Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-14 / 11. szám, csütörtök

UJSZÖ 1954, január 14. j\yárasdoH is új élei /akad NYÄRASDRA leszáll a korai alkony sötétszürke homálya A házakban sor/u kigyúlnak a villanykörték. Az időseJb emberek a téli hosszú estéken sokat beszélnek unokáiknak a régi világról, a falu múltjáról. Hallgassuk csak meg, miről is szól az egyik nagy­anyó meséje. — Ahol ti ma a labdát rúgjátok, ott óriási kastély állt. Azt a kastélyt a Pálffy gróf jobbágyai építették Pandúrok hajtották akkor a falu apraját-nagyját a munkába, hogy az a ragyogó palota minél előbb készen álljon. S annak a Pálffy grófnak nemcsak egy ilyen kastélya volt, ha­mm écjy tucatnál is több, meg 99 majorja hozzá. így kezdődik a nagyanyó meséje a mult jogtalanságáról, a nincstelen ségről s a kényszermunkáról, amel.i ellen a szegény nép nem emelhette fel szavát. S szól az igaz mese arról hogy a bécsi császár pallósjogot ado mányozott a grófnak és aki nem haj tott fejet, aki lázadni mert, az éle tévei fizetett. Az idő viszontagságai alaposai megrongálták a kastély falait és grófokat* is elsöpörte a tisztító vihc, Amikor lebontották a rozzant falakf a pincében megtat&iák a rozsd' vaskarikákat me'yekhez azokat lár. colták oda, akik ellenszegülni merlek az urak hatalmának — Ugye nagymama, Petőfi Sándor is járt Nyárasdon — kérdi az egyik gyerek. — Bizony járt, — bólint nagyanyó, — átutazóban volt. Itt minálunk is szeretettel vették öt körül és szavai harcra lelkesítették nagyapáinkat Édesapámtól hallottam, hogy mikor falunk határában dúltak a harcok, egy osztrák tábornok is itthagyta a fogát Abban a harcban a mi apáink is részt vettek Az emlékmű a szövet­kezet gyümölcsösében ennek a sza­badságharcnak emlékét őrzi. Az igazi mese arról szól tovább, hogy Nyárasd életében alig állott be változás a szabadságharc utáni évek­ben. Az urak urak maradtak, s a cselédnép hordta a szolgasors jár­mát H n a birtok később gazdát is cserélt n szegénynép nyomora meg­maradt Rrichta bérlőinek és Lacko fö'db' f kosnak ugyanazon céljai vol­tak, mint Pálffyéknak. ök is a sze gény nép verejtékéből gazdagodtak­• LUBICSEK LAJOS a nyárasdi he­'yi nemzeti bizottság elnöke jó isme­rője nemcsak a mának, hanem a mu tnak. a masaryki éveknek és a H" thy-kornak is. első köztársa­<ňg i ]atti életet keveset feszegetik a ' u akói Minek is háborgassák, ha m'- elmúlt — ez az álláspontjuk ~>e Lubicsek elvtársnak nem ez a vé­cménye — Hogyan is magyarázhatnám i \g hogy jelenleg mennyivel job­•i ?nek községünk lakói, ha nem tűznénk fel a multat? — mondja. — Fiatal koromban a vásárúti Popper­b irt •!(• '7? dolgoztam özvegy édesanyám jogosan kevés elte a 6—8 korona nap­számot m°rt nehezen éltünk meg be­löh De szinte éhenvesztek azok, '-'kv.'k ebből a nyomorult bérből '?/ nay/j családot kellett eltarUtniok­"Vi-VMí lótlékró' abban az időben •i.'a nem is álmodtak Ma az állami bŕ fkok nyárasdi gazdaságán a dol­0 -ók családi pótlék fejében havonta 22—25 ezer koronát kapnak. Ezt csak a mai népi demokratikus rend­szerünk adhatja. — A múltban mi magunk hiába követeltünk béremelést — folytatja emlékeséseit Lubicsek élvtárs. — Csak egy esetben értünk el eredményt. amiko r a kommunista párt és a vö. rös szakszervezet sietett segítségünkre Lubicsek elvtárssal végigmentünk a falun. Először egy utcába tértünk, melyet a kulákok a múltban „Nix­brod" utcának neveztek. Nagyobb részt itt laktak azok. akiknek még kenyérre sem jutott a tőkés rendszer alatt. Ezek a házikók főleg az 1920— 1830. közötti időben épültek. Az első köztársaság tíz éve alatt 40 házat Tető alá kerül az új épület De amit ök kiharcoltak nekünk, azt Popperék kijátszották. Olcsó női , munkaerőket fogadtak fel a férfiak helyett és azokkal végeztették az idénymunkákat. Emlékszem, hogy Hencz Tóniéknál is asszony volt a családfenntartó. A férfiak otthon dajkálták a gyerekeket, főzték az ebé­det, s hordták asszonyaiknak a mezőre Hencz Tóniből ekkor kitört a méreg — A ménkű csapjon belé ebbe a nyomorult világba! Hát rend az, hogy a feleség keressen S férjére? — Jól emlékszem Balog Ferencre is Jó ember volt az öreg Munka volt a mindene. Ki is használta öt a földbirtokos. De csak addig kellett neki, míg munkaképes volt Mikor már nem bírta, kitette az utcára Koldusbotra jutott volna az öreg, ha gyerekei nem veszik gondjaiba. Nyá­rasdon abban az időben hat ember élt szeretetadományokból, koldulásból És ez akkor volt, mikor' a „huma­nista" Masaryk állt az állam. élén. Ma mikor dolgozó népünk kezében van a hatalom, senki sem kényszerül kol­dulásra_ A faluban havonként több mint 50 ezer koronát fizetnek ki aa öregeknek öregségi járulék fejében Nyárasd arculata ezekben az évek­ben teljesen megváltozott. Szebb lett és gazdagabb. Bevezették a villanyt és egy nagy mozi is létesült. A köz­séo dolgozói a gottwaldi ötéves terv idején közel 180 rádiót vásároltak. A felszabadulás előtt nálunk bi­zony nagy luxus volt a rádió — mondja Lubicsek elvtárs. — Csak a jegyzőnek, a papnak, a tanítónak, az állatorvosnak és két módosabb pa­rasztnak volt rádiója A szegény nép még az urak ablaka alatt sem hall­gathatta. Sohasem felejtem él, • egy­szer az állatorvos nyitott ablaka alatt többen hallgattuk a kiáradó zenét. Egyszer csak becsukták előttünk az 'ablakot Még azt a kis zenét is iri­gyélték tőlünk. építettek Nyárasdon• Ez volt a kapi­talista rendszer idején a legnagyobb építkezés a faluban, — Az elmúlt évben 44 ház építését kezdték el nálunk — mondja büsz­Épül az új istálló. S zalai bácsi és Gál János serény munka közben. kén Lubicsek elvtárs. Egy év alatt többet építünk, mint a multb~n tíz év alatt. Ezt az állam segítségének köszönhetjük. Frühwáld Józsefnek, Nagy Istvánnak, •Hamran Bélának 20 —20 ezer korona házépítési kölcsönt utaltak ki. Takács Gábornak, Oswald Mihálynak, Sipos Lajosnak, Kellő Mi­hálynak és másoknak is utaltak ki építkezési költséget. A masaryki köz­társaság idején a végrehajtó jelentet­te az állam „gondoskodását". Nyá­rasdon is mindennapos vendég volt a végrehajtó. De nemcsak a cselédnép házatáját kerülgették, dobraverték Gazdaságunk további fejlődésének legfontosabb nyersanyaga —a szén itesen teljesítsék minden feladatu­.tat. Felajánlások tétele és teljesí­tése feltételeinek megteremtése a munkaversenv fejlesztésének egyik legfontosabb előfeltétele. , A kommunisták mindenüt\ az el­ső sorokban haladnak az eddigi hiá­nyosságok kiküszöbölésére irányuló törekvésben. A kommunisták vezető szerepe az összes bányákban ajbban áll, hogy példájukkal a munkában, a tartalékok feltárásában és ki­használásában a fejtés növelésére előzzék meg a többi dolgozókat és minden bányamunkást nyerjenek meg a párt Központi Bizottsága határozatai teljesítésének. Kétség­telen. hogy szénipari dolgozóink tu­datosítják egész népünk érdekében kitűzött és javá* szolgáló összes fel­adatok pontos teljesítéséért való felelősségüket népükkel szemben. A bányászok m unkatörokv ősük­ben nincsenek egyedül! Népünk minden erejéből támogatni fogja (Folytatás az 1. oldalról.) őket. A szénfejtés növelését és a fütöanyagalap fejlesztését célzó min­den munka és intézkedés országos jelentőségű és ezért első helyen áll országunk szocialista építésének megvalósításában. Gépipari, kohá­szati, elektrotechnikai " és faipari dolgozóink minden erejüket kifejtik, hogy új technikával, gépezetekkel, további szükségletekkel lássák el a bányákat és megkönnyítsék munká­jukat. Mindenegyes szak. és ifjúsági szervezet megtisztelő feladatának tartja, hogy soraiból a legjobb és legöntudatosabb dolgozók ezreit küld­je a bányák segítségére^ Epítömun­kásaink több mint 8000 lakásegysé­get adnak át az idén a bányászok­nak. Egész népünk kötelezi magát hogy felelősségteljesen fog gazdál­kodni a fűtőanyaggal és bárminemű pazarlást megakadályoz. Az egész ország készül a bányászok megsegí­tésére! Bányászaink és minden dol­goaó egyaétges fellépésében van kö­zös győzelmük előfeltétele és bizto­sitéka a széncsatában. Bányászok, müszafki. dolgozók, szénipari dolgozók! Válaszoljatok a köztársasági elnök versenyzászlajá­ért május 1. és a párt X.' kongresz­szusa tiszteletére indítandó munka­verseny nagyméretű fejlesztésével drága pártunk felihívására! Érjetek el a párt- és a kormányhatározat pontos teljesítésével új munkasike­reket a szénfejtésben! Csehszlovák Köztársaság dolgozó népe! Adjatok meg keliö időben minden támogatást és segítséget a szocializmus építésének és a béke­harcnak első vonalain küzdő hős bá­nyászainknak ! A kommunistákkal az élen egye­sült erővel előre a szénfejtés arcvo­nalán, amely országunk további szocialista építése, népünk jóléte és boldogsága szempontjából döntő fon­tosságú. (A Rudé Právo vezércikkéből.) azok a 14 holdas Tóth Vendel kö­zépparaszt házát is. Fia, aki jelenleg a szövetkezetben dolgozik, már nem kerülhet édesapja sorsára. * \ A SZÖVETKEZET ELNÖKE Do­mény János. Az ö gyermekkori emlékei is szomorúak. 1932-ben elárverezték családi házukat, A testvérek, rokonok váltották ki és János még 1943-ban is apja adósságát törlesztette. Dömény elvtárs jói vezeti a szövetkezetet. A szövetkezeti tagok is elégedettek. Mun­kaegység fejében 10 koronát kaptak és a zárszámadás után további 1.25 korona jutott minden ledolgozott munkaegységért. Természetbeni já­randóságként 3 és félkiló gabonaféle jutott minden munkaegységre Ká­rolyi József, aki feleségével együtt gondozza a sertéseket 1090 ledolgo­zott munkaegysége után a pénzbei: ! járandóságon kíviil 28 mázsa búzát j 10 mázsa kukoricát és árpát kapott ; Nagy Imre, volí kisgazda, 820 ledül­í gozott munkaegysége után 20 és fél­mázsa búzát, 7 mázsa árpát és kuko­ricát kapott. — Egyes szövetkezeti tagok nem akarták elhinni kukoricaszedéskor, hogy a gazdag termésből olyan szép t jutalmat kapnak — mondja Forró elvtárs csoportvezető. Gál János tíztagú család feje. Kette n dolgoztak a szövetkezetben. Jutalmazásként ti­zenöt mázsa és 70 kilogramm kukori­cát kaptak. Özvegy Nagy Mihályné 7.80 mázsa, Frühweld Mihály 7.55 mázsa és a közel 70 esztendős Csölle Imre is többmázsa kukoricát kapott De nemcsak a szövetkezeti tagoknak növekszik a jövedelme. Gazdagodik a szövetkezet is. A nyárasdi EFSz gazdasági alapja az elmúlt év decem­berében. a befektetésre fordított össze­get nem számítva, ugyanannyi új pénzben, mint 1952 decemberében volt régi pénzben. — Szemlátomást épül szövetkezetünk — magyarázza Dömény elvtárs. — Eddig sertéshizlaldát, dohányszárítót, juhakdt. libafarmot, tyúkfarmot és száz szarvasmarha számára istállót építettünk. Gráféi István ácscsoportja a napokban hasonló istállót húz tető alá, A csoport tagjait meglátogattuk a munkahelyükön. A rossz időjárás elle­nére is jól halad a munka Az öreg Szalai bácsi vígan adogatja a csere­pet A szünetekben, mikor a csoport tagjai tüzet raknak és körülötte me­legszenek, Szalai bácsi a régi világot összeveti a mai életünkkel. A me­séből k^seng a hite, hogy bizony ö is örül a szövetkezet gyarapodásának, az egész új életnek. AZ ÁLLAMI BIRTOKOK nyárasdi gazdaságában a dolgozók a felszaba­dulás óta gyors, eredményes munkával bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás eredményességét és gazdaságosságát• A termelési feladatok rendes teljesí­tése tükröződik a jövedelmükben is A munkában kitűnt dolgozók itt is szép jutalmazásban részesültek. A ser­tésetetők közül Földes István 159 ki­lós, Sóky Ferenc 153 kilós, és Takács József 145 kilós hízott sertést kapott külön jutalmul becsületes munkájá­ért, — Dolgozóink gyakran nem értéke­lik eléggé, mi mindent kapnak népi demokratikus rendszerünktől — mond ja a búcsúzásnál Lubicsek elvtárs a helyi nemzeti bizottság elnöke Álta­lában sokmindent természetesnek vesz nek, ami pedig a múlthoz viszonyítva nagy haladást jelent Ügy vagyunk ezzel mint az édesanya aki nem veszi észre, hogy napról napra milyen szé­pen fejlődik a gyereke Azért idézem eléjük a multat is hogy lássák a kü­lönbséget, lássák, hogyan emelkedik jólétük Hiszen elég, ha itt Nyárasdon jó i körülnézünk hogy meglássuk, mit adott nekünk az <lső gottwaldi ötéves terv, mi minden jóban részesít ben­nünket népi demokratikus rendsze­rünk. DRÁBEK VIKTOR. Biztosítják a nemzeti bizottságokról szóló tör­vényjavaslatokkal kap­csolatos vita sikerét A bratislavai központi nemzeti bizottság dolgozói nagy figyelmet fordítanak a vitahozzászólások sike­res menetének biztosítására Szlová­kia fővárosában. A vitát a nemzeti bizottságokról szólö törvényjavasla. tokkal kapcsolatban indítják meg. A központi nemzeti bizottság ta­nácsa ezzel a kérdéssel már két ülésén foglalkozott. A bratislavai vita szervezési biztosítására a köz­ponti nemzeti bizottság mellett egy öttagú központi bizolttságot állí­tottak fel ós négy öttagú bizott­ságot a körzeti tanácsok mellett. A körzeti tanácsok titkárainak és elnökeinek tanácskozásán kedden beszéltek a vita tárgyáról és je­lentőségéről. Január 13-ra, szerdá­ra összehívták a központi nemzeti bizottság teljes ülését, amely jóvá­hagyja a bratislavai vita tervét. Egyidejűleg egy 500 tagból álló előadó testületet készítenek. elő, amelynek tagjait a nemzeti arcvonal és a népi igazgatás funkcionáriu. sai és dolgozói képezik majd, akik a nyilvános gyűléseken és beszél, getéseken beszámolókat tartanak. A körzeti tanácsok az előadók szá­mára anyagot készítenek elő kör­zeteikből és arról, hogy hogyan él­tek itt a kapitalista köztársaság és az úgynevezett szlovák állam idején, és hogy mit értek el az építésben és mennyiben változott meg a körzet lakosainak élete, az. óta, hogy Bratislavát a szovjet had­sereg felszabadította. A bratislavai vita sikeres menetének biztosításá­ba felhasználják a propagáció és agitáció összes eszközeit, a közmű­velődési ház, a városi rádió, a ki­állítási pavillonok és az újság -köz­vetítését. A „Novosti Bratislavy" című újságban minden héten köz­lik azoknak az akcióknak a ter. vét, amelyeket a vitával kapcso., latban rendeznek. Az üzemi folyó iratokban és a rádiókban is közlik majd a vitához szükséges anyagot. A nemzeti bizottságokról szóló tör­vényjavaslatokkai - kapcsolatos első vitákat már a jövő hét elején meg­valósítják Bratisl-'vában. • Az eperjesi kerületi nemzeti bi­zottság tanácsa a nemzeti bizott­ságokról szóló fontos törvényjavas, latokkal foglalkozva kijelölte a vi­ta lefolyásának ellenőrzését és irá­nyítását szolgáló bizottságot és konkrét kerettervet dolgozott ki az egész kerület részére. A bizottság már megkezdte tevékenységét, hogy biztosítsa az eperjesi kerület leg­szélesebb dolgozó tömegeinek a nemzeti bizottságokról szóló tör­vényjavaslatokkal való alapos meg. ismertetését. Szombaton, január 16.án ^artja meg a kerületi nem­zeti bizottság teljes ülését, ame­lyen megtárgyalják a nemzeti bi­zottságokról szóló törvényjavasla­tokat. Január 20-ig megvalósítják a járásokban a járási nemzeti bi­zottságok teljes üléseit, amelyek biztosítják körzetük községeiben a felvilágosító kampányt és a vitát. A kerületi nemzeti bizottság már ezekben a napokban megkezdte Li. čartovcén az előadók és tanítók is­kolázását, akik propagáció és agi­táció terén biztosítani fogják az egész felvilágosító kampányt a nyilvános gyűléseken. Több mint 19 ezer dolgozó tanulja az orosz nyelvet a kassai kerületben A kassai kerület CsSzBSz szer­vezetei szép eredményt mutatnak fel az orosz népi nyelvtanfolyamok szervezésében Az 1953. év végéig több mint 1140 kör alakult meg, amelyekbe 19.021 hallgató jelent, kezett. Ez az eredmény a kassai kerületi dolgozóknak az orosz nyelv iránti nagy érdeklődését bizonyítja. Kassán 357 orosz nyelvkör ke. retében több mint 6000 dolgozó ta­nulja az orosz nyelvet Szép ered­ményeket ért el a poprádi CsSzBSz járási bizottsága az orosz népi nyelvtanfolyamok megszervézésében. A poprádi járásban kilencvenhat nyelvi kör alakult 2100 hallgatóval. A vidéken a kassai járás községei­ben szerveztek legtöbb nyelvi kört, összesen 83-at 1245 hallgató rész­vételével. Y

Next

/
Oldalképek
Tartalom