Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-25 / 73. szám, csütörtök

I UISIÖ A jövedelem szétosztása kolhozunkban 'A kolhozszábályzat alapja a szo­cialista elv: „Mindenkinek a tehetsé­ge. a munkája szerint". A szabályzat minden tagot arra kötelez, hoýy be­csületesen dolgozzon a kolhozterme­lé*ben. gondoskodjon a szovjet állam érdekeiről, mindenképpen szilárdítsa és védelmezze a szocialista kolhoztu­lajdont és a kblhozjövedelemből az elvégzett munka szerint részesedjen. A kolhozparasztok állandóan gon­doskodnak a kőlhozgazdálkodás fejlő­déséről, s a gépészekkél, valamint a gép- és traktorállomás szakértőivel egyre több és újabb sikereket érnek el a földek hektárhozttmának és a gazdasági Mlatok haszonhozamának növelésében. Figyeljük meg például az'öszi búza hektárhozamának növe­kedését: 1951-ben minden egyes hek­tárról átlag 19 mázsát takarítottak be, 1952-ben 23 mázsát, 1953-ban 25 mázsát. Hasonlóképpen paradicsom­ból hektáronként 100—108—115 má­zsát, uborkából 102—144—165 má­zsát, hagymából 50—95 és 97 mázsát, dinnyéből és tökből 126—137—180 mázsát, szőlőből 1953-ban hektáron­ként 100 mázsát takarították be. Ál­landóan növekszik az állattenyésztő csoportok jövedelme is a tehenészet­ben, 327 szarvasmarhát, ebből 157 fejőstehenet nevelünk. Egy-egy fe­jőstehén 1950-ben 2.190 liter tejet és 1951-ben 2.950 litert, 1952-be n 3-175 litert és 195H-ban 3.500 liter tejet adott. A sertéshizlaldában 3181 ser­1954. március 25. JHe&éL ol 3€uvL JliebU neaht-koiha&bél tés van. Az állattenyésztés 1953-ban 800.000 rubelt jövedelmezett A kollektív munka sikereinek meg­győző bizonyítéka a kolhozjövedelem állandó növekedése. 1952-ben 9.047.216 rubel. 1953-ban 9,100.000 rubet volt a jövedelem• A kolhoz fő gazdasági ága a szőlő­termelés, az ültetvények és a zöld­ségtermelés. Mindez az összjövedelem 8i> százalékát hozza. A mult évben 4.000 mázsa szőlőt és 18.000 mázsánál több zöldséget adtunk él. Hogyan osztjuk fel a közös jöve­delmet? A mult évben úgy, mint az előző években, elsősorban teljesítettük az ál­lam iránti beadási kötelezettségünket és beszámoltunk a gép- és traktor­állomások munkájáról. Az állami kö­telezettségek teljesítése és a gép- és iraktorállomás munka-ának elszá­molása a kolhoz legfőbb kötelessége, így határozza ezt meg a kolhoz alap­szabályzata. Azután megteremtettük a kolhoz számára feltétlenül szüksé­• ges vetőmag- és takarmány alapot, a termékek egy részét a kolhoz gyer­mekintézetei. valamint az öregek és a rokkantok számára biztosítottuk és a fennmaradt termékeket a munka­egységek szerint osztottuk szét. Min­den egyes csa'ád 50—70 mázsa gabo­nát, zöldségfélét, gyümölcsöt kapott, amibe nem szám totluk bele / a sa­lát háztáji gazdá^odás termékeit. A pénzjövedelmet szintén a terv szerint osztjuk szét, amelyet a kol­hozparasztok taggyűlése hagyott jóvá. Véget ért a gazdasági év. A kolhoztagok közgyűlésen vitatják meg az 1953-as évi eredményeket és hiányosságokat. gaznak. Például P. A. Kocer kocsis­családjában négyen dolgoznak, s 1953­ban 1-200 munkaegységet dolgoztak le S. A. Bogascsuk őr, családja 970 munkaegységet dolgozott le. Ezek a családok 16—25 rube' el­lenértéket kaptak egy-egy munka­egységért, azonkívül néhány tonna gabonát, zöldséget és gyümölcsöt A kolhoz tagjai a fizetésen kivül a jö­vedelem nagyobbik részét a saját ház­táji gazdálkodási termékek eladásával szerzik meg. Matjev Grigorjevet a Kari IJebkneOht kolhozelnökét a Szocialista Munka HSse címmel tüntették ki. Képünkön a kolhozelnök örömmel fogadja testvére Álekszander G rigorjev ezredes jókívánságait. Az összjövedelemből 1.S14-484 rubelt, ami az összjövedelem 20 százaéka — az oszthatatlan alapra, 273.000 rubelt szociális és ku 1 túrszükség'etekre (ami | az összjövede em 3 százaléka) juttat­[ tvnk. A termelés és a többi költsé­I gek 1.059.696 rubelt tesznek ki. A fennma adt 4,560.000 rubelt, azaz a kolhoz összjövede 1 mének felét, a mun­kaegységekre fizettük ki. Kolhozunkban 680 munkaképes dol­gozó van. Egy év alatt 228.000 mun­kaegységet dolgoztak le. azaz szemé­lyenként 331 munkaegységet Nem nehéz kiszám'tani. hogy a kolhozpa­rasztok átlag mennyit keresnek, ha tekintetbe vesszük, hogn a nagyobb családokban ketten-hárman is dol­A kolhozparasztok költségvetésében szerepel "a kolhozparasztok gazdasági érdekeltségének növelésére irányuló intézkedés, amelyet az utóbbi időben a kommunista párt és a szovjet kor­mány hagyott jóvá. Amint tudjuk, a szovje't kolhozok és a kolhozparasztok a földművesadó csökkentésével--és a burgonya, zöldségféle, állattenyésztési termékek begyűjtési árának növelé­sével 1953-ban még utólag 13 milliárd rubelhez juttatah. A Kari LiebknecM­kolhoz pótjövedelme ezen intézkedé­sek megvalósítása után 200.000 rubelt tesz ki. Michail Sretenskij, a kolhoz könyvelője Mksurin tanításának ereje és igazsága Irta: I. Gluscsenko, kétszeres Sztálin-díjas professzor M? a micsurini biológia? A biológia az élő természet ob­jektív fejlödéstörvényeinek tudomá. nya, a növények és az állatok élet­szükségleteinek tudománya. Az általános elméleti biológiát, amely az élő természet fejlődési fo­lyamatának törvényszerűségeit ku­tatja, darwinizmusnak nevezzük. Charles Darwin, a nagy angol tu­dós a természetes és mesterséges kiválasztódásról szóló tanításával elsőnek állította a biológiát való­ban tudományos alapra. Ez többek közt azért sikerült neki, mert bát-' ran felhasználta a mezőgazdaság gyakorlatát. A gyakorlatból kiin­dulva állította fel a szervezetek fejlődésének törvényeit, amelyek segítségével az ember új állat, és növényfajtákat hozhat létre. I. V. Micsurin, a nagy orosz tu­dós, a növények termesztésének át­alakítója, müveiben hatalmas alko­tóerővé tette a darwinizmust. A Micsurin és követői által tovább­fejlesztett darwinizmust ezért al­kotó darwinizmusnak nevezzük. A micsurini biológia a népet szolgálja. Teremtő elmélettel vér­tezi fel szocialista mezőgazdasá­gunk gyakorlatát. Különösen nagy a micsurini biológia jelentősége ma. amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány a me­zőgazdasági termékek bőségének megteremtése árdeliéöen Kidolgozta a szocialista mezőgazdaság tovább­fejlesztésének programmját. Mint ismeretes, a biológia alap­vető elméleti kérdése az: átörököl­hetők-e a szervezet szerzett bélye­gei és tulajdonságai? A materialis­ta biológia igennel válaszol erre a kérdésre. A biológusok két tábor­ra oszlanak: a materialista biológia e fontos alapelvének híveire és el­lenfeleire. A Lenin össz-szövetségi Mezőgaz. dasági Akadémia 1948 augusztusá­ban tartott ülésszakán a maga ré­széről pontot tett erre az évszá­zados vitára. Az ülésszakon győzött a biológiában a dialektikus mate­rialista világnézet. Az ülésszak leg­fontosabb tudományos eredménye, hogy megalapozta az élő természet fontos fejlödéstörvényét, a szerzett bélyegek és tulajdonságok átörökí­tésének törvényét. Ez a tudományos törvény erősíti a materialista álláspontot a bioló­giáiban és újabb lehetőségeket nyújt az élő természet fejlődéstörvényei­nek megismeréséhez. I. V. Micsurin fényes sikerekkel teli munkássága igazolja, hogy igenis szükséges felhasználni a szerzett bélyegek és tulajdonságok átörökítésének törvényét a gyakor­lati feladatok megoldására. Micsurin bármelyik új gyümölcs é? bogyós gyümölcsfajtája példája annak, hogy hat ez a törvény, s mennyire erőfölényesen Jafcet táktánsusni bo­nyolult növénynemesitési feladatok megoldásánál. Napjainkban a szovjet agröbio­lógusok eredményei fényesen pél­dázzák, hogy a törvény alkalma, zásával átalakíthatjuk a szerveze­tek természetét. Miután kidolgozták a növények szakaszos fejlődésének elméletét, megállapították az ösziesség kiala­kulásának konkrét feltételeit is. Ez lehetővé tette, hogy a tavaszi faj­tákat céltudatosan ősziekké változ­tassák, s ennek révén rendkívül hidegtürö új őszi Búzafajtákat nyerjenek A* fajtán belüli és fajták közötti keresztezést, az idegen beporzású növények pótbeporzását, az irányí­tott vetömagnemesítést, a burgo­nya nyári ültetését, a lucerna nyá­ri vetését, stb. sokhelyütt alkalmaz­zák a mezőgazdasági termelésben. Ezeknek a módszereknek az alkal­mazása jelentős terméstöbbletet eredményez. Az idegen beporzású növények pótbeporzását pl. évről évre sokmillió hektáron végzik el a Szovjetunióban. A pötbeporzás maximálisan húsz százalékkal emeli a termésátlagot, vetőmagjavitó ha­tása is van. Az aszályos déli te­rületeken a nyári vetésű lucerna állandóan bő szénatermést ad. (Hektáronként 30—50 mázsa.) Magtermése is nagyobb, mint a ta. vaszť vetésűé. Keresztezéssel és irányított neve­léssel számos új hasznos gabona-, ipari_ és takarmánynövény, zöldség, és gyümölcsfajtát nemesítettek ki. Nagy területen termelik ezeket az új fajtákat. Az ogyesszai 3, 12 és 16 őszi búzafajtákat, amelyek hektáronként 2—5 mázsa termés­többletet adnak, már több mint hatmillió hektáron vetik. Ma már nagy területen vetik a rozsdaálló őszi búzafajtát is. Von már szá­dorgóval szemben ellenálló nagy olajtartalmú napraforgó, nagy cu­kortartalmú és magas terméshoza­mú új cukorrépafajta, stb. Az áll atteny észtéiben is alkal­mazhatjuk az irányított átörökítés micsurini elveit Ezt bizonyítja az, hogy a Szovjetunióban viszonylag rövid idő alatt negyven kitűnő új mezőgazdasági állatfajtát tenyész­tettek ki. Ilyenek a világhírű kosz. tromai szarvasmarha, több nagy­hozamú szapora sertésfajta, az aszkáni merinő-julh, a kazah arha­romerinosz és finomgyapjas juhfaj­ták, melyek nagyszerűen alkalmaz, kodtak a helyi zord viszonyokhoz. Ezeket a fajtákat a szülőpárok céltudatos kiválogatásával, az utó­dok irányított nevelésével t u dontá­nyos tenyésztéssel alakították ki. A micsurini biológia a céltudatos fajtaelőállításon kívül elméletileg' megalapozta egyes, a haszonállatok életképességét és hozamát igen eredményesen javító módszerek' (fajták közti keresztezés, kevert­ondós megtermékenyítés, stb.) gya­korlati alkalmazását. A micsurini tanítás erejét szerin­tem legékesebben bizonyítják az akki i matizái ásban a zord éghajlatot tűrő új növényformák és fajták ki­nemesítésében elért eredmények, s megcáfolják azoknak a burzsoá tu­dósoknak áltudományos elmélete't, akik görcsösen kapaszkodnak régi ellentmondó dogmákba és azt akar­ják bizonyítani, hogy a szerves ter­mészet változhatatlan, hogy a nö. vények és állatok életfeltételeikből függetlenül örökítik át tulajdonsá­gaikat. Kertészet az Uraiban, Szibériá­ban és a Távol-Keleten Az líraiban, Szibériában és a Tá­vol-Keleten a zord éghajlat miatt egészen a forradalomig csak néhány lelkes műkedvelő kertészkedett. Ke­vés gyümölcsfajta volt itt. Ezek gyümölcse is gyenge minőségű és kicsi volt. Alig egydekás alma ter. mett ezeken a vidékeken. Ma Micsurin és követői munkás­sága nyomán a gyümölcskertészet északon is kilépett a kertészet ba­rátainak szűk köréből és az egész A ép ügye lett. A gyümölcsösök te­rülete az Uraiban, Szibériában és a Távol-Keleten a forradalom elől. ti háromszáz hektárról 25.000 hek­tárra, vagyis nyolcvanszorosára nőtt, a legközelebbi tíz évben pe­dig 100.000 hektárra bővül. Az uráli és szibériai kísérleti in­tézetek mintegy háromszáz új. vi. szonylag nagygyümölcsű, a hideget jól tűrő gyümölcsfa és bogyósgyü­mölcsfajtát állítottak elő. Az új­fajták közű 1 sok már meghonoso­dott a szovhoztermelésben. A síkeresen fejlődő északi gytt­/ »

Next

/
Oldalképek
Tartalom