Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-20 / 95. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. április 20, kedd MaiMBnnBBMBaaanm 30 fillér VII. évfolyam, 95. szám A mai számban: A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztésér© irányuló első ötéves terv szlovákiai eredményel az 1949—1953. években (1.-2. old.) Nagy-Britannia Kommunista Pártjának 23. kongreszszusa (3. old.) Muszorgszkij: Borisz Godunov (4. old.) A legfőbb kötelesség (5. old.) Értékes győzelmet aratott az ŰDA Prága (6. old.) Az állattenyésztési dolgozók nagy feladata Nagy feladatok előtt áli mezőgaz- j daságunk. Mindenki tudja, hogy az ország dolgozó népe életszínvonalának további emelkedése csakis úgy lehetséges, ha iparunk rohamos fejlődésé- j vei lépést tart mezőgazdaságunk is. Állattenyésztésünk fejlesztésére, a hozam növelésére igen nagy lehetőségeink vannak. Napról napra sok jó és követendő kezdeményezés születik az állattenyésztésben dolgozók körében. Számos példa tanúskodik arról, hogy az új módszereik, a helyes etetési technika bevezetéséve: tehenészeink lényegesen emelik a tehenek tejhozamát, sertésgondozóink a nagyszerű szovjet tapasztalatok alkalmazásával egyre nagyobb sikereket érnek el a napi súlygyarapodás és a malacelválasztás terén. Ezer és ezer lehetőség áll előttük, csak okosan kell eljáratok, hogy a lelkes kezdeményező dolgozók példáját népszerűsítve egyre jobban elterjesszék a kincseket érő szovjet munkamódszereket Se szeri se szán® azo

n állami gazdaságoknak, egységes földművesszövetkezeteknek, amelyekben a Malinyina szovjet fejőnő munkamódszerének a'kalmazásáva! napról n

aP

r

a többet fejnek, teljesítik és túlteljesítik a beadási köte'ezettségeket. Ma már nem ritkaság napi 12—14 literes tejhozam. A X. pártkongresszus tiszteletére indított versenymozgalomba

n is örvendetes jelenség, hogy elsősorban a nagyobb terméseredmények, több állattenyésztési termék elérését tűzik ki célul. Nagy és jelentőségteljes dolgok ezek, hiszen nem egy szövetkezet vagy állami gazdaság ígéretet t^, hogy túlteljesíti a húsbeadási kötelezettséget. Eddig csupán az volt a baj. hogy egy^P helyeken keveset törődtek a dolgozók kezdeményezésével, nem népszerűsítették a példás eredményeket elért dolgozókat, egyszóval „gúzsbakötötték" a versenymozgalmat. Pedig, ha az állattenyésztésben dolgozók több tej, hús, zsír, tojás, vaj termelésére indítanak versenyt, az illetékes vezetőknek mindenben segíteniök kel a kezdeményezőket Mert hiábavaló lesz a vállalás, ha a gazdaságban nem biztosítanak elegendő takarmányt, rendszertelenül, pontatlanul végzik az etetést. Hogyan lett volna pl. Nagy Gyula, a füsi gazdaság sertésetetője győztes, ha munkájában nem támogatják s nem adnak meg neki minden segítséget munkája sikeres teljesítéséhez? Vajon teljesíthetné e kötelezettségvállalását a kékkői járásban lévő nvényei szövetkezet, ha az állatok etetéséhez nem ' biztosítanak kellő mennyiségű, megfelelő minőségű takarmányt? Nem nagy ez a szövetkezet, de a tagok mégis bátran, büszkén elhatározták, hogy a X. kongresszus tiszteletére az előirányzott beadáson kivül 2000 kg sertéshúst adnak az országnak. Minden bizonnyal már előre megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy szavukat valóra is válthassák. Első és legfontosabb tennivaló az állattenyésztés hozamának fokozásában a jóminőségű takarmánykészlet biztosítása. Most, a tavaszi munkák idején ügyelni kell arra. hogy a tervben meghatározott takarmányterületet minden szövetkezet, minden állami gazdaság és minde

R egyes dolgozó paraszt bevesse. Itt az ideje a legelők, lucernák gondozásának. Nem szabad megfeledkeznünk a rétekről sem, hiszen a jó széna, a szárított lucerna nélkülözhetetlen a téli takarmányozásnál. Az állattenyésztési dolgozók jutalmazásában sok helyütt fogyatékosságok észlelhetők. Egyes szövetkezetekben vagy darabszám, vagypedig általában meghatározott díjszabás a

:apján jutalmazzák az állattenyésztésben dolgozókat. Ennek az a következménye, hogy az állattenyésztés dolgozói nincsenek érdekeltté téve a termelés eredményeiben, mert akkor is megkapják a megszabott jutalmat, ha mondjuk 12 liter tej helyett 3—4 liter fejnek nap°nta egy tehéntől. Az efféle „-átlag" jutalmazási módszert meg kell szüntetni, s az állattenyésztésben dolgozókat a súlygyarapodás, a tejhozam mennyisége alapján kell jutalmazni. Nagy Gyula is, aki 11 egészséges malacot nevelt fel minden anyától, büszke arra, hogy megbecsülik munkáját. Ha többet dolgozik, többet termel, ezzel ö is hozzájárul az életszínvonal emeléséhez, s a hónap végén „vastagabb borítékot" kap, nagyobb a keresete. Hogyne örülne, hiszen prémium fejében egy 150 kg-os hízót és 2.200.— korona jutalmat kapott". E^ újabb eredményekre serkentette. Versenyre hívta a többi sertésgondozót, minél több malac felnevelésére. Kövessünk el mindent, hogy az állattenyésztés dolgozói még szebb eredményeket érhessenek el. A falusi pártszervezeteknek, a helyi nemzeti bizottságnak az a feladata, hogy segítsék a nehézségekkel küzdő egyes földrr.űvesszQvetkezeteket. De n

e utasításokkal és körlevelekkel! Nem ilyen segítségre van- szükség! Gondoskodni kell arról, hogy az állattenyésztésben gyenge eredményeket elért szövetkezeteik tagjai ellátogathassanak olyan EFSz-ekbe vagv állami gazdaságokba, ahol a haladó módszerek alkalmazásával kiváló eredményeket értek el. A kommunisták feladata éppen az, hogy ezeket a kiváló munkaeredményeket népszerűsítsék Teljes sikert csak akkor érhetünk el, ha az öntudatos dolgozók, a kommunisták vállalják a munka legnehezebbjét. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, s éppe

n ez a baj, hogy kevés kommunista dolgozik a állattenyésztésben. Mutassanak a kommunisták követendő példát, teremtsék meg lelkes, kezdeményező munkával, állattenyésztésünk fejlesztésével további nagy célunknak, az életszínvonal emelésének biztosítékát. A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztésére irányuló első ötéves terv szlovákiai eredményei az 1949—1953 években A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentése Aláírták a szovjet-csehszlovák kereskedelmi szerződést A csehszlovák-szovjet tárgyalások sikeres befejezése után Moszkvában 1954. április 15-én aláírták a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársa, ság 1954. évi kölcsönös árúszállítmányairól szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv feladatul tűzi ki a kölcsönös árucsereforgalom fokozását mind a hosszúlejáratú szerződésben 1954. évre meghatározott szál. Irtásokhoz, mind az 1953-as árucsere, forgalomhoz viszonyitva. Csehszlovákia Diesel-villanymoto. ros személyszállítóhajókat, folyami vontatógőzösöket,' energovonatokat, Diesel-motorokat, darukat, fémmegmunkálógépeket, kovácsoló és préselő géppberendezést, vegyiüzem-; berendezést, élelmiszer, és könnyűipari berendezést, gyapjú és selyemszöveteket, bőrlábbeliket, cukrot és más közszükségleti cikket szállít a Szovjetuniónak. A Szovjetunió gabonát, élelmiszercikkeket, gyapotot, gyapjút, szí nesfémeket, vas. és mangánércet, műtrágyaféléket, gazdasági gépeket és traktorokat, egyes ipari berendezéstípusokat és a csehszlovák gazda, ságnak szükséges egyéb árut fog szállítani. A jegyzőkönyvet csehszlovák rész rôl R. Dvorák külkereskedelmi mi niszter, szovjet részről I. G. Kaba nov külkereskedelmi miniszter írták a^á. A Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlesztésének első ötéves tervéről szóló, a Nemzetgyűlés által 1948. október 27-én jóváhagyott törvény kitűzte Szlovákia gyors gazdasági fejlesztését gazdasági és szociális összetételének fokozatos megváltoztatása útján: a megkezdett iparosítás folytatása, az iparban és a mezőgazdaságban végzett munka termelékenységének növelése, a valamennyi gazdasági ágban működő szakképzett dolgozók kádereinek kibővítése, különösen az ipari termelés fejlődését előmozdító káderek számának kibővítése, a természeti kincsek összes forrásainak, különösen a nyersanyaglelőhelyek intenzív felkutatása útján, hogy ezzel biztosítsuk a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedését. Ennek alapján tovább kellett szilárdulnia a munkásosztály, a kisés középparasztság és a dolgozó ér. telmiség szövetségének. Az első ötéves terv Szlovákia gyors iparosításával az iparilag fejlett cseh országrészek és a gazdaságilag elmaradt Szlovákia között fennálló különbség megszüntetésére irányult. Szlovákia iparosítása a marx.lenini nemzetiségi politika alapelveinek szellemében lerakta a szlovák és a cseh nemzet egyenjogúságának és baráti szövetségének szilárd alapját. Az első ötéves terv az elmaradt agrárországból korszerű iparral rendelkező ipari-mezőgazdasági országgá tette Szlovákiát. Üzembe helyeztünk 125 új üzemet és termelőhelyet, • kibővítettünk és átépítettünk további 109 nagyobb üzemet. Az ipari termelés térfogata 1953ban 1937-hez viszonyítva négy és félszeresére, 1948-hoz viszonyítva 2.4.szeresére növekedett. Az ipari nyerstermelés része az ipar és a mezőgazdaság nyerstermelésében együttvéve 1937-ben 40 százalék, 1948-ban 55% volt, 1953-ban pedig 70 %-ra növekedett. Szlovákia ipa rának kiépítésével egyidejűleg szer- I kezete is lényegesen megváltozott. Növekedett a nehézipar és különösen a gépipar része, amely az 1953. évi ipari nyerstermelésben az 1948. évi 12.7 százalékhoz viszonyitva elérte a 25.5 százalékot. A termelőberendezések jobb felhasználásával és új termelési kapacitások beruházási építésével fejlődött a termelési eszközök és a közszükségleti cikkek termelése. Az ötéves terv idején az ipari beruházások része az általános beruházások 42 százalékát képezte. Az ötéves terv idején a népgazdaság valamennyi ágában növekedett a termelés. Néhány termelési ágban azonban nem teljesítették a tervfeladatokat. Az ötéves terv elején lemaradtak a j földtani kutatásban végzett munká - ! latok, ami lassította a fűtőanyag- és ércalap fejlesztését. Az energetikai alap fejlődése elmaradt gazdaságunk j szükségletei mögött. A mezőgazdaságban nem érték el a növénytermelés és az állattenyésztési termelés tervezett gyarapodását, úgy, hogy ezek • nem fedezik teljesen a lakosság gyorsan fokozódó igényeit. A szocalista szektor a mezőgazda ság kivételével, ahol már szintén megkezdődött a szétaprózott kisüzemi termelésről a sokkal termelékenyebb szövetkezeti- nagyüzémi termelésre való áttérés, a népgazdaság valamennyi ágában döntő fontosságúvá vált. A szocialista szektor része a mezőgazdaságban az összes szántóterületek 42 száza, lékára terjedt ki az ötéves terv végén. A népgazdaság összes ágaiban elért eredmények alapján lényegesen emelkedett a dolgozők életszínvonala. Eddig ismeretlen mértékben növekedett a személyi fogyasztás. A társadalmi fogyasztás terén az állam jelentős anyagi eszközöket fordított az egészségügyre, a szociális intézményekre, az iskolákra és a kultúrára. A munkásosztálynak, a kis- és középparasztoknak és a dolgozó értelmiségieknek a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának szlovákiai fejlesztésében elért nagy Sikerei igazolták a CsKP IX. •kongresszusa irányelveinek helyességét Csehszlovákia gazdaságának j kiépítése és átépítése, és Szlovákia iparosítása terén, ami a cseh és a i szlovák nemzet testvéri szövetsége . további szilárdításának szilárd alapI ja. I. Ipar / Szlovákia ipari nyerstermelésének térfogata 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 136 százalékkal, része pedig a Csehszlovák Köztársaság ipari össztermelésében az 1948. évi 13.9 százalékról 1953-ban 16.1 százalékra növekedett. Az ipari nyerstermelés az ötéves terv idején évenként átlag 19 százalékkal növekedett. Az ötéves tervnek 1953-ban 1948-hoz viszonyítva az ipari termelés 75 százaiékos növelésére irányuló feladatát már 1951-ben teljesítettük, midőn az ipari termelés térfogata 1948-hoz viszonyitva 77 százalékkal '"növekedett. Az ipari termelés nagy növekedését fokozott beruházással, a termemelöberendezések Jobb felhasználásával és a munka termelékenységének növekedésével értük el. A munka termelékenysége 1953-ban 1948. hoz viszonyítva 69 százalékkal nagyobb volt és része az ipari termelés általános növekedésében 51 százalékot tett ki: Az ipari termelés növekedése az 1948—1953. években megváltoztatta az ipar szerkezetét. Az ipar lényeges minőségi átalakulását a gép. ipari termelés hatalmas növekedése jellemzi, amelynek része az 1948. évi 12.7 százalékról 1953-ban 25.5 százalékra növekedett. E sikerek mellett azonban nem teljesítették a nehézipar építésének néhány fontos feladatát. Lemaradtak különösen a fűtőanyag-, az energetikai és ércalap építésében. Az ötéves terv idején bevezettük sok, azelőtt Szlovákiában nem gyár. tott fontos termékek gyártását. Az új technika, a szovjet és sa ját újítóink haladó munkamódszerei bevezetésével és terjesztésével, a munkások és műszaki dolgozók szakképzettségének fokozásával, a dolgozók alkotókezdeményezésének fejlesztésével nagy mértékben nö véltük a munka termelékenységét. Az egy munkásra számított ipari villanyáramfogyasztás 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 57 százalékkal volt nagyobb. Szlovákia iparosításának nagy feladatait az ipar műszaki színvonalának emelését és az új termelés bevezetését Szlovákia dolgozói csak a cseh munkásosztály önzetlen és testvéri segítségével: új gépek és gyárberendezések szállí. tásával, fűtőanyag, villanyáram és nyersanyag szolgáltatással, a szlovákiai műszaki dolgozóknak a cseh vállalatokban való nevelésével és műszaki káderek közvetlen kiküldésével a szlovákiai vállalatokba, valósíthatták meg. A Szlovákia iparosításában elért sikereket a szocialista munkameg;zervezés alkalmazása, a meglevő ermelési kapacitások jobb felhaszrálása és mindenekelőtt új ipari, öleg nehézipari vállalatok építése tette lehetővé. Egyes fervfeladatoknak nem teL jesítését a termelés tervezésében és irányításában, az anyagi-technikai ellátásban, az elégtelen gazdaságosságban, a termékek minőségében és a nagy értékeket lekötő, sem a népgazdaság szükségleteit, sem a dolgozók szükségleteinek kielégítését nem szolgáló normán felüli készletek halmozódásában feL merült hiányosságok okozták. A villanyáramfejlesztés 1953-ban 80 százalékkal, a világitógázfejlesztés 104 százalékkal növekedett 1948hoz viszonyítva. A villanyáramfejlesztés 1953-ban 1937.hez viszonyítva 248 százalékkal volt nagyobb. Ezt a növekedést fokozott beruházásokkal, a meglevő bereni dezés jobb felhasználásával és a munka termelékenységének, amely 1953-ban 1948.hoz viszonyitva 58 százalékkal nagyobb volt, növelésé, vei értek el. Emellett azonban lemaradt a vízi- és gőzvillanyáramfejlesztőtelepek építése és a fokozott villanyáramfejlesztés sem tudta fedezni az ipar és a lakosság gyorsabban fokozódó szükségletét. Az 1948—1953. években bevezet, tük az energetikai berendezések gépesítését, nagy teljesítőképességű gépeket és termelési berendezéseket helyeztünk üzembe. A hővillanyáramfejlesztö.telepeken a salakeltávolítást 34 százalékra, a szénmunkálatokat 73 százalékra és a szén kirakását 30 százalékra gépesítettük. Az energetikai ipar beruházásai 1953-ban 1949-hez viszonyítva 181 százalékkal növekedtek. A Vág és az Árva völgyében öt nagyobb vízL erőmüvet, két kisebb vízierőimüvet helyeztünk /üzembe. Üzembehelyeztük továbbá a nováki nagy hövillanyáramfejlesztő-telep egy részét, ezenkívül néhány üzemi villany, áramfejlesztő, telep és energiafejlesztöt. Felépült a hatalmas ÁrvaiDuzzasztógát. Az új vízierőművek tel. jesen megváltoztatták a környék jellegét és képét. További vizi. és hőviilanyfejlesztő-telepek épülőfélben vannak. A fütöanyagfejtés ágában a barnaszén és a lignit fejtése 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 93 százalékkal, a kőolajfejtés 191 százalékkal növekedett. A fütőanyagfejtési ág munkásai munkájának termelékeny, sége 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 62 százalékkal nagyobb volt. A szénfejtés elmaradt a terv és az egész ipar fejlődése mögött. Az ötéves terv idején üzembehelyeztük a kékkői új barnaszénmedencét és kibővítettük a barnaszén, és lignitbányákat. A fütőanyagfejtési beruházások 1953-ban 1949 hez viszo. nyitva kilencszeresükre növekedtek Fokozott beruházásokat a geológiai kutatás fejlesztésének késése miatt csak az ötéves terv Jegutosó két (Folytatás a 2. oldalon.)