Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-01 / 290. szám, kedd

1653. december 1. ajjszo 5 A Béke Világtanács hérsi záróülése és záróokmánya A Béke VllógbanAcs bécad üléeaza. ka szombaton befejeződött. A Plet. ro Nenni elnöklatévei megtartott záróülésén felszólalt Wlrtíh volt német kancellár, Sokh.ll indiai tábor, nok és D'Astier de la Vigerie francia küldött. Wirth felszólalása közben — amelyet sürün szakított meg helyeslő taps — mindenekelőtt lelkes örömét juttatta kifejezésre a Szovjetunió legújabb jegyzékével kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió e történelmi jelentőségű jegyzékében hiánytalanul kifejezésre jutnak mindazok az alapvető kérdések, amelyek oly mélyen foglalkoztatják ezekben a napokban a francia és német népet. A szovjet jegyzékben az az elv jut kifejezésre, hogy a vitás kérdéseket kölcsö. nös megegyezés alapján rendezzék, s a Szovjetuniónak ez a kezdeményezése közelebb hozza azoknak a megbeszéléseknek a létrejöttét, ame. lyek remélhetőleg hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a német, népet megmentsék a legnagyobb veszedelemtől, attól, hogy Nyugat-Németország katonai* támaszponttá vôl. jék. Engedjék meg, mondotta nagy taps közben Wirth — hogy a Szovjetunió jegyzéke fölött érzett örömömnek azzal adjak kifejezést, hogy kezet szorítok a szovjet küldöttekkel. D'Astier de la Vigeríe (Franciaország) a francia nemzetgyűlésben lefolyt külpolitikai vita tanulságaira mutatott rá és hangsúlyozta: ez a vita megmutatta, hogy a francia nemzetgyűlésben széleskörű egységfront alakult ki az „európai hadsereg" terve ellen, s a bizalmi szavazás során a kormány csak azért kapott gyenge többséget, mivel határozati javaslatában óvatosan ki. kerülte az „európai védelmi közösség" kérdését. Hangsúlyozta ezután, hogy a Szovjetunió legutóbbi jegyzéke csattanósan megoáiolja az „európai hadsereg" hívednek azt az ér velését, hogy a Szovjetunió nem akar négyhatalmi tárgyalásokat, majd hangsúlyozta, hogy a szovjet jegyzék nagy reménységet keltett. A felszólalások után Pietro Nenni bejelentette, hogy a javaslatok és határozati javaslatok előterjesz-' tése következik. Eugénie Cotton asszony a kulturális bizottság javaslatát terjesztet, te elő. . A javaslatot lelkes tapssal és helyesléssel fogadták. Eaután Rosenquist norvég tudós "elhívást terjesztett elő a Béke Világtanács ülésszakán részt vevő tu dósok nevében a világ tudósaihoz. A felhívást nagy tapssal fogadták. Utána Jean Laffitte terjesztett elő javaslatokat a Béke-Világtanács új tagjaira, és a Béke-Világtanács irodájának új tagjaira vonatkozóan. A küldöttek mindkét javaslatot egy. hangülag elfogadták Ezután Isabelle Blum e előterjesztette a politikai bizottság általános határozati javaslatát, valay mint a Béke Világtanács üzenetét, a nemzetközi feszültség enyhülését kívánó szervezetekhez és személyisé. gekhez. A küldöttek nagy tapssal és helyeslésse' mindkét határozatot elfogadták. A határozati javaslatok elfogadása után az elnöklő Pietro Nenni mondotta el záróbeszédét. Rámutatott, hogy a Béke Világtanács bécsi ülésszakán 59 országból 314 küldött vett részt Pietro Nenni hangsúlyozta, hogy a világot átfogó békemozgalom szempontjából igen nagyje'entőségü lenne a négyhatalmi értekezlet összehívása. Pietro Nenni záróbeszédét és bejelentéseit az elnökség tagjai és a küldőt, tek helyükről felállva hosszantartó helyesléssel fogadták. A Béke Világtanács politikai bizottságánál általános határozati javaslata A Béke Világtanács politikai bizottságáiiak alta'Snos határozati javaslata a következő: A Bŕke Vilôgtanács budapesti ülésszakának felhívása, amely tárgyalásokra szólított fel. mély visszhangra és a legs^élesebbkörü * támogatásra talált. E kampány következtében napról napra tért nyer és meghozza gyümölcseit az a gondolat, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket mindenki számára elfogad. hntó megegyezések útján rendezzék. Koreában az ellenségeskedések beszüntetése a béke ügyének győzelmét jelentette Ami Németországot Illeti, a nagy. hatalmak között váltott legutóbbi jegyzékek bizonyítják, hogy egy négyhatalmi tanácskozás hamarosan lehetséges. Ami tndokimlt Jlleti, Franclaor. szágban és Vietnamban egyaránt utat tör magának az a gondolat, hogy az ellenségeskedéseket szüntessék meg és békésen rendezzék az indokínai háborút De a nemzetközi feszültség enyhítésével szemben álló erők a „tárgyalások" szót arra használják fel, hogy leplezzék a hidegháború folytatását célzó akciókat Nem a tárgyalásokra törekszenek azok, akik a tárgyaló partneri befejezett tények elé akarják állítani: nem a tárgya'ást akarják azok akik olyan fe'tételeket próbálnak szabni, amelyek meghiúsítanák a tárgyalásokat Bizonyos körülmények és bizonyos konfliktusok Ázsiában és Európában egyaránt — különösen veszélyeztetik a világ békéjét. A koreai tárgyalásokat a meghiúsulás Veszélye fenyegeti Az a törekvés, hogy kizárják a semleges nemzeteket és különösen Indiát egy olyan konferencián való részvételbői. amely lényegében ázsiai érdeke, ket érint, meghiúsíthatja a tárgya, lásokat A népek azonban nem en. gedik meg, hogy Koreában kiújul janak az ellenségeskedések. Az európai biztonság érdekel a német kérdés mielőbbi rendezését követelik Ez a rendezés csak a négy nagyhatalom — az Egyesült Álla. mok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország — megegyezése alapján lehetséges Ennek a megegyezésnek je'enleg az a fii akadá. lya, hogy az egyik fél fel akarja támasztani a tiémet militariwnust és be akarja vonni Németországot egy háborús koalícióba, amely a másik fél ellen irányul A Béke Világtanács felhívja az európai népeket akadályoznék meg az „európai hadsereg" ről szóló egyezmény ratifikálását és a né. met militarizmus bármilyen forrnában való feltámasztását. Ha ez megtörténik. akkor megnyílik az út a négy hatalom mesregvezésére a né met kérdésben: olyan megegyezésre, amely békéé fövő távlatait nyitja meg a német nép előtt és minden európai nép számára biztosítékot teremt azzal szemben, hogy Német, országban feltámadnak az agreszszió erői. Hét év óta háború folyik Franciaország és Vietnam között. Ennek a háborúnak csak a hadviselő fe'ek közötti közvetlen tárgyalás vethet véget. A Béke Világtanács üdvözli -azt a javaslatot, amelyet ebben a vonatkozásban a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége tett a kínai küldöttség támogatásával. Ez a javaslat — amelyre a francia küldöttség kedvező választ adott — a rendezés alapja lőhet. A Béke-Világtanács mindig azon az állásponton volt, hogy az Ide. gem beavatkozás, idegen csapatok által való megszállás és katonai támaszpontok létesítése idegen területen egyaránt fenyegeti a népek függetlenségét és a békét. Ilyenirányú politikai kibontakozás nyilvánul meg a közel, és középkeleti, a latinamerikai és az afrikai orszá. gokban egyaránt. Európában ez a politika különösen az „európai védelmi közösség" tervében és abban jut kifejezésre, hogy atomtámaszpontokat létesítsenek Spanyolországban, Ázsiában pedig Japán kül. földi megszállásában és újrafelfegyverzésének fokozásában, valamint =tbban nyilvánul meg. hogy az Egyesült Államok Pakisztánban katonai támaszpontokat akar kierőszakolni a maga számára. Ez az utóbbi törekvés azzal a kockázattal jár, hogy a világ egy újabb területéin keltenek háborús pszichózist az emberek százmilliói között. A fegyverkezési hajsza, a mind nagyobb hatóerejű pusztító fegyverek gyártása elviselhetetlen teher, ként és szörnyű fenyegetésként nehezedik a világra. A Béke Világtanács a stockholmi felhívással kapcsolatos kampányban és varsói határozataiban imár felhívta a világ figyelmét erre a problémára. A Béke Világtanács sajnálja, hogy az ENSz eddig nem jutott megegyezésre ebben a kérdésben és kívánja, hogy folytassák az erőfeszítéseket az atoim. és biológiai fegyverek teljes eltiltásáért ŕs mindennemű fegyverzet lényeges csökkentéséért hathatós ellenőrzés mellett. A Béke Világtanács végül emlékeztet arra, hogy — ha egyes problémákkal kapcsolatban meg is kezdődnek a tárgyalások — mindig azon a véleményen volt és továbbra is úgy véli, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének leghathatósabb esztköze továbbra is az öthatalmi értekezlet. Ez az értekezlet bármelyik fél kezdeményezésére minden olyan kér. déssel foglalkozhat, amelyet a feszültség okának tartanak és általános, mindenki számára elfogadható megegyeeéaekre Juthat. Az stíha, talmi értekezletet anmak makacs visszautasítása akadályozza, hogy elismerjék a Kínai Népköztár. saság jogos helyét a világ ügyeinek rendezésére hivatott nemzetközi testületekben. A világ közvéleménye mind élesebben elítéli ezt az elutasító magatartást, amely ellenkezik minden állam érdekeivel. Az ENSz alapokmánya olyan esz. közt bocsát a népek rendelkezésére, amely lehetővé teszi a tartós béke elérését, a népeknek tehát tisztelet, ben kell tartaniok az ENSz alapokmányát. Az alapokmány elleni merényletek nehéz helyzetbe sodorták a világot. Az alapokmány betűihez és szelleméhez való visszatérés segítséget nyújtana a népeknek biz. tonságuk és függetlenségük biztosi, tására és lehetővé tenné a nemzetek Igazi együttműködését annak érdekében, hogy kifejlesszék gazdasági erőforrásaikat, emeljék jólétüket és kultúrájukat. A béke végső fokon a népektől függ, s a népek fellépése megszün. tetheti és meg is kell, hogy szüntesse azt a félelmet és aggodalmat, azt a nyomorúságot és nélkülözést, Rmelyet a hidegháború és a fegy. verkezési verseny zúdított az emberiségre. Üzenet azokhoz a szervezetekhez és személyiségekhez, akik a nemzetközi feszültség enyhülését kívánják A koreai fegyverszünet az évek óta aggódó világnak meghozta a reményt, hogy végül csökken a feszültség a nagyhatalmak között. Mégis a megkezdett tárgyaiások újabb akadályokba ütköznek. A vi. lágbéke szempontjából életbevágóan fontos más kérdésekben is nehéznek bizonyul a megegyezés. De a népek a nemzetközi feszült. Bég enyhülését kívánják A nemzetközi feszültséget kísérő gazdasági nehézségek és politikai nyomások a népek számára mind elviselhetetlenebbé válnak. Az a véleményünk, hogy ki lehet, ne emelni a világot ebből az álla. pótból. Immár minden országban különbözö politikai és társadalmi erők küzdenek a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. Mind több tudós, vallási és politikai személyiség ítéli el a tömegpusztító fegyverek használatát A közvéleményt mind lobban nyugtalanítja a különböző fegyverzetek növekvő felhalmozása. Minden józan ember megállapítja, hogy nem lehet rendezni a fontos világpolitikai kérdéseket, nem le. het biztosítani a megkötött egyez, mények teljes érvényességét a Ki. r.ai Népköztársaság részvétele nél. kül. A nyugateurópai országok többsé. gében mértékadó személyiségek szállnak síkra minden politikai pártból — a nagy nyilvánosság előtt a német militarizmus feltámasztása ellen, bármiyen formában történjék is az. Ilyen körülmények között úgy véljük, hogfy össze kell hangolni mindazoknak a szervezeteknek és személyiségeknek az erőfeszítéseit, akik a nemzetközi feszültség enyhülését akarják. A Béke-Világtanács 1953. november 28.án' elfogadott határozata kifejti álláspontunkat ezzel kapcsolatban. Szüksegessé válik egy olyan talál, kozó tervszerű előkészítése, amely lehetővé teszi majd minden szem. pont szabad feltárását és a lehet, séges megoldások megvizsgálását. Egy ilyen jellegű világtalálkozó rö. vid időn belül való megtartása a nemzetközi feszültség enyhítésének fontos tényezője lenne. A Béke-Világtanács ülésszakán részvevő tudósok deklarációja A Béke-Világtanács záróülésén Rosenquist norvég tudós az ülésszakon részvevő tudósok nevében a következő felhívást terjesztette elő a Világ tudósaihoz: „A Békevilágtanács ülésszakán részvevő tudósok deklarációja: A Béke-Világtanács bécsi ülés. szakán részvevő tudósok, felismerve a tömegpusztító fegyverek szörnyű pusztító erejét, felhívják tudóstársaikat az egész világon, lépjenek fc! erélyesen e fegyverek eltiltásáért. A Bék^-Világtanács ülésszakán részvevő tudósok felhívják a világ tudósait, hogy támogassák mindazok erőfeszítéseit, akik azt akarják, hogy a tudományt ne használják fel többé pusztító célokra, hanem az emberiség szolgálatába állítsák." A kulturális bizottság javaslata A Béke-Világtanács kulturális bizottsága az alábbi javaslatot ter. jesztette elő a Béke-Világtanács bé. csí Ülésszakán: A Béke.Világtanács jelenlegi ülés. szaka bebizonyította, hogy szükséges és lehetséges a kulturális kap. cgolatok széleskörű fejlesztése, ami a nemzetközi feszültség enyhítésének értékes tényezője Örömmftl ál." lapítjuk meg. hogy a még mindig nagyszámú akadály ellenére is értékes eredmények születtek ezen a téren. Ugyanakkor megállapítjuk azt is, hogy még sokkal nagyobb sikereket lehet elérni a közvetlen közeljövőben. Hatalmas távlatok tárulnak fel, ha minden szervezet és minden ember — aki előtt egy. aránt drága saját hazájának és az emberiségnek a kultúrája — arra törekszik, hogy egymással kapcsolatba lépjen és gyümölcsöző nemzet, közi kapcsolatot létesítsen a kői. csönösség alapján. A Béke-Világtanács új tagjai A Béke.Világtanácsot a követke. zö tagokkal egészítik ki: Dzsalal Aukati (Irán). Baltasar Castro, a chilei képviselőház elnöke, Aiberto Cianca olasz szenátor volt miniszter. Szergej Gernszimov szov. jet filmrendező, Nicolas Guillen kubai költő, Knut Loffnes norvég kül. dött, Abdul Karim M ah t a iraki író, Clarenzo Menotti olasz pedagógus, Erwin Scharf osztrák író, Valentin Szorokin szovjet közgazdász, Wil. liam Morrow ausztráliai vasutas. A Béke. Vilôgtanács Irodáját a következő tagokkal egészítik kl: Jorge Amado, Monica Felton, D. N. Pritl. Alekszej Szurkov, William Wain-vr;ght angol vegyész. Maria Rosa Olivei argentin írónő. Fogadás az Albán Népköztársaság nagykövetségén Moszkvában November 28-én M. Prifti, az Albán Népköztársaság szovjetunióbeli rendkívüli és meghata

; mázott nagykövete az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepének — Albániának a fasiszta járom alól va

!ó felszabadítása 9. évfordulójának — tiszteletére fogadást rendezett. A fogadáson megjelentek: V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és külügyminiszter, M. P. Taraszov, az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, A. M. Kuzanov, az OSzSzSzK Minisztertanácsának elnöke, P. K. Ponomarenko, A. N. Koszigin, A. G. Zverjev. Sz. M. Tyíhomirov, B. P. Boscsev, A. F. Tretyákov, K. P. Gorsenyin, G. M. Orlov, a Szovjetunió miniszterei, N. M. Svernyik, az Össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács elnöke, K. A. Rudenko, a Szovjetunió főügyésze, Sz. M. Bugyonij, a Szovjetunió marsallja, A. A. GromikO, Sz. A. Boriszov, Sz. V. Kaftanov, N. N. Beszpalov, a Szovjetunió miniszterhelyettesei. K. D. Levicskin albániai szovjet nagykövet, M. A. Jasznov, a moszkvai Szovjet elnöke, G. K. Maandin, G. Sz. Mc«ztalenko tábornokok. V. A. Andrejev tengernagy, a Szovjetunió külügyminisztériumának, a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumának, a Szovjetunó honvédelmi minisztériumának. a Szovjetunió közművelődésügyi minisztériumának vezető dolgozói. valamint a szovjet és külföldi sajtó képviselői. Ezenkívül megjelentek a külföldi országok nagykövetei és nagykövetségeik tagjai. A külügyminiszterek hágai konferenciája Sajtójelentések szerint november 28-án Hágában végetért a hat nyugateurópa

1 ország (Franciaország, Nyugat-N?metország. Olaszország, Bel gium. Hollandi és Luxemburg) külügyminisztereinek konferenciája. A konferencián beszámolót tartottak a (szakértők római tanácskozásairól, akik a „politikai egyesülés" javaslattal logla'koztak. amely ,.kis Európa" el•u'vezés a'att ismert. Amint ismeretFS, a római megbeszélések fő'eg másodrendű kéidésekke

1 foglalkoztak és a tervezett „egyesüléssel" kapcsolatos 'egfontosabb problémákat a hágai megbeszélésekre halasztották. Azonban a hágai megbeszélések is csak néhány Szakértői iavaslat jóváhagyására korlátozódtak. A2okat a vitás kérdéseket és nrob

!émákat, amelyek éles ellentéteket váltanak ki a tervezett egyesülés partnerei között, nem oldották meg. Ezekkel a prob. lémákkai egy újonnan megalakuló állandó bizottság foglalkozik majd, amelynek székhelye Párizs lesz, A konferencián elhatározták hogy 19R4. március 30-ra egv újabb konferenciát hívnak össze. A pamutkirálu profitja A politikai gazdaságtan tanfolyamokon sokan tanulmányozzák a tőkés gazdálkodás törvényeit A „változó töke", az „értéktöbblet", a „profitráta" fogalmainak, a kapitalista kizsákmányolásnak megértését példákkal *zok' ták megvilágítani a propagandisták. Hazai példáink azonban már kissé porosak, több év előttiek. Éppen ezért igen tanulságos az a friss példa, amelyet a la Vie Ouvriére, a COT központi lapja egyik legutóbbi számában közöl a francia „Pamut- és lóversenykirály" Boussac úr kimutató faiból. Imé: Boussac úr hatvan üzeme egy év alatt öt milliárd franknyi csinos kis profitot hozott Másképpen szólva 30.000 alkalmazottjának mindegyikén 170.000 frank hasznot zsebelt be A számokból az is kiderül hogy Boussac úrnak ezenkívül versenylovai ugyanabban az évben három milliárd 300 millió frankot hoztak. Boussac úr tehát egymaga összesen nyolc milliárd 300 millió frankot vágott zsebre egy év alatt! Ugyanabban az időben összes dolgozói. együtt — tehát 30 000 ember — körülbelül 7 milliárd frank munkabért kaptak (átlagosan havi 21.000 frankot ). Ebből már nem nehéz feladat kiszámítani a kizsákmányolás fokát... \