: Hitlerek mennek, de többé már nem jönnek {Viharos taps). A német nép sorsát saját kezébe veszi, elutasítja a militarizációt -és a béke, a haladás, a német nemzet felemelésének útján halad. Németor. szágnak egyenjogú, békeszerető és demokratikus hatalommá kell válnia és azzá is válik. (Viharos taps). A német nép képességei és adottságai nagyok. Annak idején hallatlan magasságra emelték Németországban a tudományt és a kultúrát a német nép nagy fiai, akik munkájukkal gazdagították az emberisé, get. Az egész világ most a német nemzettől ugyanilyen jelentős munkát vár a tudomány, a kultúra és a techniká terén az egész világ civilizációjának gazdagítására. Ezen a működési téren a német népnek teljes lehetősége nyílik nagy nemzeti képességeinek kifejezésre juttatásá ra. (Taps). A történelmi tapasztalatok azt tanítják, hogy országaink nemzeteinek békében és barátságban kell élniök. Csak akkor virágozhatnak és haladhatnak gyorsan az emberiség új, nagyszerű sikerei felé. A lengyel békevédők országos konferenciája A lengyej békevédök április 7-én Varsóban országos értekezletet tartottak. Az értekezletet L. Kruczkowski ismert Sztálin-díjas lengyel iró nyitotta meg. Az értekezlet napirendjén »A lengyel békevédök mozgalmának állásfoglalása a német probléma békés megoldásához és a kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés kérdéséhez« című pont szerepelt. Az értekezleten továbbá felszólalt J. Iwaskiewicz író, a Lengyel Bákevédő Bizottság elnöke. Äz értekezlet küldöttei azután meghallgatták L. Infeld tanárnak, a Béke Világit anáos elnökhelyettesének beszédét alki a Béke Világtanács elnökségének legutóbbi bécsi ülésérői beszélt. Ezután vita indult meg J. Iwaskiewicz beszámolójáról. A vitában J. Oszmanczik, kiváló lengyel újságíró, A. Panmufniik zeneszerző és sokan mások vettek részt. Az értekezlet részvevőd egyhangú határozatot fogadtak el a német kérdés békés megoldásáról és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről. A határozat többek között így szól: »Az értekezlet az »európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződéire« tett szovjet javaslatban történelmi jelentőségű dokumentumot lát. amely megnyitja a német probléma békés megoldásához, az összes európai nemzetek biztonságának biztosításához, társadalmi és politikai rendszerükre való tekintet nélkül folytatandó békés együttműködéséhez vezető utat.« Az értekezlet továbbá határozatot fogadott el, amely az atomfegyver és az összes egyéb tömegpusztító fegyverfajta eltiltását és e tilalom nemzetközi ellenőrzésének bevezetését követeli. Az értekezlet részvevői külön nyilatkozatban üdvözlik a német kérdés békés megoldásáért, az európai védelmi közö^-é^ ellen, az európai kollektív biztonság biztosításáért harcoló európai békevédőket. Amerikai és angol tisztek akarják megkaparintani Juin funkcióját Juin tábornagy megbeszélést tartott Lan :el miniszterelnökkel és Bidault külügyminiszterrel, de a megbeszélésről nem adtak ki közleményt. A francia fővárosban úgy tudják, hogy az északatlanti szerződés közép_ európai szárazföldi' erőinek parancs, noki állásáról a közeljövőben nem várható döntés. Hír szerint az atlanti haderő főhadiszállásához beosztott amerikai és angol parancsnokok azon mesterkednek, hogy kiszélesítsék beleszólási jogukat az „európai hadsereg" ügyeibe éspedig Franc aország kárára. E céljuk eléréséhez Juin tárvozását — e pillanatban még ő a NATO középeurópai szárazföldi erőinek parancsnoka — kitűnő alkalomnak tartják. Meg akarnak kakaparintgni olyan jogokat, amelyeket most francia katonatisztek élveznek. Az északatlanti szerződés belga és holland küldöttségeinél máris puha. toiódznak aziránt, hogy milyen álláspontot foglalnak el Juin tábornagy esetleges távozása esetén. A Fehér Ház válasza Churchill beszedére James Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára Churchill alsóházi beszédével kapcsolatban kijelentette, hogy »jelenleg nincsen érvényben a Roosevelt és Churchill között 1943.ban kötött egyezmény«. Hagerty utalt arra, hogy Churchill csak az atombomba fejlődésének első szakaszáról beszélt. Hagerty hangsúlyozta, hogy a »11 évvel ezelöfl kötött szerződést a hidrogénbombára nem lehet alka]mazni«. Befejezésül közölte, hogy Churchill besaédét Eisemhower elnök hozzájárulásával mondotta el. Elkészült a Wehrmacht felállításának tervezete Theodor Blank, leendő bonni hadügyminiszter a Duisburger Generalanzeiger című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: „A vezetésem alatt működő hivatal e napokban befejezte azoknak a ter. veknek a kidolgozásált, amelyek alapján fel akarjuk állítani az európai védelmi közösség keretein belül létesítendő nyugatnémet csapattesteket. A tervezetek szerint 12 nyugatnémet hadosztályt szervezünk. Nyugat-Németországnak összesen félmilliós hadserege lesz és ezen betfil 100.000 hivatásos tisztje, altisztje és katonája lesz." Az olasz kormány a parlament elé terjesztette az »európai hadseregről« szóló szerződés ratifikálását Scelba miniszterelnök április 6-án a képviselőház elé terjesztette az „európai védelmi közösségről" szóló szerződés ratifikálására tett törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes megtárgyalása céljából külön bizottság elé terjesztik, amely a külpolitikai bizottság, a pénzügyi bizottság és a védelem tagjaiból fog állani. KÜLFÖLDI HÍREK Szovjet kü'döttség érkezett Dzsaksrtába A. Holopova vezetésével az ..Indonéz Nőmozga'om" meghívására Az Arab Liga Tanácsa üzenetet intézett Dag Hammarskjö'dhöz, az ENSz főtitkárához A z üzenet fe'hívi ja a főtitkár figyelmét a francia hatóságoknak az ENSz alapokir.ánvával ellenkező északafrikai intézkedéseire és kéri a főtitkár közbenjárását az északafrikai gyarmatokon kibontakozó nemzeti mozgalom elfojtásának megakadá 1 yozására. Jean Monneí az „európai szén. és acélközösség" főhatóságának elnöke New. Yorkba érkezett. Monnet Washingtonban részt vesz azokon a tanácskozásokon, amelyeken az Egyesült Államok által az \,,európai szén- és aréil közösségnek" nyújtandó hitelről tárgyalnak. • A Magyar Népköztársaság és az A'bán Népköztársaság között fennálló hosszúlejáratú megállapodás keretében aláírták az 1954. évre vonatkozó árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A tárgyalások a két - ország közötti barátság és kölcsönös együttműködés szellemében folytak le és hozzájárultak a fennálló gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez. Thomas Dehler, a nyugatnémet Szabad Demokrata Párt elnöke háromhetes amerikai látogatásra induit. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban való tartózkodása alkalmából tárgyalni akai a Saarkérdésről is. — kijelentette, hogy a ,.Saa r-kérdést nem Strassburgban. hanem végső fokon Washingtonban döntik el." Az USA politikájának csődje Latin-Amerikában Caracasban, Venezuela fővárosában nemrégen ért véget 19 latinamerikai és északamerikai állam X. pánamerikai konferenciája. Latin-Amerika újságainak hírmagyarázataiban még egyre foglalkoznak az értekezlet lefolyásával és annak eredményeivel. Különösen kiemelik azt a tényt, amely a konferencián megnyilvánult, t. i. azt, hogy az Egyesült Államok már nem diktálja rá szuverén módon a latinamerikai országokra, úgy mint eddig, saját állásfoglalásukat a politikai és gazdasági kérdésekben és hogy az Egyesült Államok agreszszív politikája ellen szüntelenül növekedik az ellenállás Latin-Amerikában. A caracasi értekezlet valóban jelentős volt, azonban nem abban az értelemben, ahogy azt a washingtoni urak elképzelték, vagyis, hogy megszilárdítja a pánamerikai unió „egységét", jobban mondva az Egye. sült Államok befolyását Latin-Amerika országaiban, hanem ellenkező, leg, azért vált fontossá, mert leleplezte az Egyesült Államok zsaroló politikájának ezen céljait és megerősítette Latin-Amerika országaiban a politikai és gazdasági függetlenségért folyó mozgalmat. A latinamerikai országok képviselői a pánamerikanizmus történél, mében első ízben helyezkedtek nyíltan szembe az Egyesült Államok irányvonalával és megmutatták, hogy a pánamerikai unió az amerikai monopóliumok eszközévé vált az összes latinamerikai országok gazdasági és politikai uralmának megszerzésére. A „Vos Operaria" című brazil lap rámutatott, hogy a pánamerikai értekezletek a múltban mindig olyan eszközt jelentettek, amelyet az amerikaiak felhasználtak politikai uralmuk megerősítésére. „A X. pánamerikai értekezlet is — hangsúlyozta továbbá a lap még az értekezlet lefolyása idején — veszélyez, tett hazánk és a kontinens többi nemzeteinek biztonságát, még pedig az előző értekezleteknél sokkal jobban. Magának az értekezletnek programmja az erőszak amerikai politikáját juttatja kifejezésre." John Foster Dullesnak, az Egyesült Államok külügyminiszterének felszólalása az értekezleten és a Közép-Amerikába, pontosabban mondva Guatemalába és Costarikába való „kommunista beszivárgás" kérdésériek provokációs napirendre tűzése, meggyőzően bizonyítja e nézet helyességét. Dulles beszédében nem foglalkozott a latinamerikai országok gazdasági nehézségeiből származő legégetőbb problémákkal, aminit azt valamennyi küldöttség elvárta, hanem célzatosan és furfangosan vázolta fel az értekezlet részvevőinek azt a nagy veszélyt, amely állítólag a demokráciát és az egész nyugati földgömböt a kis-, állítólag kommunista középamerikai köztársaságok, Guatemala részéről fenyegeti. Ezen állításnak képtelenségét, amely szerint a három és félmillió lakosú guatemalai köztársaság ve. szélyeztetné az amerikai kontinens 300 millió lakosának biztonságát, nem kell külön hangsúlyozni. Azonban, hogy Dulles milyen célt követett ezzel a kijelentésével, ez kiderül Toriellinak, Guatemala külügyminiszterének beszédéből, amelyet az Associated Press hírügynökség jelentése szerint Latin-Amerika küldöttei nagy tapssal fogadtak. Torielli Dullesnak adott válaszában kijelentette: „Az USA-beli urak mindig akkor beszélnek a kommunizmusról, amikor Latin-Amerika bármelyik köztársasága nemzeti és gazdasági függetlenségét igyekszik megerősíteni és liberális társadalmi reformokat igyekszik megvalósítani. Torielli álláspontját több küldött megerősítette, főleg az argentínai és mexikói küldöttek. Az ezzel kap. csolatban Braziliában közzétett nyilatkozat, amelyet haladó tényezők adtak ki, szintén hangsúlyozza, hogy a kommunizmus kérdése hazug ürügy, amelyet az imperialisták arra használnak fel, hogy a felszabadító mozgalmat törvényen kívül helyezzék. A „Diario de Noticias" című brazil lap is élesen fellépett azon kísérletek ellen, hogy minden nemzeti függetlenségi mozgalmat és gazdasági felszabadulásra irányuló törekvést kommunista törekvésnek minősíts ?k. mert ez a kontinens j országai közötti kapcsolatok komoly ' rosszabbodásához vezethet. Az „Accion" című uruguayi lap azt irta, hogy az USA-nak nincs joga a nem. zetek védekezését a nagy monopóliumok elnyomása ellen kommunista mozgalomnak minősíteni. Nem kell hangsúlyozni, hogy maga Dulles sem az amerikai kommunizmustól, sem pedig a guatemalai köztársaságtól fél, hanem a La_ tin-Amerikában levő jelenlegi helyzettől. Az argentin elnök megalakítja a latinamerikai országok gazdasági unióját az amerikai monopóliumoknak e térségbe való továb. bi behatolása ellen. Ehhez az unióhoz már csatlakozott Chile, Equador, Paraguay. Bolíviában az 1952. évi választásokon a nemzeti forradalmi mozgalom került uralomra, élén Estenzere elnökkel, aki igyekszik korlátozni az amerikai monopóliumok által való gazdasági ki. zsákmányolást. Chilében és Costaricában Ibanez del Campo és Figuerez az elnökök, mindketten az Egyesült Államok ellenfelei, Dulles úr attól fél, hogy a latinamerikai országokban végbemenő fejlődés következtében ezek az országok feltartóztathatatlanul kicsúsznak az amerikai monopóliumok kezéből. Az 1944. évi guatemalai forradalom az orszijg demokratikus erőinek nagy győzelmét vívta ki. 1852-ben a guatemalai nép meg| valósította a földreformot, amelyj nek folyamán államosította azon ! földek nagy részét, amelyeket a ' bosztoni „United Fruit" mamxnut ! monopólium tartott kezében a leg. | változatosabb mesterkedésekkel. Bolíviában ugyanabban az évben államosították a. cinnipart, amely túlnyomó többségében az amerikai monopóliumok kezében volt* és a természeti kincsek államosításáért folyó mozgalom egyre nagyobb méreteket ölt Latin-Amerika valamenynyi országában. A nemzetek haladó képviselői által támogatott néptömegek egyre erélyesebben követelik a chilei rézbányák, a venezuelai kőolaj és az óriási brazíliai kávéül. t.etvények államosítását. Ez az a veszély, amely Dullest, az amerikai monopóliumokat és azok nyereségét fenyegeti, amelyek az utolsó hét év alatt kerek hat. milliárd dollár nyereséget zsebeltek be és ez a nyereség háromszor nagyobb, minnt az amerikai monopóliumok által a latinamerikai országokban befektetett töke. Az értekezlet lefolyása és eredményei megmutatták, hogy ez a veszély állandóan növekedik. Az a tény, hogy a küldöttségek többsé. ge nyíltan szembeszállt Dullesnek azon kijelentésével, hogy az amerikai magántőke még nagyobb mértékben vesz részt Latin-Amerika nyersanyagforrásainak kihasználásában, arról a törekvésről tesz tanúságot, hogy Latin. Amerika ki akarja építeni saját nemzeti iparát. A latinamerikai országoknak törhetetlen akaratát arra, hogy lerázzák az Egyesült Államoktól és más imperialista országoktól való függést, kifejezésre juttatták azok a határozatok, amelyeket a latinamerikai küldöttségek többsége jóváhagyott az Egyesült Államokbeli küldöttségek ellenállása ellené, re. Tizenkilenc küldöttség, tehát valamennyi az Egyesült Államok küldöttségein kívül Argentína határozati javaslatára szavazott, amely a gyarmati rendszer megszüntetését és a nyugati földgömb országai idegen megszállásának felszámolását követeli. Bolívia és Guatemala határozati javaslata tervbe veszi a földreform megvalósítását és az United Fruit amerikai monopólium tulajdonában levő óriási parlagon heverő földterületek felosztását. Ezt a javaslatot is megszavazták. Az USA akarata ellenére elfogadták a latinamerikai országok más országokkal való kereskedelmének feltételeiről szóló javaslatok és az .északamerikai mezőgazdasági termékek úgynevezett „feleslegeiről" szóló javaslatot. Az amerikai kontinens eseményeinek fejlődése, amely oly élesen meg. nyilvánult a caracasi konferencián, azt mutatja, hogy a latinamerikai nemzetek felismerték a. ragadozó amerikai imperializmussal .való egység" és „együttműködés" tragédiáját és szilárdan elhatározták, hogy országaik fejlesztéséhez a maguk útjára lépnek.
