Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-16 / 303. szám, szerda

± m. sin A HékeMvek ors«áf ©s konfereneláp Frü#«tnorNxá^bi»fi December 12-én és 13-án Párizsban a Békehívek országos konferenciáját tartották, amelyen az ország különféle részeiből 500 küldött vett részt. A konferencián Franciaország biztonságának biztosításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcról, a Békehívek mozgalmának szervezési formáiról és azokról az intézkedésekről tárgyaltak, amelyek képesek volnának Franciaországban biztosítani a bonni és párizsi háborús szerződések ratifikálása elleni kampány legszélesebbkö rü kifejtését és sikeres lefolytatását, valamint az indokínai háború beszüntetéséért indított kampány sikerét. Számos küldött beszéde után Emanuel D'Astier de la Vigerie mondott záróbeszédet. Kijelentette, hogy a Békehívek mozgalmának programmja nemcsak a nép érdekeinek és óhajának felel meg, hanem visszhangra talál a parlamentben is, amit az úgynevezett „európai hadseregről" tartott vita is bizonyított. A konferencia részvevői egyhangúlag elfogadták a nemzetgyűlés képviselőihez és a köztársasági tanács tagjaihoz, a vietnami békebizottsághoz intézett felhívást és az általános kérdésekről szóló határozatot. A parlament tagjaihoz intézett felhívás hangsúlyozza, hogy a bonni és párizsi szerződés ratifikálására irányuló kísérlet a franeia*nép ellenállásába ütközött, amely reménnyel fogadta a négyhatalmi konferencia összehívásának hírét. Közvéleményünk nagy figyelmet szentel a három hatalom képviselőinek bermudai konferenciáján hozott határozatoknak. Ezek ellen a határozatok ellen nagyon komoly kifogások merültek fel. És valóban, amikor a gyűlés részvevői kijelentik, hogy „szükséges" megalakítani „az európai hadsereget", a francia népet ilyen módon kész tény elé akarják álMtani — a német militarizmus felújítása elé, támogatják a bonni kormány területi követeléseit és Franciaországtól beleegyezést akarnak kicsikarni az erőszak alkalmazásán alapuló német politikába. A francia nép sohasem fog egyetérteni ilyen irányzattal. A francia nép olyan megoldást óhajt, amely biztosítaná kivétel nélkül valamennyi európai ország biztonságát és amely megteremthetné Németország -békés fejlődésének előfeltételeit. Azt áhajtja, hogy küszöböljék ki azt az akadályt, amelyet Németország felfegyverzése jelent és amely akadályozza a megegyezés elérését. A négy külügyminiszter konferenciáját január 4-re akarják ösz. szehívni — írja továbbá a felhívás. Mivel azonban ebben az időben tartják az elnökválasztásokat, a valóságban nem lesz francia kormány. Franciaországot tehát megfosztanák attól, hogy igazán képviseltesse magát ezen a konferencián. A francia nép nem tűrheti, hogy Franciaországot ilymódon kirekeszszék a tárgyalásokon való részvételből. A francia képviselők a bermudai konferencián kötelezettséget írtak alá, amelyet, amint a parlamenti viták bizonyították, nem lett íolna szabad elfogadniok. Nem vették tehát tekintetbe a nép akaratát, amelyet törvényes úton nyilvánított. Olyan kötelezettségeket írtak alá, amelyek nincsenek reálisan alátámasztva. Ezért a nemzet képviseleti szervéhez fordulunk. Ügy vélljük, hogy egy minden külső nyomástól mentesített kormány, amely csupán a nemzeti érdekek szerint igazodik, a lehető leghathatósabban hozzájárulhatna az összes országok közötti bizalom és együttműködés felújításához. A felhívás végül azt mondja: „Sürgősen kérjük önöket, hogy ér. jék el saját külpolitikánk felújítását, Franciaország jogainak felújítását, mint oiyan nagyhatalomnak felújítását, amely önállóan dönthet. A francia nép elvárja, hogy erélyesen elutasítják önök a bonni és párizsi szerződés ratifikálását. Kgve telik, hogy akaratát tartsák tisztelet, ben." A vietnami Békehívek bizottságához intézett felhívás így szól: ,,Ék>p úgy, mint a vietnami nép, a francia nép is békére törekszik ... a francia nép tárgyalásokat óhajt. Tudja, hogy e tárgyalások iehetségesetk és hogy, amint a vietnami Békebizottság üzenete mondja, lehetővé tenné „a gazdasági és kulturális kapcsolatoknak az egyenjogúság és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján való felvételét." A francia nép nagy érdeklődéssel fogadta a Vietnami Demokratikus Köztársaság emökének az „Expressen" ' cimü svéd lap tudósítójával folytatott beszélgetését, amelyben kijelentette, hogy a vietnami kormány és nép hajlandó megtárgyalni a fegyverszünetre tett francia javaslatot és az indokínai kérdés tárgyalások útján való megoldását. A összes pártok tagjai, amelyek a közvélemény akaratát fejezik ki, azt követelik, hogy a francia kormány foglaljon állást a tárgyalások mellett, amelyek nélkülözhetetlenek a háborús akciók beszüntetéséhez és a béke helyreállításához." „A Békehívek mozgalma, amely fáradhatatlan kampányt folytatott a vietnami háború beszüntetéséért éts a nemzetek függetlensége ti

szteletbentartásán alapuló béke megkötéséért, kétszeres eréllyel' fogja folytatni harcát ez észszerű megoldás érdekében és az országaink közötti baráti kapcsolatok felvételéért. dolfaa IPfenovát I^nin-rend4el ti&néették ki Gafea Uianov-át, a kiváló baletttáncosiiőt a Szaysjétunió Legbelső Ta" nácsának Elnöksége a szov/jet koreograifiai művészet terén elért érdemeiért alkotó tevékenységének 25. évfordulója alkalmából Lenin-renddel tüntette ki. Ulanová fél évszázad alatt számos pompás alakítást nyújtott. Legjobban kit-űnt a ^Hattyúk ta<va« című balett, Odtett és CJdilla szerepeiben, Maria szerepében a»Bach. csiszerái iszskőkút" című balettben, Júlia szerepében a »Romeo és Júliai cíínü balettben. A nagy táncosnő művészete megtestesíti az orosz balett legrj eltemzőbb vonásait. Gálina Ulanová minden szerepét tekintet 'nélkül awa, hogy hányadszor lép fel benne, minőig csiszolja és állandóan új vonásokkal, plasztikus színekkel gazdagítja. Gálina Ulanowát nagy sikereiért már kft ízben kit Sztálin díjjal _ 6. w4é$s®a*fe»a Moszkvában december 14-én megnyílt a SBOVíjefeuMó ifevészi -Akadémiájának 6. ülésszaka. Aäekszander Geraszimov, az Akadémia el nőké előadást tartott »A Szovjetunió , Művészeti Akadémiájának és intézeteinek alapvető feladatai a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 5. ülésszakának határozataival és az SzKÍP Központi Bizot-k mának szeptemberi kapcsolatban.« A« ülésszak három napig tart ós megtárgyalják rarjita a® A'kadéanfria elnökéinek beszámoló járt ós megállapítják az Akadémia 1954. éxA Üens. vét. Átadta megbízőleveMt a Koreai Népi Bemokra-tikus Köztársaság fcj p&mm nagykövete Csoj ir, a Koreai Népi Demokra tikus Köztársaságnak a Kínai Népköztársaságba újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, szombaton átadta megbízólevelét Mao Oe-tumg elnöknek, a központi népi kormány elnökének. Cso.j Ir kíséretében nne^etent Se Csűr és Kim Mak Bo Iwftétsésri ta nácsos és a koreai nagykövetség több más tagija. Kínai részről jelen voltak iiih Po-csu, a közpqnrti népi kormáfny fiSfeMSuá®^ Gsu ESnlaj miniszterelnök és k&Sftgymánisz. ter és má<sok. A svájci kormány fegyverszáUítmámyt engedélyezett Nyugat-Németországba A svájci kormány engedélyt adott a .svájci fegyvergyáraknak, hogy 2 cm kaliberű nehéz gépfegyvereket szállítsanak Nyugat Németország. ba. Amint a :>Bonner Generalanzeiger« című bonajj hivatalos lap jelenti, a fegyvereket januárban szállítják a nyugatnémet kormánynak. Fontos segítség a guatemalai népnek a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a békéért vívott harcában A demokratikus mozgalom fejlődése, a guatemalai munkások és parasztok fokozódó hárca a földreform következetes megvalósításáért, valamint a munka- és életkörülmények megjavításáért, a néptömegek egyre határozottabb mozgalma az amerikai imperialistáknak az or. szág életébe való beavatkozása el len, úgyszintén a békéért vívott harc figyelmeztette a Guatemalai Munkapártot, hogy a néphez naponta kell szólni, s a nyelvén kell vele beszélni. Az Octubre, a párt néhány év óta megjelenő hetilapja természetesen nem tölthette be hiánytalanul ezt a feladatot. A párt tehát felhívta a dolgozókat, hogy gyűjtsenek egy nagypéldányszámú napilap kiadásának költségeire. Ezrek meg ezrek válaszoltak erre a felhívásra. Hamarosan 15.000 quetzal gyűlt össze. Ez az összeg biztosítja a lap rendszeres megjelenését. S 1953 augusztus óta országszerte olvassák a Tribúna Popular-t, a guatemalai- munkásosztály első napilapját. A lap így szabta meg feladatait első vezércikkében: legyen a guatemalai nép harcos, élenjáró lapja a jobb életkörülményekért, az ország haladásáért és függetlenségéért, a békéért vívott harcban, rendíthetetlenül védelmezze a munkások és parasztok létfontosságú érdekeit, harcoljon a földreform következetes végrehajtásáért, törekedjék az ország független gazdasági fejlődésére. A Tribúna Popular feladatáuj tűzte ki azt is, hogy óvja a munkások szervezeti egységét és akcióegységét a Guatemalai Dolgozók Altalános Szövetségében, állandóan szilárdítsa a munkásosztály és a parasztság szövetségét, védelmezze az ország összes demokratikus erőinek akcióegységét a hűbéri elmaradottság és az imperialista elnyomás elleni harcban. A Tribúna Popular megjelent számai bizonyítják, hogy teljesíteni igyekszik azokat a felelősségteljes feladatokat, amelyeket a Guatemalai Munkapárt rótt rá. A lap hasábjain' világosan és meggyőzően kifejeződik a néptömegek mélységes és általános felháborodása az amerikai imperialistáknak Guatemala sza. badsága és függetlensége ellen elkövetett arcátlan merényletei miatt. A Tribúna Popular nemcsak az Egyesült Államoknak az ország belügyeibe történő beavatkozása ellen tiltakozik, hanem rendszeresen leleplezi az amerikai monopóliumok agresszív terveit is. Az amerikai beavatkozás tényei közül ls kiütközik az Egyesült Államok külügymihondurasi ültetvényei irodái és ottani fötisztviseilőinek lakóházai a Guatemalából megszökött árulók összeesküvő-tanyái." A Tribúna Popular állandóan leleplezi az amerikai monopolisták intervenciós törekvéseit és Guatemala ellen irányuló féktelen hazugság, és rágalomhadjáratát, haragosan nisztériumánajk az amerikai United Fruit Company által megkaparintott földek részleges kisajátítása miatt Guatemala kormányához intézett sértöhangú emlékirata. „Az United Fruit Company — írja a lap — összeesküvéseket szervez Guatemalában, kormányokat dönt meg Kostarikában, elnyom minden haladó mozgalmat Hondurasban, megszilárdítja Nicaraguában Somoza uralmát, intrikál, diktál és kizisákmányol minden „banánköztársaságban" — ahogy egyes amerikai mágnások szívesen nevezik KözépAmerikát ... A United Fruit Company, amelynek érdekeit az Egyesült Államok kormánya buzgón védelme, zi, egymásután pénzelte az összeesküvéseket a demokratikus rendszer és a Guatemala népe által törvényesen megválasztott kormányok ellen. Ma az United Fruit Company megbélyegzi a reakciós feudális és imperialistabarát erőket, ezeket a hazaárulókat, akik a kommunistaellenesség kifakult zászlajával próbálják fedezni népellenes cselekményeiket, s nyíltan követelik a külföldi beavatkozást és a meghódolást az Egyesült Államok előtt, de azért krokodilkönnyeket hullatnak „a guatemalai család széthullása" miatt. A lap rámutat, hogy az • „egységes guatemalai család ismeretlen fogalom". Ezt írja: „Vájjon éreeheti-e a paraszt és a feudális nagybirtokos, hogy ugyanegy „család" tagja, s lehet-e elégedett ilyen családban? S vájjon ugyanolyan elégedett-e az az ember, akinek egy pár cipőre sem telik, mint az, aki az ä rovására jólétben és tétlenül él? Az Egyesült Államok monopoliumainak lakájai nemrég „megerösí tést" kaptak John F. Peurifoy .nak. az Egyesült Államok új guatemalai nagykövetének személyében. E. Peu rifoy, a görög monarchofasiszták uszítója és idomítója, gyalázatos hírnévre* tett szert. Peurifoy még alig érkezett me; máris „beavatkozott Guatemala belpolitikájába, kiállt a feudális-impe rialista reakció mellett", írja a Tribúna Popular. Peurifoy, a hétpróbás provokátor, össze akarta ugrat, ni az ország demokratikus erőit. Az zal rémítgette őket, hogy a kommunisták rögtön ellenük fordulnak, mihelyt elérték a közös célo. kat. „A módszer régi: a megfélemlítés eszközével megosztani, azután szét zúzni", írja a Tribúna Popular, s ezzel leleplezi az amerikai nagykövet mesterkedéseit. „A United Fruit Company kitartott sajtója is régóta alkalmazza ezt a módszert, de mindeddig sikertelenül." A guatemalai nép gondoskodik róla, hogy ez Peurifoy úrnak se sikerüljön. Amikor Peurifoy megkísérelte, hogy megossza a guatemalai demokratikus és antiimperialista erőket, a Tribúna Popular naponta közölte a különböző politikai és vallási meggyőződésű társadalmi és szakszervezeti vezetők megnyilatkozásait és kijelentéseit. E személyiségek lelkesen támogatják a Guatemalai Munkapárt központi bizottságának az egységes demokratikus tömegfront megteremtésére vonatkozó javaslatát. „A kommunisták javasolta egységfrontba, írta a lap Peurifoy szakadár mesterkedéseiről, a következőknek kell tartozniuk: a munkásosztálynak, a parasztoknak, a -kispolgároknak és a nemzeti burzsoá, zia hazafias érzelmű részének. Ez az egységfront olyan célok elérésére törekszik, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek az osztályok hosszít időre szövetkezzenek. Ilyen cél egyebek között: a külföldi intervenció visszaverése, a nemzeti szuverenitás és a demokratikus rendszer., védelme, harc a békéért és a népek barátságáért i földreform teljes megvalósítása, a megélhetési költségek csökkentése és a Lakosság anyagi helyzetének megjavítása, a Guatemala független gazdasági fejlődését biztosító intézkedések elfogadása és együttes megvalósítása ..." A lap napról napra ismerteti a guatemalai munkások, parasztok, demokratikus pártok és szervezetek harcát. Ezek egyre gyakrabban egy. ségfrontban követelik a munkabér emelését és az életkörülmények megjavítását. A guatemalai hazafiak keményebben harcolnak a békéért, hogy az amerikai tolvaj ne juthasson be sem a guatemalai házba, sem a többi Latin-Amerikai néip házába. LatinAmerika polgárainak tízezrei már aláírták az országos békebizottság által terjesztett okmányt. Ez az okmány harcra szólít a béke és a nemzeti szuverenitás védelmében, vala. mennyi nemzetközi konfliktus békés rendezéséért. A Tribúna Popular egyik érdeme, hogy lankadatlan figyelemmel kíséri a parasztok és a mezőgazdasági munkások harcát a földreform gyors végrehajtásáért, valamint a munkásoknak és valamennyi dolgozónak a béremelésre és az életkörülmények megjavításáért irányuló mozgalmait. A lap határozottan leleplezi mindazokat, akik szabotálják ezt a politikát, leleplezi a nagybirtokosoknak és a hatóságok egyes képviselőinek önkényét és állandóan összekapcsolja a földreformért vívott harcot az ország gazdasági függetlenségéért indított harccai. A Tribúna Popular a guatemalai néptömegek harcának ismertetésén kívül részletesen tájékoztat más or. szágok népeinek a béke és a nemzeti függetlenség védelmében kezdeményezett küzdelméről. A Szovjetunió, valamint a demokrácia és a szocializmus tábora más országoknak következetes békepolitikája és gazdasági sikerei, amelyeket a Tribúna Popular ismertet és kétségkívül egyre-részletesebben fog ismertetni, lelkesítik a guatemalai népet bátor szabadságharcában. (Isidoro Satué ,,A Tartós békéért — népi demokráciáért!" című lapban megjelent cikkéből.)