Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-02 / 52. szám, kedd

1954. március 2. Az ENSz-ben napirendre tűzték a gazdasági kap­csolatok fejlesztéséről szóló szovjet javaslatot Hammarskjörd, az ENSz főtit­kára hivatalosan közölte, hogy »A nemzetiközi kereskedelem nehézsé­geinek kiküszöbölése és a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének eszközei« tárgyú szovjet javaslatot felvették az ENSz Gaz­dasági és Szociális Tanácsa 17. ülés. szakának előzetes napirendjére. Adenauer alkotmány­módosító törvényjavas­lata még nem jogerős A bonni szövetségi gyűlés hatá­rozata, amellyel második és har­madik olvasásban elfogadta Ade­nauer alkotmánymódosító javasla­tait, még nem jogerős. A javaslatokkal a bonni felső­ház, az úgynevezett szövetségi ta­nács, március 19.í ülésén foglalko­zik. A hadkötelezettség bevezetését célzó alkotmányikegészítést csak abban az esetben lehet végrehajta­ni, ha az Adenauer-klikk javaslata a szövetségi tanácsban is kéthar­mad többséget kap. A Francia Unió külügyi bizottságának határozata: Az európai politikai közösség ve­szélyezteti a Francia Köztársaság belső egységét. Lapjelentések szerint a Francia Unió külügyi bizottsága megvitatta a hirhedt »európai védelmi közös­ség«-röl szóló kérdést. Az alkotmány értelmében a Fran­cia Uniót csupán tanácskozó funk­ciókkal ruházták fel. Mindazonáltal a bizottság határozatai rendkívül jellemzőek. A bizottság szavazattöbbséggel határozatot hozott az »európai vé. delmi közösség« tervezetéről. A.ha­tározat hangoztatja, hogy a »poli­tikai közösség veszélyezteti a Fran­cia Köztársaság belső egységét«. Togliatti elvtárs cikke a .berlini konferencia eredményeiről A Rinascita című lap közölte Pal­miro Togliatti vezércikkét a négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini konferenciája eredményeiről. A cikk többek között ezeket írja: „A négy nagyhatalom külügymi­nisztereinek berlini értekezlete két irányban volt sikeres. Először — a konferencia konkrét eredménye, amely mindenki előtt nyilvánvaló — az új nemzetközi értekezlet összehí­vása, amelynek célja az égető távol, keleti problémák ' megoldása lesz. Ezen az értekezleten egyenjogú kül­döttként részt vesz a nagy Kínai Népköztársaság megbízottja. A berlini értekezlet másik sike­re, hogy az értekezlet után a hely­zet kivilágosodott, jobban megértik az egyes felek egymás álláspontját. A további irányvonal megválasztása könnyebbé vált. Csak azok, akik nem vették észre, hogy a közvéle­mény egyre nagyabb fontosságot tulajdonít a nemzetközi problémák békés megoldásáról szóló tárgyalá­soknak, csak azok nem érthetik e siker jelentőségét. Nemcsak a béke. hívek mozgalmáról beszélünk, amely valóban nemzetközi erővé vált. Lát­juk, hogy az olyan országok burzsoá osztályainak képviselő; és vezérei, mint Anglia és Franciaország, kény­telenek voltak megváltoztatni állás­pontjukat, hogy eleget tegyenek a közvélemény követelményeinek, amelyet felháborodással tölt el az a tény, hogy ezek a körök nem védel­mezik a nemzeti érdekeket az ame­rikai imperializmus háborús politi­kájával szemben. Megfontolandó, hogy az amerikai imperialistáknak mindeddig nem sikerült Európát rá­kényszeríteni arra, hogy elfogadja a német militarizmus teljes felújításá­nak tervét, az „európai hadsereg." cégere alatt." Togliatti végezetül rámutat, hogy az európai biztonság biztosítására irányuló terv olyan gondolat, amely gyorsan széles utat tör az európai népeknél. Csekély többséget kapott Scelöa kormánya az olasz szenátusban Scelba kormánya pénteken este 123 szavazattal 110 ellenében bi­zalmat kapott az olasz szenátusban. Két szenátor tartózkodott a szava­zástól. A kormány mellett szavaztak a kereszténydemokraták (négyen be­tegség miatt távolmaradtak), a li­berálisok, a szociáldemokraták és a köztársaságpártiak, valamint a szenátus vegyescsoportjának egyes tagjai. A kormány ellen szavaztak a kommunisták, a szocialisták, a monarchisták, az új fasiszták és a független balodali szenátorok. A bizalmi vita során elhangzott felszólalásokra adott válaszában Scelba miniszterelnök ismertette programmbeszéde főbb pontjait és megújította kommunista- és szocia­listaellenes támadásait. Hangsúlyoz­ta, hogy kormánya programmjának egyik 'sarkalatos pontja az „európai védelmi közösségről" szóló szerződés ratifikálása. . A kommunista szenátorok nevé­ben Scoccimarro öt ponťban indokol­ta meg a kommunista szenátorok szavazatát. A bizalmi vita kedden folytatódik a képviselőházban. Feloszlatták a szíriai képviselőházat Az AFP damaszkuszi jelentése sze rint Szaid Iszhak, a szíriai képvise­lőház új elnöke javaslatot terjesztett a képviselőház tagjai elé, amelyben „a jelenlegi izgatott légkörre való tekintettel" a képviselőház feloszla­tását kérte. Az AFP egy Beirutból keltezett további távirata szerint a szíriai képviselőházat szombaton feloszlat­ták. Kuzbarit, a képviselőház volt elnökét, aki jelenleg ideiglenesen a köztársasági elnöki tisztet látja el, végrehajtó és törvényhozó hatalom­mal ruházták fel. • A szíriai képviselőház Sisakli el­nök megbuktatása után ideiglenesen Mamun Kuzbarira, a képviselőház elnökére ruházta a köztársasági el­nöki tisztséget. Mint a nyugati hírügynökség tu­dósításai közlik, a hadsereg különbö. zö csoportjai szombaton megtagad­ták Kuzbari elismerését és ultimá­tumot intéztek hozzá, hogy támo­gassa Hasem el Ataszi köztársasá­gi elnökké történő kinevezését. Az aleppói rádió közölte továb­bá, hogy a sziriai légierő is csatla­kozott Kuzbari ellenfeleihez. Aleppó és Damaszkusz utcáin tüntetések zajlanak le. Nagib tábornokot visszahelyezték elnöki tisztébe A kairói rádió jelentése szerint az úgynevezett Forradalmi Tanács közölté: 2>A nép egységének megőrzése ér­dekében Mohammed Nagib tábor­nokot visszahelyezték köztársasági elnöki tisztébe.« Hírügynökségi jelentések szerint Nagib tábornok elfogadta elnöki tisztébe való visszahelyezését. A je­lentések szerint Gamai Abdel Nasz­szer alezredes továbbra is betölti a miniszterelnöki tisztet. A londoni rádió jelentése szerint az egyiptomi főváros utcáin fegy­veres őrjáratok cirkálnak. Vita a központi bizottság beszámolója felett a Bol­gár Kommunista Párt VI. kongresszusán A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusa február 26-án meg­kezdte a vitát a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának beszá­mo'ó jelentése és a központi revíziós bizottság beszámoló jelentése felett. A küldöttek, akik pénteken felszólal­tak a vitában, helyeselték a Bolgár" Kommunista Pártnak a szocia'izmus építését szolgáló politikáját és hang­súlyozták, hogy a bolgár nép nagy eredményeket ért e] az ország ipa­rosításában, a mezőgazdaság szocia­lista átépítésében, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésé­ben. , Szava Di' bokov, a Bolgár Kommu­nista Párt plevnai területi bizottsá­gának titkára beszámolt a terület me­zőgazdaságának nagy sikereiről. A plevnai területen a parasztgazda­ságok 66%-án és a szántóföldek 8§. százalékán már szövetkezeti termetes folyik. Az amerikai kormány hűvösen fogadta Chur­chillnak a Kelet-Nyugat közötti kereskedelem kiszélesítéséről tett kijelentéseit Az amerikai kormány hűvösen fo­gadta Churchill miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet sújtó korláto­zások egy részét jelentősen enyhít­sék. „,Sir Winston javaslatai — jelen­tette ki a2. amerikai külügyminiszté­rium szóvivője — nem meglepőek, mert diplomáciai úton már tudomást szereztünk arról, hogy az angolok revízió a á akarják venni a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet szabá­lyozó korlátozásokat. Sir Winston a !sóházi nyilatkozata tehát a nyilvánosság előtt is megerő­síti azt a hírt, hogy az ilyen irányú revízió megkezdődött." Az USA politikájának csődje a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban A világ nemzetei határtalan figye. lemmel követték a négy nagyhata­lom külügyminiszterei berlini érte­kezletének tárgyalásait. Molotov elvtársnak a szovjet kormány és szovjet nép nevében a vitás nemzet­közi kérdések megoldására előter­jesztett konkrét és reális javaslatai mély rokonszenvet keltettek a világ valamennyi részén élő békeszerető emberek millióinak szívében és re­ményt keltettek az emberiségben, hogy a béke ügye győzedelmeskedik. Molotov elvtárs az értekezleten mondott beszédeiben nem véletlenül emelte ki, hogy az egyes államok kö. zötti rendes gazdasági é s kereiskedel. mi kapcsolatok megújítása nagy ha­tást gyakorol a nemzetközi kapcso. latokban levő feszültség enyhítésére. Molotov elvtárs ama meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy ebben a kérdésben, tehát gazdasági téren, maga az élet sokkal könnyebben egyengeti az utat, mint a nemzetközi kapcsolatok többi ágaiban. Egyúttal hangsúlyozta, hogy „az öt nagyhata­lom, — melyeknek a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a legnagyobb érdekük, — külügyminisztereinek ér­tekezlete nagy hatással lenne a nem­zetközi kereskedelem megjavulásájra is." Ez teljesen érthető, mert a kapita­lista kormánykörök és a monopolista nagytőke, különösen az Egyesült Ál­lamok beavatkozása a legutóbbi négy év folyamán abnormális helyzetet te­remtett ezen a téren, ami lényegesen hozzájárult a világ két táborra sza­kadásához, tehát fokozta a feszültsé­get a nemzetközi kapcsolatokban. Az amerikai monopolisták nem tud­tak megbékélni azokkal a történelmi eseményekkel, amelyek a szovjet nép és a népi demokratikus országok né. peinek életében országaik nagymére­tű fejlesztésével lejátszódtak. A leg­fontosabb az, hogy országaik gazda ságának fejlesztésében nem szorul­tak a külföldi monopoltőke anyagi támogatására. Az amerikai monopo­listák idegessége pánikszerű rette­géssé változott, midőn 1949-ben a kí­nai nép a kuomintang-band'ák leve­réséve] gazdag országának óriási te­rületeit kiszakította a monopóliumok érdekköréből és örök időkre bevonta a béketáborba. Az amerikai pénz­ügyi és gazdasági szakemberek ki­számították, mennyire csökkent az amerikai bankok profitja ezen törté­nelmi események ós valóságok követ­keztében. Az Egyesült Államok a monopó­lista nagytökével szoros kapcsolat­ban álló, az „erő politikájának" esztelen hivatalos koncepcióját kö­vető legreakciósabb köreinek kép­viselői visszaszeretnék fordítani a történelem fejlődésének irányát. A legkülönfélébb intézkedésekkel po­litikai, gazdasági és katonai be­avatkozással, lázas fegyverkezéssel, haditámpontok egész rendszerének kiépítésével valamennyi szárazföl­dön, különféle háborús egyezmények és tervek szövésével igyekfeztek gyöngíteni a világbéke erőit, és rá­kényszeríteni ae emberiségre a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen irányuló új háborút. Ezt a célt kellett szolgálnia a Kínai Népköztársaság ellen bejelen­tett embargo-politikának is, mely­nek értelmében az amerikai imperia­listák megszüntették az USA áru­kivitelét Kínába, és a többi tőkés országokra is rákényszerítették a Kínával folytatott kereskedelem be­tiltását. A Szovjetunióval való ke­reskedelmi szerződés érvénytelení­tésével és a népi demokratikus or­szágokkal folytatott kereskedelem állandó korlátozásával is ugyanezt a szándékot követték. Az amerikai kongresszus 1951-ben Laurie Battlenek, a demokrata párt virginiai képviselőjének javaslatára elfogadta az úgynevezett „Battle­törvényt", mely szerint az Egyesült Államok és csatlósaik kötelesek tel­jesen megszüntetni a Kelettel foly­tatott kereskedelmet. E törvény \ alapján összeállították a tőkés vi­lágból a Szovjetunióba és a népi de­mokratikus országokba nem szállít­ható árucikkek jegyzékét. A törvény ezeket az árucikkeket stratégiai jelentőségű áruként jelölte meg, melyek szerintük hozzájárulhatná­nak a béketábor országai hatalmá­nak és ütöerejének fokozásához. A 66 oldalas jegyzék 1700 különféle árufajtát tüntet fel, melynek kivi­telét a béketábor országaiba az amerikai stratégák betiltották. Pá­rizsban külön koordinációs bizott­ságot létesítettek, melynek feladata volt felügyelni e törvény betartásá­ra, érvényesítésére az atlanti egyez­mény összes országainak kereskedel­mi kapcsolataiban. Az amerikai szakemberek a külkereskedelem és főleg a tőkés világ által a béketá­bor országaira kivetett gazdasági blokád kérdéseiben annyira vakme­rően bizakodók voltak, hogy nagy­terjedelmü tudományos, közgazdasá­gi elemező müvekben megjósolták a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági összeomlását a közeljövőben. Ezzel kapcsolatban két abszurd tényt kell kihangsúlyoznunk. Az el­ső az, hogy az amerikai kongresszus nem • átallotta a maga álláspontját egyöntetűen és szuverén módon rá­kényszeríteni 14 kapitalista állam­ra és. emellett kijelentem, hogy tel­jesen tiszteletben tartották ezen országok szabadságjogait és függet­lenségét az annyira fontos kérdé­sekben, mint amilyen a külkereske­delem is. A második tény az, hogy az amerikai kongresszus tagjai el­vakultságukban az egész világnak be akarták beszélni, hogy az 1700 árufajta jegyzékébe bevett női ajak­rúzsok és töltőtollak védelmi szem­pontból stratégiai jelentőségű anya­got képeznek. E két tény esztelen­sége a Battle-törvénnyel kapcsolat­ban nemcsak a béketábor és a ka­pitalista országok dolgozóinak sze­mében, hanem az atlanti egyezmény országai ama kormányférfiainak köreiben is viharos ellenállást vál­tott ki, akik a nemzetközi kapcso­latokban még nem vesztették el utolsó ítélőképességüket és akik még nem bocsátották egészen magu­kat áruba az amerikai bankároknak. A nemzetközi kapcsolatok fejlő, dése 1951 után az egész világot meggyőzte* e kérdéssel szemben el­foglalt két álláspont igazi lényegé­ről. Az élet teljesen széttépte az amerikai propaganda hazugságai­nak, intrikáinak és rágalmainak ama hálózatát, hogy a Szovjetunió a nemzetközi kapcsolatokban csak a vele kereskedelmet folytató or­szágok uralására irányuló saját ér­dekeit követi. A történelmi tények éppen ennek az állításnak ellenke­zőjét biztonyították be. Míg az Egyesült Államok diktátumának következtében valamennyi kapita­lista országban rohamosan csökken a békés célokat szolgáló ipari ter­melés és feltartóztathatatlanul süllyed a milliós tömegek életszín­vonala, a Szovjetunióval szorosan együttműködő béketábor országai a háború befejeződése óta 3—7-sze­resen növelték ipari termelésük térfogatát. Kína például 5.000 éves történelmében első ízben gyárt vas­úti sínpárokat, generátorokat, Die­sel-motorokat. A Szovjetunió köz. vstlen anyagi és technikai segítsé­gével felépített kínai gyárakat már elhagyták az első gőzmozdonyok, trolejbuszok és egyéb bonyolult szerkezetű gépezetek. Bulgáriában a bolgár nép a Via. dej-völgyben felépítette a V. I. Le­ninről elnevezett első kohászati kombinátot, amely az elmúlt év augusztus 8-án, Bulgáriának a Szovjet Hadsereg által való felsza­badításának évfordulóján kitermelte az első bolgár gyártmányú acélt. Az üzemi épület terveit szovjet mérnökök dolgozták kl, az üzem csarnokait és épületeit szovjet gyártmányú berendezéssel látták el és a bol­gár kohászok a Szovjetunió üze­meiben sajátították el a szakmai tudást. Albánia felépítette első acél­üzemeit és vasutait. A szocialista iparosítás, a szocializmus nagy al. kotásainak építése a népi demokra­tikus országokban, tehát nálunk Csehszlovákiában is, a népi demo­kratikus országok és a Szovjet­unió együttműködésének a gyümöl­cse. Másrészt az események fejlődé, se teljesen lemeztelenítette az ame­rikai nagytőke terjeszkedő céljait a külkereskedelem terén. Az ame­rikai monopolisták nemcsak lealá­zó kereskedelmi szerződéseket kény­szeritettek rá a gyarmati és függő országokra, hogy ezzel igen ala­csony áron kifosszák ezen orszá­gok nyersanyagkincseit, mint pél­dául Belga-Kongó, Kanada és Ausztrália uránércét, Közel, és Kö. zép-Kelet kőolaját, Indonézia kau­csukját, Malájföld horganyát, ha­nem féktelen konkurrenciávai és gazdasági diktátum.politikávai ma­guknak a kapitalista anyaországok­nak gazdaságát is a romlás szé­lére taszítják. Az amerikai monopóliumok uta­sítására bezárják a francia textil­gyárakat és repülőipari gyárakat. A francia kormánynak azonban az Egyesült Államokból keli behozat, nia repülőgépet és textilárut. Az olasz gépkocsigyárak vállalataik számos részlegét bezárják, ugyan­ekkor az olasz kormány az Egye­sült Államokban tesz gépkocsimeg­rendeléseket. Hollandiában fejőste­heneket vágnak le, hogy a holland gyermekek amerikai gyártmányú szárított tejet fogyaszthassanak. Ezzel kapcsolatban ki kell emel. nünk, hogy az Egyesült Államok mindenekelőtt azokat az árucikke­ket szállítják ki, amelyeket belpia­con nem értékesíthetnek. Az ama.

Next

/
Oldalképek
Tartalom