Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-13 / 62. szám, szombat

1954. márciu s 13. UJSZO Megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa A Lengyel Egyesült Munkáspárt H. kongresszusa 1954. március 10. én délben megkezdte munkáját. A kongresszust a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsá­ga nevében Jozef Cyrankiewicz, a Központi Bizottság politikai bizott­ságának tagja nyitotta meg. A kongresszus elnökségébe bevá­lasztották a politikai bizottság tag. j.ait, a politikai bizottság' póttag­jait, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága titkársá­gának tagjait — élükön Boleslaw Bieruttal, valamint a párt, az ál­lam és a társadalmi élet több ki­váló vezetőjét, élmunkásokat és ki­váló dolgozó parasztokat, a tudo­mányos és kulturális élet képvise­lőit. Beválasztották továbbá az elnök­ségbe a szovjet küldöttséget — élén N. Sz. Hrusosowal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságánált első titkárával és a többi testvéri kommunista és mun­káspárt küldöttségeinek - vezetőit. A kongresszus a következő napi­rendet fogadta el: 1. A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának beszá­molója (tartja Boleslaw Bierut). 2. A központi revíziós bizottság beszámolója (tartja S. Rozga). "3, A hatéves terv utolsó két évé. nek (1984—10BB) főbb gazdasági feladatai. (Előadó: H. Minc.) 4. A mezőgazdaság 1954— 1955-ös évek alatti fejlesztésével kapcsolatos feladatokról és a me­zőgazdasági termelés növeléséhez elengedhetetlen eszközök biztosítá­sáról. (Előadó: Z. Nowak.) 5. Bizonyos szervezeti feladatok­ról és a párt szervezeti szabályza­tának módosításáról. (Előadó: E. Otíhaib.) 6. A legfelső pártszervek meg­választása. A napirend elfogadása után Bo­leslaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának elnöke megtartotta a központi bi­zottság beszámolóját A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusán részt vevő testvéri kommunista és munkáspártok küldöttségei A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusán a testvéri kom. munista és munkáspártok számos küldöttsége vesz részt. Csehszlová­kia Kommunista Pártja központi Bizottságának küldöttségét a Len­gyel Egyesült Munkáspárt H. kon. gresszusán Václav Kopecký, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Köz. ponti Bizottsága elnökségének tag­ja, kormányelnökhelyettes és köz­müvelődésügyi miniszter vezeti. A küldöttség tagjai: . ing. Ludmilla Jankoveová, Csehszlovákia Kommu­nista Pártj a KB elnökségének tag­ja, élelmiszeripar ügy i miniszter, Jozef Kriá, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit. kára, és a CsKP Központi 'Bizott­ságának jelöltje, Cenek. HruSk a tá­bornok, a nemzetvédelmi miniszter helyettese. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának küldöttsége a következő ösz­szetételben vesz részt a kongresz. szuson: N. Sz. Hruscsov, az SzKP Köz ponti Bizottságának első titkára, N. A, Mihajlov, az SzKP moszkvai terület; bizottságának első titkára, Ukrajna Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének ta?­ja, és A. J, Kornejcsuk, az Ukrán SzSzK minisztertanácsának első el. nökhelyettese, valamint N. J, Av. cihimovics, Bjelorusszia Kommunis. ta Pártja Központi Bizottságának első titkára. Németország Szocialista Egység, pártjának küldöttségét Willi Btoph, a párt politikai irodájának tagja, a Magyar Dolgozók Pártja kül. döttségét Gerő Ernő, a párt politi­kai Irodájának tagja vezeti. A Román Munkáspárt küldött­ségének élén Joszif Chisinewschl, a Központi Bizottság titkára áll. Bulgária Kommunista Pártjának küldöttségét Dimitrov DJnov, a párt Központi Bizottságának tagja veze­ti. Az Albán Munkapártot a kon­gresszuson a párt Központi Bizott­ságának tagja és az Albán Népköz­társaság moszkvai nagykövete, Mi. chal Prifti képviseli. A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusának március 11-i ülése Március Jl-én a kongresszus dél­előtti ülésén A. Zgvadszki, a Len gyei Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága politikai irodájának tag­ja elnökölt. A központi revíziós bizottság te. vékenységéről a központi revíziós bizottság elnöke, S. Rozga adott elő. A revíziós bizottság megállapítja, — mondotta az előadó — hogy az utóbbi években jelentősen megszi­lárdult a pártgépezet, emelkedett a pártkádierek politikai és kulturális színvonala, megnövekedett a Köz­ponti Bizottság és a z egyéb párt­szervek által kitűzött feladatok tel­jesítéséért viselt felelősségérzet. A kongresszus délelőtti ülésén a figyelem középpontjában N. Sz. Hruscsovnak, az SzKP KB első tit­kárának beszéde volt. A küldöttek éa vendégek felállva, viharosan szűnni nem akaró tapssal üdvözöl, ték a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét. N. Sz. Hruscsov be szédét gyakran félbeszakították, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának lelkes ünneplésé­vel, a lengyel és a szovjet nép, va­lamint a béke, demokrácia és szo­cializmus tábora barátságának és a Lengyel Egyesült Munkáspárt élteté­sével. A kongresszus küldöttel óriási lel­kesedéssel hallgatták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának a Lengyel Egyesült Mun­káspárt II. kongresszusához Inté­zett üdvözletét. A kongresszus rész­vevői felállnak és a teremben fel­hangzik a viharos és szűnni nem akaró ünneplés: „Éljen a Szovjet­unió Kommunista Pártja!" „Niech žije!" „Niech žije!" A délutáni ülésen megkezdték a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága beszámolójának és a központi revíziós bizottság beszá­molójának tárgyalását. A kongresszus délutáni ülésén to­vább folyt a beszámolókkal kapcso­latos vita. Az ülésen nagyterjedel­mü beszédet mondott Alekszander Zawadszki, a Lengyel Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke. Pártunk munkásosztálya és az egész nép büszkén hallgatta a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolóját, amely­ben kiértékeli óriási sikereinek eredményeit és az előttünk álló fel­adatokat — mondotta Zawadszki. — Ma a párt figyelme, az egész nép figyelme a dolgozó tömegek élet­színvonala gyors emelésének problé­máira összpontosul. A. Zawadszki ezután a forradalmi törvényesség megszilárdításának kérdésével foglalkozott. A Lengyel Egyesült Munkáspárt H. kongresszusához üdvözlő beszé­det Intézett Stefan Irgnar, az Egye­sült Parasztpárt végrehajtó főbizott­ságának elnökhelyettese éa Waelaw Barcikowski, a Demokratikus Párt Központi Bizottságának elnöke. Hangsúlyozták a Lengyel Egyesült Munkáspárt óriási szerepét a len­gyel gazdasági és kulturális élet át­építésében és a kongresszusnak si­kert kívántak munkájához. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ülése A német nép elítéli a német militarizmus felújításának politikáját Berlinben a Friedrichstrassei paio. tában március 10-én a dolgozók gyűlést tartottak, amelyet a béke. hívek német bizottsága és a Né. metország egységéért küzdő bizott­ság rendezett. A gyűlésen Friedrich Ebért nagy­berlini főpolgármester mondott be. szédet. A négyhatalom külügyminiszterei berlini értekezletének eredményeiről beszélt és hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttségnek a berlini ér. tekezleten tet$ javaslatait a béke. szerető német közvélemény lelkes egyetértéssel fogadta, ez megfelel a német nép nemzeti érdekeinek és a német kérdés békés és de­mokratikus alapokon való megöl, dására irányulnak. Té.ny marad — mondotta Ebért a gyülég részvevőinek viharos tapsa mellett — hogy a berlini értekez. léten csak a szovjet küldöttség terjesztett elő konkrét javaslatokat, amelyek utat mutatnak a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez. Ebért felhívta a berlL i lakossá, got, hogy fokozza harcát a Szov. jetuníó javaslatainak megvalósítá­sáért­Eíbert ezután az »európai védel­mi közösségről* beszélt és hangsú­lyozta, hogy ez a katonai szerző­dés Európa és Németország ketté­szakításának elmélyítéséhez vezet és lehetetlenné teszi Németország egyesítését és új háborúval fenye­get. A német nép elítéli a német militarizmus felújításának és a há­ború előkészítésének politikáját — jelentette ki. A Német Demokratikus Köztár­saság nem engedi a német milita­rizmus felújításét. A gyűlés rész. vev^i egyhangúlag határozatot fo­gadtak el, amelyben hangsúlyozták, hogy V. M. Molotovnak, a Szov­jetunió külügyminiszterének a ber. lini értekezleten tett Javaslatai az össznémet egységért, az »eurőpai védelmi közösség* és a német ml. litarizmus felújítás^, politikája el­len harcoló összes békeszerető né­metek programmját jelenti. A francia kormány csak kis többséget kapott az indokínai kérdés vitájában A francia nemzetgyűlés befejez­te az indokinal kérdés vitáját. Több felszólaló után René Mayer radikális képviselő bejelentette, íiogy Pártjának többsége meg fogja sza­vazni az indokínai háború ügyében beterjesztett határozati javaslatot, Az elfogadott határozat a többi között hangsúlyozna: A nemzetgyűlés örömmel veszi tu­domásul egy nemzetközi értekez­let április 26-ra Genfben való egy­behívását, amelynek célja az „indo­kínai fájdalmas konfliktus befeje­zésére alkalmas eszközök meghatá­rozása." A nemzetgyűlés tudomásul veszi a kormány nyilatkozatát, amelyben újból leszögezi, hogy minden lehető­séget megragad egy olyan megol­dás keresésére, amely alkalmasnak látszik az indokínai konfliktus mi­előbbi megszüntetéséra, A határozat a továbbiakban azt igyekszik bizonyítani, hogy Fran­ciaország az indokínai társállamok szabadságáért és békéjéért folytat­ta az indokínai háborút, majd hang­súlyozza, hogy az „indokinal társ­államok a Francia Unió elválaszt­hatatlan részei." A határozati javaslatot 340 sza­vazattal fogadták el 272 ellenében. Ellene szavaztak az összes kommu­nisták, szocialisták, valamint Dala­dier és Mendes Francé politikai hí­vei. A nemzetgyűlés 326 szavazattal 286 ellenében elvetett egy Jean Pronteau kommunista képviselő ál­tal előterjesztett határozati javasla­tot, amelynek az volt a célja, hogy a megszavazott határozatot a tűz­Bztlneti tárgyalások megindításának szükségességére irányuló utalással módosítsák. Tiltakozások az amerikai—japán katonai ť egyezmény ellen Az ENSz Európai Gazdasági' Bi. zottsága IX. ülésszakának március 101 ülésén megválasztották az ülés elnökét és annak helyettesét. A fran­cia küldött javaslatára, akit a lengyel küldött támogatott, a IX. ülésszak - elnökévé Ullrich csehszlovák küldöt­tet választották. Az elnök helyette­sévé Zolotas (Görögország) küldöttet választották. A napirend elfogadása után Fran. ciaország, a Szovjetunió és Finnország képviselői általános nyilatkozatot tettek. Edgár Faure, Franciaország képvi. selője rámutatott a gazdasági bizott­ság fontos szerepére a nemzetközi együttműködés fejlesztésében. Hang­súlyozta, hegy a bifeottság helyesen jár el, ha minden figyelmét a kelet­és nyugftteurópai országok közötti gazdasági fejlődés, fontos kérdésére összpontosít. Faure kiemelte, hogy számos gazdasági egyezményt, ame­lyeket Franciaország Kelet-Európával kötött, megfelel Franciaország élet érdekeinek. Utána P. N. Kumikih, a Szovjet­unió képviselője szólalt fel, alti rá mutatott, hogy az ENSz európai gaz­dasági bizottságának ez az ülésszaka abban az időben üH össze, amelyet egyrészt a nemzetközi feszültség eny. hülése, másrészt az összes európai országok közötti gazdasági fejlődés fokozott erősödése jellemez. Ezek a körülmények különös fontosságot ad. nak ezen ülésszaknak, és fokozzák az ülés részvevőinek felelősségét a napi. rendi kérdések sikeres megtárgyald­sáért és megoldásáért. A szovjet küldöttség emellett ab­ból indul kl, hogy a kölcsönösen elő­nyös kereskedelem az összes orszá gok között, tekintet nélkül gazdasági és szociális rendszerükre, a békés gaz­dálkodás fejlesztésének, a népek élet­színvonala emelkedésének, a nemze­tájéi közötti kölcsönös megértés ós barátság megszilárdításának és fej­lesztésének egyik főbb előfeltétele.^ A Szovjetunió képviselője rámuta­tott, hogy a nyugateurópai országok gazdaságának fejlődésében a háború utáni iJrf&akban az egyik főakadály a külkereskedelemben mutatkozó ne­hézségek voltak. Rámutatott, hogy a Szovjetunió mindig fontosságot tulajdonított a gazdasági bizottság tevékenységének az összes európai országok közötti kereskedelmi kapesolatok kibővítésé, ben. Kijelentette, hogy a Szovjetunió a jövőben részt vesz a gazdasági bi­zottság valamennyi 9 albizottságának munkájában és a gazdasági' bizottság­ban állandó küldöttség fogja képvi. selni. " ' A Szovjetunió képviselője támogat­ta Myrdalhak, a gazdasági bizottság főtitkárának kezdeményezését az or szágok közötti kereskedelmi együtt­működés felvétele érdekében. A szov­jet küldöttség azonban úgy véli, hogy az összes európai országok kereske­delmi kapcsolatainak megszilárdítá. sa és kibővítése mellett időszerű pro­bléma az európai országok, az ázsiai és t'átvolkeleti, valamint latinameri. kai országok közötti kereskedelmi kapcsolatok megszilájrdítáisa és kifej­lesztése is. Kijelentette, hogy a Szovjetunió tekintettel a kereskedelmi kérdépek szakértői megbeszéléseinek pozitív eredményeire, részt vesz azokon a megbeszéléseken is, amelyeket a gaz­dasági bizottság főtitkára e a év áp­rilisára akar összehívni. Wikerheimo, Finnország képviselője hangsúlyozta, hogy Finnország és a Szovjetunió közötti kereskedelmi egyezmények segítségére vannak a finn gazdaságban mutatkozó nehéz ségek megoldásában éa főleg lehe­tővé teszik a munkanélküliség csök­kentését. Az amerikai—japán ^kölcsönös védelem biztosítása melletti segély­nyújtásról szóló egyezmény«, ame­lyet március 8-án Toklóban írtak alá és amely Japán gyors remili­tarízáláiára irányul, erős tiltako­zást váltott kl a japán közvéle­ményben. Josida kormányának az Egyesült Államokkai való katonai egyezmé. nyét csupán a konzervatív pártok és a japán fegyvergyárosok tömb­je támogatja, amely a katonai megrendelésekből származó nagy nyereségre pályázik. Japán baloldali és szocialista pártja kijelentette, hogy ez az egyezmény arra kény. szeríti Japánt, hogy csapatait kül­földre küldje, Vada, a baloldali szo. cialista párt főtitkára az egyez, ményt az amerikaiak durva be­avatkozásának nevezte Japán bel­ügyeibe. Rámutatott, hogy a szo­cialisták mindent megtesznek, hogy megakadályozzák ezen egyezmény parlamenti ratifikálását. A jobb. oldali szocialista párt szintén tilta­kozott az egyezmény ellen, amely »nyilvánvalóan megsérti a jepán al­kotmányt, aláássa Japán független­ségét ég Japán gazdaságát háborús vágányokra állítja és végül a de­mokratikus szabadságjogok elnyo­mására vezet.* Kuroda, a munkás é s parasztpárt elnöke a kongresszus megnyitásán kijelentette, hogy »ha az egyez, móny érvénybe lép, Japánt teljesen leigázza Amerika«_ Az egyezmény megkötésével va­ló elégedetlenségének ad kifejezést számos burzsoá lap ls. Az >Asahi« című befolyásos lap azt írja hogy »az egyezmény Japánra számos kö­telezettséget ró, de kevés előnyt ad neki. A katonai kötelezettségek teljesítését súlyosan megérzi a ja­pán nép*. A »Iomiuri« című lap hangsú­lyozza, hogy ezen egyezmény sze­rint »Japán nem kap semilyen gaz­dasági segítséget. Ami az ameri­kai katonai tanácsadó kiküldését illeti, ez csupán az USA-nak or. szágunk belügyeibe való fokozott beavatkozására vezet* — írja a lap. Scelba kormányának csak csekély többséget sikerült szereznie a képviselőházban A nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint Seelba kormányának a képviselőházban lefolyt bizalmi sza­vazás folyamán épp úgy, mint f eb. ruár 26-árt a szenátusban csupán csekély többséget sikerült szereznie. 300 képviselő szavazott mellette, 283 ellene és 1 tartózkodott a sza­zástól.' A kormány reakciós pro­grammja mellett szavaztak a keresz­ténydemokrata, republikánus, libe­rális és szociáldemokrata párt kép. viselői. A kormányprogramm ellen szavaztak a kommunisták és Nan­ni szocialistái. A monarchisták és az olasz szociális- mozgalom képvi­selői is a kormányprogramm ellen szavaztak. Scelba kijelentette, hogy kormá­nyának első lépése az úgynevezett „európai hadseregről" szóló szerző­désnek a parlanjent elé terjesztése lesz ratifikálás céljából. Olaszor­szág haladó erői azonban kezdettől fogva éles harcot hirdettek Olasz­országnak az amerikai imperializ­mus által való mégnagyobb fokú le­igázására irányuló kísérletek ellen. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom