Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-25 / 73. szám, csütörtök

1954. március 25. m%zo i 7 HA IDEJÉBEN VETSZ - GAZDAGON ARATSZ llevelek a tavaszi munkákról Szerkesztőségünkbe naponta érkeznek a levelek az ország különböző részéből, melyekben a szövetkezet tagjainak, az állami gazdaságok dolgozói, traktorosok és járási funkcionáriusok számolnak be arról, hogy müyen eredményeket értek el már' eddig a tavaszi munkák sikerés elvégzésére indított harcban Levelezőink írásaiból kitűnik az is, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja X> kongresszusa tiszteletére müyen értékes kötelezettségeket vállalnak. A kötelezettségvállalások nagy része a tavaszi munkákkal van összekapcsolva és a termelési terv túlteljesítését irányozzák, Beke János levélében arról számol be, hogy a cslcsói szövetkezet tagjai is nagy lelkesedéssel kezdték meg a koratavasziak vetését. Mivel a mult öszszel a mélyszántást majdnem teljes egészében elvégezték, ezért az árpa és a zab vetését határidőre el tudják végezni. Már 10Ô hektáron elvégezték a műtrágyázást. A 100 hektárból 80 hektárt keresztsorosan és 20 hektárt sürüsorosan vetnek be. A szövetkezet az idén 110 hektáron termel kukoricát, ebből 90 hektárt négyzetesen ültetnek. A cslcsói szövetkezet a tél folyamán három állandó munkacsoportot szervezett, melyek között felosztották a földterületet, az élő és holt leltárt. Megszervezték a szocialista munkaversenyt a tervezett hektárhozamok túlteljesítése érdekében. Koszonyi István a nagykaposi járásból szintén felkereste szerkesztőségünket levelével. Örömmel számol be arról, hogy a hosszú tél után a nagykaposi járásban is elérkezett az a várvavárt pillanat, hogy simítókkal, boronákkai, vetőgépekkel kimehessenek a földekre. A nagykaposi járás szövetkezetei arról sem feledkeznek meg, hogy az állatállomány részére megfelelő mennyiségű eleséget biztosítsanak. Ennek az érdekében a tavaszi munkákkal egyldőben kitisztítják a réteket, a legelőket fűmaggal vetik be és műtrágyával teszik termékenyebbé. Csomor Sándor Köbölkútról arról ír, hogy traktorállomásuk dolgozói becsületesen felkészültek a tavaszi munkákra. Beszámolójában megemlíti, hogy március ll.én megtartott összüzemi gyűlésen a traktorosokat megismertették az egész évi felada. tokkal. A gyűlés alkalmával azonban a terv ismertetése és elfogadása mellett más is történt. A mult évben a bátorkeszi és a szögyéni traktorosbrigád bizonyultak a legjobbaknak és most ez a két kemény ellenfél Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tiszeletére versenyre kelt egymás sal. A versenyt a bátorkesziek kezdeményezték és szilárdan hiszik is, hogy már most a tavaszi munkákban a verseny élére kerülnek. Még más valami ls történt ezen a gyűlésen, mégpedig az, hogy Bittér László, a bátorkeszi traktorosbrigád egyik legkiválóbb tagja párosversenyre hívta' Méry Jánost, a szögyéni brigád munkaérdemrenddel kitüntetett traktorosát, Méry János a felhívást el is fogadta. Keszely Gyula a csörgői állami gazdaságban arról ad hírt, hogy a gazdaság dolgozói milyen lelkesedéssel készülnek Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusára. Gazdaságunk dolgozóinak — írja levelében Keszely Gyula — szeretete pártunk iránt értékes kötelezettségvállalásokban nyilvánul meg. Gazdaságunk tehenészei megfogadták, hogy terven felül az 1954. évben 5000 liter tejjel többet fejnek. A gazdaság dolgozói kollektív kötelezettségvállalásban azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy az egész > évi termelési tervet 20 százalékkal túllépik. Gazdaságunk dolgozói adott sza. vukat valóra is váltják, ezt bizonyítja az is, hogy már most a tavaszi munkák kezdetén becsületesen megállják helyüket a munka frontján. Ridlmajer János tudatja, hogy új' szovjet, mezőgazdasági gépekkel bővült a nemesócsai traktorállomás gépparkja Ezeket a gépeket a Szovjetunió azért küldte, hogy még nagyobb sikereket érhessünk el mezőgazdasági termelésünk fejlesztése terén. Traktoro sainknak már most a tavaszi munkák idején gondosan, szakszerűen ki kell használni a rendelkezésükre álló gépeket, hogy rendes időben elvégzett munkával már most megalapozzák az idei gazdag termést. Henzse! Mihály az alsószecsei szövetkezet agronómusa jelenti, hogy szövetkezetük a járási pártkonferenciával egyidöben (március 20—21) befejezte a koratavasziak vetését. Elvetettek 120 hektár tavaszi árpát, 14 hektár zabot, 30 hektár bükkönyt, 50 hektár lucernát és lóherét, 1 hektár napraforgót és 2 hektár mákot. Ezt az eredményt a szövetkezeti tagok jó munkájának és a traktorállomás szorgalmának lehet köszönni. Krajcsovics Ferdinánd levelében a következőket írja: ,,A síkabonyi EFSz Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusára kötelezettségeket vállalt; egész évi sertéshúsbeadási kötelezettségüket az első félévben teljesítik. Az előírt beadási kötelezettségen felül még szabadpiaci áron 100 mázsa sertéshúst adnak a közellátásnak". A nagylégi EFSz traktorosainak és kocsisainak kiváló eredményei A nagylégi szövetkezet földjein rohamos ütemben folynak a tavaszi munkálatok. A szövetkezet tagjai még március 21-én befejezték 270 hektáron az árpa és 50 hektáron a zab vetését Nagyrészben sürűsoros vetőgépekkei vetettek. Ott ahol pedig még a régifajta vetögépekkel vetet tek, ott a keresztsoras vetés; eljárást alkalmazták. A tavaszi gabona ve tését a szövetkezet tagjai példát, munkájukká! három nappal megrövi dítették. i A nagylég; szövetkezetben három növénytermelő munkacsoport dolgo. zik. Mindhárom munkacsoportban jó a munkafegyelem- és a csoportok tagjai közül sokan kiváló eredmé nyéket értek el már eddig is a vetési munkálatokban. Igy Plavi István Szásái Károly, Krisztek Rudolf és Képesi Mihály kocsisok minden nap magasan túlteljesítették normájukat. A tavaszi gabonafélék vetését be. fejezve, a szövetkezet tagjai meg. keatdék a talajelőkészítést a cukorrépa és a burgonya alá. A terv szerint 50 hektárt vetnek be cukorrépával. Korai burgonyát pedig 6 hektá- . ion ültetnek. Az ültetésre szánt bur. gonyát előcsíráztatják. A traktorosbrigád tagjai moet a tavaszi munkák nagy csatájában jól megállják a he. lyüket. Eddig a tavaszi munkák tervét 36 százalékra teljesítették és megtakarítottak 216 liter üzemanya. got. Az eddig elért sikerekről örömmel beszél Hevics elvtárs, a brigád vezetője. Elmondja, hogy vaiameny. nyi traktoros nap mint nap túllépi . az előirányzott műszaknormát. Janák József például, aki DT 54-es lánctalpas traktorral dolgozik, egy műszak alatt 50 hektáiron végezte el a talajsimítást. Ezzel a szép teljesítménnyel kétszeresen túlteljesítette a műszaknormát. Janák József agregát segítségével dolgozik. Három egyenként négy méter széles simítót vontat. Vasárnapi műszak a csákányi állami gazdaságban A csákányi állami gazdaság dolgo z^i felajánlásukat teljesítve március 22-én befejezték az árpa és a zab ve tését. Még azon a napon megkezdték a takarmányfélék és a mák vetését. A gazdaság dolgozói v

asám p t

s dol. goztak, hogy minél előbb földbe tegyék a tavaszi veteményeket. Vetik már a cukorborsót és a napraforgót Az olgyai szövetkezet tagjai is befejezték a tavaszi gabonafélék vetését. Árpábó' 54 hektárt zabból í hektárt vetettek be Tegnap, március 23-án megkezdték a takarmányféléK. cukorborsó és a napraforgó vetését is. A tavasziak" vetését 9 pár lófogattal és egy traktorral végzik. Amíg a lovasfogatok a vetést végzik, addig a traktorokkal a talajelőkészítést szorgalmazzák A ta'ajelőkészítést nagy figyelemmel csinálják, simítóznak, boronálnak, hogy jó alapot teremtsenek a gépekkel való aratásra. A szövetkezet tagjai közül figye'emreméltó Horváth LajoS jó munkája, aki 14 soros vetőgéppel naponta négy heki táron végzi el a vetési munkákat. Kevesda László traktoros* legjobb teljesítménye: 31 hektár A gombai állami gazdaság határában is serényen folyik a tavaszi munka. A gazdaság dolgozói minden percet jól kihasználnak és eddig már 48 ha-on elvégezték az árpa, 78 ha a zab vetését. Megkezdték" a napra forgó vetését is. A takarmánykeverékek alá is folytatják a talajelőkészítést. A gazdaság - dolgozói eddigi szép eredményeiket annak köszönhetik, hogy a tavaszi munkáfatokat két műszakbari szervezték meg és még vasárnap is egész napon át dolgoztak. A

z éjjeli munkák elvégzésére a traktorosok világító berendezést szereltek traktoraikra Jó teljesítményt nyújtott eddig a traktorosok közül Kevesda László, ak' vetőagregát segítségével egy nap alatt 31 hektárt vetett be. mölcskertészét mintapéldája a minuszinszki kerület (itt volt Lenin száműzetésben), ahol 53 fok hideg ís szokott lenni. A forradalom előtt itt nem voltak gyümölcsösök. 1934ben telepítettek először gyümölcsfákat 18 hektáron. A kerület 43 kolhozának gyümölcsösterülete jelenleg öísszesem ezer hektár. A magasészak kertészei követik a szibériai kertészek példáját, s ma már Murmanszkban, Nartnban, az Igarka környékén, Kamcsatkában és Szahalinban ls telepítenek gyümölcsösöket és bogyós gyümölcsöket. Mi a szibériai gyümölcskertészet alapja? Mj itt a munka vezérfonala? Először is: a hideget legjobban tűrő középorosz fajták magvát vetik el, s ezt a magoncok irányított nevelése követi. Másodsorban: Ivaros és vegetatív hibridizációt alkalmaznak. Az északi kertészek a nagyarányú szelekciós munkán kívül széleskörűen alkalmazzák az űj agro technikai módszereket. Eyen elsősorban: elterülő koronájú gyümölcsfák neyelése. Ennek mestere pl. Kizjurin professzor, az Omszki Mezőgazdasági Főiskola gyümölcskertészeti szakembere. A kievi őszibarack Az őszibarack hazája, mint tudjuk, Észak- és Közép-Kína. Innen került délre és nyugatra ez az értékes gyümölcs. A környezet s az évszázados természetes ós mesterséges kiválogatás hatására KözépÁzsiában, Örményországban, Magyarországon, Lengyelországban, Németországban, Angliában és, más országokban sokféle formájú és fajtájú őszibarack jött létre. Poleszjében és Ukra,jn

a erdős sztyeppéin a XIX. században nem sikerült ak. klimatízálni a bphozott barackfacsenietéket. A barackot csak Ukraj. na déli részén tudták meghonosítani. Kascsenko akadémikus, a neves tudós, Micsurin követője és barátja próbálta meg első ízben megoldani a barackfa ukrajnai akklimatizálását N. F. Kascsenko azt tűzte ki céljául, hogy »az egész nép fogyasszon őszibarackot*. Az őszibarack akklimatizálását a következő elvek alapján végezte: a legjobb behozott őszibarackfajták magját vetette el, s már az első nemzedékből való magoncokat sem védte a hidegtől; bo. korformára nevelte a csemetéket; nem művelte mélyen a talajt, csupán a gyom kiirtásáról gondoskodott; elhagyta a trágyázást, különben ugyanis lazaszövetű hajtások képződtek, amelyek nem bír. ták a hideget, Kascsenkónak három őszibaracknemzedéket sikerült nevelnie. A harmadik nemzedék - egyedei korai és késői augusztusi érésű fajtajelleget mutattak. Ilymódon jött létre az »Ausjusztusi Kascsenko 1-18« és az ^Augusztusi Kascsenko 163«. Kascsenko hagyatéka alapján az Ukrán Tudományos Akadémia Növénykertjének akWiniatizációs almásán és az Ukrán Gyümölcskertészeti Intézetben (Kitajevo) számos őszibarackfajtát állítottak elő. A következő években (1932—1951) megszületett Kascsenko őszibarackfajtájának negyedik, ötödik és hatodik nemzedéke. Hogy a kieví őszibarack jobban tűrje a hideget, pótkeresztezést alkalmaztak a mandzsu Mao-Tha-or őszibarackfajtában. A kievi őszibarack nehéz próbákat állt ki. Sok zord telet vészelt át, köztük az 1949/1950. évi rendkívüli hideg telet is. Tíz kitűnő bfitermő és nagygyilmölcsü öszi'barackfajtát nemesítettek kl. (Egy gyümölcs átlagsúlya 70—90 gramm, s egy fán több mint 1400 gyümölcs terem.) 1948—1952 '^között az északukraj. nai szovhozok és kolhozok faiskoláinak több mint százezer jófajta öszlbarackcsemete neveléséhez szükséges alanyt es szemzőhajtást adtak át. Az akklimatizáláis eredményeként az őszibarack termés határa 500 "kilométerrel északabbra tolódik el. Paradicsom északon Oroszországban már százéves története van a paradicsomtermesztésnek, a középső övezetben azonban csak 30—40 éve termelik a paradicsomot. Oroszországban a forradalom előtt 6 000 hektáron termesztettek paradicsomot, most pedig több mint 250,000 hektáron. A Szovjetuniónak ma nincs egyetlen mezőgazdasági vidéke sem, ahol ne teremne paradicsom. Az utóbbi négy i éVuen a paraűlc-Bonitermesztés még az arhangelszkl kerületre ls kiterjedt, ahol a fagymentes időszak mindössze 60—70 nap. A micsurini tudomány itt is döntő szerepet játszott. A. V. Alpatyev, a neves növénynemesítő, számos kiváló fajtát termesztette • az északi vidékek számára. Különösen nagy figyelmet érdemelnek fagyálló paradicsomjai. Ahhoz, hogy hektáronként 20—30 tonna érett paradicsom teremjen, mint ismeretes, 120—140 olyan napra van szükség, amelyen a hőmérséklet plusz 15 fokon felül van. Plusz 10 fokon aluli hőmérsékletnél a paradicsom virágpora nem fejlődik ki,' így hát nincs megtermékenyítés és nincs termés. Alpatyev öt évig dolgozott a »Bizon« ős a »Legeslegjobb« fajták, s más fajták keresztezésén. A hibrid magvakat május elején szabad földbe ültette el. Ilyen módon koránérő fajtákat kapott, amelyek kibírják a mínusz 3—4 fokos hideget és bő termést hoznak. Hektáronként 30—70 tonnát. Ezt a paradicsomfajtát egy fűtetlen üveg. házba ültetik el, vagypedig mindjárt a szabad földbe vetik májusban. (A burgonyavetés idején.) A Tudományos Akadémia arhangelszki állomásának munkatársa A. P. Lubovszkoj, 1947.ben az Alpatyev-féle »Szabadföldi koraérö«, a »Vastagszárú Alpatyev« és a »SzabadföTdi gribovi« fajták északi meghonosításán kezdett dolgozni. Micsurinnak a fiatal növények nevelésére vonatkozóan az volt az elve, hogy a csírázó magot 0—mi nusz 3 fokog váltakozó hőmérsékletű talajba keii kiültetni és erös kálium-foszforos táplálékot kell adni neki. Lugovszkoj elvtárs munkájában ezt a micsurini elvet alkalmazta. Ezenkívül kísérletezett fekete csucsorra oltott paradicsommal is. A fenti módon nevelt növények nemzedékeken át fagyállóvá válnak és bő terméét hoznak alacsony hő. mérsékleten szabadföldön is. Nyolc tíz fok hőméráSkleten gyümölcsöt hoznak és kibírják a júniusi fagyokat. Az arhangelszkl terület Sztálinkolhoza és Bjeloje Ozero kolhoza 1951-ben próbálkozott először Lugovszkoj elvtárs paradicsomaival, az általa kidolgozott termesztési mód szerint. A Sztálin-kolhoz elő. szőr 400—500 mázsa termést takarított be egy-egy hektárról. A Bje. loje Ozero az első évben hektáronként 262 mázsát, a másodikban 923 mázsát termelt. A legfontosabb, hogy a termés 50 százalékát teljesen éretten szedték le. Voltak csak. nem 300 grammos nagy gyümölcsök ls. A kolhoz 1933-ban növelte a szabadföldön termesztett paradicsom vetésterületét. Meg kell jé. gyeznünk: ha ezeket a fajtákat megszokott módon, üvegházban vagy melegágyban termesztik, a nyári lehűlés Idején nem hoznak gyümölcsöt. Nulla fok alatti hőmérsékleten az ilyen növények erősen sínylődnek, sőt el ls pusztulnak A moszkvai kukorica A kukorica szereti a meleget, vegetációs időszaka hosszú. A Szovjetunió déli köztársaságai-