Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-04 / 54. szám, csütörtök

I 1954. március 4. mwtl 3 Az áj törvények és a nemzeti bizottságokba való választások megszilárdítják népi demokratikus rendszerünket mának fölemelése. Módosítottuk . Bratislava város központi nemzeti bizottsága tagjainak számát is. El- ! töröltük a kerületi nemzeti bizottsá- \ gok tagjai számának felső határát. Mindezekkel a változtatásokkal a nemzeti bizottságoknak a néppel való még jobb és szorosabb kapcsolatát akarjuk elérni. Továbbá felemeltük a nemzeti bizottságok tanácstagjainak számát és páros számok helyett a tagok páratlan számát állapítottuk meg. Az állandó albizottságokról szóló újonnan megfogalmazott intézkedésekben hangsúlyoztuk a nemzeti bizottságok fő feladatát, ezeknek az állandó albizottságoknak közvetítésével bekapcsolni az állami igazgatásba a polgárok legszélesebb tömegeit és a nemzeti bizottságok munkájába minden egyes tagjukat. A nemzeti bizottságok tagjainak kötelességeire és jogaira vonatkozó hozzászólásokban leggyakrabban azt kifogásolták, hogy a törvényes rendelkezésekben a nemzeti bizottságok tagjainak csupán kötelességei foglaltatnak, jogaik nem. Ezért a kormány a törvénybe különleges határozatot vett be, amely magában foglalja a nemzeti bizottságok tagjainak legjelentősebb jogait, mégpedig a nemzeti bizottságokkal, az ügyosztályokkal és a nemzeti bizottságok vezetőségével és az állami igazgatás többi szerveivel szemben is a nemzeti bizottságok területén. Az eredeti törvényjavaslat intézkedése, amely a kormányt járási nemzeti bizottságok hatáskörével bíró városi nemzeti bizottságok alakítására hatalmazza fel, számos hozzászólásra és ezeknek a városi nemzeti bizottságoknak alakítására vonatkozó közvetlen követelmények érvényesítésére adott indítékot. Megfontolás után a kormány elhatározta, hogy a járási nemzeti bizottságok jogkörével bíró városi,nemzeti bizottságokat egyelőre csak kerületi városokban alakítsanak. A kormány nem tartja helyesnek, hogy az eddigi járásokból még további városokat is kizárjanak, mivel ennek kényszerű következménye lenne a munkások és parasztok szövetségének meggyengülése. A Magas-Tátra területének, mint országos jelentőségű fürdöközpjntna.k, különleges helyzetére való tekintettel a kormány elhatározta, hogy a Magas-Tátra területén városi nemzeti bizottságot alakít, amelyet közvetlen a Megbízottak Testületnek rendel alá. E járási nemzeti bizottság szervezésének és működésének módosítása és a MagasTátra területének körülhatárolása megmarad a Szlovák Nemzeti Tanács törvényes hatáskörében. A kormány fontolóra vette különleges módosítások lehetőségét Karlové Vary fürdővárosra nézve is. De Karlové Vary városa kerületi nemzeti bizottság székhelye és nem volná előnyös, ha Karlové Varyban a városi nemzeti bizottságot közvetlenül a kormány alá rendelnék. Nagyon gyakran követelték, hogy a közös helyi nemzeti bizottságok alakításánál néhány község részére A nemzeti bizottságok választásairól szóló törvény tartalma és jelentősége A nemzeti bizottságokba való választás végrehajtását a kormány az előterjesztett választási törvénytervezet alapján javasolja. A választási törvény tervezetét következetes demokratizmus jellemzi Ez elsősorban a választási jogra vonatkozik. A választási jpndszer az általános, egyenlő és közvetlen választójog elvéből indul ki, titkos szavazás alapján. A választójogot nem korlátozza semilyen feltétel és joga van választani minden egyes polgárnak, aki betöltötte 18. életévét, kivéve azokat a személyeket, akiket bírósági ítélettel megfosztottak polgári jogaiktól, vagy pedig bírósági ítélettel elmebetegségük miatt megfosztottak önrendelkezési joguktól. A jelölteket a Nemzeti Arcvonal javasolja az üzemekben, hivatalokban és falvakon tartott gyűléseken megtárgyalt javaslatok alapján. Nagy fontosságot kell tulajdonítani a jelöltek kiválasztásánál, hogy a nemzeti bizottságokba a legjobb dolgozók kerüljenek a gyárakból, az egységes földmüvesszövetkezetekből, a dolgozó parasztok és az értelmiség sorából. A választóknak lehetőséget kell adni, hogy a jelöltekkel már a választási kampány folyamán megismerkedjenek, véleményüket nyilvánítsák a jelölés iránt és a jelöltekkel megtárgyalják a nemzeti bizottság jövő tevékenységének valamennyi kérdését így biztosítják azt, hogy valóban a legjobb jelöltet válasszák ki. Ez a demokratikus eljárás a jelöltek kiválasztásánál lehetővé teszi a választók számára, hogy szabadon válasszanak ki jelöltet és hogy meggyőződésük alapján a titkos szavazásnál bizalmukat nyilvánítsák a kiválasztott jelölt iránt. A jelöltek lelkiismeretes kiválasztása ahhoz vezet, hogy a javasolt jelöltek a választások folyamán szavazattöbbséget nyerjenek és valóban körzetük valamennyi polgárának igazi képviselői lesznek. és a községek és városi körzetek területi változásainál kérjék ki az érdekelt községek vagy városi körzetek beleegyezését vagy legalább i állásfoglalását. Annak ellenére, hogy ez az alapelv egészen természetes, a sürü hozzászólásokra való tekintettel bevették a törvénybe. Ezzel biztosítva lesz, hogy ezt az alapelvet a gyakorlatban érvényesítik A nemzeti bizottságok tevékenységéről és feladatairól szóló határozatokkal kapcsolatos számos hozzászólásból a kormány szükségesnek ismerte el, hogy a nemzeti bizottságoknak a dolgozók egészségére fordított gondoskodására és a testnevelés és sport fejlesztésére, valamint a köztársaság védelmi képességeinek megszilárdítására vonatkozó feladatok számát kiegészítse. Azokba a feladatokba, amelyek kizárólag a nemzeti bizottság ülésének vannak fenntartva, belefoglaltak egy további jelentős feladatot, azon terület gazdasági fejlődési tervének jóváhagyását, amelyre az illetékes nemzeti bizottság hatásköre vonatkozik. A nemzeti bizottságokról szóló törvényekkel kapcsolatos némely hozzászólásoknak és indítványoknak a kormány nem tehet eleget. Itt például azokról a hozzászólásokról van szó amelyekben azt követelték, hogy a felsőbb hatalmi és végrehajtó szerveknek az a joga, hogy megváltoztathatják vagy megsemmisíthetik az alsóbbfokú szervek döntését, pontosan megszabott feltételekhez és határidőkhöz legyen kötve Aggodalmak merültek fel, hogy máskülönben ez a feljogosítás egyes esetekben a nemzeti bizottságok munkája stabilitásának vészé .vez tetésére és a népi demokratikus jogbiztonság megrendülésére vezethetne. Ezek a hozzászólások nem tartják tiszteletben megfelelő módon a demokratikus centralizmus alapelveit. A gyakorlatban elsősorban a törvénytelen intézkedések kiküszöbölésére kell ügyelnünk. A kormány nem tartotta lehetségesnek, hogy a magasabb szerveknek az ilyen intézkedések eltörlésére vonatkozó jogosultságát határidőhöz, vagy más feltételekhez kösse és utóvégre már a törvényből folyik a magasabb szerveknek az a kötelessége és felelőssége, hogy ne tűrjék a bizonytalanságot vagy a halogatásokat. ha egy alsóbbfokú szerv döntését meg kell semmisíteni. A nemzeti bizottságokról szóló törvényekre vonatkozó néhány további hozzászólás és indítvány azokra a részletekre vonatkozik, amelyeket nem lehet célszerűen közvetlenül törvény útján megoldani. Felhasználják őket az e törvényekre vonatkozó végrehajtó előírások előkészítésénél. Az országos vita teljesítette feladatát. Értékes indítványaival segített átdolgozni, megjavítani és kiegészíteni mindkét törvényjavaslat tot. Hozzájárult és hozzájárul a nemzeti bizottságok munkájának megjavításához. Jó eredményei sokat ígérő kezdetet jelentenek a választások előtti kampányban. A választókkal való szoros kapcsolat szempontjából nagy jelentőségű az az intézkedés, hogy a választásokat kis választási körzetek szerint tartják és hogy minden választási körzetben egy jelöltet választanak. A választási rendszer következetes demokratizmusa megnyilvánul a választóknak abban a jogában is, hogy bármikor visszahívhatják a nemzeti bizottságnak azt a tagját, aki visszaél bizalmukkal. Az új választási rendszer, amelyet a kormány a nemzetgyűlés elé terjeszt, népi demokratikus államunk erejéről és szilárdságáról tanúskodik. A kormány nem tartja szükségesnek, hogy az aktív vagy passzív választójogot bármilyen korlátozásnak vesse alá és meg van győződve arról, hogy a választások még jobban megszilárdítják a dolgozók egységét, még szorosabban tömörítik a Nemzeti Arcvonalba őket és hogy a dolgozók nem engedik, hogy a nemzeti bizottságokba befurakodjanak a népi demokratikus rendszer ellenségei, akik megzavarhatnák a nemzeti bizottság építő tevékenységét. Következetes, demokratikus választási rendszer törvényesítését kérjük abban az időben, amikor a kapitalista államokban a választójogot egyre jobban megnyirbálják és a dolgozók számára lehetetlenné teszik, hogy azokat a jelölteket válasszák, akik iránt bizalmuk van. Természetes, a burzsoáziának nem elegendő a választójog korlátozása sem és fokozott terrorral és elnyomással igyekszik megakadályozni azt, hogy a választásokban a nép igazi akarata megnyilvánulhasson. Erről az utóbbi időben meggyőződhettünk néhány tőkés államban, ahol a választások lefolyása egyenesen a demokrácia elemi alapelveinek kigúnyolása volt. Ezért nagyon [ furcsán hangzik, amikor a külföldi burzsoá reakció különféle képviselői Csehszlovákia számára szabad választásokat követelnek. Ne féljenek ezek az urak, Csehszlovákiában olyan szabad választások lesznek, amilyenek a burzsoá rendszer alatt soha sem voltak. A kapitalista országoktól eltérően, ahol a választásokat az amerikai monopolisták ügynökei irányították, minket nem fenyeget semilyen beavatkozás a választások lefolytatásában. Kívánnánk, hogy azok, akik oly meghatóan törődnek a szabad választásokkal hazánkban, saját hazájuk polgárai számára oly szabad választásokat és olyan választójogokat és demokratikus eljárást biztosítsanak a jelöltek kiválasztásában, mint amilyenben polgárainknak lesz részük. Ma, amikor a nemzetgyűlésben a demokrácia további elmélyítéséről és kifejlesztéséről tárgyalunk hazánkban, helyes visszaemlékezni arra, hogyan festettek a demokrácia és a nép demokratikus jogai a München előtti burzsoá köztársaságban, az úgynevezett Masaryk-féle demokrácia idején. Ismeretes, hogy a burzsoá Csehszlovákia képviselői, Masarykkal és Benešsel az élükön, nagyon sokat adtak „demokrata" hírnevükre és valóban minden alkalommal bizonygatták népünk és a világ közvéleménye előtt is, hogy rendíthetetlenül hűek a demokratikus eszményekhez. Azonban egészen más volt a helyzet a demokratikus eszményeknek a gyakorlatban való érvényesítésénél, mert a valóságban a dolgozók demokratikus jogai nagyon korlátozottak voltak. Már maga a választójog annyira megnyirbált volt, hogy a proletár választók jelentős részének nem volt lehetősége választani. A hirhedt agrárpárt, mint a finánctőke vezető pártja és az ö példája nyomán az összes többi burzsoá pártok, beleszámítva a szociáldemokrata pártot is, a körmönfont csalások és mesterkedések egész rendszerét dolgozták ki, hogy biztosítsák a választási sikert maguknak és a választók nagy részének lehetetlenné tegyék, hogy kifejezzék igazi akaratukat. Nem tartott sokáig és a fiatal Csehszlovák Köztársaság politikai pártjainak és azok kormánybeli, parlamenti és az önkormányzat szerveiben levő képviselőinek megvesztegethetősége, aljassága és a politikai élet posványsága utolérte a burzsoá parlamentarizmus klasszikus országait. A demokráciáról és a humanitásról szóló álszent frázisok nem leplezhették el azt a tényt, hogy a politikai élet a burzsoá Csehszlovákiában szennyes csalások és megvesztegetési afférek porondjává vált, amelyen a politikusok szennyes falkája egymás között dühödt konkurrenciás harcot vívott a nyereségtöbbletért és a szinekurákért. Ez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy bármikor közös hajtóvadászatot rendezzenek a kommunisták ellen, akik egyedül nevelték a dolgozó tömegeket politikai öntudatra. A burzsoá demokratikus rendszer minden erőfeszítése arra irányul, hogy a tömegeket passzivitásban tartsa, figyelmüket eltérítse a politikai és állami élet alapvető kérdéseiről, hogy e rendszer képviselői gazdag jutalmazásáért zavartalanul eleget tehessenek a különféle tőkés csoportok kívánalmainak és érdekeinek a nép és a nép életérdekei kárára. És amikor a butítás és a csalás eszközei felmondták a szolgálatot, a tömegek politikai aktivitásának elfojtására csendőrkarabélyokat és szuronyokat vonultattak fel. Az állami és hatalmi apparátus, amelyet az uralkodó burzsoázia a Masarykféle demokrácia hamis dicsfénye alatt épített ki, tökéletesen bürokratizált volt és a néptől elidegenített. A valóságban a csehszlovákiai burzsoá-demokratikus rendszert demokrataellenes szellem hatotta át és a gazdagok, a politikai kalandorok és üzérek számára jelentett demokráciát. Amikor a gazdasági világválság időszakában a forradalmi hullám nőtt és a munkások és parasztok tömegei kenyeret és munkát követeltek, a burzsoá politikusok szegre akasztották burzsoá-demokratikus eszményeik utolsó maradványait is és a fasiszta elnyomás módszereivel Igyekeztek megrendült uralmukat fenntartani. Csehszlovákia Kommunista Pártjára, a dolgozó nép egyetlen védelmezőjére jutott az a feladat, hogy szívós harcot vezessen a polgárok alkotmányosan biztosított demokratikus jogaiért és szabadságáért, és visszaverje a polgárok alapvető polgári jogai elleni aljas támadásokat. A dolgozók a Masaryk-féle demokrácia által nagyhangúan dicsért hivataloknál hiába kerestek védelmet a hazai és a külföldi tőkések önkénye és durva kizsákmányolási módszerei ellen. Csupán kigúnyolásban volt részük, kidobták őket munkájukból, kitették lakásaikból, megfosztották vagyonuktól és koldusokként nyomorúságos alamizsnáért kellett folyamodniok. A prágai proletárok számára Zenkl által kiadott kolduscédulák és a munkanélküliekre nyitott csendőrsortüz annak az álszent, áldemokráciának jelképévé váltak, amely a valóságban a dolgozók minden kezdeményezését elfojtotta és kiszolgáltatta őket a pénzoligarchia kizsákmányoló érdekeinek kénye-kedvére. Jellemző volt a csehszlovák burzsoázia állásfoglalása az úgynevezett községi önkormányzat dolgában. A Masaryk- és Benes-féle demokraták nem hittek a nép képviselőinek, csupán saját bürokratáiknak, a járási főnököknek és jegyzőknek és a gyakorlatban az önkormányzati szervek tevékenységét e bürokraták alá rendelték. A járási főnökök és jegyzők gondoskodtak arról, hogy a községi képviselőtestületek tevékenysége ne lépje túl megnyirbált hatáskörük kereteit, vagyis, hogy ne fejthessenek ki semilyen kezdeményező tevékenységet a dolgozók érdekében. A járási és területi képviselőtestületek engedelmességét a burzsoázia egyebeken kívül azza] biztosította, hogy a t a- . gok egyharmada, úgynevezett szakértőkből, vagyis a kapitalista rendszer megbízható híveiből állott. Azoknak a községeknek, amelyek nem voltak engedelmesek és főleg azoknak, ahol a kommunisták többséget vagy nagyobbszámú mandátumot nyertek, minden módon kellemetlenkedtek. Minden téren rosszabb viszonyok uralkodtak Szlovákiában, ahol a dolgozók demokratikus jogait és szabadságát még cinikusabban és könyörtelenebbüi elnyomták és elfojtották, ahol az államapparátus a nemzetiségi elnyomás eszköze volt és ahol a ssehszlovák burzsoázia semmiképpen sem szégyelte érvényben hagyni a félfeudális magyarországi rendszer számos népellenes törvényét és rendeletét. Ilyen volt

/ a burzsoá Csehszlovák Köztársaság demokráciájának és önkormányzatának igazi arculata. És a háború előtti utolsó években a burzsoá politikusok nyíltan a fasiszta diktatúra felállítására törekedtek és ezt a törekvésüket betetőzte az aljas müncheni árulás, amikor a parlament megkerülésével az alkotmány alapvető intézkedéseit megsértve, aláírták a kapitulációt és beleegyeztek Csehszlovákia feldarabolásába. A burzsoá politikusoknak nem sikerült a dolgozók széles tömegeit sem áldemokratikus frázisokkal megtéveszteniök, sem pedig eltéríteniök az igazi demokratikus rendszer felállításáért vívott harctól. A demokratizmus, mint az államrendszer elve, méiyen nemzeteink tudatában gyökerezik. A csehek és szlovákok történetét a társadalmi élet demokratikus elvekért való győzelemért folytatott hosszú évszázados harcok jellemzik. A husziták földjén Ján Amos Komenský, Karel Havliček Borovský, Ľudovít Štúr országában a demokratizmus gondolata élő gondolat és a nép világosan látja e gondolat létfontosságát szabadsága, hazája gazdasági és kulturális felvirágzása szempontjából. A burzsoáziának számolnia kellett népünk demokratikus ideológiájával és ezért demokratikus jelszavak alatt lépett fel. Azonban demokratikus jelszavakat hajtogatva demokrataellenes és népellenes politikát folytatott, míg végül szégyenteljesen lábbal tiporta a demokratikus jogok és szabadságjogok zászlaját. Csehszlovákia példája is megmutatta, hogy a kapitalista kizsákmányolás körülményei között nem lehet megvalósítani a nagy demokratikus elveket, amelyekért hazánkban a forradalmi demokraták egész sora harcolt. Nemzeteink demokratikus hagyományainak törvényes örököse a mi munkásosztályunk, \ amely a kommunista párttal az élén magasra emelte a demokrácia zászlaját és a dolgozó néppel szilárd szövetségben azt végső győzelemre vezeti. A választási kampány és feladataink A választási kampány gazdasági és kulturális felépítésünk aktuális kérdéseivel szoros kapcsolatban fog lefolyni. Elvárjuk, hogy hozzájárul a feladatok jobb teljesítéséhez az ipari termelés, a mezőgazdaság, a begyűjtés és a kultúra valamenynyi szakaszán. Nem lépünk a választók elé választási ígéretekkel. Gazdasági és kultúrális építésünk terve megvan és nyíltan megmondjuk dolgozóinknak: mennél jobban dolgozunk, minél több olyan üzemünk, egységes földmüvesszövetkezetűnk és parasztgazdaságunk lesz, amelyek teljesítik feladataikat, amelyek a gazdaságosság elvét követik és becsülettel teljesítik kötelességüket az állam iránt, és minél kevesebb olyan üzem és egységes földmüvesszövetkezet lesz, amelyek feladataikat nem teljesítik, annál gyorsabban emelkedik a dolgo zók életszínvonala, annál hathatósabban lehet leszállítani a kiskereskedelmi árakat, annál gyorsabban valósíthatjuk meg lakásépítésünk nagy programmját. A dolgozók kötelezettségvállalásai, hogy jobban fognak dolgozni és hathatósabban kiküszöbölik a hiányosságokat a gazdasági és kulturális építés különböző szakaszain, a legjobb és legértékesebb hozzájárulás a választási kampányhoz. A választási kampány során a nemzeti bizottságok is unkájuk megjavítására törekszenek. Bevált