Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-01 / 290. szám, kedd

UJ %70 1953. december 70. Ítélet a hazaárulók és kémek f ölött r Dr. Josef Zemáhlik és társai tíztagú államellenes csoportja ellen folytatott bünper kétnapos főtárgyalása után a prágai Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának szenátusa hétfőn, november 30-án meghozta az ítéletet Az itélet valamennyi vádlottat bűnösnek mondja ki haza. árulás és kémkedés bűntettének elkövetésében. A vádlottakat a következő büntetéssel sújtották: Dr. Josef Zenáhlík vádlott és testvére, Jirí Zenáhlík életfogytiglani szabadságvesztés, Hubert Lorenc és Josef Schwarz 25 évi szabadságvesztés, Kare) Sládek 18 évi szabadságvesztés, Mária Lorenoová 17 évi szabadságvesztés. Jiŕí Lorenc 15 évi, Václav Tesár 14 évi, Mária Zenáhliková 11 évj és Josef Honétschläger 10 évi szabadságvesztés. Valamennyi vádlottnál kimondották a polgári jogaik elvesztését és pedig dr. Josef Zenáhlíknál, Jirí Ze. náhlíknál, Hubert Lorencné] és Josef Schwarcnál örök időkre, a többieknél 5-töl 10 évig terjedő időre. Kimondották továbbá egész vagyonuk elkobzását az állam Javára. Václav Tesaŕ é

s Josef Honetsűhlft ger kivételével, akiknél csak vagyonuk felét kobozzák el. A vádlott Jirí Lorencet ezenkívül kizárják a hadsereg kötelékéből. Az államellenes csoport fölött ho. zott ítélet ismét óvó-intő jelül szolgál a nyugati imperialisták összes ügynökeinek, hogy Csehszlovákia népe szétzúz bármilyen tevékenysé i get, amely országunkban a tőkés j rendszer megújítására és új világ i háború tűzvészének fe'sz'tására iráI nyúl. Szovjet vendégeink Lidicén Jól akarják előkészíteni a jövő évi tervet A bratislavai Gumon-üzem klubjában már másodszor otthonra talált a gépiparügyi minisztérium és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Szövetsége Központi Bizottságának Vörös Zászlaja. Az üzem dolgozói kitartanak törekvéseik mellett. Az üzem udvarán és a munkahelyeken jelmondatos táblákat függesztettek ki, melyeknek tartalmát egy mondat fejezheti ki: „Harcra fel. a kormány Vörös Zásziajáért!" E küzdelemhez tartozik a jövő évi terv jó előkészité. se is. 1 Az üzemi pártszervezet és az üzemi,tanács tagjai elejétől fogva politikailag támogatják a terv technikai és gazdasági előkészítésének akcióját. A műhelyekben megismertetik a dol. gozókat azzal a sürgős feladattal, hogy a legnagyobb mértékben együtt kell működniök a terv kidolgozásén Az eddigi eredményekbői kitűnik hogy a munkakollektíva ió együttműködést folytat. Az üzemben az anyagnormák következetes felülvizsgálását végzik Az év végéig felülvizsgál iák a gumoidlapok, trafohengerek molinofonalak és más anyagok normáit Nagy gondot fordítanak a műszaki, szervezési intézkedésékre Kidolgozásukban együttműködnek a mühplvbi. zottságok, műhelybrigádok, a témákat kidolgozó csoport és a javaslatokat lóváhagyó fő bizottság lövő évre például előkészítik a préselt lemezek kikészítését, hogy emeljék a gumóid és textgumoid termékek minőségét. Tökéletesítik a négyszögletes csövek gyártási módszerét. Uj munkamódszerekkel dolgoznak a rozsnyói Sadlo vsky-tárnában A rozsnyói bányaüzem Sadlovsky tárnájában jó eredményeket értek el az új munkamódszerek bevezetésével. A tárna dolgozói bekapcsolódtak a péntekes-mozgalomba is. A péntekes-mozgalomba bekapcsolódott vájárok és csoportok következetesen öt nap alatt teljesítik heti tervüket. Ferencsik János csoportja például 10 tonna érccel túlteljesítette a mUlt heti tervét. A Sadlovsky-tárna dolgozói szép eredményeket értek el a Boriszklnmódszer bevezetésével. Lakatos Márton csoportja a Boriszkin.módszer bevezetése óta 117 százalékra teljesiti a tervet. Jarábek elvtárs csoportja is Boroszkin- módszerrel dolgozik. A munkahelyen megszüntették a vaskosarazást és ma már csillékkel szállítják az ércet a gurítóba. Példáját több munkacsoport követte. Vashulladékgyűjtés a besztercebányai kerületben A népi vashulladekfáyüjtés a besztercebányai kerületben fontos 'eladat előtt áll. Az év utolsó időszakában elő kel

1 .segítenie a podbre/ovai Šverma-vasművekben az otéve- tervv kohászat) feladatainak teljesítését A vashulladékgyüjtők - feladat sikeres elvégzése érdekében december 5-re és 6-ra kerületi vashuHadékgyüjtési akciót rendeznek A? akciót valamehynyi járási székhelyen és a besztercebányai* kerület nagyobb ^öz.segeiben is megtartják. Az akció je'szava . Min. den lárás 80 tonna vashu'ladékot a kohóknak" A járásokban az elrjnúlt héten

) összejöttek a .vashulladrkgvüjtési bizottságok hogy technikai szervezési és propagációá téren biztosítsák a fontos kampányt. A kerület összes járásaiban egyúttal kijelölték a vashulladékgyüjtési központokat, az összegyűjtött anyagot teherkocsikba rakó brigádokat és biztosították a forgalmi eszközöket. Az egyet járásokban járási vashulladékgyüjtési oktatók fogják irányftani az akciót. Ezek már most szoros együttműködésben vannak a Nemzeti Arcvonar szervezeteivel. A kerü'eti vashu'lačiékgy ii.jtési kampány különösen a uoltái'i, újbányái és ipolysági lárásokban segíti ^fhozni a lemaradást ahol a vashulladékgvűjtés eddig a legnagvobb mértékben lemaradt. A szovjet küldöttség tagjai A. G. Sirokovová, M. V Gnatenková, N. K. Goncsarov. G. D Gulia. 1 1 Udalcov es D. P Muiharkin vasárnap meglátogatták Lidicét A küldöttséget Oleg Homola képviselő, a CsehszlovákSzovjet Barátsági Szövetség központi titkára kísérte, A szovjet vendégek e'őszőr Helena l.efgerová kepvise őnő és Karla Puchmelterova -ar^v lanak saládjait látogatták meg. Megtekmtették szépen berendezett lakásaikat ame yeket hazánk felszabadítása után a kormány ajándékozott nekik A küldöttségnek a lidice: származású Karla Puehmelterová mutatta meg a községet Beszé t nekik a lídi'-eiek borzasztó sorsáról és megmutatta a régi Lidice helyét, a pincék romjait ahol a férfiak a kivégzés előtt voltak bebörtönözve. A szovjet vendégek a lidicei vértanúk közös sírjánál hódoltak a nácik által kivégzett férfiak emlékének. A küldöttség megtekintette a múzeumot ahol a lidice: lakosságon elkövetett náci-rémtettek emlékeit őrzik. Távozásukkor s szovjet vendégek a múzeum em'ékkönyvébe ezt írták: , A7 emberiség soha sem felejtheti el és sohasem szabad elfelejterfie a lidicei tragédiát Nem felejtheti el a fasiszták rémet pusztítását A csehszlovák és szovjet népnek különösen drága az emberek békéje és boldogsága. Harcoljatok a békéért, harcoljatok nemzetek és az egész emberiség bol-' dogságáért". A szovjet vendégek lidicei látogatásuk után visszatértek Prágába, ahol Pankrácon megtekintették Július Fučík nemzeti hős celláját. W ' P. I. Csajkovszkij halálának 60. évfordulója A cseh filmharmúnia a prágai Művészek Házában vasárnap hangversenyt rendezett Pjotr Iljics Csajkovszkij halálának 60. évfordulója alkalmából. A hangversenyan előadták a kiváló orosz zeneszerző hires müveit. Az ünnepi műsort Karel Ančerl irányította amely rokokótémájú mély. hegedű zenekar! változatokkal kezdődött A mé'vhegedü magánszám'it Josef Chuchró mélvhegedűrnűvész játszotta, ak: méltán tartozik az ifjú nemzedék élenjáró művészei közé. A D-dur op 35 hegedű- és zenekari hangversenyművet amely a maga nemében a eghíresebb művek egyike, Julián G Szitkoveckij, a moszkvai Állami Filmharmónia szólistája, nemzetközi és össz-szövetségi zenekari pályázatok nyertese adta elő. Könynyedén küzdötte le a nehéz vonószenekari mű összes technikai akadályait es ismét bebizonyította a szovjet művészek magas előadói színvonalát. Kiváló teljesítményéért lelkesen megünnepelték. Az ünnepi hangverseny végén felhangzott a híres 1. B-moll zóngorahangverseny amelynek magánszámát Veronika T Petrovszkaja, a Moszkvai Állami Filharmónia szólistája adta elő. A szovjet művésznő egész művészetét beleadta a technikailag és az érzések kifejezését illetően igényes mű előadásába Előadásáért nagy elismerésben részesítették. Csehszlovák artisták utaztak a Kínai Népköztársaságba November 28 án, szombaton, Mi roslav Dlouhý a közművelődésügyi minisztérium dolgozójának vezetésével 27 tagú artistacsoport utazott hosz szabb művészi körútra Pekingbe. A csoportban 17 legjobb ártistamü vész é

s egy tíztagú zenei csoport van. i kinai artisták Csehszlovákiáiban tett nemrégi látogatása után most a csehszlovák artisták látogatják meg a Kínia Népköztársaság fontos ipari központjait és bemutatják művészetüket a kinai dolgozóknak. Zenkl és társas emhervérrel kereskednek Hazánktól többezer kilométerre van Vietnam, az az ország, amejynek derék néipe már hét éve fegyverrel kezében védelmezi szabadságát, védi a Vietnami Demokratikus Köztársa Ságot. Az az ország ez, amelyet már hét év

e tépáz a szörnyű, a nyugati imperialisták által előidézett kimé letlen háború. Az imperialista gyarmati háború a tőkések zsíros profitját és osztalékát biztosítja. Ez azonban egyúttal sírba viszi azokat, akiket belekergettek ebbe a háborúba. A Vietnamban szerteszét domborodó sírokban csehek és szióvákok s Hl is fe-kszenek. Húszévkörüli fiúk Még előttük volt az élet. Sok jót és hasznosat cselekedhettek volna társadalmunkban, nyugodtan élhettek volna. Életüket azonban ebben a borzalmas háborúban vesztették el. A Zenjeihez hasoniö nemzetárulók tobo. rozták őket a vietnami háborúba. A hadipiacon igavonó állatokként ad ták el őket. Midőn ezek az árulók, akik cseh és szlovák fiatalok vérével keresked nek, a nyugati rádióban beismerték, hogy már ötszáz cseh és szlovák elesett, cinikus megjegyzést fűztek beJelentésükhöz: „Fontas, hogy emlékezetetekbe vés sétek, hogy az életnek és haiálnak egy az értelme". Ezzel kell megelégedniük azoknak az anyáknak és apáknak, akik soha többé nem látják meg fiaikat, akik sohasem tudják, hol vannak fiaik sírjai. A nemzetárulóknak ez a kijelenté se nem más, mint embertelen élet. gyűlölő, fasiszta, hitleri hazugság. Mindig ezzel a jelszóval űzték az embereket halálba, idegen Htesákmányoló érdekekért. Ezzel a jelszóval küldik ma Zenkl és társai vágóhidra a gyarmatokon az ellenséges pro paganda és Zenkl toborzói által félrevezetett csehszlovák állampolgáro kat. Azért küldik őket a gyarma tokra, hogy mint zsoldoskatonák a gyarmati szoldateszka parancsnok sága alatt, a voľt SS.legények és hitlerista tiisztek parancsnoksága alatt az imperialistáik érdekeiért küzdje nek és meghaljanak. A cseh és szlovák fiatalok százai pusztultak el Indokína dzsungeljében, Korea, Malájföld és Marokkó hegyeiben. Nyomorékká váltak, maiáriában meghaltak, vagy pedig „szö. kés közben" lelőtték őket. A nemzet árulói, akik halálba küldték őket és „minden darab zsoldosért" zsebrevágták szennyes bérüket, cinikusan kijelentik: „Az életnek ée a halálnak egy az értelme". Ez az álláspontja azoknak, akik emberéletekkel, embervérrel kereskednek. Erre az álláspontra helyezkednek mindig, ha embertársuk élete, vagy halála forog kockán. Nem veszik tekintetbe, hogy néhány száz, vagy százezer emberről, vagy egész nemzetről van SZÓ. Midőn az amerikaiak megtámadták Koreát, az árulók kfii'ön kérvényben követelték, hogy Csehszlovákiával szemben is „hasonló eszközökkel jár jaaiak el". A „hasonló eszközök" alatt bombázást, nők és gyermekek legyilkolását, városok és falvak fea égetését és szétrombolását, kolera és pestisjárvány terjesztését értették. A nemzet árulói ugyanezzel a buz gósággal csatlakoztak a hitleri Wehrmacht felújítására szőtt ter. vekhez és Adenauer nyugatnémet országi revamsiszta politikájának en. gedeimes kiszolgálóivá váltak. Ez a politika új háború előkészítésére, új „keleti támadásrS" irányul. Terve, ikben ismét a bombázás, gyilkolás, lakótelepek feiégetése . .. játssza a főszerepet. Midőn gálád céljaik elérésére a cseh ée szlovák fiatalok százezreinek halálát tervezik és kívánják, számukra csak kis epizód néhány százat ezekből a cseh és szlovák fiatalokból halálba küldeni. Hivatásukhoz tartozik ez, ezért fizetik őket a szabadság országából elmenekült népáruijk támogatására előirányzóit százmilliós dolláralapból. Vávra.Starík elfogott kém és ter. rorista, akit annakidején bíróságunk előtt kihallgattak, leírta, milyen fényűző életet élnek nyugaton a nemzet árulói. Ripka például havi 70.000 frankot fizetett egy többszobás lakásért Párizs egyik előkelő szállodájában, luxuskocsit tartott és három magántitkárral rendelkezett. Midőn az „egyszerű" menekültek, a propaganda által elcsábított nyugat, ra szökött egyszerű emberek felke. resték őt és segítséget kértek tőle nyomorúságukban és éhségükben, , amelyben nyugaton részük volt, i Ripka ezzel intézte el őket: „Nem tudok segíteni. Sem időm, sem pén. zem nincs hasonló dolgokra. Az én feladatom a magasabb politika." A gyakorlat azt bizonyltja, hogy Zenklék és Ripkáék „magasabb politikája" emberek eladása a háború mészárszéke számára. Ezért „nem tudnak" és nem akarnak -legíteni azon az emberen, aki nyugatra szökése után pénz és munka nélkül ma. radt és éhezik Ha segítenének raj. t

a — ez rontaná az ..üzletet" Ezt az embert ugyanis le kell taszítani a nyomor mélységébe. Midőn kétségbeesésében már nem tud hová folyamodni, midőn az ejtetvesedett táborban csak arra vágyik, hogy jóllakjék és megelégedjék — ebben a pillanatban megjelenik Zenkl to. borzója és „kiutat" ajánl. A „kiút" az, hogy öltse fel g gyarmati kato. na zubbonyát, gyilkolják azt a né. pet, amely évszázados rabszolgaság Után a szabadságért küzd. felégessék falvait, összetapoáfeák vágyait és megöljék asszonyát és gyermekeit. Mennyi gonoszság rejlik ebben az emberkufár.rendszerben! A szeren, esetleneket szándékosan űzték zsákutcába. Mennyi bestialitás rejlik ebben! Mindez hozzátartozik Zenklék szennyes iparához. Elárulták a nem. zetet, elárultak mindent, amit el tudtak árulni, miért tegyenek tehát kivételt azokkal, akik eleinte hittek szavaikban és ígéreteikben? Tudatosan, szándékosan küldik őket a biztos halálba és még buzdítják is őket a gyarmati háború állatias gonosztetteire. Mondják az embernek, midőn a markukban tartják: „Menj és halj meg váltó'ázban, vagy légy rokkanttá, ölj, vagy ölesd meg magad, senkit se kímélj, — nőket, gyermekeket, aggokat — még ma. gadat sem. Hisz mindegy, az életnek és halálnak egy az értelme. Karel Mynaf Prá^a XIV. kerfllet. beli lakos leírja, hogyan kénvszeri. tették öt mint 18 éves *fiút annak aláírására, hogy három évvel idő. sebb és katonai szolgálatra kötelezi magát Madagaszkáron és Indokínában. Midőn ezt visszautasította, kegyetlenül megverték és 13 napi zárkát kapott. Ezután már semilyen aláírást nem követeltek tőle, hajóra rakták, mint valami állatot és Vietnamba küldték. Nemsokára ismét megízlelte a fogságot. „A tiszttel szemben tanúsított illetlen viselkedéséért" lecsukták öt, ugyanis valamit rágott a tiszt jelenlété, ben! Karel Mynár elmondta, hogy a kiképzés folyamán, ha valamilyen gyakorlat nem jól ment, „különféle büntetésekkel segítették elő" megtanulását Rudolf Gajdoš illavai járásból származó szlovák fiú, elmondja, mi. lyen büntetéseket alkalmaztak és hogyan szemelték ki szadista mó. don a vadállatias gyarmati tisztek „nevelő tevékenységük folyamán" ezeket a fiatal fiúkat. „Ugy bántak velünk, mint az állatokkal. Saját szememmel láttam, hogy egyik társunkat Gutát, megkínozták, mert nem értette meg a vezényszót. Kővel megrakott zsákot kötöztek szöges drótokkal a hátára és a legna. gyobb forróság idején délben így kellett gyakorolnia az őrparancsnok vezényletére. Az őrparancsnok „bé. kaiigratásokkal", „feküdj" ekkei és egyéb büntetésekkel kínozta őt és mikor Guta nem bírta tovább, az altiszt rálépett a kezére és ujjaira, hogy ezzel kényszerítse őt a gya. Korlat folytatására". Ugyanazok a módszerek, mint a náci koncentrációs táborokban. Nem véletlen. „Az idegenléglóban — mond 1a egy másik visszatért szlovákiai lakos, František Vasil — az okta. tók többnyire a náci SS-osztagoknak és Rommel hadseregének volt tagjaiból tevődtek össze, akik a leg. nagyobb állatiasságokat követték el az újoncok kiképzésénél. Ezek az SS.legények belépésükkor az idegenléglóba mindjárt tizedesi, szá. kaszvezetői. őrmesteri rangot kap. tak." Szörnyű és kegyetlen volt az élet a gyarmati hadseregben és még ez is egy hajszálon függött. Mynár, Gajdoš Guta, Vasil és <még néhá. nvan a visszatértek közül egész életükre tanultak. Többszázan azonban soha többé nem látják meg szülőföldjüket. Nem látja mee szülőföldjét Ľubomír Kovačovský. Josef Král és Po. tárek bratislavai lakosok, Ladislav Charvát, egy prágai taxisoffőr fia, Eohumil Tichánek, Krnov Vidéki lakos . Nem látja meg szülőföldjét a>, az ötszáz ember, akik Indokíná. ban elpusztultak és akiknek halálát az árulók már beismerték. Idegen érdekekért, a monopolisták profitjáért, Zenklék és Ripkáék szennyes zsoldjáért, a hazájuktól messze pusztultak el. Azok, akik embervérrel kereskednek, akik őket halálba küldték, kijelentik: nem fontos élnek.

t avagy már meghaltak ezek az emberek. Az összetoborzott, megtévesztett polgárok anyái és apái, rokonai, köztársaságunk polgárai azonban kimondják határozott és felháborodott „Nem"-üket. Nem közömbös, de fontos nekik minden további ember sorsa, akikről nem tudunk semmit, akikről a visszatértek csak ennyit mondhatnak: az indokinai szállítmányban, Tonkingban, Tatkában láttam őt utoljára Miloš Burian, Jindŕich Budina. Jaroslav Šejvl, Ji. ŕi Ščurko, Miroslav Gondek, Oldŕioh Smolka és a többiekről van szó. Fontos nekünk ezeknék az embereknek élete vagy halála. Eltévedtek, meggondolatlanságból engedtek a nemzetárulók csábításainak, de cseh és szlovák vér kering ereiikben, fiatal fiúk ők, akik élni akarnák, akik nem akarnak áldozatai lenni idegen kizsákmányoló érdekeknek. Építjük a köztársaságot, hogy boldog életet biztosítsunk népének. Ebben az életben részük van azok szüleinek és rokonainak is, akiket Zenkl és társai zsoldért háborús mészárszékre küldtek. Hogyan válaszolnak az árulók vadállati jelszavára — arra. hogy az életnek és halálnak egy az értelme i— azoknak szülei és rokonai, akiket vágóhídra hajtottak? Hogyan válaszolnak üzemeink munkásai, a parasztok. köztársaságunk minden be. csületes Dolgára? Elítélik és elátkozzák Zenklék Vlajerék és Lettrichék gonosztetteit, azeket a legsúlyosabb büntetést ériemlő legnagyobb bűntetteket. El. ítélik és elátkozzák a nemzet árulóit és hazai kiszolgálóikat akiknek bünlajstroma egy további vádpont, tal: kereskedelem emberéletekkel, embervérrel. — szaporodott C. Suchý. A „Rudé Právo"-ban.