Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-31 / 27. szám, vasárnap

2 UJ SZÖ 1954. j anuár 31. A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztését szolgáló 1953. évi állami terv teljesítésének eredményei Az állami gazdaságok 1953-ban nagyobb hektárhozamokat értek el és az összbegyüjtés, főleg a gabo­nafélék összbegyíljtése is nagyobb volt mint 1952-ben. A tejtermelés és a tojáshozam országos átlag­ban szintén nagyobb vo.t. Az áilami gazdaságok 1953-ban több tejet és tojást szolgáltattak be a közellátás­nak, mint 1952-ben. Az erdőiparban 106 százalékra teljesítettük az erdősítési munkák tervét és 94.000 hektár területet ül­tettünk be fával. A fakitermelést 101 száza'ékra, a fa lefuvarozását 99 százalékra teljesítettük. Forgalom és távössze­köttetés A vasúti teherforgalom teljesít­ménye 1953-ban 1952-hez viszonyít, va 8 százalékkal nagyobb volt. A tehervonatok átlagos terhelése 10 százalékkal nagyobbodott, ami fő leg a nehéztonnás mozgalom terje­désének az eredménye. Ennek el­lenére azonban nem teljesítették az összes tervfeladatokat, amit mindenekelőtt mind a vasúti forga­lom egyenlöt'ensége és rendszerte­lensége, mlnd a lassú berakodás és kirakodás, a teherkocsik megrongá­lódása és veszteglése az átrakodás alkalmával okozott. A személyforgalomban ugyanolyan teljesítményt értünk el, mint ta­valy. A dolgozók kényelme érdeké­ben a termelés további kényelmes személy, és motoroskocsikat hozott forgalomba. A személyi viteldíj álta. lános olcsóbbodásán kívül az év fo­lyamán államunk nagy ipari váro­saiban még külön rekreációs díjsza­bást vezettek be. Üzembehelyezték a 116 km hosz­szú Brno—Havlíčkov Brod vasút­vonalat és próbaüzembe helyezték a 24 km hosszú villanyosított Zsolna— Martin—Ruttka vasútvonalat. Szov­jet mintára megkezdték az új, tö­kéletesebb önműködő vasiúti bizton­sági berendezés bevezetését. Üzembe. he*eztek néhány új típusú, nagy­tejesitőképességü gözmozdonyt. A Csehszlovák Gépkocsi Vállalat teherforgalmában 1952 hez viszo­nyítva 30 százalékkal több terhet szállítottak A Csehszlovák Gép­kocsi Vállalat autóbuszforgalma sokkal több személyt szállított, mint 3952-ben. A do'goi'ó'; utazásának megjavítására 1953-ban 244 új autóbuszvonalat létesítettünk. A víziforgalomban mind a teher­szállítás, mind a személyszállítás 6 százalékkal növekedett. A légiforgalom teherszál ítás a ál­talában 81 százalékkal növekedett. A légiforgalom különleges tévé kenysége — a műtrágya széthinté­se és a növényi kártevők elpusz­títása majdnem kétszer olyan ter­jedelemben folyt, mint 1952-ben. A személyszállításban 16 százalék­kal nagyobb teljesítményt értek el. m'nt 1952-ben. A távösszeköttetés teljesítménye 1953-ban 102 százalékos volt. A t rvben megszabott határidőhöz vi­pzonví'tva 4 hónappal előbb befeje­zésit a községek telefonnal ellá­tása. Folytatódott a helyi telefon­it'őza tok automatizálása, a váro­sik-közti kábelvezetékek építése, a gép- és traktorállomások. EFSz-ek és állami gazdaságok telefonnal el­látása A távösszeköttetésügyi mi­nisztér'um tavalv megkezdte a dró ton való rád'óadás kiépí»é~é f és d^emhp heivezto az első csehszlovák televíziós adóállomást. VI. Beruházási felépítés A nemz-tgazdf sági beruházások az lP53-as évben olyan színvonalon voltak, mint 1952-ben, az évj ter­vet azonban nem teljesítették. A megtett beruházásokból az iparra 42 5 száza'ék esett. 1W Mn megeyorsu't t kohásza­ti, gépipari, vegyiipari építkezések elkísz'tése é" le'entőse előrehaladt a iu77ns7!tógátak és vízi villany er'W^'ek, valamint nagybányák építése 1953-ban nemzetgazdaságunk tel­jesítőképessége jelentősen emelke­dett. így pl. a kohászatban és gép. iparban két Martin-kemencét, 4 vil­lanyos kemencét, 5 acélöntődét, egy kovácsoltontvény-öntődét, 3 szürke­öntvény-öntödét, 3 csava üzemet, 1 lemezhengermüvet, egy új alumi­niumtermelő kohóüzemet, egy ége­tőüzemet, valamint 4 nagy katlant helyeztek üzembe. A bányákban új gépeket helyez­tek üzembe a kőszénfejtésre, 3 nagy gépet barnaszénfejtésre és fejtögé­peket piritérc fejtésre. Az energeti­kai iparban további berendezések­kel bővítették a villanyerőmüveket és új vízi- és gőzvillanyerőmüveket helyeztek ütembe. A vegyiiparban kibővítették az üzemanyagtermelö berendezéseket és új berendezéseket helyeztek üzembe nátronlúg és sósav gyár­tására. valamint a szuperfoszfát termelésére és szemcsésítésére bő­vült a mürostok termelésének ka pacitása. 1953-ban jelentősen k'ibövült az építkezési anyagok termelésének térfogata. Üzfmbehelyeztek egy gipszbányát, egy nagy cementmü­vet. egy mészégetőt, esy samott­gyárat, egy csempe-kályhaüzemet, betonitszár'itó rotSci&sgépet. A könnyű fafeldolgozó é=s élelmi­szeriparban kibővítették a lentilo'ó és áztató üzemeket, a tábla és műszaki üvegtermelést és ^ papír­termelést. További hütöcsarnokokat. tejcsarnokokat és e^y új cukor­gyárat helyeztünk üzembe. 1953-ban befejezték úi termelő­csarnokok, raktárhelyiségek, vízi és csatornahá'ózat országutak és egyéb távösszeköttetési eszközök, alagutak, továbbá vi'lanyvasutak és csatornák, iskolák, óvodák, ifjúsá­gi- és tanulóotthonok, üzem-: kony­hák, egészségügyi berendezések, gyermekbölcsődék, stb építését. Az építkezési és szerelés) mun­kák térfogata, amelyeket 1953 ban elvégeztek. 14 , százalékkal nőtt az 1952.es évhez képest. Az építés­ügyi minisztérium építkezési sze­relő szervei az 1953 évj tervet 102.5 százalékra teljesítették. Az építkezési szervek 1953-ban új gépeket és gépezeteket kaptak. A dömperek száma háromszorosára emelkedett, a sakrépereké 15 szá­zalékkal, a buldozéreké 27 száza lékkai E gépek k'használása az év folyamán állandóan javult. 1953-ban az építkezésben több új haladó munkamódszert érvényesí­tettek, főleg jelentősen bővült a cement é s a tégla szállítása. vn. A kereskedelem fejlődése 1953.ban tovább fejlődött az ál­lami ég szövetkezeti kereskedelem. A szocialista építés jelentős sikerei 1953. júniusában lehetővé tették a pénzreform megvalósítását, a jegy­rendszer eltörlését és az egységes piac bevezetését. Dolgozóink további építösikerei nek . alapján az emelkedő munka­termelékenység és az önköltségek csökkentése alapján a Párt és a kormány a dolgozók anyagi és kul­turális színvonalának állandó nö­velését követve már 1953. októbe. rében megkezdte az ipari é s élel­miszeripari árucikkek kiskereske delml árainak csökkentését és de­cemberben néhány termék árát to­vább csökkentette. Ez hozzájárult pénzünk értékének további megszi­lárdításához és a lakosság ugyan­azért a pénzért több árut vásá­rolhatott. A lakosság ellátása főleg a kor mány 1953. szeptember 15-1 nyi­latkozata után lényegesen megja­vult Az állam; és szövetkezeti ke­reskedelem jobban kihasználta a hely' forrásokból származó áru fel­vásárlását az elárusítóhelyek jobb ellátására. 1953 ban eladásra kerültek újfaj­ta élelmiszerek és ipari árucikkek, mint pl. péksütemény, hús- és hal­készítmények. vaj. növényi zsiradé­kok, sajtfélék, rizs, tea fagyasz­tott gyümölcs és zöldség, cukrász­készítmények, csokoládés cukorkák és a téli időszakban főleg a déli gyümölcs. Az ipari árucikkek kö zül újfajta dohánykészítmények, nyári női ruhaanyagok, cipők, te­levíziós készülékek, grammorádiók, tartós hanglemezek, fényképezőgé­pek, villanymosógépek, koffervil­lanyvar.Tógépek, stb. kerültek el­adásra. Megjavult* főleg a negyedik ne­gyedévben a vidéki lakosság ipari árucikkekkel való ellátása, de ezek eladása még mindig alacsony fokon állott 1953-ban mezőgazdasági és évi nagyvásáro'Kat szerveztek ame­lyeken a vidéki lakosság eladta mezőgazdasági termékeinek felesle­gét. Annak ellenére, hogy a kiskeres. kedelm forgalom tervét nem tel­jesítették teljesen. az állami és szövetkezeti kereskedelemben és a Jíözé^elmezé'f üzemekben az 1952­es évvel szemben 9 százalékkal több húst. 3 százalékkal több hús készítményt, 11 százalékkal több húskonzervet, 16 százalékkal több zsírt, 13 százalékkal több müzsira­dékot, 19 százalékkal több rizst. 32 százalékkal több kész gyermek, ruhát, 27 százalékkal több kerék­oárt, négyszer .több házlmosógépet. sz'za'ékkai több meszet és ce­mentet, 81 százalékkal több téglát, és fedöcserepet, stb. adtak el. Számos élelmiszer és ipari készít­mény eladása az egységes piac be­vezetétse után még lényegesebben emelkedett. A lakosság ellátásának megjaví­tásához hozzájárult az elárusítóhe­lyek szaporítása is. A szövetkezeti kereskedelemben 432 elárusítóhelyet helyeztek üzem­be. A közélelmezési üzemekben az 1953. szeptember 15-i párt- és kor­mányhatározatot az ételek minősé­gének és választékának javításával teljesítették. Fokozott gondosságot szenteltek a kiszolgálás megjavítá­sának, valamint a vendéglátó helyi­ségek külsejének. A közélelmezési üzemek hálózata, főleg az új településeken, kibővült. Dolgozóink megfelelő ellátásához jelentős mértékben hozzájárult a ke­nyérgabona és egyéb élelmiszerek behozatala a Szovjetunióból. 1953­ban az 1952-es évhez képest főleg a vajbehozatal emelkedett 15 száza lékkai, a húsbehozatala 73 százalék­kal, a zsír 145 százalékkal, a hal- és halkonzervek 35 százalékkal, a déli­gyümölcs 44 százalékkal, a hüvelye­sek négyszeresre, a rizsbehozatal 73 százalékkal, a tea 24 százalékkal, a baromfi 68 százalékkal, a vadhús 11 százalékkal. A mezőgazdasági termelés biztosítására 1953-ban több vetőmagot és magvas takar­mányt hoztak be. A mezőgazdasági munkák gépesítéséhez hozzájárult a magasteljesítményü mezőgazdasági gépek, főleg a kombájnok további behozatala. Az ipari termelés fejlesztéséhez hozzájárul a különleges termelő be­rendezések állandóan emelkedő be­hozatala a Szovjetunióból. vin. Ä foglalkoztatottság és a munkatermelékeny­ség növekedése 1953-ban épp'úgy, minit az előző években, a Csehszlovák Köztársaság, ban nem volt munkanélküliség és a foglalkoztatottak száma tovább nö­vekedett. Az állandó alkalmazottak száma a nemzetgazdaságban az 1952­es évhez viszonyítva 180.000 rel emelkedett, emellett az alkalmazás baoi levő nőké 7%-kai. Az állandó al­kalmazottak összes számából több mint 35% volt nő. 1953 ban az áilami munkaerőtartalékok és az üzemi tanonciskolák bányászati és vasúti szakintézeteit 60.000 fiatal szak képzett, munkás végezte el, akiket be­osztottak az iparba, építkezési, mező gazdasági, közlekedési és helyi gaz dasági munkákra . Csoportos és egyéni oktatásban és tanfolyamokon új képzettségű szak­emberré képezte magát 155.000 dol­gozó. A munkások munkatermelékenysé­ge az egész iparban 1953-ban az 1952 es évhez képest 7% kai és az építkezésben 11%-kai emelkedett és ezen az alapon növekedtek a mun­kások átlagos bérel is. Az 1953 as év folyamán az ipari és építkezési munkások munkamu­lasztásai csökkentek, a munkaerő­hullámzás azonban még mindig je. lentős voit. 1953-ban üzemeinkben megvalósí tásra összesen 40.000 újítójavaslatot fogadtak el, amelyek közül számosat tovább terjesztettek. Nagyrészt mű szaki tökéletesítésekről és üzemi ja vitásokról van itt szó. Az ipari, közlekedési, építkezési, mezőgazdasági és kereskedelmi dol gozőik ezekkel a kezdeményező ja­vaslatokkal a mult évben majdnem félimil'i'áírd koronát takarítottak meg. A legjobb és ľegáldo ziit k őszebb dolgozókat kiváló munkasikereikért rendjelekkel ós kitüntetésekkel tün­tették ki. ,,A köztársaság rendjelé vei" 38 dolgozjt, a „Munkarenddel" 128 dolgozót tüntettek ki 184 dol gozó kapta meg „A felépítésben szerzett érdemekért" kitüntetést és 298 dolgozó ,,A kiváló n)unkáért" járó kitüntetést. IX. Községi és lakás­gazdálkodás Mintegy 30 000 új, összesen 1,100000 négyzetméter lakóterületet felölelő lakást adtunk át a lakosság nak. Saját erőből további 4.758 la­kást jelentő családi ház épült. 1953 ban 259 km bosszú vizveze tékhálózat épült. 18 községben be vezették a vízvezetéket, úgyhogy az év végéig 2 045 község volj vizveze. tékkel ellátva. A csatornahálózat ls bővült és 1953 végén a Csehszlovák Köztársa ság 874 községinek már földalatti csatornahálózata volt. Néhány városban 1953 ban meg hosszabbították a városi személy forgalmi hálózatot és főleg a gyor sabb . troLejbuszforgalmat kibővítet ték. A trolejbuszok kocsiparkját 1952-hez viszonyítva 40 százalékkal növelték és a trolejbuszhálózatot 9 százalékkal meghosszabbították. Üj nyilvános mosodákat helyez­tek üzembe és kibővítették a már meglevő mosódák termelési kapaci tását, úgyhogy a mosódák általános teljesítőképessége 1953 folyamán 13 százalékkal növekedett A dolgo­zóknak nyújtott szolgáiatok meg javítása terén kibővítették a fehér­nemű és ruhaösszegyűjtő hálózatot éa megrövidítették a mosási időt. Az 1953 szeptember 15-i párt- és kormányhatározat után a nemzeti bi­zottságok gondoskodása a dolgozók életszínvonalának emeléséről abban nyilvánult meg, hogy bevezették a háztartásoknak nyújtott községi szolgálatokat, ezeknek esti, szombati és vasárnapi működését. Ilymódon nagyobbodott a városi borbélyüzletek száma, a falvakon pedig bevezetik az ambuláns borbély, és fodráiszszolgá latot. 1953-ban tovább folytatták a par kok, kertek, gyermekjátszóterek épí­tését, utcák és terek rendezését. x X Kultúra és egészségügy A lakosság kulturális színvonala 1953-ban tovább emelkedett. Az új iskolatörvény is hozzájárult ehhez, amely iskolarendszerünket összhang­lia hozta a gazdaság és a kulturális fejlődés' szükségleteivel és alapot adott a tanítók eszmei- és szakmai színvonalának emelésére. Az eddigi : iskolarendszer megváltozása követ­, keztében 1953—54. tanévben 2.715 nyolcéves középiskola létesült 1,095.000 diákkal és 304 tizenegy­éves középiskola 234.000 diákkal. ' Ott. ahol nem voltak meg a közép­1 iskolák megszervezésének feltételei, 9.123 nemzeti iskola létesült 505.000 tanuló befogadására. 655 szakiskolá­ban 124.000 diák folytat tanulmá­nyokat, ami 17 százalékkal több, mint az 1952—53-as tanévben. Ezen­kívül 13.500 diák folytat esti tanul­mányokat és 2.500 dolgozó vesz részt a távtanulásban. Főiskoláink száma 39, ebből van 23 főiskola 90 fakultással és 16 fő­iskola fakultásokra való tagozódás nélkül. A külföldi diákokkal együtt több mint 47 000 rendes hallgató tanul főiskoláinkon, azaz 11 száza­lékkal több, mint egy évvel ezelőtt Üj főiskolai tanulmányi szakok nyíl­tak meg. Mintegy 16.000 dolgozó iratkozott be a főiskolai táv. és esti tanulásra. A főiskolák 1953 ban 7.100 szakembert, ebből több mint 3.000 technikai szakembert adtak. 1953-ban mintegy 27.000 főiskolás élvezett ösztöndíjat. Több mint 20.000 főiskolai hallgató lakott az internátusokban. A dolgozók életszínvonalának emeléséről való gondoskodás a tu­domány és a kutatás terén ls meg­mutatkozott. A Csehszlovák Tudo­mányos Akadémiának 53 akadémi­kusa és 70 levelező tagja van. Meg­alakult a Csehszlovák Mezőgazdasá­gi Tudományos Akadémia és a Szlo­vák Tudományos Akadémia. Ezenkí­vül 175 szakosított tudományos ku­tatóintézetünk van. 207 tudományos­kísérleti munkahelyen 1.296 tudo­mányos- és tudományos pedagógiai aszpiráns képzi magát. A tudomány, az irodalom és a művészet terén ki­fejtett munkásságért 1953-ban 82 dolgozót és 7 kollektívát tüntettek ki államdíjjal. 195C-ban 4.754 könyvet adtak ki. Az 51,500.000 példányszámból 9 szá­zalék a marxista-leninista iroda­lomra, 15 százalék a szociális-politi­kai és közművelődési irodalomra, 18 százalék a szépirodalomra és 10 százalék a gyermekirodalomra, 48 százalék a technikai szakirodalom­ra és egyéb irodalomra esett Az év végén 2.733 időszaki lap. eb­ből 13 napi 1,740.000 példányszám­ban megjelenő napilap jelent meg. 1953-ban több mint 5 millió gram­mofonlemezt, ebből több mint 400.000 hosszan játszó grammofonle­mezt gyártottak. 61 állandó színházban több mint 22.000 előadást, ebből 600 bemuta­tót tartottak. A színielőadásokat körülbelül tízmillió néző látogatta. Az állandó mozik száma 3.224, a vándormozik száma 235 volt; ezek­ben 937.000 filmelöadást tartottak. A filmelőadásoknak több mint 140 millió látogatójuk volt. Az állandó mozikon kívül a különféle szerveze­tek 6.356 vetítőgéppel rendelkeztek. 24 egész estét betöltő film ké­szült, ebből 9 színesfilm és 481 rö­vidfilm. A rádióvevő engedélyek tulajdono­sainak száma 2,700.000-re növeke­dett. Az 1952 decemberi párt- és kor­mányhatározat a feladatok egész so­rát tűzte ki az egészségügyi gondos­kodás kiterjesztésére és megjavítá­sára. Egészségügyünk egész tevé­kenysége 1953-ban e feladatok télje­sítésére irányult. Ennek a törekvésnek eredménye több új intézmény építése és az egészségügyi gondoskodás elmélyü­lése volt az egészségügyi tevékeny­ség valamennyi szakaszán. 1953-ban különböző típusú új egészségügyi Intézmények, gyermekkórházak, tü­dőbeteggondozó Intézetek, csecsemő­intézetek, szülőotthonok, gyermek­otthonok nyíltak meg. A kórházak fekvőhelyeinek száma 2.636-al nö­vekedett, úgy, hogy jelentősen kibő­vült a betegek Intézeti kezelésének lehetősége. A nőkről és a gyermekekről való gondoskodásban további örömteljes sikereket értünk el. Az egészségügyi intézetek fekvöhelyalapjának növe­kedésében jelentős részt foglalnak el az új gyermek- és szülészeti fekvő­helyek. így azokban a járásokban, amelyeknek eddig nem volt egész­ségügyi intézményük, a szülőnőkröl va'ó intézeti gondoskodásra 16 új (Folytatás az 5. oidalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom