Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-01 / 290. szám, kedd

1953. december 1. (II szo 3 Hogyan biztosíthatjuk népünk anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emelkedését* ' Pártunk és kormányunk feladatul tűzték ki, hogy fokozott mértékben gondoskodjunk a munkásosztály, a parasztság és a dolgozó értelmiség anyagi és kulturális színvonalának állandó emeléséről. A kormánynak a gazdasági politika legsürgősebb és legfőbb feladatairól szóló hatá. rozatában, amelyet a nemzetgyűlés a kormánynyilatkozattal egyidejűleg hagyott jóvá 1953. szeptember 18én, az intézkedések egész rendszerét tartalmazza, amelyeket a mező. gazdaság, az élelmiszer- és könnyű ipar, valamint a nehézipar terén, a bel- és külkereskedelem terén, a lakásépítés, a lakosság kulturális gondozása terén foganatosltunk, Egyszóval számos intézkedést sorol fel, amelyek hivatottak biztosítani népünk anyagi és kulturális színvo. nalának szüntelen emelkedését, A kormánynak e határozata szabta meg az 1954_ik évi állami nép. gazdasági tervre vonatkozó javas, látót is. A kormányhatározat által kitűzött egyes feladatokat az illetékes minisztériumok és központi hi. vatalok feldolgozzák, valóraváltják és végrehajtásukat a szükséges anyagi és pénzügyi eszközökkel biztosítják. Hogy mennyire operatív módon biztosítja kormányunk határozata, nak valóraváltását, bizonyítja az a tény is, hogy a nemzetgyűlésben tett kormánynyilatkozat óta eltelt hat hét alatt már számos intézke. dést foganatosított. Még a kormánynyilatkozat közzététele előtt emelte a kormány a mezőgazdasági termékek, a búza, rozs, árpa, vágómarha és a tej be. gyűjtési árait, ami évi átlagban ke. reken egymilliárd koronával gyarapítja a parasztok jövedelmét. A kormány továbbá elhatározta, hogy pénzügyi támogatást nyújt az EFSz-eknek és a magángazdálko. dóknak, elsősorban azzal, hogy felire csökkenti a beruházási hitel kamat, lábát, vagyis 3 százalékről másfél százaiákra, Másodszor a termelési és beadási feladatok teljesítése ese. tén a beruházási hitel 5 százalékát jóváírják évente az illető paraszt, nak és ez a jóváírás egészen a hitel 50 százalékáig terjedhet. Ugyanígy járnak el a hosszúlejáratú nem beruházási hitelek esetében is. Har. madszor, az olyan szövetkezeteknek, amelyeknél alacsony a munkaegység értéke, 1—8 évig terjedő tör. lesztésl haladékot engedélyeznek. Negyedszer, az egyénileg gazdálkodó parasztoknak rövid, és hosszú, lejáratú hiteleket nyújtanak. Ötöd szőr azoknak az EFSz-eknek. amelyek teljesítik termelési és beadási feladataikat, közvetlen támogatást nyújtanak állattenyésztési építkezé. sek céijaira, gazdasági technikai földrendezés céljaira, vízgazdasági beruházásokra, talajjavításokra, to. vábbá elemi csapások esetén, stb. A kormány jóváhagyta, hogy még ez évben kiszélesíti a fogyasztási szövetkezetek árualapját, hogy megjavítsuk a paraszti lakosság el. látását élelmiszerrel és iparcikkekkel. Az 1954. évi tervben ugyanebből a célból 25 százalékkal növelik a fogyasztási szövetkezetek árualapját. Ezek tehát a már foganatosított intézkedések, amelyeket a mező. gazdasági termelésben és a parasztok életszínvonalának emelésére hajtottunk végre. A dolgozók anyagi és kulturális színvonala gyorsabb emelésének ér. dekében a kormány hozzáfogott apnak az irányelvnek a végrehajtásá. hoz, hogy még 195£-ban 30.000 la. kásegységet adunk át a dolgozók, nak, hogv megkezdjük 6000 további lakásegység építését és állami tá. mogatással 5000 családi házat építünk fel. A kormány ennek érdeké, ben jóváhagyta a dokumentáció egyszerűsítését, hogy még ebben az évben megkezdhessük további 6000 lakásegység építését. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy kijelöltük az * J A CsKP kerületi bizottságai vezető dolgozóinak országos szemináriumán ez év novemberében megtartott előadás kivonata. építötelkeket és tudomásom szerint valamennyi kerületben befejezték az épltömunk álatok megkezdésének elő. készületeit. Az 5000 családi ház építésének előkészületei jelenleg még folynak. Másodszor: ez év októberében át. tértünk a lakbér utólagos befizetésére, vagyis a lakbért a hónap vé. gén kell fizetni. Ezt az intézkedést már keresztülvittük és az lakosságunk szempontjából kereken 50 mii. lió korona anyagi előnyt jelent. Harmadszor; a kormány a Szakszervezetek Központi Tanácsával egyetértésben jóváhagyta és közzé, tette azt a ••részletes intézkedést, amelynek értelmében a kisebb jövedelmű csiaiáíü

: pótlék és járadékélve zóknek rendkívüli pótlékot fizetnek ki _ (úgynevezett karácsonyi-pótlé. kot"), Az intézkedés hasonló a tava. lyi évben "hozott megfelelő intézke. déshez. Ugyanakkor azonban emeltük a gyermekek után fizetett kü. lönleges pótlék összegét. Ennek következtében a kifizetésre fordított összeg az idén 10 százalókkal meghaladja a tavalyit és a gyermekes családok és járadékélvezök ' összesen 282 millió korona különpótlékot kapnak. Végül negyedszer: mint ismeretes, október elsejével végrehajtottuk az állami kiskereskedelmi árak má. sodik leszállítását, amely évente átlag 4.5 milliárd korona megtakart, tást jelent a lakosságnak. Az árle. szállítás kb. 23.000 közszükségleti árufajtát érintett. Tudatában kell lennünk annak, hogy kormányunk csak azért fordíthat nagyobb gondot a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának szüntelen ejnelésére, mivel Csehszlo. vákia munkásosztálya a kommu, nísta párt vezetésévej és a dolgozó parasztsággal szilárd szövetségben nagy sikereket ért el népgazdaságunk felépítésében és átépítésében, A szocialista iparosítás, iparunk alapjának, a gépiparnak kiépítése az első ötéves terv folyamán gyarapította országunk gazdasági erejét és hatalmát, "megszilárdította önállóságát és függetlenségét és biz, tositotta a dolgozók életszínvonala szüntelen emelkedésének anyagi alapját. Ez az egyik tényező, amely ma lehetővé teszi számunkra, hogy hathatósabban gondoskodjunk a dolgozók jólétének és kultúrájának gyarapításáról. A második tényező a pénzreform végrehajtása és a jegyrendszer megszüntetése volt, aminek eredménye, képpen megszabadultunk a forga. lomban lévő fölösleges pénztől, biz. tosítottuk pénzünk szilárdságát és annak lehetőségét, hogy következetesebben díjazzuk a dolgozókat a munkateljesítmény szerinti szocia. lista elv alapján. Végül a harmadik tényező, amely kedvező hatást gyakorol a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelke. déséről való gondoskodás elmélyítésére, a világpolitikai feszültség enyhítésére irányuló törekvések si. kere, amelyet a Szovjetunió és a békeszerető népek nagy békekezde. ményezése ért el a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírásával. Ezek a tényezők reális lehetősé, get nyújtanak pártunknak és kormányunknak arra, hogy irányelvét határozottan végrehajtva, elmélyítse a dolgozók életszínvonalának sztin. telen emelkedéséről való tartós gon. doskodást. Amikor a párt és ^ kormány ma fokozott figyelmet fordít a dolgozók anyagi és kulturális színvonalá. nak biztosítására, ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy letérünk a szocialista iparosítás útjáról. Ellen, kezöleg! Mint Široký elvtárs a kor. mány nyilatkozatában határozottan kijelentette, a szocialista iparosítás továbbra is a szocializmus építésének alapja marad Ez végeredményben egészen természetes is. Sppen ennek az anyagi alapftak a kiépítésével tesszük lehe. tővé a fokozott szocialista újratermelés gyorsabb ütemét és ezzel a jövő évekre is megteremtjük annak előfeltételét, hogy gyorsabb ütem. ben emeljük népünk életszínvonalát. A párt és a kormány az életszín. vonal emelésében különféle eszköIrta: Jaromir Dolanský * zöket alkalmaznak, mint pl. a pa. rasztok esetében a begyűjtési árak emelését, különféle állami támoga. tásokat, esetleg adókedvezményeket, stb. Ezek természetesen megfelelő eszközei a dolgozók életszínvonala emelésének., Tévedés volna azonban, ha valaki az életszínvonal emelésének legfőbb útját kizárólag pénz. ügyi téren keresné. Határozottan szem előtt kell tartanunk, hogy az életszínvonal emelését alapvetően exakis a termelés fokozásával old. hatjuk meg', ugyanakkor szigorúan betartva a gazdaságosság követelményeit, Hisz éppen azok az intéz, kedések, pl. az árleszállítás — amelyek h párt és a kormány kezé. ben a legfőbb eszközök egyikei a reálbérek emelésére és ezzel az életszínvonal fokozására, megkövetelik, hogy elsősorban elégség^ árualapot gyűjtsünk, másrészt pedig elégséges anyagi eszközöket halmozzunk fel. Minél nagyobb anyagi eszközöket fordítanánk a különféle állami tá. mogatásokra, adókedvezményekre, stb., annál kisebb mértékben hajt. hatnánk végre az árleszállításokat. EZ azt jelenti, hogy a párt azoknak a sikereknek az alapján, ame. lyeket a munkásosztály az elaö öt. éves terv folyamán a szocializmus anyagi alapjának felépítésével elért, továbbá értékelve a pénzreformnak én a jegyrendszer megszüntetésének jelenlegi eredményeit és a koreai fegyverszünet által létrehozott nemzetközi helyzetet, a szoelali/mu* építésének végrehajtásában tavibb, folytatja n IX. kongresszus kltü/.te t'fi Iránvvonalat. amelyet ay eddigi fejlődés teljes mértékben igazolt. E/un az úton haladva fogunk most hozzá a dolgozók anyagi čs kultu, ralis színvonalának gyorsabb emeléséhez. Most az a kérdés, milyen intézke. désekre van szükség a párt- és az illamapparátuo 9géss> munkájában, hogy minél jobban biztosítsuk a | dolgozók életszínvonalának gyors emelésére Irányuló politikánk ' előfeltételeit. A párt Központi Bizottságának irányelvei a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelkedéséről való gondoskodás elmélyítéséről nagy feladatokat tűznek pártunk, a gazdasági élet és az államapparátus minden dolgozója elé. A párt valamennyi szervének és szervezetének elsősorban e feladatok megoldására kell figyelmét összpontosítania. Ez azonban megköveteli, hogy a pártmunkát olyan színvonalra emeljük, amely megfelel ezeknek a feladatoknak. Ez pedig pártmunkánkban, agitációnkban, propagandánkban, a sajtóban elsősorban megkívánja, hogy ne válasszuk el az életszínvonal emelését szolgáló tömegszervező és mozgósító munkát azoktól a feladatoktól, amelyek összefüggnek a népgazdaság általános fejleszté. sével és amelyek a terv teljesítéséből következnek. Ne válasszuk el tehát szervezeteink ez irányú munkáját, ne válasszuk el a tömegeknek az életszínvonal emeléséhez szükséges mozgósítását országépítésünk és a tervteljesítés általános nagy feladataitól. Hogy úgy mondjam, ne tekintsük az életszínvonal emelésének kérdését elszigetelt, idényszerű ügynek, mivel ez azt jelentené, hogy a dolgozók egyéni, személyes érdekeit elválasztjuk és elszakítjuk a társadalom érdekeitől. Éppen az ellenkezőre van szüksé, günk. Rendszeres felvilágosító mun. kát kell végeznünk a párttagok körében, a tömegszervezetekben 9 a dolgozók legszélesebb tömegei közt. Ezt a munkát azzal a céllal kell végeznünk, hogy a legszélesebb tömegek is megértsék, mi a különbség a nemzeti jövedelem létrehozásában, elosztásában és felhasználásában a kapitalista és a szocialista rendszer között. A kapitalista rendszerben a tár sadalmi termelés és a nemzeti jövedelem létrehozásának folyamata a? érték és az értéktöbblet termelésé nek folyamata. Ez a folyamat a munkásosztály és a dolgozó parasztok kizsákmányolását jelenti. A nemzeti jövedelem oroszlánrészét a kapitalisták és csatlósaik sajátították ki. A munkások és parasztok csak a nemzeti jövedelem egy részét kapják és ez a rész is állandóan csökken. A kapitalista országokban tehát a nemzeti jövedelem létrehozásának és elosztásának folyamata a jelenlegi kapitalizmus gazdasági alaptörvénye érvényesülésének jegyében megy végbe, amelynek célja a maxi. mái is tőkésprofit. Ez a törvény ugyanakkor megszabja azt is, hogy az imperialista burzsoázia a nemaeti jövedelem egyre nagyobb részét sajátítja ki és a munkásosztály részesedése a nemzett jövedelemben egyre csökken, Ez a helyzet a kapitalizmusban. A szocializmusban viszont a nemzeti jövedelem népgazdasági jellegét tekintve alapjában különbözik a kapitalista országok nemzeti jövedelmétől. A szocialista társadalomban a termelőeszközök az egész társadalom tulajdonában vannak és ennek következtében a társadalmi munka minden terméke ugyancsak a társadalmat Illeti s a társadalom teljes rendelkezésére 411. Azaz min. den dolgozó részesedik belőlük. A társadalmi termékek összességét az anyagi termelésben foglalkoztatott dolgozók hozzák létre, tehát a bá. nyászatban és a feldolgozó Iparban, a mezőgazdaságban, az építőipar, ban, valamint a teherforgalomban, A társadalmilag termelt javak a szocialista '*rsadalomban a kizsákmányolástól megszabadult emberek • munkájának eredményei, akik az i elvtársi együttműködés és a kölcsöi nös &zoclall.«t3 segélynyújtás elveinők szellemében dolgoznak, A nemzf<tj ittve 'p'í "rmr

Míi'' ejos á ai és kihasználását tehát a szocializmusban a szocializmus gazdasági alaptörvénye szabja meg amelynek lényege a következő: nv egész tér saöalom egyre növekv* anyagi és kulturális szükségletet maximális i kielégítésének btztosltá°r a szocialista termelés --7,(Intelen fejlesztőre és töké'etesíté^e útján, " legfejlet. tebb technika alapjánArról van szó tehát, ne válaszszák el pártunk munkájában, a tömegmunkában az életszínvonal emelése felfelelnek biztosításit a párt általános egyéb tevékenységétől, amellyel biztosítja a terv teljesítését és népgazdaságunk fejlődését a szocializmus útján Máskülönben fennállna az a veszély, hogy mesterségesen elválasztjuk a dolgozók személyes érdekeit közös érdekeiktől. Tudjuik, hogy a szocialista rend. szer lényege éppen abban áll, hogy társadalmi tulajdonba veszi a terme, löeszközöket, megszünteti az embernek ember által történő kizsák. mányolását és ezzel egybekapcsolja, egybehangolja a dolgozók személyes érdekeit a társadalom érdekeivel. Azt is tudjuk, hogy egészen más a nemzeti jövedelem kérdése a kapitalizmusban és a szocializmusban. A szocializmusban a nemzeti jövedelemnek az a része is, amely a felhalmozás alapját alkotja, nem vész el a dolgozó ember érdekeinek szempontjából, mivel ez a rész is azé, akinek tulajdonában vannak a termelőeszközök, azaz az egész dolgozó közösségé. Ezt a tényt az is bizonyítja, hogy a felhalmozás alapját új gyárak, új berendezések létesítésére, az árualap biztosítására és kiszélesítésére stb. használjuk fel. Mindez pedig egy célt szolgál, amely végeredményben megfelel a szocializmus gazdasági alaptörvényének, azaz a dolgozók életszínvonala minél gyorsabb emelésének. Pártmunkánkban, propagandánkban és agitációnkban ezért nem sza. bad elválasztanunk egymástól ezt a két dolgot, hanem ellenkezőleg, az életszínvonal emelését éppen annak eredményeként kell felfognunk, hogy fokozzuk a szocializmus építésének ütemét. Ezen az eszmei alapon fejlessze ki pártmunkánk a tömegek alkotó kezdeményezését, áll. jon e kezdeményezések élére, mélyítse el fáradhatatlanul a tervek teljesítésére és túlteliesítésére irá nyúló szocialisa munkaversenyt. Mindez nemcsak a könnyű- és élelmiszeriparra és a mezőgazdaságra vonatkozik, amelyek az életszínvonal emeléséhez szükséges közszükségleti cikkeket termelik, hanem a nehéziparra Js. A nehézipar fontossága nemcsak abban áll, hogy ez az ipar ág közszükségleti iparcikkeket is termel, hanem abban Is, hogy új gépeket, berendezéseket stb, állít elő, amelyek megint csak a könnyű* ég élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság felszerelését szolgálják és ezzei meggyorsítják a közszükségíe. ti cikkek termelését, Ezen felül pedig a nehézipar gyártmányainak kivitele lehetővé teszi számunkra, hogy behozzuk külföldről könnyű, iparunk alapvető nyersanyagait. Pártszervezeteinknek ezért lanka, datlap gondot kell fordítaniok a nehézipar fejlesztésére, a terv sikeres teljesítésére a nehézipari üzemekben, Meg kell magyarázni a törne, geknek, hogy csakíg a termelőeszközök termelésének előnyős fejlődése alapján, csakis a nehézipar to. vábbi sikeres fejlődése alapján biztosíthatjuk a közszükségleti cikkek termelésének szüntelen növekedését. Éppen a nehézipar kiépítése biztosítja a dolgozók életszínvonalának még gyorsabb ütemü emelkedését. A Szovjetunióban a kommunizmus építkezései meggyőzően bizonyítják, hogy ílymódon szinte ugrásszerűen biztosíthatjuk a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Meg kell magyaráznunk a dolgozóknak, hogy éppen a nehézipar építése hivatott biztosítani a dolgo. zók életszínvonala még gyorsabb iramú emelkedését, hogy a nehéz, ipar és mindenekelőtt a gépipar biztosítja a könnyű, és élelmiszeripar gyorsan növekvö igényeinek kielégítését (gépiberendezésekben, nyersanyagokban és segédanyagok' ban) éa hivatott ellátni a dfiartgot a legújabb típusú gépekI kel, műtrágyával, építőanyaggal, stb, i Ez a legfőbb Irányvonal, amelynek értelmében fejlesztenünk kell pártunk munkáját a tagok között, r tömegszervezetekhen, a dolgozók szélesebb tömegeiben, • Most pedig hadd mondok néhány szót azokról a konkrét feladatokról, s melyeket teljesítenünk kell, hogy biztosítsuk a dolgozók életszínvonala gyorsabb emelkedésének félté, telelt. Elsősorban nem szabad megfeledkeznünk az országépítésben eddig tapasztalt komoly hiányosságokról, azokról az aránytalanságokról, amelyek egyrészt az Ipari termelés és a mezőgazdaság között jöttek létre, másrészt pedig az ipari ter., melésen belül a szénbányászat és a villanyenergia termelés, valamint a többi ipará'g között, az ércbányászat és az Ircfeldolgozóipar, valamint a gépipar fejlődése között. Nálunk különösen nem szabad elhanyagolnunk ezeknek az aránytalanságoknak a leküzdését. A szénbányászat, a földtani kutatás fejlesztése, az energetika fejlődésének biz. tosítása, az ércbányászat és kohóipar fejlesztése — mindezek olyan feladatok, amelyeket a pártnak szem előtt kell tartania és biztosítania kell, ha a jövőben lehetővé akarja tenni az életszínvonal gyorsabb emelkedését. Hogy ez valóban így van, azt a szénbányászat példája igazolja. Milyen nehézségeket okoz, ha egymil. lió tonnával csökken a szénbányászat teljesítménye, mennyire megnehezíti ez a dolgozók életszínvona. Iának emelését! Nemcsak azért, mert nincs elég szén a személyes szükségletek kielégítésére, a lakások fűtésére, hanem azért is, mert ha ez a hiány tartóssá válnék, úgy nehézségeink támadnának az egyes iparágazatok, a könnyű, és az élelmiszeripar ellátásában is. Látjuk, miiyen nehézségeket okoz az élelmiszeriparban, pl. a tojáske) tetőkben, vagy pl. a kenyérgyárakban és az élelmiszeripar számos más ágazatában az áramhiány. Itt látjuk, milyen szorosan összefüggnek az életszínvonal eme:kedéséne;< kérdései nemcsak a könnyűipar/ egyes ágazatainak fejlesztésével. Hanem a szocializmus építésének anyagi alapjával is, amely lehetővé teszi az életszínvonal emelésének meggyorsí. l Koly tata* a *. naaion)