Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-20 / 95. szám, kedd

6 U J S2 Ö 1954. április 21. A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztésére irányuló első ötéves terv szlovákiai eredményei az 1949—1953 évekbei} (Folytatás az 1. oldalról.) évében esziközöltünk, úgyhogy az ötéves terv folyamán a szénalap fejlesztésében x nem tudták kel­lőképpen éreztetni hatásukat. Üj szénlelőhelyeket fedeztek fel, főleg Kelet Szlovákiában. Nagy teljesítőképességű szovjet gyártmányú Donbasz-kombájnok és más gépesítő eszközök bevezetésé­vel a bamaszénbányák sok nehéz és fárasztó munkáját gépesítettük. A szén és a törmelékek felrakását és kirakását a tánuaynitási munká­latok során 36 százalékra gépesí­tettük. Tökéletesedett a szénbá­nyák közlekedésének . gépesítése. A gépesítő berendezéseket emellett nem használták kl kellőképpen és hiányosságok merültek fel a mun­ka megszervezésében is. A szénbá­nyákban nem sikerű' t kiküszöbölni az állandó, különösen a szakmunká­sok hiányát. Az ércfejtés ágában a fejtés tér­fogata 1953-ban 1948-hoz viszo­nyítva általában 61 százalékkal nö vekedett. A munka termelékenysé­ge az ötéves terv idején 30 száza­lékkal volt nagyobb. 1953-ban a vasércterme'és az 1948-as évvel szemben 56 százalék kal, a mangánércé 141 százalékkal, az ólmos-cinércé 86 százalékkal és a pirit­koncentrát termelése 4.8 szeresére emelkedett. Az ércfejtés, főleg a vasércfejtés ágazatában a feladatokat nem teljesítették az ás­ványlelőhelyek földtani vizsgálata nak elmaradása és főleg a vasérc­bányák építési tervének nem teljesí­tése miatt. A vasércágazatban vég­zett beruházások 1953-ban az 1949 es évvel szemben több mint 12-sze resükre emelkedtek, Kibővült a pi­ritbányák, a mangánérc, a rézbá­nyák kapacitása, valamint az érc. elökészítők kapacitása is. A vasérctermeiésben előrehaladt a nehéz és fáradságos munkák gé­pesítése. 1953-ban a vájatokban a leirakást és a szállítást 32 száza­lékban, a fa fuvarozását 35 száza­lékban, az érc szállítáisát a folyo­sókon 85 százalékban és az érc fel­színre szállítását 82 százalékban gépesítették. A koiióipari ágazatban a terme­lés 1953-ban 1948-cai szemben 3.5-szeresére emelkedett. A mun­kások munkatermelékenysége az ötéves terv folyamán 133 százalék­kal emelkedett Az ötéves terv fel­adatait ebben az ágazatban nem teljesítették. Ebben az ágazatban a beruházások 1953-ban az 1949-es évvel szemben hétszeresükre emel­kedtek. Üzembehelyeztek vaisönt­vény termelő üzemeket, egy Már­tim-kemencét, öt viilanykemencét, egy besszemer konvertert és két hengerelőgépet Felépült egy aiu­míniumkészítő üzem, amely a leg­modernebb technológiával dolgozik. Az ötéves terv alatt újíajtájú ké­szítmények gyártását vezették be, amelyeket azelőtt Szlovákiában so­hasem gyártottak, pl. különféle fajtájú vasöntvények, alumínium stb. gyártását A legnagyobb fejlődést a gép­ipari ágazat érte el. Az új gépipari üzemek építése lényegesen meg­változtatta az ipar struktúráját A termelés térfogafa a gépipari és a fémfeldolgozási ágazatban 1953­ban 4.7-szeresére emelkedett az 1948-as évvel szemben. Az ötéves terv alatt a munkások munkater­melékenysége ebben az ágazatban 136 százalékkal emelkedett. A ge­nerátorok gyártása 4.8-szeresére, a villanykemencéké 5.7-szeresére, a kábeleké 2.9 szeresére, a rádióké­szülékeké 2.9-szeresére és a szür­ke fémöntvényeké 56 százalékkal emelkedett. Az ötéves terv folya­mán üzembe helyeztek 26 új gép­ipari üzemet és ' üzemrészleget és 10 üzemben lényegesen kibővítették a termelési berendezést. A gépipari ágazatban az új ké­szítmények egész sorának terme­lését vezették be, mint pl.: a bá­nyaipari berendezések termelését, vagoncsapágyak, hengergörgős csapágyak, csapágygolyók, acélönt­vények, acélhidak, acélrudak, köz­ponti fűtés számára készült katla nok, daruk, személyhajók, remor körök, kanalas vájógépek, zúzógé­pek, lemezfeldolgozógépek, eszter­gapadok, fúrógépek, injekciós­fecskendők, házi mosógépek, vetí­tőgépek és egyéb készítmények termelését. Emelkedett a rádióké­szülékek, az elektromos készülé­kek, a villanymotorok és transz­formátorok, légnyomásos berende­zésék, vagonok, hűtőszekrények és a konyhaedények termelésének ka­pacitása. A gépipar azomban nem biztosította a gépek és berendezé­sek határidőn belül való szállítá­át. A közszükségleti árucikkek termelésének nem szenteltek ele­gendő figyelmet és nem használták ki kellőképpen a hulladékanyagot. Csekély figyelmet szenteltek a se­lejtasökkentésnek és az anyagmeg­takarításnak. A gépipari vállalatokban gépe­sítették a fáradságos munkákat, mint a szürkefém-öntvények és acélöntvények leöntését. Bevezették a fémmegmunkálás gyors módsze­rét karbidanyagok felhasználásé­val, bevezették a fémek félauto­matikus és automatikus hegeszté­sét, kibővült a több gép kezelésé­nek mozgalma stb. A vegyuparban a brutto terme­lés térfogata 1953-ban 2.5-szeresére és a gumiiparban 3.2-szeresére e.nelkedett az 1918-as évvel szem­oen. A vegyipari munkások mun­katermelékenysége az ötéves terv atolsó éveben 88 százalékkal ma­gasabb volt m.nt 1948-ban. A kénsav termelése 1953-ban 67 százialékkal, a nátriumhidroxidé 93 százalékkal, a műselyemé 3.3 szorosára, a formaldéhid termelése 3.8-szeresére emelkedett az 1948 évivel szemben. A termelésnek ezt a nagy növekedését a termelési be­rendezések jobb kihasználásával és három új nagy műanyag, műrost, autóabroncs-palást és belső gyártó üzem üzembehelyezésével érték el. További tíz üzem kapacitásának ki­bővítésével elérték a kénsaivter­melés, a műrost, a műanyagok, a fehérolajak, a formaldehid, az aktív szén, a szállítószalagok, gyógysze­rek és egyebek termelésének lé­nyeges kibővítését. Bevezették új készítmények gyártását, aminők a polivinilklorid, a morfin, a kord­selyem, a kaprolaktan, a formal­dehid, a klorobenzin stb. A kén­savgyártásnál nevezették a terme­lés komplex gépesítését Az építkezési anyagok ágazatá­ban a termelés az ötéves terv utol­só évében az 1948-as évvel szem­ben 115 százalékkal emelkedett A cementtermelés 56 százalékkal, a téglagyártás 56 százalékkal, a mész­gyártás 40 százalékkal, a cement­áru és az építkezési alkatrészeké 5.1 százalékkal, a padlókőé 99 szá­zalékkal emelkedett az 1948. évi termeléssel szemben. A munkások munkatermelékenysége ebben az ágazatban az ötéves terv folyamán 55 százalékkal emelkedett. Ebben az ágazatban üzembehelyeztek több új téglagyárat, azbeszt, cement, fedőanyagot termelő üzemet, mész­bányát és három átgyártó üzemet. Kibővítettek három cementgyárat és befejezik egy új, nagy cement­gyár építését a keletszlovákiai Bisztrában. Az építkezési anyagok fokozott termelése egészbenvéve biztosította a beruházási felépítés szükségleteit, azonban nem fedezte kielégítően a lakosság szükségle­teit. A fafeldolgozó ágazatban a brut­tó termelés térfogata az 1953-as évben az 1948-as évvel szemben 113 százalékra emelkedett. A ter­melés nagyméretű növekedését ér­ték el, a deszkagyártás 21-szere­sére és a ragasztott falemezek gyártása 2.4-szeresére emelkedett az lä48-as"évvel szemben. Szlovákia, amely azelőtt feldol­gozatlan fát szállított ki mint nyersanyagot, ma kiépített modern fafeldolgozó iparral rendelkezik. Az ötéves terv folyamán megjavult a faanyag kihasználása, főleg a lombfaanvagé és a műdeszkák ter­melésére sikerrel használták fel a hulladékfát A faiparban az ötéves terv alatt 12 új üzem épült és to vább! 8 üzemben a termeié^ kapa­citás kibővült a vágottfa, parkett, műdeszka, bútor, szerelt házak és ragasztott falapok termelésével. A cellulózeipar részére nagy celluló­zegyár épül Kelet-Szlovákiában. Az ötéves terv folvamán beve­zették az újtípusú bútor-, a mű­deszka és a különféle fajtájú papír termelését. , A könnyűiparban a termelés 1953-ban az 1948-as évvel szemben valamennyi ágazatban, mégpedig főleg a ruhaiparban 142 százalék­kal és a textiliparban 62 százalék­kal emelkedett. A gyapotszövetek termelése 62 százalékkal, a kész len és félkész lenszöveteké ]3-szo­rosára. a műselvemből készült szö­vött fehérneműé 90 százalékkal, a szövött felsőruháé 165 százalékkal, a felsőruháké 4-szeresére és a fe­hérneműé tizennégvszeresére emel­kedett. A bőriparban 1953-ban a cipő felsőbőrök termelése 3.2-sze­resére emelkedett az 1948-as év­vel szemben. A munkaterm«lé­kenység az ötéves terv folvamán a textiliparban 40 százalékkal, a bőriparban 36 százalékkal, a ruha­iparban 78 százalékkal és az üveg­iparban 72 százalékkal emelkedett. Nyolc új üzem építésével és nvolc további üzem kapacitásának kibő­vítésével új kapacitást nyertek a lenfonal, lenszövet, műselvemszö­vet stb- termelésére. Kibővült a gyapjúszövetek, a cipő, a burkolat­üveg és az izzószálak termelése. Be­vezették a szigetelt üvegek terme­lését és kibővítették a textil- és ruhaipari készítmények választé­kát. A könnyűipari termékek mi­nősége az ötéves terv folyamán fo­kozatosan javult Az élelmiszeriparban a brutto ter­melés térfogata 1953-ban 120 száza­lékkal emelkedett az 1948-as évvel szemben és kibővült a készítmények választéka. A munkatermelékenység A szocialista építőipar az ötéves terv idején az ipari termelés jellegét öltötte és jelentősen hozzájárult az eimacadott Szlovákiának iparimező­gazdasági országgá tételéhez. Az építészet technikájának és az építészeti termelés új szervezeti for­májának fejlődése csak 1948. febru­árja után kezdődött, midőn az épí­tészeti vállalatok többségét áliarnosí­'tották. A magánszektor része az egész ipari termelés térfogatában 1949-ben már csak 4 százaiékott tett ki. A nem­zeti építészeti válla átok az ötéves terv végén az építészeti termelés 85 százalékát, a kommunális vállalatok 14 százalékát, a szövetkezeti építésze­ti vállalatok pedig 1 százalékát vé­gezték. Az építészeti termelés térfogata 1953-ban 1948-hoz viszonyítva két és félszeresére növekedett, emelett az építészeti és szerelési munkálatok ál­talános térfogata a ötéves terv idején elérte a 18 milliárd koronát. Ebből az építészeti és szerelési szervezetek 17 milliárd összegű beruházási épít­kezési munkálatokat végeztek. Az építészeti termelés fejlődését elsősorban a munka termelékenysé­gének nagy növekedése tette lehető­vé, amely 1953-ban 107 százalékkal multa felüi a 2 1948-as színvona'at. A munka termelékenységének növe­kedését főleg az építkezési munkála­tok saját és különösen szovjet gyárt­mányú nagy te'jesítőképességű gépek álta' való gépesítésének hatékony be­vezetése, továbbá új, haladó munka­folyamatok bevezetése és terjesztése 1953-b'an 84 százalékkal magasabb volt, mint 1948-ban. Ezeket a sikere­ket új élelmiszerüzemek építésével és az apró és szétszórt termelés szer­vezési átépítésével, főleg a húsipari és malomipari terme' 's szocialista ipari termelssé való átszervezésével ér. ték el. Az egyes készítm'nyek közű 1 1953-ba n az 1948-as évvel szemben a hústermelés 2.8-szeresére, a szalon­náé 5.4-szeresére, a baromfié hatszo­rosára', a növényi olajoké 112 száza­lékkal, az étolajoké háromszorosára, a tejcsarnoki vajé 6.1-szeresére, a fo­gyasztási tejé 4.4-szeresére, az eln­kott zöldségé 5.9-szeresére, a ke­nyéré 3.5-szeresére, a süteményé 95 százalékkal emelkedett A z élemiszeriparban üzembehe­lyeztek 45 új üzemet a kisebb sü­tődéken kívül. Huszonkét tej fel dol go­gó üzem, új műzsiradékgyártó üzem, három nagy fagyasztóüzem, hét na'V húsipari üzem, konzervgyár, gyü­mölcsmustkészítő üzem, sörgyár üzem­behelyezésével és további 30 éle'mi­szeripari üzem kibővítésével az élel­miszeripar jelentős mértékben hoz­zájárult a dolgozók életszínvonalának eme'ésthez. A pénzreform után főleg az 1953 szeptember 15-1 kormánynyilatkozat után lényegesen kibővült az é'e'nr­szeripari készítmények választéka. A tejfeldolgozó iparban a termelés újabb fajtájú sajt. és vajkészítményekkel bővült. A húskészítmények 48 fajtával, a kenyérfélék nyo'c fajtával a pék­sütemény 18 és a finomsütemény 22 fajtává bődült. A cukoriparban 1953­ban 132 fajta cukorkát és 47 fajta I tartós süteményt készítettek. A vá­laszték bővítésével egyidejűleg meg­javult a készítmények minősége is. Az ötéves terv folyamán a hazai nyersanyagalap, elmaradt az élelmi­szeripar köyetelményi mögött tette lehetővé. Az építészeti iparügyi megbízotti hivatal építészeti vállalatai­nak 1953-ba n 1948-hoz viszonyítva háromszor annyi vájógépe, huszon­négyszer annyi földgyaluja, hatszor annyi buldozérje, tizenkilencszer annyi hernyótalpas traktora, kétszer annyi lokomotívja és két és félszer több nagyobb betonkeverőgépe volt. Az építkezési munkálatoknak az ötéves terv folyamán egyre fokozódó gépesítése 1953-ban a kőzetfejtésben elérte a 83, a kiásott föld elszállítá­sában pedig a 89 százalékot. A be­tonkeverést 90 százalékban gépesítet­ték. Az újító munkamódszerek alkalma­zásában felhasznált szovjet tapaszta­latod elősegítették az épőipar fel­adatainak teljesítését A szovjet ta­pasztaátok egész sora lehetővé tette, hogy az építőipari do'gozók meg tud­janak birkózni felemelt felelősségteljes tervfeladataikkal. Az építészetben elért sikerek elle­nére néhány hiányosság is felmerült, amelynek gátolták az építőipari ter­melés fejlődését. Az építészet nem teljesítette a beruházási építés né­hány feladatát, amit főleg az építke­zések elégtelen tervezési előkészíté­se, a munka megszervezésének hiá­nyosságai, az építészeti termelés ka­pacitásának sok építkezésre való szét­aprózottsága és az építészeti gépek felhasználásának hiányosságai okoz­tak. Ez különösen a lakásépítés le­maradásában és az építészeti segéd­termelés munkáinak nem kielégítő minőségében éreztette hatását. 1953-ban elérte * 33 százalékot. X gazdiasági állatállomány 1948 ho* viszonyítva ilymódon növekedett! szarvasmarha 22, sertés 53, juh 83 százalékkal. A szarvasmarhaállo­mány tervének előfeltételeit teljesl­• tették és túlteljesíteték. A tehenek száma a szarvas­marhaállományban az ötéves terv végén elérte az 52 százalékot. A te­henek száma ugyanekkor 18, az anyasertéseké szintén 18 százalékkal növekedett. A szocialista szektor kö­zös tenyésztésében levő gazdasági állatai összáilományának 33 százaié, ka szarvasmarha, 53 százaléka pe­dig sertés. A takarmányalap lemarad a gaz­dasági állatok állományának szapo­rodása mögött és ennek következté­ben nem érhető el tervezett hasznos­ságuk. Az első ötéves terv éveiben folyt falvaink szocialista átépítése, meg­szilárdult a munkások és a dolgozó parasztok szövetsége. A kis. és kö­zépparasztok jelentős részét meg­nyertük a szövetkezeti nagyüzemi termelésre. Ennek eredményeképpen megváltozott a falvak osztályössze­tétele. A mezőgazdaság szocialista szektorának része a mezőgazdasági földterületen az 1948. évi' 9 száza­lékről 1953. végén 41 százalékra, a szántóterületeken pedig 3 száza­lékről 42 százalékra növekedett. Az ötéves terv végén 1.464 III. és IV. típusú EFSz gazdálkodott Szlo­vákiában. E szövetkezetekbe több mint 110.000 kis- és középparaszti gazdaság tömörült. Az EFSz-ek ré­sze a mezőgazdasági összterületen S0, a szántóföldeken 35 százalékot tesz kl. A mezőgazdaság anyagi­műszaki alapjának fejlődése min. denekelőtt a mezőgazdasági mun­kák gépesítése, a fokr/;ott mütrá­gyaszállítmányok és uj istállóhelyi­ségek építése lényegesen elősegítet­te az EFSz-ek fejlődését és termelé­si feladatatik teljesítését Az EFSz-ekben emelkedett a gaz­dálkodás színvonala, egész évi ter­rHfcléai terveket dolgoztak ki, meg. honosították az állandó munkacso­portokat, bevezették a munkanormá. kat és a szövetkezeti dolgozóknak a ledolgozott munkaegységek száma szerint való jutalmazását. Az EFSz-ek gazdálkodásának előnyei világosan megmutatkoztak a nö­vénytermelésben és állattenyésztés­ben elért eredményeken. Az EFSz­ek hektárhozamai az összes termé­nyekben 1953-ban nagyobbak vol­tak, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoké. így például a búzában 13, az árpában 17, a dohányban 12 százalékkal voltak nagyobbak. A nagyobb hektárhozamok és a gaz­dasági állatok nagyobbfokú hasznos­sága kedvezően hatottak sok szö­vetkezet gazdasági-pénzügyi meg­szilárdulására. Az ilyen jó szövet­kezetekben gyarapodott a szövetke­zeti dolgozók pýnz- és természetbeni jövedelme. A gép. és traktorállomások a me­zőgazdasági termelés és a mezőgaz­dasági munka termelékenysége nö­velésének jelentős tényezőjévé vál­tak az ötéves terv folyamán. Bővült és tökéletesedett a gép- és traktor­áilomások hálózata a kerületekben és járásokban. Az ötéves terv ide­jén a traktorok száma 4.684-el, a gabonakombájnoké 226-al, az önkö­tözögépeké 5.098-aI, a vetögépeké 2.388-al növekedett. Hasonlóképpen más mezőgazdasági gépek száma is növekedett, A gép- és traktorállomások telje­sítményei az 1949. évi 288.000 nor­málhektárról 1953-ban 3,280.000 nor­málhektárral növekedett. A trakto­rok számának növekedésével egyide. jüleg átlagos teljesítőképességük is növekedett. Nagyobb lett a hernyó­talpas traktorok száma az összes traktorok számában. Még nem gé­pesítik kellő mértékben < sok embe­ri munkát igénylő növényápolási munkákat és az állattenyésztési munkákat. (A jelentés befejező részét lapunk holnapi számában kÖL zöljük.) ül. Mezőgazdaság A mezőgazdasági nyerstermelés 1953 ban 1848-hoz viszonyítva 25 szá zalékkal növekedett, ebből az állat tenyésztés 30. a növénytermelés pe. díg 23 százalékkal. A tervbe vett gya rapodást azonban nem érték el. A növénytermelésben csökkentek a gabonával bevetett területek és bő­vültek az pari növényekkel bevetett területek, hogy ilymódon a könnyűipar lényegesen több, régebben importált nyersanyagot kapjon Bővültek egyes takarmánynövények vetési területei is A gabonatermés 1948 hoz viszonyít va 23 százalékkal, a hüvelyesek ter­mése 9, az olajosnövényeké 82, a burgonyáé 10, a cukorrépáé 43. a le­né 96, a kenderé 96, a dohányé 73, a paprikáé és a fűszereké 54 száza­lékkal növekedett. Jelentősen na gyobbodott a jóminőségű vetőmagok termelése. Szlovákiában sikerrel megkezdték a rizs termesztését. A hektárhozamok 1948-hoz viszo nyitva nagyobbak voltak. A búzá ban, rozsban és árpában elérték tervezett hektárhozamot. A szocialis­ta sziektor nagyabb hektárhozamo kat ért el, mint az egyénileg gazdái kodó parasztok. A több emberi mun kát igénylő termények hektárhoza maiban azonban lemaradtak a terv mögött. Az állattenyésztés része az egész mezőgazdaság: nyerstermelésben az ötéves terv folyamán növekedett és II. Az építőipar fejlődése t

Next

/
Oldalképek
Tartalom