Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-23 / 71. szám, kedd

J964. március 23. uiszg PÁRTÉLET Tartsunk eleven kapcsolatot a pártalapszervezetekkel A párkányi járási pártkomferencia 'títlkári beszámolója megemeiítet­te, hogy a jelen időben legfonto­sabb feladatunk kiszélesíteni és el­mélyíteni a tagok ideológiai neve­lését. Ezzel hozzájárulunk a párt ideológiai egységének megerősíté­séhez, a kiálros burzsoá elméletek elleni harc eredményes folytatásá­hoz. Ha gyöngül az ideológiai mun­ka, megerősödnek a burzsoá ma­radványok. Nem szabad engednünk, hogy a gazdasági kérdéseket előny­ben részesítsék és a nevelés kér­dései háttérbe szoruljanak, mint ahogyan az eló'fordult több alap­sizervezetaél, így Bajtán, Köbölkú­ton, Kiskeszin és Ebeden, a párká­nyi CSD, a köbölkúti téglagyár és • párkányi Ruhaikereskedelmi-üzem pártszervezeteiben. Vezető kádere-­ink közül többen elhanyagolják a magántamulást, ideológiai téren el­maradnak, nem tudnaik megfelelni a követelményeknek és nem képe­seik a tömegek vezetésére és ne­velésére. A járási pártiroda az V. párt­tekolázási év kiértékelésénél meg­állapította, hogy a pártiskolázás színvonala lényegesen megjavult ugyan, de a tagok és jelöltek egy része még sem érte el a szükséges eszmei és politikai színvonalat. Egyes alapszervezeték, mint az ebedi, köbölkúti és bajtai nem gondosIkoAak eléggé a pártiskolá­zás megszervezéséről, nem értékel­ték ki rendszeresen a tanulást és nem szenteltek kellő figyelmet a propagandisták felkészültségének. Legeredményesebb volt a pártisko­lázás a szőgyéni, mocsi, nánai fa­lusi szervezeteknél, valamint a ná­nai állami birtok, a bélai gazda­sági iskola és a párkányi Kemé­nyítőgyár üzemi szervezeteinél, mi­vel ezefc rendszeresen kiértékelték az iskolázás menetét és gondoskod­tak arról, hogy a propagandisták jól felkészüljenek előadásaikra. A járási Tanácsadó és Tankör maga sem fordított kellő figyelmet ezen fontos iskolázásra. A pártiskolázás­ra beiratkozott hallgatóknak csak 75 százaléka látogatta rendszeresen a tanulóköröket. Ebből nyilvánva­ló, hogy az alapszervezetek nem fordítottak elég gondot az iskolázás ellenőrzésére. Megállapította a beszámoló azt is, hogy nem mindegyik alapszer­vezet tölti be vezetőszerepét. Több alapszervezet elszigetelődik a falu dolgozóitól, mint pl. a kiskeszi pártszervezet. Itt az a féladata lesz az újonnan megválasztott járási pártbizottságnak, hogy segítséget nyújtson a kiskeszi szervezetnek és helyreállhasson a helyi szerve­zet helyes kapcsolata a falu dol­gozóival. A beszámoló foglalkozott a bur­zaoá-nadonalizmus elleni harc fon­tosságával, mely ebben a járásban, ahol különböző nemzetiségű dolgozók éünek, különös jelentőségű. A magyar elvtársak közül még sokan vannak olyanok, akilk nem tudták teljesen leküzdeni e káros irányzat be­folyását. A hiba nagyrészt onnan ered, hogy eddig aránytalanul ke­vés magyar tagja volt a szerveze­teknek. Az előző éveikben nem szen­teltek kellő figyelmet a magyar nemzetiségű tagok felvételének. Ezen a téren az elmúlt évfoén je­lentős változás állott be, mivel a fejvett tagok kétharmad része ma. gyar nemzetiségű. A jövőben bát­rabban kell felvenni magyar nem­zetiségű dolgozókat a párt soraiba. Ez meg fogja erősíteni a pártszer­vezetek és a párton kívüli dolgozók kapcsolatát és a szervezetek biztos alapjává válnak a burzsoá-nacio­nalizmus elleni harcnak. A szociáldemokratizmus is meg­nyilvánul még a járásban, amely némely helyen a párthatározatok felületes és formális teljesítésében mutatkozik. Leléden, Barton és Kiskeszin a járási pártbizottság ha­tározatait nem dolgozták fel kellő időben és nem bízták meg az egyes tagokat a feladatok végrehajtásá­val. Nem készítik elő pontosan a taggyűléseket, nem állítják össze kollektiven az elnöki beszámolót s ezért aztán nem is alakulhat ki építő jellegű vita és a hozott ha tározatcxk neim tartalmaznak kon­krét feladatokat. A beszámolót követő vitában éle­sen bírálták a járási pártbizottság tevékenységét. Marcsa elvtárs bú­csi küldött rámutatott arra, hogy a járási insruktorok nem látogat­ják rendszeresen az alapszervezete' ket. . ' Klajník elvtárs, a Központi Bi­zottság megbízottja hozzászólásában a nemzeti bizottságok választásá­nak jelentőségére hívta fel a kon­ferencia figyelmét. Becsületes dol­gozókat kell a nemzeti bizottságok­ba választanunk, akik munkájukkal bebizonyították képességeiket. Ébe­ren ke-11 figyelnünk a burzsoá-na­ciomalizmus megnyilvánulásaira. Különösen ki kell emelni, hogy a párt mindig harcolt a nemzetisé­gek jogaiért és csak a pártnak kö­szönhetjük, hogy ez a kérdés meg­oldódott. Nekünk, magyar kommu­nistáknak ezt meg kell magyaráz­nunk a tömegeknek. A választás próba lesz a magyar kommunisták számára, mennyire tudják mozgó­sítani a magyar "dolgozó tömege­ket. Komoly hiánya ennek a kon­ferenciának, hogy keveset beszéltek az elvtársak terveikről. Ha nem je­löljük meg a feladatokat, hogyan fogunk gondoskodni azok megvaló­sításáról? A siker alapfeltétele az alapszervezetek megerősítése, a fel­sőbb szervekkel való szoros kap­csolata. A beszámolóból éppen az tűnik ki, hogy ez a kapcsolat nem kielégítő. Ügy a beszámolóból, mint a vitafelszólalásokból hiányzott az alapos önkritika is. A pártkonferencia küldöttei az­zal a szilárd elhatározással távoz­tak a kétnapos ülésezésről, hogy helyrehozzák a hibákat, szoros kap­csolatban az újonnan megválasz­tott járási pártbizottsággal új len­dülettel fognak hozzá a reájuk vá­ró feladatok teljesítéséhez. Perl Elemér Fordítsanak nagyobb gondot az egyénileg gazdálkodó parasztokra Jelentős sikerekről számolt be a füleki járási pártkonferencia. Az üzemek túlnyomó része túlteljesí­tette a tervet. A fülek! Béke-üzem párttagjai magukkal ragadták az üzem dolgozóit a munkában és az ötéves tervet augusztus 31-én tel­jesítették. Szép eredményeket ért el a bolgárom! kőbánya is, amely tervét 100 százalékon felül teljesí­tette. A szovjet módszerek alkal­mazásával megtakarítottak 400 Kčs-t. E szép eredményeket úgy tudtuk elérni, hogy a pártszerve­zet nagy súlyt helyezett a tagok ideológiai nevelésére és a szocia­lista munkaverseny kiszélesítésére. A párttagság ideológiai fejlődé­séhez nagyban hozzájárultak a jól megszervezett taggyűlések. A já­rási pártbizottság igyekezett jó In­struktorokat nevelni. Ilyen instruk­torok Havran és Sólymos! elvtársak, akiket a titkári beszámoló megdi­csért. Az alapszervezetek legtöbbje a taggyűléseket tervszerűen meg­tartja. Azonban egyes falusi párt­alapszervezetek tagsága lebecsülte a taggyűlések tervszerű megtartá­sának fontosságát. Ezzel lemarad­dás állott be a tagság ideológiai fejlődésében. így történt ez a sá­torost alapszervezetnél is, ahol Šte- fan Ondrejt megérdemelten ki kel­lett volna zárni a pártból. Mikor párttagságával össze nem egyeztet­hető cselekményeit leleplezték és a pártbizottság a taggyűlésen kizá­rását javasolta, a tagság egyrésze meilette foglalt állást. Ezek az elv­társak megfeledkeztek Lenin elv­társ szavairól, hogy „őrizzük pár­tunk tisztaságát, mint szemünk fényét". Azon pártalapszervezetek­nél, ahol a párttagság nem áll az idológiai tudás magaslatán, ott a reakció, az Osztályellenség jó ta. lajra talál. A vitafelszólalások so­rán beigazolódott az a tény, hogy ahol a kommunisták nem jártak elől jó példával, ott lemaradás ta­pasztalható. így van ez a z EFSz­a iiiíeki járásban éknél is. Míg egyes szövetkezetek, mint a sídi és a korláti a tervezett hektárhozamokat 5 q-val túllépték, addig több szövetkezetben nem ér­ték el a tervezett hektárhozamokat sem. Ügy a pártalapszervezetek, mint a járási pártvezetőség nem nyújtot­tak elég segítséget a tömegszerve­zeteknek. Sok kritika hangzott el a füleki Kovosmaltban fennálló hi­bákról, ahol a kollektív vezetés hiá­nya mutatkozik. A "Kovosmalt üze­mi pártszervezetének küldöttel an­nak ellenére, hogy elég sok építő kritikát kaptak, igyekeztek a fenn­álló hiányosságokat eltitkolni ós ob­jektív akadályok felhozásával ki­magyarázni. Ha a pártkonferenciát értékeljük megállapíthatjuk, hogy a titkári beszámoló sokat foglalko­zott a hiányosságokkal, de nem domborította ki eléggé az eredmé­nyeket. Ez aztán visszatükröződött a vitában is. Annak ellenére, hogy a járás földterüíetének 65 százalé­kán egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodnak, a beszámoló nem foglalkozott mélyebben az egyéni gazdálkodás kérdéseivel, sőt az EFSz-ek problémáit is csak futó­lag érintette. A vltafelszólalók is csak az üzemek problémáit érintet­ték. Ennek oka, hogy a küldöttek nagy része az üzemekben dolgozó kommunistákból tevődött össze. A járási pártvezetöségnek nagyobb gondot kell fordítania a kl.%, és kö. zépparasztok bevonására a pártba, mert ezen a téren nagy hiányossá­gok vannak. A járás pártszerveze­teiben csak 9 százalék párttag van az egyénileg dolgozó parasztok kö. zül. A füleki járásban a mezőgaz­daság terén a lemaradás okát eb-' ben kell keresnünk. A járási párt­bizottságnak m eg kell találnia a módot, hogy ezt a kérdést megold, ja. Helytelen, hogy a mezőgazdaság­ra vonatkozó párt. és kormányha­tározaijc&at csak kampányszerűen hajtják végre. Nagy Gábor elvtárs felszólalásában megjegyezte, hogy a párt- és kormányhatározatokat a nép minden esetben megelégedéssel fogadja, csak azok helyetelen vég­rehajtását kifogásolja, mivel egyes végrehajtószervek sok esetben bü­rokratikus módon valósítják meg azokat. A konferencia egyik legna­gyobb hiányossága volt, hogy a fel. szóialások egyáltalán nem érintet­ték a tavaszi munkálatok előkészü­leteit. Márpedig a füleki járásban a mezőgazdasági termelésnek nagy a szerepe. Fontosságát nem szabad le­becsülni. A beszámolók és a vita­felszólalók is keveiset foglaikoz. tak a választási előkészületekkel. A vltafelazólalásokból kii lehetett érezni, hogy a községekben még hiányosak az erre vonatkozó intézkedések. Sem a pártalapszervezetek, sem a tömeg­szervezetek nem készültek fel úgy erre a fontos akcióra, ahogy kellene. Márpedig a választási kampány ide­jén szükséges, hogy a pártalapszer­vezetek a tömegszervezetekkel kar­öltve szorosan együttműködjenek. Szükséges, hogy a pártalapszerve, zetek konkrét példákon mutassák meg a dolgozóknak hatalmas ered­ményeinket. A pártkonferencia azt mutatja, hogy a füleki járás kom­munistáinak az újonnan megválasz­tott járási vezetőséggel együtt leg­fontosabb 'feladata a párttagság ideológiai színvonalának emelése, új tagok szerzése az egyénileg dolgozó parasztok soraiból, a munkások és parasztok szövetségének szorosabbra fűzése a párt és a pártonkívüliek között, a legszorosabb kapcsolat megteremtése a tömegszervezetek felhasználásával. Fokozottabb mér­tékben kell foglalkoznia a választá­sok előkészítésével és a mezőgaz­daság fellendítésével. Csak ezen Irányelvek betartásával biztosíthat­ják mindazon határozatok végrehaj­tását, amelyeket a járási pártkon­ferencia hozott. Gőg László. A szovjet kormány jegyzéke Törökország" kormányához az agresszív török—pakisztáni egyezménnyel kapcsolatban Március 18-án V. A. Zorin, a Szovjetunió kUlügyminiszterhelyet tese a következő tartalmú jegyzéket nyújtotta át Tunaligil úrnak, a Tö­rök Köztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivőjének: „A Törökország és Pakisztán kö­zötti, a két ország általános, többek között katonai együttműködését is előirányzó egyezmény küszöbönálló megkötéséről szóló közös török-pa­kisztáni közlemény folyó év febru­ár 19-1 nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kor­mánya szükségesnek tartja kijelen­teni a Török Köztársaság kormányá­nak a, következőket: Amint a fenfemlített török-pakisz­táni közleményből, valamint mindkét ország állami személyiségeinek nyi­latkozatából kitűnik, a Törökország és Pakisztán között tervezett egyez­mény szükségképpen érinti a szom­szédos országok biztonságának ér­dekeit. A külföldi, egyebek között a sajtó közlése szerint ez az egyez­mény előirányozza Törökország és Pakisztán aktív katonai együttmür ködését és egy szélesebbkőrü kato­nai tömb megszervezése alapjainak megteremtését, Emellett különösen figyelemreméltó az a tény, hogy a török-pakisztáni egyezmény — amint ez a török külügyminiszternek folyó év februrár 24-én a török medzslisz ülésén elhangzott nyilatkozatából következik — előirányozza más or­szágok bevonását is e katonai tömb­be, ennek következtében nem alap­talanul értékelik az említett egyez­ményt úgy, mint egy középkeleti katonai tömb létrehozásának mag­vát. Minthogy Törökországot, akár­csak Pakisztánt, mint ismeretes, semmiféle támadás nem fenyegeti, ez az egyezmény nem tekinthető vé­delmi jellegűnek. Ellenkezőleg, amint az Törökország és Pakisztán állami személyiségeinek megnyilvá­nulásaiból látható, az egyezmény előkészítése szorosan összefügg az atlanti tömb katonai terveivel és számos ország biztonságának kérdé­sét érinti, különösen Közel- és Kö­zép-Kelet, valamint Délkelet-Ázsia térségében. A szovjet kormány 1951. novem­ber 24-én és 1952. január 28-án Tö­rökország kormányához intézett jegyzékében rámutatott arra, hogy a Közel, ég Közép-Kelet térségében tömbök létrehozására Irányuló kí­sérletnek célja az, hogy a Közel, és Közép-Kelet országalt a támadó Atlanti Szövetség fegyveres erőinek felvonulási területévé tegyék. Pon­tosan azt a célt szolgálták, az úgy­nevezett „közeikeleti parancsnokság" megalakításának tervel, valamint az Egyesült Államok, Anglia és Török­ország más, arra irányuló kísérletei, hogy bármilyen ürüggyel biztosítsák külföldi fegyveres erők tartózkodá­sát a közel- és középkeleti orszá­gokban és kiszélesítsék ott a kül­földi katonai támaszpontok hálóza­tát az illető országok nemzeti érde­keinek és biztonságának rovására. Figyelemreméltó az a tény, hogy a török kormánynak a közel- és kö­zépkeleti és delkeletázsiai katonai tömb létrehozását célzó mostani cse­lekedeteire olyan időben kerül sor, amikor a Szovjetunió és számos más állam is intézkedéseket tesz a nem­zetközi feszültség enyhítésére és az államok közötti viszony javítására. Magától értetődő, hogy a török kor­mány intézkedései szükségképpen ki­élezik a helyzetet a Közel- és Kö­zép-Keleten, valamint a Délkelet­Ázsiában és közvetlenül érintik a Szovjetunió biztonságát. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a Török Köztársaság kormányának figyelmét arra, hogy az ilyesféle politika szükségszerűen káros hatással van a szovjet-török viszonyra. Ha a török kormány így cselekszik, vállalnia kell a felelőssé­get az ilyen helyzet következményei­ért". , Tunaligü úr megígérte, hogy az említett jegyzéket eljuttatja a török kormányhoz. A Szovjetunió hollandiai nagykövete tiltakozott a Hollandiában létesítendő amerikai légitámaszpontok ellen Sz. P. Kirszanov, a Szovjetunió hollandiai nagykövete, március 18-án felkereste Luns holland külügymi­nisztert, s a szovjet kormány meg­bízásából a következő nyilatkozatot tette: „A holland sajtó az utóbbi időben közölte Staf úr, holland hadügyi. é s haditengerészeti miniszter nyilatko­zatát, amelyekből kitűnik, hogy a holland kormány beleegyezett ameri­kai légitámaszpontok létesítésébe és abba, hogy amerikai légierők állo­másozzanak Hollandia területén. Teljesen nyilvánvaló, hogy ameri­kai fegyveres erők állomásozásának Hollandia területén, békeidőben sem­rm köze sincs az ország védelméhez, mert ismeretes, hogy Hollandiát nem fenyegeti semmiféle támadás. Jelenleg, amikor erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi f eszű'ts ég eny­hítésére és a béke megszilárdítására, még kevésbbé lehet indokoltnak tar­tani a holland kormány efféie cse­lekményét. A szovjet kormány, nagy jelentő­séget tu'ajdonítva a béke megerősí­tésének és az európai kollektív biz­tonság megteremtésének, szükséí es­nek tartja, hogy felhívja a holland kormány figyelmét arra, ho'gy hadi­támaszpontok rendelkezésre bocsátása idegen áľ amok részére és idegen csa­patok állomásozása Ho'landia terü­letén egyáltalán nem segítheti e'ő a nemzetközi helyzet és az országok közötti kapcsolatok javulását."­Luns úr kijelentette, hogy a hol­land kormány megvizsgálja a szovjet kormány nyilatkozatát és választ ad rá A Tuniszi Kommunista Párt nyilatkozata A „L'Humanité" jelentése szerint a Tuniszi Kommunista Párt nyilat­kozatot bocsátott ki a tuniszi diákok március 15-i tüntetésével kapcsol It­ban, amelynek során három embert megöltek, sokat megsebesítettek és számos tüntetőt letartóztattak. Ezek a komoly „események •— hang­zik a nyilatkozat"^ azt mutatják, hr.gy az álreformok semmit sem vál­toztattak a helyzeten, ezek az álre­formok csupán a tuniszi nép félre­vezetése céljából tett mesterkedések. Az imperialisták azért gyilkolnak tu­nisziakat, hogy megfélemlítsék a nemzeti mozgalom részvevőit. A Szakszervezeti Világszövetség Bécsben ül össze A szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága március 23-án ül össze Bécsben —• jelenti a Szak­szervezeti Világszövetség titkár­sága. A végrehajtó bizottság ülésének napirendjén szerepel a nemzetközi helyzetről és a III. szakszervezeti világkongresszusán hozott határoza­tok végrehajtásáról szóló beszámoló, amelyet Louis Saillant főtitkár tart majd; beszámoló a szakszervezeti jo­gok alapvető elveinek elismeréséért és védelméért folytatott harcról, je-; lentés r954 május 1. előkészítéséről, valamint a Szakszervezeti Világszö­vetség nemzetközi szakmai szövet-^ ségeinek tevékenységéről és fel ad a j ítairól. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom