Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-12 / 37. szám, péntek

1954. február 12. III %ia A négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete Berlin amerikai övezetében, a volt Szövetségi Ellenőrző Tanács épüle­tében február 10-én délután a négy nagyhatalom külügyminisztered to­vábbi ülést tartottak, amelyen a má­sodik napirendi pontot tárgyalták. Az ülésen V. M. Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. Az ülés Molotov beszédének és javaslatainak jegyében folyt le. Molotov a szovjet küldöttség ne­vében két nagyon fontos "javaslatot nyújtott be: 1. Az európai biztonság biztosítá­sáról. 2. Az európai kollektív biztonság­ról szóló összeurópai szerződésről. Molotov beszéde után Dulles, az USA államtitkára szólalt fel. Szü­netet javasolt, hogy a nyugati nagy­hatalmak képviselői áttanulmányoz­hassák a szovjet javaslatokat- A szünet után Dulles néhány megjegy­zést tett a szovjet javaslatokkal kapcsolatban. Két kérdésre vonat­kozólag nyilatkozott: 1. A német kérdés. 2. Európa biztonságának kérdésé­re vonatkozólag. Az első kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a szovjet javas­latokban szerinte nincs semmi új. Emellett megismételte azokat a régi érveléseket, hogy a megszálló csa­patok kivonása védtelenné teszi Nyugat-Németországot és Nyugat­Európa nagy részét, jóllehet a szov­jet javaslatokból világos, hogy a megszálló 1 csapatok egyidejű vissza­vonásáról van szó mind Nyugat­mind Kelet-Németországból. A má­sodik kérdéssel kapcsolatban Dul­les megjegyezte, hogy az európai biztonságról szóló szovjet javaslat állítólag csak az északatlanti egyez­ményt akarja pótolni. Ezután Bidault francia külügymi­niszter megismételte Dullesnak azt az állítását, hogy a szovjet javasla­tokban nincs semmi új és az európai biztonságról szóló javaslat nemcsak az északatlanti egyezményt akarja pótolni, hanem egy európai védelmi közösséget ls. Továbbá azt állította, hogy a szovjet javaslatoknak az a céljuk, hogy szétszakítsák az ..euró­pai védelmi közösséget" és érintet­lenül hagyják az úgynevezett keleti tömböt. Eden brit külügyminiszter beszé­dében azt állította, hogy az észak­atlanti egyezmény a brit politika alapja, védelmi jellege van és ezért erről a szerződésről nem léhet le­mondani. Eden kijelentette, hogy a szovjet javaslatok szerinte a né­met demokratikus erők irántd bizal­matlanságból indulnak ki és elutasi­| totta a szovjet javaslatokat. Ezután ismét V M. Molotov szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a szovjet kül­döttség elszántan folytatja a német kérdés békés és demokratikus ala­podon való megoldásához vezető utak keresését. Rámutatott, hogy a három nyugati nagyhatalom se­milyen javaslatot sem terjesztett elő a német békeszerződés megkötésére és emellett elutasítják a békeszerző­désre tett szovjet javaslat megtár­gyalását. Továbbá megcáfolta .Eden­nek azt a teljesen helytelen meg­I jegyzését, hogy a szovjet javaslatok j Németország demokratikus erői | iránti bizalmatlanságból Indulnak ki. ! Ellenkezőleg, a Szovjetunió azt az elvet védelmezi, hogy a német bel­ügyeket maguk a németek oldják meg. A Szovjetunió a német kérdést összekapcsolja Európa biztonságá­val és ezért javasolja az európai kollektív biztonságról szóló össz­európai szerződés 50 évre való meg­kötését. V. M. Molotov a továbbiakban rá­mutatott azokra az. okokra, ame­lyek miatt a Szovjetunió nem tá­mogathatja az északatlanti egyez­ményt és az „európai védelmi kö­zösséget", mert ezek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányulnak. Megemlítette a francia-szovjet és a brit-szovjet szerződést is, amelyek ellentétben állanak az európai védelmi közös­ség és az északatlanti szerződés po­litikájával. A nyugati nagyhatal­maknak az úgynevezett keleti tömb­bel kapcsolatos megjegyzéseire V. M. Molotov azt mondotta, hogy nyil­vánvalóan a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti jő kapcsolatokra gondoltak. Megje­gyezte, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között fennálló szerződések egyike sem irá­nyul semilyen békeszerető állam el­len, hanem az agresszió és német militarizmus felújítása ellen irányul. Az európai kollektív biztonságról szóló szerződés alapja az — mon­dotta a szovjet külügyminiszter — hógy Nyugat-Németországban se le­gyen Kelet-Európa ellen irányuló katonai tömörülés és fordítva. V. M. Molotov beszéde végén megkérdezte a nyugati nagyhatal­mait képviselőit, vájjon az európai kollektív biztonság gondolata elfo­gadható-e. ' J F. Dulles ezek után kijelentette, hogy az európai biztonság biztosítá­sára tett első szovjet javaslat a? USA számára nem elfogadható és a kollektív biztonságról szóló össz­európai szerződésre tett második ja­vaslatra nem kell választ adnia, mert az USA ebben a szerződésben nem vesz részt. Bidault beszédéből érthető volt, hogy a szovjet javaslatokat csak a német kérdés megoldása után lehet­ne mérlegelni. A. Eden ezután megjegyezte, hogy nincs mit hozzátennie ahhoz, amit már előzőleg mondott. Az ülés végén a szovjet küldöttség javaslatára határozatot hoztak, amely szerint a kérdés megtárgyalá­sát nem tartják befejezettnek és pénteken hoznak döntést, a .kérdés további megtárgyalására. érdekei, valamint magának a német népnek érdekei is megkövetelik, hogy a német békeszerződés megkö­téséig és Németország egyesítéséig az összeurópai kollektív biztonság­ban a többi államok mellett vegyen részt mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság is, hogy a : rendszer elveivel összhangban jár­i janak el. I A szovjet küldöttség értekezletünk elé a következő javaslatot terjeszti I megtárgyalás céljából: Az európai biztonság biztosításáról A Szovjetunió és az európai biztonság biztosítása V. M. Molotov beszéde a február 10-i ülésen Ezen az értekezleten nagy figyelmet szenteltünk a német kérdésnek ­r mondotta beszéde befejező részében V. M. Molotov. Megmutatkozott, hogy a három nyugati állam és a Szov­jetunió álláspontja között lényeges ellentétek vannak. A szovjet küldöttség a német kér­dés jelenlegi megtárgyalását fontos­nak tartja. Azon a nézeten vagyunk hogy ezt a tárgyalást folytatni kell. Nemzeteink érdekében áll, hogy a német kérdés megoldása ne szenved­jen hosszas késedelmet. Folytatni keil álláspontjaink esetleges összeegyezte­tésére irányuló törekvéseinket. A né­met kérdés olyan mego'dását kell biz­tosítani, amely kielégítő volna vala­mennyi állam és va'amenny, európai békeszerető ország szempontjából. A megoldásnak meg kell felelnie a béke megőrzése, valamint Németország nemzeti szabadsága elvének és emel­lett tiszteletben kell tartania az összes európai nemzetek nemzeti érdeke. t és biztonságát. Országainktól függ vájjon lesz-e harmadik világháború. Ha az Ame­rika. Egyesült A'lamok, Anglia. Fran­ciaország és a Szovjetunió elhatároz­/ zák hogy megakadályozzák egy új világháború kezdetét, akkor ezt meg is tudják tenni. A háború utáni évek tényei arról tanúskodnak hogy a katonai tömö­rül és?k megalakításának gondolata ame'y fő'eg a Szovjetunió éť a népi demokratikus országok ellen irányul, már akkor kezdett megvalósulni. Eb. ben az irányban az északatlanti tömb egyengette az utat. Ezt a tömböt öt év­vel ezelőtt az Amerikai Egyesü't Államok és Anglia vezetésével alakí­tották meg, és éppen az északatlanti tömb az ' ame'y ma minden téren keresztül akarja vinni az európai ázs^ii, csendesoceánl a közép- és kö­zelkeleti katonai tömörülések megte­remtésének tervét. Ezeií a berlini értekezleten termé­szetesen különös figyelmet szentel­tünk a német kérdésnek és az euró­pai biztonság biztosításának. Ezzel kapcsolatban a szovjet küldöttség újból és újból rámutat arra a ve­szélyre, amely az „európai védelmi közösség" megalakításának terveivel I összefügg. Ezek a tervek összeegyez­tethetetlenek az európai nemzetek 1 kollektív biztonsága biztosításával. | Bidault, Eden és Dulles urak itt azt az elméletet védelmezték, amely szerint az „európai védelmi közös­ség" megteremtése szükséges. Azt mondják, hogy ez a terv állítólag nem irányul a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Termé­szetesen ez nincs így. A nyugati hatalmaknak az „európai védelmi közösség" megteremtésére irányuló tervei elkerülhetetlenül a német mi­litarizmus felújítását vonják maguk után. Mivel Nyugat-Németország rendelkezik a legnagyobb katonai­ipari és emberi erőforrásokkal, a német militarizmus az „európai vé­delmi közösségben" főszerepet fog játszani.. A nyugati hatalmaknak mindeddig nem sikerült megalakítaniok az „európai védelmi közösséget" az európai országok népeinek szívós ellenállása miatt. A hat európai ország — Nyugat­Németország, Franciaország, Olasz­ország, Belgium, Hollandia és Lu­xemburg — katonai tömbjének meg­alakítása azt jelentené, hogy ezeket az országokat Európa többi részév^J szembe állítanák, elmélyülnének Európában a szakadások, fokozódna a nemzetközi feszültség, veszélyez­tetné az összes európai népek, a német nép életérdekeit is. A nyugati hatalmak terve alap­ján az „európai védelmi közösség" megalakításával hatályba lépne az úgynevezett bonni szerződés, amely a „párizsi szerződéssel" együtt le­hetővé teszi, hogy Európa közép­pontjában ÖO év tartamára külföldi fegyveres erőket fenntartsanak. Az /európai védelmi közösség" megalakítása Németország szétda­raboltságát tartóssá tenné, aláásná a német békeszerződés megkötését, ami ellenkezik az európai biztonság elemi követelményeivel. Emellett semmit sem jelenthet az HSA-nak és Angliának B Szovjetunió bizton­ságának „biztosításáról" hangozta­tott deklaratív kijelentése. Mindez azt mutatja, hogy az „európai védelmi közösség" megala­kítására irányuló tervek nem szol­gálhatják a béke és biztonság meg­szilárdítását Európában. A mi néze­tünk az, hogy ,.az európai védelmi közösség" megalakítására irányuló tervek helyett gyakorlatilag kell megyalősítani az összes európai nem­zetek kollektív biztonságának gon­dolatát Ezt a biztonságot Európá­ban minden ország számára bizto­sítani kell, tekintet nélkül társadal­mi berendezésük különbözőségére. A Szovjetunió meg van győződve arról, hogy az európai biztonság kérdésének megoldása, valamint a világbéke megőrzése csupán az ösz­szes békeszerető államok kollektív erőfeszítésének útján oldható meg és ezért szükségesnek tartja, hogy ne állítsanak néhány államot más európai államokkal szembe, hanem teremtsék meg a kollektív biztonság összeurópai rendszerét Ebben a rendszerben meg kellene állapítani, hogy valamennyi európai állam szorosan együttműködik, hogy nem engedik meg az európai béke megsértését és szükség esetén szembeszállnak a béke megsértésé­vel és ezzel egyidejűleg megfelelő konkrét kötelezettségeket kellene vállalniuk az államoknak, még pe­dig katonai jellegű kötelezettsége­ket is, hogy ez a rendszer hatásos legyen. Az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés megkö­tése megfelelne az európai nemze­tek a béke megszilárdítására irányu­ló legforróbb vágyainak. Folytatnunk kell a német kérdés kielégítő megoldására irányuló tö­rekvéseinket. Amit nem érürtk el e konferencia ideje alatt. Igyekezhe­tünk elémd a legközelebbi időben, anélkül, hogy bármiképpen elhalasz­tanánk a német kérdés békés meg­oldását. ilyen vagy amolyan külön tervek megvalósítása miatt. Természetes, hogy a kollektív biztonság rendszerének megteremté­sénél tekintetbe kell venni azt, hogy Németország szétdarabolt Ebből az a fontos következtetés származik, i hogy az európai béke megőrzésének 1. Franciaország, Anglia, az USA és a Szovjetunió kormányai kötele­zik magukat, hogy folytatják a né­met kérdés kielégítő megoldására irányuló törekvésüket a béke és a nemzeti szabadság megőrzése elvei­vel összhangban és tiszteletben tartják az összes többi európai álla­mok ! jogait is, amelyeknek érdekük­ben áll, hogy egyetlen állam se sért­se meg nemzeti érdekeiket és biz­tonságukat. 2. A német békeszerződés megkö­téséig és Németországnak demokra­tikus és békeszerető alapokon való újraegyesítéséig a következő intéz­kedések valósulnak meg: a) Kelet, és Nyugat-Németország területéről hat hónapon belül egyide­jűleg visszavonják a megszálló csa­patokat, kivéve azokat a korlátozott állományokat amelyeket védelmi funkciók teljesítésére hagynak ott. Ez állományok számában a négy nagyhatalom kormányai megyegyez­nek. b) Abten az esetben ha veszélyez­tetve lesz Németország egyik vagy másik részének biztonsága, azoknak a hatalmaknak ame'vek jelenleg meg­szállási funkciókat látnak el Német­országban, fenntartják a jogot hogy bevessék csapataikat a Szovjetunió Kelet-Németországot J'etöleg és az USA, Anglia és Franciaország-NyuJ gat-Németországot illető'eg. c) A belső rend fenntartására és a határvédelemre a Noémét Demokrati­kus Köztársaságnak és a Német Szö­vetségi Köztársaságnak rendőrségi alakulatok állanak rendelkezésre, ame_ lyeknek tisztségeit és fegyverzetét a négy hatalom egyezménye állapítja meg. Ez egyezmény teljesítésének felü­gyeletére Kelet- és Nyugat-Németor­szágban ellenőrző csoportokat alakíta-i nak a négy hatalom képviselőiből. 3. A fent említett határozatokkal összhangban, amelyeknek megva'ósí­tása biztosítja Németország semlege­sítését és a kedvező feltételek megte­remtését a német prob'éma megol­dására a négy hatalom haladéktalan .ntézkedéseket foganatosít arra, hogy hozzájáruljanak az európai államok közötti kollektív biztonsági szerződés megkötéséhez ame'y megfelelő biz­tosítékokat tarta'maz az agresszió és a béke megsértése ellen Európában. Ebből a cé'ból a négy hata'cm meg­egyezik abban, hogy kezdeményezi az európai államok megfelelő konferen­ciájának összehívását. A szovjet küldöttség megtárgyalás céljából az értekezlet elé terjeszti az összeurópa. szerződésről szóló javas­latot. A javaslat tartalma a következő­Az európai ko'lektív biztonságáról szóló összeurópai szerződés Alapelvek. Az ENSz alapokmányának céljai'és elvei szerint igazodva az európai ál­lamok összeurópai szerződést kötnek az európai kollektív biztonságról a következő a'apokon: 1. a szerződés részvevői lehetnek az összes európai ál'amok. tekintet nélkül társadalmi berendezésükre amelyek elismerik a szerződés á'tal megállapított .célokat és kötelezettsé­geket. Az egységes, békeszerető demokra­tikus német állam megalakításáig a szerződés egyenjogú részvevői lehet­nek a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztár­saság. Emellett magától értetődik hogy Németország egyesítése után a szerződés részvevője az egységes né­met állam lesz. Európa kollektív biztonságáról szó­ló szerződés megkötése nem avatkozik a négy nagyhatalom a Szovjetunió, az USA. AngLa és Franciaország — hatáskörébe, a német kérdésbe, ame­lyet olyan módon fognak megoldani, ahogy azt a négy nagyhatalom elő­zőleg megállapította. 2. A szerződésben részvevő álla­mok kötelezik magukat, hogy tar­tózkodnak bármilyen támadástól a szerződés egy másik részvevője ellen, hogy nemzetközi kapcsolataikban szintén tartózkodnak erőszaktól vagy erőszak alkalmazásával való fenye­getéstől és az ENSz alapokmánya szerint minden ellentétet békés esz. közökkel fognak megoldani, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és az európai biztonságot. 3. A szerződésben résizvevő álla­mok közöisen tanácskoznak minden olyan esetben, amikor nézetük szerint fegyveres támadás veszélye keletke­zik Európában a szerződés bármely tagállama ellen, hogy hatásos intéz­kedéseket tegyenek az ilyen veszéiy kiküszöbölésére é^ az európai bizton­ság megőrzésére. 4. A szerződés összes részvevői el­len intézett támadásnak fogják minő­síteni a fegyveres támadást Európá­ban a szerződés egyik vagy néhány tagállama ellen, bármelyik állam vagy áliamcsoport követi el. Az Ilyen támadás esetén a szerződés vala­mennyi tagja az állam egyéni vagy kollektív önvédelmi jogának kereté­ben segítséget nyújt azon álliamnak vagy államoknak, amelyek eilen tá­madást követtek el, minden rendel­kezésére álló eszközzel fegyveres erők alkalmazásával fs hogy helyre, áilitsák és fenntartsák a nemzetközi békét és az európai biztonságot. 5. A szerződés tagállamai kötelezik magukat, hogy a legrövidebb Időn belül közösen megtárgyalják és meg. állapítják azt az eljárást, hogyan fognak segítséget nyújtani, még pe­dig katonai segítséget a szerződés tagállamai abban az esetben, ha Eu. répában oiyan helyzet keletkezik, amely megköveteli az európai béke helyreállítására és megőrzésére i rá nyúló kollektív erőfeszítést. 6. A szerződés tagállamai az ENSz / alapokmánya rendelkezései aiapján a biztonsági tanácsnak azonnal tájé. koztatást adnak azokról az akciók. ról, amelyeket az önvédelmi jog alapján végeztek vagy terveznek, vagy pedig az európai béke és biz­tonság megőrzésének céljából végez, tek vagy terveznek. 7. A szerződés tagállamai kötele­zik magukat, hogy nem vesznek részt semilyen koalícióban vagy szövet­ségben és nem kötnek semilyen egyezményt, amelyeknek célja ellen­keznék az európai kollektív bizton­ságról szóió szerződés céljaival. 8. A megbeszélések megvalósítá­sára, amelyeket a szerződés a tag- 1 államok száimára megállapít az európai b ztonság biztosításával kap­csolatos kérdések megtárgyalására, a) periodikus és szükség esetén kü­lönleges értekezleteket hív össze, amelyeken minden államot a kormá­nyának tágja vagy más külön meg­határozott képviselő képvisel, b) állandó konzultatív politikai bi­zottság megallakitását határozza meg, ameiynek feladata, megfelelő ajánlatok előkészítése a szerződés tagállamainak kormányai számára; c) katonai tanáosadó szervet ala­kít, amelynek teljhatalmát később határozzák meg. 9. A szerződés tagállamai elismer­vén azoknak az álľamoknak a nem­zetközi béke és biztonság megőrzé­séért viselt különös felelősségét, ame. lyek az ENSz biztonsági tanácsának állandó tagjai, felhívják a szerződés tagállamait az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kormányait, hogy a szerződés alap. ján alakított szervekbe megfigyelők­ként küldjék ki képviselőjüket 10. Ez a szerződés semmiképpen sem korlátozza az európai országok között megkötött nemzetközi szerző. dé3ek és egyezmények kötelezettsé­geinek érvényességét, amelyeknek el. vej és céljai megegyeznek e szerződés elveivel és céljaival. 11. A szerződés 50 évre érvényes. A szovjet küldöttség reméli, hogy az általa előterjesztett javaslatokat e konferencián .megfelelő figyelemmel tárgyalják meg. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom