Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-06 / 295. szám, vasárnap

1953. december 4 . ÜJ 5 7 0 6 A párt ideológiai, tömegpo itikai és szervezési munkájának néhány kérdése i (Folytatás a 2. oldalról.) Az egyenlősdi Irányzat, amelynek alapja ugyancsak a kispolgári szo­ciáldemokrata baloldaliság, szívós életű és Jelentős károkat okoz. Ezért az egyenlősdi Irányzatok elleni harc, az egyenlőség marxista-leninista ér­telmezésének megvilágítása, a kom­munisták nagyon komoly feladata. A szociáldemokratizmus elterjedt és ártalmas jelensége: meggyengíté­se a párt felépítése és élete alap­elvének — a demokratikus centra­lizmusnak. A demokratikus centra­lizmus megsértése gyakran megnyil. vánul például a pártfegyelem elvei­_ nek kijátszásában, a felsőbb szer­vek határozatai az alacsonyabb szervekre kötelező voltának el nem ismerésében, „véleményszabadság" követelésében idegen, ellenséges ele­mek számára, stb. •Az ideológiai munka szakaszán a szooiáldemokratizmus a marxi - le­nini elmélet kiforgatásában és vul. garizálásába n nyilvánul meg, főleg a szocialista forradalom és a pro­letárdiktatúra kérdéseinek helytelen magyarázatában és a történelmi té­nyek eltorzitásában, főleg Csehszlo. vákia keletkezésének és történelmé­nek elferdítésében. A szociáldemokratizmus hordozói elsősorban a volt szociáldemokrata párt jobboldali tagjai. A szociálde­mokratizmus azonban nagyon elter­jedt jelenség számos párttagunk és pártonkívüli életében is. A " szociáldemokratizmus ellen harcot kell kifejteni. Ebben nagy szerep jut a pártpropagandának. Le kell lepleznie a szociáldemokrata irányzatok összes árnyalatait, harcol­nia kell ez irányzatok ellen előadá­sokban, pártoktatásokon, a sajtó­ban éppúgy, mint harcolni kell el­lene a gyakorlati politikai munká­ban is. A párt ideológiai ' tevékenysége fokozásának egyik fontos feladata a masaryk izmus ellen, az áldemokrá­cia és az álhumanizmus Ideológiája ellen folytatott harc. Masaryk min­dig a dolgozó nép megrögzött ellen­sége és a nemzetközi, valamint ha­zai burzsoázia hűséges lakája volt. A „demokráciáról és humanitásról" szóló álszent frázisai mellett nőve­kedtek a kapitalisták nyereségei és egyúttal növekedett a dolgozók nyo­mora és szenvedése is. Az úgyne­vezett Masaryk-féle köztársaság , „humanitását" és ,,demokráciáját" csendörkarabélyok, rendőrgumibo­tok kísérték, a parasztokat végre­hajtások tették tönkre és a munká­sok és parasztok vére folyt. ^ Az opportunista Bernstein példá­ja nyomán Masaryk megkísérelte kiforgatni Marxot és Engelst és csu. pán a cseh szociáldemokrácia op­portunizmusát bizonyította, hogy Masarykot, a burzsoá politikust és a marxizmus esküdt ellenségét, a munkásmozgalom „barátjának" tün­tette fel. Masaryk és a cseh szociál­demokrata opportunisták egy nyel­ven beszéltek, amikor elutasították nemzeteink' hazafias vágyait Ez Masarykná) kozmopolita gondolko­dásából és érzéséből következett és a szociáldemokrata opportunistáknál abból, hogy elárulták a forradalmi marxizmust, amely megköveteli, hogy a proletár szocialista mozgal­mat egybekapcsolják a széles töme­geknek az imperialista elnyomás alól való nemzeti felszabadításra irányuló vágyaival. Teljesen szét kell zúzni a Masa­ryk felszabadító szerepéről szóló hazug legendát, amellyel idealizálni akarják a nyugati imperialisták szolgálatában játszott szerepét és el "akarják palástolni azt a törté, nelmi tényt, hogy a csehszlovák ön­állóság megvalósulása 1918 ban a gyözermes Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom befolyásának müve voit, amely lángralobbantotta né­f pünk nemzeti felszabaditó mozgal­mát és hozzájárult az Osztrák-Ma­gyar Monarchia szétzúzásához. A masarykízmus a kozmopil'.tiz­mus ideológiája' Masaryk kozmopo lita volt, még az első világháború előtt és végig az maradt. A reak­ciós áruló burzsoázia számára so­hasem jelentettek semmit sem saját népének és nemzetének érdekei El­lenkezőleg a cseh burzsoázia és ideológusai, Masaryk és Benes, poli­tikailag, gazdaságilag és kulturáli­san is eladjták hazánkat a nyugati imperialistáknak Elnyomták a né­pet, elnyomták a nép érdekelt, el­nyomták a nemzeti kultúrát és né­pünket alávetették az úgynevezett „nyugati kultúra" bomlasztó és ha­nyatló jelenségeinek. A masarykizmus álcája alatt lép fel ma népünk árulóinak ellenfor­radalmi söpredéke a Nyugaton és a reakciós elemek országunkban. Ezek a külföldön élő és hazai áru­ló kozmopoliták eladták és elad­ják magukat az amerikai imperia­listáknak és arra törekednek, hogy a rendszer megváltoztatását érjék el még háború' árán ls, vagyis a nyugatnémet fasiszták, szuronyai Se­gítségével népünket új rabszolga­ságba döntsék. A masarykízmus a mi viszonyaink között egyben burzsoa-nacionalizmus is, amely nagyon veszélyes fegy­ver a háborús uszítók ideológiai fegyvertárában, olyan ideológia, amely ellentéteket akar szítani a cseh és a szlovák nemzet között. A masarykízmus a leghűbb szövetsé­gesünk, a Szovjetunió ellem gyűlöl ködés ideológiája, arra törekszik, hogy meggyengítse nemzeteink és a Szovjetunió nemzetei között fennál­ló szilárd baráti kapcsolatokat. Népünk elvetette azokat a poli­tikai pártokat, amelyek a masary. kizmus Ideológiájából indultak ki, éppúgy mint a Szovjetunió n epe el. utasította a mensevik és az eszer pártot, amelyek valaha Masaryk kai együtt összeesküvéseket szőttek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győztes hatalma ellen. Népünk hosszú éves politikai tapasztalatai alapján Csehszlovákia Kommunista Pártjában bízott. Fennmaradtak azonban a Masaryk-féle burzsoá ideológia erős maradványai, ame. lyek nem halnak el önmaguktól, amelyek ellen határozott harcot kell folytatni. A párt megteremti annak kedve­zi. előfeltételeit, hogy a párttagok és a többi dolgozók széles tömegei elsajátíthassák Marx, Engels. Lenin és Sztálin halhatatlan eszméit Sike. resen kiküszöböltük azokat a káro. kat, amelyeket a kártevő banda okozott a • marxizmus-leninizmus klasszikus irodalma kiadásának te. rén. Megjelentettük a marxista-le­ninista irodalom csaknem valameny. nyi alapvető müvét, közülük számos munkát több kiadásban, összesen közel 12 millió példányban csehül és 3 mijlló 200 ezer példányban szlo­vákul. Nagy példányszámban jelennek meg nálunk V. 1. Lenin és J. V. Sztálin összegyűjtött müvei Cse­hül eddig V. X. Lenin müveinek hat kötete jelent meg, összesen 480 ezer i példányban és J. V. Sztá lln müveinek 13 kötete össze­sen 1 millió 700 ezer példanyban, szlovákul ugyancsak J. V; Sztálin müveinek 13 kötete összesen 600 ezer példányban. A pártvezetőség határozata alapján most még Job. ban meggyorsítjuk V. I. Lenin mü­veinek kiadását, különösen az 1917— 1923. évekből származó kötetek és más Időszerű jelentőségű müvek kiadását Mostanában jelent meg Már* „Tőké" jének első része. A kö vetkező két év folyamán Kiadjuk a mű két további kötetét ls. Jövőre kezdjük meg Marx és Engels össze­gyűjtött müveinek kiadását. Milliós példányszámban jelennek meg nálunk a politikai, gazdaságtu­dományi és egyéb irodalom müvei is, köztük elsősorban feledhetetlen Klement Gottwald elvtársunk köny­vei. A pártiskolák a pártkáderek ideo­lógiai nevelésének fontos tényezői. Fő feladatuk úgy nevelni káderein, ket, hogy a marxizmus, leninizmus ismereteivel felvértezetten a gya­korlatban képesek legyenék megva. lósítani pártunk politikáját és ál­dozatosan vezessék a dolgozókat a szocialista társadalom építésében. A pártiskoláknak a kádereket a pro­letárnemzetköziség és a szocialis­ta hazafiság szellemében, a külön­böző ellenséges ideológiák ellen vi. votrt engesztelhetetlen harc szeile. mében kell nevelniök. A káderek nevelésében nagy lé. pést jelent előrefelé az, hogy az idén megalakítottuk a CsKP KB mellett müködö Pártföiskolát. An. nak érdekében, hogy a Párttóiskola teljesítse feladatát, lényegesen emel­nünk kell az oktatás színvonalát, szorosabban egybe kel) kapcsolnunk az elméleti kérdéseket az országépl­tés gyakorlatával, következetesen ki kell irtanunk azokat a jelenségeket, amelyek elválasztják az iskolát az egész párt életétől. "~í A kerületi iskolák eszmei színvo­nalának emelése érdekében közös kerületi iskolákat alakítottunk. Ezek az iskolák csak akkor végez, hetnek jó munkát, ha elsos-orban megjavítjuk az oktatók eszmei.po. litikai és nevelő tevékenységét. A kerületi pártbizottságoknak az eddi. ginéi sokkal alaposabban kel! ellen­örízniök a kerületi iskolákban az oktatás eszmei tartalmát ós hatha­tós segítséget kell nyujtaniok az iskola életében felmerülő problémák megoldásában. A párt érdekében és a pártiskolák színvonalának emelésére végleg szakítanunk kell a hallgatók eddig szokásos esetleges kiválasztasának gyakorlatával, és ehelyett rendsze­resen ' kell kijelölnünk azokat a funkcionáriusokat, ^kiket a közpon. ti, kerületi és járási káderek előké­szítésének és szakképzésének terve alapján küldünk az iskolákba A hallgatók kiválasztásánál és előkészítésénél munkánknak arra kel) irányulnia, hogy fokozatosan minden vezető pártfunkciót olyan elvtársakkal töltsünk be, akik elvé. gezték a Pártfőiskola és egyéb fő. iskolák tanfolyamait A tömegek között végzett politikai agitációról Rátérek a párt politikai agitáció. Jának kérdéseire. A tömegek között végzett politi. kai agitáció a legfontosabb eszköz, amelynek segítségével megszilárdít­juk a párt kapcsolatait a dolgozó néppel. A politikai agitáció elvi je­lentősége abban áll, hogy a tömegek vezetésének a párt által aiualma. zott legfőbb módszere a meggyőzés, a személyes kapcsolat, amelyet a pártfunkcionáriusok és párttagok tartanak fenn a dolgozókkal Pár. tunk egyik legfőbb jellemző tulaj, donsága az a megbonthatatlan kap. csolat, amely öt a munkások, pa­rasztok és dolgozó értelmiség széles tömegeihez füzi. A politikai agitáció terén partunk bizonyos sikereket ért el. Hála a Központi Bizottság szilárd hatá­rozott magatartásának, sikerült pártunk szerveit és szervezeten Ki­szabadítani abból a bénultságból, amelybe a Slánský-vezette Kártevő banda döntötte őket A pártmunka fejlődésnek indult és a pártszerve, zetek, különösen pártunk új alap. szabályzatának jóváhagyása óta. aktívabban mozgósítják a dolgozó, kat a párt és a kormány <!tüzte feladatok teljesítésére, megrnagva. rázzák a tömegeknek politikánk ér­telmét és jelentőségét. A kormány, nyilatkozat visszhangja tgazolia, hogy kibontakozik a dolgozón kez. deményezése és megjavul a párt­szervezetek politikai tömegagitáció. ja is. Szüntelenül gyarapodik népünk állampolgári öntudata, az emberek egyre határozottabban érzik köte. lességeiket és felelősségüket a ha. zánk új életének felépítésévé, kap­csolatos kérdések megoldftsáhan. Ez ugyanakkor azonban azt ls lelenti. hogy növekszik a politikai agitáció jelentősége és a polgároknak az agitációvai szemben támasztott igé­nye^ is. Az emberek konkréten tud. ni akarják, milyen problémák vár. nak megoldásra, hogyan segíthetnek megoldásukban. Mindezek ellenére azonban a po. litikai agitációs munka számos ko. moly hiánnyal küzd, amelyeket szí. vósan, céltudatosan ki kell küszö­bölnünk, hogy a politikai agitáció pártunk még hathatósabb eszközévé váljék a CsKP Központi Bizottságán nak szeptemberi ülésén hozott hatá­rozatokból és a kormánynyilatkozat­ból következő feladatok blztoaításá. ban. A politikai agitáció fogyatékossá, gainak kiküszöbölésénél elsősorban arról van szó, hogy megjavítsuk a politikai agitáció tartalmát, fokoz, zuk eszmei színvonalát és harcos­ságát. Az agitációs munka csak ak­kor lehet hatásos, ha szorosan össze, függ a szocializmus építésének kon. krét feladataival, a nép anyagi és kulturális színvonalának emeléséért folytatott harccal. A politikai agi. táció elsősorban arra hivatott, hogy a dolgozókat alkotómunkára ös?. tönözze, harcra mozgósítsa a gaz. dasági tervek teljesítéséért és túl­teljesítéséért, a mezőgazdasági ter­melés fokozásáért az EFSz.ekben, az állami gazdaságokon és az egyéni parasztok gazdaságaiban egyaránt. Ezért az agitációnak szo­rosan össze kel) függnie a munka, hely problémáival. Dolgozóinkat szüntelenül meg kell győznünk arról, hogy népünk életszínvonala további emelkedésének egyetlen biztosítéka az, ha fokozzuk a termelést, a mun. ka termelékenységét és csökkentjük az önköltségeket az Iparban és me. zőgazdaságban egyaránt. A politikai agitációnak ugyanak­kor a termelés problémáit nem az általános politikai kérdésektől elvá. lasztva. hanem a bel. és külpolitl. káva) szoros összefüggésben kell megmagyaráznia, meg kell szilárdl. tania a dolgozók bizalmát a párt és az állam vezetése iránt. A pírt szerveinek és szerveze teinek , elsőrendű feladata, hogy harcosabban és hathatósabban fej lesszék kl a politikai agitációt a munká3ok, a dolgozó parasztok és értelmiségek, asszonyok és • fiata lok között hogy széleskörűen al­ka'mazzák a személyes meggyő zés módszerét, és /határozottan le számoljanak az adminisztrálás és az emberekhez való bürokratikus viszony minden csökevényévei. Az eddiginél sokkal hathatósabban kell harcolnunk az ellenséges propa síanda és rágalmak ellen. A politikai agitáció megjavításé nak sarkalatos kérdése a személye agitáció. Éppen ezen a téren ta •'asztaihatók eddig a legnagyobb hiányok A kommunis'ák Jelentő!" része nem magyarázza meg kielé gítő módon a dolgozóknak a párt és a kormány politikájának, he ivénségét és nem küzd hathatósan az ellenség hazugságai és rágal mai ellen. E komoly fogyatékosságok ffi oka abban rejlik hogy a párt egye? szervei és szervezetei közöm bősen v'szonyulnak a párttagok és a többi dolgozók politiku! neveié séhez a maguk hatáskörében A nolitikai agitáció különösen a sze mélyes agitáció kérdését számos alapszervezetben lebecsülik és a feladatokat megkerülik Sok párt­szervezet. különösen a falvakon ennek következtében elszakad a tömegektől és a kommunisták el vesztik befolyásukat polgártársad ra Határozottan le kell számol nunk ezekkel a szektáns. pártunk­ból idegen és káros jelenségekkel Az alapszervezetek taggyűlései ielentsék azt a fórumot, ahol a kommunistákat gyakorlatilag fel szerelik a dolgozók között végzett politikai agitáciőra, ahol a kom munistáKra konkrét feladatokat bíz nak a politikai agitáció végrehaj­tásában. Az üzemi és falusi párt szervezetek a gazdasági feladatok megvitatása során tárgyaljanak el sösorban arról, hogyan biztosítják e feladatokat politikai agitáció és szervező munka révén. A dolgozók szükségletel megkö­vetelik, hogy • az alapszervezetek rendszeresen vitákat szervezzenek a munkahelyeken, munkaszünetben és munka után és a házakban la kógyüléseket rendezzenek E mun ka sorár az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazni az új ságfelolvasás bevált módszerét. Természetesen nemcsak arról van szó. hosrv unalmasan, szín és za­mat nélkül felolvassuk a cikkeket hanem hogy a felolvasó képes le rven kiválasztani az újság tartal mának velejét és alaposan rávilá ^itson. az esrves kérdésekre rámu­tasson .jelentőségükre az üzem munkáidnak szempont iából, stb. A tömörek között végzett poli Mkal rr»--'rn céljaira a pártaktíva soraiból tapasztalt népnevelöket kell kiválasztani és nevelni, akik­nek politikai áttekintésük van és akik környezetükben a dolgozók bizalmát élvezik. A népnevelőket az élenjáró munkások, művezetők, műszakiak és mérnökök közül, a legjobb mezőgazdasági dolgozók soraiból, az EFSz-ekben a munka­csoportvezetők. agronómusok közül, a falusj értelmiség és egyéb bevált dolgozók soraiból kell kiválasztani. Határozottan harcolni kell az olyan kísérletek ellen amelyek célja a népnevelők gépies »kinevezése«: te­kintet nélkül arra, Ä>gy az Illető valóban példát mutat e munkahe­lyén. rendelkezik-e a népnevelő munkához szükséges előfeltételek­kel. A népnevelő funkciója fontos és felelősségteljes pártfunkció. A nép­nevelők munkáiénak sikere érde­kében a szervezet bizottságának az a feladata hoey rendszeresen biz­tosítsa az agitátorok nevelését. A népnevelők töké'ete ? felkészül t sédé­nek biztosítása érdekében el*nd«so. kat és szemináriumokat kell szer­vezni a kQl és belpolitika fontos kérdéseiről, az agitációs munka módszereivel kapcsolatos prob­lémákról, fel keli vértezni az agitátorokat a munkálukhoz szfik. séges hathatós érvekkel. aria. t okkal és számokkal Az agitátorok -levelését nem bízhatjuk csak az alapszervezetekre. A lárási és ke rületi bizottságoknak hathatós se­gltsésret kell nyujtaniok az agitá­torok nevelésében. Különösen ió eredményeket hoz a politikai acritációban az agitket tősfik munkája, különösen falvakon és az egyes városnegyedekben. Ilyenkor az alapszervezetek támo. hatására felhasználhatjuk a vánsi vagy kerületi pártaktivát is és az alapszervezet kommunistáit gya­korlati példák alapián taníthatiuk meg a politikai agitációs munká­ra. A kettős agitáció formáját to. vább kel) terjesztenünk és megkell szabadulnunk a hibáktól amelyek abban rejlenek, hogy az agitkettő­sök gyakran csak formálisan hiv­meg s polgárokat a gyűlések­re manlfesrtációkra. vitaestekre, «tb Ezeket a hibákat csak gondos iktatással é» rendszeres neveléssel küszöbölhetjük ki. A poütika' agitációs munkában nagy jelentőségük van a nvllvános nSrtayülésoknek Az utóbbi időben meTlavult a pártszervezetek által rendezett nyilvános gyfilések szín. vonala, amelyeken tizezerszámra vesznek 'észt az üzemek viirn*ok és falvnk lolsrozóí A tapasztalatok azt mn'atlák, hogy a nyilvános gyűlés akkor 1ár eredménnvel ha az előadó 1ől felké-wHlt rá. Ismeri a helyj oroblémáknt. az alan=z"r. vezet medi g po'ltlkflilaa' és szerve­zésileg .eeya-ánt <rnndnsan előké­szíti a gvfilést KIVönösen 1ó !e folvám'iak azok a nyilvános srvű­lé=ek amplveken az előadó nem tér kl a do'gozók mlndennan' ap. r6 cseprfi gfondla'val és a h°lvi nrobléro^kkal öss^pfüg-g-ő kérdek mpo-vSlj)<tzol' <ofl elől. A gottwaldovi ''prill ptben rvé'dáu) az elvtárssv a "vl'vánofl evülés elft't mp^H'a.olt. • ,-ák milven prrrt'émík tlgrtírai^ók a községben, miről beszélned az ->mbprpk és az előad* már- lő»l,öre felkészül ez°kre a ké^désefcre. A nyilvános gvflléspken a noll­tikai agitáció színvonala sokban az előadótól függ. Ezért szűk=é­?es. hogy a nyilvános párt erűié­seken előadóként rendszeresen lép­1enek fel a Központi Wzottsftg tag. 1ai a vezető kerületi és járási funkcionáriusok. Ezen a téren alapjában meg kell változnia képviselőink eddigi mun­kájának is. Nem tűrhetjük tovább a jelenlegi állapotot, amikor a kép­viselők többsége nem teljesíti reii. desen kötelességeit a választókkal szemben, nincs velük kapcsolata. Különösen a kerületi pártbizottsá­gok hibásak abban, hogy a képvi­selőket nem vonják be kielégítően a politikai tömegmunkába és nem ellenőrzik rendszeres képviselői munkáikat A képviselők tevékeny, -régében tapasztalható hiányosság fő oka azonban magukban a képvi. selőkben keresendő, abban hogy a > ápviselők nagyon kevéssé töreked­l Folytatás a *. iidaioa), \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom