Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-03 / 292. szám, csütörtök

4 M SZÖ 1953. december 3. Ho Si Minh nyilatkozata 'A Vietnami Demokratikus Köztársaság- hajlandó fegyverszünetet kötni és tárgyalások útján megoldani az indokínai kérdést Hol Si Minh, a Vietnami Demo. kratikus Köztársaság elnöke nyilat, kozatot adott az „Express" cimü svéd lapnak. A svéd újság vasárnapi számában közölte azokat a válaszokat, amelyeket Ho Si Minh a lap munkatársának kérdéseire adott'. Kérdés: A francia nemzetgyűlés legutóbbi vitája rámutatott, hogy nagyszámú francia politikus az indokínai konfliktusnak tárgyalások útján való rendezését kívánja. Szá. mitani lehet-e arra, hogy ezt a kí. vánságot, amely még erösebben él a francia népben, ön és kormánya kedvezően fogadná? Válasz. A háborút a francia kor mány kényszerítette a vietnami nép. re. A vietnami nép kénytelen volt fegyvert ragadni, harcolni és már nyolcadik éve hősiesen védelmezni nemzeti függetlenségét és azt az óhaját, hogy békében élhessen. Ha a francia gyarmatosítók folytatják hódító háborújukat, a vietnami népnek az az elhatározása, hogy győzelemre viszi hazafias harcát. Ha azonban a francia kormány, okulva az elmúlt évek tanulságából, hajlan. dó fegyverszünetet kötni és tárgya, lások útján megoldani az indokínai kérdést, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és népe kész megvitatni a francia javaslatot. Kérdés: Jelenleg megvannak.

e a fegyverszünet lehetőségei és ha igen, milyen feltételekkel ? Válasz: A francia kormánynak meg kell szüntetnie az ellenségeske. dést, a fegyverszünet tehát ilyenfor. mán valósággá válik. Ennek a fegyverszünetnek az alapja azonban az, hogy a francia kormány tiszteletben tartsa Vietnam függetlenségét. Kérdés: Elfogadná-e ön valame lyik semleges ország jószolgálatait, hogy az találkozást kezdeményezzen az ellenséges féllel? Svédország magára vállalhatná-e ezt a küldetést? Válasz: Ha a semleges országok azt kívánják, hogy vége szakadjon a vietnami háborúnak és törekszenek a tárgyalások kezdeményezésére, akkor ezeket a kezdeményezése, ket szívesen fogadnánk. De a fegyverszünetről szóló megbeszélések ki. zárólagosan olyan kérdést jelentenek, amelyek csak a francia kormány és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között rendezhetők. Kérdés: Ebben az esetben hozzá járulna.e ön egy olyan értekezlet megtartásához, amely lehetővé ten. né a folyamatban lévő ellenségeske. dések megszüntetését ? Válasz: A háború igen sok megpróbáltatással járt népünk számá. ra. A francia nép is sokat szenvedett. Ez az oka annak, amiért a francia nép a vietnami háború ellen küzd. Mindig nagy rokonszenvvel és csodálattal kísértem a fran. cia nép és a francia békeharcosok küzdelmét. Ma azonban nemcsak Vietnam függetlenségét fenyegeti agresszió, súlyos veszélyben forog Franciaország függetlensége is. Egy. részt az amerikai imperializmus ar. ra uszítja a francia gyarmatosítókat, hogy folytassák és terjesszék ki Vietnam meghódítására irányuló háborújukat, azzal a céllal, hogy mind jobban és jobban gyengítse Franciaországot és átvegye a helyét Vietnamban. Másrészt az amerikai imperializmus arra kényszeríti Fran. ciaországot, hogy hagyja jóvá az „európai védelmi közösségről" szóló egyezményt, amely a német militarizmus újjáéledését jelenti. A francia népnek a függetlenségért, a demokráciáért, a békéért és a vietnami háború befejezéséért vívott küzdelme egyike azoknak a legfontosabb tényezőknek, amelyek révén megoldható a vietnami kérdés. Ho Si Minh nyilatkozatának fran 1 iaorszájji visszhangja Mint az „AFP" jelentései rámutatnak, Franciaországban nagy fi. gyeimet keltett Ho Si Minhnek az „Express" című svéd lapnak adott : nyilatkozata. Elsőként foglalt állást Marc Jac| quet, az úgynevezett társállamok ! kérdésével foglalkozó államtitkár, aki kijelentette, hogy Ho Si Minh nyilatkozata „világjelentöségü hír". I Az államtitkár azt mondotta, hogy „nem utasítjuk el a tárgyalások megkezdését, ha erre alkalom kínálkozik" és hozzátette, hogy a nyilatkozatot „a legnagyobb figyelemmel fogjuk tanulmányozni." Az AFP később nyilvánosságra hozta a francia miniszterelnökség közleményét, amely siet kijelenteni, hogy „Jacquet nyilatkozatát semmiképpen sem lehet azonosnak tekin. teni a francia kormány álláspont, jávai". Mint az „UNION Francaise d'Information" demokratikus hírszol. gálati iroda jelentése mondja, a jobboldali francia politikusok körében Ho Si Minh nyilatkozata után fejetlenség lett úrrá Különösen nagy a zűrzavar a jobboldali szocialista vezetők soraiban. Daniel Mayer, volt szocialista miniszter azt mon. dotta, hogy „Ho Si Minh nyilatko. zata kezdete lehet a helyzet enyhü. lésének, reménykedni lehet" de i ugyanakkor hozzátette: „egyúttal j óvatos magatartást is kell tanúsí. ! tani". Jules Moch szerint „határoj zottan. de óvatosan kell válaszolni". Az NDK kormányelnöksége mellett működő sajióiroda közleménye Az ADN hírügynökség közzétette a Német Demokratikus Köztársaság kormányeinöksége mellett működő sajtóiroda közleményét. A közlemény megállapítja, hogy a bonni kormány figyelmen kívül hagyja az NDK kor mányának november 22 i levelét, amelyben felhívta a bonni kormán^, hogy csatlakozzon azokhoz a követelésekhez, amelyeket az NDK kormá nya november 7 én terjesztett a nyu gati megszálló hatalmak elé a Nyu gat Németországra nehezedő pénz ügyi és gazdasági terhek megköny nyítése érdekében. A közlemény leleplezi a Hivatalos nyugatnémet propagandának és főleg Kaiser miniszternek azt a hazug állítását, amely szerint „a Szövetségi Köztársaság nem köteles kártérítést fizetni". A közlemény egyben azokról az intézkedésekről beszél amelyeket a •szovjet kormány az NDK pénzügyi és gazdasági kötelezettségeinek meg. könnyítésére tett és hangsúlyozza, hogy a nyugatnémet lakosság -lvár ja, hogy a nyugati megszálló hatal mak ugyanilyen intézkedéseket tesz nek. A nyugatnémet lakosságnak nincs szüksége Kaiser hazudozásaira, ha. nem világos választ vár arra a kérdésre, hogy milyen álláspontot foglal el a bonni kormány az NDK kormá nyának a nyugatnémetországi pénz ügyi és gazdasági terhek megköny. nyítésére tett javaslatával kapcsolatban. V. M. Molotov fogadta az afgán nagykövetet V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere december 1 én fogadta Guliamo Ohan Tarzit, Afganisztán Szovjetunióbeli rendkívüli és meg. hatalmazott nagykövetét abból az alkalomból, hogy a Legfelső Tanács elnökének átadta megbízóiéveiét. V. M Molotov fogadta Izrael követét V. M. Molotov december 1-én fogadta Sámuel Oljasivot, Izrael szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott követét abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökének átadta megbízólevelét. A Szovjetunió jegyzékének újabb visszhangja Az angol sajtó továbbra is nagy figyelmet szentel a szovjet kor. mány négyhatalmi külügyminiszteri tanácskozásáról szóló jegyzékének. A Times úgy véli. hogy a Szov. jetunió bejelentése, amely szerint „részt vesz a négy hatalom tanácskozásán" kétségtelenül jó vissz, hangra talált. • A Daily Mail véleménye szerint a' „négy hatalom tanácskozása egysze. riben nem old meg minden problé. mát és nem teremt, csodát, de egy nehéz fejezet végét és egy könnyebb kezdetét jelentheti." A Reuter.iroda közli: amennyire ismeretes. Anglia nem tiltakozik Oroszországnak azon javaslata ellen. hogy Bercin legyen a találkozó színhelye. A szovjet kormány november 26-i jegyzéke zavarba ejtette az Egyesült Államok köreit és a bonni Ade. nauer.kikket. Ez a zavar visszatük. röződött a nyugatberlini lapok hasábjain. Az Adenauer.féle sajtó ellenséges hangnemben foglalkozik a három nyugati hatalom kormányához intézett szovjet jegyzékkel A szociáldemokrata párt lapjai hangoztatják hogv kellő figyelmet kell szentelni a legutóbbi szovjet jegyzékben foglalt javaslatoknak A Die Neue Zeitung cimü lap közlése szerint a német szociáldemokrata párt sajtószolgálata nyilatkozatot tett közzé, mely szerint a nyugati hatalmaknak az új szovjet jegyzékkel kapcsolatban fel kell adniuk „egyes Németországra vonatkozó politikájukban szereplő kedvenc el. gondolásalkat". A Telegraph cimü lap ezt írja: „A nyugatnak semmiesetre sem szabad mellőznie azt a lehetőséget, amelyet Moszkva tárgyalókészsége nyújt." A „Stockholm Tidningen" vezércikkében fontos nemzetközi ese. menyként jellemzi a szovjet jegy. zéket. A lap megállapítja: „A szovjet jegyzék és európai hatása egy. szeriben megváltoztatta az egész helyzetet. Az Egyesült Államok politikája előtti meghunyászkodás helyett remény éledt, — habár még nem szilárd, — hogy el lehet majd kerülni Németország újrafelfegyver. zesének növekvő terveit és vészé, lyét. A bermudai értekezlet Íratlan programmját meg kell változtatni... Ezzel kapcsolatban bizonyosan nagy nézeteltérések lesznek az Egye. sült Államok és az európai orszá. gok között. Az Egyesült Államok ugyanis nem akarnak tárgyalni, az európai országok viszont hajlandók a tárgyalásokra. • Valamennyi francia lap beismeri, hogy a három nyugati hatalom kormányához intézett új szovjet jegyzék nagy politikai visszhangot keltett Franciaország legkülönbözőbb köreiben. Az új szovjet jegyzékkel „remény született, hogy elkerülhető a német háborús veszély újjáteremtése — ír. ja a „Liberation". — A német háborús veszély újjáteremtésével ugyanis Franciaország nem ért egyet, amint azt a nemrégiben lezajlott viták is mutatták . .." Coste.Floret MRP.képviselő a „Le Párisién Libéré" cimü lap mun. katársának adott nyilatkozatában kijelentette, ,,ö és a fele egy nézetet vallók" örülnek, hogy Moszkva elv. ber. egyetért a négyhatalmi tanácskozással. Ebben ők reményt látnak a Kelet és Nyugat közötti feszült, ség enyhülésére. A „Le Monde" vezércikket szentel a szovjet jegyzéknek. Ez a jegyzék — a lap szerint — „kétségkívül pozitív vonatkozásokat tartalmaz". A lap a többi között ezeket írja: ,,A Kreml egyetért a négy külügymi. niszter értekezletének összehívásával. Ez a fontos. Ennélfogva a szov. jet jegyzék nem kiábrándító, mint azt az amerikai külügyminisztérium sietett megállapítani. Londonban és Párizsban inkább derűlátás kereke, dik felül." -T—" Szovjet munkamódszerek, kimagasló eredményei a királyhelmeci állami gazdaságban A mezőgazdasági termelés fokozatos növeléséért indított küzdelem, ben nagy szerep jut állami gazda, sagainknak. A volt urasági cselédek, béresek, akik valamikor a leg. lenézettebbek és legjobban kizsák. mányoltak közé tartoztak, ma a zsarnokság bilincseitől megszabadulva lelkesen küzdenek a hektárhozamok növeléséért, az állattenyésztés hasznosságának növelésé, ért. A szovjet mezőgazdaság ta. pasztalataira támaszkodva, fokozatosan növelik a föld termöképessé. gét. emelik a tehenek tejhozamát. A szovjet tapasztalatok helyes al. kalmazásával kíméletlenül rácáfolnak a kapitalista mezőgazdasági tudományra, amely a „talaj csökkenő termőképessé"-géröl beszél. A kapitalista mezőgazdasági tu. domány helytelen álláspontját a szovjet mezőgazdaság már régen megdöntötte. A szovjet emberek nem elégednek meg csupán a ter. mészét könyöradományaival, hanem minden erővel küzdenek a hektárhozamok növeléséért. A szovjet mezőgazdaságban egymásután szü. letnek az újítók, a munka hősei, akik lépten-nyomon bebizonyítják, hogy szakszerű agrotechnikai intézkedések mellett egyre jobban lehet növelni a 'mezőgazdasági terme, lést. A második világháború után, amikor hirek érkeztek a szovjet mező. gazdaság tündöklő eredményeiről, földműveseink előtt hihetetlennek tűntek ezek az eredmények. Hogyan is hihették volna el földmüve. seink, akik elaprózott parcellákon gazdálkodtak, hogy Kazahsztánban a „Vörös csillag"-kolhozban hektáronként 1.120 mázsa cukorrépatermést takarítottak be, vagy pedig Olga Gonazsenkova egy hektáron 1515 mázsa ' cukorrépát termelt. A szovjet mezőgazdaságban ezrével találunk példákat arra is, hogy olyan területeken, ahol valamikor hektáronként 10—15 mázsa gabona termett, ma átlagosan hektáronként 50—52 mázsa búza terem. Vájjon nem tűnik-e hihetetlennek, hogy Kostyenko elvtárs, a Szocialista Munka Hőse a párt XVII. kongresz. szusa nevét viselő kolhozban 18 hektáron 73.1 mázsás búzatermést ért el? Csodálatraméltó P. A. Malinyinova elvtársnö fáradhatatlan küzdelme a gondjaira bízott álla. tok hasznosságának növeléséért. E sikerek azonban nem születtek maguktól. A szovjet nép szorgal. mára és önfeláldozó munkájára volt szükség, amíg a cári Oroszország elmaradott mezőgazdaságát, a világ legfejlettebb mezőgazdaságává vál. toztatta. A cárizmus megdöntése után a szocialista mezőgazdaság legfőbb feladata volt a mezőgazdasági termelés fokozatos növelése. A szocia. lista mezőgazdaság lehetővé tette a haladó agrotechnika teljes mértékben történő kihasználását. Lehetővé tette, hogy a dolgozók minden tu. dásukat a termelés bizonyos ágában érvényesítsék és ebben egyre töké. letesebb szakképzettséget érjenek el. így a dolgozók munkakörükben felülmúlhatatlan mesterekké válnak. Ezektől a mesterektől kell nekünk tanulni, hogy fokozatosan növelni tudjuk mezőgazdasági termeiésün. ket. A ŕhagas terméshozamok mestereinek tapasztalatait a Szovjetunió önzetlenül rendelkezésünkre bo. csátja, hogy lényegesen növelhessük a hektárhozamot, fokozhassuk állataink hasznosságát, hogy ezáltal megalapozhassuk boldog életünket. A szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalatainak meghonosításában, széleskörű alkalmazásában nagy szerepe jut állami gazdaságainknak. Az állami gazdaságok munkájának megjavításáról szóló párt. és kor. mányhatározat elsőrendű feladat, ként tűzte ki az állami gazdaság igazgatóinak és a gazdaságvezetöknek, hogy kövessenek el mindent, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák az élenjáró szovjet kolhozok és szovhozok dolgozóinak kiemel, kedő munkamódszereit. A szovjet tapasztalatok alkalmazásával lénye, gesen növelhetjük a mezőgazdasági termelést, meggyőző példával szol. gálhatunk a még egyénileg gazdálkodó földműveseknek a nagyüzemi termelés előnyéről. A szovjet mód. szerek helyes alkalmazásával elért eredmények a szövetkezeteseket arra serkentik, hogy ök is alkalmaz, zák ezeket a jól bevált új módszere, ket. A királyhelmeci állami birtok igazgatóságához tartozó gazdaságok dolgozói fő céljuknak tűzték ki, hogy a kiváló szovjet mesterek útI mutatásai szerint dolgozzanak, nö. ' véljék a hektárhozamokat, fokozzák ! az állattenyésztés hozamának hasz. | nosságát. | A királyhelmeci igazgatósághoz tartozó állami gazdaságokban a | mult év őszén már az összes gaboI na féléket keresztsorosan vetették el. A keresztsoros vetési módszer al. kalmazásá.val elérték azt, hogy az idei aratás után, nem úgy, mint az előző években — gabonabeadási kötelezettségüket 100.1 százalékra tel. jesítették. A beadási kötelezettség teljesítése után még annyi gaboná. juk maradt, hogy a gazdaság dolgozóinak is biztosítva van az egész évi gabonaszükségletük. A szomotori gazdaságban például tavaszi árpából hektáronként 24 mázsát terveztek, de a keresztsoros vetési módszer lehetővé tette, hogy hektáronként 31 mázsa tavaszi ár. pát takarítottak be. Az őszi búzánál is magasan túllépték a tervezett hektárhozamokat. A keresztsorosan vetett öszi búza hektáronként 5 mázsával adott többet a ter. vezet tn él. A nagytárkányi gazdaságban a keresztsoros vetési módszer még szebb eredményeket hozott. A bir. tok vezetője, Lucca elvtárs örömmel beszél arról, hogy azokról a területekről. melyekről még a közelmúlt, ban a régi vetési módszer szerint átlag 17—18 mázsás termést taka. rítottak be, az idén örömmel vették tudomásul, hogy a keresztsoros vetési módszer alkalmazásával lénye, gesen emelték a hektárhozamokat. A tervezett 20 mázsa öszi árpa helyet az idén "9.72 mázsát takari. tottak be minden egyes hektárról. A tervezett hektárhozamokat búzá. ból 4.5, tavaszi árpából pedig 4.75 mázsával lépték túl. Az idén az igazgatósághoz tartozó minden gazdaságban az őszieket teljes egészébjn keresztsorosan ve. tették el. Az idén azonban már a szemcsés műtrágya alkalmazásáról sem feledkeztek meg. A szovjet tapasztalatok szerint a trágyázás új módszerénél a legfon. tosabb műtrágyákat nem poralakban, hanem különböző nagyságú szemcsékké átalakítva használjÄt. Az eddig használt poralakú mütrá. gyák könnyen göröngyökké álltak össze. Az így összeszáradt műtrágyát először össze kellett törni, majd átszitálni. Ha a trágyát szem. csésitjük, csökken a veszteség és megszabadultunk azoktól a kelle. metlenségektől, amelyekkel a mütrágyaszórás különösen szeles idő. ben jár. A szemcsésített műtrágya hasz. nálata biztosítja, hogy a talajba egyenlően jusson a trágya, mégpedig oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. A szemcsés műtrágyát a talajban a magvetéssel egyidőben közönséges vetögéppel a földbe jut. tathatjuk, s azáltal nemcsak munkamegtakarítást érünk el, hanem a veszteséget is csökkentjük. Ezt azért tartjuk szükségesnek megemlíteni, mert már sokszor ta. Iá! köztünk olyan esetekkel, amikor a népnevelő, - vagy egyes gazdaságvezetők beszélnek a szovjet tapasztalatokról, beszélnek a szemcsés műtrágyáról, de konkréten nem magyarázzák meg annak előnyeit. Legtöbb esetben a feltett kérdések, re csak üres frázisokkal válaszol, nak. A cukorrépa mezőgazdasági ter-