Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-17 / 41. szám, szerda

y 1954. február 14. W! 17 A négy nagyhatalom küMigyminisitereinei berlini értekezlete \ Hétfőn, február 15-én a Szovjetunió németországi főbiztosainak székhelyén a négy nagyhatalom külügyminiszterei J. Dulles elnök-lésével hosszabb ülést tartottak. A miniszterek folytatták a „német kéirdés és az európai biztonság biztosításának feladatai" ctonü második napirendi pont megtárgyalását. Amint ismeretes, a szovjet küldöttség a német kérdéssel kapcsolatos második napirendi pont megtárgyalásánál több javaslatot nýujtott be, amelyeknek célja Németország demokratikus és békés alapokon való egyesítése és a német békeszerződés megkötése. Franciaország, Anglia és az USA külügyminiszterei azonban nem terjesztették' elő a német béke • szerződésre tett saját javaslatukat és a német kérdésről-' szóló konkrét szovjet javaslatok megtárgyalását ©Utasították. Ezért a szovjet küldöttség abból kiindulva, hogy olyan helyzet kelet kezett, aimikor el kell hatápozni, hogy mi a teendő addig az deig, míg nem jön létre Németországgal a békeszerződés, előterjesztette javas. ' latait azokra . az intézkedésekre, amelyeket a német békeszerződés megkötése előtt keil megvalósítani, valamint javaslatot terjesztett elö az európai kollektív biztonság rendsze rének kiépítésére szolgáié intézkedésekről. A február 10-i ülésen a szovjet küldöttség a miniszterek értekez. letére javaslatot terjesztett elő „az európai biztonság biztosítására" é

s a „az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés" fö el. veire vonatkozóan. A február 15-i ülésen folytatták az említett szovjet javaslatok megtárgyalását. Elsőnek G. Bidault szóialt fel. Be. szédében megkísérelte, hogy mesterséges ürügyeket keressen azon szovjet javaslatok elutasítására, amelyeknek célja a kollektív biztonság gyakorlati megvalósítása az európai országok számára, tekintet nélkül társadalmi berendezésük különbözőEzenkívül rámutatott, hogy homá. lyos marad az a kérdés, hogyan egyeztethető ösisze a szovjet javaslat megvalósítása azzal, hogy Európában vannak olyan államok, amelyek semleges külpolitikáit folytatnak és olyan államok, amelyekkei a Szovjetunió nem tart fenn normális diplomáciai kapcsolatot. Bidaiui't továbbá azt állította, hogy a szovjet javaslat állítólag „Európa az európaiaké" jelszó megvalósítását jelentené ég állítólag Európának a világ többi országáltól való elszigetelődésére vezetne. Hogy a megtárgyalt kérdést még bonyolultabbá tegye, ^Bidault kijelentette, hogy maga az „Európa" ter. •mínus kétértelmű.' Ezt a „kétértelműséget" Bidault abban látta, hogy néhány európai országnak, például Franciaországnak, Angliának és a Szovjetuniónak érdekei túl mennek Európa határain. Bidault nézete szerint az európai országok kollektív biztonsága gondolatának megvalósítását akadályozza az a tény, amint Bidault szószerjnt mondotta, hogy „Európa most két részre van osztva, két táborra különül el. Bidault emel. lett figyelmen kívül hagyta azt az általánosan ismert tényt, hogy Euró. pa kettészakítottsága a nyugati hatalmak politikájának következménye, amelynek célja, hogy megalakítsa a nyugateurópaa államok katonai tömörülését és ezt a tömörülést a Szovjetunió és a népi demokratikus országokkal szembeállítsa. Bidault ezután több megjegyzést tett, amelyek lényegükben semmi mást nem mondottak, mint hogy ál. Utólag Kelet-Európában kialakult az . úgynevezett „keleti-tömb" jóllehet, ismeretes, hogy a keleteurópai népi demokratikus országok és a Szovjetunió közötti kapcsolatok egyenjogú, ságon és kölcsönös tiszteleten alapulnak, hogy ezek az országok nem tartoznak semilyen csoportosulásba és hogy békében és biztonságban barátságban akarnak élni a világ összes nemzeteivel. Az európai biztonság biztosítására tett szovjet javaslatról Bidault kijelentette, hogy szerinte „tartóssá teszi" Németország kettészakított, ságát Továbbá azt kérdezte, hogyan értelmezendő az „európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés" szovjet javaslat 7. cikkelye, amely szerint a szerződésben részes államok kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt semilyen koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semilyen egyezményt, amelynek célja ellentétben állana az európai kollektív biztonságról szóló szerződés céljaival. Bi. dault azt állította, hogy e cikk szövege homályos és megkérdezte, vájjon a szovjet küldöttség az északatlant; szerződést összeegyeztethetőnek tartja-e „az európai kollektív biztonságáról szóló összeurópai szerződésre" tett szovjet javaslattal. Bidault azt állította, hogy Franciaország részvétele ezekben a szövetségekben összeegyeztethetetlen a francia-szovjet szerződésnek kötele, zettségeivel és hogy ezek a szövetségek biztosítják az európai biztonságot. Bidault után A. Eden szólalt fel. Emlékeztetett V. M. Molotov február 14-i nyilatkozatára, amelyben megcáfolta azt az állítást, hogy ,,az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződésre'' tett szovjet javaslatot- az északatlanti tömb felszámolása előzetes feltételének tartja. Eden kijelentette, nem érti, hogy ezt a nyilatkozatot hogyan kell összhangba hozni az említett javaslat 7. cikkelyével. Hivatkozva arra, hogy a szovjet javaslat nem állapítja meg, hogy az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés részvevői között legyenek az USA és Kana. da, Eden azt állította, hogy e javaslat célja a nyugati „védelmi" rendszer felszámolása. Emellett a Szovjetunió Kelet-Európában fenn akarja tartan; „a szovjet biztonsági rendszert", folytatta Eden. Amikor ilyen módon ferde megvilágításba állította a szovjet javaslat valódi céljait, Eden újból megismételte, hogy az angol kormány kész meghosszabbítani az angolszovjet szerződés érvényességét. Megkísérelte tehát az értekezletet meggyőzni arról, hogy egyrészt lehetséges elősegíteni a nyugati államok katonai csoportosulásának megteremtését a remilitarizált NyugatNémetország részvételével, amely a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányul és másrészt lehetséges ezt összhangba hozni a német agresszió felújítása ellen irányuló angol-szovjet szerződésből származó kötelezettségek teljesítésével. Eden nem nyilatkozott arról a kérdésről, hogy Anglia hogyan teljesíthetné szövetségesi kötelezettségeit, ha egyben támogatja a remilitarizált Nyugat-Németország terveit. Elismerte, hogy a Szovjetuniónak megvannak az okai, hogy felvesse saját biztonságának kérdését, és hogy ezt a kérdést nean lehet figyelmen kívül hagyni. Emellett azonban kitartott azson állítás mellett, hogy aiz északatlamti tönnb, „az európai védelmi közösség" az angol-szovjet szerződéssel egyidejűleg biztosítja valamennyi ország biztonságát. Ezután V. M. Molotov emelkedett szólásra. ,,Az európai biztonság biztosításáról" szóló szovjet javaslattal, valamint az „európai kollektív biztonságról sízóló összeurópai szerződés'' tervezetéhez való hozzászólásokkal foglalkozott. „Az európai biztonság biztosításáról" szóló javaslatban — mondotta V. M. Molotov — a szovjet kormány azt ajánlja, hogy a négy nagyhatalom kormánya kötelezze magát a német kérdés kielégítő megoldására irányuló törekvésre, összhangban az európai béke megőrzésének elveivel. V. M. Molotov emlékeztetett arra, hogy a február 10-i ülésen Dulles e javaslat első cikkelyéről megjegyezte, hogy azlt jaivasolja benne, hogy a négy nagyhatalom kormányai törekvéseiket a német kérdés kielégítő megoldására irányítsák és hogy az USA küldöttsége ezzel egyetért. A szovjet küldöttség — mondotta V. M. Molotov — Dulles úrnak ezt a megjegyzését megelégedéssel fogadja. Molotov ezután áttért Bidault. nak és Edennek februői 1.5-i beszédére és megállapítotté logy hoz zászólásaik a szovjet úildöttség számára nagyon érdekesek, jóllehet, kívánatos volna liogy az angol küldöttség részletes választ adjon a szovjet javaslatokra. V. M. Molotov emlékeztetett arra, hogy „az európai biztonság biztosításáról" szóló javaslat három cikkelyből áll. Az USA küldöttsége az első cikkelyt elfogadta. Ami a szovjet javaslat második cikkelyét illeti, amelyben a f négy nagyhatalom megszálló csapatainak Németországból való visszavonásáról van sző, ez a cikkely ellenvetéseket idézett elö, főleg a francia küldöttség résizéröl. E kérdéssel kapcsolatban V. M. Molotov rámutatott, hogy a megszálló csapatok visszavonása Németországból kölcsönösen megegyezett feltételek alapján, nézete szerint elfogadható volna a négy hatalom mindegyike számára éis a német népre nézve könnyítést jelentene, amelyet azonnal megéreznek. Bidaultnak, ahhoz a megjegyzéséhez, hogy a megszálló csapatoknak Németországból való visszahívására tett szovjet javaslat alapján állítólag egyidejűleg négyoldalú ellenőrzést kellene felállítani, valamint felújítani a szövetséges ellenőrző tanácsot, V. M. Molotov azt mondotta, hogy ez egyszerűen félreértés. Készek vagyunk. elállni a négy hatalom képviselőiből álló ellenőrző csoport megalakítására tett javaslatunktól, ha ez a javaslat elfogadhatatlan Legyen Nyugat-Németországnak saját ellenőrzése és Kelet-Németországnak szintén saját ellenőrzése. Talán azt is javasolni fogják, hogy tekintsünk el az ellenőrző szervtől mind Nyugat-, mind KeletNémetországban. Tárgyaljunk csak erről is! Szeretnénk, ha ebben a kérdésben konkrét javaslatokat terjesztenének elő. A Szovjetunió azonban határozottan. minden esetben ellene van minden olyasmi felállításának, ami hasonlítana az ellenőrző tanácshoz. V. M. Molotov továbbá foglalkozott az „európai biztonság biztositásáról" szóló szovjet javaslat harmadik cikkelyével, amely megállapítja, hogy Németország felfegyverzetlen maradna, amennyiben a négy nagyhatalom nem egyezik meg a békeszerződésben, hogy biztosítsa legalábbis egy bizonyos legközelebbi időre a semlegesítést és hogy kössenek kollektív biztonsági szerződést az európai államok között. Itt szeretnénk feltenni a kérdést — mondotta V. M» Molotov: miért lehet szövetség az amerikai államok között és miért nem létezhet szövetség az összes európai államok között? Az amerikai államok közötti szövetség állítólag nem ellenkezik az ENSz - alapokmányainajk elveivel, míg az európai államok közötti szövetség állítólag ellenkezik az alapokmány elveivel. Bidaultnak ahhoz a megjegyzéséhez, hogy Európában vannak olyan államok, amelyek nem tartanak fenn diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és olyan államok, amelyek a semlegesség politikáját hirdették és hogy ezen államok helyzete a javasolt összeurópai szerződésben nem világos, — azt mondotta Molotov — ezeket a kérdéseket pontosan lehetne körvonalazni utólagosan a négy hatalom által elfogadható alapokon. V. M. Molotov továbbá rámutatott, hogy az értekezleten bírálták az összeurópai szerződésre tett szovjet javaslat 9. cikkelyét, amely arról szól, hogy az USA kormányát felhívják, hogy a szerződés alapján alakult szervekbe küldje ki képviselőit, mint megfigyelőket- Ez a cikkely talán másként, is megfogalmazható — mondotta Molotov — talán másképp iá lehet meghatározni az USA különleges helyzetét, vagy a szóban forgó cikkelyt egyáltalán 'őrölni lehetne. Készek vagyunk fáirgyalni azokról a javaslatokról, amelyek mindenkinek megfelelnének Célszerű volna, hia az adott esetben nem szorlfjkoznánk csupán ennek a cikkely, nek bírálatára é

s ha konstruktív javaslatokat terjesztenénk elő. V. M. Molotov kijelentette, hogy Edennek Kanadáró szóló megjegyzése nem teljeser /ilágos, Kanada, amilnt ismeretes, nem tartozik az amerikai t amok közti szövetségbe. Nyilvánvalóan azonban lehetségesnek tartható, hogy az európai államok közti szövetségbe tartozzék. Megtárgyaljuk ezt a javaslatot is, jóllehet a szovjet küldöttség számára egy kissé váratlan. j Bidaultnak aiMioz a megjegyzésé, hez, hogy a világon két tábor létezik, — mondotta V. M. Molotov —- ez olyan tény, amelyet nehéz volna el nem ismerni. Létezik az országoknak egy csoportja, amelyeiknek egyforma társadalmi rendszerük és tervgazdaságuk van ós az országok egy másik csoportja, amelyekben más a társadalmi rendszer és amelyekben a régi' gazdasági rendszer áll fenn. Ez a helyzet a XX. század közepén és nézetem szerint nincsenek olyan erők, amelyek ezt megváltoztathatnák és visszatéríthetnének ben. nünket akárcsak a XIX. századba is, amikor ilyen helyzet még nem állott fenn. Válaszul arra a megjegyzésre, hogy állítólag fennáll a „keleti tömb" V. M. Molotov óva intett e kérdéssel szemben való elfogult áilásfoglaiás| tói. Ha jó kapcsolatok állanak fenn olyan országok között, mint a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia és más országok — fnondotta Molotov — ebben nincs semmi rossz sem, mert ezek a kapcsolatok elsősorban azon a törekvésen épültök ki, hogy megvédelmezzék a békét, normális módon oldják meg az államok közötti ellen, téteket és elhárítsák az új háború veszélyét. Az ilyen kapcsolatok fennállásától senki sincs veszélyeztetve. Az ezen államok között fennálló szö vetséges szerződések, vagy az új né met agresszió lehetőlsége ellen, vág\ pedig Japán új agressziójának lehetősége ellen irányulnak. Ez azt je. jeleníti, hogy a keleti országok közötti jó kapcsolatok nem törekszenek semmi más célra, mint a béke megőrzésére és a normális politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok fejlesztésére mindezen államok között éppúgy, mint aiz összets többi államok között is. Ez az egyedüli helyes elve az államok normális egymás mellett élésének, tehát a különböző társadalmi rendszerű államokénak is. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy mindezekre az európai és nemcsak európai országokra a béke megőrzése kérdésében ne tekintsünk úgy. mint két táborra, hanem mint egy táborra. Ha két tábor áll fenn az államok társadalmi berendezése tekintetében, a béke megőrzésének kérdésében mindnyájunknak az egy tábor elve mellett kell állást foglalnunk. Éppen ez az elv szolgál alapul „a kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződésre." Javasoljuk tehát a kollektív biztonságra vonatkozó szerződést, az összes európai álllamok között, amelyek részt akarnak benne venni, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Javaslatunknak ez a kiinduló pontja. Bidault úr választ kér arra a kérdésre, hogy ki ellen irányul „a kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés" folytatta Molotov. Bidault úr azt mondotta, hogy ez a szerződés az északatlanti szerződés ellen irányul, ugyanezt mondotta Eden úr is. Meg kell mondanom, hogy a kérdésnek ebben az értelmezésében tájékozatlanság nyilvánul meg, amelyet a sajtószervek egész sora terjeszt, és hogy ez az értelmezés nem felel meg a dolgok való állásának. Egyenesen válaszolok Bidault úrnak arra a kérdésére, hogy ki ellen irányul az „összeurópai szerződés". Ez az „európai védelmi közösség" alternatívája, mivel az „európai védelmi közösségről" szóló égye-mény a német militarizmus felújítására irányul. Mi azonban a német militarizmus felújítása ellen vagyunk és úgy véljük, hogy Franciaországnak, Angliának és az USA-nak is érdeke, hogy ne engedje a német militarizmus újjáélesztését. Arra, hogy „az összeurópai szerződés" az északatlanti egyezmény ellen írányul-e, V. M. Molotov azt mondotta, hogy konkréten meg kell állapítani, hol és miben és milyen fajtájú szerződés ellen Irányul az „összeurópai szerződés" és ezt a kérdést át kell tanulmányozni. Ez a szerződés amint már mondottuk, az „európai védelmi közösség" alternatívája Azt mondották nekünk, hogy az ,-,európai védelmi közösségbe" azért lépnek, mert nem létezik más alternatíva. Válaszunk erre: Ilyein alternatíva létezik és mi felhívjuk önöket, hogy szenteljenek figyelmet az „európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződésre" tett javaslatnak. Ez a szerződés megfelel nemcsak az államok érdekeinek, amelyek velünk tartottak azelőtt is a háború alatt, hanem megfelel a német nép érdekeinek is, mert* nem halasztja el Németországnak az összeurópai biztonsági rendszerbe való bekapcsolása kérdésének megoldását, hanem lehetővé teszi, hogy Németország mindkét része azonnal beléphessen ebbe az összeurópai szőve te égbe. ' Sürgős intézkedéseket teszünk arra, hogy hogy megkössék a német békeszerződést, hogy Németország egységes legyen és azután az egyesített Németországnak lehetősége nyíljék részt venni egyenjogú tagként ebben az egyezményben. Több bíráló megjegyzés hangzott itt el az összeurópai szerződésről szóló szovjet javaslat 9., 7. és 10. cikkelyeivel kapcsolatban. Ha szükséges, készek vagyunk ezeket és a javaslat más cikkelyeit, valamint a módosító javaslatokat megtárgyalni, íjogy ezek a cikkelyek a négy nagyhatalom közös szempontjainak megfelelő álláspontot fejezzenek ki. V. M. Molotov indokolatlannak minősítette azt a megjegyzést, hogy az „összeurópai szerződés" állítólag azt okozhatja, hogy az egyik állam •''súlyba kerül a másik állam fet az európai rendszerben. Ha ilyen aggodalmak állanak -'enn — mondotta V. M. Molotov — készek vagyunk megtárgyalni az arról szóló javaslatokat, hogyan akadályozzuk meg azt, hogy az egyik európai állam túlsúlyba kerüljön a másik felett. Bidault azon megjegyzésével kapcsolatban, hogy Franciaország politikája mindig a kollektív biztonság gondolatának támogatására irányul, V. M. Molotov azt mondotta: ha ez így van, miért le érvényesítse a francia kormány ezt az eh'et az adott esetben is, amikor bizonyos konkrét javaslatokat nyújtottak be az európai kollektív 'biztonság gondolatának megvalósítására ? Éppen Franciaország részéről várhatnánk különös rokonszenvet e javaslat iránt. Ha Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányai számára az európai kollektív biztonság biztosítására tett javaslatunk nem kielégítő, — mondotta V. M. Molotov — kérünk más javallatot e gondolat megvalósítására, Fontos volna, megegyezni abban, hogy közülünk most senki sem veti el az európai kollektív biztonság gondolatát. Ha mindnyájan e gondolat mellett vagyunk — mondotta végezetül V. M. Molotov -— akkor továbbra már csak annak a konkrét megfogalmazása marad, hogyan lehetne ezt összhangba hozni kívánságainkkal és hogyan elégíthetne ki mindnyájunkat. V. M. Molotov után Dulles szólalt fel. Molotovnak arra a kon-' krét kérdésére — vájjon az USA az európai biztonság gondolata mellett, vagy ellen van.e, kitért a világos válaszadás elől. Kijelentette, hogyha véget akarnak vetni Európa kettészakítottságának, meg kelj szüntetni Németország feldaraboltságát. Azt állította, hogy e feladat megoldásához vezető utat a német kérdésről szóló Eden-terv mutatja, jóllehet, amint arra a vita folyamán a szovjet küldöttség rámutatott, e terv célja a valóságban az, hogy Németország kettészakítottságát tartóssá tegye és Nyugat-Németországot remilitarizál ja. Az üljés végén a miniszterek megtárgyalták további munkájuk napirendjét. V M. Molotov megkérdezte, hogy az osztrák küldöttség kapott-e teljhatalmat az oszt rák kérdésről szóló szovjet javaslat megválaszolására. Eden javasolta, hogy a következő ülésen tovább tárgyalják az osztrák kérdést, amennyiben az osztrák küldöttség ezt a teljhatalmat már megkapta. Ellenkező esetben a német kérdésről fognak tárgyalni. E javaslat ellen nem volt, ellenvetés. Ezzel az ülés véget ért. \