Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-31 / 78. szám, szerda

6 111 SZO 1954. március 24

. Népgazdaságunk további feilődéséért és dolgozó népünk életszínvonalának emelésé rt tosŕtotta a mezőgazdasági termelés számos komoly kérdésének megoldását. A -mezőgazdasági termelés legfontosabb idényének közepén vagyunk, amely eldönti az Idei termést. Az 1953-as év száraz őszi hónapjai és az idei nagyon kedvezőtlen tél különösen felelősségteljes feladatokat rónak a földmüvelésügyi minisztérium és az összes fokú nemzeti bizottságok munkájára, hogy biztosítsák a tervezett minimális hozamokat és a marhaállomány tervezett hasznosságát. Eddig azonban az a helyzet, hogy az 1953—54. évre betervezett ve.tési területből eddig több mint százezer hektár föld megművelését nem biztosították. Az a helyzet, hogy kevés figyelmet fordítanak a kemény tél okozta károk következményeinek kiküszöbölésére. Az a helyzet, hogy nem fordítanak elég figyelmet az állattenyésztés megjavítására és növelésére. Az állattenyésztés számos sürgős kérdése közül a Központi BÍzottság figyelmét a szocialista szektor sertéshústermelésének kérdésére akarjuk felhívni, amely nagyban befolyásolja a dolgozók húsellátásának biztosítását és megjavítását. Hasonlóképpen komoly hiányosságok mutatkoznak az egységes földxnüvesszövetkezetek állattenyésztésében is. Itt sem történt lényeges javulás, noha nagyszámban vannak olyan EPSz.ek, amelyek helyesen megértették feladatuk fontosságát és jelentősen emelték a sertéstenyésztés színvonalát. A mező. gazdasági dolgozók takarmány hiányra hivatkoznak. Ismert tény azonban, hogy a lédús és tartal. masaíbb takarmányfélék termése 1953-ban jobb volt mint 1952-ben. Figyeljünk fel tehát arra, hogyan gazdálkodnak a takarmánnyal. A földmüvelésügyi minisztérium utasításai szerint minden kilogramm élősúly után 5.8 kg zabegységet kell felhasználni. A valóságban azonban minden kilogramm élősúlyú sertéshús kitermelésére 6.67 kg zabegységet, tehát 15 százalékkal többet használnak fel. A Javulás je. lei mégsem mutatkoznak. Amint látjuk, a dolog nemcsak a takarmányhiányon, hanem a takarmánynyal való rendes és célszerű gazdálkodáson, a takarmányfélék jól rneg. gondolt és felelősségteljes szétosztásán, helyes összetételű takarmányféléknek a hizlaldákba való rendszeres szállításának biztosításán múlik. A mai helyzetben érthetetlen, hogy sem a haladó takarmányozási technika nem érvényesülhet, sem a szocialista munkaver. seny fejlesztése nem tudja kellőképpen támogatni etetőink törekvését a nagyobbfokú hasznosság elérésére. Nem kielégítő és nem konkrét az a törekvés, hogy az egységes földmüvesszövetkezetek saját takarmányalapot biztosítsanak. Ezért van ma jelentős hiány a hústermelésben. Ügy vélem, hogy a Köziponti Bízott, ságnak joga van elvárni az állami gazdaságok és a földmüvelésügyi igazgatás dolgozóitól, hogy nyomban gyökeres javulást érjenek el ezen a fontos szakaszon. A mezőgazdasági termelés komoly hiányossága a fajállatok tenyésztése és nevelése. A földmüvelésügyi minisztérium nem fordít kellő figyelmet erre a szakaszra és nem oldja meg következetesen az egyes területek jóminöségü szarvasmarhaés sertésszükségletét. Államunk, ban jó szarvasmarha, sertés, bárány és baromfifajtákat tenyésztünk. Fontos e fajállatok és föld. műveseink állattenyésztési tapasztalatainak felhasználása a fajtenyésztevii munka helyes irányítására, további gyarapítására és elter. jesztésére egész állattenyésztésünkben. / A jó termelési feltételek és a termelök tapasztalatai ellenére, ma olyan helyzetben vagyunk, hogy nem bírjuk jóminöségü szemestakarmányokkal, főleg füvestakarmányokkal é

s egyéb takarmányfélékkel fedezni mezőgazdaságunk keresletét. A földművelésügyi minisztérium nagyobb figyelmet szenteljen ennek a szakasznak, hogy a mezőgazdaság igényeit necsak fedezni tudjuk, hanem a kellő tartalékokat is biztosit, hassuk. y A tavaséi munkákat Illetően azt hiszem, hogy a párt Központi Bi zottságának komolyan fel kell hívnia a földművelésügyi minisztérium és minden mezőgazdasági dolgozó figyelmét arra, hogy teljes politikai felelősség hárul rájuk: 1. az egész tervezett mezőgazdasági terület rendes megműveléséért; 2. a tavaszi mezőgazdasági mun. kák jó és agrotechnikai határidő, ben való elvégzéséért A mezőgazdaság általános helyzetére való tekintettel a Központi Bizottság elnöksége alrra a következtetésre jutott, hogy kéthárom évre szóló rövidlejáratú tervet kell kidolgoznia, amely a mezőgazdasági termelés állandó és tartós növelésének biztosítására irányuló intézkedések összességét tartalmazná. Azon a nézeten vagyunk, hogy ezeknek az intézkedéseknek főleg az alábbi kérdések megoldására kell vonatkozniok: 1. A szátó- és más mezőgazdasági földek rendes megművelésének és kihasználásának biztosítása. A föld alapvető fontosságú termelő eszköz, csehszlovák viszonylatban annál fontosabb, mert korlátozott terjedelemben áll rendelkezésre. Azon a nézeten vagyunk, hogy ezt az alapvető kérdést meg lehet oldani, sőt véglegesen megoldani, mivel éppen most térünk át az egyéni kistermelésről a szocialista nagytermelésre. Ennek ellenére nincs pontos áttekintésünk erről az alapvető termelő eszközről. A f öld nyilvántartása, főleg a földhasználat változásainak nyilvántartása, eddig megbízhatatlan és az igazi állapotot a fennálló adatok alapján csak nagyon nehezen és nagy fáradsággal lehet megállapítani. Még kevésbbé van rendesen megszervezve a földek kihasználásáról és megműveléséről való gondoskodás. A falvakon a szövetkezeti mozgalommal, a mezsgyék felszántásával és tagosításával kapcsolatos nagy változások, a kulákok szabotázs kísérletei következtében, főként a miatt, hogy megkísérelték a földek eltitkolását, a vetési terv be nem tartását, ami jelentős változásokat okoz a földhasználatban. Az elégtelen gondoskodás erről a kérdésről azt a következményt vonja maga után, hogy a szántó- és mezőgazdasági földek fejlődéséről szóló statisztikai adatok szerint összterületük komolyan csökken, hogy a szántóföldek hektárjainak ezreit ma ijem müvelik meg. E földek kihasználásában és rendes megművelésében jogosan látok fontos kész tartalékot a gabona és takarmánytermelés jelentős fokozására. Valamikor a kapitalizmus alatt a falut a „földéhség" jellemezte, a földért magas bért fizettek, minden darabka földért kemény harcot vívtak. Ez a kisparasztok nyomorának és vigasztalan szociális helyzetének egyenes következménye volt. Ez azonban gyökeresen megváltozott A falvakon nincs többé nyomor és mindenütt elég a munkalehetőség. Ezért már nem fordítanak olyan gondot minden egyes földdarab megművelésére. És a mi mezőgazdasági igazgatásunk túlságosan könnyelműen megengedi, hogy a megművelésre alkalmas földeket parlagon hagyják. Ezért el kell várnunk, hogy a mezőgazdasági igazgatás ennek az állapotnak erélyesen véget vet és konkrét intézkedések javaslatát dolgozza ki minden parlagon heverő és kihasználatlan föld rendes megművelésének és kihasználásának biztosítására. Elvárjuk, hogy gyökeresen megváltozik a nemzeti bizottságok állásfoglalása ls és hathatósan gondoskodnak földkészletük jó karbantartásáról és gyarapításáról. 2. A fokozott gépesítés és felépítés biztosítása. A mujt év okt. óta fokozódtak a mezőgazdaság számára juttatott traktorszállítmányok. E szállítmányok hatásosságát azonban jelentősen gyengítette az, hogy nem termeltek és nem szállítottak sok pótalkatrészt, egyrészt a földmüvelésügyi minisztérium; másrészt a gépipari minisztérium hibájából. Nem szállítottak kultivációs gépeket és vontató szerszámokat sem és így mindaddig nem érünk el lényegesebb haladást a fáradságos munkák gépesítésében a kapásnövényeknél és a műszaki növények ápolásánál Ezeket a szállításokat nem biztosították még az 1954-es évre sem és a tavaszi munkákhoz a , mezőgazdaság nem kap meg számos olyan gépet, amelyet a terv szerint megkellett volna kapnia. Nem kétséges, hogy gépiparunk a mezőgazdaságnak minden fajtájú magasminöségü gépeket képes szállítani. Továbbra is komoly hiányosságok állanak fenn a gépek kihasználásában, karbantartásában, a pótalkatrészek termelésében és juttatásuk megszervezésében. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ezek a hiányosságok a gépesítés feladatainak teljesítésében kedvezőtlenül visszatükröződnek a mezőgazdasági termelésben és ezért annál nagyobb figyelmet kell szentelni a mezei munkáknak a rendelkezésre álló eszközökkel való jóminöségü elvégzésére. Elvárjuk, hogy a mezőgazda, ság gépesítésére irányuló törekvésben legrövidebb időn belül lényeges javulás áll be azzal, hogy a földmüvelésügyi minisztérium és az állami tervhivatal kidolgozzák néhány évre előre a gépesítés tervét és így biztosítják a termelés rendes előkészítését a gépipari üzemekben, amelyek idejében fogják szállítani a szükséges gépfajtákat és berendezéseket. Ugyancsak gondosan ki kell dolgozni a pótalkatrészek termelésének tervét, tekintetbe véve a meglévő géptípusokat és azok életképességét, valamint gondoskodni kel! a pótalkatrészek rendes elosztásáról és felelősségteljesen kell gazdálkodni velük. A földművelésügyi minisztérium által kidolgozandó intézkedésekben gondolni kell a gép- és traktorállomások rendes kiépítésére, jóminöségü és szakképzett káderekkel való ellátására, úgy hogy munkájuk színvonala a legrövidebb időn belül lényegesen emelkedjék. Ugyancsak szükséges lesz, hogy a vegyiipar a mezőgazdaság pontosan körülirt követelményei szerint a műtrágyák termelésének fokozására és azok Idején való és jóminöségü szállítására törekedjék a mezőgazdaság szükségletei szerint. A földmüvelésügyi minisztériumnak gondolnia kell arra is, hogy mennél alaposabban és szigorúan tudományos alapon biztosítsa a műtrágyák alkalmazását a föld összetétele szerint, továbbá gondoljon az istállótrágya és a trágyáié lehető legjobb kihasználására és lényegesen fokozza a mész. a tőzeg és az ipari hulladék felhasználását. Olyan intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek az istállóterületek és egyéb gazdasági épületek felépítésében levő komoly hiányosságok kiküszöbölésére irá nyúlnak és biztosítani kell azoknak a nagy beruházási eszközöknek ren des és célszerű kihasználását, amelyekben a mezőgazdaság részesül. 3.Eiegendő számú dolgozó biztosítása a mezőgazdasági termelés számára. A mezőgazdasági igazga t ásnak mindeddig nincs pontosan kidolgozott terve sem a hiányzó mezőgazdasági munkaerők megszerve^ zésére, sem pedig agronómusok, zoo' technikusok, gépesítök, javítók, valamint egyéb közép- és magasabb szakkáderek szerzésére és helyes elosztására. Ezért a fejlődés mindeddig meglehetősen magára utalt. Az oktatásra és tanfolyamokra fordított óriási összegeket nem használják ki rendesen és nem gondoskodnak szervezetten, rendszeresen a mezőgazdasági termelés egyes összetevőinek biztosításáról és a nemzeti bizottságoknak szakképzett káderekkel való ellátásáról. Az utóbbi hónapokban ugyan az Iskolák és tanfolyamok száma tovább emelkedett de nem biztosították e tanfolyamat megfelelő színvonalát. Mindaz, ami szorosan összefügg a káderekről való gondokodással, kezdve az új káderek kiválasztásától és nevelésétől egészen helyes elosztásukig, a fontosság és sürgősség alapján és egészen a káderek szakképzettségének fokozásáig, a mezőgazdasági szakaszon még mindig nagyon alacsony színvonalon áll. Nagy hiányosságok mutatkoznak a határvidék betelepítésének megszervezésében. Elvárjuk ezért, hogy a földművelésügyi minisztérium felelősségteljesen intézkedéseket dolgozzon ki. a káderekről való gondoskodás lényeges megjavítására, a gép-' és traktorállomások, állami gazdaságok és gazdasági igazgatóságoknak egészen a járásoktól a minisztériumokig szakképzett káderekkel való biztosítására és hogy jól megfontolt tervet terjeszt elő munkaerők szerzésére minden szántóföld rendes megművelése végett. 4. Komoly hiányosságok a mezőgazdasági termelés szervezésében é« irányításában. Kiderült, hogy a mezőgazdasági termelés terve összeállításának eddigi módszere túlságosan központosított nem fordítanak kellő figyelmet az egyes kerületek é

s járások lehetőségeire, sajátosságaira, gátolják a helyi szervek kezdeményezését a termelés fokozásában. Ezt az állapotot a terv túlságosan nagyszámú mutatója és a bonyolult áttekinthetetlen kimutatások is okozzák. Ezért le kell vonni a következményeket a mezőgazdasági termelés tervezésében és irányításában lévő eddigi hiányosságokból éa javaslatot kell benyújtani megjavításukra. Ahhoz, hogy gyökeres fordulatot érjünk ej a mezőgazdasági termelés fejlődésében, elsősorban szűk. séges, hogy maguk a mezőgazdasági dolgozók, főként a szövetkezeti tagok és a szövetkezetek funkcionáriusai, az állami gazdaságok, valamint a gép. és traktorállomások, a nemzeti bizottságok dolgozói, és elsősorban a földművelésügyi minisztérium dolgozói megértsék, hogy a párt becsületbeli harci feladatukká teszi, hogy minden téren gondoskodjanak a mezőgazdasági ter. melés fejlesztéséről, minden talpalatnyi föld megműveléséről és kihasználásáról, kitartóan és szívósan törekedjenek a hektárhozamok és az állatok hasznosságának fo. kozására minden egyes faluban, minden állami gazdaságban. Szükséges továbbá, hogy az ipari, építkezési, közlekedési, kereskedelmi, helyi gazdálkodási dolgozóik — mindazok, akik a mezőgazdaság érdekében álló feladatokat teljesíte. nek, e feladatok teljesítését szintén feltétlenül biztosítsák. Végül szükséges, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése az egész párt, a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Arcvonal összes erőinek szívügyévé váljék és hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről való gondos, kodást szorosan egybekapcsolják a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségének állandó megszilárdítására irányuló törekvéssel. Nem kételkedünk abban, hogy a pártnak és kormánynak a dolgozók életszínvonala emeléséről való gondoskodására a szövetkezeti tagok, a kis. és középparasztok és az összes mezőgazdasági dolgozók fokozott erőfeszítéssel felelnek a tavaszi munkák példás és idejében való elvégzésére, az állattenyésztési termelés feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére, a tehenek tejhozamában és az állatok hasznosságában magas mutatószámok elérésére. A javasolt árlesztállítás biztosításának feladatával nagyon szorosan összefügg, hogy elkerülhetetlenül szükséges lényegesen megjavítani a begyűjtési minisztérium, az egész begyűjtési apparátus mun. káját és lényegesen megjavítani a nemzeti bizottságoknak ezen a téren végzett munkáját. A begyűjtési tervet az idén nagyon is elégtelenül teljesítik. A húsbegyűjtést januárban ós februárban 86,5 százalékra teljesítették, ebből a sertéshúsbegyüjtést 79,3 százalékra. A begyűjtési feladatokat különösen Szlovákia nem teljesíti kielégítően, mégpedig elsősorban súlyos szervezési hibák miatt. Ennek az álla. pótnak fö okát a begyűjtési minisztérium -elégtelen munkájában keli látnunk A begyűjtési gépezet és általában a begyűjtés hiányosságaival már többször foglalkoz. tuník. A hiba azonban ott van, hogy nem látható semilyen javulás. Ennek az az oka, hogy a begyűjtési minisztérium nem vonta le a megfelelő tanulságot a mult hi. báiból és fogyatékosságaiból és számos helyen a begyűjtési apparátusnak nincs világos és pontos elképzelése arról, hogy az új körülmények között a párt és a kormány Irányelvei alapján hogyan kell dolgoznia. A begyűjtési gépezet dolgozói gyakran passzivitásba estek és a begyűjtést nem szervezték meg rendesen. Nem gondoskodtak arról, hogy a parasztokat jól megismertessék a begyűjtési normák, kal, a különféle előnyökkel éskönynyíitésekkel és erről szóló új rendelkezésekkel. Nem biztosították a rendszeres együttműködést a kerüle_ ti, járási és helyi nemzeti bizottságokkal és ezért gyakran nem ismerik jól a termelés helyzetét az egyes faluk é3 szövetkezeteik szerint. Az adminisztratív gépezet túlburjánzása a végrehajtó dolgozóit kárár

a szintén komolyan akadályoz, za a begyűjtési gépezet munkájának megjavulását. A begyűjtési terv rendszeres teljesítésének előfeltétele, hogy minden figyelmet és minden erőt közvetlenül a falvakon végzett munkára összpontosítsanak, jól ismerjék körzetük helyzetét és szorosan együttműködjenek a nemzeti bizottságokkai és a parasztok, kal. A begyűjtési dolgozóknak biztosítajrrlok kell, hogy az egész eljárás igazságos lesz, pontosan betartják az állami fegyelmet és a begyűjtés operatív irányát, úgy. hogy a begyűjtési feladatokat egyenletesen teljesítsék, necsak hónapok szerint, hanem rövidebb, heti és napi időközök szerint is. Szükséges, hogy a begyűjtési minisztérium ezekből az elvekből kiindulva a pártszervek elé terjessze a legrövidebb időn belül a nemzeti bizottságokkal való legszorosabb együttműködés biztosítására irányuló konkrét javaslatok tervezetét é

3 javasolja az alkalmas dolgozók áthelyezését az adminisztratív gé. pezetbő] az operatív begyűjtési gépezetbe és ezzel biztosítsa a mező. gazdasági termékek begyűjtése és felvásárlása tervének teljesítését. A pártszervek és szervezetek feladata lesz, gondoskodni arról, hogy minden járásban és minden faluban feltétlenül teljesítsék azokat a be- v gyűjtési feladatokat, amelyek a dolgozók élelmiszertermékekkel való ellátásának alapját képezik. A pártszerveknek és szervezeteknek kell biztosltaniok, hogy a begyüj. tési gépezet emellett mindig úgy járjon el, hogy a munkásosztály es a kis- és középparasztok szövetsége szüntelen megszilárdítása politikájának hatásos eszköze legyen. A párt és a kormány további kedvező előfeltételeket teremtenek az állattenyésztési termelés megja. vitására és az állami beadások tel. jesítésére azzal, hogy április 1-től a vágóborjú begyűjtési árait 80— 120 fillérrel emeli kilogrammon- 1 ként és a vágószarvasmarha árait i kilogrammonként 20—80 fillérrel emeli. Ezzel az egysége

s földművesszövetkezetek és a parasztok bevé. telei évi átlagban 106 millió koronával növekednek. Engedjék meg elvtársnők éa elvtársak, hogy most a gazdaságosság néhány kérdésére fordítsam figyel, műket. Az árucikkek kiskereskedelmi árainak kétszeri csökkentesével a csehszlovák korona vásárló ereje a pénzreform óta egészben véve Ve-daj emelkedett; dolgozóink most ugyanannyi pénzért egyhatod. dal több árut vásárolhatnak, mint a mult év júniusában. Az emelkedő bankbetétek arról ta. núskodnak, hogy a lakosság teljes bizalommal viseltetik az új csehsz o\ ák korona iránt. Az árleszállítások és' a dolgozók anyagi- és kulturális szinvona'a további emelésének forrásai nemzetgazdaságunkban nemcsak az ipari és mezőgazdasági terme és szüntelen fejlesztéw következtében, hanem a gazdaságosság rendszerének következetes érvényesítésével is ke'etkeznek. Ezen a tére

n hangsúlyozni ke

!iľ hogy a gazdaságosság rendszeiéneK éivényesftésében nag\ hiányaink vannak és hogy a gazdaságosság rendszerének lényeges megjavítása nélkülözhetetlen előfeltétele nemcsak az életszínvonal eme'ésére irányuló poliíika további folytatásának, hanem a javasolt árleszállítások pénzeszközökkel va'ó rendes biztosításának is. A mai nem kielégítő állapotot jelentős mértékben az okozza, hogy az egyes gazdasági szakaszok munkájában, valamint az Állami -és a