Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-12 / 37. szám, péntek

1954. február 12. III %ia A négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete Berlin amerikai övezetében, a volt Szövetségi Ellenőrző Tanács épületében február 10-én délután a négy nagyhatalom külügyminisztered további ülést tartottak, amelyen a második napirendi pontot tárgyalták. Az ülésen V. M. Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. Az ülés Molotov beszédének és javaslatainak jegyében folyt le. Molotov a szovjet küldöttség nevében két nagyon fontos "javaslatot nyújtott be: 1. Az európai biztonság biztosításáról. 2. Az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződésről. Molotov beszéde után Dulles, az USA államtitkára szólalt fel. Szünetet javasolt, hogy a nyugati nagyhatalmak képviselői áttanulmányozhassák a szovjet javaslatokat- A szünet után Dulles néhány megjegyzést tett a szovjet javaslatokkal kapcsolatban. Két kérdésre vonatkozólag nyilatkozott: 1. A német kérdés. 2. Európa biztonságának kérdésére vonatkozólag. Az első kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a szovjet javaslatokban szerinte nincs semmi új. Emellett megismételte azokat a régi érveléseket, hogy a megszálló csapatok kivonása védtelenné teszi Nyugat-Németországot és NyugatEurópa nagy részét, jóllehet a szovjet javaslatokból világos, hogy a megszálló 1 csapatok egyidejű visszavonásáról van szó mind Nyugatmind Kelet-Németországból. A második kérdéssel kapcsolatban Dulles megjegyezte, hogy az európai biztonságról szóló szovjet javaslat állítólag csak az északatlanti egyezményt akarja pótolni. Ezután Bidault francia külügyminiszter megismételte Dullesnak azt az állítását, hogy a szovjet javaslatokban nincs semmi új és az európai biztonságról szóló javaslat nemcsak az északatlanti egyezményt akarja pótolni, hanem egy európai védelmi közösséget ls. Továbbá azt állította, hogy a szovjet javaslatoknak az a céljuk, hogy szétszakítsák az ..európai védelmi közösséget" és érintetlenül hagyják az úgynevezett keleti tömböt. Eden brit külügyminiszter beszédében azt állította, hogy az északatlanti egyezmény a brit politika alapja, védelmi jellege van és ezért erről a szerződésről nem léhet lemondani. Eden kijelentette, hogy a szovjet javaslatok szerinte a német demokratikus erők irántd bizalmatlanságból indulnak ki és elutasi| totta a szovjet javaslatokat. Ezután ismét V M. Molotov szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség elszántan folytatja a német kérdés békés és demokratikus alapodon való megoldásához vezető utak keresését. Rámutatott, hogy a három nyugati nagyhatalom semilyen javaslatot sem terjesztett elő a német békeszerződés megkötésére és emellett elutasítják a békeszerződésre tett szovjet javaslat megtárgyalását. Továbbá megcáfolta .Edennek azt a teljesen helytelen megI jegyzését, hogy a szovjet javaslatok j Németország demokratikus erői | iránti bizalmatlanságból Indulnak ki. ! Ellenkezőleg, a Szovjetunió azt az elvet védelmezi, hogy a német belügyeket maguk a németek oldják meg. A Szovjetunió a német kérdést összekapcsolja Európa biztonságával és ezért javasolja az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés 50 évre való megkötését. V. M. Molotov a továbbiakban rámutatott azokra az. okokra, amelyek miatt a Szovjetunió nem támogathatja az északatlanti egyezményt és az „európai védelmi közösséget", mert ezek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányulnak. Megemlítette a francia-szovjet és a brit-szovjet szerződést is, amelyek ellentétben állanak az európai védelmi közösség és az északatlanti szerződés politikájával. A nyugati nagyhatalmaknak az úgynevezett keleti tömbbel kapcsolatos megjegyzéseire V. M. Molotov azt mondotta, hogy nyilvánvalóan a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti jő kapcsolatokra gondoltak. Megjegyezte, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között fennálló szerződések egyike sem irányul semilyen békeszerető állam ellen, hanem az agresszió és német militarizmus felújítása ellen irányul. Az európai kollektív biztonságról szóló szerződés alapja az — mondotta a szovjet külügyminiszter — hógy Nyugat-Németországban se legyen Kelet-Európa ellen irányuló katonai tömörülés és fordítva. V. M. Molotov beszéde végén megkérdezte a nyugati nagyhatalmait képviselőit, vájjon az európai kollektív biztonság gondolata elfogadható-e. ' J F. Dulles ezek után kijelentette, hogy az európai biztonság biztosítására tett első szovjet javaslat a? USA számára nem elfogadható és a kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződésre tett második javaslatra nem kell választ adnia, mert az USA ebben a szerződésben nem vesz részt. Bidault beszédéből érthető volt, hogy a szovjet javaslatokat csak a német kérdés megoldása után lehetne mérlegelni. A. Eden ezután megjegyezte, hogy nincs mit hozzátennie ahhoz, amit már előzőleg mondott. Az ülés végén a szovjet küldöttség javaslatára határozatot hoztak, amely szerint a kérdés megtárgyalását nem tartják befejezettnek és pénteken hoznak döntést, a .kérdés további megtárgyalására. érdekei, valamint magának a német népnek érdekei is megkövetelik, hogy a német békeszerződés megkötéséig és Németország egyesítéséig az összeurópai kollektív biztonságban a többi államok mellett vegyen részt mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság is, hogy a : rendszer elveivel összhangban jári janak el. I A szovjet küldöttség értekezletünk elé a következő javaslatot terjeszti I megtárgyalás céljából: Az európai biztonság biztosításáról A Szovjetunió és az európai biztonság biztosítása V. M. Molotov beszéde a február 10-i ülésen Ezen az értekezleten nagy figyelmet szenteltünk a német kérdésnek r mondotta beszéde befejező részében V. M. Molotov. Megmutatkozott, hogy a három nyugati állam és a Szovjetunió álláspontja között lényeges ellentétek vannak. A szovjet küldöttség a német kérdés jelenlegi megtárgyalását fontosnak tartja. Azon a nézeten vagyunk hogy ezt a tárgyalást folytatni kell. Nemzeteink érdekében áll, hogy a német kérdés megoldása ne szenvedjen hosszas késedelmet. Folytatni keil álláspontjaink esetleges összeegyeztetésére irányuló törekvéseinket. A német kérdés olyan mego'dását kell biztosítani, amely kielégítő volna valamennyi állam és va'amenny, európai békeszerető ország szempontjából. A megoldásnak meg kell felelnie a béke megőrzése, valamint Németország nemzeti szabadsága elvének és emellett tiszteletben kell tartania az összes európai nemzetek nemzeti érdeke.

t és biztonságát. Országainktól függ vájjon lesz-e harmadik világháború. Ha az Amerika. Egyesült A'lamok, Anglia. Franciaország és a Szovjetunió elhatároz/ zák hogy megakadályozzák egy új világháború kezdetét, akkor ezt meg is tudják tenni. A háború utáni évek tényei arról tanúskodnak hogy a katonai tömörül és?k megalakításának gondolata ame'y fő'eg a Szovjetunió éť a népi demokratikus országok ellen irányul, már akkor kezdett megvalósulni. Eb. ben az irányban az északatlanti tömb egyengette az utat. Ezt a tömböt öt évvel ezelőtt az Amerikai Egyesü't Államok és Anglia vezetésével alakították meg, és éppen az északatlanti tömb az ' ame'y ma minden téren keresztül akarja vinni az európai ázs^ii, csendesoceánl a közép- és közelkeleti katonai tömörülések megteremtésének tervét. Ezeií a berlini értekezleten természetesen különös figyelmet szenteltünk a német kérdésnek és az európai biztonság biztosításának. Ezzel kapcsolatban a szovjet küldöttség újból és újból rámutat arra a veszélyre, amely az „európai védelmi közösség" megalakításának terveivel I összefügg. Ezek a tervek összeegyeztethetetlenek az európai nemzetek 1 kollektív biztonsága biztosításával. | Bidault, Eden és Dulles urak itt azt az elméletet védelmezték, amely szerint az „európai védelmi közösség" megteremtése szükséges. Azt mondják, hogy ez a terv állítólag nem irányul a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Természetesen ez nincs így. A nyugati hatalmaknak az „európai védelmi közösség" megteremtésére irányuló tervei elkerülhetetlenül a német militarizmus felújítását vonják maguk után. Mivel Nyugat-Németország rendelkezik a legnagyobb katonaiipari és emberi erőforrásokkal, a német militarizmus az „európai védelmi közösségben" főszerepet fog játszani.. A nyugati hatalmaknak mindeddig nem sikerült megalakítaniok az „európai védelmi közösséget" az európai országok népeinek szívós ellenállása miatt. A hat európai ország — NyugatNémetország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg — katonai tömbjének megalakítása azt jelentené, hogy ezeket az országokat Európa többi részév^J szembe állítanák, elmélyülnének Európában a szakadások, fokozódna a nemzetközi feszültség, veszélyeztetné az összes európai népek, a német nép életérdekeit is. A nyugati hatalmak terve alapján az „európai védelmi közösség" megalakításával hatályba lépne az úgynevezett bonni szerződés, amely a „párizsi szerződéssel" együtt lehetővé teszi, hogy Európa középpontjában ÖO év tartamára külföldi fegyveres erőket fenntartsanak. Az /európai védelmi közösség" megalakítása Németország szétdaraboltságát tartóssá tenné, aláásná a német békeszerződés megkötését, ami ellenkezik az európai biztonság elemi követelményeivel. Emellett semmit sem jelenthet az HSA-nak és Angliának B Szovjetunió biztonságának „biztosításáról" hangoztatott deklaratív kijelentése. Mindez azt mutatja, hogy az „európai védelmi közösség" megalakítására irányuló tervek nem szolgálhatják a béke és biztonság megszilárdítását Európában. A mi nézetünk az, hogy ,.az európai védelmi közösség" megalakítására irányuló tervek helyett gyakorlatilag kell megyalősítani az összes európai nemzetek kollektív biztonságának gondolatát Ezt a biztonságot Európában minden ország számára biztosítani kell, tekintet nélkül társadalmi berendezésük különbözőségére. A Szovjetunió meg van győződve arról, hogy az európai biztonság kérdésének megoldása, valamint a világbéke megőrzése csupán az öszszes békeszerető államok kollektív erőfeszítésének útján oldható meg és ezért szükségesnek tartja, hogy ne állítsanak néhány államot más európai államokkal szembe, hanem teremtsék meg a kollektív biztonság összeurópai rendszerét Ebben a rendszerben meg kellene állapítani, hogy valamennyi európai állam szorosan együttműködik, hogy nem engedik meg az európai béke megsértését és szükség esetén szembeszállnak a béke megsértésével és ezzel egyidejűleg megfelelő konkrét kötelezettségeket kellene vállalniuk az államoknak, még pedig katonai jellegű kötelezettségeket is, hogy ez a rendszer hatásos legyen. Az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés megkötése megfelelne az európai nemzetek a béke megszilárdítására irányuló legforróbb vágyainak. Folytatnunk kell a német kérdés kielégítő megoldására irányuló törekvéseinket. Amit nem érürtk el e konferencia ideje alatt. Igyekezhetünk elémd a legközelebbi időben, anélkül, hogy bármiképpen elhalasztanánk a német kérdés békés megoldását. ilyen vagy amolyan külön tervek megvalósítása miatt. Természetes, hogy a kollektív biztonság rendszerének megteremtésénél tekintetbe kell venni azt, hogy Németország szétdarabolt Ebből az a fontos következtetés származik, i hogy az európai béke megőrzésének 1. Franciaország, Anglia, az USA és a Szovjetunió kormányai kötelezik magukat, hogy folytatják a német kérdés kielégítő megoldására irányuló törekvésüket a béke és a nemzeti szabadság megőrzése elveivel összhangban és tiszteletben tartják az összes többi európai államok ! jogait is, amelyeknek érdekükben áll, hogy egyetlen állam se sértse meg nemzeti érdekeiket és biztonságukat. 2. A német békeszerződés megkötéséig és Németországnak demokratikus és békeszerető alapokon való újraegyesítéséig a következő intézkedések valósulnak meg: a) Kelet, és Nyugat-Németország területéről hat hónapon belül egyidejűleg visszavonják a megszálló csapatokat, kivéve azokat a korlátozott állományokat amelyeket védelmi funkciók teljesítésére hagynak ott. Ez állományok számában a négy nagyhatalom kormányai megyegyeznek. b) Abten az esetben ha veszélyeztetve lesz Németország egyik vagy másik részének biztonsága, azoknak a hatalmaknak ame'vek jelenleg megszállási funkciókat látnak el Németországban, fenntartják a jogot hogy bevessék csapataikat a Szovjetunió Kelet-Németországot J'etöleg és az USA, Anglia és Franciaország-NyuJ gat-Németországot illető'eg. c) A belső rend fenntartására és a határvédelemre a Noémét Demokratikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak rendőrségi alakulatok állanak rendelkezésre, ame_ lyeknek tisztségeit és fegyverzetét a négy hatalom egyezménye állapítja meg. Ez egyezmény teljesítésének felügyeletére Kelet- és Nyugat-Németországban ellenőrző csoportokat alakíta-i nak a négy hatalom képviselőiből. 3. A fent említett határozatokkal összhangban, amelyeknek megva'ósítása biztosítja Németország semlegesítését és a kedvező feltételek megteremtését a német prob'éma megoldására a négy hatalom haladéktalan .ntézkedéseket foganatosít arra, hogy hozzájáruljanak az európai államok közötti kollektív biztonsági szerződés megkötéséhez ame'y megfelelő biztosítékokat tarta'maz az agresszió és a béke megsértése ellen Európában. Ebből a cé'ból a négy hata'cm megegyezik abban, hogy kezdeményezi az európai államok megfelelő konferenciájának összehívását. A szovjet küldöttség megtárgyalás céljából az értekezlet elé terjeszti az összeurópa. szerződésről szóló javaslatot. A javaslat tartalma a következőAz európai ko'lektív biztonságáról szóló összeurópai szerződés Alapelvek. Az ENSz alapokmányának céljai'és elvei szerint igazodva az európai államok összeurópai szerződést kötnek az európai kollektív biztonságról a következő a'apokon: 1. a szerződés részvevői lehetnek az összes európai ál'amok. tekintet nélkül társadalmi berendezésükre amelyek elismerik a szerződés á'tal megállapított .célokat és kötelezettségeket. Az egységes, békeszerető demokratikus német állam megalakításáig a szerződés egyenjogú részvevői lehetnek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Emellett magától értetődik hogy Németország egyesítése után a szerződés részvevője az egységes német állam lesz. Európa kollektív biztonságáról szóló szerződés megkötése nem avatkozik a négy nagyhatalom a Szovjetunió, az USA. AngLa és Franciaország — hatáskörébe, a német kérdésbe, amelyet olyan módon fognak megoldani, ahogy azt a négy nagyhatalom előzőleg megállapította. 2. A szerződésben részvevő államok kötelezik magukat, hogy tartózkodnak bármilyen támadástól a szerződés egy másik részvevője ellen, hogy nemzetközi kapcsolataikban szintén tartózkodnak erőszaktól vagy erőszak alkalmazásával való fenyegetéstől és az ENSz alapokmánya szerint minden ellentétet békés esz. közökkel fognak megoldani, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és az európai biztonságot. 3. A szerződésben résizvevő államok közöisen tanácskoznak minden olyan esetben, amikor nézetük szerint fegyveres támadás veszélye keletkezik Európában a szerződés bármely tagállama ellen, hogy hatásos intézkedéseket tegyenek az ilyen veszéiy kiküszöbölésére é^ az európai biztonság megőrzésére. 4. A szerződés összes részvevői ellen intézett támadásnak fogják minősíteni a fegyveres támadást Európában a szerződés egyik vagy néhány tagállama ellen, bármelyik állam vagy áliamcsoport követi el. Az Ilyen támadás esetén a szerződés valamennyi tagja az állam egyéni vagy kollektív önvédelmi jogának keretében segítséget nyújt azon álliamnak vagy államoknak, amelyek eilen támadást követtek el, minden rendelkezésére álló eszközzel fegyveres erők alkalmazásával fs hogy helyre, áilitsák és fenntartsák a nemzetközi békét és az európai biztonságot. 5. A szerződés tagállamai kötelezik magukat, hogy a legrövidebb Időn belül közösen megtárgyalják és meg. állapítják azt az eljárást, hogyan fognak segítséget nyújtani, még pedig katonai segítséget a szerződés tagállamai abban az esetben, ha Eu. répában oiyan helyzet keletkezik, amely megköveteli az európai béke helyreállítására és megőrzésére i rá nyúló kollektív erőfeszítést. 6. A szerződés tagállamai az ENSz / alapokmánya rendelkezései aiapján a biztonsági tanácsnak azonnal tájé. koztatást adnak azokról az akciók. ról, amelyeket az önvédelmi jog alapján végeztek vagy terveznek, vagy pedig az európai béke és biztonság megőrzésének céljából végez, tek vagy terveznek. 7. A szerződés tagállamai kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt semilyen koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semilyen egyezményt, amelyeknek célja ellenkeznék az európai kollektív biztonságról szóió szerződés céljaival. 8. A megbeszélések megvalósítására, amelyeket a szerződés a tag- 1 államok száimára megállapít az európai b ztonság biztosításával kapcsolatos kérdések megtárgyalására, a) periodikus és szükség esetén különleges értekezleteket hív össze, amelyeken minden államot a kormányának tágja vagy más külön meghatározott képviselő képvisel, b) állandó konzultatív politikai bizottság megallakitását határozza meg, ameiynek feladata, megfelelő ajánlatok előkészítése a szerződés tagállamainak kormányai számára; c) katonai tanáosadó szervet alakít, amelynek teljhatalmát később határozzák meg. 9. A szerződés tagállamai elismervén azoknak az álľamoknak a nemzetközi béke és biztonság megőrzéséért viselt különös felelősségét, ame. lyek az ENSz biztonsági tanácsának állandó tagjai, felhívják a szerződés tagállamait az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kormányait, hogy a szerződés alap. ján alakított szervekbe megfigyelőkként küldjék ki képviselőjüket 10. Ez a szerződés semmiképpen sem korlátozza az európai országok között megkötött nemzetközi szerző. dé3ek és egyezmények kötelezettségeinek érvényességét, amelyeknek el. vej és céljai megegyeznek e szerződés elveivel és céljaival. 11. A szerződés 50 évre érvényes. A szovjet küldöttség reméli, hogy az általa előterjesztett javaslatokat e konferencián .megfelelő figyelemmel tárgyalják meg. »