Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-13 / 10. szám, szerda

Vilá

g proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. január 13, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 10. szám A mai számban: Dolgozóinkká.] a bürokratizmus ellen (2. old.) Szénipamnk további sikeres fejlesztéséért (3—4—5. old.) Picasso békegalambja (6. old.) Brazília Kommunista Pártján&k progranimtervezete (7. old.) A köztársasági jégkorongbajnokság harmadik for. dulója után '8. old ) Élenjáró szövetkezeteink tapasztalatcseréjének további útja Szövetkezeteink tagjai, annak ellenére, hogy a mezei munka szünetel, mégsem ülnek a szobában ölhetett kézzel. Faivainkon pezseg az élet anost is, s lázas a munka minden sző vetkezet irodájában, örömteli napok ezek. Sok szövetkezetben már össze állították a mult év gazdiasági eredményeit, s elkészült a zárszámadás. A zárszámadással egyidőbe® papírra vetik az új termelési és pénzügyi ter. veket is. Ebben a nagy munkában so. k»t érő segítségre találnak a párfnak é® a kormánynak a mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló leg utóbbi határozatában, amely irányéi veket ad az EFSz-ek további sikeres gazdálkodásához. A közös gazdálkodás számvetése EFSz-einik túlnyomó részében szép eredményeket mutat. Az pedig magától értetődik, hogy ahol jól dolgoz tak, szépek az eredmények, a tagok egyéni jövedelme is növekszik. Nem megy ma már ritkaságszámba, hogy egyes szövetkezeteinkben a munka, egységek értéke 25—30 koronát tesz ki, sőt az élenjáró szövetkezetekben még ezt is túlhaladja. így sok szövetkezeti tag a zárszámadás után 10—12 korona részesedéshez jut az egész évben ledolgozott miunkaegysé gei után. Ez azt jelenti, hogy a nagy. üzemi gazdálkodás egyre nagyobb perspektíva előtt áll é

s egyre gyor suliban javulnak a szövetkezeti tagság életfeltételei. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy az a tag, aki egész esz tendőben 500 munkaegységet szerzett, most a zárszámadáskor 10 koronájával' számítva 5.000 korona pénzjubal mazásban részesül. Emellett az -ígész évi munkaegységeinek fejében minden bizonnyal 30—40 mázsa gabona a természetbeni járandósága. Mindez a közös, nagyüzemi gazdálkodás felsőbbrendűségét bizonyítja az egyéni kisparcellás gazdaságokkal szemben. A szövetkezeti gazdálkodás előnyeit dicséri az is, hogy Szlovákiában a háború eiőtti négy év átlagához viszonyítva az elmúlt esztendőben búzá. ban«5.5 mázsával, rozsban 5.1 mázsával, árpában 5.4 mázsával, zabban 3.5 mázsával, kukoricában pedig 3.4 mázsával emelkedett a földek hektárhozama. És ezt sohasem érhettük volna el, ha nem volnának fai'vaink túlnyomó részében szövetkezetek. Ezek a sikerek azt mutatják, hogy saövetkezeteink túlnyomó részben az elmúlt esztendőben olyan eredményeket mutattak fel, amilyenre az előző években példa sem volt. A jövőben még nagyobb lehetőségek előtt állnak szövetkezeteink. Pártunk és kormá nyunk állandó gondoskodásával és nagymérvű anyagi segítségévei megteremthetik gazdálkodásunk jobb alapfeltételéit. Jól gazdálkodó szövetkezeti tag jaink büszkék elért sikereikre. Biisz' keségüket és örömüket szeretnék megosztani azokkal a szövetkezetek kei, amelyekben a munkamegszerve. zéts hiányában és a laza munkafegye lem folytán gyengébb az éwégi mérleg. Ezekkel a szövetkezeti tagokkal szeretnének elbeszélgetni, segíteni őket, kicserélni tapasztalataikat, meg keresni a hibák és fogyatékosságok okát, hogy a gyengébb szövetkezetekből iis jól fejlődő, virágzó szövet kezetek legyenek. Szövetkezeteink tagjai ezért elhatározták, hogy kon ferenciákat rendeznek, amelyekben alkaľmuk nyílik elmondani a szövet kezet ügyes-bajos dolgait, s azt, 1*> gyan gazdálkodtak az el-múlt eszten döben, hogyan terveztek, milyen föld művelési módszerrel értek el nagy hektárhozamokat, hogyan osztották szót az egész évi megművelésre a földterületet egyes munkacsoportok között. Egyszóval sok a monda,ni való- A tanyi szövetkeze} tagjai is büszkén elmondhatják, hogyan teljesítették túl a termelési tervet. Bűzá ból például 26 mázsát terveztek hektáronként, de minden egyes hektárról 29 mázsát takarítottak be. Öszi árpából rekordtermést értek ei', átlagosan 41 mázsa termett földjeiken, Kukoricából 50 mázsát vittek a raktárba minden egyes hektárról. Ebből a szép termésből jutott az államnak, s így a közös jövedelemből bőven jut a tagoknak. Nagy Kálmán családja egész esztendőben előlegképpen 2-S.840 koronát keresett. Természetbeni járandóságuk: 41 mázsa búza 32 mázsa árpa és 32 mázsa kukorica. Azonkívül még többezer liter tejet kaptak a szövetkezettől. Most pedig, az éwégi zárszámadás után csaknem 17.000 korona osztalékot kap a esa Iád. Szövetkezeteink tagjainak kívánsága teljesül. Az elmúlt napok dön tése ailapjár. január 24-től február végéig tartó időben megtartják az EFSz-ek járási konferenciáját. A já. rási konferenciák tehát abban az idő ben folynak le, amikor már csaknem minden EFSz-ben elkészült a zárszá. madáe, s így világos képet kap az egész tagság, s az ő útjukon a kon ferencia az elmúlt esztendő gazda sági eredményeiről és á közös gaz dálkodás fogyatékosságairól. Azonkívül a konferencia értékeli, hogy szövetkezeteink az EFSz-ek I. orszá gos kongresszusa óta ei'telt időszak, ban mennyit fejlődtek. A Járási konferenciák azonban nem teljerítenék rendeltetésüket, ha a tagok nem készülnének a vitafelszóValásokra, s csak felületesen taglalnák az egyes kérdéseket. A kon ferencia elsőrendű feladata, hogy előbbre vigye a szövetkezeti gazdálkodás ügyét. Ezért szükséges, hogy a mult esztendő jó tapasztalatainak felhasználásával, a konferenciák se. gífcségével is megvalósítsuk a Központi Bizottságnak a mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló irány, elveit, mert a jövőben csakis azok a szövetkezetek érhetnek el kiváló sikereket, amelyekben a tag-ok helyesen értelmezik a Központi Bizottságnak a mezőgazdaságról szóló hat.áro. zatát, s helyesen használják fel az ország, a dolgozó nép segítségét. A járási konferenciákon elhangzott viták, tapasztalatok kicserélése minden bizonnyal javára válik szövetkezeteinknek. Mert nemcsak a jól működő szövetkezeteink számára jelent ez sokat, hanem azok részére is, ahol nincs minden rendjén, viszont ott is van sok jó, és a fogyatékosságokat orvosolni kell. Természetesen egyedül a konferencián nem oldhatunk meg minden kérdést. Ajánlatos lenne tehát, ha már a konferencia előtti és az utána vai'ó napokban is a gyengébb szövetkezetek tagjai meglátogatnák a jól gaz dálkodó szövetkezeteket, ahol aztán saját szemükkel meggyőződnének az illető szövetkezet sikeredről. A járási konferenciák nagy ese. ményt jelentenek EFSzeiftk életében. Tükrözői az egész esztendő mun kájának, eredményeinek, s ami a legfontosabb, iskolapéldáivá válnak annak, hogyan vigyük át az életbe a CsKP KB-nak a mezőgazdasági ter} melés fellendítéséről szóló határoza i tát. Készüljön fel tehát minderi szöi vetkezet úgy a konferenciára, hogy 1 gazdag vitia legyen és hogy az elí hangzott vitafelszóialásokból mmden j szövetkezeti tag új erőt meríthessen, j az eddigieknél még nagyobb odaadás' sal küzdjön a közös gazdaság gyára pításáért. A konferencia szellemében mutassa meg minden szövetkezet, hogy a páírt és a kormány vezetésé, vei, s nagyszerű gondoskodásának helyes felhasználásával becsülettel . teljesíti azt, amit az ország, a. dol] gozó nép elvár egységes földinüvesszö vet keze (einktôi Jelentés a CsKP KB teljes üléséről Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bízott, sága hétfőn, 1954. január 11-én teljes ülést tartott. Az ülés egyetlen napirendi pontjáról „A szénipar fejlesztésére és a szénfejtés biztosítására 1954-ben teendő halaszthatatlan intézJsedésekről" Josef Jonáš elvtárs tartott beszámolót. A vitában teljes helyesléssel fogttdták Josef Jonáš elvtárs beszámolójának alapelveit és az összes javasolt intézkedéseket. A teljes üiés hangsúlyozta, hogy a fütöanyagalap és a népgazdaság szükségletei között; üránytalanságok teljes kiküszöbölése jelenleg elsőrendű feladat. Ezért a saénfejtés tervének és a szénipar fejlesztésének biztosítására irányuló összes munkálatoknak és Intézkedéseknek országos jelentőséget tulajdonítanak. A teljesítésükért folyó küzedelem hazánk szocialista építésében a legfontosabb feladat. A CsKP Központi Bizottsága e/.irányban egyhangúlag meghozta a megfelelő határozatot. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. HAZAINK ELETEBŐL A Ján Hus-bánya dolgozóinak építőmunkája A moszti Ján Hus-bánya dolgozói az ötéves terv idején 73.99 százalékkal emelték a fejtési munkálatokat és a tervet már november 10-én teljesítették. A bányászok teljesítménye az ötéves terv utolsó évében összehasonlítva az 1948-as évvel 30.87 százalékkal emelkedett. Ezeknek az eredményeknek eléréséhez nagyban hozzájárultak a technikai módosítások az ötéves terv keretében és a szocialista munkaverseny. A szlovákiai bányák dolgozóinak sikere az üj év első dekádjában A jó előkészítés után az eredmények is jók. Ezt bizonyítja az, hogy a szlovákai szénbányák dolgozói jól teljesítik az ezidei felemelt tervfeladatokat, amelyekre még az elmúlt évben becsülettel felkészültek. Az ezidei első dekád tervét Szlovákia minden bányájában túlteljesítették. Handrován 100.6 százalékra, Novákyn 103.64 százalékra és Pótoron 103.40 százalékra teljesítették a tervet. A szlovákiai szénbányák szénfejtési tervüket az év kezdetétől az első dekád befejezéséig 101.9 százalékra teljesítették. Ez az eredménye a jól megszervezett munkának minden üzemben és a ciklikus grafikon alkalmazása néhány handlovai részlegben. Nagyban elősegítette a jő munkaverseny elérését a szénfejtés terén a vállalatközi szocialista munkaverseny. Ebben a fontos versenyben az év eleje óta a nováki bányászok yezetnek igen csekély előnnyel a pótori bányászok előtt. A bratislavai kerület legjobb egységes földműves szövetkezetei A bratislavai polgárok érdeklődéssel szemlélik az OBUVA fő elárusító helyének kirakataiban a szövetkezetek mult évi győzteseinek kiállított jutalomtárgyait. A bratislavai kerületi nemzeti bizottság a legjobb EFSz-ek, munkacsoportok, a gépés traktorállomások legjobb dolgozói részére értékes jutalmakat készített elö; motorkerékpárokat, kerékpárokat, rádiókészülékeket, ruhaanyagokat, órákat, könyveket és hasonlókat. A versenyben a nagymegyeri járásban levő ökanyikovói EFSz került az első helyre. Egész évben példásan gazdálkodtak a szövetkezet tagjai. Helyes munkaszervezéssel, jóminöségü és agrotechnikai határidőben végzett munkával túlteljesítették a tervezett hektárhoza mokat úgyszólván az összes terményekben. Például a búzánál 26 mázsáról 29 mázsára emelték a tervezett hektárhozamot. A tervezett 23.5 mázsa árpa helyett 34 mázsát termeltek hektáronként. Az állattenyésztés terén az állatállomány növelését 100 százalékra teljesítették. Elértek egy tehéntől hat üter napi tejhozamot. Minden egyes anyasertéstől átlagosan 14 malacot neveltek fel és a sertésállomány hizlalását 113 darabbal túlteljesítették. Az okanyikovói szövetkezeti tagok a takarmányalapot is megfelelő módon biztosították, főleg a silózással és az öszi vegyes takarmánynövény területnek 100 százalékos bevetésével. Szemesterményben 168 százalékra, szarvasmarhában 100 százalékra, sertésben pedig 135 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. A versenyben második helyet foglalt el a dunaszerdahelyi járásban levő nagyudvarnoki EFSz. A szövetkezeti tagok itt is példás eredményeket értek el. Beadási kötelezettségeiket magasan túlteljesítették. Az öszi vetést 100 százalékra teljesítették kereszt, és szüksorosvetéssel 13 nappal az agrotechnikai határidő befejezése előtt. Harmadik helyen a bratislavai járásban levő récsei EFSz van. Beadási és termelési kötelezettségeit egész évben teljesítette és túlteljesítette. A szövetkezeti tagok elérték a munkaegység tervezett 28 koronás értékét. Mostanáig 50 százalékot fizettek kii, a további 50 százalékot pedig a mérleg elkészítése után kapják meg. Az öszi vetést és az őszi vegyestakarmány vetését keresztsoros- és szüksoros módszerrel a megszabott agrotechnikai határidőben hajtották végre. A csallóközaranyosi állami gazdaság dolgozóinak harca az állattenyésztés színvonalának emeléséért (f. k.) Ap elmúlt évben a csallóközaranyosi igazgatóságihoz tartozó állami gazdaságok közül, a csörgőd és a királynéréti gazdaság tehenészei érték el a legjobb fejési eredményeket. Ezekben a gazdaságokban a tervezett 8 literről 8.6 literre növelték tehenenként az átlagos tej- ' hozamot. A gazdaságok tehenészei az elért eredményeket a szovjet módszerek alkalmazásának köszönhetik. A malacelválasztásban Fiala és Takács sertésgondozók értek el szép eredményeket az őrsújfalusi gazdaságban. Az előirányzott 12 db. helyett 15 malacot választottak el átlagosan egy anyától. Mindketten Ljuszkovova módszerét alkalmazzák. Az állatokat szeretik és nagy gonddal ápolják. Sokszor még éjtszaka is ott voltak az állatok mellett, ha ez szükségesnek mutatkozott például malacozás idején. A megszületett malacokat puhán bélelt kosárba rakták, nehogy az anya ráfeküdjön. Szopóskor minden egy. ! egy és fél órában az anyjukhoz rakták őket, majd ismét visszahelyez j ték a kicsiket a kosárba. így tettek 2—3 napon keresztül mindaddig, amíg az anya megnyugodott. Ezzel a példás ápolással elejét vették a károk keletkezésének. Nemcsak a malacok gondozásában végzik példásan munkájukat . az őrsújfalusi sertésgondozók, hanem az anyasertések gondozására is nagy figyelmet fordítanak. Az anyasertéseket egész vemhességük idején jól táplálják, mert ilyenkor már úgy tekintenek mindegyikre, mint legalább 8 darabból álló állományra. A juhtenyésztésben Botka Lajos mutatott fel szép sikereket. Főleg merinói fajtákat gondoz. Ezeknél száz anyától 112 kis bárányt választott el. A A tojásbeadás tervét az igazgatósághoz tartozó gazdaságok közül. csupán a bálványi gazdaság tejesí- , tette. Ebben a gazdaságban jól be- ! rendezett tyúk farm van. A tyúk* farmon 112 darab tojás volt a multívi átlagos hozam. A marhahízlalásban Vas Vendel :rt el magas súlygyarapodást az aranyosi gazdaságban. A tervezett 80 deka súlygyarapodás helyett egy kilón felüli súlygyarapodást ért el. A sikeres állattenyésztés fejlesztésének az alapja a takarmánybázis megteremtése. Az idén erre különösen nagy figyelmet fordítanak majd a csallóközaranyosi igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok dolgozói. A szántóterület 30 százalékát takarmánnyal vetik be. Az eddiginél nagyobb mértékben vetnek majd herefüves keveréket, ami nemcsak jóminőségű és elegendő mennyiségű takarmányt biztosít, hanem javítja egyúttal a talaj szerkezetét is. A talajszerkezet megjavítása pedig szocialista mezőgazdálkodásunk fejlesztésének egyik legalapvetőbb követelménye. Az idén a legtöbb gazdaságban megszervezik a „zöldfutószalagot" is, hogy a tavaszi hónapoktól egészen az őszi hónapokig rendszeresen tudják ellátni az állatokat zöld takarmánnyal. A sílózás céljára is különböző takarmánynövényeket vetnek, hogy a jövőben minden szarvasmarha részére naponta 25 kilogramm silótakármányt biztosítsanak. \