Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)
1954-04-20 / 95. szám, kedd
6 U J S2 Ö 1954. április 21. A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztésére irányuló első ötéves terv szlovákiai eredményei az 1949—1953 évekbei} (Folytatás az 1. oldalról.) évében esziközöltünk, úgyhogy az ötéves terv folyamán a szénalap fejlesztésében x nem tudták kellőképpen éreztetni hatásukat. Üj szénlelőhelyeket fedeztek fel, főleg Kelet Szlovákiában. Nagy teljesítőképességű szovjet gyártmányú Donbasz-kombájnok és más gépesítő eszközök bevezetésével a bamaszénbányák sok nehéz és fárasztó munkáját gépesítettük. A szén és a törmelékek felrakását és kirakását a tánuaynitási munkálatok során 36 százalékra gépesítettük. Tökéletesedett a szénbányák közlekedésének . gépesítése. A gépesítő berendezéseket emellett nem használták kl kellőképpen és hiányosságok merültek fel a munka megszervezésében is. A szénbányákban nem sikerű' t kiküszöbölni az állandó, különösen a szakmunkások hiányát. Az ércfejtés ágában a fejtés térfogata 1953-ban 1948-hoz viszonyítva általában 61 százalékkal nö vekedett. A munka termelékenysége az ötéves terv idején 30 százalékkal volt nagyobb. 1953-ban a vasércterme'és az 1948-as évvel szemben 56 százalék kal, a mangánércé 141 százalékkal, az ólmos-cinércé 86 százalékkal és a piritkoncentrát termelése 4.8 szeresére emelkedett. Az ércfejtés, főleg a vasércfejtés ágazatában a feladatokat nem teljesítették az ásványlelőhelyek földtani vizsgálata nak elmaradása és főleg a vasércbányák építési tervének nem teljesítése miatt. A vasércágazatban végzett beruházások 1953-ban az 1949 es évvel szemben több mint 12-sze resükre emelkedtek, Kibővült a piritbányák, a mangánérc, a rézbányák kapacitása, valamint az érc. elökészítők kapacitása is. A vasérctermeiésben előrehaladt a nehéz és fáradságos munkák gépesítése. 1953-ban a vájatokban a leirakást és a szállítást 32 százalékban, a fa fuvarozását 35 százalékban, az érc szállítáisát a folyosókon 85 százalékban és az érc felszínre szállítását 82 százalékban gépesítették. A koiióipari ágazatban a termelés 1953-ban 1948-cai szemben 3.5-szeresére emelkedett. A munkások munkatermelékenysége az ötéves terv folyamán 133 százalékkal emelkedett Az ötéves terv feladatait ebben az ágazatban nem teljesítették. Ebben az ágazatban a beruházások 1953-ban az 1949-es évvel szemben hétszeresükre emelkedtek. Üzembehelyeztek vaisöntvény termelő üzemeket, egy Mártim-kemencét, öt viilanykemencét, egy besszemer konvertert és két hengerelőgépet Felépült egy aiumíniumkészítő üzem, amely a legmodernebb technológiával dolgozik. Az ötéves terv alatt újíajtájú készítmények gyártását vezették be, amelyeket azelőtt Szlovákiában sohasem gyártottak, pl. különféle fajtájú vasöntvények, alumínium stb. gyártását A legnagyobb fejlődést a gépipari ágazat érte el. Az új gépipari üzemek építése lényegesen megváltoztatta az ipar struktúráját A termelés térfogafa a gépipari és a fémfeldolgozási ágazatban 1953ban 4.7-szeresére emelkedett az 1948-as évvel szemben. Az ötéves terv alatt a munkások munkatermelékenysége ebben az ágazatban 136 százalékkal emelkedett. A generátorok gyártása 4.8-szeresére, a villanykemencéké 5.7-szeresére, a kábeleké 2.9 szeresére, a rádiókészülékeké 2.9-szeresére és a szürke fémöntvényeké 56 százalékkal emelkedett. Az ötéves terv folyamán üzembe helyeztek 26 új gépipari üzemet és ' üzemrészleget és 10 üzemben lényegesen kibővítették a termelési berendezést. A gépipari ágazatban az új készítmények egész sorának termelését vezették be, mint pl.: a bányaipari berendezések termelését, vagoncsapágyak, hengergörgős csapágyak, csapágygolyók, acélöntvények, acélhidak, acélrudak, központi fűtés számára készült katla nok, daruk, személyhajók, remor körök, kanalas vájógépek, zúzógépek, lemezfeldolgozógépek, esztergapadok, fúrógépek, injekciósfecskendők, házi mosógépek, vetítőgépek és egyéb készítmények termelését. Emelkedett a rádiókészülékek, az elektromos készülékek, a villanymotorok és transzformátorok, légnyomásos berendezésék, vagonok, hűtőszekrények és a konyhaedények termelésének kapacitása. A gépipar azomban nem biztosította a gépek és berendezések határidőn belül való szállítáát. A közszükségleti árucikkek termelésének nem szenteltek elegendő figyelmet és nem használták ki kellőképpen a hulladékanyagot. Csekély figyelmet szenteltek a selejtasökkentésnek és az anyagmegtakarításnak. A gépipari vállalatokban gépesítették a fáradságos munkákat, mint a szürkefém-öntvények és acélöntvények leöntését. Bevezették a fémmegmunkálás gyors módszerét karbidanyagok felhasználáséval, bevezették a fémek félautomatikus és automatikus hegesztését, kibővült a több gép kezelésének mozgalma stb. A vegyuparban a brutto termelés térfogata 1953-ban 2.5-szeresére és a gumiiparban 3.2-szeresére e.nelkedett az 1918-as évvel szemoen. A vegyipari munkások munkatermelékenysége az ötéves terv atolsó éveben 88 százalékkal magasabb volt m.nt 1948-ban. A kénsav termelése 1953-ban 67 százialékkal, a nátriumhidroxidé 93 százalékkal, a műselyemé 3.3 szorosára, a formaldéhid termelése 3.8-szeresére emelkedett az 1948 évivel szemben. A termelésnek ezt a nagy növekedését a termelési berendezések jobb kihasználásával és három új nagy műanyag, műrost, autóabroncs-palást és belső gyártó üzem üzembehelyezésével érték el. További tíz üzem kapacitásának kibővítésével elérték a kénsaivtermelés, a műrost, a műanyagok, a fehérolajak, a formaldehid, az aktív szén, a szállítószalagok, gyógyszerek és egyebek termelésének lényeges kibővítését. Bevezették új készítmények gyártását, aminők a polivinilklorid, a morfin, a kordselyem, a kaprolaktan, a formaldehid, a klorobenzin stb. A kénsavgyártásnál nevezették a termelés komplex gépesítését Az építkezési anyagok ágazatában a termelés az ötéves terv utolsó évében az 1948-as évvel szemben 115 százalékkal emelkedett A cementtermelés 56 százalékkal, a téglagyártás 56 százalékkal, a mészgyártás 40 százalékkal, a cementáru és az építkezési alkatrészeké 5.1 százalékkal, a padlókőé 99 százalékkal emelkedett az 1948. évi termeléssel szemben. A munkások munkatermelékenysége ebben az ágazatban az ötéves terv folyamán 55 százalékkal emelkedett. Ebben az ágazatban üzembehelyeztek több új téglagyárat, azbeszt, cement, fedőanyagot termelő üzemet, mészbányát és három átgyártó üzemet. Kibővítettek három cementgyárat és befejezik egy új, nagy cementgyár építését a keletszlovákiai Bisztrában. Az építkezési anyagok fokozott termelése egészbenvéve biztosította a beruházási felépítés szükségleteit, azonban nem fedezte kielégítően a lakosság szükségleteit. A fafeldolgozó ágazatban a bruttó termelés térfogata az 1953-as évben az 1948-as évvel szemben 113 százalékra emelkedett. A termelés nagyméretű növekedését érték el, a deszkagyártás 21-szeresére és a ragasztott falemezek gyártása 2.4-szeresére emelkedett az lä48-as"évvel szemben. Szlovákia, amely azelőtt feldolgozatlan fát szállított ki mint nyersanyagot, ma kiépített modern fafeldolgozó iparral rendelkezik. Az ötéves terv folyamán megjavult a faanyag kihasználása, főleg a lombfaanvagé és a műdeszkák termelésére sikerrel használták fel a hulladékfát A faiparban az ötéves terv alatt 12 új üzem épült és to vább! 8 üzemben a termeié^ kapacitás kibővült a vágottfa, parkett, műdeszka, bútor, szerelt házak és ragasztott falapok termelésével. A cellulózeipar részére nagy cellulózegyár épül Kelet-Szlovákiában. Az ötéves terv folvamán bevezették az újtípusú bútor-, a műdeszka és a különféle fajtájú papír termelését. , A könnyűiparban a termelés 1953-ban az 1948-as évvel szemben valamennyi ágazatban, mégpedig főleg a ruhaiparban 142 százalékkal és a textiliparban 62 százalékkal emelkedett. A gyapotszövetek termelése 62 százalékkal, a kész len és félkész lenszöveteké ]3-szorosára. a műselvemből készült szövött fehérneműé 90 százalékkal, a szövött felsőruháé 165 százalékkal, a felsőruháké 4-szeresére és a fehérneműé tizennégvszeresére emelkedett. A bőriparban 1953-ban a cipő felsőbőrök termelése 3.2-szeresére emelkedett az 1948-as évvel szemben. A munkaterm«lékenység az ötéves terv folvamán a textiliparban 40 százalékkal, a bőriparban 36 százalékkal, a ruhaiparban 78 százalékkal és az üvegiparban 72 százalékkal emelkedett. Nyolc új üzem építésével és nvolc további üzem kapacitásának kibővítésével új kapacitást nyertek a lenfonal, lenszövet, műselvemszövet stb- termelésére. Kibővült a gyapjúszövetek, a cipő, a burkolatüveg és az izzószálak termelése. Bevezették a szigetelt üvegek termelését és kibővítették a textil- és ruhaipari készítmények választékát. A könnyűipari termékek minősége az ötéves terv folyamán fokozatosan javult Az élelmiszeriparban a brutto termelés térfogata 1953-ban 120 százalékkal emelkedett az 1948-as évvel szemben és kibővült a készítmények választéka. A munkatermelékenység A szocialista építőipar az ötéves terv idején az ipari termelés jellegét öltötte és jelentősen hozzájárult az eimacadott Szlovákiának iparimezőgazdasági országgá tételéhez. Az építészet technikájának és az építészeti termelés új szervezeti formájának fejlődése csak 1948. februárja után kezdődött, midőn az építészeti vállalatok többségét áliarnosí'tották. A magánszektor része az egész ipari termelés térfogatában 1949-ben már csak 4 százaiékott tett ki. A nemzeti építészeti válla átok az ötéves terv végén az építészeti termelés 85 százalékát, a kommunális vállalatok 14 százalékát, a szövetkezeti építészeti vállalatok pedig 1 százalékát végezték. Az építészeti termelés térfogata 1953-ban 1948-hoz viszonyítva két és félszeresére növekedett, emelett az építészeti és szerelési munkálatok általános térfogata a ötéves terv idején elérte a 18 milliárd koronát. Ebből az építészeti és szerelési szervezetek 17 milliárd összegű beruházási építkezési munkálatokat végeztek. Az építészeti termelés fejlődését elsősorban a munka termelékenységének nagy növekedése tette lehetővé, amely 1953-ban 107 százalékkal multa felüi a 2 1948-as színvona'at. A munka termelékenységének növekedését főleg az építkezési munkálatok saját és különösen szovjet gyártmányú nagy te'jesítőképességű gépek álta' való gépesítésének hatékony bevezetése, továbbá új, haladó munkafolyamatok bevezetése és terjesztése 1953-b'an 84 százalékkal magasabb volt, mint 1948-ban. Ezeket a sikereket új élelmiszerüzemek építésével és az apró és szétszórt termelés szervezési átépítésével, főleg a húsipari és malomipari terme' 's szocialista ipari termelssé való átszervezésével ér. ték el. Az egyes készítm'nyek közű 1 1953-ba n az 1948-as évvel szemben a hústermelés 2.8-szeresére, a szalonnáé 5.4-szeresére, a baromfié hatszorosára', a növényi olajoké 112 százalékkal, az étolajoké háromszorosára, a tejcsarnoki vajé 6.1-szeresére, a fogyasztási tejé 4.4-szeresére, az elnkott zöldségé 5.9-szeresére, a kenyéré 3.5-szeresére, a süteményé 95 százalékkal emelkedett A z élemiszeriparban üzembehelyeztek 45 új üzemet a kisebb sütődéken kívül. Huszonkét tej fel dol gogó üzem, új műzsiradékgyártó üzem, három nagy fagyasztóüzem, hét na'V húsipari üzem, konzervgyár, gyümölcsmustkészítő üzem, sörgyár üzembehelyezésével és további 30 éle'miszeripari üzem kibővítésével az élelmiszeripar jelentős mértékben hozzájárult a dolgozók életszínvonalának eme'ésthez. A pénzreform után főleg az 1953 szeptember 15-1 kormánynyilatkozat után lényegesen kibővült az é'e'nrszeripari készítmények választéka. A tejfeldolgozó iparban a termelés újabb fajtájú sajt. és vajkészítményekkel bővült. A húskészítmények 48 fajtával, a kenyérfélék nyo'c fajtával a péksütemény 18 és a finomsütemény 22 fajtává bődült. A cukoriparban 1953ban 132 fajta cukorkát és 47 fajta I tartós süteményt készítettek. A választék bővítésével egyidejűleg megjavult a készítmények minősége is. Az ötéves terv folyamán a hazai nyersanyagalap, elmaradt az élelmiszeripar köyetelményi mögött tette lehetővé. Az építészeti iparügyi megbízotti hivatal építészeti vállalatainak 1953-ba n 1948-hoz viszonyítva háromszor annyi vájógépe, huszonnégyszer annyi földgyaluja, hatszor annyi buldozérje, tizenkilencszer annyi hernyótalpas traktora, kétszer annyi lokomotívja és két és félszer több nagyobb betonkeverőgépe volt. Az építkezési munkálatoknak az ötéves terv folyamán egyre fokozódó gépesítése 1953-ban a kőzetfejtésben elérte a 83, a kiásott föld elszállításában pedig a 89 százalékot. A betonkeverést 90 százalékban gépesítették. Az újító munkamódszerek alkalmazásában felhasznált szovjet tapasztalatod elősegítették az épőipar feladatainak teljesítését A szovjet tapasztaátok egész sora lehetővé tette, hogy az építőipari do'gozók meg tudjanak birkózni felemelt felelősségteljes tervfeladataikkal. Az építészetben elért sikerek ellenére néhány hiányosság is felmerült, amelynek gátolták az építőipari termelés fejlődését. Az építészet nem teljesítette a beruházási építés néhány feladatát, amit főleg az építkezések elégtelen tervezési előkészítése, a munka megszervezésének hiányosságai, az építészeti termelés kapacitásának sok építkezésre való szétaprózottsága és az építészeti gépek felhasználásának hiányosságai okoztak. Ez különösen a lakásépítés lemaradásában és az építészeti segédtermelés munkáinak nem kielégítő minőségében éreztette hatását. 1953-ban elérte * 33 százalékot. X gazdiasági állatállomány 1948 ho* viszonyítva ilymódon növekedett! szarvasmarha 22, sertés 53, juh 83 százalékkal. A szarvasmarhaállomány tervének előfeltételeit teljesl• tették és túlteljesíteték. A tehenek száma a szarvasmarhaállományban az ötéves terv végén elérte az 52 százalékot. A tehenek száma ugyanekkor 18, az anyasertéseké szintén 18 százalékkal növekedett. A szocialista szektor közös tenyésztésében levő gazdasági állatai összáilományának 33 százaié, ka szarvasmarha, 53 százaléka pedig sertés. A takarmányalap lemarad a gazdasági állatok állományának szaporodása mögött és ennek következtében nem érhető el tervezett hasznosságuk. Az első ötéves terv éveiben folyt falvaink szocialista átépítése, megszilárdult a munkások és a dolgozó parasztok szövetsége. A kis. és középparasztok jelentős részét megnyertük a szövetkezeti nagyüzemi termelésre. Ennek eredményeképpen megváltozott a falvak osztályösszetétele. A mezőgazdaság szocialista szektorának része a mezőgazdasági földterületen az 1948. évi' 9 százalékről 1953. végén 41 százalékra, a szántóterületeken pedig 3 százalékről 42 százalékra növekedett. Az ötéves terv végén 1.464 III. és IV. típusú EFSz gazdálkodott Szlovákiában. E szövetkezetekbe több mint 110.000 kis- és középparaszti gazdaság tömörült. Az EFSz-ek része a mezőgazdasági összterületen S0, a szántóföldeken 35 százalékot tesz kl. A mezőgazdaság anyagiműszaki alapjának fejlődése min. denekelőtt a mezőgazdasági munkák gépesítése, a fokr/;ott mütrágyaszállítmányok és uj istállóhelyiségek építése lényegesen elősegítette az EFSz-ek fejlődését és termelési feladatatik teljesítését Az EFSz-ekben emelkedett a gazdálkodás színvonala, egész évi terrHfcléai terveket dolgoztak ki, meg. honosították az állandó munkacsoportokat, bevezették a munkanormá. kat és a szövetkezeti dolgozóknak a ledolgozott munkaegységek száma szerint való jutalmazását. Az EFSz-ek gazdálkodásának előnyei világosan megmutatkoztak a növénytermelésben és állattenyésztésben elért eredményeken. Az EFSzek hektárhozamai az összes terményekben 1953-ban nagyobbak voltak, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoké. így például a búzában 13, az árpában 17, a dohányban 12 százalékkal voltak nagyobbak. A nagyobb hektárhozamok és a gazdasági állatok nagyobbfokú hasznossága kedvezően hatottak sok szövetkezet gazdasági-pénzügyi megszilárdulására. Az ilyen jó szövetkezetekben gyarapodott a szövetkezeti dolgozók pýnz- és természetbeni jövedelme. A gép. és traktorállomások a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági munka termelékenysége növelésének jelentős tényezőjévé váltak az ötéves terv folyamán. Bővült és tökéletesedett a gép- és traktoráilomások hálózata a kerületekben és járásokban. Az ötéves terv idején a traktorok száma 4.684-el, a gabonakombájnoké 226-al, az önkötözögépeké 5.098-aI, a vetögépeké 2.388-al növekedett. Hasonlóképpen más mezőgazdasági gépek száma is növekedett, A gép- és traktorállomások teljesítményei az 1949. évi 288.000 normálhektárról 1953-ban 3,280.000 normálhektárral növekedett. A traktorok számának növekedésével egyide. jüleg átlagos teljesítőképességük is növekedett. Nagyobb lett a hernyótalpas traktorok száma az összes traktorok számában. Még nem gépesítik kellő mértékben < sok emberi munkát igénylő növényápolási munkákat és az állattenyésztési munkákat. (A jelentés befejező részét lapunk holnapi számában kÖL zöljük.) ül. Mezőgazdaság A mezőgazdasági nyerstermelés 1953 ban 1848-hoz viszonyítva 25 szá zalékkal növekedett, ebből az állat tenyésztés 30. a növénytermelés pe. díg 23 százalékkal. A tervbe vett gya rapodást azonban nem érték el. A növénytermelésben csökkentek a gabonával bevetett területek és bővültek az pari növényekkel bevetett területek, hogy ilymódon a könnyűipar lényegesen több, régebben importált nyersanyagot kapjon Bővültek egyes takarmánynövények vetési területei is A gabonatermés 1948 hoz viszonyít va 23 százalékkal, a hüvelyesek termése 9, az olajosnövényeké 82, a burgonyáé 10, a cukorrépáé 43. a lené 96, a kenderé 96, a dohányé 73, a paprikáé és a fűszereké 54 százalékkal növekedett. Jelentősen na gyobbodott a jóminőségű vetőmagok termelése. Szlovákiában sikerrel megkezdték a rizs termesztését. A hektárhozamok 1948-hoz viszo nyitva nagyobbak voltak. A búzá ban, rozsban és árpában elérték tervezett hektárhozamot. A szocialista sziektor nagyabb hektárhozamo kat ért el, mint az egyénileg gazdái kodó parasztok. A több emberi mun kát igénylő termények hektárhoza maiban azonban lemaradtak a terv mögött. Az állattenyésztés része az egész mezőgazdaság: nyerstermelésben az ötéves terv folyamán növekedett és II. Az építőipar fejlődése t