Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-07 / 84. szám, szerda

1 \ MI %W 1954. április 7. Irodalmunk élethűségéért A csehszlovákiai írók országos konferenciájáról A csehszlovákiai irók országos konferenciájának hétfő délutáni ülésén M á ria Majerová nemzeti müvész felolvasta Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek a csehszlovák író k üdvözleténe küldött válaszát. A köztársasági el nőik szavait az ülés részvevői lelkes helyesléssel fogadták. Utána a szovjet írók k üldöttségének vezetője, Borisz Polevoj mondott beszédet. Beszédének elhangzása után még sokáig szólt a taps, amellyel a csehszlovákiai írók kifejezésre juttatták a Csehszlovákia népe nagy é

s odaadó barátjával, Boris Polevojjal való egyetértésüket, aki rámutatott arra, hogy a szovjet emberek milyen nagy érdeklődéssel követik kultúránk fejlődését. Antonín Zápotocký elvtárs köztársasági elnöknek a csehszlovákiai írók országos konferenciájához intézett levele Drága barátaim, elvtársak és elvtársnőik! Szívből köszönetet mondok Önöknek az üdvözletekért, és konferenciájuknak, valamint Önöknek ig és azit kivánom, hogy teljes sikert érjenek el. Hazánkban a szocializmus építése összes polgáraink elé nagy feladatokat tüz. Ezeknek a feladatoknak teljesítése szükséges, lehetséges és tőlünk függő. Csak arról van itt szó, hogy munkánkat az ipari és mezőgazdasági termelés összes szakaszain az állami ég közigazaratás, a tudomány é

s a kultúra összes szakaszain, tehát az irodalmi alkotások terén is helyesen tudjuk megszervezni és úgy irányítani, hogy minél több sikerrel és haszonnal járjon valamennyiünk számára. Az új társadalmi rend építése megváltoztatja mindenkinek, minden egyénnek az életét. Üj viszonyok, új feltételek teremtődnek és új életcélokat tüzünk magunk elé, amelyek átalakítják a régit és új embereiket teremtenek. Az írók feladata, hoigy meglássák ezt az új életet ós hogy helyesen értelmezzék, irodalmi tevékenységükkel segítsék az általános fejlődést és az új emberek kialakulását. Az irodalom m

a már népünk napi kenyerévé és szükségletévé válik. Tanulságot és erőt akar meríteni belőle további örömteli munkájához. A konferencia előtt ankétot rendeztek arról, hogy ki mit vár a konferenciától és hogy milyennek kellene lennie a konferenciának. Ne. kem egyetlen szerény kívánságom lenne az Önök konferenciájával kapcsolatban: Legyen ez a konferencia buzdítás arra, hogy a Csehszlovákiai Írók Szövetségében mindenki komolyan kezdjen foglalkozni az alkotó irodalmi munka problémáival. Népünknek a szocializmus építésében nagy szüksége van arra. hogy íróink népünknek olyan müveket adjanak, amelyek megmutatják eddigi nagy sikereinket, a szemléltető példákon megtanítják őket, hogy hősiesen győzzenek le minden akadályt, olyan müveket, amelyek lelkesedést keltenek hatalmas müvek megvalósítására a jövőben és meggyőznek mindenkit arról, hogy mennyire szükséges hazafias, érdemdús és örömteli feladat ezeknek a céloknak megvalósítása érdekében a lehető legjobban felvértezni magunkat ismeretekkel és tudással, részt venni a szocializmus, és az örömteli élet építésében. Tanuljanak a szovjet emberektől, a szovjet íróktól és költőktől, tanuljanak irodalmunk haladó hagyományaiból, íróinktól, nemzetünk ébresztőitől és a szocializmus úttörőitől. Klement Gottwald elvtárs a Csehszlovákiai írószövetségnek 1949. márciusában tartott első kongreszszusán mondott üdvözletében annak az óhajának adott kifejezést, hogy az irók váljanak »népünk szocia- , lista ébresztőivé«. Teljesítsék ezt a meghagyást. Írjanak olyan müveket, amelyek rámutatnak a dolgozó népnek, a munkásosztálynak és a kommunista pártnak az új. boldog élet építéséért folytatott harcban és munkában betöltött történelmi szerepére a b^kés szocialista hazában. Munkájukhoz sck sikert kívánok az Önök Zápotockýja. Az agitációs központok munkája Az agitációs központok tervszerűen dolgoznak. A vimperki Jitona-üzem újonnan berendezett klubjába

n lévő agitációs központ előre kidolgozta az előadások tervét a népi demokratikus köztársaság építéséről, a Nemzeti Arcvonalról, országunk és a kapitalista államok választási rendszeréről, ezzel kapcsolatban a város történelméről, az egészségügyről és a polgárokról való gondoskodás más formáiról. Az esték fő tárgyána; összefüggésben beszélgetéseket terveznek könyvekről, kulturális dolgokró' és végül ismeretterjesztő előadásokat filmvetítéssel egybekötve. A központban sakkversenyt és sakktanfolyamot rendeznek, népi táncokat tanítanak, zene- és énekegyüttesek lépnek fel. A gyermekek részére bábszínházelőadásokat tartanak. Mindent úgy készítenek elő, hogy a választók szívesen járjanak a központba és szórakoztató formában lovábbi ismereteket szerezzenekA központ munkájában előre tervezett programmal a tömegszervezetek is bekapcsolódnak. A népnevelők részére előadásokat, szemináriumokat tartanak a központban, hogy felkészülten és megfelelő érvekkel felfegyverezve látogassák a választókat. A látogatások során a népnevelők vá'asztási rendszerünkről, a választások előkészítéséről, a nemzeti bizottságnak és a népi demokraťkus államnak a polgárok jóléte érdekében kifejtett munkájáról, a javasolt jelöltekről beszélnek a választókhal, meghívják a polgárokat az agitációs központban rendezett beszélgetésekre, előadásokra és kulturális prógrammokra A chebi agitációs központ A Csehszlovák Vöröskereszt párkányi járási konferenciája Vasárnap, április 4-én zajlott le Párkányban a Vöröskereszt iárási konferenciája. A zsúfolásig megtelt teremben* csaknem 250 ember hallgatta feszült figyelemmel a járási választmány beszámolóját. A konferencia arról tanúskodott, hogy dolgozó népünk mennyire becsüli egészségét azon fáradozva, hogy országépítésünk minde

n vonalán teljesítse a kitűzött fť'adatokat. Csak az egészséges ember tud jó! dolgozni és csak az egészséges nemzedék b-'ztosithatja a jobb iövőt. A párkányi járás Vöröskereszt szervezetei nagy munkát végeztek a rrult évben. A konferencián felvetődött az a probléma, hogy a hivatásos egészségügyi dolgozóknak a Vöröskereszttel és annak tagjaival szorosan együtt kell működniök, nem szabad munkájukat konkurrenciának .tekinteniük. Potocki elvtárs, a Vöröskereszt szlovákiai bizottságának küldötte záróbeszédében értékelte a járási bizottságnak és a járás alapszervezeteinek munkáját; helyesen áľapította meg, hogy a járási egészségügyi intézet igazgatójának még jobban rá kell vezetnie az orvosokat a Vöröskereszttel való együttműködésre hogy ilymóďon a Vöröskereszt munkája elmélyüljön és a dolgozók egészségvédelme még jobb legyen járási méretben. G. A. A választások előtt Le

1 esz község dolgozói nagy érdeklődést. tanúsítanak a nemzeti bizottságokba való választások iránt- A Szövetkfzeti tagok lelkesedése visszatükröződik feladataik teljesítésében. A tavaszi munkálatok nagy részit már elvégezték. K. .1. Vasárnap, április 4-én délélőtt a chebi vasutasok üzemi klubjában lévő agitációs központban összegyűlt dolgozók körébe ellátogatott Ladislav Kopŕiva képviselő, a helyi gazdaság miniszterének első helyettese. Többek között arról beszélt, hogy milyen nagy jelentőségük van a neimzeti bizottságokba való választásoknak. Beszélt a jelenlegi nemzetközi hely. zetről és a CsKP Központi Bizottságának, valamint a Nemzeti Arcvonal kormányának utolsó határozatáról, amely az állami kiskereskedelmi árak további csökkentésére vonatkozik. Az élénk vita után Kopŕiva képviselő válaszolt arra a sok kérdésre, melyeket a határvidék betelepítésével és a német dolgozók kulturális életé vei kapcsolatban tettek fel a dolgozók. A vita befejezése után a jelenlévők érdeklődéssel tekintették meg azokat a dokumentumokat, amelyeket a ciiebi történelmi múzeumból hoztak el a központba. Nagy érdeklődést keltettek azok a fényképfelvételek, amelyek köztársasági elnökünk atyjának, Ladislav Zápotockýnak Oheb városából — ahol 1884-ben lakott — való kilakoltatását örökítik meg. Nagy figyelmet keltett az a kiállítás is, amely a látogatókat a chebi viszonyokkal ismerteti meg 1937-ben, amikor 1937. január 10-én egy nyilvános gyűlésen Klement Gottwald elvtárs beszélt a chebi dolgozókhoz arról, hogy „hogyan lehetne megoldani a szudétanémetek kérdését". Számos további fénykép Cheb városának tör. ténetét és a dolgozóknak az életviszonyok megjavításáért folytatott haj-, cát örökíti meg. A nemzeti bizottságok mindenben támogatják az agitációs központok működését Csökkentik az önköltséget A dunaszerdahelyi Prefa-üzem dolgozói a munkaverseny során kötelezettséget vállaltak, hogy a termelési önköltséget 5 százalékkal csökkentik. Az üzem dolgozói igyekvő munkájukkal teljesítették az első negyedévi tervet. A második negyedévben még sikeresebb munkát akarnak végezni. P. I.| A nemzeti bizottságok nem hanya. golhatnak el semmit, amivel a köz pontok segítségére lehetnének. Kedvező feltételeket kell biztosítaniok a központ munkája számára. A köz pont rendelkezésére bocsátják a szük. séges irodalmat, mint például a poli tikai irodalmat. Minden központban kéznél kell lennie az alkotmánynak, a választási törvénynek, a fontos párt és kormányhatározatoknak, po litikai szótárnak, a fontos központi, kerületi és járási újságoknak, mező gazdasági irodalomnak, a világ térképének, stb. A népi könyvtárakkal és az üzemi klubokkal együttműködve az agitációs központok gondoskodnak arról, hogy más politikai é

s szórakoztató irodalom se hiányoz, zon. A központokban szemléltető agi. tációs anyag, jól kiválasztott képek és megfelelő kiállítások is lesznek. A Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Tánsaság tagjaival is együttműködnek az agitációs közpon. tok, az élenjáró dolgozókat, az államdíjasokat, kitüntetetetteket, mévésze. ket és kulturális dolgozókat előadásokra hívják meg. Az ifjúság kommunista neveléséről N. K. Goncsarov, az idegen nyelvek moszkvai állami pedagógiai intézete pedagógiai tudományos tanszékének igazgatója, tagja volt an. nak a tudós küldöttségnek, amely Szkrjabin akadémikus vezetésével a legutóbb, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja alkalmával látogatást tett köztársaságunkban. Goncsarov tanár nemrég előadást tartott az ifjúság kommunista neveléséről. Az alábbiakban kivonatosan közöljük előadását. A kommunista nevelés eszmei . alapja A szocialista szovjet iskola központi feladata a tudomány a'ap. jainak gondos és biztos elsajátításáért folyó harc. Lenin és Sztálin arra tanit, hogy \z ifluság harca az ismeretek, a tudomány elsajátításáéi elválaszthatatlanul összefügg a .kommunizmus építéséhez szükséges fiatal, új káderek nevelésével. Nagy tanítóink a szocialista ifjúság életét és munkáját szorosan egybekapcso'ják azzal a harccal, amelyet a dolgozók a párt vezetésével a kommunizmus építéséért folytatnak. A képzettség azonban egyedül nem elegendő ahhoz, hogy valaki igazi kommunista legyen. „Vájjon kevés képzett emberrel rendelkezett a régi rendszer a XVII. században Angliában, a XVIII. század végén Franciaországban és az Októberi Forradalom idején Oroszországban? — mondotta Sztálin elvtárs. — A régi rendszer nagyon sok jólképzett embert állított a maga oldalára, szolgálatába, akik védték a régi rendszert és az új rendszer ellen voltak. Hiszen nyilvánvaló, hogy a képzettség, a tudás olyan fegyver, amelynek hatékonysága attól függ hogy az kinek a kezében van, illetve ki ellen akarják azt felhasználni." Ebből következik, hogy a szovjet főiskola az oktató-nevelömunka minőségéért, a tudományok alapelemeinek alapos és tartós elsajátításáért vívott harcában egyetlen pillanatra sem feledkezhet meg az oktatás eszmei alapjáról: a hallgatóknak a kommunista ideológia szellemében, a párt és a szovjet állam politikájának szellemében, a szovjet hazafiság és a szovjet nemzeti büszkeség szellemében, a kommunista erkölcs szellemében való neveléséről. V. I. Lenin még a szovjet iskola fejlődésének első éveiben megfő, sraimazta a szovjet neveléstudomány alapelvét, ami az iskola kapcsolata a kommunista párt és a szovjetállam politikájával. Az iskola és a politika kapcsolatának elve annak meghatározásában iut kife jerétie: mire oktassuk es hogyan neveljük az iskolában a felnövő nemzedéket, milyen ideológiát és világnézetet alakítsunk ki a tanulókban, milyen embereket neveljünk a fiatal nemzedékből A szocialista öntudat meggyorsítja a szovjet tárasadalom előrehaladását a kommunizmus felé. A fiataloknak a kommunista ideológia szellemében való nevelése — a szovjetrendszer életszükséglete. Ezért hangsúlyozza az SzKP Központi Bizottsága egyik határozatában: „A szovjet-rendszer nem tűrheti, hogy az ifjúságot a szovjet politikával szemben tanúsított közömbösség szellemében, az egykedvűség és az elvtelenség szellemében neveljék." Az SzKP Központi Bizottsága mindenkitől, aki csak kapcsolatban van az ifjú nemzedék nevelésével, megköveteli, hogy segítse az államot az ifjúság helyes nevelésében, feleljen az "ifjúság kérdéseire, nevelje az új nemzedéket élénkké, éberré, magabízóvá, olyanná, aki nem fél az akadályoktól és kész minden akadály leküzdésére". A fiatal nemzedéket a kommunista párt és a szovjetállam politikájának szellemében nevelni azt jelenti, hogy megtanítjuk az ifjúságot nemcsak a párt és a szovjetállam politikájának megismerésére és megértésére, hanem arra is, hogy minden erejével harcoljon ennek a politikának megvalósításáért azon a pályán, amelyet élethivatásául választott. Ezért a szovjet iskolában úgy kell megszervezni az oktatást, hogy biztosítsuk az ifjú. ság kommunista tudatosságának és eszmei meggyőződésének magas színvonalát. A kommunista társadalom öntudatos építőinek nevelése elképzelhetetlen anélkül, hogy ne alakítanánk ki az ifjúságban önkéntes fegyelmet, , a munka és a szocialista társadalmi tulajdon iránti kommá nista magatartást, hogy ne formálnánk ki benne az akarat és a jellem, a közösségi szellem, a barátság és az elvtársiasság vonásait. Egyszóval: a fiatalok kommunista tudatosságának kialakítása elképzelhetetlen, ha nem formáljuk ki bennük az ember; személyiségnek azokat a tulajdonságait és vonásait, amelyek a szovjet szocialista társadalom tagjainak erkölcsi alapját jellemzik. „A kommuntota erkölcs — tanítja Lenin — teljes mértékben alá van rendelve a proletariátus osztály, harcának, az osztálynélküli kommunista társadalom felépítésének. A kommunista erkölcs az öntudatos kommunista magatartásának jellemző vonásait testesíti meg." „A mai ifjúság egész nevelésének, képzésének és oktatásának arra kell irányulni - ^arítja Lenin hogy ezt az ifjúságot kommunista erkölcsre neveljék." A kommunista nevelés egyik központi kérdése a szocialista haza szeretetének és a szovjet nemzeti büszkeség érzésének kifejlesztése az ifjúságban. Ezzel kapcso. latban Lenin 1914-ben a következőket írta: „Idegen-e tőlünk, nagy. orosz öntudatos proletároktól a nemzeti büszkeség érzése ? Persze, hogy nem! Mi szeretjük nyelvünket és hazánkat, mi a legtöbbet azon munkálkodunk, hogy hazánk dolgozó tömegeit (vagyis lakosságának kilenctized részét) tudatos demokrata és szocialista életre emeljük." Lenin a hazaszereteten nem az anyanyelvben és a hazai természetben való elvont gyönyörködést érti, hanem azt a mélyebb érzést, amely szerves kapcsolatban van a szabad, erős és független szocialista hazáért folytatott harccal. Sztálin elvtárs meghatározása szerint a hazafiság a szovjet szo. cialista társadalom fejlődésének egyik hajtóereje. A szovjet hazafiság és a szovjet nemzeti büszkeség éltető érzése lelkesíti a szovjet emberek munkáját a szocialista építőmunka minden területén; a széles dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésének kiapadhatatlan forrása a kommunizmus felépítéséért vívott harcban. A szovjet hazafiság és a szovjet nemzeti büszkeség nemcsak hogy nem zárja ki, hanem egyenesen megköveteli, hogy a szovjet szocialista társadalom tagjai tiszteljék a külföldi országok népeinek jogait és függetlenségét és készek legyenek békében és barátságban élni szomszédaikkal. A hazafias nevelés a szovjet iskolában arra irányul, hogy az ifjú