Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-03 / 292. szám, csütörtök

1853. decembe r 3. III SZO 3 mmmmmm Nagyjelentőségő koreai-kínai javaslat a koreai politikai értekezlet kérdésében PÁRTÉLET Érvényesítsük a gyakorlatban pártunk alapszabályzatát nevezetesen: Ausztrália, Belgium, Kanada, Columbia, Etiópia, Fran­ciaország, Görögország, Luxem­burg, Hollandia, tfj-Zéland, Fülöp­szigetek, Taiföld, Törökország, Dél­Afrikai Unó, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Dél­Korea. 2. A politikai értekezleten minden határozatot a fegyverszüneti egyez­ményt aláírt két fél oldalán érdekelt országok egyhangú megállapodásá­val kell hozni és minden határozat kőtelező' erejű minden egyes aláíró országra. 3. A politikai értekezlet — zök­kenőmentes lefolyásának előmozdi ­tása és biztosítása érdekében — hívjon meg öt érdekelt semleges or­szágot: a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségét, Indiát, In­donéziát, Pakisztánt és Burmát — hogy mint tagok, de nem a két fél valamelyikének oldalán, résztvegye­nek az értekezleten. A semleges or­szágoknak minden korlátozás nélkül kell résztvenniök a politikai érte­kezletnek a két fél megállapodásá­val meghatározott napirendje vala­mennyi pontjának megvitatásában és ki kell fejteniök nézeteiket, hogy megkönnyítsék a két fél közti meg­állapodást. A semleges országoknak részt kell venniök továbbá a politi­kai értekezlet alárendelt szerveiben folytatandó megbeszéléseken is. de nem vehetnek részt a politikai érte­kezleten vagy annak alárendelt szerveiben folyó semmiféle szava­zásban sem. 4. A politikai értekezletet Üj-Del­hiben (India) kell megtartani. II. A politikai értekezlet időpontja 5. A politikai értekezletet 1953. december 28-ra kell összehívni. III. A politikai értekezlettel kapesolatos eljárási kérdések 6. A politikai értekezlet napirend, je: a) A hadifogölykérdés; b) Az összes külföldi csapatok Koreából való kivonásának kérdése; c) A koreai kérdés békés ren­dezésének problémája; d) A koreai kérdéssel kapcso. latos más kérdések. 7. A szavazás lefolyása a politikai értekezleten: A fegyverszüneti egyezményt alá­írt két félhez tartozó, a politikai ér­tekezleten részvevő minden egyes ország tartozik' rész! venni a szava zásban. Ha bármely országnak el­térő véleménye van, tárgyalásokat kell folytatni. A két félhez tartozó minden egyes országra kötelező ere. jü az a megegyezés, amelyhez csat­lakozik. 8. A politikai értekezlet eljárási szabályait — miután a két fél kö­zött folyó tanácskozáson megegye ­zés jött létre a napirend valamennyi pontjában — tárgyalások útján kell kidolgozni egy albizottságban, amely a két fél egyenlő számú képviselőiből 'tevődik össze. Az így kidolgozott eljárási szabályokat jóváhagyás vé­gett a politikai értekezlet elé kell terjeszteni. 9. A politikai értekezlet szerveze­tének szabályait — miután a két fél között folyó tanácskozásokon megegyezés jött létre a napirend valamennyi pontjában — tárgyalá­sok útján kell kidolgozni egy albi­zottságban, amely a két fél egyen­lő számú képviselőiből tevődik össze. Az így kidolgozott szervezeti sza­bályokat jóváhagyás végett a poli­tikai értekezlet elé kell terjeszteni. 10. A politikai értekezlet hivata­los nyelve a koreai, a kínai és az angol nyelv. A politikai értekezleten hozott minden határozat és* az ér­kezletre vonatkozó minden okmány koreai, kínai és angol nyelvű szöve­ge egyaránt hiteles. Az érdekelt semleges országok képviselői tolmá­csokat hozhatnak magukkal az ér­tekezletre. 11. Hivatalos közlemény kibocsá­tása: Amikor a politikai értekezleten fontos határozatot hoznak, a két fél tárgyalások útján közös hivatalos közleményt tartozik kibocsátani. A két fél képviselőinek megbeszé­lésein hozott határozat nélkül nem szabad hivatalos közleményt vagy saj tó tájékoztatást közzétenni, sem­miféle titkosjellegü ülésről, amikor ilyen folyamatban van. IV. A politikai értekezlettel kapcsolatos adminisztratív intézkedések 12. A politikai értekezletet meg­előző előkészületek: Miután a két fél között folyó ta­nácskozáson megegyezés jött létre valamennyi napirendi pontban, a két fél egyenlő számú képviselőt nevez ki egy közös titkárság megalakítá­sára, amely Űj-Delhibe (India) uta­zik, hogy érintkezésbe lépjen India kormányával és annak segítségével megtegye az értekezletet megelőző előkészületeket. A politikai értekezlet megkezdése után a fent említett közös titkárság felelős az értekezlet okmányaival és adminisztrálásával kapcsolatos ösz­szes kérdések együttes intézéséért. 13. Sajtótájékoztatás: A fegyverszüneti egyezményt alá. irt két félnek jogában áll bizonyos számú újságírót kijelölni, hogy tu­dósításokat adjanak az értekezletről. Újságírók a politikai értekezlet sem­miféle ülésén sem vehetnek részt. V. A politikai értekezlettel kapcsolatban felmerülő kiadások 14. A politikai értekezlettel kap­csolatban felmerülő kiadásokat — beleértve a semleges országok rész­vételével kapcsolatos kiadásokat is — a fegyverszüneti egyezményt alá­írt két fél egyenlő arányban tarto­zik viselni. 15. A fegyverszüneti egyezményt aláírt két félhez tartozó országok­nak a politikai értekezleten rész­vevő küldöttségei kiadásait maguk az érdekelt országok viselik. Huang Hua, a Kínai Népköztársa­ság kormányának megbízottja teljes mértékben egyetértett a Ki Szok Bok által előterjesztett általános ja­vaslattal és támogatta azt. Az amerikai megbízott továbbra is észszerütlen magatartást tanúsított: rágalmazta a Szovjetuniót, tagadta a Szovjetunió semlegességét és el­i lenezte a koreai-kínai fél javaslatát. Az Olasz Kommunista Párt vezetőségének határozata A mult év decemberében Cseh­szlovákia Kommunista Pártja or száigog konferenciáján jóváhagyták pártunk új alapszabályzatát, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja alapszabályzatára támaszkooik. A párt alapszabályzatának megvalósi tása a politikai és pártszervezési munkát magasabb színvonalra eme li. Olyanra, amely a szocialista tár­sadalom építésének mostani -dösza kában megfelel a párt szervezetei nek. Ezzel a központi bizottság ha tékony eszközt adott a párt kezé­be a pártmunka megjavítására. Az alapszabályzat a párttagok köte lességeit és jogait, valamint a pártszervezetek munkáját és fel adatait tartalmazza. Pártszervezeteink nagy része al­kalmazza az új alapszabályzatot a gyakorlati életben. A tagok akti­vizálásává] gazdasági téren jelentős eredményeket ért el. A farkasdi pártszervezet bízott sága azonban kevés gondot fordít a párttagok jogainak é s kötelessé geinek ismertetésére. Az elvtársak nem vették figyelembe a szerve­zési rrfunka jelentőségét. Pedig a bizottságnak sok olyan tagja van, mint Szabó Pál elvtárs, aki még a kapitalista rendszer idejéből, a zsírosiparasztok elleni harcokból is meri a szervezőmunka fontosságát. A szervezési és népnevelőmunka hiányosságai arra mutatnak, hogy az elvtársak nem tudják, hogy a szocialista építés terén elért sike reink a párt fáradhatatlan szerve zö és nevelőmunkájának eredmé­nyei. Sztálin elvtárs arra tanított ben nünket. hogy ha adva van a he­lyes vonal, a kérdés helyesen van eldöntve, a dolog sikere a szerve ZPSÍ munkától, a oáirtvonal meg­v« látásáért folytatott harc meg szervezésétől függ. Az, amit a farkasdi pártszerve zet bizottsága az új pártalapszatoály zatnak életbeléptetése terén tett, bizony nem kielégítő. Ezt bizonyít­ja Ozsdán Mihály elvtárs elégedet lensége is aki munkahelyén még most sem kapott pártmegbizatást Nem mondta meg neki senki, hogy munkáját jól, vagy rosszul végzi e. Igaz. hogy kollektívája csak dicsé­retet érdemel. Nagy gondot fordí tanrak a tehenek gondozására, a ta ka,rn}ányozásra. Ügyeinek arra, hogy az istálló mindig tiszta, száraz, fehére meszelt és levegős legyen, mert mindez elősegíti a tejhozam növelését. — Igen Ofesdán elvtárs elégedetlensége jogos, mert szerve zeti életet szeretne élni munkahe lyé'n, amire meg is van a lehető ség mert három párttag és egy tagjelölt van ezen a munkaszaka szon. Még nagyobb öröme telne mShkájáfoan, ha azt valaki érté­kelné és bírálná. Ellenkezik-e az ilyen elégedetlen­ség pártunk alapszabályzatával ? Bizony nem. Sőt megköveteli a bí­rálat és önbírálat alkalmazását, mert a bírálat és önbírálat a párt kipróbált fegyvere a párt szerve zetét aláásó fogyatékosságok és hi­bák elleni harcban. Minél jobban bontakozik ki a bírálat, annál tel jesebben érvényesül majd a párttá gok és pártonkívüliek alkotó mun kája, annál erős ebben fejlődik és erősödik majd a dolgozókban az az érzés és tudat, hogy övék a ha­talom. Hogy a dolgozók szervezeti életet éljenek, arra is gondol pár tünk alapszabályzata. A volt ti zescsoportok akadályozták a tagok összejövetelét, mert tagjaik külön böző munkahelyekről kerültek ösz­sze. Ma .a szervezetek feladata, hogy munkaszakaszonként munka helyenként, brigádonként stb. szer vezzenek pártcsoportokat. A párt csoportok tagjai bizalmit választa­nak, aki felelős a csoport munká jáért és a tagdíjak beszedéséért. Továbbá fontos feladata a kommu nisták aktivizálásával gondoskodni arról, hogy minden párttagnak le gyen megbízatása, pártmunkája. Igen jó nevelő hatása van annak, ha a pártcsoport előtt vonják fe­lelősségre a saját hibájukból lema­radó, a munkafegyelem és a taka rékosság ellen vétő párttagokat és tagjelölteket. Megjavulna a munka Bogár István elvtárs istállójában is, ahol nem a legjobb gondozás ban részesítik az állatokat, nem fordítanak kellő gondot azok tisz­tántartására, ha nyilvánosan meg bírálnák munkáját. Hasonló a hely zet az első istállóban is, ahol a te­héngondozók úgy jánnak egymás mellett, mintha nem i s ' s mernék egymást. Nem beszélik meg a munkamenet módosítását. pedig reggel, etetés után volna idejük saj tő tízpercek megtartására is. Ta­nulhatnának. fejleszthetnék politi. kai szaktudásukat. Mennyivel könnyebb lenne a he lyi pártszervezet munkája, ha ki építené magának a munkahelyeken ezeket a támaszpontokat. A párt­csoport bizalmija és népnevelője segítségével új embereket formál hatnának. Hiszen a népnevelők fel adata megmagyarázni, hogy az ár­leszállítás nem véletlenül jött, ha­nem mindenekelőtt a dolgozók jó munkájának, pártunk helyes politi­kájának az eredménye. A dolgozó nép látja, hogy pártunk pontosan betartja ígéreteit és hogy a kom munista népnevelők az igazságot mondják, nem félnek a nehézsé­gekről beszélni. Vannak nehézsé­gek, amelyeket az emberek tuda tosan, vagy akaratlanul idéznek elő. Ezek kiküszöbölése mindnyá junk kötelessége. A helyi pártszervezet bizottsága november 18-iki ülésén Takács elv­társnak a járási pártbizottság tát kárának jelenlétében foglalkozott szervezeti kérdésekkel is. A bizott sági tagokat megbízták a pártcso­portok megszervezésével, de a kö vetkező héten, november 25-én a bizottsági ülésen Pri stávok Pál elv társ, a helyi pártszervezet elnöke, .nem követelte a határozat megva­lósításának ellenőrzését. Egy szó sem esett arról, ki mennyire va lósitotta meg a rábízott feladatot. A kommunista vezetés egyik alap­vető vonása a szó és a tett egy sége, a határozat és annak telje­sítése. Ezért szükséges, hogy a pártbizottság ellenőrizze a határo­zatok megvalósítását és tagjait ar. ra nevelje, hogy szavaikat tettek kövessék. A meggyőzés sikerének bevált módszere a példamutatás. Az EFSz ben dolgozó kommunisták feladata az időszerű munkák jó elvégzésére serkenteni a tagokat, feltárni előttük a közös munka jö­vőjét, harcba vinni őket az új mód szerek alkalmazásáért, a takaré­kosságért és a közös vagyon meg becsüléséért. Nem sajnálni azokat az áldozatokat amelyeket idáig hoztak a közös gazdálkodás meg­valósításáért Mindazok a hatalmas, új • gazdasági épületek, amelyekben öröm dolgozni — mondja Ozsdán elvtárs — továbbá a gazdasági gé pek a közös munka eredményei, amelyek a tagok tulajdonát képe zik. A helyi pártszervezet bizott ságának politikai, nevelő és szer­vező munkájától függ a szövetke zet megszilárdítása és a szorgal­mas, jól szervezett munkával elért gazdasági sikerek alapján a tagok életszínvonalának fokozatos javulá sa. A farkasdi pártbizottságnak nagy segítségére lenne, ha a járási párt­bizottság odaihatna, hogy Molnár elvtársnő, a járási marxista tanács­adó vezetője, és Záhora Mihály elv­társ, a járási fölmüvelési titkár, akik a községben laknak szerve zeti téren a vezetőségi ülések és a taggyűlések előkészítésében a bi­zottságnak segítségére lennének, s így elősegítenék a tömegpolitikai munka megjavítását. Erdősi Ede. A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozáson részvevő koreai-kínai küldöttség november 30-án a következő hivatalos közle­ményt adta ki: A két fél között a politikai érte­kezlet kérdéseiről folyó tanácsko­zás részvevői november 30-án is­mét teljes ülést tartottak. Az ülé­sen a koreai-kínai fél általános ja­vaslatot Terjesztett elő mind az öt napirendi pontra vonatkozóan. Ki Szok Bok, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormányának megbízottja, a javaslat" elöterjesz. tésével egyidejűleg fontos nyilatko­zatot tett. Ki Szok Bok nyilatkozatának és a koreai-kínai javaslatnak teljes szö­vege a következő: Több mint egy hónapja folyik a tanácskozás a két fél között. Önök mindvégig halogató politikát foly­tattak. Csupán a két fél közötti ta­nácskozás napirendjének kérdésében 18 napig elnyújtották a tárgyaláso­kat és végül a koreai-kínai fél ál­tal kezdetben javasolt öt pontból álló napirendben történt megállapo­dás. Ezt követően önök további 12 napig elnyújtották a pilitikai érte­kezlet összetételének és színhelyé­nek, illetve időpontjának kérdéséről a külön-külön albizottságban foly­tatott tárgyalásokat. Önök a politi­kai értekezlet összetételének kérdé. sével kapcsolatban olyan képtelen kijelentést tettek, hogy a Szovjet, unió egyike volt a Koreában hadat viselteknek, ellenezték, hogy semle­ges nemzetek mint az értekezlet tagjai részt vegyenek a politikai ér­tekezleten és különféle korlátozáso­kat indítványoztak, hogy ilymódon próbálják megfosztani a semleges nemzeteket attól a szereptől, ame­• yet a politikai értekezleten be kell tölteniök. Az értekezlet színhelyének és időpontjának kérdésével kapcso­latban halogatták a tárgyalásokat és soha sem kezdtek komoly vitába. Ezért az önök által november 28­án előterjesztett 12 pontból álló ja­vaslat nem a kérdések rendezésének és megállapodás létrejöttének, to­vábbá ezen keresztül a politikai ér­tekezlet mielőbbi összehívásának cél­ját szolgálja, hanem arra hivatott, hogy sok képtelen javaslat előter­jesztésével és ezen keresztül ellen­tét szításával elnyújtsa a két fel közötti tanácskozást és lehetetlenné tegye a felmerült kérdések rendezé­sét. Önök így elnyújthatnák a két fél közötti tanácskozást egészen addig, amikor önök saerint a hadifoglyok őrizetben tartásának ideje lejárt, úgyhogy elkerülhessék a politikai értekezlet megtartását és megvaló­síthassák azt a tervüket, hogy egy. oldalú akcióval erőszakosan vissza­tartsák több mint 20.000 fogságba­esett harcosunkat. A koreai-kínai küldöttség — hogy meghiúsítsa az önök mesterkedéseit és előmozdítsa a tisztességes és mél­tányos alapokon nyugvó megálla­podást és ezen az úton lehetővé te­gye a politikai értekezlet mielőbbi összehívását — ezennel általános javaslatot terjeszt elő a két fél kö­zötti tanácskozás napirendjének mind az öt pontjára vonatkozóan. Ha önök valóban rendezni akarják a felmerült kérdéseket, akkor semmi okuk sincs arra, hogy ne vitassák meg komolyan és«ne fogadják el a koreai-kínai félnek ezt az általános javaslatát. A koreai-kínai fél általános ja­vaslata a következő: I. A politikai értekezlet összetétele és színhelye 1. A politikai értekezletnek a fegyverszüneti egyezményt aláírt két fél közötti, egyenlő alapokon nyug­vó értekezlet formájában kell létre­jönnie. A politikai értekezleten rész­vevő két félnek teljes hatáskörrel kell rendelkeznie az értekezlet egész ideje alatt. A fegyverszüneti egyez, ményt aláírt, a politkai értekezleten részvevő két fél oldalán érdekelt or. szágok: egyrészről a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kí nai Népköztársaság, másrészről pe­dig az a 17 ország, amely fegyveres erőket bocsátott az ENSZ-haderők parancsnokságának -endelkezésére, Az Olasz Kommunista Párt vezető sége az elmúlt napokban ülést tar tott, amelyen megvizsgálta Dél Olaszország politikai és gazdasági helyzetét. A vezetőség határozata megálla pítja, hogy a „Pellakormány figyel men kívül hagyja a június 7-i válasz tások eredményeit, amelyek különő sen Dél-Olaszországban súlyos ítéle tet mondottak a megelőző keresz ténydemokrata kormány politikája felett. Pella Dél-Olaszországot ille­tően tovább szándékozik haladni az elődei által megkezdett úton. Ebben a szándékában a régi embereket a régi módszereket alkalmazza, sőt szövetkezik a monarchistákkal és a fasisztákkal, akik maguk is meg­feledkeznek választási ígéreteikről". A vezetőség határozata rámutat, hogy Dél-Olaszországban a kis. és középipar hanyatlik, a nagy mono­pólista csoportok hatalma egyre nő, a földreformot nem hajtották végre, a munkanélküliek száma emelkedik és a lakosság nagy többsége nyomo­niságos körülmények között él. J . • ­*

Next

/
Oldalképek
Tartalom