Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-04 / 30. szám, csütörtök

m%w 1954. február 4 A négy nagyhatalom k i) (ügy minisztereinek berlini értekezlete "olotov elvtárs beszéde az értekezlet 7. ülésén A négyhatalmi értekezlet hétfői Illése volt a berlini konferencia ed digi leghosszabb tanácskozása. Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője a késő esti órákban tartott sajtóértekezleten beszámolt a négy hatalmi értekezlet 7. üléséről, amelyen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. Az ülésen folytatták a napirend második pontja, a német kérdés megtárgyalását. Bidault francia és Eden angol külügyminiszter felszólalása után Molotov emelkedett szólásra és a többi között a követ kezőket mondotta: » Németországnak békeszerződésre van szüksége. A jelenlegi berlini értekezlet eredményeit aszerint fogják megítélni a népek, hogy milyen mértékben járul hozzá a német kérdés békés megoldásához és az európai biztonság megszilárdításához. Csak ilyen határozatok jelentenek értéket Európa népei, köztük a német nép számára. Az a feladatunk, hogy megakadályozzuk az agresszív német mi litarlzmus feltámadását és harmadik világháború kirobbantását A szovjet emberek ezt kívánják, mert nem tudják feledni azokat a mérhetetlen áldozatokat, amelyeket népük a közelmúltban hozott és amelyekét a számadatok csak halványan tükrözhetnek. Sok áldozatot kellett hozni más európai népeknek is. A második világháború alatt országunk sok ezer város

a és községe romhalmazzá vált. Az anyagi kár, amelyet országunk a hitleri támadás következtében szenvedett, meghaladja a 128 milliárd dollárt. Es ez távolról sem teljes adat. Megfeled keztünk-e arról, hogy a Szovjetunió a hitleri háború folytán körülbelül 7 millió fiát és lányát vesztette el? Bár más népek súlyos veszteségeket szenvedtek, közismert tény, hogy a háború alatt a Szovjetunió hozta a legsúlyosabb áldó zatókat. A Szovjetunió most azt kivánja, hogy a négy nagyhatalom intézkedéseit azok az elvek irányítsák, amelyekben korábban közösen megállapodtunk és amelyek célja a béke biztosítása és az új német agresszió megakadályozása. A nyugati hatalmak képviselői most igye. keznek eltávolodni az évek előtt közösen hozott határozatoktól, no h

a ezek például Franciaország szá mára nem kevésbbé fontosak, mint a Szovjetunió számára. A potsdami egyezmény néhány intézkedése el vesztette már időszerűségét, de' az egyezmény szelleme ma is változatlanul érvényes és helyes. A német kérdés megoldásához a német népnek is komoly érdekei fűződnek. Itt. Berlinben különösen szemlé. letese.n látjuk, hogy a háború milyen súlyos következményekkel sújtotta a német népet. Értekezletünk elég kellemetlen helyzetbe került, miután Berlinben a német nép be vonása nélkül tárgyalunk a német kérdésről. A nyugati külügyminiszterek nem voltak hajlandók meghallgatni a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselőit. Ezt a hibát még helyre lehet hozni A jövőben meg kellene hallgatni Kelet és Nyugat-Németorszásr képviselőit, legalább a legfontosabb kérdésekben. A szovjet kormány véleménye szerint abból kell kiindulnunk, hogy a német kérdés megoldása elsősorban a német nép ügye. A német nép nem lehet csupán más államok intézkedéseinek tárgya. Ilyen eljárás igazságtalan lenne a német néppel szemben. A német békeszerződés megkötését nem lehet tovább halogatni. Semmi má

s út nem vezet Németország békés és demokratikus új jáegyesítéséhez. Bidault úr támogatja a bonni és párizsi szerződéseket, de Franciaországban ugyanakkor nőttön .nő az ellenállás ezekkel a szerződésekkel szemben. Az úgynevezett »európai védelmi közösség« legbuzgóbb propagátora!, az Amerikai Egyesült Államok miniszterei. Ez számukra igen egyszerű, miután Amerikának nem kell majd katonákat adnia ehhez a tömbhöz. Dulles úr kijelentette itt, hogy a Szovjetuniónak nincs félnivalója az »európa; védelmi közösségtök. Azután azt mondotta, hogy az európai védelmi közösség előmozdítja Európa gyógyulását és felvirágzását. Az európai védelmi közösség hez csupán hat állam tartozik és közöttük az olyan állam is, mint Luxemburg. Európában azonban nem hat, hanem 32 állam van. Hogyan lehetséges, hocy hat állam szövetkezése meggyógyíthassa Európának mind a 32 államát. Nem vállalt túl nagy feladatot magára ez a hat állam? A bonni és párizs! szerződések Nyugat-Németországot egy új európai há.ború legnagyobb felvonulási területévé változtatják. Nyugat-Németország emelett csak a legnagyobb, de nem az egyetlen agresszív támaszpont. Amerikának világszerte legalább 82 katonai támaszpontja van. Az Egyesült Államok sok százmillió dollárt fordít a demokratikus államokban folyó belső felforgató aknamunka pénzelésére. Azt hiszem, a bonni és páriasi szerződésre nem vér jobb go*». mint amilyenben a versaillesi szerződés részesült. A béke érdekei a bonni és párizsi szerződések érvénytelenítését kívánják A szovjet néptö nem kívánhatnak rokonszenvet e szerző dések iránt, amelyek a szovjet nép és a többi európai nép ellen irányulnak. Ebből a helyzetből van kiút. Ez az,, hogy államaink legalább a béke és a biztonság kérdésében ne helyezkedjenek szembe egymással. Éppen ezért kell együttes megegyezéssel megoldani a német kérdést. A német népnek nincs szüksége a bonni és pária, —főd*«»ltre. amalyeik fotooaaAk a hU»«rň» veszélyt. A német népnek békeszer ződésre van szüksége. A berlini értekezlet 8. ülése Kedden, február 2-án a négy nagyhatalom külügyminisztereinek 8. ülése folytatta a második napiren. di ponttal — „A német kérdés és az európai biztonság biztosításának feladatai" kapcsolatos vitát. Az ülésen J- Dulles elnökölt. Amint ismeretes, a hétfői ülésen V. M. Molotov beszédet mondott, amelyben megvilágította a szovjet küldöttség álláspontját a második napirendi ponttal kapcsolatban és az értekezlet részvevőinek átadta a szovjet küldöttség két javaslatát: a szovjet kormány áJlbal kidolgozott tervezet a Németországgal kötendő békeszerződésről, valamint a niémet békeszerződés elökészíitésére és a békekonferencia összehívására vonatkozó javaslatot. J. Dullest felingerelte V. M. Molotov beszédének világos és megcáfolhatatlan érvelése, amellyel rámutatott, hogy a három nyugati állam nem folytat olyan politikát, amely megakadályozná a német militarizmus felújítását, hanem együttműködik Nyugat-Németország jelenlegi hivatalos köreivel, amelyek nyíltan számítanak a német militarizmus felújít ásóinak legalizálásával. Dulles elsőnek szólalt fel és panaszkodott, hogy az Amerikai Egyesült Államokat, Angliát és Franciaországot azzal vádolják, hogy katonai tömböt akar összetákolná a Szovjeutnió ellen és kijelentette, hogy ezeik a vádak szerinte nem jogosak és hogy a három nyugati hatalom nem ellensége a békének. Mivel hiányoztak az érvei, amelyekkel állítását alátámaszthatta volna. Dull.<3 a második világháború kezdeti id;;s-iakára vonatkozó történelmi tények hamisításához fordult, főleg az 1939. évi szovjet német kapcsolatokat igyekezett helytelen megvilágításba beállítani, amikor, amint ismeretes, a Szovjetuniót a nyugati nagyhatalmak, amelyek megkísérelték ellene uszítani a hitleri Németországot, politikájukkal az elé a választás elé állították, hogy önvédelme érdekében Vagy elfogadja a megnemtámadási szerződés megkötését, amelyet akkor Németország terjesztett ólé és ezáltal időt nyer -^del'ni&vek megerősítésére, vagy pm-üg wticvtia ezt a német javaslatot és mrA a nyugati hatalmaknak líl-->

JWé teszi, hogy a Szovjetuniót a?wvial bevonják fegyveres konfliktusba Németországgal ós ebben a Szovjetunió előnytelen helyzetbein teljesen elszigetelten állt volna. Dulles színleg egyetértését fejezte ki Molotov azon kijelentésével, hogy a német probléma elsősorban magának a német népnek, maguknak a németeknek a problémája és hogy Németország képviselőit jelentősen be kellene vonni a békeszerződés előkészítési munkájának valamenynyi stádiumába Durva kirohanásokat engedett meg azonban magának a Német Demokratikus Köztársaság kormánya ellen, amelyet Kelet-Németország lakosságának óriási többsége emelt hatalomra és megkísérelte tagadni e kormánynak azt a jogát, hogy Kelet-Németország lakosságát képviselje a német békeszerződés előkészítése folyamán. Ezzel szemben Dulles lapos érvelésekkel igyekezett bizonyí tani, hogy a bonni kormánynak állítólag joga van fellépni NyugatNémetország lakosságának nevében. Az USA-nak az új háború előkészítésére irányuló intézkedéseiről főleg arról az amerikai törvényről szólva, amely 100 millió dollárt irányoz elő a Szovjetunióban és a népi demokratikus országban folytatandó felforgató akciókra, amint erről hét. fän V. M. Molotov beszédében említést tett, Dulles nem habozott kijelenteni, hogy ezt a törvényt állítólag humánus indítékok diktálták. Dulles beszédének egész többi része is nagyhangú, bebizonyíthatatlan állításokból állott, amelyekkel Dulles megkísérelte az USA politikáját kedvező megrvilágításba helyezni és békeszerető politikának beállítani. Dulles az agresszív északatlamti tömböt az államok békés védelmi szövetkezésének nevezte, amely sze. rinte az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányával összhangban alakult meg. Dulles a Szovjetunió felől fenyegető állítólagos veszélyről szóló beszédekkel igyekezett mentegetni az agresszív katonai tömbök összetákolásáira irányuló politikát, amelyet az Amierikai Egyesült Áliemok foly tatnak és más katonai jellegű intéz kedések megvalósítását, amelyek a Szovjetunió ellen irányulnak. Dulles azf állította, hogy az USA csökkenti katonai kiadásait és hogy állítólag így tesznek az atlanti tömb többi tagállamai ís, jóllehet, ezen országok hivatalos képviselőinek számos kijelentéséből ós igazoló adatokból nyilvánvaló, hogy az északatlanti tömb tagállamaiban to. vább folyik a lázas fegyverkezés, amely súlyos teherként nehezedik a néptömegek vállára. Dulles után G. Bidault szólalt fel. V. M. Molotov beszédének azzal a részével foglalkozott, amely arról szól, hogy meg kell oldani a német békeszerződés megkötésének kérdését és amely kitűzte e feladat megvalósításának konkrét útját. Bidault kijelentette, hogy Molotov azon nézetével, hogy a békeszerződést csupán a parlamenti választások útján szabad választásokon megválasztott össznémet kormány írhatja alá. Bidault azonban megismételte a régi kifogásokat, amelyek a békeszerződés előkészítésének meggyorsítása ellen irányulnak. Megkísérelte bizonyítani, hogy a béke-ózerzadés előkészítését — rrúnd mondotta — nem volna szabad megkezdeni addig, míg meg nem alakul az össznémet kormány. Bidault beszédének többi részében kísérleteket tett a bonni és párizsi egyezmények mentegetésére, amelyek mint ismeretes Nyugat-Németországot fő felvonulási területté tennék egy új európai háború előkészítésére. Megkísérelte tagadni ezt az általánosan ismert tényt és azt is igyekezett tagadni, hogy az említett egyezmények akadályként állanak a német állam egységének felújításához vezető úton. A szovjet küldöttség — mondotta Bidault — tudomásunkra Vita, hogy olyan európai rendszer megalakítását óhajtja, amelyben Franciaország, a Szovjetunió és Németország is közösen keresnék a biztonság biztosításához vezető utat. Ilyen célt mi is rendkívül kívánatosnak tartunk — folytatta Bidault — amennyiben senkisem képzeli tólag a német kérdés olyan megoldására törekszik, amely akadályozza a német militarizmus felújítását és az agresszió lehetőségét Európában és hogy Franciaország, valamint a Szovjetunió között állítólag csak abban van eltérés, hogy milyen módszerekkel érjék el ezeket a célokat. Bidault azonban továbbra is védelmezte a német probléma megoldásának azt a módszerét, amely a valóságban azt jelentené, hogy feladnák a négy hatalom közös és megegyezés szerinti akoióit és elfogadnák a német militarizmus felújításának irányzatát. Bidault ismét kijelentette, hogy szerinte csak két lehetőség van: vagy „rákényszeritett ellenőrzés" Németország felett, vagy amint kifejezte magát „a csatlakozás formulája" vagyis a nyugateurópai hadsereg megalakítása, amelybe bekapcsolnák a német revansiszta fegyveres erőket. Bidault azonban nyilvánvalóan maga is tudatában volt álláspontja ingatagságának és ezért kijelentette, hogy a négy miniszter értekezletének nem az a feladata, hogy a jövőről vitatkozzék, hanem hogy megkönnyítse „a probléma megoldásának megkezdését". Ezzel kapcsolatban egy újabb értekezlet összehívása ellen foglalt állást, nyilvánvalóan a Szovjetunió küldöttségének azon javaslatára célozva, amely szerint a négy nagyhatalom külügyminiszterhelyettesei feladatává tennék a német békeszerződés tervezetének három hónapon belül való kidolgozását és lehetővé tennék azoknak az államoknak, amelyek fegyveres erőikkel részt vettek a Németország elleni háborúban, hogy állásfoglalásukat kifejtsék a békeszerződés kérdésével kapcsolatban, valamint számoljanak Németország képviselőinek részvételével e szerződés előkészítésének valamennyi stádiumában. A következő felszólaló A. Eden volt. Bevezetőül beismerte, hogy nem lehet igazi stabilitás Európában, míg Németország ketté van szakítva, ezért — mint mondotta, az ér tekezlet feladata, hogy késlekedés nélkül foglalkozzék egységes Németország megalakításával Eden azonban e szavaival ellentétben „mély kiábrándultságát" fejezte ki V. M. Molotov hétfői beszéde felett, jóllehet éppen ez a beszéd mutatta meg a konkrét és helyes utat a német egység békés és demokratikus alapokon való felújításához és a német békeszerződés előkészítésének meggyorsításához. Eden tervét abból kiindulva védelmezte, hogy nem volna helyes a békeszerződés előkészítésével foglalkozni addig, mig meg nem valósítják az „úgynevezett össznémet választásokat." Eden kitartott amellett, hogy a német kérdésről szóló vita alapjául az őáltala előterjesztett terv szolgáljon. Az ülés végén V. M. Molotov szólalt fel és bejelentette, hogy a késői időre való tekintettel a szovjet küldöttség a következő ülésen mondja el beszédét. A szovjet küldöttségnek — mondotta V. M. Molotov — van mit mondania Dulles, Bidault és Eden urak mai beszédéhez. V. M. Molotov hozzátette, hogy a szovjet küldöttség előterjeszti az össznémet váV. M. Molotov vacsorát adott A. Eden brit külügyminiszter tiszteletére Kedden, február 2-án V. M. Molotov vacsorát adott A. Edan brit külügyminiszter tiszteletére. A vacsorán továbbá részt vettek: W. Hayter, Nagy Britannia szovjetunióbeli nagykövete, F Hoyer Müler, Németország brit főbiztosa, V. Robe. ros, a brit küldöttség főtanácsadója. A. Nutting, a parlamenttel való kap. csodatok külügyminiszteri képviselője. Szovjet részről a következők vet. tek részt a vacsorán: A. A. Gromi. ko, J. A. Malik, V. Sz. Szem j ono v, G. N. Zarubin, G. M. Puskin, A. A. Seoboiov. A vietnami francia vezérkar újabb súlyos veszteségeket kénytelen beismerni A francia expedíciós hadtest vasárnap Hanoiban hivatalos jelentést adott ki, amelyben elismeri, hogy az utóbbi időben harcok során emberben és hadianyagban egyaránt nagy veszteségeket szenvedett. Navarre tábornok főhadiszáilásá. nak jelentése a következőket közli: Az expedíciós hadtest Dél.Viet. namban az utóbbi három napon belül 38 erődítményt, illetve megerősített állását vesztette el. E három nap alat

t a többi arcvonalon nem voltak harcok, azonban a francia csapatok katonái több helyen megszöktek s átpártoltak a vietnami néphadsereghez, több helyen pedig megölték francia tisztjeiket. Közép Vietnamban a vietnami francia Csapatok kiürítették Kon. tumtói északkeletre fekvő állásaikat. A harcok során 625 embert vesztettek, 200 katonájuk pedig fogságba esett. E veszteségek következtében a főparancsnokság elhatározta, hogy mozgósítja a hegyvidékek lakosságát. Sikerült 450 embert besorozni, de ezek eltűntek, illetve elhagyták lakóhelyüket A vietniaimi néphadsereg felrob. bántott egy Hanoi felé igyekvő vo. naitot. ameiy csapatokat és amerikai hadianyagot szállított. A Rosenberg-bázaspár védőjét holtan találták lakásán Mint a nyugati hírszolgálati irodák jelentik, Bloch ügyvédet, a tavaly júniusban ártatlanul kivégzett Rosenberg házaspár bátor védőjét szombaton lakásán holtan találták. ezt el úgy. hogy ebből kizárják az Osztások kérdésével kapcsolatos jaUSA-at és Angliát. Bidault hozzá- "tatait. tette, hogy a francia kormány álli-1 Ezzel az Ülés véget ért. Kereskedelmi szerződés a Szovjetunió és a BelgaLuxemburgi Gazdasági Szövetség között Brüsszelben árucsereíorgalmi jegyzőkönyvet írtak alá 1954-re a Szovjetunió és a Belga-Luxemburgi Gazdasági Szövetség között. A Szovjetunió a jegyzőkönyv érte'mében a többi között gabonát, olajpogácsát faanyagot, ce'lulózét. személygépkocsikat, ferromanránt mangánércet, krómércet számít Belgiumnak és Luxemburgnak. A Belga-Luxemburgi Gazdasági Szövetség viszont mű rostot, műse'yemfonalat. gyapjúszövetet, heringet, zsírt, húst stb szállít a Szovjetunónak Belgium ezenkívül Diesel-motoros teherhajókat és más gépi berendezéseket épít a Szovjetunió számára A jegyzőkönyv 1953-hoz több mint kétszeres növelését írja képest a szállítmányok mennyiségének elő, továbbá biztosítja a szerződő felek közötti áruforgalom további bővítésének lehetőségét. Van Zee'and belga külügyminiszter úgy nyilatkozott hogy az új kereskedelmi egyezmény a'áírása fontos lépést jelent a béke biztosítása útján. \