Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-21 / 96. szám, szerda

1954. ftpriMg 21. Ü1STO A moszkvai „Pravda" a nemzetközi szakszervezeti mozgalom újabb fellendüléséről Ä moszkvai „Pravda" „A nemzet­közi szakszervezeti mozgalom újabb fellendülése" elmen vezércikkben töb bek között a következőket írja: „A kapitalista é3 gyarmati országok munkásainak a jobb életért, a nor­mális munkaviszonyokért, a demo kráciáért, és békéért vivott harcát a Szakszervezeti Világszövetség, a dol­gozik igazi szervezete vezeti. A Szakszervezeti Világszövetség 64 or szág több mint 80 millió munkását, alkalmazottját, mezőgazdasági mun­kását egyesíti soraiban. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága legutóbbi ülés­szakán felhívássá] fordult minden dolgozóhoz, minden szakszervezethez, hogy erősítse az akcióegységet a munkásosztály létfontosságú érdekei­nek kielégítéséért vivott karcban. A reakciós szakszervezeti vezetők politikájának ellensúlyozására a Szak. szervezeti Világszövetség a nemzet­közi feszültség enyhítéséért síkra száll. A szövetség végrehajtó bizott sága felszólította valamennyi ország dolgozóit: harcoljanak annak érdekében, hogy a genfi értekezlet a koreai kérdés bé­kés rendezéséhez és az indokínai béke helyreállításához vezessen. Ne. m kétséges, hogy ebben az év ben május 1. a dolgozók egységének zászlaja alatt zajlik majd le és be­bizonyítja, hogy a munkásosztálynak az élethez való jogaiért, a szabad­ságért, a békéért és a nemzeti füg­getlenségért folyó harca új fellendü­lésben van. Nixon amerikai alelnök a franciák nélkül is folytatni akarja az indokínai háborút r 'A Nyugati hírügynökségiek és rádiók közölték hogy egy „magasrangú ame­rikai kormányzati személyiség" nyilat­kozott az indokínai háborúval kap­csolatos amerikai magatartásról Mint utóbb megerősítették, a nyilatkozatot Hichard Nixon, az Egyesült ÁllamoK alelnöke tette. Nixon, az amerikai lapszerkesztők társaságának az alelnök tiszteletére rendezett zártkörű ebédjén szólalt fe. Azt mondotta: ha Franciaország kivonulna Indokínából és a helyzet megkövetelné, az Egyesült Ál amok kormányának meg kell tennie azt a politikai szempontból népszerűtlen lé­pést, hogy amerikai csapatokat küld Indokinába." Az Egyesült Államok alelnökének nyilatkozata — amint az az „AFP" jelentéséből kitűnik — izga mat kel­tett Franciaországban. A francia hírszolgálati iroda a pá­rizsi nyugtalansággal) hozza kapcso­latba, hogy Nixon szavainak közzé­tétele után Parker az amerikai kü­lügyminisztérium szóvivője nyilatko­zatot adott a sajtónak, amely azt hangoztatja, hogy „az alelnök nem az Egyesült Államok új politikáját jelentette be Indokína irányában". A külügyi szóvivő azonban azt is hoz­zátette, hogy az amerikai kormány po. Utikája továbbra is Dulles ismeretes rrárcius 29-i beszédén alapszik, amely a „közös akció" hírhedt tervét jelen­tette be. Mint rámutatnak, Parker nyilatkozatát előzetesen maga Nixon hagyta jóvá. A külügyminisztérium hivatalos közleményt is tett közzé Nixon kije­lentéseivei kapcsolatban. Ez a közle­mény a franciaországi nyugtafanság miatt még tovább megy a szóvivő nyilatkozatáná', mert az alelnök sza­vait lényegében „magánvéleménynek" tulajdonítja Mint a közlemény kife­jezi, ,,amí az amerikai csapatok indo­kínai bevetését LPeti. e magas ame­rikai személyiség csak egy olyan le­hetséges cselekvési vona'at jelölt meg, amelyet ő maga támogatna egy rend­kívül valószínűtlen esetben." Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata egyszersmind közli, hogy „az amerikai kormány hivatalosan is vallja Nixonnak azt a nézetét, hogy Délkelet-Ázsiát meg kell védeni..." William Knowland szenátor, a sze­nátus köztársaságpárti többségeneK vezetője ugyancsak nyilatkozott az in­dokínai kérdésről. Az „AFP" híre szerint Know kijelentette: „Meg­győződésem, hogy Eisenhower elnök kérni fogja a kongresszust, járuljon hozza amerikai csapatoknak Indokí­nába küldéséhez, amennyiben egy ilyen lépes szükségessé válik ..." A szenátor közölte, „a kormány és a kongresszus vezetői eddig még nem tárgyalta annak [ehetőségéről, hogy szárazföldi csapatokat küldjenek In­dokínába. Fontolóra vették azonban, annak lehetőségét, hogy 'égi és ten­gerészeti egységeket küldenek." A vietnami néphadsereg sikerei DíenBíenPhunál Eisenhower elnök üzenetének visszhangja Eisenhower elnök üzenetet inté­zett az „európai védelmi közös­ségiről szóló szerződést aláíró hat állam miniszterelnökeihez. Az Egye­sült Államok elnöke arra az esetre, ha a szóbanforgó hat ország „gyor­san beleegyezik" az „európai védel­mi közösség' megalakításába, lé­nyegében azt ígéri, hogy az ameri­kai csapatok korlátlan időre meg­szállják területüket. Az AFP amerikai hírügynökség nyíltan kimondja: az üzenet célja „rávenni Franciaországot" az „euró­pai védelmi közösségről"-ről szóló szerződés ratifikálására. Francia hivatalos körök leplezni 6zeretnék, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke nyomást akar gyako­rolni Franciaországra, az „európai védelmi közösségről" szóló szerző­dés ratifikálása végett és úgy igye­keznek feltüntetni, mintha az angol és amerikai „biztosítékok" a fran­cia kormány által meghatározott előfeltételek egy részének teljesíté­sét jelentenék. A francia külügymi­nisztérium szóvivője kijelentette, hogy Eisenhower elnök ígéretében Franciaország biztosítva látja azo, kat az előfeltételeket, amelyektől függővé tette a szerződés ratifiká­lását. A Reuter hírügynökség kommen­tátora megállapította, „hogy az „eu­rópai védelmi közösségre" vonatko­zó amerikai garancianyilatkozat nem tartalmaz új amerikai kötele­zettségeket az északatlanti szövet­Béggel, az európai védelmi közös­séggel vagy annak tagállamaival ezemben." A Combat kommentárjából a nyi­latkozattal kapcsolatos elégedetlen. Bég tükröződik. A lap egyfelől meg­állapítja, hogy — akárcsak Nagy Britannia tette — az Egyesült Ál­lamok is csak megismételték az at lanti paktumban már megállapí­tott kötelezettségeket, másfelől Eisenhower elnök — a kongresz­ezus jóváhagyása nélkül — saját egyéni felelősségére nem vállalhat semmiféle kötelezettségeket. A Combat cikke azzal végződik, hogy a londoni és washingtoni nyi­latkozatok nem tekinthetők olya­noknak, amelyek hozzásegíthetnék Franciaországot az eröhatalmi egyensúly helyreállításához az eu­rópai védelmi közösségen belül egy olyan Nyugat-Németországgal szem­ben, amelynek nem kell háborút viselnie Indokínában. Az AFP hírügynökség aggoda. lommal állapltja meg, hogy „egye­lőre nem lehet megítélni, hogy a francia parlament milyen fogadta­tásban részesíti az amerikai garan­ciát." Az L'Humanité hasábjain Pierre Couartade — „Garancia Adenauer számára!" címmel — rávilágít arra, hogy az amerikai „garancia" tulaj donképpen kinek jelent biztosítékot. Hangoztatja, hogy az amerikai kor­mány „garanciái nem jelentenek mást, mint megtorlással való fenye­getést azok ellen az országok ellen, amelyek távol akarják magukat tar. tani a szovjetellenes hatalmi cso­portosulástól, hogy független nem­zeti politikát folytathassanak. Hy módon Eisenhower nem Franciaor. szágnak akar „garanciát" nyújtani, a német veszély ellen, hanem éppen ellenkezőleg, a revansvágyő Nyu­gat-Németországot akarja biztosí­tani arról, hogy az Egyesült Álla­mok végig kitart mellette mindab­ban, amit a bonni kormány csak tenni kíván. Adenauer „hálás köszönettel" nyugtázta Eisenhower üzenetét és „melegen üdvözölte az amerikai el­nököt és az amerikai kormányt az új és döntő biztosítékokért." Az olasz kormány is állást fog­lalt Eisenhowernek az „európai vé­delmi közösség" leendő tagállamai­hoz intézett üzenetével kapcsolat­ban. A külügyminisztérium „pozi­tívnak" nevezi az üzenetet és hang. súlyozza: az amerikai „biztosítékok elhárítanak több olyan akadályt, amelyek megnehezítették volna a ratifikálást." Bizonyos olasz beavatott körökben azonban távolról sem látják „ró­zsásnak" az „európai védelmi kö­zösség' ratifikálásának kilátásait és azt hiszik. hogy „Eisenhower üzenete nem igen befolyásolhatja közvetlenül a szerződés ratifikálá. sának ügyét " 4 Az olasz demokratikus sajtó el­ítéli az olasz külügyminisztérium közleményét és rámutat, hogy mi­lyen szolgai magatartásról tanúsko­dik az olasz kormánynak ez az ál­lásfoglalása. A L'Unita szerint: „Eisenhower üzenete csapást mér a tárgyalások gondolatára és a genfi konferen­cia meghiúsítására irányul még an­nak megkezdése előtt." A lap rámutat arra, hogy az amerikai „biztosítékok" Németor­szág és Nyugat-Európa tartós ka­tonai megszállását jelentik. Az „európai védelmi közösségről" is­mét lehullott minden lepel és kide­rült, hogy az nem lenne más, mint az Egyesült Államok katonai függ. vénye. A Daily Express hangoztatja: Eisenhower nyilatkozata arra irá­nyul, hogy Franciaország és Olasz. I ország ratifikálja az „európai vé­delmi közösségről" szőlő szerződést. A kommentátor kiemeli, hogy az amerikai elnök nyilatkozata „egyben burkolt fenyegetés is" szövetsége­seihez arra az esetre, ha nem len. nének hajlandók ratifikálni a szer­ződést. A The Times is bizonyos fenye­getést lát Eisenhower nyilatkozatá­ban, amely újból megerősíti Dulles amerikai külügyminiszter nevezetes figyelmeztetését az „európai védel­mi közösség" államainak elmére ar. ra az esetre, ha nem ratifikálnák a párizsi szerződést és ilymódon nem jönne létre az európai védelmi kö­zösség. A Times szerint: „Míg hivatalos francia körökben megelégedéssel vették tudomásul Eisenhower nyilat, kozatát, meglepő volna feltételezni, mintha az a nyilatkozat megnyugtat­ná az európai védelmi közösség sok ellenfelét, akik szerint az európai védelmi közösségről szóló szerződés mai formájában azzal a veszéllyel jár, hogy szentesíti Nyugat-Német­ország katonai felülkerekedésének lehetőségét Nyugat-Európában ... Az angol garanciák feltűnően lan. gyos fogadása a francia politikai körökben és azok a bírálatok, ame­lyek kétségkívül követni fogják az amerikai elnök nyilatkozatát is, szükségszerűen tájékoztatásul szol­gálhatnak a francia közvélemény mai hangulatáról." Mint Indokínából jelentik, a fran­cia expedíciós hadtest törzsparancs­noksága közölte, hogy Dien Bien Phumál a vietnami demokratikus hadsereg további alakulatainak si­került behatolniuk a repülőtérre. A tüzérségi párharc tovább folyik és a járőrtevékenység is megélénkült. A francia paranosnokság ejtőernyős erősítéseket dobott le az ostromlott erődbe. Az erősítések gyalogos egy­ségekből állnak. A vietnami demokratikus rádió közli, hogy Dien Bien PhunáJ ápri­lis 13-án a demokratikus hadsereg tüzérsége 12 francia nehéztüzérségi löveget és több üzemanyagtartályt pusztított el. Egy megerősített állás ellen intézett támadás során több francia ejtőernyőst foglyul ejtettek. Nehru megismételte javaslatát az indokínai tűzszünetről A delhi rádió jelentése szerint Csanda indiai külügyminiszterhelyet­tes a parlament ülésén Nehru minisz­terelnök nevében nyilatkozatot olva­sott fel a -Ouiles londoni tárgyalásai­nak eredményeiről kibocsátott köz­leménnyel kapcsolatban. A közlemény Angliának és az Egyesült Államoknak azt a „készsé­gét" fejezte ki, hogy megtárgyalja az Északatlanti Szövetséghez hason­ló délkeletázsiai szervezet létesítésé­nek tervét. Nehru nyilatkozata hangsúlyozza, hogy India kormányai között e kér­déssel kapcsolatban semmiféle véle­ménycsere vagy tanácskozás nem történt. , India álláspontja — állapította meg Nehru nyilatkozata — jóliamert és ez az álláspont változatlan marad. Nehru nyilatkozata hozzáfűzte, hogy India továbbra is javasolja az indo­kínai tüzszünetet, mert azt tartja, hogy az „egyengetheti a további tár­gyaiások útját." Provokációs amerikai hadgyakorlat Dél-Koreában A „Koreai Közonti Távirati Iroda" tudósítójának keszoni jelentését köz­li: „Miért készülnek az amerikaiak Dél-Koreában nagy hadgyakorlatok­ra" címmel. A jelentés szerint az amerikaiak tájékoztatták a semleges felügyelő bizottságot, hogy április 20-tól. jú­nius 25-ig nagyszabású hadgyakor­latokat — mint az amerikai meg­bízott közölte — három szakaszban hajtanak végre. Partraszállás-; had­műveleteket is végrehajtanak, Dél­Korea keleti partvidékén. Felvetődik a kérdés — írja a tudó. sitó — miért van szükségük az ame­rikaiaknak e hadgyakorlatokra ? Miért időzítették ezt éppen a koreai békés rendezést célzó genfi értekez­let megnyitására? A tények azt mu­tatják, hogy az amerikai uralkodó körök nem akarják a koreai kérdés békés rendezését és a nemzetközi fe­szültség enyhítését. Ismét Nasszer az egyiptomi miniszterelnök Sajtójelentések szerint az egyip­tomi „forradalmi tanács" ülést tar­tott. Az ülésen Nagib tábornok, Egyiptom köztársasági elnöke elnö­költ Kairóban közleményt tettek köz­zé a „forradalmi tanács" üléséről. A közlemény szerint Nagib elnök lemondott a miniszterelnökségről és a „forradalmi tanács" elnöki tisz­téről. A jövőben mindkét funkciót Gamal Abdel Nasszer alezredes, ed­digi miniszter elnökhelyettes tölti be. Mohammed Nagib továbbra is köztársasági elnök marad. A kor­mány többi polgári tagja lemondott. A régi kormányból 11 miniszter tartotta meg tárcáját, közöttük Mahmud Favzi külügyminiszter és Szalah Szalem őrnagy, propaganda­ügyi miniszter és a szudáni ügyek miniszterei. A kabinetnek 9 új tag­ja van. Afganisztánt be akarják vonni a középkeleti katonai szövetségbe Az utóbbi időben Karacsiban ál­landóan emlegetik: a pakisztáni kor. mány nagy erőfeszítéseket tesz, hogy „mindenre kiterjedő együttműködést" teremtsen Afganisztánnal. Ezeket a híreket kapcsolatba hozzák egyes kő. röknek azzal a törekvésével, hogy Afganisztánt bevonják a készülő kö­zépkeleti katonai szövetségbe. A „Pakistan Times" ezzel összefüg­gésben közölte tudósítójának kairói jelentését. Megbízható értesülések szerint Pakisztán kabuii nagykövete — mondja a jelentés — nemrégiben javasolta Afganisztán kormányának, hogy alapítsák meg a két állam konföderációját. Ha Afganisztán el­fogadja ezt a javaslatot, a pakisztáni kormány késznek nyilatkozik segítsé­get nyújtani Afganisztánnak útépí­tésben, továbbá megengedi Afganisz. tánnak, hogy felhasználja a pakisz. tán-; vízierőművekben termelt villany­erőenergiát, és hogy felhasználja a Pakisztáni Állami Bank és a karaki kikötő szolgáltatásait. A tudósító rámutat, hogy a pakisz. táni javaslat az amerikaiak jóvá. hagyásával-hangzott el, és az J cél­ja, hogy Afganisztánt bevonja a ka­tonai tömbbe. KÜLFÖLDI HÍREK Hivatalosan közölték, hogy a fran­cia kormány, amely mint ismeretes, — elkoboztatta a „l'Humanité-Di. manche" mult vasárnapi számát, most bírósági eljárást is indított a lap ellen, „kormány megrágalmazá­sa és egy Idegen állam külügymi­niszterének megsértése" miatt. Az Afganisztán Vörös Félhold Társaság, a Szovjetunió afganisz­táni nagykövetéhez hivatalos leve. let intézett, amelyben kifejezte Dzsehanszur körzet árvízsújtotta lakosságának köszönetét a kapott szovjet segítségért. • Németország Kommunista Pártjá­nak elnöksége 1954 őszére összehív­ta a pártkongresszust Az Indonéz Köztársaság moszk­vai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az indonéz nagykövet ség munkatársainak kíséretében el­látogatott a V. I. Lenin — J. V. Sztá'in-* - ileumba, a itt koszorút helyezett el. A bonni statisztikai hivatal ada­tai szerint Nyugat-Németországban a sztrájkban eltöltött órák száma 1953-ban a z előző évhez viszonyít­va megháromszorozódott. A vietnami néphadsereg fogságá­ba esett 148 tiszt és tiszthelyettes a francia kormányhoz intézett le­velében béketárgyalásokat követel a Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormányával. A japán fővárosban közölték: há­rom további halászbárkán fedezték fel, hogy a szállított halzsákmány rádióaktív. A halszállitmány felte­hetően az április 6-i hidrogénbom­ba.rombantási kísérlet útján fertő­ződött meg. • A Reuter jelentése szerint meg­kezdték Washingtonban Oppenhei­mer professzor kihallgatását. Mc Carthy Oppenheimer professzor ügyével kapcsolatban egy texasi ülésen kijelentette: „Opnenheime:-. » kivül még más társát í« tük..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom