Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-09 / 7. szám, szombat

• UJSZO 1954. január 9. határozatainak (Folytatás a 3. oldalról.) Vonal tóidét óséről vallott helytelen nézetet rendszerint egybekötötték a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségéről vallott helytelen nézettel. Ott, ahol a kommunisták azon helytelen és ártalmas nézetek hatalmába kerültek, hogy a hatalom kivívása után a munkásosztálynak nincs szüksége semilyen szövetségesre és a szocializmust a dolgozó parasztság szövetsége nélkül is felépítheti, ott csak egy hajszál hiányzott más helytelen némethez, hogy a szocializmus építésének ügye csak a kommunista párt ügye és csak a kommunisták munkája. Ilyen hamis és téves elképzelések szerint az egész Nemzeti Arcvonalat fölöslegesnek tartották. Helyenként a kommunisták a szoros együttműködés helyett minden becsületes és tisztességes dolgozó emberrel éreztették, hogy csak a párttagokban bíznak és ezért nem kívánnak együttműködni a pártonkívüliekkel. A járási pártbizottságoknak különleges figyelmet kell fordítaníok ezekre a helyekre és hatékony támogatást keli nekik nyujtaniok. A Nemzeti Arcvonal politikája azonban ott is, ahol nem ezekkel a durva hibákkal valósították meg, a nem-kommunista pártok képviselőivel való (élő) kapcsolat hiányában szenvedett. Főleg a Nemzeti Arcvonal akcióbizottságainak apparátusában vert gyökeret sok bürokratikus munkaforma és munkamódszer, mint például a körlevél és utasítások küldése. Itt ís haladéktalanul javítani kell a helyzeten és rendszeres személyes kapcsolattal, türelmes nevelőmunkával biztosítanunk kell, hogy a párt vezető szerepét készséggel elismerjék és ezzel biztosítsuk, hogy mind a nem-kommunista pártok tagjai, mind a pártonkívüliek lelkesen teljesítsék az építés feladatait. A dolgozó nép legszélesebb rétegeinek a szocializmu

s építöfeladatainak lelkes teljesítésére való mozgósításában nagy szerepet játszanak a tömegszervezetek, min denekelőtt a Forradalmj Szakszervezeti Mozgalom és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség. A pártnak lehetősége van e tömegszervezetek útján hozzáférni azokhoz a rétegekhez vagy egyénekhez, akiket saját szervezetei által nem tudna elérni. Ezért a tömegszervezetek na_ -m fontos átviteli erőt jelentenek, hogy a pár' és a kormány f alitikáját helyesen értelmezzék és fogadják, hogy a legszélesebb néprétegek kezdeményezését ennek megvalósítására ösztönözzék. Hogy tör szervezetek ezt a nagy történeim: küldetésüket teljesíthessek véget kell vetni annak a gyakoriéinál:. amely arra vezetett, hogy némelyik pártszerv bizalmatlanná váll. mindenki és minden iránt és szük ségesnek tartotta, hogy a tömegszervezetek funkcióiba csak kommunistákat helyezzenek. Ez az egészségtelen gyakorlat arra vezetett hogy a párttagok rendszerint töb i funkciót látnak el és többnyi i e annyira túl vannak terhelve nunkaval. hogy a funkciók közül egyet sem tudnak teljes mértékVr. ahogyan kellene, ellátni. Ez az egyik további oka annak, hogy a tömeg .szervezetek befolyása még nem olyan, mint amilyen a párt vezető szerepének helyes érvényesítésével lehetne, a tömegszerveze. tek irányítását illetőleg. Azok a példák, amikor egy fejlett kommunista szervező biztosítja a párt politikájából származó feladatok hei - átvitelét a tömegszervezetekiie. sníg a többi funkciókba párlor.Xh üllek és nem-kommunisták vannak, azt bizonyítják, hogy mi !yen eredményeket lehetne elérni, ha valamennyi tömegszervezetben ezt az utat követnék. Még mielőtt rátérnék néhány árrésre, amelyek főként a pártrumi a irányításának módszereire v ; snak, megkísérlem megvilá,:':ani egyik fontos okot. amely yel a íehézségek egész sora függ össze, nemcsak a párt életében, haaz egész állam életében ls. i gazdasági életünkben. Ez lem hiánya. A technológiai elr.: -. ->k megsértése a termelésben, ŕ szolgálati kötelességek be nem .„> ása, a jogi és egyéb előírások megsértése jelentős anyagi és politikai károkat okoz nekünk. Ezért az állapotért is éppúgy, mint más fontos dolgokért a teljes felelősséget kormányunk és a kommunisták viselik. Nem olyan fe gyelemről van szó, amilyent a kapitalisták és a kapitalista állam gyakran erőszakos eszközökkel kényszeritett ki, nem vak engedelmességről és alárendeltségről van szó, amelyre a kizsákmányolók ki sebbségének kormánya támaszkodott, a kizsákmányoltak többsége felett. Üj fegyelemről van szó. amely a politikai öntudatosság. a munkához való új viszony, a társadalomhoz való új viszony kifejezője, a szocialista tulajdonhoz való legfelelősségteljesebb viszonynak, a szocializmus építése szükségleteihez való viszonynak a kifejezője. Az ilyen öntudatos fegyelmet csak neveléssel és fokoza tosan lehet elérni. Nem érhetjük el szocialista öntudatosnál nélkül, amelynek kialakításában a Kommunista Párt vezető szerepet játszik. A szocialista öntudat kialakítása. amelyből az öntudatos fegyelem ered. összetett és ellentétes folyamat. Csupán a szívós gyakorlati tevékenység hosszas harcában, amely až új szocialista társadalom kialakítására irányul — mondja Le nin — nevelődnek át maguk a munkások is, akik egysze-re valamilyen határoz»|- vagy jelszó parancsára nem mentesülhetnek kispolgári előítéleteiktől A munkásosztály saját átnevelé sével egyidejűleg köteles megteremteni az előfeltételeket a parasztok és egyéb kisbirtokosok nagy tömegeinek, a hivatalnokok és az értelmiségiek százezreinek átnevelésére. Nem várhatjuk, hogy az ilyen átnevelé

s önmagától vagy gé piesen következzék be, mint az új gazdasági viszonyok és kapcsolatok visszatükröződése. Erre az átnevelésre törekedni kell, hogy a párt vezetésével kiirtsák a polgári és kispolgári szokásokat, hagyományokat és erkölcsöket, amelyek a kapitalista rendszer, a magántulajdon. a konkurrencia légkörének a szülöttei, annak az álnokságnak, uszításnak, bizalmatlanságnak és ellenségeskedésnek a szülöttei, amelyek a kapitalizmus idején uralkodtak. A fegyelem megszilárdításáért folytatott harcnak ezt a feladatát az állam'egész életében a párt csak akkor teljesítheti majd sikeresen, ha az öszszes pártszervezetek és minden kommunista betartja a legszigorúbb párt- és állami fegyelmet és ha minden pártszerv. minden egyes kommunista jó példával jár elö a fegyelem kérdéseiben. A pártfegyelem eddigi állapotával nem lehetünk megelégedettek. Még gyakran előfordul a demokratikus centralizmus alvének megsértése, amely a párt szervezeti felépítésének egyik vezérelve. Sajnos, vannak még olyan pártszervek és funkcionáriusok, akik nem ismerik el a felsőbb szervek határozatainak az alacsonyabb szervekre feltétlenül kötelező voltát, önkényesen járnak el, saját elhatározásuk alapján. Aki ilyen felelőtlenül cselekszik, veszélyesen megsérti a párt akaratának egységét. Az ilyen eljárás érezhetően gyöngíti ä párt akcióképességét is. Mivel néhány helyen a pártszervek így járnak el, nem csoda, hogy az állami és gazdasági szervekben levő kommunisták nem tartják szükségesnek, hogy alárendeljék magukat a felsőbb szervek irányelveinek és határozatainak, pedig mindez az államhatalom tekintélyének kárára megy. ^ Aki a legkisebb mértékben ls gyengíti a proletariátus pártjának (főleg diktatúrája alatt) a vasfegyelmét — mondja Lenin — az ténylegesen a burzsoáziát segíti a proletariátussal szemben.« Amíg a kommunisták mind a pártban, mind pedig a párton kívül maguk megsértik a pártfegyelem elveit, nehéz lesz kiharcolni a fe- j gyelem megszilárdítását a nemkommunisták körében. Az alapszabályzat' a párt- és állami fegyelem betartására nagy súlyt helyez. A párt- és állami fegyelem fnko?á*a a párton belül megteremti az alapvető feltételeket arra, hogy a széles néprétegek nevelésében minden munkahelyen ég hivatalban harc induljon a fegyelem megszilárdításáért és fokozásáért, amely ma az állami gazdaság és közélet számos hiányossága kiküszöbölésének kulcsa. * Azok a nagy feladatok, amelyek a szocializmus építésében a párt előtt állanak országunkban, megkövetelik a pártpolitikai munka színvonalának lényeges emelését, azon módszerek tökéletesítését, amelyekkel a járási bizottságok minden egyes járás tevékenységét irányítják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a járási bizottságok gyakran elmerülnek a lényegtelen, mellékes kérdések megoldásában és a fő kérdések elkerülik figyelmüket. Számos járási bizottság gyakorlatában az elért sikerek mellett még olyan helytelen módszerek nyilvánulnak meg, amelyek fékezik a munkát, s nem adnak lehetőséget a Rárt politikai és szervezési tevékenységének teljes kifejlesztésére. Igaz, hogy a kollektív vezetés elvei a pártszervek és szervezetek életében egyre nagyobb mértékben érvényesülnek. Az olyan esetek, hogy ezeket az elveket durván megsértették, egyre ritkábbak. A pártéletből eltűnnek a mindenható diktátorok, több tag és funkcionárius vesz részt a párt irányításában és egész tevékenységében. Ennek ellenére meg kell állnunk azon tény mellett, hogy a járások és kerületek egész soraiban mir.d eddig nem sikerült a valóban kollektív döntésbe és vezetésbe betaglalni a funkcionáriusok olyan körét, amilyent a helyzet és feladatok megkövetelnek. Elsősorban a pártszervek tárgyalásainak előkészítéséről van szó, mert itt mutatkoznak a legnagyobb hiányosságok. A pártbizottságok kevés tagja vesz részt tevékenyen a szervek tárgyalásaira szolgáló anyagok előkészítésiében. A tárgyaliisok alapjául szolgáló anyagokat nagyrészt csak a pártgépezet funkcionáriusai dolgozzák ki. Ez a gyakorlat arra vezet, hogy a pártbizottság tagjai csak felületesen hatolnak be a tárgyait kérdésekbe és így a dolgok ismerete nélkül a pártszervek gyűlésén nem tudnak tárgyalni és dönteni A tárgyalásokba rendszerint csak ugyanazok az emberek, rendszerint a vezető funkcionáriusok és pártdolgozók szólnak bele. Ez azonban a dolgoknak csak egyik oldala. Sokkal rosszabb az a tény, hogy az így előkészített anyag szükségszerűen egyoldalú és gyakran nem is megbízható alapja a tárgyalásoknak. Ezzel szenved a pártszervek tárgyalásainak egész színvonala és eredménye. Erről tanúskodik például egy eset a kadani járásból. A járási bizottság irodája megtárgyalta a mult év októberében legfontosabb üzemének, a klasterci golyóscsapágy-üzemnek helyzetét, mert nem teljesítette a tervet A tárgyalás anyagát Zeman elvtárs, a járási bizottság apparátusának dolgozója olyan módon dolgozta ki, hogy az üzem igazgatójától megrendelte a terv nemteljesítésíének elemzését, mégpedig mindjárt kilenc példányban, hogy ne kelljen sokszorosítani az iroda tagjai számára. Az anyag előkészítéséről nem beszélt a szervezet bizottságával, hanem megelégedett azzal, hogy a bizottság tagjait meghívta tárgyalásra. Az elégtelen anyag alapján, amely csak a gazdasági problémákra vonatkozott, érthetően a pártszerv tárgyalása csupán formálisvolt. Nem tudta leplezni a terv nemtel j esi tésénak igazi okait és az alapszervezet bizottságának sem nyújthatott semmi segítséget. Ebből következik, hogy döntőfontosságú most nemcsak elérni azt, hogy a járási bizottságok tagjai ta- I pasztalataik és ismereteik alapján helyes határozatokat hozzanak, nemcsak azt, hogy szakaszaikon rendíthetetlenül teljesítsék a -párt határozatait, hanem azt is, hogy j teljes mértékben kivegyék részüket ' a pártszerv állandó tevékeny munkájából. A kollektív' vezetés azt jelenti. hogy a pártbizottság összes tagjai, kivétel nélkül a közös mü j érdekében, vessék latba ismereteiket, kezdeményezéseiket és tapasztalataikat. • A Központi Bizottság első titkára, Novotny elvtárs beszámolójában indokolta a párt ideológiai tevékenységének jelentőségét. Elsősorban arról van szó, hogy elmélyítsük és teljese szélességben kifejlesszük a párt ideológiai munkáját és a pártszervek és szervezetek tevékenységében elsőrendű helyre tegyük. A tapasztalatok világosan mutatják, hogy a gazdasági feladatok teljesítése rendszerint ott késlekedik, ahol a párt ideológiailag nem kovácsolja egybe tagjait, ahol gyengítik a tömegekre gyakorolt befolyását és ol hamis, a párt és a nép iránt e .nséges nézetek nyilvánulnak meg különféle frázisok és helytelen elméletek leple alatt. A burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen határozottan harcolnunk kell mindennap, minden helyen és minden időben. Szükséges fokozni a harcos politikai agitációt, minden téren megerősíteni a dolgozók nevelésére való befolyást és fokozni a sajtó eszmei tartataiát és harcos mivoltát. Nagy feiadat hárul ebben tudományunkra, kultúránkra és iskolaügyünkre is Minden előfeltételt meg kell teremteni további fejlesztésükre, emelni kell a munkások és parasztok és az összes dolgozók kulturális és társadalmi életének színvonalát. Járási bizottságaink többségénél lebecsülik az ideológiai munkát. Szóbeszédben gyakran elismerik a marxizmus-leninizmus elméletének jelentőségét, de szavaik nem ritkán í eltérnek tetteiktől. Emellett nem 'ehet állítani, hogy a járási bizottságok ne tárgyalnák meg az ideológiai pártmunka kérdéseit és ezzel kapcsolatban ne hoznának határozatokat. E kérdések meghatározása azonban számos esetben felületes és formális. Vegyük például a Pártoktatási év kérdését. Nemcsak az előkészítése, hanem lefolyása és záró kiértékelése is többé kevésbbé a dolognak csak szervezési részét foglalja magában. Az oktatás színvonalát és hatékonyságát gyakran elhanyagolják. A funkcionáriusok elméleti színvonalának rendszeres emelése, a propagandista munkába való tevé keny bekapcsolásuk az az út, amely a pártpropaganda problematikájába és tartalmába való behatoláshoz vezet, a pártpropaganda hatásossága megjavításának az útja Ezeket a kérdéseket helyesen értelmezte a mladá-boleszlavi járási pártbizottság. A járási bizottságösszes tagjai tevékeny részt vesz nek a pártpropagandában. A járási párbiaottságoknak nem szabad csupán gazdasági kérdésekkel foglalkozniok, és az ideológiai kérdéseket elhanyagolniok. Kötelességük. hogy segítsék az alapszerve zeteket propagandista munkánk fő láncszemének — a propagandistáknak — kikeresésében, nevelésében és irányításában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek a kérdésnek a járási bizottságok még nem szentelnek elég figyelmet. A nagy feladatok szemszögéből, amelyek az egész párt előtt az elkövetkező időszakban állanak, az összes pártszerveknek és szervezeteknek harcot kell imlftaniok a pártpropagandában levő hiányos ságok kiküszöbölésére, a pártpropagandát harciassá, élénkké és átütő errejűvé kell tenniök, olyan propagandává, amely szoros kap csolatban áll a párt gyakorlati problémáival és feladataival. Országunk dolgozói, Csehszlovákia Kommunista Pártját képviselőjüknek, vezérüknek ismerik ei. jog. gal látják benne szülöpártjukat. Ezért joggal követelik azt is, hogy a kommunisták a néphez nyíltan, lep lezetlenül beszéljenek, hogy a népet valóban vezessék. Ezt bizonyítja a párt és az állam vezető képviselői minden beszédjének visszhangja és fogadtatása. A tömegek bizalmát azonban naponta meg kell nyerni, épp úgy, mint ahogy naponta meg kell magyarázni és megindokolni a dolgozóknak pártuAk és kormányunk politikáját. Ez megkövet e a tiö legekkel való kapcsolat rendszeres elmélyítését és megszilárdítását a járás, minden egyes szervieset, minden ugyes hely helyzetének » vmeretét. Ezt azonban csak akkor érhetjük eí, hogy ha az összet. funkcionáriusok és vezetésük alatt íz eg sz pártaktíva, a munkások, par . ,z >k és dolgozó értelmiség tömegei r.özé megy és ott megmagyarázza a kérdéseket, merít a tapasztalatokból, azokat minden téren felhasználja és igazolja a szervek által elfogadott intézkedések helyességét. A dolgozókkal való személyes kapcsolaton és a körükben végzett közvetlen működésén kívül a tomegpolitikai munkában jelentős szerepe van pártsajtónknak, ao nt erre a Központi Bizottság rámuta tott. Az irodalom és a sajtó terjesztésének kérdése azonban e~ dig nem vált a pártszervek és alapszervezetek szívügyévé. A járási pártbizottságok fontr eszköze a névelő- és tömegimunk kifejlesztésében a helyi sajtó is. A járási földműves újságok ma mar minden járásban megjelennek, példányszámuk Csehországban és Morvaországban elérte a heti 500.000 példányt és Szlovákiában a 160.000 példányt. Az üzemekben mintegy 1200 üzemi újság jelenik meg. A járási pártbizottságok eddig nem becsülték meg kellőképpen a helyi sajtónak eizt a nagy erejét az összes párt- és kormányhatározatok megvalósításában. Erről tanúskodik * járási földműves újságok és üzemi újságok tartalma, amelyek számos esetben nem érik el a kívánatos politikai szinvonalat, a párt és kormány politikáját csak általánosságban, sőt gyakran helytelenül világítiják meg. A járási földműves újságok nem fordulnak teljesen a kisés középparasztok széles tömegei felé, nem reagálnak érzékenyen a vidéki nép apró szükségleteire, csak ritkán válaszolnak azokra a kérdésekre, amelyek a dolgozó parasztok előtt nem világosak. Ami az üzemi újságokat illeti, ezeknek tartalmában is komoly hiányosságok fordulnak elő. Számos üzemi újság nem harcol hatásosan a szocialista munkaverseny fejlesztéséért, a takarékosságért és a termelési önköltségeknek, a munkatér, melékenység fokozásával való csökkentéséért, ajmitő! az életszínvonalnak az árleszállítások útján való emelése függ. Ez főleg most nyilvánul meg a kormánynyilatkozat után, amikor az üzemi újságoknak elsősorban az olyan kérdésekkel kell foglalkozniok, mint a terv idejében való teljesítése, a haladó módszerrek bevezetése a termelésbe, a munkaszervezés megjavítása sfcb. A járási bizottságnak munkájában feltétlenül elsősorban a párt alapszervezetek aktív tevékenységé, re kell támaszkodnia. Enélkül nem ér semmit, munkájában magára marad. Mostanában, amikor a járásokban összpontosulnak az egységes íö'dmüvesszövetkezetek megszilárdításával és az egész mezőgazdasági termelés fejlesztésével összefüggő összes kérdések akár politikai, szervezési-gazdasági, akár kulturális problémák is legyenek, a figyelmet falvainkra, a munkás-parasztszövetség megszilárdítása jelszavának gyakorlati megvalósítására kell fordítani és emellett sohasem szabad megfeledkezni a kulákok elleni harc kifejtéséről. A járási funkcionáriusoknak látniok kell, hogy a falvakon még nincs olyan nagyszámú és olyan sok fejlett ember, mint az üzemben, és hogy az osztályellenség tevékenysége is sokkal élénkebb itt és termékenyebb talajra talál, mint bárhol másutt. A fő gyengeség az, hogy a munkások és parasztok szövetségének mindennapi megszilárdi. tását nem ka.pcsolják egybe a kulák kizsákmányoló arculatának tényleges leleplezésével, aki a legkülönbö, zíibb módszerekkel álcázza magát. (Čepička elvtárs beszámolójának befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.)