Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-09 / 7. szám, szombat

2 üj $m 1954. január 9. Megvalósul a kormányhatározat a komáromi traktorállomáson A KOMAROMI gép- és traktorál ­lomás dolgozói a téli hónapokat gé­peik jóminőségü kijavítására és ar­ra használják fel, hogy fokozottabb tanulással fejlesszék politikai és szaktudásukat. Nemcsak a gépállo­máson, hanem az összes brigádcso­portokban is megszervezték az üze­mi munkaiskolát. Az oktatás de­cember 2-án kezdődött és azóta tervszerűen folýik. Az üzemi párt­szervezet Aosai elvtársat bízta meg az iskola megszervezésével és irá­nyításával. Ácsai elvtárs el is követ mindent, hogy az idei téli oktatás az eddiginél sokkal eredményesebb legyen, hiszen a dolgozók tanításá­nak szükségességéről az eddigi gya­korlati" munka mindennél jobban meggyőzte a gépállomás vezetősé­gét. Az elmúlt hónapokiban a tervbe "vett előadásokat egy kivételével mind megtartották és a dolgozók 75—80 százaléka vett részt az okta­táson. A gép- és traktorállomás dol­gozói nagy érdeklődést tanúsítanak a munkaiskola iránt. Különösen nagy az érdeklődés a kovapusztai, megyercsi, ékeli és a gúti brigád­csoportokban. Ezekben a csoportok­ban 100 százalékos volt eddig a dolgozók jelenléte. De nem mond­hatjuk ugyanezt a csallóközaranyo­si traktorosokról. A javítóműhely dolgozói közül is sokan hiányoznak. Főként a fiatalok. Itt mindössze 63 —70 százalékos volt eddig a dol­gozók jelenléte. Szomorú, hogy ép. pen a fiatalok húzódoznak az isko­lától, holott éppen nekik kellene jó­példával előljárniok. Mindennek az az oka, hogy a gépállomáson a CsISz üzemi szervezete gyengén működik. A MUNKAISKOLA rendes láto­gatásának nagy jelentősége van a gépállomás dolgozói előtt álló fel­adatok elvégzésében. Ezt gyakorlati tények igazolják. A gadóci trakto­rosbrigád például 1952-ben az utol­só helyen kullogott a tervfeladatok teljesítésében. A munkát rosszul szervezték meg, nem használták ki" az új munkamódszereket, gépeik nagyrésze üzemképtelen volt. A mult év januárjában, amikor meg­kezdték ebben a brigádban is a munkaiskolát, feltárták hiányossá ­gaikat és megvitatták, hogyan kü­szöbölhetik ki őket. Azóta munká­juk fókozatosan javult. A mult év­ben már az elsők közé kerültek a terv teljesítésében és jelentős mennyiségű üzemanyagot takarítot­tak meg. Traktoraik üzemképtelen­ségét pedig a minimumra csökken­tették. AZ EDDIGI GYAKORLAT azt mutatja, hogy amíg 1952-ben a gépállomáson nagy volt az üzem­képtelen traktorok száma, addig a mult évben már jóval alacsonyabb volt. Ez pedig azt bizonyltja, hogy a gépállomás dolgozói mind politi­kailag, mind szakmailag nagy elő­rehaladást tettek és egyre job­ban tudatában vannak munkáljuk fontosságának mezőgazdasági ter­melésünk ' fejlesztésében. Még az 1952-es év telén bevezették a cso­portos javítási módszert. A műhely dolgozóinak aktivitása fokozódott. Az élenjáró dolgozók különféle ja­vaslatokat tettek, javasolták példá­ul a gőzzel való mosást. Most pe­dig azon fáradoznak, hogy a tech­nikai ellenőrzés pontosabb legyen. Az üzemi 'munkaiskola eredmé­nyeként könyvelhető el az is, hogy a mult évben mind a tavaszi, mind a nyári munkák során az elsők kö­zött voltak a nyitrai kerületben, az őszi munkák idején pedig mint legelsők teljesítették tervfeladatu­kat. Egész évi munkatervüket ok­tóber 25-ig teljesítették. Az év vé­géig pedig 124.4 százalékos tervtel­jesítést értek el. Ehhez hozzájárult az is, hogy a szocialista munkaver­senyt egészséges alapokra fektették. A verseny eredményeit minden hé­ten kiértékelték, a jól dolgozókat dicséretben, a'rosszul dolgozókat pe­dig megrovásban részesítették. A gépállomás vezetősége és üze­mi pártszervezete az elmúlt évben nagy súlyt helyezett a káderek ne­velésére. Sok ügyes élenjáxó mun. kást brigádvezetői tanfolyamra kül­dött, s ezek most jé támaszai a gépállomás vezetőségének. Azonkí­vül sokan részt vettek kombájnve­zetöi és traktorvezetői tanfolyamon is. -— Haíbár a mult évi sikereink jóval nagyobbak az ezekelőttieknél — mondja Ácsai elvtárs — még min­dig vannak olyan hiányosságaink, amelyeket a további előrehaladás érdekében hamarosan ki kell kü­szöbölnünk. Itt megemlítette, hogy egyes sza. kaszagronóimusok sem teljesítik úgy a feladatukat, mint ahogyan azt kellene. Á CsISz munkáját is lé-, nyegesen meg kell javítani. — Hiányosságainkra különösen az elmúlt napok során ébredtünk rá, amikor kiértékeltük az elmúlt óv eredményeit. Ott például, ahol sikerült a szövetkezet vezetőségével megte­remteni a szoros együttműködést, mint pl. az Ifjúsági Faluban, ott na­gyon szép eredmények születtek. A mult év elején ezzel a szövetkezet­tel is hozamszerzödést kötöttünk mind a gabonanemüekre, mind a kapásnövényekre. Traktoristáink ebben a brigádban egyúttal szö­vetkezeti tagok. így tehát ter­mészetbeni jutalmazásban is része­sültek. Ez pedig arra serkentette őket, hogy minden munkát minősé­gileg jól elvégezzenek és betartsák az agrotechnikai határidőket. A szántási mélységet pontosan betar­tották és minden vetemény alá jó magágyat készítettek. MUNKÁJUKNAK meg is volt az eredménye. Kukoricából például morzsolt állapotban az előirányzott 28 mázsa helyett 46 mázsát takarí­tottak be hektáronként. Gabonane­müeknél pedig a tervezett 25 mázsa helyett 30 mázsás hektáronkénti ho*. zamot értek el. Most az év végén gépállomásunk 15.539 koronát ka­pott a terven felül beadott termé­nyekből. Az Ifjúsági Falu traktoro­sainak és szövetkezeti tagjainak jó munkáját az is segítette, hogy a szövetkezet és gépállomás szakasz­agronómusa minden héten közösen ellenőrizték az elvégzett munkát és annak minőségét. Ezzel azt is el­érték, hogy az éwégi kiértékelés­nél mindkét félnek pontos áttekin­tése volt az egész évi munkáról. A komáromi gépállomáson most teljes ütemben folynak a javítási munkálatok. Eddig 23 kerekes-trak­tort, 17 cséplőgépet, 17 elevátort, 25 ekét, 12 garnitúra boronát, 8 tár­csát és 10 mütrágyaszórót javítot­tak meg. Az 1954-es esztendőt lel­kes munkával kezdték meg a gép­állomás dolgozói. Sokan közülük értékes felajánlásoka, t tettek. így a kovácsműhely dolgozói felajánlották, hogy 28 nappal előbb elvégzik eb­ben az évben a gépjavításokat. Ez azt jelenti, hogy december l-ig tel­jesíteni akarják ez évi munkatervü­ket. Marek Sztaniszlav hegesztő pe­dig megfogadta, hogy úgy fog dol­gozni, hogy munkájában semmiféle fennakadás ne forduljon elő. Meg­fogadta azt is, hogy 2 csm.nél na­gyobb hegesztöpálcát nem dob el. AMÍG A JAVÍTÓMTJNKÁSOK a gépek időbeni kijavításán dolgoznak, addig a műszaki és adminisztratív dolgozók az ez évi tervfeladatok szétírásán fáradoznak. A tervfel­adatok helyes szétírásától sok függ. Tudja ezt Bánszky Mihály is, a gépállomás tervezője, aki most, hogy már megkapta a kerületi nem­zeti bizottságtól az idei munkater­vet, igyekszik azt szétirni az egyes brigádokra. Elmagyarázza, hogy a szétírásnál gondosan figyelembe ve­szik az egyes szövetkezetek földte­rületeinek nagyságát, valamint a mult évben elvégzett munkákat és a helyi viszonyokat. — Amikor a gépállomásunk ve­zetősége jóváhagyta a javasolt szét. írást, — mondotta Bánszky elvtárs — akkor. összehívtuk a brigádveze­tóket és ismertettük velük az idei munkafeladataikat. Utána a brigádvezetők a feladatokat szétír­ták az egyes traktorosokra. Ezután került sor az EFSz-ekkel a hozamszerzödések megkötésére, amit ebben az évben sokkal körül­tekintőbben fognak majd végezni a komáromiak, hogy járásuk terüle­tén hathatósan segítsék a kormány­prograimm megvalósítását, amely mezőgazdasági termelésünk jelentős fellendülését és dolgozó népünk élet­színvonalának további emelését cé­lozza. Farkas Kálmán. Tudás a jó munka alapja j /i cipésztanulók műhelye és a gyá r többi munkahelye között sem­mi különbség sincs. A zrucsi Sázavan cipőgyárban hiába keresnének olyan cipészmű'ielyt, ahol a mester a tanu­lókkal együtt görnyed a vaskaptafa fölött. A cipötalpakat készítő műhely gyönyörű, tágas terem, mindkét olda­lon nagy ablakokkal, szép kilátással a fenyőfákkal határolt vidékre. Ahány gép, annyi különleges művelet, úgy hog v aki itt tanulja a mesterségét, ügyességre és alapos szakismeretre tesz szert. Tapasztalt oktatók vezeté­sével tanulnak itt, lányok és fiúk, gyakran idősebbek is, vágni, talpalni, égetni és nem iš tudom mi a neve az efajta munkáknak. A talpalómű­helybén a talpak készítése közben leesett hulladékokból a varró, és más műhelyekben gyermekcipőket készí­tenek. Ne gondoljuk azonban, hogy csak fiatalok tanulnak itt. Dolgoznak és tökéletesítik magukat a szakmában a fiatalabb és idősebb alkalmazottak egyaránt. Tizenötéves lányok ugyan­úgy, mint a katonai szolgálatból ha­zatérő férfiak, vagy idősebb asszo­nyok akik ezideig csak háztartásban dolgoztak• Az üzemnek, miután sok újfajta gyermekcipőt készítenek és új termelési feladatokon dolgoznak, nagyszámú szaktudással rendelkező dolgozóra van szüksége. A cipészműhelyben mindenki eléri a technikai minimumot• Megtanulják a technikai műveleteket, megismerik a gyártási eljárást és az egyes anya­gok tulajdonságait. A tanulóműhely­ben mindenki 4—12 hétig dolgozik, aszerint hogy milyen nehéz-munkát végez. Ha már megtanulta tökéle­tesen a munkát, az üzembe kerül. Az üzembe főként a budejovicei és jihlavai kerület fiataljai kerülnek az iskola befejezése után. Ezért az üzemnek több internátusa is van, hogy a fiataloknak legyen hol lak­niok. Az üzemi iskolának külön in­ternátusa van fiatal lányok számára IS éves korig, a 18 éven felüli lá­nyoknak és fiúknak szintén van sa­ját internátusuk. A dolgozók üzemi iskolájában a hallgatók speciális szakismeretekre tesznek szert. Az üzemi iskola külön tanfolyamokat rendez a technikai mi­nimum ismereteiből a fiatalabbak részére pedig nyelv, és irodalomból, a politikai ismeretek elsajátítására és a oipőszakpfiávai összefüggő külön tanfolyamokat is rendeznek. Ezenkí­vül a z üzemi iskola elvégzése után oroszul tanulnak. Az újonnan jött fiatalok a termelés technikai részével: például cipőfelsőrész varrás, gépkar­bantartás, felsőrész szabás és egyéb munkákkal ugyancsak külön tanfo­lyamokon ismerkednek meg. A gya­korlatban bevált kiváló munkások ta­nítanak a tanfolyamokon. A tapasz­talt dolgozók részére sztahanovista tanfolyamokat rendeznek. Az általános és szaknevélésen kí­vül nagy súlyt helyeznek a népne­velési munkára, amely az interná­tus munkájának az alapját képezi. Ebben a munkában a legtöbbet a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség cso­portjai segítenek. ^ Nézzük csak riieg, hogy milyen népnevelési munkát végeznek a fia­talabb lányok internátusában. A lá­nyoknak az internátusban minden le­hetőségük megvan az örömteli élet­hez. Tiszta szobákban laknak, zuha­nyozók. klubhelyiség, olvasóterem és könyvtár á\\ rendelkezésükre. Libusa Poszpisilová vezető nevelőnő elmond­ta, hogy idén az iskolaév befejezése után a legkülönbözőbb helyekről és családokból 120 lány jött össze az internátusban. A lányok itteni életé­nek alapja a CsISz helyi csoportja. Minden csoport érdekköröket alakít, ahol eredményes kulturális munkát fejtenek ki. Sport, tánc, saamló, ének stb. körök segítik elő a fiatalok kul­turális és v°litikai nevelését. J. E. SEDLAČEK. A szocialista munka verseny — a szénfejtés növelésének eiösegítöje A kékkői szénbányák Pótori dolgo­zóit mult évi tervfeladataiik határidő előtti teljesítésében nagyban segítette a szocialista munkaverseny. Az utolsó­negyedévben a bányákban lényege­sen csökkent a hiányzók száma. A munkaverseny és a péntekes-mozga lom segítségével ebben az időszak­ban a fejtési tervet 4.4 százalékkal, az előkészüi'eti és nyitómunkálatokat pedig 8.6 százalékkal túlteljesítették. Az elmúlt negyedévben Dulaj And­rá 3 csoportja állt az első helyen. Ez a munkacsoport a Háj-bányában dolgozott és minden tagja egy mű­szak ailaltt átlagosan 4.8 tonna sze­net fejtett. A Dulaj-kollektíva, amely a szlatinkai Brinza János brigádjával áll versenybe^, a műszak megkezdé­se előtt alaposan előkészíti a mun­kahelyet, tekintet nélkül arra, hogy a műszak vasárnapra, vagy ünnep­napra esik. A villanyáramnak a munkahelyre való bevezetése után a Dulaj-brigád teljesítménye lénye-' gesen megnövekedett. Ezt annak í köszönhetik, hogy a szovjet SKR ll.es szállítóberendezést töké­letesen kihasználták. A sEiatmkai vájatokban az utóbbi időben kitűnt Darabos Dezső munkacsoport]a. Az előkészületi munkákban a bukoveci üzemben dolgozó Reáutik István bri. gádja vezet. Szép eredményeket ért el Juraj Majakovszkij gyorsfejtő kol­lektívája i s a Dolina-üzemben. A gyorsfejtők december hónapban ne­héz munkafeltételek között 120 -mé­ter széles bányatfaiat törtek át és normájukat csaknem a felével emel. ték. Munkájukban a ciklusos grafi­kont alkalmazták és a munkamene­tet azzal gyorsították meg, hogy az új szállítóberendezést a robbantás után nyomban felhasználják. Munkabiztonsági kiállítás Prágában A munkabiztonság fokozására tö­rekvő prágai kutatóintézet helyisé­geiben a napokban nyitották meg a munka biztonságának kabinetjét. Az ünnepélyes megnyitáson a Szak­szervezetek Központi Tanácsa nevé­ben Ladislav Cigler, a szakszerveze­tek munkavédelmi és biztonsági osz­tályának vezetője beszélt. Hangsú­lyozta, hogy az új kabinet célja a gyakorlatban bemutatni az üzemek vezetőségének és a dolgozóknak; milyennek kell lennie a munkahely­nek a biztonsági előírások szem­pontjából, valamint, alkalmat szol­gáltatni további tanulmány céljaira mindazoknak, akik a balesetek elhá­rításával, munkahelyek jó el­rendezésével Személyi -yédőeszközök, ruhák készítésével, a biztonságos munkamódszerek bevezetésével fog­lalkoznak. A kabinet megnyitása lehetővé teszi, hogy a dolgozók ma­guk ellenőrizzék a kutatómunka ed­digi eredményeit és megjelöljék azt az irányt, arüit a kutatóintézeteknek követniök kell. Ladislav Cigler elv­társ megnyitó beszédét így fejezte be: „Mindnyájan örömmel látjuk a munkabiztonsági kabinet megnyitá­sát, mert további jelentős lépést lá­tunk benne abban a harcban, amit a balesetek csökkentése érdekében ve­zetünk. Hozzá kell járulnia termelé­si feladataink zavartalan tejesítésé­hez és ezzel anyagi és kultúrszínvo­nalunk növekedésének állandó biz­tosításához." Vimra tanárnak, a Nemzeti Mú­zeum igazgatójának üdvözlö szavai után Pezinek elvtárs, a munkabiz­tonság fokozására törekvő kutató­intézet igazgatója átadta a kabine­tet a nyilvánosságnak. Köszönetét fejezte ki az intézet alkalmazottai­nak, akik a Nemzeti Műszaki Mú­zeummal és néhány üzemünkkel karöltve berendezték május 1-i szo­cialista kötelezettségvállalásuk alap­ján a kabinetet. A kiállított tárgyak az intézet tavalyi munkájának eredményeit mutatják be. Jelentős figyelmet szentelnek a gépi munkával kapcso­latosan előforduló balesetek elhárí­tásának. A kiállítás egy másik osz­tálya a munkahely környezetének megjavítására irányuló munka ered­ményeit mutatja be. Megtanuljuk itt, hogyan lehet legcélszerűbben vé­dekezni az egészségre ártalmas gá­zok és általában a róssz levegő el­len, mit kell tenni, hogy a levegő áramlása kielégítő legyen. A továb­biakban azt látjuk, hogyan kell ne­velni a dolgozókat, hogy tisztában legyenek a munkabiztonsági előírá­sok jelentőségével. Módszeres utasí­tások mellett nagy szerepe van a filmnek, a gramofonlemezeknek, plakátoknak, ha népszerűen ismerte­tik, mi a munka biztonságának a titka. Külön osztály foglalkozik az építészettel, a munka és a szállítás jó megszervezésével. A kabinetben rendszeres előadáso­kon ismertetik az érdeklődőkkel a szakmábavágó újdonságokat. A ki­állítás Prága II., Jerusalemiská utcá. ban van. A kiállítást rendező ku­tatóintézet a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának hatáskörébe tar­tozik. Ján Kandera, a munkaérdemr end viselőj e: Munkánkról A hanidlovai bányászok a gott­waldi ötéves terv utolsó negyedévé­ben elért sikerek után a szocializmus építésének új évében niagy lendület­tel kezdték meg- a további nagy fel­adatok teljesítését. A CsTI egyik munkatársa az év elején meglátogat, ta Ján Kanderáit, a munkaérdemrend viselőjét, aki egyike az élenjáró handlovai bányászoknak és elbeszél­getett vele munkájáról. Jáin Kande­ra lelkes terjesztője a bányászat gé­pesítésének éš a szovjet sztahano­visták haladj nragasiteljeisítményű fejtési módszereinek. Sok tapasztala, tot szerzett Ivan Ivanovics Brigykó­tól. a szocialista munka hősétől és ezeknek alapján sikeresen alkalmaz­ta a ciklusos grafikont. Munkacsoportjával hozzáfogott 180 méter hosszú 427/a és "427/b új ket­tős falak építéséhez, szovjet gyárt mányú gereblyés páncélcsillék és szállítószalagok segítségével. Tek­tonikus zavarok miatt azonban itt sem tudják mostanáig alkalmazni a ciklusos grafikont, ezért a hajlato­kon kezdték el a fejtést. A három műszakban dolgozó 100 tagú bányász kollektíva kéttagú brigádokra van felosztva. Minden kettős három mé­ter széles, másfél méter hosszú és 2.5 méter magas szakaszon végzi el a fejtést egy piüszak alatt- Egy mű­szak alatt több mint 200 csille sze­net termelnek ki az egész falon. „Minden nehéziség ellenére teljesít­jük a tervet, — mondja Ján Kandera — és decemberben feladatainkat 111.8 százalékra teljesítettük. A szá­mítások szerint január közepéig megbirkózunk minden tektonikus akadállyal, és kollektívánk, amely már állandó munkakollektíva, ciklu­sos grafikon szerint kezd doigozni. A Május eiseje.bányában Mácsai János kombájn-brigádja már ciklu­sos grafikon szerint dolgozik. I. G. Csekmarov kiváló szovjet bányász látogatása óta túlteljesíti az előírt ciklusokat. Jól alkalmazzák a ciklu. sos grafikont a Május eiseje-bánya 29-es falái). Jozef Tatalaka brigád­jának na^y sikere van az új nyu­gati bánya határidő előtti tervteljesí­tésében, amit a ciklusos grafikonnak köszönhet. Ján Kandera, aki a hand­lovai szénbányák legnagyobb tárná­jának Vezetője és a déli bánya párt­szervezetének elnöke a beszélgetés végén ezf mondta: „Erősen hiszem, hogy ez idén sikeresen megbirkózunk minden nehézséggel és becsülettel teljesítjük a lényegesen felemelt tervfeladatokat."

Next

/
Oldalképek
Tartalom