Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)
1954-02-12 / 37. szám, péntek
/ 1954. február 12. UJSZÖ Támogamuk minden erőnkkel hazánk ü$ demokratikus torvényeit rAz érsekújvári járásban lévő Kamocsán a napokban vitatták meg a nemzeti bizottságokró' szólo törvényjavaslatokat. A járási küldött, Mészáros elvtárs• kritikailag rámutat 'ti arra, hogy a helyi nemzeti bizottságok eddig nem a legteljesebb mértekben végezték feladataikat Ezután a törvényjavaslatokat ismertette. A vita az előadás után nagyon nehezen indult meg. A kamocsai szövetkezeti tagok gondolkoznak és csak a részletesebb magyarázat után szóiVörös Béla így kezdi felszólalását ..Ezek a törvények nagyon fontosak, mert a nér> azt választhatja majd a falu élért, Mi legjobban képviseli a dolgozó nép érdekeit ", Egy további felszó'aló, Barczi elvtárs arról beszél. hf>gy régen g vezetőket a borospoharak mellett, nagy ebédek, mulatozások között választották. Majd így folytatja: „Bár három nemzedéket é'tem meg, de még soha nem volt olyan eset, hogy megkérdezték volna, kit javasolok a a falu útjait. Amikor megérkezeti a köszállítmány, hiába adták ki a rendeletet, senki sem ment követ hordani Ilyen esetek nem történhétnek meg akkor, ha a nép olyan bizottságot választ, amelyik mindenkor irányítani és vezetni tudja a ;a]ut. Barczi elvtárs kifogásolja még, hogy a törvényjavaslat szerint a helyi bizottság elnöke nem kap fizetést. Most már egymásután szólnak hozzá a község női és férfi dolgozói. Bertók Julianna bírálja a helyi nemKamocsa dolgozói figyelmesen hallgatják az üj törvényjavas latokról szóló beszámolót nak hozzá a törvényjavaslatok egyes pontjaihoz. Györösi Irma felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy hazánkban a nőfr egyenjogúak és a választásoknál a nőket is be lehet és be is fceií választani a helyi nemzeti bizottságba, mert bizony a mu'.tban a, nők nem kapcsolódtak be eléggé a falu vezetésébe. Ollár Lajos úgy kezdi a felszólalást, hogy a mu'tat emlegeti Elmondja: Emlékezzetek csak régen, kérdeztee valaki a népet; hogy milyen vezetőt akar magának? Lehetett ugyan válogatni, de csak. azokból, akiket ők jelöltek ki- Kormányunk ma lehetővé teszi; hogy minden dolgozó hozzászólhasson a törvényekhez és döntő szavunk legyen a választásokban falu élére, vagy mit szólok a törvényekhez. Ez a mai vita is azt bizonyítja, hogy egyen'öjogú állampo'.gárok vagyunk ebben az országban Jogainkkal úgy kell élnünk, hogy ismerjük meg kötelességeinket is.. Kö telességünk pedig az, hogy minden erőnkkel támogasuk hazánk új, demokratikus törvényeit." Majd javasolja, hogy a bizottság tagjainak száma ne legyen páros, hanem páratlan. Mert csak így tudnak majd az egyes kérdésekben dönten.. Barczi elvtárs b'.rálóan nyilatkozik arról, hogy a helyi nemzeti bizottsággal szemben a falu lakossága részétől bizalmatlanság nyilvánult meg. Nem veszik figyelembe a bizottság által hozott határozatokat. Például a bizottság elhatározta, hogy kikövezik zeti bizottság eddigi, valamint a járási nemzeti bizottság működését Csebö József az EFSz problémájáról beszél. Rámutatott arra, hogy nagy hiányosságok vannak a munkafegyelem betartásában. Ezeket a h'bákat az új nemzeti bizottságnak kell kijavítani. El kell mélyteni a magyar és a szlovák dolgozók között a barátságot, mert ellenkező esetben a szövetkezet kárára megy a torzsalkodás. A vitát Mészáros elvtárs, a járási küldött foglalta össze a felvetett kérdésekre, meg gérve, hr.gy továbbítják a kamocsai dolgozók hozzászólásait . a törvényjavaslatokkal kapcsolatban, hogy ezzel biztosítsuk demokratikus jogaink érvényre juttatását VAJDA JÓZSEF. Több min t egymillió ötszázezer polg ár vett részt eddig a z o rszág os v itában Az országos vita eredményeit irányító és feldolgozó kormánybizottság jelentése A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatos országos vita eredményeit feldolgozó, irányító és figyelemmel kísérő kormánybizottság 1954. február 10 i gyűlésén megtárgyalta és értékelte az országos vita eddigi eredményeit és menetét, amelyről naponta részletes jelentések érkeznek a bizottsághoz. A kormánybizottság megállapította, hogy az első három hét folyamán az országos vitában a szervezett gyűléseken több mint 1,500.000 polgár, munkás, földműves, értelmiségi dolgozó, háztartásbeli nö, járadékos és más dolgozó vett részt; ezenkívül az országos vitában még számos, eddig meg nem számolt dolgozó vett részt a legkülönbözőbb intézményekben, társulatokban, testületekben híva talokbán, konferenciákon, stb. A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos vita így a polgárok általános érdeklődése tárgyává vált és valóban országos tömegje'lege t öltött. A kormánybizottsághoz több m :nt 170.000 hoz. zászólás, javaslat és indítvány érkezett a nemzet; bizottságok munkájának megjavítására, ebből több mint 31.800 konkrét hozzászólás a törvényjavaslathoz. A dolgozó nép helyesli a törvényjavaslatokat és megtárgyalásuk módját számos lelkes indítvánnyal és javaslattal fejezi ki akaratát arra vonatkozólag, hogy a nemzeti bizottságok keretén belül részt akar venni az állam igazga tásában, hogy még aktívabban akarja épüteni a szocializmust és harcolni akar a világbékéért. A kor. miánybizattság mindezeket az értékes indítványokat fölhasználja a javaslatnak a nemzetgyűlés elé v»lő beterjesztésénél a nemzeti bizottságokról szóló törvények/ kiegészítése, és a kormány által irányított nemzeti bizottságok mun. karr ódszerelnek megjavítása céljából is. Az országos vita 1954. február 15-én fejeződik be. Mivel még az utolsó napokban számos nyilvános gyűlést tartanak az üzemekben és községekben, feltétlenül szükséges, hogy az országos vitát irányító járási és kerületi bizottságok, amelyek a nemzeti bizottságok mefebt működnek, ope. ratív módon küszöböljék ki a szervezési hiányosságokat, amelyek a vita folyamán előfordultak. A Forradalmi Szakszervezeti. Mozgalom mai együttműködve kell biztosítani a nyilvános gyűlések előkészítését az üzemekben, a gyűléseken való részvételt pedig személyes meghívássai kell biztosítani a vá. rosnegyedekben és a falvakon. A nyilvános gyűlések előadóinak tökéletesen ismerniük kell a/törvényjavaslatokat és a nemzet; bizottságokkal kapcsolatos kérdéseket Ajánlatos, hogy az egész központi," kerületi és helyi sajtó olyan jelentőséget tulajdonítson az országos vitának, amilyet a dolgozó nép tulajdonít neki. A dolgozóknak a nemzeti bizottságok munkájára vo. natkozó javaslatait át keli vinni a nemzeti bizottságok szerveibe, hogy meg lehessen őket tárgyalni és érvényesíteni lehessen a nemzeti bizottságok új munkamódszereiben a szocializmus építése és hazánk további fejlődése érdekében. A szocializmusba való átmenet állama és gazdasága Gyakran felmerül a kérdés; különösen most a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok országos vitája során; szocialista állam-e a mi államunk7 Népi demokráciánk a szocializmusba való átmenet államtípusának: a proletárdiktatúrának válfaja — tehát szocialista állam. Persze nem szabad összekeverni népi demokráciánk gazdaságának jellegét az áilam osztályjellegének és céljainak kérdésével. Milyen jellegű népi demokráciánk gazdasága? Népgazdaságunk jellege két, egymástól alapvetően különböző talajon: a szocialista nagyipar és a túlnyomórészt kisárutermelő mezőgazdaság talaján áll. Népi demokráciánk gazdasága: a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet gazdasága s ennélfogva erre ls vonatkoznak Lenin elvtárs szavai a kapitalizmus és a kommunizmus között bizonyos átmeneti időszak van. Ez szükségszerűen egyesíti magában a társadalmi gazdaság mindkét rendszerének jellemző vonását, illetve sajátosságait". Az átmeneti gazdaságnak ez a kettős jellege jut kifejezésre abban, hogy az uralkodó s egyre növekvö szocialista szektor mellett — elsősorban a mezőgazdaságban, ma még igen jelentős kisárutermelő és jelentékeny tőkés szektér van. Milyen jellegű népi demokráciánk állama? Népi demokráciánk a proletárdiktatúra válfaja: osztálylányegét tekintve munkáshatalom, amely a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségére épül, a munkásosztály vezetésével. Népi demokráciánk — a proletárdiktatúra funkcióit teljesíti. Ez azt jelenti, hogy elnyomja a belső osztályellenséget. védelmezi az országot a külső ellenséggel szemben, tervszerűen har-ol és dolgozik a gazdaság egységes. szocialista alapjainak megteremtéséért, átformálja a néptömegek gondolkodását és a dolgozók széles demokráciáját megvalósítva, a munkásosztály köré tömöríti az ország nemproletár dolgozóit, a békéért és a szocializmusért vívott küzdelemben. H Mi az oka annak, hogy a szocialista állam a burzsoázia hatalmának megdöntése után bizo^os ideig — nálunk éppúgy, minit bármely más, szocializmust építő országban — a népgazdaság kettős alapjára támaszkodik? Ennek oka azokban a gazdasági és politikai feltételekben keresendő, amelyek közepette a burzsoázia hatalmának rnegdöntése és a szocializmus építésének megkezdése történik. Ezek a feltételek alapjában mások, mint a feudalizmus megdöntésének és a burzsoázia hatalomra jutásának feltételei. „A polgári forradalom rendszerint akkor kezdődik — tanltja Sztálin elvtárs — mikor már megvannak a kapitalista rend . többé-kevésbé kész formái, melyek még a nyilit forradalom előtt nőttek ós értek meg a feudális társadalom ölében, ellenben a proletárforradalom kezdetén nincsenek, vagy alig vannak meg a szocialista rend kész formái." Ez azt jelenti, hogy míg a feudális társadalom méhében már a polgári forradalom előtt kialakult mindenütt a piac, a manufaktúra, az árutermelés — egyszóval a kapitalista rend számos, „tőbbé-kevésbbé kész formája", addig a kapitalista társadalom méhében a szocialista forradalom győzelme előtt hasztalan keressük például a szocialista állami ipar, vagy a szocialista szövetkezeti mezőgazdaság kész formáit. Miért lehetséges az, hogy a kapitalista rend bizonyos formái már a feudális társadalom keretei között létrejönnek? Ez azért lehetséges, mert a feudalizmusból a kapitalizmusba való forradalmi átmenet so-i rán a kizsákmányolás egyik (feudális) formáját, a kizsákmányolás másik (tőkés) formája, a kizsákmányolók egyik csoportját a kizsákmányolók másik csoportja váltba fel a hatalombán. És mivel a kizsákmányolás új, kapitalista formáit nem a tőkés állam szervező. I munkája hozza létre, hanem döntő| en a spontán növekedő piac szervező ereje — ezek a formák kialakulhatnak és kl is alakulnak már a feudális rendszer méhében. Miért nem lehetséges az, hogy a szocialista rend kész formál a kapitalizmus méhében jöjjenek létre? Ez azért nem lehetséges, mert a proletárforradalom győzelmével nem a kizsákmányolás formái és nem a kizsákmányoló osztályok váltják egymást, hanem minden kizsákmányolás engesztelhetetlen ellensége és valamennyi kizsákmányolt felszabadítója: a munkásosztály kerül hatalomra, amsly „valamennyi kizsákmányoló csoportot kiveti a hatalomból". A szocialista rend új gazdasági formái (szocialista ipari üzem, szocialista szövetkezet stb.) és az ezeken alapuló új munkaszervezet, új fegyelem és munkaerkölcs nem spontán, vakon érvényesülő. törvények hatására, nem a kapitalista rend termelési viszonyai között alakul kl, hanem csakis a szocialista forradalom győzelme után, a párt vezette állam hatalmas szervező munkájának eredményeképpen jöhet és jön létre. Ezt bizonyítja a Szovjetunió példája s ma már erről tanúskodnak a népi demokráciák, köztük a mi országunk tapasztalatai is. Nálunk is a hatalom teljes meghódítása után kezdődhetett el az új fegyelem, új munkaerkölcs kialakulásának folyamata, ekkor indult meg a szocialista gazdaság építésének nagyarányú szervezése. De az új, szocialista gazdaság felépítése — amint ezt a Szovjetunió, s valamennyi népi demokrácia példája biztonyítja — nem valósítható meg egyik napról a másakra. A kapitalizmus által örökségül hagyott gazdasági, államigazgatási stb. formák nem tűnnek el varázsütésre. A szocialista gazdaság' felépítéséhez viszonylag hosszabb Időszak szükséges, s ezalatt átmenetileg a népgazdaság két, egymástól különböző, alapon: a nagyüzemű szocialista ipar és a nagyrészt kisárutermelő mezőgazdaság alapián fejlődik. íme: ez a magyarázata, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában a szocialista állam még nem egységes szocialista gazdaságra, hanem olyan átmenetileg felemás gazdaságra támaszkodik, amelyben a szocialista szektor uralkodik, s kiszorítva a tőkés elemeket, szakadatlanul növekszik. m. Az következik-e ebből, hogy a i szocializmusba való átmenet állama ! lényegét tekintve más is lehet, mint szocialista? Semmiképpen sem. Le! nin és Sztálin arra tanítanak, hogy a kiharcolt hatalom megtartása és megszilárdítása érdekében az új ál! lamnak meg keli törnie a megdöni tött és kisajátított földibirtokosok, tőkések ellenállását, szervezni kell a szocialista építőmunkát oly mó don, hogy az összes dolgozók felsorakozzanak a munkásosztály oldalára és fel kell készülnie a haza védelmére, az imperialisták esetleges támadásával szemben. De ké. pes lehet-e a szocialista építőmun ka hatalmas szervezésére, emberek millióinak szocialista átnevelésére, a béke és a haza ingadozást nem ismerő védelmére és az osztályellenség kérlelhetetlen elnyomására olyan állam, amely osztálylényegét tekintve nem szocialista: amely nem a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztálynak: vagyis az egyetlen következetesen fórra, dalmi, szocialista osztálynak a ha talma ? Nyilvánvalóan nem. Ahol az állam nem szocialista, ahol a hatalom az állam vezetése ellenséges osztály kezében van, ott nem épülhet fel a szocializmus. Ott az ellenséges osztályok befolyása elkerülhetetlenül akadályozza a következetes harcot és munkát a szocializmusért. Lenin elvtárs — a Szovjetunió fejlődésének kezdeti időszakában — a szovjet állam jel. legéről szóivá megállapította: .. a szocialista szovjet köztársaság ki fejezés a szovjet hatalom elszántságát jelenti a szocializmusba való átmenet megvalósítására és egyáltalában nem annak eli^rnerrse, hogy j az új gazdasági rend már szociai lista.« IV. Szocialista állam lett a mi népi 'emokratiki- viamun'- is. miután felszámolva * burz^áv .. hatalmi részesedését, pártunk vezetésével 1 kivívtuk a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát. A felszabadulás, de különösen a februári események óta a mj ál. lamunk ls teljesíti a szocializmusba való átmenet fentebb ismertetett feladatait. É s ez a jellege államunknak szüntelenül erősödik fejlődik. Nagy lépést jelent államunk szocialista jellegének erősítésében a most folyamatban levő országos vita. Ezzel még jobban elmélyül szocialista államunk demokratizmusa, jelentősen megnő a dolgozó tömegek cselekvő részvétele az állam, igazgatásban, erősödik a munkásosztály é® a dolgozó parasztság szövetsége, s benne a munkásosz tály vezetése. S bár a mi nemzeti bizottságaink nem azonosak a szovjetekkel, — a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok megszavazásával és következetes végre, hajtásával ismét közelebb kerülünk eszményünkhöz: a proletárdiktatúra legfejlettebb, szovjet formájához. D e államunk szocialista jellegének további erősítése érdekében még igen sok a tennivaló. Még korántsem mondhatjuk el nemzeti bizottságainkról, hogy azok kivétel nélkül sikerrel oldják meg az egységes, szocialista államhatalom helyi szerveinek feladatait a terme, lés, a beadás, a szövetkezeti mozgalom erősítése, egyszóval: a szocializmus építésének előrehaladása érdekében. A tanácsokról azt mon. dott a Sztálin elvtárs, hogy ezek a politikai szervezet szocialista formái ugyan, — de minden attól függ, hogy hogyan tudjuk ezt a formát szocialista tartalommal megtölteni. — Ezért nekünk a nemzeti bizottságokba' befurakodott ellenség kiszorításával, a nemzeti bizottságok szocializmust építő munkájának megjavításával, a központi állami szervek rendelkezéseinek fegyelmezett végrehajtásával és a dolgozóknak az államigazgatásba való fokozott bevonásával tovább kell fejlesztenünk államunk szocialista tartalmát. Ezzel államunkat, a nép államát tovább szilárdítjuk é s még inkább alkalrhassá tesszük orra. hogy sikeresen dolgozzék a népgazdaság egységes. szocialista , alapjának megteremtéséért, i L. & >
