Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-16 / 303. szám, szerda

t 1653. fecernber 16. III %2Ö PÁRTÉLET Több figyelmet az ifjúság nevelésére A kommunista aktíváknak az a feladatuk, hogy az élet különböző területein dolgozó 'kommunistákat a párt. és kormányhatározatok végre­hajtására mozgósítsák. A zselízi já­rási pártbizottság 1953. december 9-én pártaktívát tartott, amelyen megtárgyalták a pártszervezetek ál­tal a CalSz-nek edbig nyújtott se­gítség kérdését. A beszámolót Ken. der elvtárs, a zselízi járási párt­bizottság vezetötitkára tartotta. A beszámolóban rámutatott a fiatalok munkájának eredményeire. Ugyan­akkor sok hiányosságot is feltárt, amelyek fékezték a fiatalok előre­haladását. / Miben mutatkoztak ezek a hiá­nyosságok ? Elsősorban a fiatalok hiányos szervezettségében. A CsISz-ben dol­gozó párttagok és tagjelöltek a pártszervezetektől nem kaptak kellő irányítást. Ilymódon nem érvénye, síthették eléggé a párt politikáját a fiatalok között. Ennek következ­ménye pl. a nagysallói helyzet is, ahol a fiatal tanítók, köztük párt­tagjelöltek is, a CsISz-töl és az if­júságtól elszigetelten élnek. A CsISz több szervezetében, főleg a zselízi Jednotában, az állami bankban és az állami gazdaságokon a hiányos ideológiai munka odavezetett, hogy a fiatalok a léVekmérgező burzsoá ,,kultúra" termékeit olvassák. Egyes üzemi szervezetekben a vezető funk­cionáriusok sok esetben az elszige teltség hibájába esnek, s Így nem hogy elősegítenék, de akadályozzák a jó összmunkát. Mi okozta a hiányosságokat? Elsősorban az, ah^gy Gombár elv társ, a zselízi helyi pártszervezet elnöke vitahozzászólásában mondta hogy pártszervezefük a fiatalok problémáival nem foglalkozott elég­gé, Sok esetben még a vezető párt­funkcionáriusok is lenézték a fiata­lokat. Nem vették figyelembe ké­relmeiket. Ügy néztek rájuk, mint akik egyebet sem tudnak, csak „táncolni". A helyi nemzeti bizott­ságok nem segítették eléggé a fia. talakat, hogy kulturális téren jobb munkát végezzenek. Garamvezeké­nyen, Lontán, Garamszentgyörgyön, Nagyölveden a fiatalok jobban dol­goznának, de a kultúrházat, vagy más erre alkalmas helyiséget kisa­játítja a Jednota. Ezekben a közsé­gekben a helyi pártszervezetek a fiatalok. nevelését nem tekintették eléggé szívügyüknek. Egészen más a helyzet például Tergenyém, ahol a pártszervezet foglalkozik az Ifjúság­gal. Dobrotka elvtárs, a helyi EFSz elnöke azt mondja, hogy náluk a fiatalok jól dolgoznak, főleg az EFSz-ben. De kultúrtéren sem ma­radnak el. Ugyancsak jól dolgozik a zselízi gép- és traktorállomás CsISz-szervezete is. Valkovský elv­társ, a traktorállomás küldötte, vi­tafel szólalásában azt mondta, hogy a tirak torosok instruk torszerepük­ben is jól megállják helyüket és a brigádközpontban ls jól dolgoznak. A traktorállomás üzemi pártszerve­zete és a szakszervezet törődnek a fiatalokkal, ők maguk is sok kezde­ményező lépést tesznek főleg kul­turális téren. Az aktíván elhangzott felszólalá­sok több kérdést vetettek felszínre. Köztük azt is. hogy a dolgozó pa­rasztfiatalok egy részére a CsISz befolyása csekély. Soraik között széleskörű propagandamunkát kell végezni, hogy őket a CsISz-be be­szervezhessék. Főleg a magyar dol. gozó parasztifiatalok beszervezésé­ben mutatkoznak hiányosságok. Fa­bó elvtárs, a CsISz zselízi járási ve­zetőségének vezetötitkára önkriti­kailag beismeri, hogy mint párttag nem végez elég eredményes mun. kát. Az apparátus dolgozói között nincs meg a kellő együttműködés, ami bizony kihat az alapszerveze­tekre és azok gyenge munkájában mutatkozik meg. A CsISz oktatási évének politikai körei csak három alapszervezetben működnek. A CsISz járási vezetősége az alapszerveze. t eket sok esetben osak adminisztra­tív úton irányította. A tagsági iga­zolványok ellenőrzése során derült ki, hogy ez a munkamódszer meny­nyire káros. A nyilvántartott ta­goknak csak a fele maradit meg. A CsISz járási apparátusában, vala­mint a járási választmányban dol­gozó párttagoknak és tagjelöltek, nek alaposabb munkát kell végez­niök az alapszervezetek munkájá­nak megjavításáért. Az aktíván elhangzott eredménye­ket és a vita során felmerült ' hiá­nyosságokat egybefoglalva azt álla­píthatjuk meg, hogy az aktíva fel. adatának egy részét teljesítette, mert felszínre hozta a párt alap­szervezetei túlnyomó részének azon hiányosságát, hogy a fiatal pártta­gokkal, tagjelöltekkel és általában az ifjúsággal keveset foglalkoznak Az egyes hozzászólások hangsúlyoz­ták aat a megoldásra váró felada­tot, hogy a CsISz-ből több fiatalt kell a pártba felvenni. A járási pártbizottságnak és a párt alap szervezeteinek az a feladata, hogy az aktíva célkitűzéseit valóra vált. sák és az alapszervezetek decemberi taggyűlésein alaposan megvitassák az e téren előttük álló feladatokat. A jelenlegi helyzet — amikor a nemzeti bizottságokba való válasz­tások előtt állunk — megkívánja, hogy a járás alapszervezeteiben, a tömegszervezetekben és a népi szer­vekben dolgozó párttagok és tagje­löltek munkájukban több kezdemé­nyezést mutassanak. A párt alap­szervezetei vezetőségi gyűléseiken ismertessék meg a bizottság tagjait az aktíván hozott célkitűzésekkel és bízzák meg őket, hogy mindazokat a problémákat és nehézségeket, amely az ifjúsági szövetség munkája elé eddig akadályokat gördítettek, vizsgálják felül. Főleg nem szabad megfeledkezni a CsISz-ben dolgozó párttagokról és tagjelöltekről. Az ő feladatuk, hogy a CsISz.ben a párt politikáját érvényesítsék, megma­gyarázzák a fiataloknak az ifjúsági szövetség küldetését népi demokra­tikus hazánkban. Az aktíva hiányossága abban mu­tatkozott rtieg hogy nem határoz­ták meg konkréten az egyes tagok felelősségét a határozatok átadásá­ért és teljesítéséért a pártmunka szakaszán, ami a kommunisták ak­tivizálását illeti. A pártalapszerve, zetek feladata, hogy a CsISz-ben lévő kommunistákkal segítsék az ifjúságot szervezett, kollektív élet­re és ajz építőmunkában való köz­vetlen részvételre vezessék a fiata­lokat. Ugyancsak nagy feladat há­rul a népi szervekben dolgozó kofn­munistákra is, akik munkájukat főleg arra irányítsák, hogy a fiata­lokat segítsék és kérelmeiket ter­jesszék elő a felsőbb szervekhez. A fiatalok minden esetben meghálál­ják a róluk való gondoskodást, Lát­juk, hogy ahol a párt és szakszer­vezet támogatják az ifjúságot, meg­értik a fiatalok vágyait, ott a fiata­lok is lelkesen dolgoznak. Az aktíva tanulságait és tapasztalatait mérle. gelve szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy jövő munkánkban az Idősebbek tapasztalatait és a fiata­lok lelkesedését szorosabban egybe kell kapcsolni. Az ifjú kommunisták a tömeg­szervezetekben és a CsISz-ben a pártszervezetek által kapott felada­taik teljesítésében mutassanak pél­dát. Az üzemekben, EFSz-ekben, az iskolákban, és minden munkahelyen ötéves tervünk sikeres befejezéséért, az előttünk álló nagy feladataink előkészítésének tervszerű blztosltá. sáért folyik a harc, amelynek élére kell állnunk. Több kezdeményezést kell mutaitniok' az ifjú kommunis­táknak és az idősebb elvtársak ta­pasztalatait felhasználva aktívab­ban kell küzdeniök a tervfeladatók teljesítéséért. Gérec Arpád. A berlini tanácskozósoknak sikereseknek kell lenniök A német békekongresszus nyilatkozata és üzenete Weimarban három napig tartó ta­nácskozás után véget ért az iáéi né­met békekanjfresszus. A küldöttek a kongresszus záróülé­sén egyhangúlag három határozatot hoztak, amelyek a többi között ezeket mondják: „A német népnek nem szabad csa latkoznia abban a várakozásában és reményében, hogy a berlini értekez­lettel megkezdődik a német kérdés megoldása. A tárgyalásokat semminek sem szabad megzavarnia; az értekezlet eredményességét sem a német nép érdekeitől Idegen törekvésekkel, sem előzetes megállapodásokkal nem sza­bad lehetetlenné tenni, A berlini tárgyalásoknak a béké­ért aggódó nők és férfiak akaratá hoz híven, sikereseknek kell lenniök. A keleti és nyugati németek a kü­szöbön álló berlini négyhatalmi érte­kezlet alkalmából együtt adnak han­got az egész német nép kívánságá­nak, hogy hazája egységes és szabad legyen és hogy biztosítsák a békét. Népünknek békeszerződésre van szüksége. Nem szabad katonai szer­ződésekben vállait egyoldalú kötele­zettségekkel veszélyeztetni a német nép békés jövőjét. Népünk egyenjogúságot kíván, hogy demokratikus és független nem­zetként foglalja el helyét a népek közösségében. Nem szabad tűrnünk a militarizmus semilyen formáját,­sem a revánspolitikát, sem a fasiz­mus felélesztését. Ezek azok az erők, amelyek egyízben már szakadékba taszították népünket, fenyegették a népek életét és megfosztották a vilá­got a békétől. A német békekongresszus üzenetet intézett a szomszéd országok népeihez, mely a következőket hangsúlyozza: A német békekongresszus, amely december 10-től december 12-lg Wei­marban folyt le, méiy hálával emlé­kezett meg arrjl, hogy a szomszédos országok népeinek békaszerető erői hathatósan támogatják a német nép­nek a német kérdés békés megoldása érdekében kifejtett erőfeszítéseit. — Az a hiarc, amely a német né­pet, valamennyi szomszédunkat és a világbékét fenyegető bonni és párizsi szerződések ellen folyik, mindannyL unk közös küzdelme. Ezért felkérjük valamennyi ország békeszerető erőit, hogy támogassák népünk e jogos követeléseit. Éljen a népek közötti barátság! fiijen a béke! A Német Demokratikus Köztársaság árucsere- és fizetési egyezményt kötött Franciaországgal A Német Demokratikus Köztársa, ság é s Franciaország képviselői né­hány napig tartó tárgyalás után Ber­linben december 9-én aláírták a két állam árucsere és fizetési egyezmé­nyét az 1954. évre. Az egyezmény értelmében, amely­nek összegszerű kerete, 8.3 millió dollár, Franciaország gyümölcsöt, déligyümölcsöt, kávét, kakaót, fű­szert, növényi olajat, bort, gyapjút, gyapjúszöveteket, vegyszereket, bú­torfát és hengerelt árukat szállít a Német Demokratikus Köztársaság, nak gépek, vegyianyagok, irodai gé­pek, fényképezőgépek, optikai cik­kek, hangiszerek, üvegáruk és porcé, lánkészitmények eĽenében. A szerződő felek abban állapodtak meg, hogy 1954 folyamán megbeszé­léseket folytatnak a két ország kö­zötti kereskedelmi kapcsolatok kibő­vítéséről. Az egyezményt francia részről Le. font, a francia küldöttség vezetője, német résarôľ Meyer, a Német De. mokratikus Köztársaság állami tu­lajdonban levő külkereskedelmi váL lalatainak Igazgatója írta alá. Ünnepség Párizsban a francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés évfordulóján December 13-án a Frahcia-Szov jet Társaság szervezetében gyűlést tartottak Párizsban a francia-szov­jet szövetségi kölcsönös segélynyuj tá*i szerződés megkötésének 9. év­fordulója alkalmából. A gyűlés el­nökségében Petit tábornok, Weil­Halle professzor, a Francia Orvos­tudományi Akadémia tagja és Fer nand Greiner, a Francia-Szovjet Társaság alelnökei, Alain Le Léap, a CDG főtitkára, továbbá Jean Ri chard-Bloch asszony és az ország demokratikus közvéleményének más képviselői foglaltak helyet. A gyűlésen jelen volt S, H, Vi­nogradov, a Szovjetunió franciaor­szági nagykövete is. A gyűlést megnyitó Eugénia Cot­ton asszony, a Nemzetközi Demo­kratikus Nőszövetség elnöke, fel­hívta a francia dolgozókat, harcol, janak szüntelenül az 1944. decem ber 10-én megkötött francia-szovjet szerződés teljes érvényének helyre­állításáért, a Franciaország és a Szovjetunió népei közötti barátság megszilárdításáért. A francia és a szovjet nép kö­zötti barátság megszilárdítása a francia-szovjet szerződés teljesítése, a francia.szovjet gazdasági és kul­turális kapcsolatok kibővítése mel­lett foglalt állást beszédében Alain Le Léap. a CGT főtitkára, Petit tábornok és több más szónok is. Az ünnepség után a Párizsban tartózkodó szovjet művészek tartót, tak hangversenyt. Daladier nyilatkozott lengyelországi útjának tapasztalatairól A francia nemzetgyűlés tagjai­nak egy csoportja Lengyelország­ban járt. A francia vendégek ellá togattak Varsóba, Krakkóba, Gdanskba. Gdyniába, Wroclavba, Nová-Hutába. Megtekintették a városok nevezetességeit, megláto­gatták az építkezéseket és üzeme ket, találkoztak a Lengyei Nép­köztársaság szejmjének tagjaival,, a társadalom képviselőivel Az AFP közli, hogy Daladier, a csoport tagjainak hazatérése után tett nyilatkozatában a többi kö zött kijelentette: »A romokból új és erősebb Len­gyelország állt talpra. Ez a Len­gyelország fő figyelmét ajnehézipar újjáépítésére és újjáteremtésére összpontosítja. Az egész ország egyetlen hatalmas építkezés. A len­gyel ipari termelés gyorsan növek­szik.® Daladier hangsúlyozta, hogy »Len gyelország szenvedélyesen kívánja a békét« és hogy Lengyelország­ban mindenütt tanúja volt »a Fran­ciaország iránti forró barátság megnyilvánulás ának«. Növekszik a japán dolgozók sztrájkmozgalma A Blitz olmü Indiai folyóirat to­kiói különtudósítőjanak jelentése szerint az amerikai csapatok távol­keleti parancsnokságának gondokat okoz a japán dolgozók sztrájkmoz­galmának növekedése, annál i 3 in­kább, mert e sztrájkok egyre nyíl­tabban az amerikaellenes tüntetés jellegét öltik. A sztrájkok megaka dályozására az amerikai parancs­nokság új munkamódszer bevezeté­sét határozta el. E rendszer értelmében — Írja a tudósító — az amerikai helyőrség csapatainak szolgálatában álló ja pán munkásokat »munkásszázadok­ba« sorozzák. Ezaket a »munkás századokat« amerikai parancsnok­ság alá helyezik. E századok tag­jainak nem lesz joguk arra, hogy egy megállapított határidő előtt mukahelyet változtassanak, sem ar­ra, hogy követelhessék a munkanap időtartamának megváltoztatását, a munkanormákat, a munkaibérek és bírságok összegét pedig az ameri­kaiak fogják megszabni. A japán kormánynak nem lesz joga, hogy beavatkozzék az ame­rikai katonai parancsnokságnak a japán , munkásokkal kapcsolatos döntéseibe. A »munkásszázadok« tagjainak nem lesz joguk, hogy belépjenek a szakszervezetekbe. Adenauer Dullessal és Edennel tárgyalt Párizsban Hírügynökségi jelentések szerint Adenauer bonni kancellár, aki je­lenleg Párizsban tartózkodik, teg­nap délelőtt megbeszélést folytai tott Dulles amerikai külügyminisz­terrel. A DPA nyugat-német hír. ügynökség szerint a megbeszélés középpontjában a tervezett berlini négyhatalmi külügyminiszteri ér­tekezlet állt. Az AFP közölte, hogy Adenauer felkereste a párizsi brit követségen Eden brit külügyminisztert. Megbe­szélésükön jelen volt Haulstein nyu­gatnémet külügyi államtitkár is. Földrengés Peruban Szombaton földrengés volt Tumbez ben, Peru és Equador határának közelében. A földrengésnek eddigi jelentés szerint 7 halálos áldozata volt, saázan megsebesültek. A francóista hatóságok rendőrterrorral elfojtották a munkások sztrájkját A „Reuter" madridi jelentése sze­rint a francóista hatóságok elfoj­tották a bilbaói hajógyári munká­sok sztrájkját. • A sztrájk december 2-án kezdő­dött, amikor az „Euzkalduna" ha­jógyár 2000 munkása síkraszállt a gyárigazgatóságnák az amúgy is alacsony munkabér csökkentésére irányuló kísérletei ellen. A sztrájkolókat támogatták a viz­cayai tartomány más városainak dolgozói, A francóista hatóságok a sztrájk elfojtására nagylétszámú rendőri erőket vezényeltek ki. A munkások közül többet letartóztat­tak. A gyárigazgatóság valamennyi sztrájkolót elbocsátással fenyegette. December 12-én a sztrájkoló munkások visszatértek munkahe­lyükre anélkül, hogy kivívhatták volna követeléseik teljesítését. Sztrájkjuk azonban bizonyítja, hogy Spanyolország dolgozói a kímélet­len megtorló intézkedések ellenére sikraszállnak létérdekeik védelmé­ben a nyomor és a jogfosztottság ellen. • A francia hírszolgálat londoni je-i lentése szerint az angol vasutasok sztrájkmozgalma tovább folyik. Liverpool környékén szerdán mint­egy 3000 vasutas munkalassítással sztrájkot kezdett. Londonban há­rom vasutas szakszervezet gyűlést tart, hogy meghatározzák maga­tartásukat a bérkövetelésekkel kap­csolatban. London központjában tíz autóbuszvonal dolgozói munkalassl­tási sztrájkba léptek, mert a lon­doni szállításügyi igazgatóság az autóbuszüzemek 56.000 dolgozójá­nak béremelési követelését eluta­sította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom