Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-30 / 314. szám, szerda

2 üJszg 1953. december 30. A Román Népköztársaság megalakulásának 6. évfordulója Hat év telt el azőta, hogy kikiáltották a Román Népköztársaságot. Románia uralkodói Romániát kizárólag mezőgazdasági államnak akarták meghagyni, de a Román Népköztársaság hatéves fennállása alatt bebizonyította, hogy igenis, lehet Románia iparát fejleszteni. Az ipari termelés 1953-ban már 2.5szeresen haladta túl az 1938-as színvonalat. Ugyancsak állandóan növekszik a népi demokratikus kormány jóvoltából a nehéz gépipar, amely az államgazdaság alapját képezi. Sikeresen halad az ország villa mosítása is. De a népi demokratikus kormány nagy figyelmet fordít a mezôgaždaság színvonala emelésének is. Románia elmaradt mezőgazdasága ma a haladó agrotechnika elvein alapuló modern gépesített mezőgazda Sággá változott. Románia mezőin ma számos traktort, kombájnt és különféle mezőgazdasági gépet láthatunk. A Román Népköztársaságban 218 gép- és traktorállomás van, 9.600 traktorral és 25.000 különféle mezőgazdasági géppel. Ezenkívül az állami gazdaságok 4.400 traktorral rendelkeznek. Az állam gondoskodik az egyénileg gazdálkodó kis. és középparasztok jólétéről is és jelentékeny anyagi támogatással segíti őket. Emelkedik a falvakban az életszínvonal, szaporodnak a kultúrotthonok ég az egészségházak is. 280.000 földmüvescsalád lépett be 4.000 termelőszövetkezetbe. Ezek a szövetkezetek magas terméshozamokat értek el, amiben túlhaladták az egyénileg gazdálkodó földműveseket. Az egyes termelőszövetkeze tek jövedelme is jelentékenyen emelkedett. A Román Népköztársaság gazdasági sikereinek eredménye a lakosság gazdasági és kulturális színvonalának állandó emelkedése. Romániában kiküszöbölték a mun kanélkühséget. Biztosították minden állampolgár számára az aggkori segélyt, bevezették a nyolcórás munkanapot, a fizetett szabadságot és a dolgozók különféle üdülőhelyeken és szanatóriumokban tölthetik szabadságukat. 1952-ben állami és szakszervezeti költségen 340.000 személy üdült, míg 1953-ban 443 ezer személy és ezek közül 118.000 gyermek részesült államj üdültetésben. 1945-ben Romániában csaknem 4 mülió írástudatlan élt. Ezek közül ma 3 millió ír és olvas. Az iskolák száma Romániában egyre emelkedik. Ma alap-, közép-, szak. és főiskolákon a diákok száma 1938 hoz viszonyítva megkétszereződött 1949-ben Romániában 9 tudományos kutatóintézet volt. Ez évben ezek száma 24-re emelkedett. 1949-től 1953-ig 218 millió példányszámban jelentettek meg könyveket. A Román Népköztársaságban az orvosi segély ingyenes. Növekszik a poliklinikák száma, többezer ambulanciát, egészségügyi központot és elsősegélyállomást rendeztek be. Minden üzemben orvosi rendelőt nyitottak. Évről évre fokozódik a közszükségleti cikkek termelése. 1952-ben 90 százalékkal több gyapotanya got, 40 százalékkal több selyemárut, 180 százalékkal több gyapjuárut és 167 százalékkal több bör lábbelit gyártottak az 1938-as termeléshez viszonyítva. A mezőgazdasági, könnyű, és élelmiszeripari beruházások növelé se, valamint a közszükségleti cikkek termelésének emelkedése nagyban hozzájárul a város és falu közötti árucseréhez és ahhoz, hogy 1954-ben eltörölhessék a jegyrendszert és a jövőben rendszeres árleszállítást hajtsanak végre. A kormány politikája megfelel a nép érdekeinek és a nép minden ben következetesen támogatja azt. A december 20-i népi tanácsi vá lasztások kiemelik a Román Népköztársaság államrendszerének demokratikus jellegét, valamint a nép széles rétegeinek részvételét az ál lam vezetésében. A Román Népköztársaság fejlődéséhez igen fontos, a többi népi demokratikus országgal folytatott együttműködés, valamint a baráti é

s kölcsönös segélynyújtási egyezmények. A Román Népköztársaság külpolitikája a román nép békevá gyát fejezi ki, és minden országgal fennálló kereskedelmi, kulturális kapcsolatok megszilárdítását tart ja szem előtt. A Román Népköztársaság több gazdasági egyezményt kötött különféle országokkal és igyekszik a gazdasági kapcsolatokat kiszélesíteni A román nép büszke arra, hogy 1953 nyarán a Vüágifjúsági Fesztiválon vendégül láthatta a különféle nemzetiségű ifjúság ezreit vallási és politikai meggyőződésükre valő tekintet nélkül, és megmutathatta ezeknek a fiataloknak, hogy hogyan él a Román Népköztársa ság szabad népe. ' Az ország gazdasági fejlődésének programmja nagy súlyt fektet a munkaerők és a beruházási eszközök minden irányban való kihasz nálására. Ennek segítségével rövid időn belül a dolgozók életszínvonalának gyors emelkedését érik el. Ennek a tervnek a teljesítése már folyamatban van. Ing. Otakar Simunek vegyiiparügyi miniszter levele Antonín Zápotocký köztársasági elnökhöz Ing. Otakar Simunek vegyiipar- 1 ra, hogy az 1953. évi fő feladatok Az USA új nagykövete Prágában Ä napokban Prágába érkezett Ural Alexis Johnson úr, az USA új rendkívüli meghatalmazott nagykövete. Az új nagykövetet Josef Šedivý, a külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke fogadta. Az ostravai kohókban a karácsonyi ünnepek alatt sem csökkent a termelés Á vitkov.cei Klement Gottwaldvasüzemben a nagyolvasztók kezelői, az olvasztárok és karbantartók a karácsonyi ünnepek alatt nehéz feltételek mellett dolgoztak Min<1 részleg telefonösszeköttetés nélkül dolgozott, mert a távösszekötő alkalmazottai a telefonhálózatot új központra kapcsolták át. Ennek ellenére a nagyolvasztók minden műszaka december 26-án 107%-ra teljesítette a tervet. Mindkét olvasztóműhelyben túlteljesítették a tervfeladatokat, a régi olvasztóban 111%-ra, az új olvasztóban 101.8%-ra. A kunčice, Klem nt Gottwald Oj Kohó kokszolói, olvasztára. és a nagyolvasztók kezelői a karácsonyi ünA nyitrai kerület első járása te) jesítette a sertéshús begyűjtést A komáromi járás begyűjtő ap parátusának munkatársai, akik a harmadik negyedévi begyűjtési terv teljesítésében országos méretben a legjobb eredményeket érték el, to. vábbi sikert arattak a 35. dekádban. A nyitrai kerületben elsőnek 100.4 százalékra teljesítették a vágóser. tések egész évi begyűjtési tervét. A komáromi járás begyűjtő apparátusának sikerét elősegítette mindenek, előtt a munka jó megszervezése, a naponta végzett begyűjtés és ügyi miniszter jelentette Antonin Zápotocký köztársasági elnöknek, Viliam Široký miniszterelnöknek és a CsKP Központi Bizottságának, hogy a ve.-iyiipar te'.iesítette I95.i. év, nyerstermelés tervét. A köztársasági elnökhöz intézett levelében ez áll: „Tisztelt köztársasági elnök elvtárs, azt a sikert, amelyet a vegyiipari dolgozók a fokozott ötéves terv nyerstermelési feladatainak teljesítésével 1953. november 15.én elértek, most azzal tetézte, hogy a mai napon, 1953. december 28-án idei nyerstermelési feladataikat is teljesítették. A tervteljesítés eddigi folyamata emellett minden feltételt megad ar. i tervét is a meghatározott időpontban teljesítsék. A vegyiipari dolgo zök megerősödve az elért sikertől, amelyet a vegyiipar a párt szervezői tevékenységének, a szocialista munkaversenynek és a szovjet tapasztalatok alkalmazásának kő szönhetnek, azzal a szilárd elszán, sággal lépnek az 1954. évbe, hogy igyekezetüket még jobban és hatá. rozottabban fogják összpontosítás, a hiányosságok kiküszöböl £cére, •' fegyelem és a gazdaságosság megszilárdítására, a termelés egyenle t ősségének és minőségének fokozására, valamint a vegyiipar tovább fejlesztésének biztosítására gazdaságunk szükségletei szerint. Ing. Simunek vegyiipari miniszter". A sokolovi bányászok az ötéves terv befejezése alkalmából ünnepi aktívát rendeztek December 28-án, hétfőn este a sokolovi Bányászliázban az egész kerület legjobb bányászai a tech nikusokkal és az üzemi szervek funkcionáriusaival, valamint a tröszt vezetőségének képviselőivei kiértékelték az ötéves terv folyamán elért munkasikereket. sAz ünnepi aktíván jelen volt Jan Teper képvi selő, a bányászalkalmazottak szövetsége közpo#tl bizottságának elnöke, Jozef Kohout, a fűtőanyagés energetikai miniszter helyettese, a CsKP kerületi és járási bizott ságainak tagjai, továbbá a népi igazgatás kiküldöttei és a hadsereg egyes tagjai. Liboslav Stanék, a kerület főmérnöke az ötéves terv feladatainak teljesítéséről' beiszélt. Kijelen tette, hogy a sokolovi bányászok már november 2-án teljesítették az egész ötéves terv feladatait. A sikerben nagy része van Gustáv, Medárd és Antonín felszíni bányák dolgozóinak, akik a nyitási munkák tervének teljesítésében jó példát mutatnak és hat hónapra előre biztosítják a fejtésre alkalmas széntartalékot Meghalt Július Barč-Ivan író A Csehszlovákiai írók Szövetségének szlovákiai tagozata közli, hogy 1953 december 25-én éjjel 1 órakor hosszantartó súlyos betegség után Martaiban 44 éves korában elhúnyt Július Barč-Iván író, a Nemzeti Könyvtár könyvtárnoka. Július Barč-lvan első irodalmi mű ein érezhető a korompai környezet ntása, amelyben felnőtt. Több dráma' prózai művet írt, amelyek visszatükrözik a kapital.zmusban elszigetelt emberek reménytelenségét, ámenből nem látható kiút. „Húsosfazék című szatíráját (1940) a fasiszta cen zúra törölte a színházak műsoráról Mint a Forradalmi Bizottság tagja és a Národné noviny szerkesztője részt vett a Sz'ovák Nemzeti Felkelésben. Noha súlyos beteg volt. közvetlenül a halá'a előtt befejezte a „Jávorfahegedű" című regényét. nepsk alatt újabb munkasikereket együttműködésük a népi igazgatás értek el. Ezekben a napokban az funkcionáriusaival. A komáromi jáolvasztárok az előirányzottnál 32% rás begyűjtő apparátusának munkai több acélt olvasztottak. A kok- katársai a tervhez viszonyítva 10 szólók pedig 103.8 százalékra telje- nappal megrövidítették a vágóser. sritették a tervet. | tések 1953. év* tervének teljesítését. A belügymmi

tztérium hivatalos jelentése a Brno melletti vasúti szerencsétlenségről Köztársaságunk kormánya és nyíl vánosságunk mély sajnálattal érte sült a Brno—Bfeclav útvonalon Sakvice állomás előtt december 24-én, csütörtökön történt vasúti szerencsétlenségről. A Prága és Bratislava Az anyagíakarékosságról A moszkvai Kalibr-gyár egyik dolgozója, Vlagyimir Utkin és komszomoiista brigádja 1948 szeptemberében új kezdeményezéssel lépett fel: kötelezte magát, hogy minden eddiginél jobban takarékoskodik a szerszámokkal, anyagokkal, villamosárammal. Utkin és brigádja hamarosan igen jelentős eredményeket ért el. Az általuk megtakarított anyagok értékéről a gyár pontos kimutatást — egyéni megtakarítási számlát — vezetett. Ennek alapján a brigád minden egyes tagja figyelemmel kisérhette: mennyit takarított meg. A kezdeményezők példáját csakhamar a brigádok ezrei követ- ték. A Kaganovics-gépgyár Sztálindíjas öntője, Fomina szintén kérte az egyéni megtakarítási számla bevezetését. „Most már nem elég a termelési feladat teljesítése: minden munkásnak kötelessége vigyázni a gépi felszerelésre és takarékoskodni az anyaggal, szerszámokkal, villamosenergiával. hogy ezzel is hatalmasabbá, megtámadhatatlanná tegye országunkat. Állapítsák meg mindegyikünk számára a felső határt a költségek minden fajtájára nézve — és mi majd új tartalékokat tárunk fel, takarékoskődunk az állam javára, a termelést még olcsóbbá, még jobbá tesszük" — mondotta az új mozgalomról Alekszander Grigojev sztahanovista esztergályos. Hazánk dolgozói is látják a takarékosság jelentőségét, tudják, hogy minden deka anyag, minden centi fonál megtakarításával országunk, népünk javát szolgálják, erősítik hazánkat. Az anyaggal sokféleképpen lehet takarékoskodni. Takarékoskodni lehet a túlméretezett tervek felülvizsgálatával, egyszerűsítésével. Újításokkal, gyártási eljárások megváltoztatásával szintén gyakran takarítunk meg anyagot. Az anyaggal való takarékoskodás fontos módszere, hogy a nehezen beszerezhető és drága anyagokat olcsóbb, egyszerűbb anyagokkal helyettesítjük, vagy felhasználjuk még azt is, amit régebben a hulladékba dobtunk volna. Az egyéni megtakarítási számlák azt segítik elő, hogy az egyes munkás rendszeresen takarékoskodjék az anyaggal, a szerszámmal, azt segítik elő, hogy állandóan lássa: mit, mennyit takarított meg az állam javára Köztudomású, hogy a dolgozók megállapított, úgynevezett, anyagnormák szerint kapják meg a raktárból a munkájukhoz szükséges anyagokat és szerszámokat. Ha ezekkel gondosan bánnak, ha az anyag minden kis részét kihasználják, ha szeretettel kezelik szerszámaikat — kevesebb anyagot használnak fel, mint amennyit a norma A mozgalom fejlődése felszínre hozott néhány olyan hibát, amelyek egy-egy üzemben komolyan veszémegenged. Az igy megtakarított lyeztetik az eredményes munkát, anyagot visszaadják a raktárnak, . A.

z egyik leggyakoribb hiba az, hogy vagy bizonyos ideig a megtakarl- ! nincs meg* a mozgalom alapja, nintott anyagból dolgoznak, erről szám- csene

k megfelelő, műszakilag kidollát vezetnek — s a megtakarított anyag értékének bizonyos százalékát, mlftt jutalmat megkapják. A mozgalom nagy sikereket .eredményezett a szovjet üzemekben. gozott anyagnormák s így nincs mód a megtakarítás rendszeres számbavételére, ellenőrzésére. Helytelen, ha nem készítenek pontos raktári leltárakat s csupán becsTöbb üzemben az egyéni megtaka- j ,^

sse

I állapítják meg ho menn- i rítási számlák rendszerének beveze- ; tésére körültekintő tervet dolgoztak ki. A terv ügyelt arra, hogy a munkások a legfontosabb munkahelyeken, a legfontosabb anyagokkal ta- me

Erfelelö normák állnak rendelkarékoskodjanak elsősorban. Ezért "a megtelelő normák annak íendel" rn'ííMJVa o w^ n o" r n l/nľitn PAlr rvAntr\n anyag van, mennyit használtak el. A Szovjetunióban például az igazgató csak akkor engedélyezi egyéni megtakarítási számlák vezetését, fő célul a színesfémmel való takarékosságot tűzték ki. Emellett számlán vezetik az öntött- és hengerelt vasáru, s a rezsianyagok-.felhasználásában elért megtakarításokat is. Az egyéni megtakarítási számlák rendszere azonban csak akkor valóban eredményes, ha a normák helyesen vannak megállapítva, nem lazák, ha nem gyerekjáték takarékoskodni a normára kiadott anyaggal. A számlák vezetésével ellenőrzik az anyagnormák helyességét, s azt is, ki használ el a megengedettnél több anyagot. Ilymódon ez a mozgalom lehetővé teszi, hogy jó

1 ma, akik már sajátjuknak tudják anyagnormákat dolgozzanak ki, a gyárat, az államot, személyes hogy felfigyeljenek az esetleges ügyüknek tekintik a tervgazdálkovisszaélésekre, pazarlásra is. dás sikerét. kezésre a megtakarítások pontos értékelésére. A mozgalom szélesedését komolyan elősegítheti a jutalmazás rendszere. Az egyéni megtakarítási számlát vezető dolgozó a megtakarított érték bizonyos százalékát maga kapja meg. Természetesen, nem ez a takarékosság legfontosabb hajtóereje. De helytelenül gondolkodik az, aki a munkásság öntudatára hivatkozva, lebecsüli a jutalmazás jelentőségét. Az egyéni megtakarítási számlák mozgalma olyan dolgozók mozgalközött közlekedő R 4. számú gyors vonat belefutott a 718. számú sze mélyvonatba. Az összeütközés következtében néhány vagon tönkrement, a gyorovcnat mozdonya pedig meg. rongálódott- A szerencsétlenségnek 103 áldozata és 83 sebesültje van, akiket kórházban ápolnak. A mentési munkálatokban részt vottek a közlekedési alkalmazottak, a belügyminisztérium alkalmazottai, a csehszlovák hadsereg, a tűzoltóosztagok, az egészségügyi személyzet tagjai és a civil lakosság. E szervezetek áldozatkészen és nyomban hatékonyan beavatkoztak. A nehéz körülmények ellenére az áldozatokat a legrövidebb időn belül kimentették a romok alóľ. A sebesülteket azon nal gyors és sokoldalú orvosi segélyben részesítették. A szerencsétlenek hozzátartozóit azonnal értesítették a szerencsétlenségről és lehetővé tettí számukra a sebesültek meglátogat sát a kórházakban. A kormány vaia mennyi esetben nyomban pénzsegél, ben részesítette őket. Az áldozat 1 hozzátartozóinak részvétet nyilvár tottak a kormány nevében. A csa' dok kívánságára az áldozatok hol testeit a temetés helyére szállítottál A kormány megbízta az illeték nemzeti bizottságokat a temetése rendezésével. Az eddigi vizsgálat megállapított hogy a vasúti szerencsétlenséget hány vasúti alkalmazott durva b nyagsága okozta. A bűnösöket vr ; gálati fogságba vetették. A vizsgál.'! folyik. A forgalom az em'.ített útvonal még p.Tr-tp az esti órákban mc;; . dult.