Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-04 / 30. szám, csütörtök

j.954. február 4 uf.szq 5 Erősítsük a munkásosztály és a parasztság szövetségét a népi demokratikus országokban A népi demokratikus országok dolgozói kommunista és munkáspártjaik vezetése alatt óriási forradalmi energiával, aktivitással és alkotó kezdeményezéssel harcolnak a szocialista építés nagy feladatainak megoldásáért. A népi demokratikus országok sikeres haladásának elengedhetetlen feltétele és biztosítéka a munkásosztály és a parasztság szövetsége. A iminkáao®»tiiy é« a dolgozó paraaitaág kommunista és munkáspártok által megszervezett szövetsége, amelyben a munkásosztályé a vezető szerep, mindezekben az országokban a népi demokratikus rendazar a*fy arsjívä ós meglngathatattaii alapjává vált. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdításáért vívott harcukban a Szovjetunió Kommunista Pártja igen gazdag tapasztalataira támaszkodnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja megszervezte a munkásosztály éa a dolgozó parasztság szövetságét: megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszilárdította Oroszországban a proletárdiktatúrát, megsemmisítette a kizsákmányoló osztályokat és a kizsákmányolást, s biztosította a világ első szocialista társadalmának felépítését. A munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetsége a proletárdiktatúra legfőbb alapelve. Ez a szövetség lehetővé tette, hogy a Szovjetunió munkásosztálya az államhatalom birtokában vezesse a szocialista társadalom építőinek nagy tömegeit, győzelmesen visszaverje a belső és a külső ellenségek támadását. A szovjet nép vüágtörténelmi sikereket ért el országa gazdasági ée kulturális fejlesztésében, s biztos léptekkel halad a kommunizmus felé. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai bőségesen felhasználják a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait és saját tapasztalataikat s fáradhatatlanul erősítik a munkásosztály és a parasztság szövetségét. E nagy szövetség megfelel a néptömegek legfontosabb érdekeinek. A munkásosztály és a parasztság tartós szövetsége nélkül a szocializmus nem győzhet. A kommunista és munkáspártok állandóan küzdenek a munkásosztály és a parasztság szövetségének megszilárdításáért, a falusi dolgozók létfontosságú szükségleteinek kielégítéséért. Ékesen bizonyítja ezt, hogy a földreform megvalósult a népi demokratikus országokban. Ezek az országok alig szabadultak fel a fasizmus és az imperializmus járma alól, máris megindult a harc, hogy a földnélküli és a kevés földü parasztok megkapják a földesúri földeket. A dolgozó parasztság a munkásosztály segítségével és vezetésével valósította meg a földreformot. Később a munkások és a dolgozó parasztok életszínvonala és kulturális színvonala állandóan emelkedett. Ahogyan a népi demokratikus országokban a harc folyik a népgazdasági tervek megvalósításáért, a szocializmus gazdasági alapjainak megteremtéséért, még inkább növekszik a munkás-paraszt szövetség fontossága, még Inkább segíti a város a falut, még inkább növekszik a városnak. mint a falu szocialista fejlődését irányító erőnek a jelentősége. A kommunista és munkáspártok minden eszközzel támogatják, erősítik és az önkéntesség alapján fejI lesztik a falusi termelőszövetkezeti i mozgalmat, s egyszersmind gondos j intézkedésekkel a termelés fellendítésére ösztönzik az egyéni gazdálkodókat, a szegény- és a középparasztokat. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjainak legfontosabb feladata a szocialista társadalom felépítése. Ez a feladat ' 9i»álaaeth»t»*lamii összefügg a nép j jólétéről, a társadalom állandóan i növekvő anyagi és kulturális szük; ségletelnek maximális kielégítéséről | való gondoskodással. E feladat megoldása véyett a népi demokratikus orswágokbaa legutóbb határozott intésksdéíok történtek a mezőgazdasági termelés fellenditéaéŕe, a mezőgazdasági, a könnyű- és élelmiszeripari beruházások növelésére, a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásának megjavítására, a város és a falu árucseréjének fokozására, a kereskedelem megjavítására, a dolgozó parasztok növekvő, kulturális igényeinek széleskörű kielégítésére. A Lengyel Népköztársaságban például a mezőgazdaság fejlesztését célzó állami beruházások összege 1953-ban az 1949 ik évinek kétszeresére emelkedett, s 1955-ben további 45 százalékkal emelkedik az 1953. évihez képest; a Magyar Népköztársaságban és a Román Népköztársaságban pedig az idei mezőgazdasági beruházások összege kétszeresére növekszik. A parasztságnak óriási előnyöket biztosít, hogy egy ideje felemelték a mezőgazdasági termények felvásárlási árát. Csupán ez intézkedés eredményeként Csehszlovákia mezőgazdasági lakossága a mult év folyamán körülbelül 900 millió korona újabb jövedelemhez jutott. A népi demokratikus országok kormányai egyúttal növelik a parasztgazdaságoknak szánt hiteleket, s az adósságok törlésével támogatják a parasztgazdaságokat. Bulgáriában például a parasztok kollektív gazdaságainak 1953-ban több mint 450 millió levájuk marad meg a hátralékok és egyéb adósságok törlése folytán. Ebben kézzelfoghatóan kifejeződik a kommunista és munkáspártoknak, valamint, a népi demokratikus országok kormányainak a parasztság érdekeiről, a munkásosztály és a parasztság szövetségének további erősítéséről való gondoskodása. A népi demokratikus országokban a mezőgazdaság további fejlesztése végett mind több traktorral, egyéb mezőgazdasági gépekkel és műtrágyával látják el a falut Nagy figyelmet fordítanak az öntözőrendszerek bővítésére. Románia például 195^—1955-ben 350 millió lejt irányzott elő az aszályos területeken elvégzendő öntözési munkálatokra. Kína munkásosztálya és kommunista pártja nagy győzelemre vezette országa paraszttömegeit' az új é, e t építésében. A népi kormány a kínai forradalom győzelme után rögtön kihirdette a feudális földbirtokrendszer megszüntetését. A földreform, amelynek következtében kb. 300 millió paraszt jutott 47 millió hektár földhöz, olyan segítséget jelentett, hogy Kína dolgozó parasztsága egyszersmindenkorra lerázhatta a feudális elnyomás láncait. Kína dolgozó parasztsága a virágzás útjára lépett; anyagi és kulturális színvonala állandóan emelkedik. Kina Kommunista Pártja maximálisan erősíti a munkásság és a dolgozó parasztság munkásosztály vezette szövetségét, s megnyitotta az utat a kínai nép előtt a szocializmus fölé. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néptömegei a beavatkozók ellen vívott súlyos harcok során az egész világ előtt bebizonyították hatalmas összeforrottságukat és egységüket, amelynek alapja a koreai dolgozó nép történelmi vívmánya:- a munkásság és a parasztság szövetsége A Koraal Munkapárt és a koreai nép úgy óvj* ast a ttitn

t szövetséget, mint szeme vüágát és fáradhatatlanul gondoskodik e szövetség maximális erősítéséről. A szocializmus alapjainak a népi demokratikus országokban folyó sikarac építése rasnalátoaiáait bebizonyította az egész világ előtt, menynyire igaz az a marxista-leninista tétel, hogy a munkások és a dolgozó parasztok érdekei minden életbevágóan fontos kérdésben közjsek. A munkások és a dolgozó parasztok egyaránt mélyrehatóan érdekeltek a béke fenntartásában és megszilárdításában, népi demokratikus államuk állandó erősítésében, országuk gazdasági erejének fokozásában, a nép jólétének és kulturális erőinek felvirágoztatásában, a szocializmus falusi pozícióinak teljes kiépítésében és a kulák ság korlátozását és kiszorítását célzó irányvonal töretlen megvalósításában, az ország szocialista úton való fejlesztésében. A munkásság és a parasztság követsége a népi demokratikus országokban éles osztályharc közepett erősödik. A népi demokratikus rendszer ellenségei minden módot és eszközt felhasználnak az aknamunkára, hogy viszályt szítsanak a munkások és parasztok közt, hogy gyengítsék a munkás-paraszt szövetséget A dolgozók anyagi és kulturális viszonyainak javítását célzó intézkedések megvalósítása, a szocialista építés további sikeres kibontakozása, a falusi termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági erősítése, a népi demokratikus országok tömegeinek új alkotó lendülete felbőszíti a béke, a demokrácia és a szocializmus ellenségeit. A népi demokrácia ellenségei félnek a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségétől, mert a város és falu dolgozó tömegeinek egységében látják azt a félelmetes erőt amely elkerülhetetlen kudarcra ítéli minden népellenes törekvésüket. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai töretlenül megvalósítják a munkásság és a parasztság munkásosztály vezette szövetségének kipróbált lenini politikáját, határozottan leleplezik a szocializmus és a béke ellenségeit, mindinkább tömörítik soralkat, erősitik a városi és a falusi pártszervezetek harcképességét megszilárdítják kapcsolataikat a dolgozók tömegeivel s fokozzák forradalmi éberségüket. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjainak bel- és külpolitikája világos, s minden dolgozó szívügye. A dolgozók lelkesen támogatják est a politikát, s önfeláldozóan harcolnak megvalósításáért. A népi demokratikus országok munkásai és dolgozó parasztjai a kommunista és munkáspártok köré tömörülnek, s vállvetve haladnak az új élet építésének útján. Semmi sem bonthatja meg a demokráciáért, a szocializmusért és a békéért évek óta közösen vívott hősi harcukban megerősödött szövetségüket. (A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb számából.) Egyre szélesebb körben alkalmazzák a szovjet munkamódszereket A bártfai szövetkezet, tagok nagy gondot fordítottak az idei termelési terv kidolgozására Különösen nagy figye'emmel kísérték a ha'adó munkamódszerek és a szovjet tapasztalatok alkalmazását hogy ebben az évben mégínká'eb biztosíthassák a hektárhozamok és az állatok hasznosságának növe'ését. Hogy a tenyészáľatok számára elegendő mennyiségű takarmányt biztosíthassanak, az évi termelési tervet úgy dolgozták k; hogy az őszi és a tavaszi takarmányfélék termelésére — bevezetik a zöid-futószalagrendszert amely elegendő mennyiségű friss takarmányt biztosit az állatoknak egész éven át. A terv magábafoglalja a silótakarmányfélék termelését is amelyet 11.5 hektáron fognak termelni, s ezzel a takarmányalapot nagyban növelik. Ebbe

n az évben először vetnek két hektár árpaföldön tarló-répát, hogy így kétszeres termést érjenek el. Burgonyát négyzetes és fészkes ültetéssel 2.5 hektáron fognak termelni és a gabonaféléket kereszt- és szűksorosan vetik el. Hogy a zabból 1.7 mázsává nagyobb hektárhozamot érhessenek el. a tervezett földterület felén ..stupnicei fehér" zabot fognak termelni. Az állattenyésztésben a bártfai szövetkezeti tagok az e'múlt években igen sok tapasztalatot szereztek az új munkamódszerek bevezetésével. A Stejmanféle rideg borjúneveléssel a mult évben harminc borjút neveltek fel. Mivel ez a nevelési módszer bevált, úgy tervezték, hogy ez idén az összes borjút ilyen módon nevelik. MaLnyinova elvtársnő módszerét is még inkább alkalmazzák, hogy nagyobb tejhozamot érhessenek el, hogy a szövetkezet ily módon még több jövedelemhez juthasson. A vallás keletkezése A különböző helyekeh végzett és most is folyó ásatások eredményeként ma már nagyrészt tisztán áll előttünk a sok százezer évvel ezelőtt élt ősember élete. Kezdetleges szerszámaival az ősember még nem tudott uralkodni a természeten. Nem tudott védekezni az árvíz, a fagy, a villámcsapás, a szelek és a viharok ellen, de tehetetlen volt a lsetegségefekal nembti is. Magatartását «lrt mfrid^-n jelenséggel ssemben óvatosait, figyelem éa aggodalom jeliamai. A tudatlan ősemberek, akik igyekeztek megérteni, megmagyarázni a természet vagy a társadalmi élet jelML»éff*it, amelyektől függtek és amalyakkel síimben erőtlenek voltak, a maguk cselekedeteinek hasonlósága szerint Ítélték meg ezeket. Mivel nem ismerték a jelenségek valód; okait, mivel nem tudták tudományosan megállapítani a jelenségek közötti összefüggéseket, a természetben végbemenő változásokat ügy magyarázták, mintha azok emberi cselekedetek lennének. A természeti tárgyaknak emberi tudatot tulajdonítottak és minden jelenségben valamilyen tudatos lény cselekvését látták. Ezért keletkez tek ilyen és ehhez hasonló elképzelések: a folyó megharagudott az emberekre, ezért öntött ki, ezért tette tönkre vetésüké és vitte el házukat, ctb. A nap lehet jó s ilyenkor kellemesen meletrít, de lehet gonosz is, amikor azután felperzsel mindent. Az ég is lehet jó. de meg is haragudhat, s ilyenkor esőt, jégesőt vagy villámokat küld. het az emberre. stb. Ilymódon könnyen megmagyaráz hatók az ősember vad. babonás elképzelései az őt közvetlenül körülvevő külvilágról és természeti jelenségekről, megnyilatkozásokról, mivel példátlanul kezdetleges volt termelési módja és korlátozott volt gondolkodása is. A természettel szembeni kiszolgáltatottsága, védtelensége és csekély ismeretei szük. ségszerüen megteremtették a kez detleges vallásos elképzeléseket, a természeti tárgyakban és jelenségekben lakozó, az ősembernél sokkal hatalmasabb élőlények elképzelését. Ezek még nem voltak istenek, s azt sem mondhatnánk, hogy az ősember bennük valami termé, szetfölöttit, túl világit látott volna. Az ősközösségi társadalom első fe lében az emberek a világot nagyon is anyagiasan fogták fel. Az emberi társadalom fejlődése folyamán a magántulajdon kialakulásával, az embernek ember által való kizsákmányolásával, az embert hatalmában tartó természeti erők. höz csatlakoztak a szociális erők is, amelyek a dolgozóknak sokkal több szerencsétlenséget és szenve dést hoztak és okoztak, mint a természeti erök. Lenin erről azt mondja: »A kizsákmányolt osztály tehetetlensége a kizsákmátnyoWkkal szemben folytatott harcában ugyan. úgy megszüli, kialakítja a halál utáni jobb. életben való hitet, mint ahogy a vadembernek a természettel szembeni tehetetlensége az oka az istenek, ördögök és csodák ban való hit kialakításának, stb. A marxisták már régen rájöttek arra a gondolatra, hogy az embert nem az isten teremtette, hanem az ember teremtette meg magának először az isteneket s később az egy istent. Az ember istent látott a természeti erőkben akkor, amikor rá volt utalva a természet adományaira. Amikor az ősember élelmét a föld megművelésével s a szarvasmarhák legeltetésével szaporította, akkor az Isteneket álla. toknak képzelte el. Az ókori né pek története is erről tanúskodik. A régi Egyiptomban a legfőbb istenek az Apisz bika, az Amon bárány, a Szobék krokodilus és a Szkarabeusz bogár voltak. Ennek valódiságát megerősíti a Dél-Afri. kában ma is élő kaffer négerek élete, akik szellemeiknek áldozato. kat mutatnak be s arra kérik őket, hogy szaporítsák barmaik számát A Burmában élő karének szentül meg vannak győződve arról, hogy nemcsak az embernek és állatnak van l'lke, hanem a növénynek is. Ezek pl ha rtesföldjük sárgulni kezd, a »La« nevű lelket kérik, térjen újból vissza a növényekbe, hogy ezek tovább nőhessenek s termést hozhassanak. A magántulajdon keletkezésével kialakult társadalmi viszonyok és a termelés fejlődése okozták, hogy egyes emberek mindig nagyobb és nagyobb hatalmat értek el. Ezért nem csodálkozhatunk azon sem, hogy az istenek is kezdenek emberi formát felvenni, mint azt a görögök, rómaiak története is igaaolja. Továbbá érdekes tény az is, mint az Babilon és Egyiptom történetéből is közismert, hogy amint az államban a hatalom egy ember kezébe jutott, egyidejűleg a legnagyobb tisztelet szintén csak egy istennek jutott. Ez történt Egyiptomban is, i. sz. előtt 1377-ben, amikor IV. Amenthotep fáraó úgy reformálta meg a vallást, hogy a legfőbb istennek Aton istent tette meg. Vele egyidőben Babilonban is egy ember kezébe jutott minden hatal -vm, aki minden isten istenének Mardukot tette meg. Ezért Marx és Engels joggal állíthatták, hogy az egyistenhit nem alakulhatott volna ki anélkül, hogy az államban minden hatalom ne egy kirúly kezébe jutott volna. A régi népek története mutatja, hogy kezdetben ezek az istenek még nagyon anyagiasak voltak, ajándékul — a papok közvetítésével — ételeket s italokat lehetett nekik adni, be is lehetett őket csapni, sőt végül még le is lehete't őket győzni. Még a kultúra és fejlődés magas fokán levő görög rab. szolga társadalom istenei i

s nagyon emberiek voltak. Ettek, ittak — néh

a nagyon i

s mértéktelenül — loptak, férjhez mentek, megnősültek. Látjuk tehát, hogy lényegében a vallásos feltevéssel, az Istenek elképzelésével, a világ megmagyarázásába belejutott valamilyen földöntúli elem. Ezzel egyidejűleg alakult ki az emberi lélekről való elképzelés is, amelyet a testtől lényegesen eltérőnek, fontosabbnak és tökéletesebbnek kezdtek felfogni, s fokozatosan az isteneknek is, a léleknek is új, felsőbbrendű képességeket — természetfeletti képességeket tulajdonítottak. Az istenek újabb földöntúli körvonalakat kezdtek kapni, az embernél hatalmasabbá váltak s tökéletesebb tulajdonságokkal is rendelkeztek nála. Lassan elhagyták földi hazájukat s túC vil áginkká váltak, akikre nem voltak érvényesok a világ törvényei — már amennyire azokat az ember akkor ismerte, — életük pedig maga a kezdet nélküli örökkévalóság. A világról alkotott fantasztikus, eltorzított magyarázatok és elképzelések, — a társadalmi fejlődés hosszú évezeredel alatt ilymódon formát nyertek. A világ vallásos ala. pon való megmagyarázása mindjobban elszakította az embert a valóságtól. Az uralkodó kizsákmányoló osztályok mindjárt kezdettől fogva felhasználták ezeket a vallásos elképzeléseket, később pedig a vallásokat és egyházakat saját uralmuk alátámasztására. Arra hivatkoztak, hogy nekik a kizsákmányoltak feletti hatalmat maguk az istenek adták, akik már a vi lágot is így teremtették, az ellenük való lázadás pedig egye! jelent az istenek elleni lázadással. Ezért az egész világ tudományos megismerése, tehát maga a tudomány már kezdettől fogva az uralkodó osztályok ellenállásába ütközött amelyek kisebb-nagyobb engedmények árán rendszerint győztesként kerültek ki ebből a harcból m'nd. aidig, amíg a történelem színpadára a viliág fantasztikus és eltorzított értelmezésének legyőzhetetlen, hatalmas eľenfele, a dialektikus materializmus, a győzelmes harcra felsorakozott proletariátus világszemlélete nem lépett A vallások, egyházak ettől az időtől kezdve állandóan védekezésre vannak utalva, mindegyre veszítenek az em. beri társadalomban addig elfoglalt jelentőségükbői — szerepükből. Az emberiség haladó fele pedig — a material'sta tudományokra támaszkodva. — mindig újabb és újabb győzelemmel koronázza ezt a harcát, amelyet a tökéletes társadalmi rendért — a szocializmusért folytat. Zagyi Gyula