Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-03 / 53. szám, szerda

ÜJSZ0 1954 mfirchig 3. A Szlovákiai Nőbizottság bővített plénuma Trencsénben Február 26-án a trencséni Merina-llzem díszbe öltözött kultúrtermében nagy az élénkség. Szlovákia minden részéből eljöttek ide a köny. nytiipar és a kereskedelem legjobb dolgozónöi, hogy részt vegyenek a Szlovákilai Nőbizottság kétnapos konferenciáján. A Szlovákiai Nőbizottság új munkaformára tért át, amikor első ízben véglegesen negyedévi teljes ülését összekapcsolta azzal, hogy bővített plénumára meghívta a mezőgazdaság élenjáró dolgozóit is. Most pedig bővített ülésére eljöttek a könnyűipar és a kereskedelem élenjáró dolgozói is. A trencséni konferencia két napig tartott. A Szlovákiai Nőbizottság elnöknője, Irena Ďurišová nyitotta meg az ülést és üdvözölte dr. Ján Púll elvtársat, a Megbízottak Testületének alelnökét, a Csehszlovákiai Nőbizottság elnökségének tagjait, Vaničková és dr. Fanková elvtársnőket, Jolana Hercková elvtársnőt, a bratislavai kerület pártbizottságának titkárnőjét, továbbá a tömegszervezetek, a helyi nemzeti bizottság és a Merina-gyár képviselőit. A konferencia első napja Az első napon a beszámolót dr. Ján Pú'i elvtárs tartotta, aki értékes adatokat sorolt fel szocialista építésünk eredményeiről. Rámutatott arra, hogy a sikerek elérésében milyen nagy részük volt öntudatos asszonyainknak. Beszámo:ójának fő Irányvonala a szeptember 15-1 kormányhatározat három pontja volt, különös tekintettel a nők szakmai képzettségének és a termékek minőségének fokozására. Dr. Ján Púi] elvtárs beszámolója után élénk és magasszínvonalú vita indult meg, melynek folyamán a kiváló dolgozó nők beszámoltak eredményes munkájukról és nehézsé. geikröl. A vita híven tükrözte azt, milyen nagy fejlődésen mentek át asszonyaink a felszabadulás óta, milyen fontos és felelősségteljes helyeken is megállják a helyüket azok, akik egyenesen a háztartásbői kerültek az üzemekbe, üzletekbe és akik minden erőmegfeszítésükkel híven, odaadóan megvalósítják a szeptember 15i kormányhatározat minden pontját. A Nemzetközi Nőnap előkészítése A konferencia második napján, amely tulajdonképpen a Szlovákiai Nőbizottság plenáris ü!és

e volt, Hercková eivtársnő, a bratislavai kerületi bizottság titkárnője elnökölt. A beszámolót Piscová elvtársnő, a Szlovák Szakszervezeti Tanács funkcionáriusa tartotta. Beszámolójában részletesen ismertette a Nőbizottság eddigi munkáját és kijelölte az előttük álló nagy és szép feladatokat. A nöbjzottságok mun' kájának a legközelebbi időben a nők legszebb és legnagyobb ünnepének, a Nemzetközi Nőnap — amely békéharcunk fontos állomása — előkészítésére és annak méltó megünneplésére kell irányulnia. Egyben össze kel] kapcsolniok az előttünk álló választások munkájával, valamint a pártunk X. kongresszusára tett kötelezettségvállalásokkal. Ezekkel a fontos és jelentős politikai eseményekke, kapcsolatban alapos és széleskörű politikai munkát kell kifejteniök a nöbizottságoknak. Továbbá oda kell hatniok, hogy minél több asszony és leány látogassa a szakiskolákat, hogy szakmai képzettségük emelésével hozzájáruljanak az építöfeladatok jobb és gyorsabb megoldásához. Dolgozó nőinknek és minden öntudatos asszonynak részt kell venni városaink és falvaink újjáépítésében, hogy minden falu és város tiszta és szép legyen, hogy a munkahelyek, vasúti állomások, vonatok és ven. déglők visszatükrözzék, dolgozóink valóban kultúrviszonyok között élnek, mert ennek egyik fö bizonyítéka a tisztaság. Piscová elvtársnö beszámolójára 30 felszólalás hangzott el, amelyekben a vita részvevői szép felajánlásokat tettek és versenyre hívták ki az egyes üzemeket, üzleteket a beszámolóban adott feladatok megvalósítására. A kétnapos konferenciáit Heroková elvtársnő, a bratislavai kerület pártbizottsága titkárnője értékelte, aki lendületet és buzdítást adott a nők tovább: munI kájához. A komáromi hajógyár egyetlen villanyhegesztőnője „Kurová Heléna elvtársnőé a szó a komáromi hajógyárból'' — hangzik az elnöknö szava. Törékeny külsejű fiata lány kezd beszélni. Kü'sejével ellentétben kiderül, hogy i> a komáromi hajógyár egyetlen vil anyhegesztőnöje. aki férfimunkát végez és normáját magasan tú teljesíti Élő bizonyítéka annak, hogy a múltban kizárólag „nehéz férfimunkának" tartott szakon kitűnően megállja helyét ez á gyengének tartott fiatal teremtés. Akalmunk volt vele beszélgetni. Kurová elvtársnő, leánynevén Marsalik Ilona nem is fiatal leány, {hanem fiatalasszony. Szeretettel és nagy lelkesedéssel beszél munkájáról. — Erre a szép konferenciára mint a Skoda-gyá egyik legjobb munkásnője kaptam meghívót. Vízszintes hegesztési végzek és úg,, szeretem munkámat, hogy nin.es a világon olyan do og, amiért elcserélném• Szaktudásomhoz véletlenül jutottam. Családommal 1946 ban kitelepítettek Csehországba. Mint fiatal ány, egy üzemben dolgoztam, amikor családom viszszatért falunkba, én ottmaradtam, mert tetszett az élet ott. 1952-ben a mladá bo'.es avi automobilgyárba kerültem Ott a fúrógépnél dolgoztam, de nagyon tetszett nekem a villanyhegesztés Kerestem a lehetőséget, hogy a hegesZtömühelybe kerüljek, ahol férfimunkatársaim megtanítottak hegeszteni. Összesen 9—10 napig tartott, míg megtanultam. Akkor elhatározta/m. hogy megpróbálok önál'óan hegeszteni Sikerült, és attól az időtől kezdve tudásomat állandóan fejlesztem. mert a forrasztásnál folyton tanulni kell. Amikor öcsém aki özvegy édesanyámmal élt, bevonult, haza kel eti jönnöm. A gyárból nem akartak elengedni, de en keresztül vittem, hogy kaptam munkaengedélyt a komáromi hajógyárba. Itt egy kicsit félve fogtam hozzá a munkához, mert azt mondtgk. hogy a hajón forrasztani nagyon nehéz. Kérésemre megengedték nekem hogy a műhelybén forrasszak, ahol nem o yan megró

1, tető a munka mint a hajón. Sikerült teljesítményemet úgy fokozni, hogy most állandóan 180-200%-ra teljesítem normámat Keresetemme nagyon meg vagyok elégedve, minden megerőltetés nélkül megkeresek havemta 1200 koronát A \nunkakollektívánk nagyon jó. úgy, hagy öröm nekem a munka Jó munkám elismeréséül az elmúlt hetekben az újonnan félépített üzemi házakban egy szoba-konyha összkomfortos lakást kaptam, amelyet tökéletesen berendeztem — még rádiót is vettem. Mindezt megtakarított pénzemből. A Nemzetközi Nőnapra örömmel és lelkesedéssel készülünk. Munkakötelezettségvá látásokon kívül Zápotocký e'vtárs, köztársasági elnökünknek sze retetünk és tiszteletünk jeléül szép ajándékot küldünk Kollektívánk tagjai készítették az ajándékot, egy horgolt terítőt. Az ügyes kezek ezen a terítőn a Szovjetuniónak gyártott egyik hajót mintázták meg Kü dünk még egy díszes albumot, amelyben meg örökítettük az üzem legkiválóbb dolgozó nőinek arcképét és munkaeredményeit. A kétnapos konferencia ünnepi szemléje volt öntudatos asszonyaink és leányaink építőmunkájának és békeharcának. Turi Mária A szénfejtési terv teljesítése Szombatom február 27-én a szä<x vákiai szénbányák egyes üzemei és bányái a szénfejtési tervet a követ kezőképpen teljesítették: Handlovai szénbányák: Étszakibánya 106.6. Nyugati-bánya 53.2, Déli.bánya 91.8, Üj déli-bánya 107.7, Május l.-bámya 88.1, az/Üj nyugatibánya 93.4%. Az egész üzem 90.8%. Novak! szénbányák: I.-bánya 98.2, II.-bánya 94.1, Béke.bánya 88.7, Le. hota bánya 98.9%. ,Az egész üzem 93.8%. Kékkői szénbányák: Háj-bánya 117.5, SlatAika bánya 144.6, Bukovec. bánya 83.7%. Az egész üzem 120.7%. Össz-sziovákiai mértékben a szlovákiai szénbányák február 27-én a szénfejtés napi tervét 96.2%.ra teljesítették. A fejtési terv teljesítése a hónap kezdetétől: Handlovai szénbányák 102.1, Nováki szénbányák 100.02. Kékkői szénbányák 119.8%. A sziOvákiai szénbányák egész körzete a hónap kezdetétől 104.1%. A fejtési terv teljesítése az év kez. detétől: Handlovai szénbányák 101.7, Nováki szénbányák 101.3, Kékkői szénbányáik 112.8%. A szlovákiai szénbányák egész körzete az év kezdetétől 103.2%. . A csehszlovák képzőművészek visszatértek a Szovjetunióból A napokban megérkezett Prágába a Szovjetunióból a csehszjpvák kép. zömüvészek küldöttségének egy résZe Josef Lietsler akadémiai festővel az élen. A küldöttség január elején ment el a Szovjetunióba, hogy jelen legyen a XIX. é3 XX. századbeli csehszlovák képzőművészeti kiállításon, amely januárban és február, ban volt Moszkvában. A kiállítást a legközelebbi napokban Leningrádba viszik á't. A küldöttséget a repülőtéren a Csehszlovák Képzőművészek Központi Szövetsége nevében Jaro. siav Otčenáäek akadémiai festő é

s a közművelődésügyi minisztérium kép viselői üdvözölték. A NÉPNEVEL

ÖK SEGÍTSÉGERE Mm a különbség; a régi önkormányzat és a nemzeti bizottságok között? A inemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok lefolytatott országos vitája, az a körülmény, hogy kormányunk és a nép együtt alkotják e fontos törvényedet, új győzelme népi demokratánknak. Nemzeti bizottságaink fejlesztése, további demokratizálódása olyan haladást jelent, amelyet már most, az elökészités stádiumában örömmel üdvözö] munkásságunk, dolgozó parasztságunk, egész dolgozó néoünk. Mi már tulajdonképpen felszabadulásunkkal egyidejűleg kiépítettük nemzeti bizottságainkat Ezzel véget vetettünk annak az önkormányzati rendszemek, amei'y még a feudalizmus korában alakult ki s évszázadokon keresztül egyik legszilárdabb bástyája volt az uralkodó osztály - elnyomó államhatalmának A közigazgatás alapjait képező önkormányzatot az uralkodó osztály felhasználta aztán arra, hogy a községekben, városokban és a járásokban a dolgozókat a legelemibb jogaiktól megfossza, s hogy minél kedvezőbb feltételeket bizto. sítson a dolgozó nép ellenségei számára a szabad kizsákmányoláshoz. Ugyanakkor egyre szűkebb keretek közé szorította az önkormányzatot, és az államgépezetet a hivatásos tisztviselői karra építette fel, amely vakon szolgálta érdekeit. Erre sokan emlékeznek az Osztrák-Magyar Monarchia, mégtöbben a masaryki áldemokrácia idejéből. Ily módon az önkormányzati testületek a feudalizmus, később a kapitalizmus szerveivé lettek. Az önkormányzati testületeket — járási és községi viszonylatban egyaránt — a feltörekvő munkásosztálytól való félelmében az uralkodó kapitalista osztály minden tartalom nélküli üres keretekké, álönkormányzatokká torzította. hogy a munkásosztály ne használhassa fel őket a burzsoázia ellen folytatott küzdelemben. Jól emlékezünk a járási főnökök és az állami jegyzők vétójogára, amivel a járási és községi képviselőtestület bármely határozatát megsemmisíthették A reakció? központi hatalom, vagy ahogy akkor mondtuk — az agrár, szociál-fasiszta kormánykoalíció a helv

; intézményeknek legfeljebb ess' azt engedte meg hogy olyan jel- ételen ügyekkel foglalkozzanak mint pl. hogy hol legyen a pia/ Losoncon), amelyek nem fenyegettek azzal, hogy megdöntik a »fe,nnállő törvényes rend« alapjait. Az akkori idők áldeanokráciája, szemérmetlen választási csoportulásai eléggé ismertek ahhoz, hogy elegendő legyen feleleveníteni pl. csak egynéhány olyan tényt, mint hogy milyen alapon volt a losonci járásnak közel húsz éven át agrárpárti járási főnöke és Füleknek a munkásnyúzó Hullta személyében agrárpárti bírója, akit 1930-ban maga Masaryk is személyesen meglátogatott. Masaryk meg is dicsérte Hulitát, hogy jól végzi dolgát és mellékesen megjegyezte, hogy a munkásokhoz és általában a dolgozókhoz mindre meleg szimpátiával viseltetett. Hogy a hrasarykok és hullták meleg szimpátiája mit jelentett az akkori idők dolgozóinak, azt a munkásság az első köztársaság idején a saját bőrén tapasztalta. Fiileken is. Koromipán is, mindenütt a városvezetés a gyárosok, a ban K árok kezében volt. Az uralkodó osztályok a legkörmönfontabb módon tudták csak elérni, hogy az önkormányzati testületekben a helyi nagy- és maradékbirtokosok, kapita'isták, zsirosparasztok, papok, irredenta bérencek. egyszóval a haladás ellenségei, s dolgozó nép kizsákmányoló: — juthassanak döntő többséghez. Rajtuk kívül elsősorban a városok képviselőtestületeiben ott ültek a jobboldali szociáldemokraták. akik ott is — elárulva a dolgozók ügyét — hűséges pmcsikutyaként szolgálták - az úri »váirospolitikát«. Az önkormányzatok munkája nem volt az akkori koalíciós kormányok szívügye. Pedig itt volt ez a hatalmas bürokratikus gépezet, amelyet a dolgozók verejtékén tartottak fenn és amely végeredményben nem szolgált más célt. mint a dolgozók jogainak lábbaltiprását és kifosztásuk »törvényes bizto? f á át. Itt állt ez a hatalmas Gépezet mérhetetlen korruptságáva' a panamák sorozatával, protekciós rendszerével, és az egész szervezet teljes romlottságával. Az akkori kormányzat elegendőnek tartotta, ha a dolgo. zók annyit tudtak csak a különböző hatóságokról, hivatalos közegekről, hogy félni kel) töltik és arra kell törekedniök, hogy minél ritkábban kerüljenek a hivatalokkal kapcsolatba. Ezt a célt sikerült, is elérniök. A dolgozók gyűlölettel néztek erre a közigazgatásra, féltek tőle és lehetőleg kikerülték, nehogy rajtavesszenek. Azt tartották. hogy a községháza, városháza, a járási hivatal olyan helyek, ahonnan csak baj származik, akár büntetés, zaklatás, akár végrehajtás vagy árverés formájában. Nem csoda, ha a lakosság jelentős része nem l

s vett részt a községi választásokon. Népi demokratikus köztársaságunk kormánya merőben mást akar. Azt akarja a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat vitája után, hogy a javaslatoknak nemzetgyűlésünk általi törvényerőre való emelése és a választások után a választók és a választottak közötti kapcsolat még jobban megszilárduljon. A nemzeti bizottságok és azok tagjai kötelesek lesznek munkájukról a választóknak beszá. molni. ezeknek pedig joguk lesz a nemzeti bizottság nem megfelelően működő tagjait bármikor visszahívni. Az általános, egyenlő, közvetlen választójog és a szavazás teljes titkossága mellett a beszámolási kötelezettség és a visszahívha. tóság kidomborítja a nemzeti bizottságoknak azt a teljes demokratizmusát, amellyel egyetlen burzsoá önkormányzatnál sem találkozhatunk. v Minden burzsoá önkormányzati rendszerre jellemző, hogy tisztviselői soraiba dolgozó ember be nem kerülhet, csak olyanok, akik az úri osztályokból Származnak, vagy azok feltétlen szolgálatába szegődtek Az ilyen önko-rnányzati rendszer mindenütt a közigazgatás nagymérvű széttagoltságát eredményezi Egymástól függetlent' működ' szervek keletkeznek. Ezeknek B hivataloknak útvesztőiben azután elsikkadnak a dolgozók kérelmei és kívánságai. Erre is jól emlékeznek sokan a masaryki köztársaság ide. jéből. Rendszerünkben ez a széttagoltság megszűnt. A nemzeti bizottságok egysége máris kihúzta a bürokratizmus egyik méregfogát. Nem fordulhat elő, hogy a különbözö szervek ellentétes intézkedéseket tegyenek, vagy olyan furcsaságok, hogy

( — amint az az önkormányzati rendszerben gyakran megtörtént — egy szerv önmagával levelezzen. Felszabadulásunk óta, de különösen a februári dicső események után nemzeti bizottságaink szocialista építésünk érdekében eredményes, szemniel látható munkát végeztek. A dolgozók ezrei megismerték a népi közigazgatás feladatait és közelebb kerültek a nép, vágyig saját maguk államához. A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok a nemzeti bizottságok elsőrendű kötelességévé teszik, hogy munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodjanak, biztosítsák a dolgozóik tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. Ezzel is valóraváltjuk Lenin tanítását: »A szovjet hatalomnak az a lényege, hogy az egész államhatalomnak, az egész államapa-átusnak állandó és egyetlen alapja éppen azoknak az osztályolcnak a tömegszervezete, amelyeket a kapitalizmus elnyomott, vagyis a munkásoknak és a félproletároknak (azoknak a parasztoknak, akik más munkáját nem zsákmányolják kj és akik állandóan kénytelenek eladni saját munkaerejüknek legalábbis egy részét) a tömegszervezete Éppen azokat a tömegeket vonjuk be most a.

7 állam demok-atikus igazgatásában való állandó, feltétlen és amellet löntő részvételbe, amelyeket még . legdemokratiku abb polgári köztársaságokban is. lóllehet törvény szerint N egyenjogúak, a valóságban a politikai életben való részvételtől és a demokratikus jogok és szabadságjogok gyakorlásától ezer fogással é

s fortéllyal elütötték." (Lenin: Tézisek és előadói beszéd a burzsoá demokráciáról és a proletariátus diktatúrájáról, 1919 már. cius 4.) A nemzeti bizottságok tehát a munkásság és a dolgozó parasztság szoros és elszakíthatatlan szövetségét domborítják kii a helyi állami munka vonalán. Hatalmas iskolák, ahoi a dolgozó nép elsajátítja az államvezetésben és az államigazgatásban való részvételhez szükséges ismereteket. A burzsoá önkormányzatokban a különféle kizsákmányolók foglalnak helyet és minden eszközzel igye. kéznek minél nagyobb részt biztosítani maguknak a dolgozó nép munkájának eredményeiből. Az, hogy a község, a város vagy a járás gazdaságilag fejlődjék, hogy a termelés növekedjék, a közlekedés javuljon, a burzsoá önkormányzatot nem foglalkoztatja. A burzsoá önkormányzatok csak a hatalmat gyakorolják a dolgozók felett, de a helyi gazdasági élet szervezésével nem törődnek. Ezért a burzsoá önkormányzat nélkülözi a tömegek, nek azt a teremtő aktivitását, amely nélkül ezek a problémák meg nem oldhatók. Nemzeti bizottságaink fejlődésük újabb szakaszába lépnek. Most egyik alapvető kötelességük, hogy feltárják azokat a jelentékeny he", lyi gazdaság) erőforrásokat, gazdag tartalékokat, amelyeket eddig különböző okok miatt — nem láttak. Helyi lehetőségeink igen nagyok és nemzeti bizottságainknak be kell bizonyítaniok, hogy képesek ezeket az ország gazdaságának fejlesztése érdekében felhasználni. Nemzeti bizottságaink tökéletesítésével folytatjuk államszervezetünk. még magasabbrendü formája alapjainak lerakását. Nemzeti bizottságainknak magukba kell foglalniok a pá.rtonkívüli és más pártbeli dolgozók tömegeit és a kom. munistákat. Állandóan erősíttniök kell a tömegek és az államapparátus közötti kapcsolatot, mert ez megsokszorozza erejüket és hatalmas lendületet ad a'"hoz a munkához, amely a szocializmus építésében és a béke megvédésében ""link vár.