Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-02 / 52. szám, kedd

IfHM. raáreias 2. m s®o Egyre jobban -gyorapszi* oz ipolyvíski szövetkezet Az ipolyviski szövetkezet tagjai is megtartották az évzáró közgyűlést, melyen értékelték az 1953-as évben elért eredményeket és az eddigi tapasztalatokból kiindulva felkészültek az 1954-es évre. A gyűlésen részt vett minden egyes szövetkezeti tag. Hogyis ne jelentek volna meg, amikor sor került arra, hogy széjjel osztják a ledolgozott munkaegységek értékéinek a másik ötven százalékát. Boldog volt IpoJyvisken mindenki, de hogy is ne lettek volna boldogok, mikor látják azt, hogy pártunk és kormányunk minden téren segítséget nyújt szövetkezeteinknek. Bartjal elvtárs, a szövetkezet elnö ke beszámolójában rámutatott arra, hogy az 1963-as évben szép eredményeket értek el, ami lehetővé tet. te azt, hogy a munkaegységekre tervezett pénzösszeg második felét is hiánytalanul kifizethessék. A szövetkezet minden munkaegységre 22 koronát tervezett, ennek az ötven százalékát előleg címen évközben adták ki és a másik ötven százalékát hiánytalanul most kapják meg. Szép eredményeket értek el a szövetkezeti tagok, de még szebbet érhettek volna el, ha minden egyes szövetkezeti tag becsületesen bekap, osolódott volna a munkába. Bartal elvtárs rámutatott ar^a is, hogy az asszonyok dicséretet érdemelnek azért, mert fáradságot nem kímélve állandóan részt vettek a munkában. A szövetkezet keretén belül a legkiemelkedőbb eredményeket a sertéstenyésztés terén értek el. Szép munkát végeztek a sertésgondozók. Ez legjobban abban látszik meg, hogy a szövetkezet a 250 mázsa kötelező sertéshúsbeadást teljesítette és ezenfelül még 150 mázsát adhattak el szabad áron. Eladtak 300 vá'r íztott malacot és 70 fajállatot. Föl szaporították a sertésállományt az 1952-es évhez viszonyítva 120 da a c bal. A sertéstenyésztésben a tervet minden téren túlteljesítik. Az 1953as évben a sertésekért 566.000 koronát kaptak és ha számításba veszszií.k a 120 darab szaporulatot, akkor az egész évi bevétel 600.000 koronának felel meg. Ez az összeg a szövetkezet egész évi jövedelmiének a 28 százalékát teszi ki. Ezek az eredmények tették lehetővé, hogy az évzáró közgyűlés alkalmával széjjel tudták osztani a tagok között 560.000 koronát. Nézzük csak meig, hogy az egyes szövetkezeti tagok becsületes munkájuk után milyen jutalmazásban részesültek. Gaala István az 1953-as évben mint sertésgondozó dolgozott a szövetkezetben. Hatszázhárom munka egységet szerzett, ami után 18.9 mázsa búzát, 4.22 mázsa árpát és "4.82 mázsa kukoricát kapott. Előleg címén 6.633 koronát vett fel év közben és most az éwégi elszámolásnál is ugyanilyen összeget kapott. Tóth József traktoros 575 munkaegységet szerzett egész évi munkájával. A ledolgozott munkaegységek után 17.25 mázsa búzát, 4.2 mázsa árpát és 4.60 mázsa kukoricát ka. pott. Egész évi pénzbeli jövedelme 12.650 korona. A nők közül legjobban kitűnt szorgalmával Nyustin Erzsébet. A munkájával meg voltak elégedve a szövetkezeti tagok, de ö is meg van elégedve a szövetkezet, tel. A szövetkezeti tagok 80.000 koronát fordítottak szociáJlils alapokra. Ezt az összeget a kővetkezőkre hasánál ják fel a jövőben. Minden 14 éven aluli gyerekre havonta 50 koronát fizetnek ki a tagoltnak. Ha a szövetkezeti tag megbetegszik, a szövetkezet a szociális alapokbói biztosítja a gyógyítás költségeit. Mindezeket természetesen csak akkor lehet érvényesíteni, ha a szövetkezeti tagok becsületesen elvégzik munkájukat és a szövetkezet teljesiti egész évi termelési és pénzügyi tervét. Az azonban nem kétséges, hogy a tervben kitűzött feladatokat teljesítik. mert az egyes csoportok, pártunk X. kongresszusának tiszteletére kötelezettségvállalásokat tettek, hogy adott szavuik valóraváltásával biztosítják a terv teljesítését és túlteljesítését. A sertéssfondozök; akik már az 1953-as évben í

s kitömtek munkájukkal, most újból kötelezettségvállalásokat tettek. Az I. sz. sertésistáQló dolgozói, Tóth János és B

alázs Kálmán kötelezettséget vállaltak, hogy a tervezett 280 mázsás súlygyarapodáson felül még 30 mázsát termelnek ki, amivel emelni fogják a szövetkezet jőve. d elmét és egyben hozzájárulnak ahhoz is, hogy dolgozó népünk húsés zsírellátáea biztosítva legyen. A II. sertésistáiló dolgozói, Csitári József és Jakus Sándor arra vállaltak kötelezettséget, hogy a gondjaikra bízott minden egyesanyasertéstől 14 malacot nevelnek fel, melyek az elválasztáskor 15 kg.os súlyúak lesznek. A IU. számú sertásistálló dolgozói. Csala István és Kádasi István arra tettek ígéretet, ^ogy a gondjaikra bízott anyasertésfekert 20 darabról 25 darabra emelik. Továbbá felneveljek továbbte. n vesztésre 100 daraib süldőt meIvelk min' tenyészálWok kerülnek ma>d eladásra. A tehenészetben dolgozók sein ^karnak 'eimaradn' a -ertéssrondo•íók möröt.t ňk elsiet akacmak tenn; az állam é- a szövetkezet iránti kötetekésüknek. Kŕ darai István és Dolánszki József elvtársak pártunk X, kopgresz-ízusának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy május 1-töl bevezetik a tehenek • naipi háromszori etetését és mindketten nyolc-nyolc tehénnél alkalmazzák Malinyinova elvtársnő fejési és etetési módszerét .Vicián István és Bal; János elvtársak szintén kötelezettséget vállaltak, hogy bevezetik a három, szőri etetést és a gondjaikra bízott összes teheneknél alkalmazzák majd Malinyinova elvtársnfl munkamódszerét. Mindezekből láthatjuk, hogy az ioolyviski szövetkezet tagjai belátták azt, hogy csak a szövetkezeti nagytermeléssel tudj ált emelni jólétüket és boldoggá tenni szocialista hazánk minden egyes becsületes dolgozóját. \J Szeballai János, az ipolysági járási nemzeti bizottság elnöke A földművelésügyi minisztérium az állami gazdaságok dolgozói, a szövetkezeti tagok és egyéb mezőgazdasági dolgozók számára a következő figyelmeztetést adta ki: „A hosszantartó erős fagyok megakadályozták az elraktározott burgonya alapos átvizsgálását. Ezért a mostani időváltozást használjuk fel a burgonyavermek és egyéb burgonyaraktárak alapos átvizsgálására. Ha megállapítjuk, hogy a burgonyát fagy érte, az egész elraktározott mennyiséget a legrövidebb időn belül válogassuk át és a fagyos burgonyát válasszuk külön. Az osztályozásnál ügyeljünk a nyitott vermekre, s óvjuk őket az éjtszakai fagyoktól. Az egészséges burgonyát újra raktározzuk el, úgy hogy az esetleges fagy kárt ne tegyen benne. Az ültetésre vagy fogyasztásra szánt burgonyát, amelyet a szerződés szerint raktároztunk el, csakis a begyűjtési szerv kiküldöttének -jelenlétében lehet átválogatni. A megfagyott burgonya meleg idő esetén gyorsan romlik, s ha idejében nem válogatnák ki, veszélyeztetné az egészsége® burgonyát is. A fagyott burgonyát minél előbb használjuk fel takarmányként, vagy pedig a szeszfőzdékben. Az egészséges burgonyát ne használjuk takarmánynak, hanem cseréljük ki ott, ahol sok a fagyott burgonya. így segíthetünk a fagyott burgonya takarmányértékének megmentésében, — amelyet gyorsan fel kell használni, — és egyidejűleg biztosítjuk az ültetéshez szükséges burgonyamennyiséget is." Kötelezettségvállalásokkal csökk entik az önköltséget (f. k.) A Nagy-Duna felöl langyos szél pásztázza végig a csallóközi síkságot. A kedvezőre fordult időjárás tehetővé teszi nemsokára a tavaszi szántás-vetési munkák megkezdését. A nagymegyeri állami gazdaság dolgozói addig is, amíg teljes erővel hozzáláthatnak a vetési munkákhoz, igyekeznek minél nagyobb földterületet jó istállótrágyáva megtrágyázni. Naponta 10 pár lovaskocsi fogai hordja a trágyát a földekre. De nemcsak a nagymegyeri gazdaságban, hanem az igazgatóság valamennyi gazdaságában is folytatják a kapásnövények alá a trágyahordást. Az előirányzott trágyázási tervet a gazdaságok dolgozói már tűt' is lépték, mert eddig a tervezett 600 hektár helyett több mint 700 hektárt trágyáztak meg. Az istállótrágyán kívü

1 nagymennyinyiségű szemcsés műtrágyát is fognalc használni. A tél folyamán az igazgatóság területén 40o mázsa szemcsés műtrágyát gyártottak A szemcsés műtrágya szórását egyidőben végzik majd a növények vetésével. Erre a célra máris több vetögépet átalalckottak. A gazdaság dolgozói az idei tavaszon még szélesebb mértékben alkalmazzák majd a szovjet munkamódszereket. A tavasziakat teljes egészében kereszt- vagy sűrűsorosan vetik el A korai burgonya ültetését pedig négyzetes-fészkes ültetéssel végzik. A heterozis kukoricát ugyancsak négyzetesen vetik majd. A tavaszi munkákra való jó felkészülésből példásan kivették részüket a gépjavító műhelyek dolgozói. Sajdig Sándor munkacsoportja még január első hetében felajánlást tett, hogy a gépjavítást 8 nappal elhbb fejezi be, mini ahogy kormányunk a határidőt megállapította. A gépjavítók állták a szavukat. A mult héten, miután az üzem vezetősége a párt és a tömegszervezetek vezetőivel letárgyalta az idei termelési tervel, összüzemi gyűlést hívott egybe, ahol megismertették a dolgozókat a tervfeladatokkal. Ezen a gyűlésen kollektív szerződéseket is kötöttek. Értékes felajánlásokat tettek a termelési tervek teljesítésére és túlteljesítésére. Az igazgatóság dolgozói összesen 101 egyéni és 58 kollektív munkafelajánlást tettek, melyek mind a munkatermelékenység növelését és az önköltségek csökkentését segítik elő. rikai kormány ezenkívül egészen 70 százalékig terjedő vámilletéket vet ki az amerikai cégeknek belpiaci szükségletekre irányuló megrendeléseire, hogy ezzel megakadályozza e cikkek behozatalát a nyugateurópai országokból. Temészetesen elkerülhetetlen, hogy ez az állapot ne élezzen ki ellentéteket az Egyesült Államok és a nyugateurópai országok között, ami általában a kapitalizmus általános válságának elmélyülésében mutatkozik meg. E ténnyel szöges ellentétben áll a Szovjetunió kitartó igyekezete az országok közötti békés együttműködés fejlesztésére, bármely ország nemzeti szabadsága és fennségjoga tiszteletibentartása megmásíthatatlan alapelvének érvényesülésére, mely a szovjet kormányt külpolitikájában vezérli. Éppen ezért a Szovjetunió más országokkai való kereskedelmi kapcsolatainak alapja különösen ta. valy a béketábor országainak területén túl lényegesen kibővült. A szovjet kormány őszinte törekvése, hogy kölcsönös előnyfbenhelyezés és mindkét egymással kereskedő fél érdekeinek tiszteletbentartása alapján. tehát olyan szándék nélkül, hogy az egyik fél a másik fél rovására meggazdagodjon, kössön gazdasági szerződéseket más országokkal, kellett, hogy sok kapitalista állam kormányainak, valamint gazdasági és kereskedelmi köreinek képviselőit Moszkvába késztesse, hogy ott óhajuknak adjanak kifejezést kereskedelmi szerződések megkötésére a Szovjetunióval. A szovjet üzemek fejlett • technikája és termékeinek kiváló minősége, melyről a kapitalista kereskedelmi körök is meggyőződtek a bécsi, lipcsei és prágai nemzetközi vásárokon és az 1052-ben Bombayban és más kereskedelmi nagyváro. sokban rendezett nemzetközi ipari kiállításokon, ahol a szovjet kiállítási csarnokok tárgyai a kapitalista llamok képviselő; figyelmének központjában • álltak szintén felkeltették a kapitalista kereske. \ delmi körök nagy érdeklődését. A kapitalista gazdasági élet képviselői kénytelenek voltak elismerni a szovjet ipar termékeinek kiváló minőségét. Gordon Dean, az amerikai atomenergiabizottság volt elnöke nem. régen kiadott könyvében a következőket írja erről: s> Állandóan lebecsültük az oroszoknak a technika és az ipar terén elért sikereit, most azonban ennek véget kell vetnünk. Láthatjuk, milyen sikereket aratott Oroszország a második világháború idején és a háborű után, ezért hinnünk kell abban, amit látunk.* A kapitalistáknak el kell ismer, nlök a szovjet népgazdaság fölényét, amelyet a gazdaság állandó fejlesztésének a Szovjetunióban kitűzött terve irányít. A »NewYarjjj World Telegram and Sun« című amerikai lap nemrégen azt Ír. ta, hogy míg az Egyesült Államok acéltermelése az Idén legalább 12— 17 miMió tonnával csökken, a Szovjetunió acéltermelése 3—8 millió tonnával növekszik. Ezek a tények természetesen mély hatást gyakorolnak a kapitalista országok gazdasági köreinek a Szovjetunió iránt tanúsított magatartására is. Az angol, francia és más kereskedelmi küldöttségeknek nemrégen Moszkvában tett látogatása, melyek a kapitalista országokkal megkötött további kereskedelmi egyezmények aláírásával végződtek, világosan kifejezi, hogy nincs szándékukban továbbra is alárendelni magukat az amerikai diktátumpolitikának. Amerika külkereskedelmi politikája bomlásnak indult. A Szovjetunió kereskedelmi szerződést kötött Franciaországgal, Finnországgal, Iránnal, Dániával, Görögországgal, Norvégiával, Svédországgal, Argentínával, Izlanddal, Egyiptommal, Indiával és úgyszintén kereskedelmi szerződéseket kötnek Kína és a népi demokratikus országok is a kapitalista gazdasági rendszer államaival. A Szovjetunió külkereskedelme jelenleg a második világháború előtti külkereskedelmének majdnem négyszerese. A Szovjetunió 1953ban 51 állammal folytatott kereskedelmet és a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma elérte a 23 milliárd rubelt. Emellett még nem használtak fel minden lehetőséget a kereskedelem fejlesztésére, amit éppen az USA megkülönböztető intézkedései okoztak, melyek elsősorban a kapitalista államokat érintik súlyosan. Az 1952. áprilisában Moszkvában megtartott nemzetközi gazdasági értekezlet adatai szerint, amelyen több mint 50 állam képviselői részt vettek, a Szovjetunió áruforgalma a nyugateurópai, amerikai, dél-kelet-ázsiai, közép-keleti, afrikai és ausztráliai országokkal a legközelebbi 2—3 évben elérhetné a 30—40 milliárd rubelt. Mégis figyelemreméltók a nyugattal folytatott kereskedelem eredményei. A Szovjetunió, Belgium és Franciaország között aláirt árucsereegyezmény az elmúlt évhez viszonyítva az idén az árucsereforgálom megkétszereződését helyezi, kilátásba az említett államok között. Ki kell emelnünk a Szovjetunió ós Anglia közötti árucsereforgalom összegét is, amelyet az idén egymilliárd dollárra, tehát több mint 4 és félmilliárd rubelra becsülnek. Érthető, hogy ezek a tények idegességet és félelmet keltenek az Egyesült Államok kormány, és monopolista köreiben. A válság jelei az ' USA-ban az ' amerikai gazdaság reális veszedelmévé válnak. Annak ellenére, hogy mind a termelési eszközök, mind a fogyasztási cikkek termelése az Egyesült Államokban állandóan csökken és az elmúlt évben elérte a 7—20 százalékos csökkenést, az amerikai vállalkozók nem értékesíthető árukészletei óriási arányokat öltöttek. Az ipari, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi magánvállalkozók értékesíthetetlen árukészletei elérték a 80 milliárd dollár összeget. Az állami árukészletek értéke 160 milliárd dollár. Ilymódon a minden egyes válságot megelőző túltermelés, amely mint látjuk, óriási arányokat ölt az Egyesült Államokban, jelenleg objektív szükséggé és reális valósággá teszi a válságot az Egyesült Államokban. A termelés korlátozása fokozza a munkanélküliséget. A lÁaximális tőkés nyereség utáni hajsza, a munkások milliós tömegei helyzetének állandó rosszabbodása, vásárló erejük állandó csökkenése azzal a következménnyel jár, hogy lényegesen csökken a belpiaci eladás. Érthető, hogy az amerikai gazdaság válságjelei figyelmeztető intöjelek a nyugateurópai államok számára, azon a diktátumpolitikán kívül, amelyet az Egyesült Államok nyugateurópai csatlósaival szemben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén folytak. Érthető, hogy ezek az államok meg akarnak ettől szabadulni. Ezért az USA kormánykörei képviselőinek tiltakozására és diplomáciai lépéseire a Szovjetunióval való kereskedelr^i kapcsolatok felvétele ellen az angol pénzügyminiszter felhívta a figyelmet az amerikai gazdasági válság következményeire, Amery angol kereskedelemügyi miniszter pedig minden félelem nélkül kijelentette a képviselőházban, hogy Angliának nincs szándékában továbbra is korlátozni kereskedelmét a szocialista tábor országaival, különösen a Szovjetunióval és Kínával. A „Fedzs" című indiai lap mult év december 2-án a Szovjetunióval kötött ötéves kereskedelmi szerződés aláírása alkalmából a következőket írta: „Egyáltalában nem nyugtalanít bennünket, hogy mit. gondolnak Oroszország ellenségei erről a szerződésről". Indonézia földművelésügyi minisztere kijelentette, hogy „a Kínával folytatott kereskedelem véget vet Indonézia politikai függőségének az USA-tól". A nyugateurópai sajtó leplezetlen lelkesedéssel ír a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséről. A francia, angol és belga lapok „Az út, amely több mint előnyös volt", „Hosázú évek munkája" címek alatt írnak a kereskedelmi küldöttségek moszkvai látogatásáról, ahol árucsereforgalmi szerződéseket kötöttek a Szovjetunió képviselőivel. A „La Metropo- le" és a „Nouvelle Gazette" belga lapok írják, hogy a belga-luxemburgi gazdasági unió szerződése a Szovjetunió számára készülő hajószállltmányokról véget vet a flamand területek munkanélküliségének, és néhány évre munkát biztosit a belga hajógyárak munkásainak. A Szovjetunió hasonló megrendeléseket tett a svédországi grevillei hajógyárakban is, amelyek két évre munkát biztosítanak a hajógyár munkásainak. A lancastershirei és más textilipari vidékeit angol textilipari munkásai számos levelet intéztek azokhoz a kereskedelmi körökhöz, melyek küldöttséget indítottak Moszkvába. Leveleikben nagy lelkesedésüket fejezik kl afölött, hogy kereskedelmi egyezményeket kötöttek a Szovjetunióval, mert ezek munkát és kenyeret biztosítanak számukra. így az amerikai nagyurak a világ leigázására irányuló külpolitikájuk veszteséglistáján a nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén további vereségeket könyvelhetnek el. Cinikus kereskedelmi üzérkezdéseiket nemcsak a béketábor országaiban, hanem „szövetségeseik" országaiban is egyre világosabban felismerik és elkerülhetetlen csődre kárhoztatják. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban lezajlott legutóbbi események tényekkel igazolják ezt és alátámasztják Molotovnak a berlini értekezleten mondott szavait, hogy maga az élet határozottan utat tör a nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén. Vavrus Antal