Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-01 / 290. szám, kedd

I UI SZÖ 1953. december 1. Hogyan biztosíthatjuk népünk anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emelkedését (Folytatás a 3. oldalról.) tását, fokozását. Ezért helytelen volna, ha szemet hánynánk a hiányosságok fölött. Még akk^j; sem volna helyes, ha nem voltiának semmiféle hiányaink, semmiféle hibáink, semmiféle aránytalanságaink. Annál kevésbbé volna ez helyes a mi helyzetünkben. Ezért ugyanakkor, amikor végre/ hajtjuk a párt és a kormány irány, elveit a dolgozók életszínvonalának emeléséről, egyben kéz a kézben, együttes erővel be kell hoznunk ezt a lemaradást és elejét kell vennünk azoknak a nehézségeknek, amelyek a jövőben felmerülhetnének előttünk minden sikerünk és annak ellenére, hogy teljesítettük az ötéves terv alapvető feladatát és teljesen átépítettük, megváltoztattuk iparunk szerkezetét. Már ezért sem volna helyes, ha az életszínvonal emelésének kérdését " csak idényproblémának tekintenénk. Másrészt azonban ki kell használnunk azt a körülményt, hogy csakis nálunk, a szocializmus országaiban emelhetjük gyorsabb ütemben és állandóan az életszínvonalat, hogy ezzel a jelenséggel a kapitalista világ egyetlen országa sem dicsekedhetik és hogy éppen az életszínvonal emelkedése kelti fel a tcmegek kezdeményezését és teremti meg a nehézségek legyőzésének előfeltételeit. Mindez felmérhetetle. nül fontos. Ezt szem előtt kell tartamok agitátorainknak, propagandistáinknak és újságíróinknak is, hogy a jövőben ne forduljon elö, bogy védekező jellegű cikket írnak arról, miért nem szállítottuk le a burgonya vagy a hús, stb. árait. Eze. ket a kérdéseket természetesen szintén tisztáznunk kell, de nem védeke. ző módon és védekező szellemben. Ellenkezőleg, mindenekelőtt be kell bizonyítanunk, hogy mindaz, amit pártunk és kormányunk végrehajt, az életszínvonal szüntelen emelése, az árak csökkentése és ezzel a reálbérek növelése s az életszínvonal emelése a kapitalista világban telje, sen lehetetlen. Ezeket a kérdéseket támadó szellemben kell a tömegek elé tárnunk. Ezzel kapcsolatban tisz. táznunk kell azt is, "miért nem lehetséges ez vagy az az intézkedés. .Ha csakis teljesen defenzív jellegű cikket írunk arról, miért nem tettük meg ezt vagy azt, úgy ez a cikk aligha kelti fel a dolgozók kezde. ményezö készségét, aligha magyarázza meg a tömegeknek, mily nagy a különbség a szocializmusban az életszínvonal szüntelen emelkedése és a kapitalizmusban az életszínvonal feltartóztathatatlan süllyedése között. Másodszor, a pártnak szervezetei révén egyre jobban ki kell fejlesz, tenie annak ellenőrzését, hogyan teljesítik a könnyű- és élelmiszer ipar, különösen pedig a mezőgazdaság rendeléseit. Erre azért van szükség, mivel nehéziparunkban lebecsülik a könnyűipar, az élelmiszeripar és ä mezőgazdaság gépi felszerelésének kérdését. A pártnak ezen a téren, szem előtt tartva az életszínvonal emelésének biz. tosítását, ellenőriznie kell, hogy ezek a rendelések ne szenvedjenek halasztást, hogy a nehézipari dolgozók ne vegyék félvállról őket. Az életszínvonal szüntelen emelé. sér.ek biztosításával — különösen a fejlődés ütemének meggyorsításá. val — összefüggő harmadik feladat a töinegszükségleti cikkek gyártása. Ezt természetesen a könnyű, és az élelmiszeriparban kell biztosítanunk. Ugyanakkor azonban a ne. héziparban, a gépiparban, a kohászatban, a vegyiiparban stb. szá. mos lehetőségünk van arra, hogy meglehetősen könnyűszerrel tömeg, sziikségleti iparcikkeket gyártsunk Nehézipari dolgozóink lélektanilag még nem készültek fel eléggé arra, hogy kihasználják az életszínvonal emelése biztosításának e forrását. Ügy néznek erre a kérdésre, mint olyan dologra, amely méltatlan a nehézgépiparhoz, a kohászathoz, a vegyiiparhoz. Semmibe veszik az apró közszükségleti ipari cikkek gyártását, jelentéktelen csekélységnek tartják a beruházási építkezé. sek nagy feladatai mellett. A pártnak az üzemi szervezetekben, az il. lető gyárak párttagjai és dolgozó tömegei között végzett pártmunkával kell legyőznie ezeket az elöité. leteket. Megemlítek egy példát, amelyet nemrég közölt a „YVirtschaft" című gazdasági folyóirat, amely a Német Demokratikus Köztársaságban jele. nik meg. Ott éppen a nehéziparban, a gépiparban, a kohászatban, a ve. gyiiparban stb., külön akciókat szer. veznek, hogy felhívják a nehézipari dolgozók figyelmét az apró közszükségleti cikkek gyártására. A gyárakban erre a célra külön osz. tályokat létesítenek. Különféle hitelkedvezményeket biztosítanak az üzemek igazgatóinak, lehetővé te. szik pl. azt, hogy az üzemi hitel, bői kisebb, a. közszükségleti cikkek gyártásához szükséges gépi beren. dezéseket vásároljanak. Az életszínvonal eibelkedéséröl és biztosításáról szólva, szem előtt tartva azokat a tapasztalatokat, amelyeket pl. az edénysúrolók, gom. bostü gyártásánál, stb. szereztünk, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a párt az életszínvonal emelését biztosítva ezekre a kérdésekre is figyelmet fordítson. Ebből a célból mozgósítanunk kell azokat a nagy. hallatlan tartaléko. kat, amelyek helyi iparunkban, a községi vállalatokban rejlenek és ki kell használnunk a kisipari szövetkezetek stb. lehetőségeit is. Alap. szervezeteink, járási, kerületi párt. bizottságaink, nemzeti bizottságaink előtt ezen a téren nagy lehetőségek nyílnak arra, hogy konkréten, gyakorlatilag biztosítsák az életszínvonal emelésével kapcsolatos felada. tok teljesítését. Hogy ezek a lehetőségek fennállnak, ezt igazolják azok a tapasz, talatok, amelyeket a termelőszövetkezetek szövetsége szerzett kiállítá. sainak megrendezésével Ezeken a kiállításokon számtalan ipari köz. szükségleti cikket láttunk, amelyeket termelnek, illetve termelhetnek és amelyek gyártását továbbfejleszthetik. Egyes helyeken a terme, lés rendkívül kezdetleges fokon áll és a mi kötelességünk ilyenkor elősegíteni a technika fejlesztését, a gyártási folyamat és a munkaszer. vezés tökéletesítését, a munkások szakmai kiképzését. Ezen a téren nagyszerű hagyományokra, kisipa- | rosaink gazdag tapasztalataira tá. maszkodhatunk. És éppen az élet. színvonal gyorsabb ütemü emelkedésének szempontjából nem lehet közömbös nekünk, kihainak.e egyes iparágakban a kisiparosok. Itt meg. tanult, elsajátított tapasztalatok örökléséről van szó, kisiparosaink nagyhírű kézügyességének továbbfejlesztéséről, stb. A helyi ipar, a községi gazdálko. dás, a termelőszövetkezetek terén nagyrészt még nem használtuk ki a fennálló lehetőségeket és kötelessé, günk pártszervezeteink, nemzeti bizottságaink figyelmét ezekre a lehe. tőségekre fordítani. A közszükségleti árualapot, neve. zetesen pedig az élelmiszeralapot, amely hivatott az életszínvonal emelkedésének biztosítását szolgál, ni és lehetővé, tenni a kiskereskedelmi árak leszállításának előkészí. tését, nemcsak hazai forrásokból egészítjük ki, hanem külföldi beho. zatallal is gyarapítjuk. Ebből a szempontból fontos szerepet játszik az a kérdés, képesek vagyunk-e biztosítani élelmiszerbehozatalunkat. Magyarán mondva, telik.e rá. Gyak. ran nehéz helyzetbe kerülünk, ha a béketábor valamelyik országából fokozni akarjuk egy élelmiszerfajta behozatalát és ugyanakkor esetleg egy évvel elhalasztjuk annak a gépi berendezésnek a leszállítási határidejét, amelyet az illető ország részére gyártunk. Végeredményben idetartozik egy látszólag csekély je. lentöségü dolog, bár gyakran éppen ezek a csekélységek szabják meg az árualapok feltöltésének ütemét. A gépek pótalkatrészeire gondolok. A kapitalista országokban gyakran éppen azért vesztjük el a piacot, amelyet pedig szívesen kihasznál, nánk saját élelmiszerbehozatalunk biztpsítására, mert nem szállítjuk le a pótalkatrészeket. Ezért ha kon. kréten ki akarjuk tűzni az életszín. vonal emelésével összefüggő feladatokat, úgy erről a kérdésről sem szabad megfeledkeznünk. A párt. szervezet és valamennyi kommunista segítségével a nehézgépipari, kohászati, stb. üzemekben mozgalmat kell indítanunk annak érdekében, hogy idejében teljesítsük a gépi be rendezések leszállítására vonatkozó külföldi megrendeléseket. Teljesítsük necsak határidőre, hanem mi nöségileg is. • Az életszínvonal emelésének biz. tosításában az élelmiszerellátás te. rén rendkívül fontos szerepet ját. szik az, hogy biztosítsuk a mező gazdaság termelésének növekedését és termelékenységének fokozását. Ez a kérdés külön előadás tárgyát alkotja majd, ezért most csak arra szorítkozom, hogy a teljesség ked véért a többi feladatokkal kapcso. latban rávilágítsak néhány fontos problémára. Igaz, hogy az ipar fej, lödéséhez viszonyítva mezőgazdasá gunk az első ötéves terv folyamán lemaradt. Ebből tanulságot kell meri. tenünk. Sikereink még sokkal na. gyobbak lehettek volna, ha az ipari termelés k^el 200 százalékos, sőt a gépipari termelés kereken 350 százalékos növekedése mellett nem elégedtünk volna meg a mezögaz. dasági termelés alig egyharmadnyi gyarapodásával. Mindnyájan tudjuk, hogy szocialista falu nélkül nem valósíthatjuk meg országunkban a szocializmust. A falunak ezt az átalakítását mind politikai, mind gaz dasági téren végre kell hajtanunk. Ezért oly nagyok a mezőgazdasági termelés terén feladataink, ha ar. ról beszélünk, hogyan biztosítsuk a dolgozók életszínvonalának emelke dését. Miről is van elsősorban SZÓ ? Arról, hogy fokozott figyelmet szenteljünk az EFSz-eknek, ame. lyek, amint Široký elvtárs kormány, nyilatkozatában kijelentette, tovább, ra is mezőgazdaságunknak a kistér meléstől a mezőgazdasági nagytermelés szocialista formáihoz vezető fejlődés alapvető irányvonalát jelen, tik. Az EFSz.ekröl, valamint az ál. lami gazdaságokról való gondosko dás fokozásánál elsősorban tudnunk kell, hogy a legfőbb feladat a mező. gazdaság gépesítésének, technikai felszerelésének, vegyiipari termékek, kei való ellátásának lényeges fokozása. Csak így gyarapíthatjuk hazai forrásokból, hazai földünk terméséből élélmiszeralapunkat, hogy gyor. sabb ütemben emelhessük az élet. színvonalat. Ebből a szempontból rendkívül fontos a gép. és traktoráilomások problémája, elosztásuk, ellátásuk megfelelő gépekkel és szakképzett káderekkel. Bár kormányunk és nemzeti bizottságaink manapság nagy gondot fordítanak az egyénileg gazdálkodó parasztokra és noha továbbra is érvényes az az elv. hogy a szövetkezet útja önkéntes út, amelyen csak meggyőző érveket alkalmazunk. — a mezőgazdasági termelés fokozásának egyetlen tartós biztosítéka az, hogy áttérünk a szövetkezeti nagy. termelésre és többszörösen fokozzuk mezőgazdaságunk gépesítését. Csak. is így növelhetjük tartósan a mezőgazdasági munka termelékenységét és ezzel a földmüvesszövetkeze. tek hozzájárulását a nemzeti jőve. delemhez. Ez egyben lehetővé teszi azt is, hogy lényegesen emeljük falvaink életszínvonalát. Helyes volt, hogy emeltük az* egyes gabonafajták begyűjtési árait. Helyesen teszünk akkor is. amikor hitelkedvezményeket biztosítunk különösen akkor, ha a szövetkezetben a munkaegység értéke alacsony. Helyesen járunk el, amikor a szövetkezetek építkezéseit hitelek biz. tosításával tesszük lehetővé stb. De a mezőgazdasági termékek, hazai élelmiszereket termelő dolgozók élet. színvonala emelésének súlypontja állandóan a mezőgazdasági termelés növelésének, a hektárhozamok és az állatállomány hasznossága fokozásának kérdése körül forog. Ezt a kérdést konkréten meg kell oldanunk Ez a párt és az államappa. rátus egyik legfontosabb feladata. A pártnak a falvakon, a gépállo. másokon, az állami gazdaságokban végzett politikai munkájától függ, milyen mértékben sikerül a kielégítő gépesítés, vegyi termék-szállítás biztosítása mellett minél előbb fo. kőznünk a mezőgazdaság termelését. (A cikk befejező részét lapunk hol. napi számában közöljük.) Kitüntették a prágai Nemzeti Színház kiváló művészeit és dolgozóit A prágai Nemzeti Színház megnyitásának 70. évfordulója alkalmá ból a színház dicső múltjának kiépítésében szerzett érdemekért több kiváló művészt és dolgozót tüntettek A Csehszlovák Köztársaság emöke a kormány javaslata alapján 1953. november 27-i határozatával kiváló művészi és színészi teljesítményei kért, amelyekkel nemzeti kultúránkat gazdagították A „NEMZETI MŰVÉSZ" CÍMET adományozta Zdenek Štépánekmek,» František S módiknak és Jaroslav Pruchának. A Csehszlovák Köztársaság kor. mánya a közműveiődésügyi miniszter javaslatára 1953. november 24-én az énekművészet terén elért kiváló eredményeikért Mária Budikovát, Karel Hruškát, Zdenek Otavát, Mária Veselát az „ÉRDEMES MŰVÉSZ" CÍMMEL tüntette ki. Ugyancsak „érdemes művész" címet adományozott a prágai Nemzeti Színházban kifejtett kitűnő és úttörő karmesteri tevékenységéért Zdenek Chalabalának, a prózai színjátszás terén elért kiváló eredményeikért Zdenka Baldovának, Bedrich Karén, nak, Eduard Kohoutnak, Jarmila Kronbauerovának, Mila Pačovának, Šaša Rašilovnak, František Rilandnak, Oľga Scheinflugovának, Jiri Steinmarnak, Jaroslav Vojtának, Eva Vrchlickának és Stanislav Neumannak; a koreográfia és táncművészet terén szerzett érdemekért Helena Holečkovának, továbbá több éves kiváló szóló hárfajátékáért a színházi zenekarban Mária Zunová Skalskának az „érdemes művész" címet adományozta. A Csehszlovák Köztársaság emöke a kormány javaslatára 1953. november 28-án kiváló színművészi teljesítményeiért Ružena Nasková nemzeti művésznőt. A „MUNKA ÉRDEMKENDDEL" tüntette ki. A prágai Nemzeti Szín ház operájában kifejtett művészi teljesítményeikért Amália Bobková Votrubovának, Gabriela Horvát'hová riak. Otokár Chmelonak, Richard Kubiának. Stanislav Mužnak, Ada Nordenovának, Ferdinánd Pujman mérnöknek, Teodor Schütz-Procház kának és Mária Šlechtováiíak ugyan csak a ..Munka érdemrendet" adományozta. A „Munka érdemrenddel" tüntették ki a kővetkezőket is: M. váló karmesteri tevékenységéért Karéi Nedbalt, Jaroslav Vogelt, Milan Zunát; kiváló színművészi teljesítményéért és az opera és a prózai színimüvészi, rendezői és szervezői munkájáért Ladislav Boháčot; kiváló művészi teljesítményéért Rudolf Deylt, Emil Fochtot, Jaroslav Hurtát; a prózai színjátszásban kifejtett kiváló rendezői tevékenységéért Karel Dostált, Vojta Novákot; többéves színművészeti, rendezői és szervezői tevékenységéért Drajhoš Zelenskýt; a prágai Nemzeti Színház fejlesztése terén kifejtett munkájáért és színmüvészi tevékenységéért Jozef Burdát; kiváló művészi teljesítményéért Spytihnev Šormot, a prágai Nemzeti Színház zenekarának kamiesterét; többéves'-operakarbeii é(s szakszerve, zeti munkájáért Olďŕich Kozlákot; kiválj technikai teljesítményeikért Róbert Kliékát és Ján Lipát. A Csehszlovák Köztársaság elnöke a kormány javaslatára 1953. novem. ber 28-án A „KIVÁLÓ MUNKAÉRT" ÉRDEMRENDET adományozta a prágai Nemzeti Színház operájában kifejtett kiváló tevékenykedésükért Jaroslav Gleichnak, Bronislav Choroviönak, Ludko Mandausnak, Otokár Masáknak; kiváló karmesteri tevékenységéért Róbert Brocknak és František Škvor. nak; a prózai színművészet terén elért kiváló eredményekért František Kreuzmannak; a prózai színművészet terén kifejtett példás munkájáért Viktor Roubalnak; többéves kiváló működéséért a prózai színművészet ben Milada Smolikovának; a táncegyüttesben elért sikeres teljesítményeikért Zora Šemherovának és Zdenka Zabylovának; többéves példás adminisztratív működésűkért Karel Mathiaseknek, Václav Podrabskýnak, Antónia Vrbskának és Jozefa Wa. lenfelsovának; a zenekarban kifejtett többéves művészi teljesítményükért Jaroslav Cižeknek, Jaroslav Elsnicnek és Josef Janoušeknek; az operaegyüttesbein kifejtett többéves művészi teljesítményükért; Ferdinand Kotasnak, Hynek Lažanskýnak, Josef Loskotnak és Milada Ševcovicovának; egész életében a táncegyüttesben kifejtett kiváló tevékenységéért Josef Müllernek; többéves kiváló művészettechnikai munkájukért Helena Kiatinovának, Ladislav Nőseknek. Antonín Pokornýnak és Antonín Veselynek; többéves áldozatos műszaki munkájukért Božena Mickovának és Oľga Pletichovámak. Bratislavában megnyitják a V. I. Lenin-múzeum fiókintézetét Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége határozata alapján megszervezik Bratislavában a Békevédők utcáján a prágai V. I. Lenin-múzeum fiók intézetét. A múzeum a szlovák nép számára lehetővé teszi tapasztalatokat szerezni V. I. Lenin életéből és müveiből, és egyúttal a kommunizmus világnézeti iskolája lesz. V. I. Lenin halálának 30 éves évfordulóján. 1954 januárjában nyit_ ják meg a múzeum fiókintézetét. A Központi Szakszervezeti Tanács küldöttsége visszatért a Szovjetunióból A napokban tért vissza a Köz ponti Szakszervezeti Tanács kül. döttsége, amely Moszkvában részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának ün népségéin. A héttagú küldöttséget Ondrej Meliska, a Szlovák Szak szervezeti Tanács titkára vezette. A küldöttség további tagjai élen járó cseh és szlovák dolgozók, kö zöttük Peter Dzuroška, az árvái duzzasztógát építője, Anežka Kant" nerová, a morvaországi jehnicei ál lami birtok fejőnője. mindketten a Köztársasági Érdemrend birtokosai. A hazatérő küldöttséget a prá gai repülőtéren Mária Trojanová, képviselőnő és Edvin Chlebon, a Központi Szakszervezeti Tanács nemzetközi osztályának vezetője fogadták. A küldöttség tagjai gazdag tapasztalatokkal és ismeretekkel tértek vissza. » Meggyőződtünk róla, — mondot. ta Ondrej Meliska,

j a küldöttség vezetője, — hogy a Szovjetunió üze meiben a szakszervezet áll a szocialista munkaverseny élén. A kol. lektív szerződéseket úgy írták szét, hogy minden egyes munkahelyen pontosan ellenőrizhetők legyenek. Minden egyes szakszervezeti funkcionárius ismeri munkahelyének részletes tervét és annak alapján szervezi meg a munkaversenyt. A küldöttség látogatása alkalmával megtekintette a kievi é

s minsz ki üzemeket, a jaltai szakszervezeti üdülőt és az arteki tengerparti pionírtábort. A küldöttség tagjait N. M. Svemik, a Szovjet Szakszervezetek elnöke is fogadta.