Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-23 / 71. szám, kedd

2 öl SZÖ 1954. március 28. 1, Egy éve választottak meg Antonín Zápotocký elvtársat köztársasági elnökké Egy évvel ezelőtt, amikor egész dolgozó népünk mély tisztelettel adózott nemzeteink legnagyobb fia, Klement Gottwald emlékének, a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése a dicső múltú prágai Várban összeült, hogy megválassza az új elnököt. A dolgozó nép képviselői a Nemzeti Arcvonal egyetlen jelöltjét — bevált munkásforradalmárt, kiváló politikust, jó szervezőt, Csehszlovákia Kommunista Pártja társalapítóját — Antonín Zápotockýt választották meg az állam élére. Klement Gottwald koporsója fölött egész dolgozó népünk, a munkások, földművesek és az értelmiség nevében ígéretet tett bajtársa és munkatársa, Antonín Zápotocký, hogy nagy művét tovább visszük, hogy minden erőnkből harcolni fogunk a párt egységének elmélyítéséért, népi demokratikus rendszerünk megszilárdításáért, az új társadalmi rend, a szocializmus végleges győzelméért. Csehszlovákia Kommunista Pártja híven ehhez az örökséghez, legjobb harcosaink vezetésével szilárdította és szilárdítja ma is szervezési és eszmei egységét, törődik soraink tömörségével és vasfegyelmével. Az összes jóakaratú emberedet, akiknek hazánk önállósága és népének felvirágzása az érdeke, az Egységes Nemzeti Arcvonalba tömöríti. A gottwaldi politika következetes folytatása lesz, ahogyan erre Antonín Zápotocký köztársasági elnök elvtárs mutatott rá J. V. Sztálin és Klement Gottwald halálának első évfordulója alkalmával mondott beszédében, a nemzeti bizottságokba történő választások idei előkészítése is, amely fontos határkő lesz népi demokratikus rendszerünk fejlődésében. A kommunista párt és az egész Nemzeti Arcvonal tevékenységének ellenőrzése lesz ez, amely dolgozó népünk törhetetlen egységének politikai kifejezője. Antonín Zápotocký elvtárs a Nemzeti Arcvonal dolgozóinak brnói aktíváján mondott beszédében felhívta a dolgozók figyelmét arra, hogy népi demokratikus rendszerünk' nemcsak a szavazó jogra korlátozódik, de ebből az kötelesség ls folyik, hogy a választott szerveket állandóan ellenőrizni és bírálni kell, ha helytelenségek fordulnak elő, s főleg a. nemzeti bizottságokat kell támogatni és hathatósan együttműködni velük. Csak Így válhatnak valóra alkotmányunk szaval, hogy minden államhatalomnak igazi hordozója és forrása a nép, Antonín Zápotocký elvtárs állandóan buzdítja dolgozóinkat, hogy tántoríthatatlanul szilárdítsák a Szovjetunióval való szövetséget, hogy tanuljanak harcolni a szovjet emberektől, a szocialfemusért és a világbéke megőrzéséért. Bölcs szavai arra tanítanak bennünket, hogy kevesebbet beszéljünk a szovjet tapasztalatokról, de jobban ismerjük meg azokat és a gyarkorlatban használjuk ki a szocialista építésünkben. Dolgozóink úgy ismerik Zápotocký elvtársat, mint az életünkben levő összes hiányosságok ellen folytatott harcnak megalkuvást nem ismerő harcosát. Egyszerű szavakkal, munkás módra beszél a ma legfontosabb kérdéseiről, éles szemrehányásokat tud tenni a h^nyagsá. gért és a rosaz munkaviszonyért. Állandóan figyelmeztet arra, hogy a boldog élet nem magától hull az ölünkbe, hogy az új társadalmi rendnek kiépítése, amelyben a lehető legnagyobb mértékben kl lesz elégítve a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletel, nemcsak egyesektől függ, a kormánytól, vagy a Nemzetgyűléstől, hanem az összes becsületes csehek és szlovákok, az összes jóakaratú emberek tisztességes alkotómunkájától. Hogy a szocializmust csak munkakötelességeink becsületes és áldozatos teljesítésével valósithatjuk meg, A NÉPNEVELŐK SEGlTSfiGfiRE Mi az általános, egyenlő és közvetlen választójog A nemzeti bizottságok fejlődésé1 amely a választójog leplezett korlánek fö jellegzetessége a törvény tozását jelenti és főleg „a fehér A Megbízottak Testü

p@te jóváhagyta a bratislavai városi választási bizottságot 'A Megbízottak Testülete a nemzeti bizottságokba való választásokról szóló törvény 23. §-ának határozata alapján a Nemzeti Arcvonal kerületi akcióbizottságának javaslatára jóváhagyja a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság tanácsától kinevezett választási bizottságot a következő összetételben: • Elnök: František Cáp, nemzetgyűlési képviselő, alelnök: Stefan JuriöeJc, a Központi Nemzeti Bizottság tervblzottságának elnöke, titkár: dr. Martin Klempa. a Központi Nemzei Bizottság III. referátusának főnöke, tagok: Timotej Hlll, Szlovákia Kommunista Pártja városi bizottságának titkára, Bar- tolomej Urbanes, karmester és zeneszerző, Anton Gazárek, az EFSz tagja, karlová ve«l csoportvezető, Olga Madunlcká, a harmadik számú nyolcévea iskola ifjúsági csoportjának vezetője, MikuláS Huba, államdljás, a Nemzeti Színház prózai vezetője, Jozef Bednár, a Kerületi Nemzeti Bizottság pénzügyi előadója, a Szabadság Párt funkcionáriusa, Ján Sinai, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, az egészségügyi megbízotti 'hivatal tiszvlselőle, a Szlovák Megújhodás Pártjának funkcionáriusa, dr. Martin Bokor, a Központi Nemzeti Bizottság dolgozója, a CsSzBSz funkcionáriusa, Imrich Piatniea, a CsISz Központi Bizottságának dolgozója, Vladimír LuíeniC, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom dolgozója, A lónyabányai Magnezit-üzemek dolgozóinak örömteljes élete A lónyabányai Magnezít-tizemek közelében további család; házak épülnek. Még a mult évben gyors ütemiben építettek itt egy lakástömböt, amelyben ma 12 család lakik. Az üzem mellett megnyílt egy új Zdroj elárusítóhely is, amely nagy szolgálatokat tesz dolgozóinknak. Az 1953. sz&ptember 15-i kormány, nyilatkozat jelentős mértékben gyor. sltotta a lakásépítést, amely még az első félévben számo

a lakást biztosit a dolgozóknak, Az új laJkástömb épi. tésén dolgozók körében élénk szocialista miunkaveriseny folyik, amely lehetévé teszi, hogy a magias építészet dolgozói teljes két hónappá,] megrövidítsék a tervezett határidőt. Ha a lakásszerelési dolgozók betartják kötelezettségvállalásaikat, ez év május l.én további 12 lakásegygégét adnak át a Magnezit üzemek dolgozóinak. Az egyéni lakásépítés keretében az üzem alkalmazottal 15 családi ház építésére kaptak építőanyagot. Új energetikai mű t A zemianské-kostolany-l höerővillanyma legújabb energetikai müveink közé tartozik, amely Szlovákia Iparosítása keretében épült és amely villanyáramot termel üzemeink és háztartásaink részére. A dolgozók, akik lÉl ezt a nagy villanymüvet építették, nagy mértékben hozzájárultak a vil. lanyárammal való ellátás megjavít á sáhez. Az építkezésen ezekben a na. pokhan végziik az utolsó simításokat. Pályaválasztás előtt Néhány hónap múlva kikerülnek az iskolákból fiatal kádereink. A tanulók nagy része már választott magának pályát. Zselizen a nyolc éves magyar iskolában u fiúk és lányok dolgozatban írták meg, mik a terveik és milyen vonalon "akarna

k hozzájárulni szocialista építésünkhez. — Elhatároztam, hogy vasesztergályos . leszek — írta iskolai dolgozatában Dóka Károly. — Kiskoromtól gondolkodtam azon, hogy mi legyek, ha kikerülök az iskolából.' Nekem a vasesztergályos szakma tetszik. Mdlnár Sándor' autószerelő akar lenni. Leckéjében ö is fogadalmat tett, hogy jó fog dolgozni. De töb ben vannak ebben az osztályban, kik gépek kezelését akarják tanulni — Nekem a gépekhez van nagy kedvem — írja Molnár István — megtetszett nekem ez a pálya, mert mikor brigádon voltunk, láttam, hogy milyen hasznos munkát végeznek földeinken a traktorosok és a kombájnvezetlik. Juhász Magda azt írja, hogy zenetanárnő lesz. Már régen tanul zongorázni, sokat gyakorol, mert zeneakadémiára akar menni. Tóth Klára a tanítói pályát választotta. Varga Lenke gyárban szeretne dolgozni, ott ahol a ruhának[• való szövet készül Szalay Irén üzletben szeretne dolgozni, mint elárusító. — Jó és. szép árut akar kézbesíteni dolgozó népünknek. Kozma Sándor a pályaválasztásban nemcsak a maga érdekét látja. Azt írja: — Én elhatároztam, hogy rádiószerelőnek megyek. Sok rádiót szeretnék gyártani, hogy minden dolgozónak jusson belőle, hadd hallhassák a vidám műsorszámokat. Igy gondolkoznak gyermekeink a pályaválasztás kérdésében. Látszik, hogy ök már az új iskola neveltjei. A jövendőbeli foglalkozásukban nemcsak a maguk hasznát látják Meg vannak győződve arról, hogy eredményes munkájuk gyümölcse, népünk jóléte és megelégedése lesz. / D V szerint elsősorban az, hogy a polgárok következetesen ellenőrzik a nemzeti bizottságok működését. A nemzeti bizottságok tagjai mint a dolgozók küldöttel, közvetlenül a választóknak felelősek működésükért. Az igazi szocialista demokratizmus elve, amely nemzeti bizottságainkat ; ég közelebb viszi a szovjetekhez, a megszavazott alkotmánytörvényben, a nemzeti bizottságokba való választásról szóló intézkedésekben nyer kifejezést. A választásokat háromévenként általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással tartják meg. Mit- jelentenek ezek a fő választási elvek ? Az általános választójog azt jelenti, hogy minden polgárnak, aki a törvényben megszabott korhatárt elérte, tekintet nélkül arra, hogy milyen fajú, vagy nemzetiségű, nemű, vallású, képzettségű, milyen az anyagi helyzete, tartózkodásának ideje és szociális származása, joga van a választásokon részt venni. A választások általánossága főleg abban nyilvánul, hogy a nők választójoga egyenlő a férfiakéval és hogy a katonai személyeknek és a hadsereg tagjainak szintén van joguk választani. Ezzel szemben, a burzsoá államokban, melyek olyan előszeretettel nevezik magukat a demokrácia bölcsőjének, nincsenek igazi, általános és szabad választások. A kapitalista államok választási rendszere ugyan nagyhangon hirdeti az általános, közvetlen és egyenlő választójogot, de a valóságban sok korlátozást rejt magában, melyek alapján a látszólag demokratikus választági törvény üres frázissá válik. A korlátozások elsősorban a dolgozók és a lakosság minden haladószellemű és forradalmi rétege ellen Irányulnak. A lakosság bizonyos csoportjainak megkülönböztetése főleg faji" okokból történik. Az Amerikai Egyesült Államokban a legkülönbözőbb kifogások leple alatt, főként a négerektől vonják meg a választójogot. A választójog korlátozása, ha nőről van szó, szintén sérti a választás általánosságát, Franciaországban, például a nők csak a második világháború után kaptak választójogot és Svájcban még ma sem választhatnak. Mint érdekességet megemlítjük, hogy Európában Finnország volt az első, amely 1007ben bevezette a nők választójogát, Svédország 1008-ban, utána Dánia következett 1015-ben, Csupa kis északi állam. Csak amikor az Októberi Szocialista Forradalom meghozta a nők teljes egyenjogúságát, voltak kénytelenek a nagy államok ls elismerni a nök választójogát. A választójogot képzettség hiánya miatt is korlátozzák. Az USA-ban sokszor a bevándorlóktól azon ürüggyel vonják meg a választójogot, hogy nem tudnak angoffil, tehát nem ismerik az alkotmányt. A választójog általánosságának megsértése a tartózkodás időtartamától függő korlátozásokban is megnyilvánul. ^Angliában a választó, aki nem szerepel bizonyos időben a választók jegyzékén és nem teljesíti azt a feltéjtelt, hogy az adott választókörzetben már hoszszabb Ideje lakik, nem vehet részt a választásokban. 1050-ben Angliában, a választáshoz például nyolchónapi egyhelyben való tartózkodás volt szükséges. Az USA hét államában választási illetéket vezettek be, szegények" és a négerek ellen irányul. Választójoguk itt csak azoknak a személyeknek van, akik megfizetik egyenes adójukat. Louisiana államban megkívánják a választóktól a „polgári kötelességek" ismerését, amiről rendszerint a fasiszta Ku-Klux-Klanban szervezett legreakciósabb csoportok tagjai döntenek. Ezenkívül még számos technikai korlátozás létezik, mely még jobban csökkenti a választójoggal felruházott polgárok számát. A burzsoá államoknak ez a választási gyakorlata ravaszmódon sérti a választójog általánosságát. A választás további alapelve az egyenlő választójog. Ennek az elvnek jelentősége abban áll, hogy a választásokban minden szavazat egyforma értékű. Teljesen mindegy, hogy a választó tagja-e valamilyen politikai pártnak vagy nem, mindegy, hogy paraszt, hivatalnok, vagy munkás. A burzsoá választási rendszer ezzel szemben mindig kitalál valamilyen intézkedést, hogy a választójog egyenlősége alól kibújjon. A legnagyobb szerepe Itt az ú. n. választási geometriának van, amely lényegében a választási körzetek mesterséges és természetellenes felosztását jelenti olymódon, hogy az uralkodó osztály mindig több szavazatot kap. Igy, például a München előtti köztársadágban a választási törvény a választójog egyenlőségének elvét magába foglalta ugyan, de a valóságban minden kerületnek megvolt a meghatározott számú képviselője, függetlenül a szavazatok változó számától. Ez a gyakorlatban úgy festett, hogy az 19EB-ÖS választásokban az eperjesi kerületben egy képviselő megválasztásához 21,707 szavazatra volt szükség, ugyanakkor a szomszédos ungvári kerületben 34,443, vagyis a felével több szavazat kellett. Tehát az eperjesi kerület két szavazata az ungvári kerület 3 szavazatának felelt meg. Ilyen esetben természetesen nem lehet a választójog egyenlőségéről beszélni. Még szemléltetőbben mutathatunk rá a választójog egyenlőtlenségére néhány kapitalista állam választótörvényében. Ilyen például az 1951-es hírhedt franciaországi törvény a parlamenti választásokról, amely párhuzamos, de teljesen ellentétes választási rendszert alkalmaz egyldőben, a többségi és az aránylagos képviselet elve alapján, aszerint, hogy milyen mértékben és hol tételezhető fel a lakosság haladó szellemű rőtegének túlsúlya. Ennek következtében némely választókörzetben sok száz szavazat elvész, mint hogyha nem is szavaztak volna, A közvetlen választójog végül azt jelenti, hogy a választók közvetlenül szavaznak a jelöltre. Ezzel szemben, a nem közvetlen választásoknál először elektarokat választanak, az úgynevezett választók megválasztott, akik megválasztják a képviselőt. Franciaországban ilyen módon választják pl. a köztársasági tanácsot. Ezek a példák világosan bizonyítják, hogy a

z általános, egyenlő éa közvetlen választójogot — a kapitalista országokkal ellentétben — csak olyan államban lehet teljesen biztosítani, ahol az államhatalom igazi forrása a nép, ahol a nép akarata biztosítja annak a reális lehetőségét, hogy minden választó a legdemokratikusabb módon alkalmazhassa választójogát. Jelentés a központi választási bizottság gyűléséről Szombaton, március^ 20-án tartották ' laszthatatlanui ismertessék meg a vámeg a Szlovákiai Választási Bizottság elnökének részvételével a központi választási bizottság gyűlését. A központi választási bizottság jóváhagyta az eddigi előkészületeket és megtárgyalta a választási kampány legközelebbi feladatait, elsőisorban minden fokú választási bizottságok feladatait, amelyek az elkövetkező napokban kezdik meg tevékenységüket. A központi választási bizottság választási rendszerünk mélyen demokratikus alapelvei következetes megváló J sitásának érdekében azt ajánlotta a nemzeti bizottságoknak, hogy haválasztási bizottságok összes tagjaival a választási törvény határozatait és az egyes bizottságok feladatait Á központi választási bizottság a választások előtti összes előkészületek elmélyítésére és összhangba hozására előadói testületet szervezett. Egyidejűleg ajánlja a kerületi és járási választási bizottságoknak, hogy a járások és községek részére is szervezzenek előadói testületeket A központi választási bikottsáj? e: yidejfl. leg jóváhagyta a választások befeje-' zeséig terjedő Időszakra vonatkozó munka tervét. •