Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-16 / 303. szám, szerda

± m. sin A HékeMvek ors«áf ©s konfereneláp Frü#«tnorNxá^bi»fi December 12-én és 13-án Párizs­ban a Békehívek országos konfe­renciáját tartották, amelyen az or­szág különféle részeiből 500 kül­dött vett részt. A konferencián Franciaország biz­tonságának biztosításáért, a nem­zetközi feszültség enyhítéséért ví­vott harcról, a Békehívek mozgal­mának szervezési formáiról és azok­ról az intézkedésekről tárgyaltak, amelyek képesek volnának Francia­országban biztosítani a bonni és pá­rizsi háborús szerződések ratifiká­lása elleni kampány legszélesebbkö ­rü kifejtését és sikeres lefolytatá­sát, valamint az indokínai háború beszüntetéséért indított kampány sikerét. Számos küldött beszéde után Emanuel D'Astier de la Vigerie mondott záróbeszédet. Kijelentette, hogy a Békehívek mozgalmának programmja nemcsak a nép érdekeinek és óhajának felel meg, hanem visszhangra talál a parlamentben is, amit az úgyneve­zett „európai hadseregről" tartott vita is bizonyított. A konferencia részvevői egyhan­gúlag elfogadták a nemzetgyűlés képviselőihez és a köztársasági ta­nács tagjaihoz, a vietnami béke­bizottsághoz intézett felhívást és az általános kérdésekről szóló ha­tározatot. A parlament tagjaihoz intézett felhívás hangsúlyozza, hogy a bon­ni és párizsi szerződés ratifikálá­sára irányuló kísérlet a franeia*nép ellenállásába ütközött, amely re­ménnyel fogadta a négyhatalmi konferencia összehívásának hírét. Közvéleményünk nagy figyelmet szentel a három hatalom képvise­lőinek bermudai konferenciáján ho­zott határozatoknak. Ezek ellen a határozatok ellen nagyon komoly kifogások merültek fel. És valóban, amikor a gyűlés részvevői kijelentik, hogy „szüksé­ges" megalakítani „az európai had­sereget", a francia népet ilyen mó­don kész tény elé akarják álMtani — a német militarizmus felújítása elé, támogatják a bonni kormány területi követeléseit és Franciaor­szágtól beleegyezést akarnak kicsi­karni az erőszak alkalmazásán ala­puló német politikába. A francia nép sohasem fog egyet­érteni ilyen irányzattal. A francia nép olyan megoldást óhajt, amely biztosítaná kivétel nél­kül valamennyi európai ország biz­tonságát és amely megteremthetné Németország -békés fejlődésének elő­feltételeit. Azt áhajtja, hogy küszö­böljék ki azt az akadályt, amelyet Németország felfegyverzése jelent és amely akadályozza a megegyezés elérését. A négy külügyminiszter konfe­renciáját január 4-re akarják ösz. szehívni — írja továbbá a felhívás. Mivel azonban ebben az időben tart­ják az elnökválasztásokat, a való­ságban nem lesz francia kormány. Franciaországot tehát megfosztanák attól, hogy igazán képviseltesse ma­gát ezen a konferencián. A francia nép nem tűrheti, hogy Franciaországot ilymódon kirekesz­szék a tárgyalásokon való részvé­telből. A francia képviselők a bermudai konferencián kötelezettséget írtak alá, amelyet, amint a parlamenti viták bizonyították, nem lett íolna szabad elfogadniok. Nem vették te­hát tekintetbe a nép akaratát, ame­lyet törvényes úton nyilvánított. Olyan kötelezettségeket írtak alá, amelyek nincsenek reálisan alátá­masztva. Ezért a nemzet képviseleti szer­véhez fordulunk. Ügy vélljük, hogy egy minden külső nyomástól mentesített kor­mány, amely csupán a nemzeti ér­dekek szerint igazodik, a lehető leghathatósabban hozzájárulhatna az összes országok közötti bizalom és együttműködés felújításához. A felhívás végül azt mondja: „Sürgősen kérjük önöket, hogy ér. jék el saját külpolitikánk felújítását, Franciaország jogainak felújítását, mint oiyan nagyhatalomnak felújítá­sát, amely önállóan dönthet. A francia nép elvárja, hogy eré­lyesen elutasítják önök a bonni és párizsi szerződés ratifikálását. Kgve telik, hogy akaratát tartsák tisztelet, ben." A vietnami Békehívek bizottságá­hoz intézett felhívás így szól: ,,Ék>p úgy, mint a vietnami nép, a francia nép is békére törekszik ... a francia nép tárgyalásokat óhajt. Tudja, hogy e tárgyalások iehetsé­gesetk és hogy, amint a vietnami Békebizottság üzenete mondja, lehe­tővé tenné „a gazdasági és kulturá­lis kapcsolatoknak az egyenjogúság és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján való felvételét." A francia nép nagy érdeklődéssel fogadta a Vietnami Demokratikus Köztársaság emökének az „Expres­sen" ' cimü svéd lap tudósítójával folytatott beszélgetését, amelyben ki­jelentette, hogy a vietnami kormány és nép hajlandó megtárgyalni a fegyverszünetre tett francia javasla­tot és az indokínai kérdés tárgyalá­sok útján való megoldását. A összes pártok tagjai, amelyek a közvélemény akaratát fejezik ki, azt követelik, hogy a francia kormány foglaljon állást a tárgyalások mel­lett, amelyek nélkülözhetetlenek a háborús akciók beszüntetéséhez és a béke helyreállításához." „A Békehívek mozgalma, amely fáradhatatlan kampányt folytatott a vietnami háború beszüntetéséért éts a nemzetek függetlensége ti szteletben­tartásán alapuló béke megkötéséért, kétszeres eréllyel' fogja folytatni harcát ez észszerű megoldás érdeké­ben és az országaink közötti baráti kapcsolatok felvételéért. dolfaa IPfenovát I^nin-rend4el ti&néették ki Gafea Uianov-át, a kiváló balett­táncosiiőt a Szaysjétunió Legbelső Ta" nácsának Elnöksége a szov/jet ko­reograifiai művészet terén elért ér­demeiért alkotó tevékenységének 25. évfordulója alkalmából Lenin-rend­del tüntette ki. Ulanová fél évszázad alatt szá­mos pompás alakítást nyújtott. Legjobban kit-űnt a ^Hattyúk ta<va« című balett, Odtett és CJdilla sze­repeiben, Maria szerepében a»Bach. csiszerái iszskőkút" című balettben, Júlia szerepében a »Romeo és Jú­liai cíínü balettben. A nagy táncosnő művészete meg­testesíti az orosz balett legrj eltem­zőbb vonásait. Gálina Ulanová min­den szerepét tekintet 'nélkül awa, hogy hányadszor lép fel benne, min­őig csiszolja és állandóan új voná­sokkal, plasztikus színekkel gazda­gítja. Gálina Ulanowát nagy sikereiért már kft ízben kit Sztálin díjjal _ 6. w4é$s®a*fe»a Moszkvában december 14-én meg­nyílt a SBOVíjefeuMó ifevészi -Aka­démiájának 6. ülésszaka. Aäekszan­der Geraszimov, az Akadémia el nőké előadást tartott »A Szovjet­unió , Művészeti Akadémiájának és intézeteinek alapvető feladatai a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 5. ülésszakának határozataival és az SzKÍP Központi Bizot-k mának szeptemberi kapcsolatban.« A« ülésszak három napig tart ós megtárgyalják rarjita a® A'kadéanfria elnökéinek beszámoló járt ós megál­lapítják az Akadémia 1954. éxA Üens. vét. Átadta megbízőleveMt a Koreai Népi Bemokra-tikus Köztársaság fcj p&mm nagykövete Csoj ir, a Koreai Népi Demokra tikus Köztársaságnak a Kínai Nép­köztársaságba újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe, szombaton átadta megbízó­levelét Mao Oe-tumg elnöknek, a központi népi kormány elnökének. Cso.j Ir kíséretében nne^etent Se Csűr és Kim Mak Bo Iwftétsésri ta nácsos és a koreai nagykövetség több más tagija. Kínai részről je­len voltak iiih Po-csu, a közpqnrti népi kormáfny fiSfeMSuá®^ Gsu ESn­laj miniszterelnök és k&Sftgymánisz. ter és má<sok. A svájci kormány fegyverszáUítmámyt engedélyezett Nyugat-Németországba A svájci kormány engedélyt adott a .svájci fegyvergyáraknak, hogy 2 cm kaliberű nehéz gépfegyvereket szállítsanak Nyugat Németország. ba. Amint a :>Bonner Generalanzei­ger« című bonajj hivatalos lap je­lenti, a fegyvereket januárban szál­lítják a nyugatnémet kormánynak. Fontos segítség a guatemalai népnek a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a békéért vívott harcában A demokratikus mozgalom fejlő­dése, a guatemalai munkások és pa­rasztok fokozódó hárca a földre­form következetes megvalósításáért, valamint a munka- és életkörülmé­nyek megjavításáért, a néptömegek egyre határozottabb mozgalma az amerikai imperialistáknak az or. szág életébe való beavatkozása el len, úgyszintén a békéért vívott harc figyelmeztette a Guatemalai Mun­kapártot, hogy a néphez naponta kell szólni, s a nyelvén kell vele beszélni. Az Octubre, a párt néhány év óta megjelenő hetilapja természetesen nem tölthette be hiánytalanul ezt a feladatot. A párt tehát felhívta a dolgozókat, hogy gyűjtsenek egy nagypéldányszámú napilap kiadásá­nak költségeire. Ezrek meg ezrek válaszoltak erre a felhívásra. Ha­marosan 15.000 quetzal gyűlt össze. Ez az összeg biztosítja a lap rend­szeres megjelenését. S 1953 augusz­tus óta országszerte olvassák a Tri­búna Popular-t, a guatemalai- mun­kásosztály első napilapját. A lap így szabta meg feladatait első vezércikkében: legyen a guate­malai nép harcos, élenjáró lapja a jobb életkörülményekért, az ország haladásáért és függetlenségéért, a békéért vívott harcban, rendíthetet­lenül védelmezze a munkások és pa­rasztok létfontosságú érdekeit, har­coljon a földreform következetes végrehajtásáért, törekedjék az or­szág független gazdasági fejlődésé­re. A Tribúna Popular feladatáuj tűzte ki azt is, hogy óvja a mun­kások szervezeti egységét és akció­egységét a Guatemalai Dolgozók Al­talános Szövetségében, állandóan szi­lárdítsa a munkásosztály és a pa­rasztság szövetségét, védelmezze az ország összes demokratikus erőinek akcióegységét a hűbéri elmaradott­ság és az imperialista elnyomás el­leni harcban. A Tribúna Popular megjelent szá­mai bizonyítják, hogy teljesíteni igyekszik azokat a felelősségteljes feladatokat, amelyeket a Guatema­lai Munkapárt rótt rá. A lap ha­sábjain' világosan és meggyőzően ki­fejeződik a néptömegek mélységes és általános felháborodása az ameri­kai imperialistáknak Guatemala sza. badsága és függetlensége ellen elkö­vetett arcátlan merényletei miatt. A Tribúna Popular nemcsak az Egye­sült Államoknak az ország bel­ügyeibe történő beavatkozása ellen tiltakozik, hanem rendszeresen lelep­lezi az amerikai monopóliumok agresszív terveit is. Az amerikai beavatkozás tényei közül ls kiütkö­zik az Egyesült Államok külügymi­hondurasi ültetvényei irodái és otta­ni fötisztviseilőinek lakóházai a Guatemalából megszökött árulók összeesküvő-tanyái." A Tribúna Popular állandóan leleplezi az amerikai monopolisták intervenciós törekvéseit és Guatema­la ellen irányuló féktelen hazugság, és rágalomhadjáratát, haragosan nisztériumánajk az amerikai United Fruit Company által megkaparin­tott földek részleges kisajátítása miatt Guatemala kormányához in­tézett sértöhangú emlékirata. „Az United Fruit Company — írja a lap — összeesküvéseket szervez Guatemalában, kormányokat dönt meg Kostarikában, elnyom minden haladó mozgalmat Hondurasban, megszilárdítja Nicaraguában So­moza uralmát, intrikál, diktál és ki­zisákmányol minden „banánköztár­saságban" — ahogy egyes amerikai mágnások szívesen nevezik Közép­Amerikát ... A United Fruit Com­pany, amelynek érdekeit az Egyesült Államok kormánya buzgón védelme, zi, egymásután pénzelte az összees­küvéseket a demokratikus rendszer és a Guatemala népe által törvé­nyesen megválasztott kormányok el­len. Ma az United Fruit Company megbélyegzi a reakciós feudális és imperialistabarát erőket, ezeket a hazaárulókat, akik a kommunistael­lenesség kifakult zászlajával pró­bálják fedezni népellenes cselekmé­nyeiket, s nyíltan követelik a kül­földi beavatkozást és a meghódolást az Egyesült Államok előtt, de azért krokodilkönnyeket hullatnak „a guatemalai család széthullása" miatt. A lap rámutat, hogy az • „egy­séges guatemalai család ismeretlen fogalom". Ezt írja: „Vájjon éreehe­ti-e a paraszt és a feudális nagybir­tokos, hogy ugyanegy „család" tag­ja, s lehet-e elégedett ilyen család­ban? S vájjon ugyanolyan elége­dett-e az az ember, akinek egy pár cipőre sem telik, mint az, aki az ä rovására jólétben és tétlenül él? Az Egyesült Államok monopoliu­mainak lakájai nemrég „megerösí tést" kaptak John F. Peurifoy .nak. az Egyesült Államok új guatemalai nagykövetének személyében. E. Peu rifoy, a görög monarchofasiszták uszítója és idomítója, gyalázatos hírnévre* tett szert. Peurifoy még alig érkezett me; máris „beavatkozott Guatemala bel­politikájába, kiállt a feudális-impe rialista reakció mellett", írja a Tri­búna Popular. Peurifoy, a hétpró­bás provokátor, össze akarta ugrat, ni az ország demokratikus erőit. Az zal rémítgette őket, hogy a kom­munisták rögtön ellenük fordul­nak, mihelyt elérték a közös célo. kat. „A módszer régi: a megfélemlítés eszközével megosztani, azután szét zúzni", írja a Tribúna Popular, s ezzel leleplezi az amerikai nagy­követ mesterkedéseit. „A United Fruit Company kitar­tott sajtója is régóta alkalmazza ezt a módszert, de mindeddig sikertele­nül." A guatemalai nép gondoskodik róla, hogy ez Peurifoy úrnak se si­kerüljön. Amikor Peurifoy megkí­sérelte, hogy megossza a guatema­lai demokratikus és antiimperialista erőket, a Tribúna Popular naponta közölte a különböző politikai és val­lási meggyőződésű társadalmi és szakszervezeti vezetők megnyilatko­zásait és kijelentéseit. E személyiségek lelkesen támogat­ják a Guatemalai Munkapárt köz­ponti bizottságának az egységes demokratikus tömegfront megterem­tésére vonatkozó javaslatát. „A kommunisták javasolta egy­ségfrontba, írta a lap Peurifoy sza­kadár mesterkedéseiről, a követke­zőknek kell tartozniuk: a munkás­osztálynak, a parasztoknak, a -kis­polgároknak és a nemzeti burzsoá, zia hazafias érzelmű részének. Ez az egységfront olyan célok elérésére törekszik, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek az osztályok hosszít idő­re szövetkezzenek. Ilyen cél egye­bek között: a külföldi intervenció visszaverése, a nemzeti szuverenitás és a demokratikus rendszer., védel­me, harc a békéért és a népek ba­rátságáért i földreform teljes meg­valósítása, a megélhetési költségek csökkentése és a Lakosság anyagi helyzetének megjavítása, a Guate­mala független gazdasági fejlődését biztosító intézkedések elfogadása és együttes megvalósítása ..." A lap napról napra ismerteti a guatemalai munkások, parasztok, demokratikus pártok és szervezetek harcát. Ezek egyre gyakrabban egy. ségfrontban követelik a munkabér emelését és az életkörülmények meg­javítását. A guatemalai hazafiak keményeb­ben harcolnak a békéért, hogy az amerikai tolvaj ne juthasson be sem a guatemalai házba, sem a többi Latin-Amerikai néip házába. Latin­Amerika polgárainak tízezrei már aláírták az országos békebizottság által terjesztett okmányt. Ez az ok­mány harcra szólít a béke és a nem­zeti szuverenitás védelmében, vala. mennyi nemzetközi konfliktus békés rendezéséért. A Tribúna Popular egyik érdeme, hogy lankadatlan figyelemmel kíséri a parasztok és a mezőgazdasági munkások harcát a földreform gyors végrehajtásáért, valamint a munká­soknak és valamennyi dolgozónak a béremelésre és az életkörülmények megjavításáért irányuló mozgalmait. A lap határozottan leleplezi mind­azokat, akik szabotálják ezt a poli­tikát, leleplezi a nagybirtokosoknak és a hatóságok egyes képviselőinek önkényét és állandóan összekap­csolja a földreformért vívott har­cot az ország gazdasági független­ségéért indított harccai. A Tribúna Popular a guatemalai néptömegek harcának ismertetésén kívül részletesen tájékoztat más or. szágok népeinek a béke és a nem­zeti függetlenség védelmében kez­deményezett küzdelméről. A Szovjetunió, valamint a demo­krácia és a szocializmus tábora más országoknak következetes békepoli­tikája és gazdasági sikerei, amelye­ket a Tribúna Popular ismertet és kétségkívül egyre-részletesebben fog ismertetni, lelkesítik a guatemalai népet bátor szabadságharcában. (Isidoro Satué ,,A Tartós békéért — népi demokráciáért!" című lapban megjelent cikkéből.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom