Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-07 / 84. szám, szerda

1954. április 7, UJ $20 3 Németország Szoc a^sta Egységpártjának IV. kongresszusáról G Az indiai béketanács elnöke India népét a genfi értekezlet támogatására hívja fel Hétfőn, április 5-én folyt le Né­metország Szocialista Egységpártja IV. kongresszusának 7. napja. A déle őtti ülésen Kari Schirdewan. az NSzE KB politikai irodájának tag­ja beszámolót tartott „Németor zág Szocialista Egységpártja alapszabály­zatának módosításáról." Beszédén k bevezető részében hangsúlyozta hogv mi yen hatalmas politikai és szerve­2eti fegyvert jelent az alapszabályzat — amely a munkásosztály pártjának alaptörvénye. „Ma azt mondhatjuk — mondotta — hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság munkásosztá 1ya gyö. zelemre vitte azokat a nagy eszméket, amelyeket Marx és Engels hirdettek a „Kommunisták Szövetségének" meg­alapításánál, Az a'apszabálvzat mó­dosításának szükségességét Kari Schirdewan elsősorban azzal in­dokolta, hogy az NDK munkásosztá­lya új munkásosztállyá fej'ődött — olyan 06ztállyá, amely szilárda n össz­pontosítja kezében a termelőeszkö­zök döntő részét, olyan osztállyá fej­lődött, amelynek alapvető jogai, tel­jesen biztosítva vannak és amely ál­Dulles amerikai külügyminiszter Washingtonban tanácskozást foly­tatott Radford tengernaggyal, a vezérkari főnökök egyesített bizott­ságának elnökével és vezető kon. gresszusi képviselőiekéi az indoki­nal és délkelet-ázsiai helyzetről. A megbeszélésről nem adtaik ki köz­leményt. Az AFP szerint »sok amerikai hírmagyarázó úgy véli, hogy az Egyesült Államok kormányának A délkoreai amerikai katonai ha ­tóságok és liszinmanista, valamint csangkaisekista cinkostársaik az utóbbi Időben mind több kémet és diverzánst küldenek a Koreai Nép: Demokratikus Köztársaság terüle. tére. A Koreai Központi Távirati Iroda jelentése szerint nemrégen Hvanghe tartomány parasztjai: segítettek a belügymin sztérium szerveinek két amerikai kém letartóztatásában. A vizsgálat során kiderült, hogy a két kémet az amerikai hadsereg 'amában vezető helyen áll. „Másod­szor — mondotta Kari Schirdewan — Németország Szocialista Egységpárt­jának szerepe nagyobb lett. mert ez a párt vezető forradalmi társada'mi erővé vált az NDK-ban. Harmadszor feltétlenü' szükséges hogy az NSzE fejlődését hozzáidomítsa a többi or­szágok kommunista és munkáspártjai­nak fejlődéséhez, amelyekkei együtt nagy testvéri szövetséget alkot. Ne­gyedszer az NSzE negyedik kongresz­szusa határozatot hoz a párt nagy feladatairól, amely megköveteli, hogy a párt képes legyen az ellenség min­den támadásának visszaverésére Kari Schirdewan ezután az alapsza­bályzat egyes módosításaira beszélt és részletesen értékelte a párttagok­nak a javasolt változtatásokkal kap­csolatos szé'eskörű vitáját, amely összesen 17.683 módosító javaslatot eredményezett. Az alapszabályzat módosításaival kapcsolatos vitában számos üzemi é s pártmunkás szólalt fel. A hétfői ülésen üdvözlő beszédet szándékában áll előkészíteni az amerikai kongresszust é s a közvé­leményt arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Államok katonailag részt vesz valamilyen egységes ak­cióban Délkelet-Ázsiában, ha ez szükségesnek mutatkozik« William Knowlamd republikánus szenátor, aki szintén részt vett az ülésen, hasonló értelmű nyilatko­zatot tett. kémszolgálata küldte Észak Koreá­ba azzal a megbízással, hogy szerez zen értesüléseket a köztársaság nyu gati partvidékén. A Keszon közelében lévő Donzsor­ni falu önvédelmi osztagának tagjai elfogták a Osang Kai sek-féle kém­szervezet által a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság területére kül­dött kémeket, A M:ncsu Csogzon című lap rámu tat, hogy egy vállalat munkásai le­lepleztek egy diverzánst. aki fel akarta gyújtani a vállalat egyik gyá rát. tartott Gustáv Johansson, Svédország Kommunista Pártja politikai irodá­jának tagja és a „Ny Dag' : című lap főszerkesztője továbbá íb Nörlund. Dánia Kommunista Pártja Politikai Irodájának tagja és több más kom­munista testvérpárt képviselője. A IV. kongresszus ezután egyhan­gú'ag jóváhagyta a z új alapszabályzat kidolgozására alakult bizottság által j a vaso 1 1 al a pszabályz a t - módosít ásókat. Az NSzE kongresszusa hetedik napja végén Kurt Hager. az NSzE KB tagja e'őadta a kongresszus szerkesz­tőbizottságának jelentését, a „A né­met nemzet létkérdéseinek megoldá­sához vezető út, a német munkásosz­tály. a dolgozó parasztság és értelmi­ség. va'amint az összes többi békesze­rető németek elvei a német nemzet létkérdéseinek megoldásánál" című do­kumentumról . A kongresszus küldöttei egyhangú­lag jóváhagyták ezt a dokumentumot, amely utat mutat az egységes, béke­szerető, demokratikus és független Németország megteremtéséhez. Követelik az észak­szumatrai olajlelőhelyek államosítását Indonézia népe elszánt harcot vív az északszuniatra: olajlelöiielyek ál. lamoaitásáért. Ezek az olajforrások a háború előtt a Bataafsche Petro­leum Company holland olajtársaság kezén voltak. A háború után az indo. néziai munkások helyreállították az olajtelepeket és megszervezték az olajkitermelést. Az említett olajtár­saság azonban ismét igényt formált az északszumatrai oiajlelőhelyekre Lapjelentések szerint 35 politikai szervezet és szakszervezet azzal a követeléssel fordult a kormányhoz, hogy haladéktalanul rendelje el az északszumatrai ojajlelőhelyek álla­mosítását. Az északszumatrai olaj­lelőhelyek államosítására irányuló mozgalom fokozódásáról tanúskodik az a tömeggyülés is, amelyet a na­pokban az egyik ssumatrai nagy olajipari központban tartottak. A gyűlés részvevői az északszu. matrai olajlelőhelyeik haladéktalan államosításának követelésén kívül síkrasaíilltak minden külföldinek adott olajkoncesszáó visszavonása és az Indonézia területén olajk-terme léssel, valamint oiajlel&helye-k fel. kutatásával foglalkozz külföldi cé. gek indonéziai képviselőinek az or szágból való kiutasítása mellett. A szóbanforgó cégek ugyanis ez idő szerint ősuzesen több mint hétm-llió hektár területen végesnek olajkiter. mclést vagy foglalkoznak olajlelő helyek felkutatásával. Dr. Szajfudidin Kicslu. az Indiai Országos Bóketanács elnöke nyilat kozatot tett közzé, amely felszólítja India népét a küszöbönálló genfi ér­tekezlet támogatására. A nyilatkozat felhívja az indiai népet, hogy április 25 én tartsa meg „Ázsia napját", tüntetéseken és fel­vonulásokon követelje az indokínai háború befejezését, szilárd és tartós Ifjabb Herbert Hoover, az ameri­kai kormány o'.ajügyi tanácsa/lója, Londonból repülőgépen Teheránba utazott Hoover részt vesz az Irán és a nemzetközi olajkonzorcium között a közeljövőben megtartandó tárgyalásokon. 4 • Jordánia megbízásából Libanon kérte a Biztonsági Tan-ács összehí­vását a nahalinl incidens ügyében. Jordánia azzal vádolja Izraelt, hogy izraeli katonák megtámadták Na­halin jordánia; falut és kilenc em­bert megöltek. • Az Imroz című lap Hildreth pa­kisztáni amerikai nagykövet mí.». cdu s 31-1 nyilatkozatát — amely szerint a keletpakisztán', válasz­tások »nem befolyásolják a pa­kisztáni szövetségi' kormányt" — Paksztán belső ügyeibe való beavatkozásnak minötísi. Ez a nem kivántos beavatkozás — hangsú­lyozza a lap — .veszélyt jelent jövő politikánk szempontjából." * A burmai koemányesapatok be­nyomultak Pung Pnh Kyem.be a Burmában garázdálkodó kínai kuo­mintangiista bandáik egyik utolsó erődítésébe. • Az amerikai szenátus megsza­vazta azt a törvényjavaslatot, amely az Egyesült Államok tagállamává nyilvánítja Hawait és Alaszkát. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, az Egyesült Államoknak tagállama lesz. • Ammaniban nagy diáktüntetés volt. A rendőrség megtámadta a tüntető diákokat és diáklányokat, akik a pakisztáni-török katonai szövetséget elítélő táblák alatt vo­nultaik fel. A diákok kőzáporral fe­leltek. Az egy órán át tartó össze­csapásban több sebesülés történt. béke létrehozását Koreában, a Kínai Népköztársaság elismerését és az imperialisták azon kísérleteinek meg, szüntetését, hogy Ázsia területén tá­maszpontokat létesítsenek. Az Indiai Onszágos Béketanács már régebben „Ázsi a napjának" nyiL vánította április 25-ét, a genfi érte­kezlet megnyitásának előestéjét. A Reuter tudósítójának jelentése szerint Georgetown ban (Brit-Guaya. na) letartóztatták Cheddi Jagant, Brit-Guayana miniszterelnökét. Ja­gant azzal vádolják, hogy »meg­sértette" a szabad mozgást kor. látozó intézkedéseket. • R. B. Meyner, New Jersey állam demokratapárti kormányzója Chi­cagóban a hadviseltek szövetségé, ben tartott beszédében kijelentette, hogy í-McCarthy szenátornak rész­ben már sikerült terroruralmat megvalósítani az Egyesült Álla­mokban*. Meyner felszólította az amerikai népet, »üssön "is^za^ h» nem akar amerikai Gestapót«. • A szumátraj parasztok folytatják a harcot a földért. Az Antara hír­ügynökség jelentése szerint a leg­utóbbi hónapokban több, mint 2000 paraszt, telepedett le a külföldi váL lalkozók Medan térségében lé/ó dohányültetvényén. • Franciaország teheráni nagykő. vétségén. Guy de la Tournelle, a franci a külügyminisztérium politikai osztályának igazgatója elnökletével megkezdődött Franciaország közép­keleti nagyköveteinek értekezlete. • — Az AFP Jelentése szerint ax egyiptomi főváros egyetemi tanácsa úgy döntött, hogy mától kezdve a hét végéig felfüggeszti az előadá­sokat Kairó két legnagyobb egye­temén, Ezek az egyetemek voltak a hatóságok szerint a legutóbbi tüntetéseik központjai. • A Comédie Francaise, a legelső francia színház társulata m?*fkez. di vendégszerepléseit a Szovjetunió, ban. A társulat m -vésze'nek első csoportja múlt héten útra kelt Moszkva felé. Dulles tanácskozásai a délkeletázsiai helyzetről és az Egyesült Államok beavatkozásának lehetőségeiről Kémeket és diverzánsokat fogtak el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban KÜLFÖLDI HIREK nemzedékben, a kommunizmus jö­vendő építőiben tevékeny szeretetet ébresszen a szocialista haza iránt, odaadást a párt ügye iránt, hűséget a kommunizmus eszméi iránt; kész­séget arra, hogy az ifjú nemzedék minden erejét és az iskolában ka­pott minden tudását szeretett ha­zája erejének és hatalmának to­vábbfejlesztésére és megszilárdításá­ra fordítsa. A kommunista nevelés módszertani alapjai. A kommunista nevelés feladatai megkövetelik, hogy e nevelés mód­szertani alapja elvileg különbözzék a régi iskola módszertani alapjától. Az ifjúság kommunista nevelésének módszertani alapja az iskola — a nevelés, oktatás és tanitás — kap­csolata az élettel, a szocialista épí­tés gyakorlatával, a dolgozók har­cával a kommunizmus felépítéséért. „Nem bízhatnánk a tanításban, nevelesben, illetve oktatásban, — mondja Lenin — ha az az élettől elszakadva, csupán az iskola pad­jaiban folyna. Amíg a munkásokat és parasztokat elnyomják a földes­urak és tőkések, amíg az iskola a földesurak és tőkések kezében van, a fiatal nemzedék süket és vak marad. A mi iskolánknak az a fel­adata, hogy megadja a fiatalságnak a tudás alapját, megtanítsa őket arra, hogy maguk munkálják ki a kommunista nézeteket, képzett em­bereket faragjon belőlük. Az iskola feladata, hogy az ott tanuló embe­reket a kizsákmányolástól való megszabadulásért folyó harc had­seregébe toborozza." Lenin konkrét, részletes, elvi jel­legű útmutatásokat ad arra, hogyan és milyen irányban kell megszer­vezni az iskola munkáját, hogy eredményesen valósíthassák meg a fiatal nemzedék kommunista nevelé­sét. Az iskola első és legfontosabb feladata, hogy mélyrehatóan meg­ismertesse a tanulókat a tudomány alapjaival. Lenin elgondolása sze­rint ez akkor valósítható meg ered­ményesen, ha az iskola a tudomány alapjainak megismertetésével biz­tosítja a tanulók szellemi képessé­geinek fejlesztését, illetve látókö­rének bővítését; ha úgy szervezik meg a tudomány alpjainak elsajá­títását, hogy biztosítják az iskolá­ban tanult ismeretek tudatos elmé­lyítését, a régi burzsoá iskolára jellemző értelemnélküli magolással szemben; végül, ha az iskola biz­tosítja, hogy a hallgatók szilárdan elsajátítják a tudomány alapjait és így megakadályozza, hogy kommu­nistához nem méltó, felületes embe­rekké váljanak. Az iskola második fő feladata: hozzászoktatni a tanulókat ahhoz, hogy ők maguk alakítsák ki ma­gukban a kommunista nézeteket. Ez a feladat olyan munkaszervezést és nevelést kíván az iskolában, amely biztosítja a komoly, alapos önálló gondolkodást. A szovjet iskolának olyan oktatási és nevelési módszer­rel kell dolgoznia, amely lehetetlen­né teszi a kész megállapításokat, képletek és jelszavak gépies betanu­lását. Ha nem érjük el az iskolában, hogy a tanulók önállóan dolgozza­nak és gondolkodjanak, ha nem folytatunk elszánt és kíméletlen harcot a magolás, a gépies betanu­lás ellen, akkor nem tudjuk áthidal­ni az elmélet és a gyakorlat, az is­kola és élet közötti régi szakadé­kot, nem tudunk eredményesen har­colni a formalizmus ellen. Az iskola harmadik feladata, hogy a fiatal nemzedékből müveit, képzett embereket formáljon, mert a kommunista nevelés műveltség nélkül elképzelhetetlen. A negyedik feladat, hogy az isko­lában tanuló fiatalokat a kommu­nizmus építéséért vívott harc ak­tív részvevőivé neveljük. Ez a fel­adat mintegy szintézise az előzőek­nek, mert megoldása azt jelenti, hogy a fiatal nemzedék elsajátítja a tudomány alapjait és a pedagógu­sok vezetésével maga alakítja ki kommunista nézeteit. Lenin, amikor célul tűzte az iskola elé: tanítsák meg a fiatal nemzedéket arra, hogy a kommu­nizmust a gyakorlati tevékenység vezérfonalává tegye — egyúttal megjelölte e feladat megvalósításá­nak gyakorlati módját is. Ez első­sorban azt jelenti, hogy a nevelés, képzés, illetve oktatás minden rész­lete szoros összefüggésben álljon a dolgozóknak a kommunista társa­dalom felépítéséért folytatott harcá­val, hogy elősegítse a régi társada­lom csökevényeinek kiirtását, a kis­polgári, burzsoá pszichológia leküz­dését. Szükséges továbbá, hogy a fiatal nemzedék önálló tevékenysé­ge a szocialista építésbe való gya­korlati bekapcsolódásra irányuljon. Lenin szükségesnek tartja, hogy az ifjúságot a munka szeretetére, öntudatos és fegyelmezett munká­ra neveljük. Lenin nem véletlenül kapcsolja össze a munkára való nevelés feladatát az Ifjúság öntuda­tos, szocialista fegyelemre való ne­velésével. A munkához való szo­cialista viszony elképzelhetetlen ön­tudatos, szocialista fegyelem nélkül, hiszen a szocialista fegyelem első­sorban az öntudatos, fegyelmezett munkában jut kifejezésre. Lenin világos, rövid és pontos meghatározásban foglalja össze, hogyan kell tanítani és nevelni a fiatal nemzedéket, hogyan kell a fiataloknak megtanulnlok a kommu­nizmust. „A tanulás feladatait úgy kell kitűzni — tanítja — hogy az ifjúság naponta minden faluban vagy városban gyakorlatilag meg­oldhassa a közös munka egyik, vagy másik feladatát, bármilyen ki­csi vagy egyszerű legyen is az." A fiatal nemzedék kommunista nevelésének módszertani alapjairól szóló útmutatások hangsúlyozzák a Komszomol óriási jelentőségét az if­júság kommunista nevelésében. A kommunista ifjúsági szövetség fel­adata, hogy tanuljon, szervezkedjék, tömörüljön és harcoljon. A Kom­szomol-szervezet az egész ifjú nem­zedéket egyesíti és mozgósítja arra a harcra, amely az ismeretek, a tudomány, a marxista-leninista el­mélet elsajátítására irányul. Az is­kola és a Komszomol együttes mun­kája egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy eredményesen valósít­suk meg a kommunista nevelés, képzés, oktatás feladatait. A kommunista nevelésről szóló lenini-sztálini tanltá3 szilárd alapot nyújt a felnövekvő nemzedék neve­lése, képzése és oktatása érdekében végzett elméleti és gyakorlati te­vékenységüknek. Ez a tanitáo, amelyet a Szovjetunió iskolái­ban gyakorlatilag meg/alósitottak, rendkívül nagy nemzetközi jelentő­ségre tett szert. A szovjet iskolában nevelkedett fiatal emberek a Nagy Honvédő Háború éveiben a kommunista párt vezetésével az egész világ előtt be­bizonyították felülmúlhatatlan bá­torságukat és hősiességüket, szívós­ságukat és kitartásukat, nemes er­kölcsi tulajdonságaikat, magas kul­túrájukat, továbbá képességüket a fejlett technika megteremtésére és alkalmazására. A háborúban vég­hezvitt ragyogó hőstettekkel és a békés szocialista munkában elért nagyszerű tudományos, technikai és művészeti eredményekkel az egész világ előtt bebizonyították a szovjet szocialista rendszerű nevelés, kép. zés és oktatás elvitathatatlan fölé­nyét. A kommunista nevelésről szóló le­nini-sztálini tanitás az új iskola és a marxista pedagógia megteremté­sének egyedüli tudományos elméle­ti alapja a szocializmus építésének útján haladó népi demokratikus or­szágokban is. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom