Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-09 / 86. szám, péntek

1954. áprili

s 9. 5 NAZIM HIKMET nemzetközi békedíjas: fSoídog emberek önök, barátaim... Éppen Bécsben időztem, midőn .olvastam, hogy önöknél Csehszlovákiában leszállították a

z árakat. Egy nappal azelőtt a »Le Monde« című francia polgári lap gúnyos hangnemben megjegyezte, hogy a prágai rádió közölte: a csehszlovák miniszterelnöknek érdekes híre lesz a lakosság számára. Nem tudom, foglalkozott.

e a »Le Monde* később is ezzel a hírrel. Ugyan azon a napon együtt voltam egy francia barátommal. Nem kommunista, azonban olyan ember, aki a becsületes, egyszerű francia ember szemével nézi az eseményeket, ö ezeket mondotta: » Nálunk Franciaországban napról napra drágább a megélhetés, noha a keresik edeimi lehetőségek nálunk sokkal nagyobbak és ki'tsrjedettebbek, mint Cseh.. Szlovákiában. Nem értem, hogyan sikerült ennek ellenére Csehszlovákiában csökkenteni az árakat.« Igyekeztem megmagyarázni, mi az oka ennek a szí m ára érthetetlen ténynek. Nem tudom, sikerült-e. Egyesek ugyanis nagyon gyakran inkább a legfantasztikusabb hazugságoknak adnak hitelt, mint '

a legegyszerűbb igazságoknak. így ér. köztem Prágába. Prága népe. mint valami nagy ilnnenre készül a vá.lassításokra. Hazámban, Törökországban is rövideden választásokat ta"tinak. Két párt vesz részt a / vá'aisztásokon — az ura rr^n levő ügynevezett demokrata pá

rt, és a hivatalosan ellenzékben álló úgynevezett nemzeti párt. Törökország Kommunista Pártja illegalitásban van Körülbelül 2.000 ember börtönben sínylődik csak azért, mert küzdött a nemzeti függetlenségért és a békéért. A török nép sokezer fiát elvesztette a koreai harcokban. Ügynevezett amc. rikaj szakemberek tartják kezükben a török hadsereget, rendőrséget. csendőrséget, közigazgatást — az egész államapparátust. Az életszükségleti cikkek árait az elmúlt négy év alatt ötször emelték. A török nép nyomorának megvilágítására teljesen elegendő a kormány hivatalos statisztikája. E statisztikai adatok szerint Isztambulban például egy négytagú családnak 600 -700 török líra kell az életfenntartáshoz. Egy munkás havi átlagbére azonban csak 45—60 líra. A török lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasággal foglalkozik. Helyzetük, különösön a nincstelenek helyzete Törökország marshalIlzálá'Sa óta hihetetlen gyorsasággal rosszabbodott, Még a reakciós lapok, mint például a »Dynja« is be. ismerik, hogy többezer földműves és munkanélküli bolyong az országutakon. Önöknek ez hihetetlennek tűnik, de sokezer földműves — különösen hazám keleti részén — kfikorszakra emlékeztető barlangokban lakik. A civilizáció ritka vendég ezeken a végeken. A civilizáció legfeljebb abban mutatkozik, hogy a barlangok felett át "épülnek az egész Törökország területén szerteszét épített amerikai repülőterekről felszálló katonai repülőgépeik. Dicső történelmi múlt van népem mögött. Népem történelme az igazságért, a ^Jgért és a szabadságért vívott -ragyogó harcok története. A tö nk nemzetnek fényes kultúrája van Ez a nemzet az első világháború után harcolt nemzeti függetlenségidért. Ez a nemzet a szovjetek segítségével tengerbe űzte az imperialistákat. Ma azon. ban az ország urai a török népet az amerikai imperializmus harcterein öldöklésre akarják kihasználni, mint zsoldosokat a szabadságszerető népek elleni harcban. Törökország ellensége) nap mint nap lábbal tiporják népem nemzeti méltóságát Sarkig tárták a kapukat az amerikai töke előtt. Üj törvényeke,! adtak ki és újabb törvények kiadására készülnek, me. lyeknek alapján Törökország minden kincse, az emberi kéz munkájátó; egészen a kőofajig, az .amerikai monopóliumok tulajdonát fogja képezni. Ilyen tehát Törökország helyzete a választások előtt. A dolgozó nép, az értelmiség, söt a burzsoázia egy része is elégedetlen. Az úgynevezett ellenzék igyekszik kihasználni ezt az általános elégedetlenséget. A nemzeti párt választási kampányában a maga javára igyekszik felhasználni az amerikaellenes hangulatot. A nemzeti párt lapjai most támadják az ország gazdasági üayeibe való amerikai beavatkozást. Viszont éppen a nemzeti párt tetite elsőnek lehetővé Törökország kiárusítását az amerikaiaknak. Mind a nemzeti párt. mind a demokrata párt élenjáró vezérei az árulás központiává tet. ték sajtójukat. Az ő közreműködésükkel Törökország egyrészt a jugoszláv—görög—török egyezmény központjává, másrészt az At. lanti-egvezmény legtávolabb fekvft bástyájává l«*t. Törökország, mint független ország, a való-ágban megszűnt létezni. Az o'-sz5g árulói azonban nem elégszenek meg ezzel. Mogt mái nyíl'an lépnek fel, mint más országok nemzoti felszabadító harcának legnagyobb ellenségei. Ma a világ egyik leggyönyörűbb városában, Prágában, népemre gondolok. Az önök országa is választásokra készül. Milyen nagy azonban a különbség, az önök hazája és az én hazám között. Önök barátaim, Csehszlovákia dolgozói országuk leghűbb fiait és leányait választják meg képviselőiknek a nemzeti bizottságokba. Kormányuk, képviselőik gondoskodni fognak arról, hogy egyre jobban él-, hessenek, hegy fokozatosan csökkenjenek az árak, gondoskodni fognak gyermekeikről, védelrkezni fogják nemzeni függetlenségüket. Azok a képviselők, akiket szülőföldemen, Törökországban a választók elenyésző csekély részvételével választanak meg. csak arra fognak gondolni, hogy minél flőnyösebben adják el azt. ani! a török földön még megmaradt, és arra, hogyan adhassák el a? utolsó csepp török vért az idegen tűkének. Boldog emberek ör.ök, barátaim, és én a válarzMsok nagy állami ünnepnapja alkalmából a legjobbakat kívánom önöknek. Nem szeretőn azonban, ha félreértenének. Hiszek néceimben. Hiszem, hogy eljön az idő,, midfin valamelyik íróink. lehet, hogy az isztambuli rádióban hasonlóan szívélyes jókívánságait fejezheti ki népemnek a nálunk, Törökországban megejtett valóban igazságos és szabad nemzeti választások alkalmából. HuladószvHemű külföldi filmek Egy táncos nyár Filmlátogató közönségünk „Egy táncos nyár" című svéd film bemutatásával ízelítőt kapott a haladószellemű svéd filmművészetből. E film a kapitalista társadalom meg. oldhatatlan kérdéseit boncolgatja, s egyben rávilágít a békésnek látszó felszin alatt dúló harcokra is. Fő témája egy főiskolás fiú és egy vidéki leány szerelme. Ebbe a keretbe illeszkednek be a másodrendűnek látszó események, de ép ezek mutatják meg a kapitalista társadalmi élet igazi arculatát. A vidéki fiatalság szórakozni és művelődni akar, de nem állnak ren. delkezésére jól felszerelt kultúrházak és olvasótermek, mint a mi fiatalságunknak. A svéd fiatalok az iskolában tartják az összejöveteleket, és amikor a helybeli pap látja, hogy a művelődéssel együtt jár a haladó eszmék térhódítása is, melynek hatására a fiatalság elfordul a vallástól, nem engedi meg az iskola további használatát kultu, rális célokra. A kultúrotthon nélkül maradt fiatalságon egy haladógondolkodású gazda segít. Átengedi nekik pajtáját s a fiatalság ezt átalakítja kultúrotthonná. A svéd film erőteljesen példázza, milyen, tragédiákat okoz az osztályok közti különbség. Az apa hallani sem akar fia házasságáról s ez. zel elérünk a kapitalista világ drámáira annyira jellemző befejezéshez: jön a halálos szerencsétlenség, s a halál oldja meg mindazokat a kérdéseket, melyeket a kapi. taliata viszonyok között valójában nem lehet megoldani. A svéd film alkotói helyesen látják a társadalmi problémákat, azonban nem találják meg a kiutat, s nem mutatják be, milyen módon lehetne a megoldhatatlannak látszó problémákat megoldani. Ezért kénytelenek filmjükben végső megoldásnak a halált választani. Számunkra mégis nagy jelentősége van ennek a svéd fűmnek, mert megmutatja, hogy az ifjúság a ka. pitalista országokban is a haladó eszmék oldalán harcol a boldogabb jövöért. Atíű nekünk ezt a napot Amerikába kivándorolt olasz munkások életével foglalkozik az „Add nekünk ezt a napot'

1 című angol film. Az első világháború után rohamosan fejlődő amerikai városok építésén dolgoznak ezek a kivándorolt munkások. A? egyik fiatal kőműves után kijön n szerelme is az újvilágba és boldogságukat csak egy kis családi ház hiánya árnyékolja be. Szorgalmasan gyűjtögetik a pénzt, de mikor már csak száz dollár hiányzik az összegből, kitör az 1928-as gazdasági válság, mely egyszerre szétfoszlatja álmukat. A munka nélkül maradt férj alkalmi munkából tartja el család, ját. A film életábrázolása nagyon mély és művészi. Bemutatja a kapitalista társadalom két pólusát: az utcán rongyosan lődörgő munkanélküli proletárok seregét, s a zsúfolt kirakatokat, a lefüggönyözött bárablakok mögött szórakozó gazdagok •életét. A kis család felett egyre jobban tornyosulnak a gondok vészfelhői, a

z inség ott kopog az ablakon, mikor megjelenik egy vállalkozó, s a férfit munkavezetőnek hívja egy építkezéshez. A férfi küzd önmagával, mert látja, hogy az építkezés, nél a munkások élete nincs kellőképpen biztosítva. A nyomorból azonban nem talál más kiutat, minthogy elfogadja az állást. A munka megindul, s amikor volt társai figyelmeztetik a munka veszélyességére, már nem a munkás, hanem a tőkés rend kiszolgálója beszél belőle. A munka tovább folyik, de mikor legjobb barátja lezuhan az állványról, szeme kinyílik s ész. reveszi árulásának következményeit. Meghasonlik önmagával, mert látja, hogy visszaélt társai bizalmával. Társai azonban megbocsátanak neki, amikor őszintén feltárja, hogjn nyomora vitte tévútra. Zsákutcába került életének az épület összeomlása vet véget. Sorsa beteljesedik, az elhanyagolt biztonsági intézkedéseknek áldozatul esik. Ez az angol film megmutatja, milyen kicsi az értéke a dolgozó embernek a tőkés társadalomban. A kapitalisták szemében mindennél fontosabb a profit. Ha párhuzamot vonunk a haladó nyugati filmek és a mi filmjeink között, arra a meggyőződésre jutunk, hogy a Nyugat legjobb film. jeiből is hiányzik az előremutató tendencia. Az élet mélységeiből merítik ugyan olykor témáikat, kiemelik a tipikus hibákat és bajokat, ezzel azonbai) ki is merül művészetük, Mégis elvitathatatlan, " hogy igen jelentősek ezek a filmek. Felnyitják az elmaradottabb munkások szemét és rávilágítanak a kapitalista kizsákmányolásra s megmű. tat j ál; azt i súlvos helyzete' amely, be a burzsoázia taszítja n dolgozó népet. Szabómíliály András Üj szakemberek nevelődnek A mjunkateremben a fiatal fiúk, kék munkásruháiban a hosszú, erdei acélfürészek javításával vannak elfoglalva. A fűrész ívelt, hajlékony lapja kékesen veri visisza az ablakon beragyogó tavaszi napsugarat. Az egyik fiatalember a sarokban, baltanyelet farag. Üjszerű nyelet, most látunk ilyet először — a nyele végén hozzá van idomítva a tenyérhez, akár a finom müvű fegyver agya. Kordeák Andrásnak hívják a legényt. Rámutat barátaira, akik fel sem néznek munkájúkból: — Ennek is az átkozott háiború az oka, — mondja. Hogyan függ össze e fiúk igyekezete a régen lezajlott háborúval? Benco elvtárs, a gyakorlati oktató, aki nemrég még maga is tanuló volt itt. megmagyarázza. — Messze vidéken nem találtok fát. amely ne kapott volna lövedékszilánkot. A fakitermelésnél ez nagy gondot é

s kárt okoz nekünk, ugyanis eszközeink minduntalan kicsorbulnak. Ekkor már körénk csoportosulnak a fiúk és beleszólnak. — Ám nemcsak a háborúra harag szunk. hanem a bürokratikus norma. megállapításra is. Hiszen tekintet nélkül arra, hogy munkánkat a repeszdarabok a fában lényegesen megnehezítik, a normát nem hajlandók felülvizsgálni. Kitűnt, hogy írtak már erről az erdöipari dolgozók kerületi lapjában is, de eredménytelenül... Benco elvtárs elvezet a többi pedagógus közé. Az irodában ott talál, juk Hóilý igazgatót és Bacsó ped

a gógiai vezetőt, amint éppen Rákóczi, nak, a gazdasági felelősnek helyzet, elemzését hallgatják. Lám, jókor jöttünk. — Az élelmezésisel nincs baj, mondja Rákóczi elvtárs. — Hiszen a higiéniai és járványtani állomás a minap állapította meg, hogy tanulóink jó konyhán élnek. Láttunk ellen, ben nehézségeket, amelyek a negyvenöt tanuló gyakorlati oktatását gátolják. A telepen és környékén i cs

ak egy gépfürészt és egy — tán i oda sem tartozó — emelőcsigát ta lálunik, A tanulók elméletben már tisztában vannak az erdei termelés gépesítésének fontosságával, sőt, az egyes gépi eszközök minden csínjával-bínjával, de mit ér ez, ha ezt vagy azt a gépet, szerkezetet csak — lerajzol, hatják ... ? Szerda van. A fiúk ma nyugodtan tízóraizva várják egy furcsa komplex-brigád érkezését. Szerdánként ugyanis együtt szokott eljönni a g ál szécs: zeneiskola igazgató-tanára és a járási fogorvos. Néhány kamasz a sarokban köszörüli a torkát és próbálgatja hangszálait, hogy aztán a közös próbán ne valljon szégyent a zenetanár, Ha. vas elvtárs előtt. Revák Andris és a kis Hodermarszky lassan készülő fogpótlásukról beszélgetnek. — Nem gondolod, hogy kissé soká tart annak a pár fognak az elkészítése ? Tudják, hogy Gálszécsen, a KNB helytelen intézkedése folytán, féléven belül hat fogtechnikus cserélt helyet. Ebben látják a hibát. — De legalább foghúzás és tömés miatt nem kell a városba járnunk, — vigasztalja őket a szintén fogfájós sorstársuk, Laps

anszky Domonkos oktató. Az bizonyos, hogy amíg be kelietť járniok a város bar, sok mun. ka és tanórát fecséreltek el a tanulók fogazatuk miatt. Általában , igen gondos egészség, ügyi ellátásban részesülnek. Dr Szín. csák, akinek orvosi körébe tartozik a bordái tanintézet, állandó ellenőr zése alatt tartja a telepet é

s a fiúkhoz baráti érzés ffizi. A tanulók rend. szeres egészségügyi' és balesetvédelmi oktatásban részesülnek. Végigjárjuk a fiúk és nevelőik szobáit. Mindenütt példás, szinte katonás rend és tisztaság. Bámulatos, hogy ily elhagyatott helyen ekkora egész városias fényűzést látunk. Hiszen Borda a háború során úgyszólván teljesen elpusztult, a semmiből építették újjá, modern, higienikuis, központi fűtéssel és áramfejlesztővel ellátott, kellemes tanulóotthonná. „Zengj, boldog énekünk a dolgozók győzelméről" — Megjöhetett a zenetanár, mert odalenn felcsendült a dal. Erdei tündérek dalát még senki nem hallotta, de az erdei legények énekét meghallják sokan. Elviszik a dalt a járási és kerületi alkotóversenyre, hogy új győzelme^ szerezzenek iskolájuknak. Ezek a fiúk megszokták, hogy őket mindenütt dicsérik. Kérdjétek csak meg Molnár nővért, melyik a legjobb vöröskeresztes csoport. Vagy Mendel elvtársat, hogy hol működnek a fiatalok legjobban együtt a hadsereggel. Mit mond a CsISz járási tit. kárät vagy a Csehszlovák -Szovjet Baráti Szövetségnek bizottsága? A felelet egyöntetű: Borda! Egy nap, amelyet a fiúkkal és ne. velőikkel töltünk, meggyőz bennünket arról, hogy a falakat nem azért ékesítik vándorzászlók, díszoklevelek és egyéb kitüntetések, mert ez az ál. lami tanonciskolának más csoportokkal szemben érdemtelenül kijár. Nem. A

z erdészfiatalok minden óráját céltudatos tevékenyság, munka, tanulás, hasznos szórakozás és egész, séges tornajáték tölti ki. Mindez előkészület arra, hogy egyrészt megszerezzék iskolájuknak a gálszécsi járásban és a kassai kerületben az elsőséget, másrészt pedig öntudatos, politikailag és szakmailag jólképzett erdőipari munkások váljanak beäô- lük. Látszólag könnyen megy itt minden: a tanítás, a tanulás, a mozgalmi és szervezeti munka. Az iskola hétköznapja azonban megmutatja, hogy a nevelők munkája itt is minden lépésnél komoly harcot jelent és poli. tikailag fejlett embereket, kitartó és öntudatos kommunista jellemeket kíván. Ebéd után a fiúk kifutnak a futballpályára, hogy felfrissüljenek. Az igazgató kedvtelve nézi neveltjei játékát és miközben visszadobja nekik a felénk tévedt labdáit, elrévedezve mondja: — A tavaly végzett évfolyammal nem értük el iskolánk célját. Az innen kikerült tanulókat, habár a szakmában, de javarészt íróasztal mellett helyezték el, holott rendeltetésünk képzett munkásokat adni az erdő iparnak Hav

as elvtárs, a zenetanár is elnézi a fiatalokat. — Érdekessége a mi épülő társadalmunknak, hogy munkássá is tanulva válik az ember. Nem afelé haladunk.

e ezzel, hogy megszűnik az alapvető különbség a testi és a szellemi munka között? A nevelők elbeszélgetnek erről, mi pedig elvegyülünk a játéktéren a fiatalok közé. Igen, ezek azok az elvtársak, akik majd új hangon kiáltanak erdeinkbe. Ök azok, akik a szovjet erdőipari dolgozók módszereivel fokozzák a termelést, de egyben megkönnyítik saját munkájukat és csökkentik az erdei balesetek számát. Ök azok, akik a cél érdekében az eddiginél nagyobbfokú gondoskodást is megérdemelnének az iskolaügyi é

s erdőíparügyi hivatalok részéről. Szántó György Üzemeink életéből Az opaval lakásépítés munkaversenyében szép eredményeket ért el Grigora József csoportja, Adamec R. kőműves, Le váj Gyula csoportja és Homle Károly teherautóvezető, aki 320%-ra teljesítette normáját és 131 liter hajtóanyagot takarított meg. A földgyalu és kotrógépkezelök közül is sokan kitüntették magukat jó munkájukkal. így például Smolko Mária és Klos Jaromir magasan túlteljesítették havi tervüket. Girásek Ede, Opava A Dunaszerdahelyi I-enüzembon az első negyedévi tervet magasan túlteljesítették. Az üzem dolgozói az önköltségnek 1,5 százalékos csökkentésére tett felajánlásukat túlteljesítették, mert több mint 12 százalékkal csökkentették az önköltséget. A siker még lelkesebb munkára ösztönzi a dolgozókat. Elhatározták, hogy az üzemben bevezetik a hozrascsot-rendszert, ezzel munkájuk gazdaságosságát még tovább fokozzák.