Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-31 / 27. szám, vasárnap

/ UJ SZ

O A négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete Pénteken, január 29 én a négy nagyhatalom külügyminiszterei ötödik ülésüket tartották, amelyein J. P. Duiies einököH. Dulles kijelentette, hogy az értekezlet befejezte az első napirendi pont megtárgyalását, amennyiben a jegyzőkönyvi bejegyzés helyes és eh. hez a pontihoz visszatér, mihelyt ez lehetséges lesz. Duiies javasolta, hogy térjenek át a második napi. rendi pontra. V. M. Molotov azt az ellenvetést tette, hogy ae eki^k javaslata félreértésből származik, amit nyilvánvalóan a jegyzőkönyv pontatlansága okozott. Többízben, legalább kétszer mondottam — tette hozzá V. M Molotov — hogy az első napirendi pont a szovjet küldöttség nézete szerint hárOm részből áll: katonai, politikai és gazdasági kérdésekből. Eddig töb. bé-kevésbbé részletesen kicseréltük nézeteinket a kérdés politikai részéről, elsősorban az öt nagyhatalom közötti kölcsönös kapcsolatokról. Lehetségesnek tartottuk, hogy egy időire elhaiassauk napirendünk első pontja politikai részének megtárgya lását, hogy a«

t utólagosan szűkebb köísű tanácskozásokon vizsgáljuk meg. Ami a dioiog gazdasági oVdalát illeti, — folytatta Molotov — többségünk vélemény^ nyilvánított e kér déssel kapcsolatban. Jelenleg a fran cia kormány gazdasági kérdésekről tárgyal a Szovjetunió kormányával. Moszkvában tartózkodik angol ke reskedelmi küldöttség. Számos más ország iis közgazdasági kapcsolatok kifejlesztésére tett lépéseket hazánkkal. Ennek alapján ezen az értekez. leten, vagy legalább is értekezletünk, nek ebben a részében tevékenységűn, ket az első napirendi pontot érintő gazdasági kérdésekről szóló véleménycserére korlátozhatnánk. V. M. Molotov annak a meggyőző désének adott kifejezést, hogy gazdasági téren az élet maga áthidai'ja az utat, mégpedig könnyebben mint a nemzetközi kapcsolatok többi terű létein. Más a helyzet a dolog katonai cészében — a lázas fegyverkezés kérdésében — e lázas fegyverkezés beszüntetésében és a fegyverkezés csökkentésében. A nemzetközi kapcsolatokban e problémának nagy jelentősége van A tegnapi ülésen a szovjet küldöttség a fegyverkezés csökkentésének kérdésében előterjesztette javaslatát és érthetetlen volna, ha sem az USA, sem Franciaország, sem pedig Anglia nem nyilvánítaná véleményét e javaslatról. Megjegyzem — mondotta V. M. Molotov, — hogy Bidault úr el. sö beszédében rámutatott a fegyverkezés kérdésének és e kérdés megtárgyalásának fontosságára. Azt mondhatnók — folytatta V. M. Molotov, — hogy a fegyverkezés csökkentésének kérdését megtárgyalta az Egyesült Nemzetek Szervezete és hogy külön bizottság alakult nemcsak a fegyverkezés csökkentésének, hanem a lefegyverzés kérdésének megtárgyalására is. Arról van azonban szó, hogy ez a bizottság, jóllehet a leszerelési bizottság hangzatos címét viseli, tétlen marad. És nem is fejthet ki tevékenységet a jelenlegi feltételek mellett, amikor némelyik tagja nemcsak a leszerelés problémájával. hanem a fegyverkezés csök kentésével sem akar foglalkozni. E bizottságban levő szovjet képviselőnek mindazon kísérletei, hogy arra irányítsa a figyelmet, hogy a leszerelés kérdésével akar foglalkozni — hiábavalók maradtak. E bizottságban kialakult többség nem a fegyverkezés csökkentésével, hanem egészen más problémákkal foglalkozik. Igy ez a többség ha tározatot hozott, amely lényegében azt jelenti, hogy a fegyverkezés esökkentésének kérdését fel akarják cserélni az egyes államok fegyverzetéről szóló adatok gyűjtésének kérdésével. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési bizottsága pa. ralizisben szenved. Lehetséges — mondotta V. M. Molotov, — hogy ez azér* van, mert az adott kérdést nagyon szük körben tárgyalják meg. Lehetséges, hogy helyes volna minél előbb megoldani a világérfekezlet összehívá iának kérdését, olyan államok részvételével, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai, valamint azon államok részvételével is, amelyek nem tagjai e szervezetnek, úgyhogy ezek az államok közösen tárgyalják meg a lázas fegyver, kezés megszüntetésének kérdését és megfelelő intézkedéseket hozzanak. A szovjet küldöttség úgy véli, hogy helye

s volna megtárgyalni a fegyverkezés általános csökkentéséről szóló világértekezlet összehívásának kérdését. Ezt a kérdést lehetséges, sőt jobb volna az öt állam érte kezletén megtárgyalni és megolda m. Mi azonban eddig nem egyeztünk meg e kérdésben é

s ezért a szovjet küldöttség célszerűnek tartaná, ha a négy hatalom külügyminiszterei felesleges huzavona nélkül állást foglalnának a szovjet küldöttség áiltal beterjesztett javas lat mellett. Dulles, aki V. M. Molotov után szólalt fel. beismerte, hogy nyilvánvalóan tévedett, amikor kijelentette, hogy a miniszterek már befejezték az első napirendi pontról szóló tárgyalásokat Mégis megkísérelte bizonyítani, hogy az értekezletnek szerinte nem kellene fog lakkoznia a fegyverkezés általános csökkentéséről szóló világértekezlet összehívására tett szovjet javaslattal. Dulles »érvei« lényeariikben abban az értelemben hangzottak el, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedések kér déseinek megtárgyalása — mint ál Irtja — kiélezné ezt a feszültséget. Dulles kijelentette, hogy nincs értelme megtárgyalni a fegyverke zés általános csökkentéséről szóló világértekezlet összehívásának kérdését. mert ezt a kérdést már állítólag az Egyesült Nemzetek Szervezete tárgyalja minden eredmény nélkül. Dulles ismét azt állította hogv csupán két fontos kérdés van. ame lyekben az értekezlet sikeres ered. ményeket érhet el, mégpedig Németország és Ausztria kérdésében és hogy a fegyverkezés csökkentése problémájának megtárgyalása szerinte csak *>propaganda«. Bidault beszédében emlékezhetett arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban jelenleg fennálló nehézségeket hosszú időn keresztül nem lehet megoldani, ha a nagyhatal mak között nem jön létre megegyezés a fegyverkezés általános korlátozásának és nemzetközi ellenőrzésének kérdésében. Nézete szerint ezt a feladatot első stádiumában az ENSz-,nek kell megoldania. Bidault azt mondotta, hogy gondosan áttanulmányozta a szovjet küldöttségnek a fegyverkezés általános csökkentéséről szóló világértekezletre teitt javaslatát és ez arra a gondolatra vezette őt, hogy e kérdéssel kapcsolatban más hatá rozatot javasoljon. A határozati javaslat, amelyet Bidault terjesztett elő, azt mondja, hogy az USA. Franciaország, a Szovjetunió és Anglia erőfeszítéseit az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési bizottságában egyesíteni kell úgy, hogy ez a bizottság megegyezést érjen el a leszerelés alapelveiben, ami lehetővé tenné olyan körülmények között való összehívását, amelyek sikert ígérnének a leszerelési világértekezlet' összehívására, az 1952. január 11-i határozat alapján, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése fogadott el. Bidault javasolta, hogy ezt az egész kérdést a miniszterek szükebbkörü ta. / nácskozásain tárgyalják meg. Eden kijelentette, hogy támogatja azt a nézetet, hogy helytelen volna elutasítani a leszerelé

s kérdésének megtárgyalását és hogy e tárgyalást csak el kell halasztani és át kell térni a második napirendi pont megtárgyalására. Ezután ismét V. M. Molotov szólalt fel- Rámutatott arra, hogy a szovjet küldöttségnek az a kitartó törekvése, hogy g miniszterek értekezletének figyelmét a fegyverkezés csökkentésének kérdésével összpontosítsa, abból származik, hogy a külügyminiszterek már ismét öt évein át nem jöttek össze értekezletre. amelyen ezt a kérdést fel vethették volna Igaz. hogy a három állam külügyminiszterei több ízben összeültek, azonban nem tettek kísérletet a fegyverkezés csök. kentése kérdésében való megegyezésre. V. M. Molotov figyelmeztetett arra, hogy ha az értekezlet részvevőd a napirendnek csak a második és harmadik pontját fogják fontosnak tartani, míg az első pontot nem minősítik lényegesnek, ez megnehezítheti a megegyezés elérését. A szovjet küldöttség fontosnak tartja mindazokat a kérdéseket, amelyek megtárgyalásra kerülnek. A fegyverkezés csökkentése kérdésének előterjesztését nem lehet propagandának minősíteni. A fegyverkezés csökkentésének kérdését nem propaganda célokból, hanem azért terjesztik elő. hogy megtalálják a megoldáshoz vezető utat. V. M. Molotov hangsúlyozta, hogy nem akar polemikát indítani, meg kell azonban állapítania, hogy nem lehet a dologra úgy tekinteni, mintha az agresszióban valaki más volna bűnös és helytelen volna e hibát másra hárítani, mint ahogy azt az értekezlet néhány részvevője teszi. Mindenki álljon helyt hibáiért. Bidault javaslatáról V. M. Molotov kijelentette, hogy mielőtt állást foglalnának e javaslattal szemben, meg kell azt vizsgálni Végezetül V. M. Molotov kijelentette, hogy támogatja Bidault és Eden javaslatát, amely szerint mind a szovjet, mind pedig a francia határozati javaslatot megtárgyalás céljából a külügyminiszterek szűkebb körű tanácskozás elé terjeszszék megtárgyalás céljából. Dulles szintén egyetértését nyilvánította, így tehát az értekezlet a javaslatot jóváhagyta. Az elnöklő Dulles erre kijelentette, javasolja, hogy térjenek át a napirend második pontjának ,,A német kérdés és az európai biztonság biztosításának feladatai" tárgyalására. V. M. Molotov e kérdéssel kapcsolatos vitában szót kért és kijelentette. hogy a szovjet küldöttség szükségesnek tartja, hogy mielőtt a német kérdés megtárgyalásába kezdenének, előzetesen tágyalják meg az ezzel összefüggő kérdéseket. Molotov emlékeztetett arra, hogy január 27-én Edennek. az értekezlet akkori elnökének átadta a Német Demokratikus Köztársaságnak a külügyminiszterek értekezletéhez intézett üzenetét azzal, hogy ezt az üzenetet megfelelő időben megtárgyalják. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya üzenetének másolatait átadták Bidaultnak és Dullesnek. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya üzenetében felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges volna, hogy a német kérdés megtárgyalásánál a berlini négyhatalmi értekezleten részt vegyenek a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselői. A szovjet küldöttség úgy véli, folytatta V. M. Molotov. hogy a Német Demokratikus Köztársaság e kérésének rendkívüli figyelmet kell szentelni. Nyugat-Németországból ehhez hasonló kérés nem érkezett, — folytatta V. M. Molotov — a szovjet küldöttség azonban nem hiszi, hogy Nyugat-Németország képviselői ne akarnák álláspontjukat kifejteni ezen az értekezleten. A szovjet kormány mindig azt a nézetet vallotta, hogy a német kérdés békés és demokratikus elveken való megoldása nem haladhat előre sikerrel Németország képviselőinek részvétele nélkül. A német kérdés elsősorban maguknak a németeknek az ügye. A német képviselőknek, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselőinek részvétele ezen az értekezleten jelentős mértékben hozzájárulhat a német probléma megtárgyalásának sikeréhez. Erről tanúskodik az a körülmény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a kelet, és nyugatnémetországi képviselők meghívásának kérdésében elfoglalt álláspontját több mint 9 millió német polgár támogatta, akik ezt i javaslatot aláírták. Az ilyen kérdésben nem lehet figyelmen kívül hagyni a német nép akaratát és természetes kívánságát. A szovjet küldöttség mondotta végezetül V. M. Molotov azt javasolja, hogy hívják meg a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőit a második napirendi pont megtárgyalására, amely a „német kérdés" és az „európai biztonság biztosítása" elnevezés alatt szerepel. Dulles kijelentette, hogy az USA küldöttsége nem érthet egyet a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselőinek a német kérdés megtárgyalására való meghívásával. Bidault és Eden szintén Németország két része képviselőinek meghí. vása ellen foglalt állást. V. M. Molotov kategorikus ellenvetéseket tett a három nyugati nagy. hatalom minisztereinek állásfoglalása ellen. Hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség nézete szerint az osztrák kérdés megtárgyalásán joguk van részt venni Ausztria képviselőinek és a német kérdés megtárgyalásánál pedig Németország képviselőinek. Ismeretes. hogy Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok küldöttsége egyetértését fejezte ki Ausztria képviselőjének részvételé vei az osztrák kérdés megtárgyalásánál, az értekezleten való részvételével. Számolni kell azzal a ténnyel — folytatta V. M. Molotov, — hogy a jelenlegi időben nem létezik egységes Németország. Ebből azonban azt a következtetést kell levonnunk, hogy itt meg kell hallgatni mind Kelet-Németország. mind pedig Nyugat-Németország képviselőit is Az a körülmény, hogy Nyugat-Németország államrendszere eltér Kelet-Németország államrendszerétől, nem lehet ok árra. hogy más következtetést vonjunk le, hanem éppen ellenkezőleg. Tekintettel a Kelet- és Nyugat-Németországban levő helyzet jelentős különbségére, különösen fontos Németország mindkét részének képviselőit meghallgatni. V. M. Molotov emlékeztetett a néniét kérdésnek 1951-ben az ENSzben lefolyt tárgyalására. Akkor, 1951. december 4-éií*a közgyűlés határozatot fogadott el, amely kimondta, hogy a politikai bizottság elhatározza Németország nyugati és keleti övezete hivatalos képviselőinek és Berlin megfelelő szektorai képviselőinek meghívását, hogy előadják álláspontjukat a bizottságban a megtárgyalt kérdéssel kapcsolatban. Ha előrehaladunk, vagy legalább is nem hátrálunk meg — mondotta V M. Molotov — nem kevésbbé helyesen kell eljárnunk, mint ahogy azt a közgyűlés 1951-ben tette, amikor mindkét felet meghívta, hogy nézeteit meghallgassa. V. M. Molotov megjegyezte, hogy a Szovjetuniónak ugyan hivatalos kapcsolatai vannak a Német Demokratikus Köztársasággal, azonban Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok csupán a Nyugatnémet Szövetségi Köztársasággal tartanak fenn hivatalos kapcsolatokat, hangsúlyozta azonban, hogy az egész ügyet nem lehet csupán a hivatalos kapcsolatok kérdésére leszűkíteni. Az a körülmény, — folytatta V. M. Molotov, — hogy a Szovjetunió nem áll hivatalos kapcsolatban Nyugat-Németországgal, egyáltalán nem zárja ki a megfelelő kapcsolat és érintkezés felvételének lehetőségét a Szovjetunió és a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság között. A kapcsolatok ilyen felvételére kísérletek történtek. Be kell azonban ismerni, hogy ezek nem voltak elegendőek és még nem hozták meg a megfelelő eredményeket Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi időben ne kelljen kísérleteket tenni a kereskedelmi kapcsolatok felvételére, amelyek megfelelő fejlődést érnének el, mert ebben Nyugat-Németországnak épp olyan érdeke van, mint a Szovjetuniónak. Kelet-Németország és a Szovjetunió között baráti kapcsolatok jöttek létre gazdasági, politikai és kulturális téren. A Szovjetunió tudományos és művészeti dolgozói — mondotta V. M. Molotov — egyáltalán nem tartják eszményinek a jelenlegi állapotot, amikor országunk illetékes tényezői és Nyugat-Németország között nem állanak fenn normális kapcsolatok. A német probléma megtárgyalása ezen az értekezleten - folytatta V. M. Molotov — és Kelet-, valamint Nyugat-Németország képviselőinek meg nem haflgatása azt jelentené, hogy az egész kérdést kezdettől fogva fejtetőre állítanánk. Azt mondják itt, hogy meg kell várni, míg úgynevezett törvényes kormány lesz egész Németországban. Ennek ellenére azonban számítani kell a németek állásfoglalására is. Vájjon csak a Kelet-Németországban lakó németeknek érdeke-e, hogy meghallgassák őket ? Elképzelhetö-e olyan helyzet, hogy a Nyugat-Németországban élő németek nem akarják azt. hogy meghallgassák őket a négy nagyhatalom berlini értekezletén a német kérdés megtárgyalásánál ? Ez nehezen hihető. Ma azt javasolják nekünk, — folytatta V. M. Molotov — hogy a német kérdést Berlinben a németek részvétele nélkül tárgyaljuk meg, mert állítólag ez a legjobb módja a német kérdés megvizsgálásának. Holnap azt fogják javasolni, hogy tartsunk úgynevezett szabad választásokat Németországban a megszálló hivatalok részvételével és hogy a németeket a megszálló hatóságok alanyává tegyük és ezt szabad választásoknak fogják nevezni! Ez azonban nem olyan választás, amilyet maguknak a németeknek kellene rendezniök. Nem tárgyalhatunk és nem szabad tárgyalnunk a német kérdésben anélkül, — mondotta V. M. Molotov — hogy ne hallgatnánk meg a németek nézeteit, jóllehet ezek a nézetek eltérőek lehetnek. Amint ismeretes, a nézetek kicseréléséből születik az igazság. Végezetül Molotov ismét megismételte a szovjet küldöttségnek azt a javaslatát, hogy erre az értekezletre hívják meg Németország mind két részének képviselőit még azelőtt, mielőtt kifejezésre juttatnák maguknak az értekezleten részvevőknek a nézetét, hallgassák meg a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és a Német Szövetségi Köztársaság kormányának felfogását. V. M. Molotov beszéde után ismét Bidault és Eden szólaltak fel. Mindketten kitértek a szovjet javaslatra adandó közvetlen világos válasz elöl, amely szerint Németország mindkét részének képviselőit meg kell hívni a német kérdés megtárgyalására. Emellett Eden előadta, ahogy mondotta „Németország újraegyesítésének brit tervét", amely öt stádiumból áll. Eden rámutatott, hogy az úgynevezett „szabad választások" az előterjesztett, terv alapvető elemét alkotják. Ezenkívül, amint javaslatából kitűnik, a németországi választásokat a Németországot megszálló hatalmak felügyelete alatt tartanák. V. M. Molotov Eden után felszólalt és megjegyezte, hogy mind Eden, mind Bidault kitértek a szovjet javaslatra való világos válasz elöl, amely javaslat szerint a német nép képvsielőit meghívnák a jelenlegi értekezletre a német kérdés megtárgyalásával kapcsolatban. Mi érdeklődéssel hallgattuk Eden úr beszédét, — mondotta, V. M. Molotov — aki az adott esetben, amint nekem tűnik, mint egy német típusú konstitucionalista tudós lépett fel. Eden szeretné bebizonyítani, hogy a megszálló hatóságok által megvalósított német szabadság a legjobb dolog, amit javasolhatunk. Még mindig nem értettem meg azonban, hogy Eden úr miért felejtett el nyilatkozni azzal a kérdéssel kapcsolatban, vájjon a német képviselőket meghívják-e értekezletünkre. A kartársak talán azt hiszik, hogy ezt a kérdést nem kell megtárgyalni, hogy a német képviselőket nem kell meghívni az értekezletre. Én azonban ezzel nem érthetek egyet. V. M. Molotov hozzátette, hogy a késői időre való tekintettel a szovjet javaslat megtárgyalását a következő ülésre lehet halasztani. Azonban valamiképpen világos választ kell adni arra a kérdésre, meg akarjuk-e hívni az értekezletre Kelet- és Nyugat-Németország képviselőit. vagy pedig a szovjet küldöttségnek ezt a javaslatát elutasítják-e. Az elnöklő Dulles kijelentette, hogy a késői időre való tekintettel a szovjet küldöttség által előadott kérdés megtárgyalását a következő ülésre halasszák. \