Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-09 / 7. szám, szombat

1954. január 9, U J SZU A CsKP járási bizottságainak feladatai a párt és h kormány határozatainak biztosításában Alexej Čepička elvtárs beszámolója a CsKP járási bizottságai vezető titkárainak 1954. január 3—4-én tartott országos értekezletén ! Pártunk központi Bizottságának mult iv szeptemberében és decem berében 'ártott nagyjelentőségű ülései, a ítözponti Bizottság hatá rozata a párt X. kongresszusának összehívásáról és a választások a nemzeti bizottságokba minden párt szervezetet és szervezetet, minden kommunistát nagy és harci felada tok elé állítanak. A járási bizottságok jelentősége és küldetése különösen kitűnik a párt politikájának gyakorlati meg valósításában, a Központi Bizottság határozatainak teljesítésében. Ki tűnik, hogy a járási pártbizottsá gok a pártmunka fő és alapvető részének súlypontját képezik Egy re nyilvánvalóbb, hogy a pártmun k

a színvonala a járási pártbizott ságok munkájától függ, attól, hogyan irányítják az alapszerveze teket, hogyan tudják alkalmazni a párt politikájá

4; a járás viszonyai. r

a é

s körülményeire, hogyan érvényesítik következetesen és helyesen a párt vezető szerepét. A járási pártbizottságok már je lentős sikereket értek el ebben a munkában Törekvésük a párt-, állami és gazdasági feladatok biztosítására eredményesen megnyilvá nul a párt- és kormányhatározatok és intézkedések teljesítésében. A járásj pártbizottságok egész sorát említhetjük fel, amelyek x pontosan, idejében és helyesen teljesítik kitűzött feladataikat amelyeket po litikai -szervezési tevékenységükkel fáradhatatlanul biztosítanak. és megvalósítják a Központi Bizottság irányelveit és határozatait. Nem kerülhetik el azonban fi gvelmünket azok a gyönge pontok é

s hiányosságok, amelyek a járási pártbizottságok munkájában a mai napig felmerülnek. Ez főleg azért van, mert a párt előtt jelenleg ál ló új feladatokkal együtt a járási pártbizottságok politikai munkájá nak általános színvonalával szemben támasztot* igények is növekszenek Egyetlen pártszerv, egyetlen kom munista sem valósíthatja meg sikerrel a párt politikáját, ha néhány elvi kérdéssel nincs tisztában. Még mindig főleg a munkásosztály és n dolgozó parasztság szövetsége jelentőségének meg nem értése és lekicsinylése az egyik fő oka a pártszervek és funkcionáriusok sok hibájának és miinkahiányosságá nak. , V Tévednek azok, akik úgy vélekednek, hogy a munkásosztálynak csak az uralkodó burzsoázia elleni a politikai hatalomért folyó harcok idején van szüksége szövetségesre — a parasztokra Mind a szovjet tapasztalatok, mind saját tapasztalataink igazolják, hogy ez a ta nírtás a munkások és paraszitok megbonthatatlan szövetségéről a kapitalizmus hatalmának megdöntése után, az után is érvényes, hogy a munkásosztály kivívta a hatalmat Mint ahogy a munkásosztály nem tudott volna győzni a parasztság, gal való hfl szövetsége nélkül a burzsoázia fölött, ügy az uralko dó munkásosztály a dolgozó parasztsággal való szövetség nélkül nem tudja felépíteni a szocializmust. A munkások és parasztok szövetsége nem mesterséges kom , biráció eredménye, hanem mély osztálygyökerei vannak. A tőkés rendszerben a parasztot éppúgy kizsákmányolták, mint a munkást. Szabadságvágya. hogy mentesüljön a kizsákmányolástól, megteremti annak feltételeit, hogy a kizsákmányolók ellep harcoló munkásosztály szövetségesévé vál jon. Ebben a harcban növekszik a munkások és parasztok szövetségének forradalmi ereje és tar talma "zen a tényen mit sem vál toztat munkások és parasztok bizon- 'sztálykülönbsége. Míg a munt • saját munkaerején kívül nem t

ud m

it áruba bocsátani, a paraszt földnek, szerszámoknak és termékeknek a tulajdonosa, amelyeket eladhat. Ez a különbség azonban nem akadálya annak, hogy létrejöjjön a munkások és parasztok szilárd szövetsége a tő ké

s rendszer elleni harcban. Mind a munkás, mind a paraszt gyűlöli a kizsákmányolókat, és közös érdekük — a kizsákmányolók uralmának megdöntése, hü szövetsége sekké tesz; őket. Ha némi különb ség a parasztság helyzetében a kapitalizmus idején gátolja a paraszt ság és a munkásosztály szilárd szövetségének létrejövését, annál kevésbbé lehet ez megbonthatat lan szövetségük akadálya a' szo cializmus építésének idején, midőn a munkásosztály vezetésével a más munkáját ki nem zsákmányoló pa raszt számára i

s létrejönnek a leg kedvezőbb életfeltételek. Ezért tudatosítanunk kell, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején a fő osztályok a munkásosztály és a más munkáját ki nem zsákmányoló dolgozó paraszt ság. A kulákok emellett továbbra a kizsákmányolók legszámottevőbb rétegét képezik és engesztelhetetlen küzdelmet kell folytatnunk ellenük A munkások és parasztok szövetsége a népi demokratikus rendszer és állam alapja. Enélküi nem történhettek volna meg a népünk életében beállott óriási forradalmi változások, e szövetség nélkül nem érhettük volna el mindezeket a nagy sikereket gazdaságunk átépi tésében és az új társadalmi rend építésében. Tehát a, munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdítása nélkül nem szilárdíthatjuk meg a népi demokrati kus államot, nem folytathatjuk a szocializmus építését. EmeJett meg kell látnunk a munkásság és a parasztság közötti osz tálykülönbségek néhány következményét A parasztgazdaság magán tulajdonon, kisüzemi árutermelésen alapszik. Ezért a paraszt kettős jellegű: egyrészt dolgozó ember, aki ne

m zsákmányolja ki más munkáját és ez őt közei hozza a munkáshoz, másrészt azonban tulajdonos, kmi öt közel viszi a burzsoáziához. Ebből ered a parasztság elkerülhetetlen ingadozása a munkásosztály és a bur zsoázia között még a burzsoázia veresége után, a szocializmus építésé nek időszakában is. A vereséget szenvedett kizsákmányoló erők arra törekszenek, hogy minden eszközzel a maguk oldalára állítsák a paraszt, ságot. Február előtt tanúi voltunk annak, hogyan igyekezett a reakció népámító ígéretékkel elszakítani a parasztokat a munkásságtól és, a népd demokratikus rendszer ellen uszítani. A párt a maga helyes politikájával megakadályozta a reak ciót ennek a céljának elérésében. A pártnak a konkrét intézkedések egesz sorária, mint például hadikárpótlásra, földosztásra, az adósságok eltörlésére, a háború utáni uzsorával szemben való védelemre, a parasztságnak és a munkásságnak élelmiszerrel és iparcikkekkel való egyenlő ellátására és más, a dolgozók javát szolgáló intézkedésekre támaszkodó céltuda • tos politikája végül Is megteremtette annak előfeltételeit, hogy a parasztok a döntő pillanatban, midőn a reakció puccsot kísérelt meg, a munká sok oldalán álljanak és együtt vívják ki a februári győzelmet. Tudatosítanunk kell továbbá, hogy a paraszat mint kis magánbirtokos, év. századokon keresztül gazdaságában a földhöz voit kötve, mmdíg csak magára gondolt é

s mindenképpen igyekezett gyarapítania vagyonát. A munkának ragadozó midőn való kizsákmányolásán felépülő és tőkés verseny által feldúlt kapitalista tár sadalom az embernek emberhez való ellenséges kapcsolatát veszi alapél, vül. . A tőkés rendszei fő parancsolata így hangzik: Vagy megrabolod a másikat, vagy az rabol meg téged; vagy másra fogsz dolgozni, vagy 6 rád: vagy rabszolgatartó vagy, vagy pedig magad vagy rabszolga. A szocializmus építésének időszakában nem kerülhető el a régi burzsoá rendszemek ez a csökevénye, anya jegye, mert — amint Lenin mondotta—a szocialista társadalom bur zsoá viszonyok között felnőtt ember anyagból épül és ezžrt, természetesen, a polgári lelki elemekkel van telítve. A paraszt nem vetheti le nyomban azokat a szokásokat, erkölcsöket, amelyeket évszázadokon keresztül a földbirtokosok és a burzsoázia ural ma oltott beié "Mindezt nem tudatosították azok, akik feladatul tűzték ki, hogy a parasztok többségéből néhány hónapon belül szövetkezeti dolgozókat csinál nak. Bedőltek annak az érzéki csa lódásnak. hogy a parasztok előitéle teit a föld közös megművelésével szemben a mult örökségeként türel rnes meggyőzés, mintaszerűen gazdái kodó szövetkezetek építése nélkül egy tollvonással eloszlathatják. Noha a Központi Bizottság és maga Gottwald elvtárs néhányszor feihívta a figyelmet a szövetkezetek alakításának helytelen módszerekkel való túlzott elisietésére, egyes párt funkcionáriusok é

s pártszervek nem figyeltek erre az óvŕ hangra és a szövetkezetek alakításában nemcsak az adminisztratív megoldás, hanem helyenként nyomás gyakorlásának útjára is tértek. Természetes, hogy ilyen eszközökkei nem érhettek el semilyen tartós sikert, mert belső meggyőződés nélkül sehol sem lehet sikeresen küzdeni az akadályok ellen Egyetlen értelmes ember sem fel. tételezhette, hogy a föld egyéni meg. műveléséről a közös megművelésre való áttérés simán, nehézségek né) kfll valósul meg. Ismeretes, milyen nehézségeken mentek keresztül szövetkezeteink és milyen nehézségeken mennek még ma is keresztül. Sok esetből levonhatjuk azt a tanulságot, bogy a szocialista nagyüzemi mező gazdasági termelésre való áttérés idején semilyen módon nem kerülhet jük e] a nehézségeket és l

e kell küzdenünk őket úgy, mint minden új dolgot ki kell harcolnunk. Ilyen küz delmet azonban csak a valóban öntudatos, harcos szövetkezeti dolgozók kai folytathatunk sikerrel. Tudató, sítanunk kell azt is, hogy a paraszt belépése az EFSz-be még nem te

szl őt szocialistává. Ehhez hosszantartó neveiőmunká.ra van szükség. A kulákok — a dolgozó paraszt ság és a népi demokratikus rendszer ezen megrögzött ellenségei ellen folytatott küzdelemben is gyakran helytelenül' értelmezték és valősították meg a párt politikájának irányelvét A kulákok kiszori tásának és korlátozásának polití. kája helyett egyes járásokban fel számolásuk útjára léptek, amelyet a kis- és közópparasztoknak nem indokolhattak meg kellőképpen mint igazságos és szükséges intézkedést a kulákok — a kizsákmányolók ellen Ilymódon gyakran megtör tént, hogy a kis-'"és középparasz tok nem láttak a kulákban klzsákmányolőt, aki ellen a munkásokkal együtt küzdeniök kell. Ellenkezőleg, a kulákok felszámolását célzó, a dolgozó parasztság támogatását mellőző adminisztratív beavatkozások 'ehetővé tették, hogy a kulákok félrevezesék az egész falut, amely Véglll védelmükre síkra szállt. Ha hozzászámítjuk még azokat az eseteket, midőn a kulákok elle ni küzdelemben túlkapások történtek középparasztokkü! szemben, tuda tositjuk, sok mindent kellett rend behoznunk, hogy a leggyorsabban elérjük a munkásosztály és a 'dolgozó parasztság szövetségének, igazi megszilárdulását, ami azonban lehetetlen a kulákok ellen egyút tal folytatott sikeres harc nélkül Ennek jelentőségére figyelmezte tett Malenkov elVtár

s Is a Szovjet unió Legfelső Tanácsának ötödik ülésszakán mondott beszédében: »A népi demokratikus országokban helyesen vélik, hogy a munkásosztály és parasztság szilárd szövetségének megerősítése múlhatatlan feltétele é

s biztosítéka sikeres előrehaladásuknak. Világos, hogy csak e kipróbált lenini poli tika folytatásával lehet megoldani a nép; demokratikus országok előtt álló összes feladatokat.* A népi demokratikus államnak más a feladata és funkciója, mint a München előtti köztársaságnak. A legfontosabb termelési eszközök állami tulajdonban vannak. Az állam kifejezi a munkásosztály és általában az egész dolgozó nép érdekeit. amely a legfontosabbá termelő erő. A szocialista termelési módszer különleges voltából és a nép; demokratikus állam különleges jellegéből ered az állam új feladata a termelő erők fejlesztésében. Az állam ezért az összes termelő erők fejlődésének fontos mozgató erejét képezi. Ez a fejlődés nem valósul .meg magától. Rendes biztosításához szervezettségre, tervezésre, fegyelemre és egységes akaratra van szükség. A népi demo kratikus állam ezt azzal biztosit ja, hogy teljesítheti gazdasági-szervezési és kulturális-nevelő funkcióját. A tervszerinti irányítás feladata és jelentősége, ezen alapvető feladatok teljesítése rendkívül nagy kö vetelményeket támaszt az állam apparátus összes dolgozóinak nemcsak politika; őntudatosságával, hanem szakmai képességével szemben is. Ezért arra kell törekedni, hogy több szervezettséget, tervszerüsé get, fegyelmet és egységes akara tot vigyünk be a kerületek, járá sok, városok és falvak államszer veinek munkájába Fontos, hogy a pártszervek a legnagyobb figyel met fordítsák az államszervek és apparátus munkájára, természete, sen anélkül, hogy átvennék, vagy helyettük végeznék funkcióikat. Az állami és gazdasági szervek munkájának megjavítása szempontjából nagyjelentőségű a régi szakemberek felhasználása kérdésé, nek megvilágítása A régi iskolát végzett értelmiség tagjaival szemben tanúsított helytelen viszony je lentős, és hozzátehetjük, fölösleges károkat okozott. Egyetlen uralkodó osztály sem nélkülözheti értelmiségét. A mun kásosztálynak a hatalom kivívása után a kapitalizmusból a szocia lizmusba való átmenet időszakában nincs és nem is* lehet saját értei misége. Ha a munkásosztálynak teljesítenie kell történelmi köteles ségét, hogy elsajátítsa és tovább fejlessze mindazt a Jót, amit az emberiség fennállásának egész tör. ténete alatt teremtett, akkor az emberi haladás eredményeit csak az értelmiség adhatja át a mun kásosztálynak. A munkásosztály ezt csak az értelmiség segítségével gyarapíthatja tovább. A régi is koľáf 1árt értelmiség felhasználása tehát történelmi és törvényszerű szükség, amelyet semmiképpen sem mellőzhetünk. Az állam és a gazdaság irányításában sok szakismeretre, tudásra és tapasztalatra van szükség. Abban a pillanatban, midőn a tőke uralmának megdöntése után a munkásosztály kezébe veszi az állam irányítását és végrehajtja á társadalom forradalmi szocialista átalakítását, nem képes egyedül biztosítani az állam irányításából eredő szakkérdések helyes megöl dását. Munkásosztályunk is ebben a helyzetben volt Nem volt más kiút, minthogy a szakkérdések megoldásában, az állam és a gazdaság irányításában a régi Iskola beli értelmiség ismereteire ta pasztalatairs támaszkodjon A munkásosztály történeim, kül detésének teljesítésére köteles saját értelmiséget nevelni a dolgozó" nép soraiból. Ennek az új értelmiségnek nevelése a régi iskolabeli értelmiség felhasználása nélkül megvalósíthatatlan. A régi iskolabeli értelmiség tehát ezeket a feladatokat teljesíti: segíti a munkásosztályt az állam és a népgazdaság irányításából eredő szakkérdések megoldásában és segít az új ' értelmiség nevelésében. Ennek a lenini tanításnak ellentmondó összes nézetek tehát helytelenek és ártalmasak. A munkásosztály a régi szakemberek megnyerése és felhasználása nélkül sem az államot, sem a gazdaságot nem tudná sikerre] irányítani és saját értelmiségét sem tudná nevelni. Saját tapasztalatból tudjuk, hogy a kizsákmányoló osztályok, miután elvesztették a hatalmat, nem adják fel az ellenállást a győzelmes munkásosztállyal szemben és minél sikeresebben folyik az új társadalmi rend építése, annál Inkább támadják a népi demokratikus rendszert. A régi iskolabeli értelmiség megnyerése a munkásosztály ügyére nagy jelentőséggel bír éppen ebben a harcban, midőn a vereséget szenvedett, kilasákmányoló osztályok mind politikai, mind gazdasági és ideológia! arcvonalon támadnak. Nem húnyhatunk azonban izemet afölött, hogy a régj iskolabeli értelmiség megnyerésének szükséges volta lehetőséget nyújt arra, hogy a levert kizsákmányoló osztály maradványai az értelmiségnek a kizsákmányolókhoz hü maradt egyes tagjain keresztül ártsanak a szocializmus építésének. A régi értelmiség tagjait a burzsoázia hatalmának elvesztése után is különböző anyagi, pénzügyi és baráti kapcsolatok fűzik a levert burzsoáziához és ezért engedékeny és alkalmas eszközzé válnak a burzsoázia kezében bűnös szándékaik megvalósítására. Minthogy azonban egyedülálló esetekről van sző, kellő éberség mellett sikeresen kivédhetjük az ellenség ilyenirányú kísérleteit. A régi iskolabeli értelmiség nagy többsége másrészt olyan szakemberekből áll, akiket minden félelem nélkül megnyerhetünk a szocializmus építésének. Ezeknek a régi szakembereknek többsége munkájából ál és létfenntartási okokból kénytelen annak javara dolgozni, aki neki megélhetést nyújt Az értelmiség ugyanis nem osztály, hanem réteg. A régi értelmiség jelentős része, miután a munkásosztály kivívta a hatalmat, ezért csakhamar a szocializmus építésének szolgálatába áll, másrésze még habozik és várakozó álláspontra hely«?y kedik, végülis azonban, maglikban álló ellenségek valóban kivételes eseteitől eltekintve, a régi értelmiség túlnyomó többsége öntudatosan a nép és a szocializmus építése szolgálatában áll. Nem várhatjuk, hogy az újjászületésnek és átnevelésnek ez a folyamata egyik napról a másikra befejeződik, óvakodni kell mindentől, ami a régi értelmiség tagjait a reakció karjaiba űzné. óvakodni kell attól a bizalmatlanságtól, amely az értelmiséget a munkásosztálytól elválasztja és meg kell teremtenünk az alkotómunka, a kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés kedvező feltételeit. Gondosan és körültekintően, szervezésileg biztosítanunk keli a régi értelmiség becsületes és tisztességes többségének megnyerését és átnevelését. Ilyen feltételek között a régi értelmiségnek minden becsületes tagja tudatosítja, hogy a tudományos igazság és haladás a dolgozó nép oldalán van és a szocializmus öntudatos építőjévé válik. A választások előtti kampány feltárt minden olyan hibát is, amelyei a pártszervek a Nemzeti Arcvon^" nolitikájának megvalósitáságban elkövettek. A Nemzeti Arc(Folytatás a 4. oldalon.)