Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-07 / 270. szám, szombat

1S53 . november 7 ÜISZ0 Forró üdvözletünk barátainknak és tanácsadóinknak — a szovjet küldöttség tagjainak Bórús, csípősen hideg őszi reggel­Köd üli meg a várost és szemergő esöcseppekké válva lassan aláhull. Közönséges, megszokott hétköznapi reggél. A járókelők szaporán sietnek ügyes-bajos dolgaik elintézése után. Siető bevásárló háziasszonyokkal, munkahelyükre tartó dolgozókkal né­pesednek be az utcák. Valami azon­ban szokatlanul izgalomban tartja a várost, A hangos újság már reggel hét órakor felhívta Kassa lakosságát, hogy tömegesen vegyen részt a Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Hónapja alkal­mából hazánkba látogató szovjet kül­döttség ünnepélyes fogadtatásán a kas­sai pályaudvaron. Szovjet vendégeimk hajnalban öt órakor léptek hazánk területére. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövet­ség képviselői üdvözölték őket. A vendégek ezután Szlovákia területén folytatták útjukat, hazánk szíve — Prága félé. Ütjük első állomásán, Kelet-Szlovákia fővárosában, Kassán dolgozóink lázasan készülődtek fogadá­sukra. Kassa ifjúsága és dolgozói, a párt és a tömegszervezetek, a népi igazga­tás képviselőivel az élen már nyolc órakor a pályaudvaron tolongtak, hogy minél közelebb álljanak drága szov­jet vendégeinkhez. Népünk büszke­sége — katonáink is kivonultak, hogy feszes vigyázz-állásban tisztelegjenek szovjet vendégeink előtt. Ünnepi díszt öltött a pályaudvar Csehszlovák és szovjet zászlók kö­zött középen egy hatalmas méretű kép állott a pályaudvar párkányza­tán. A kép népünk és leghívebb szö­vetségese — a Szovjetunió felbontha­tatlan barátságát jelképezte. Egy gi­gászi gözparipa előtt csehszlovák va­sutas — Lunyin és Katájev méltó követője kezet szorít egy szovjet tiszt­tel — ez ábrázolta a képen barátsá­gunkat a Szovjetunióval. Oldalt szlo­vák és orosz nyelvű üdvözlő jelmon­datok díszelegtek: „Privetsztvujem Vász — üdvözölünk benneteket!". ..Éljen a Szovjetunió és a Csehszlo­vák Köztársaság nemzetközi barát­sága.'", „Kassa üdvözli a Szovjetunió küldöttségét", „A Szovjetunióval a tartós világbékéért!". Fél kilenc. A hangszóró bejelenti az örvendetes, várva-várt hírt: a csernői gyors befut a második .vágány­ra. Katonáinknak kel! sorfalat állniok és megakadÁlyozniok hogy a diákság megbontva a sorokat az érkező vo­nat elé ne rohanjon csakhogy első­nek üdvözölhesse a szovjet vendé­geket Megáll a gyors és egy másodosztályú fülke ajtajában feltűnik Szkrjabin akadémikus méltóságteljes alakja, pságos nagyapóra emlékeztető ga­lambősz hajával és szakállával. Csak­hamar követik őt a küldöttség többi tagjai. Boldogság és szeretet tükrö­ződik arcukon, az a szeretet, amelyet nyolc évvel ezélőtt a szovjet katonák hazánk felszabadításának önfeláldo­zó hőstettével mutatta k meg irán­tunk. Most a szovjet tudomány és kultúra képviselői jöttek segíteni nép­gazdaságunk fejlesztésében és népünk kulturális színvonalának emelésében. Kis pionírok virágcsokrokat nyújta­nak át vendégeinknek. Kassa dolgozóinak, a népi igazga­tásnak és a tömegszervezeteknek kép­viselője üdvözli a szovjet küldöttség tagjait. Üdvözlő beszédében hangsú­lyozza támaszunk — a Szovjetunió,­a világbéke védőpajzsa szerepét az emberiség nyugodt, háborús borzal­maktól ,mentes, boldog életének meg­teremtésére irányuló törekvésében és felbecsülhetetlen segítségét népgaz­daságunk és államunk erejének gya­rapításában. Éljenzés, hatalmas „Hur­rá!" Kassa diáksága és dolgozói él­tetik a nagy Szovjetuniót, kommu­nista pártját, Malenkov elvtársat és a szovjet nép többi vezéreit. Kassa népe katonazenekar hangjai mellett búcsút vesz kedves vendé­geitől. A gyors megindul és egy óra múlva Igló pionírjai virágcsok­rokkal kedveskednek vendégeinknek. A pályaudvarokon jelmondatok di­csőitik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36-év előtti győzelmét, amely megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy hazánk népe ma szovjet elvtársaink testvéri segítségével épít­hesse szocialista hazáját Sorra következnek az állomások és eljutunk Zsolnára, ahol szovjet ven­dégeink búcsút vesznek Szlovákiától és cseh földön folytatják útjukat ha­zánk fővárosa. Prága felé. Zsolna dol­gozói tömegesen üdvözlik a szovjet vendégeket, a helyi rádió kedves szov­jet dalokat közvetít. Szlovákia népe a közeli viszontlátás reményében búcsúzik a szovjet kül­döttség tagjaitól. Vasárnap Szlovákia fővárosában, Bratislavában üdvözöl­hetjük szovjet vendégeink néhány tag­ját, akik Szlovákiában látogatásukkal tisztelik meg egyes üzemek és in­tézmények dolgozóit. Előadásaikban bemutatják népünknek a szovjet em­ber életét. Értékes tanácsokat adnak népünk további alkotó munkájára és elmélyítik a bennünket őrök időkre a Szovjetunióhoz fűző forró baráti köteléket. LŐRINCZ LÁSZLÓ. A Dunostrov konzervgyár munkasikere a kollektív vezetés eredménye rA DUNOSTROV KONZERVGYÁR munkásai az éjtszakai műszakra siet­nek. Az üzem munkatervének befe­jező részét, a dzsemfőzést végzik. Az irodák előtt hatalmas fekete tábla függ „Versenyzünk" felirattal A táblán büszke számok hirdetik a Dunostrov becsületes munkásnőinek és munkásainak tiszteletreméltó tel­jesítményeit. A legkisebb feltüntetett eredmény 140 százalék. A tábla visz­szatükrözi a gyár jó és eredményes munkáját. A Dunostrov konzervgyár munka­közössége tudatában van annak, hogy a terv teljesítése magában nem ele­gendő az előttük álló fontos felada­tok teljesítésére. Dolgozó népünk ál­landóan emelkedő igényeinek kielé­gítése érdekében a legfontosabb az áru minőségét megjavítani. A gyár vezetőségének és a gyár munkásainak jelenleg az a legfontosabb törekvése, hogy a gyártás minőségét a Csutkih szovjet újító tapasztalat alapján töké­letesítsék, A dzsemfözés munkafolyamatánál a legfontosabb a cukortartalom meg­állapítása. Megfelelő cukortartalmú dzsemet csak jóminőségíi gyümölcsből tudnak előállítani. Tehát legfontosabb lépés a főzésnél, hogy kiválogatják a beérkezett gyümölcsszállítmány leg­javát, felülvizsgálják cukortartálmát, hogy ennek megállapítása után hoz­zátehessék a- hiányzó cukormennyí­séget. Három katlanban folyik a főzés. A katlanból aztán üvegekbe rakják a dzsemet A munkások átvizs­gálják a megfőzött masszát és csak abban az esetben veszik át, ha a dzsem az előírt minőségi színvonal­nak megfelel A berakóktól a szállí­tók veszik át az üvegeket, akik még azt is gondosan megvizsgálják, hogy az üveget nem csurgatták-e le, vagy nem került-e az üvegbe valami ide­gen anyag 12 órai hűtés után be­fedik az üvegeket. A tisztátalan üve­geket visszaadják az előző munka­folyamatot végzőknek és azok köte­lesek az üvegeket megtisztítani Hi­bájukat jóvá kell tenniök. így elér­ték azt, hogy a két csoport vigyáz a minőségre. A nappáli és éjtszakai műszak minőségi és mennyiségi ver­senyben áll egymással. A dzsemfőzés befejezése után minden katlanból mintát vesznek, amelyet aztán a la­boratóriumban Miklovics mérnök fe­lülvizsgál, kiértékel és pontozza a cso­port minőségi teljesítményét. ! A DZSEMFŐZÉS MUNKÁLATAI előreláthatólag májusig fognak tar­tani, olya n nagymennyiségű nyers­anyag áll rendelkezésükre. A felvá­sárlási tervet 800 százalékra teljesí­tették. Kiválasztottá^ a befőttekre való gyümölcsöt, mert ehhez a leg­kitűnőbb, hibátlan és megfelelő ke­ménységű gyümölcs szükséges, a töb­biből dzsemet főznek. Még a gyü­mölcs osztályozása is versenyzéssel történik. A gyár munkaközössége a szocialista versennyel elérte, hogy az egymással versenyző csoportok kö­zül a múlt hónapban Rózsa Kató dzsemföző munkacsoportja 127 szá­zalékra vezetett. Ebben a hónapban Karácsonyi Mária berakó munkacso­portja és Kalocsai Etel csoportja tart­ja az elsőséget. A szocialista verseny eredményeit, amelybe az egész kollektív bekap­csalódott. mindennap az üzemi rá­dión • keresztül kiértékelik, a jóltel­jesítő egyének és csoportok keresetét megállapítják. Hogn a versen•» milyen ütemben folyik, arra példa a követ­kező eredmény. Nyolc óra alatt 25 kilogramm gyümölcs kimagozása a. norma. És vannak olyan munkásnők, akik 35 kilogrammot is kimagoznak nyolc óra alatt. A Dunostrov konzervgyár dolgozói öntudatosak és tisztában vannak az­zal, hogy miért kell többet termel­niök. Ezt bizonyítja a minden hónap végén kiértékelt legjobb munkások névsora. Az elmúlt negyedévben Hodosi elvtárs nyerte el az üzem leg­jobb dolgozója elismerő címét. Kima­gasló jól dolgozók: Karácsony Mária, Hódosi Zsuzsanna, Csongor Regina, Német István, Tóth József, Mátyás Mária, Créman Ilona.. Horvát István, Egri Pál, Nagy István, Drancsik Gás­pár, Miklóvics mérnök, Koroda Mi­hály jól végzett becsületes munká­jukért kulturrekreációban részesülnek KORABELNYIKOVÁ SZOVJET szta­hanovista takarékossági módszerét a csomagolóraktárakban alkalmazzák a legjobban a Dunostrov-üzemben. Még­pedig a papír gondos és ötletes sza­básával rengeteg papírt takarítanak meg, azonkívül észszerű csomagolás­sal teljesen mellőzték a költséges fa­forgács használatát. Az üvegeket hullámpapírral erő­sen körültekerik és ekkor szükségte­lenné válik a papírforgács. Legvégül pedig az üvegeknek jól kiszámított elhelyezésével rengeteg papírt taka­rítanák meg. A csomagolóráktár dol­gozói négyes csoportokban dolgoznak és ezek is versenyben állnak egy­mással, mégpedig hasonlóan a töb­biekhez nemcsak mennyiségi, ha­nem minőségi versenyben is. A szovjet módszerekkel a munká­sokat az üzemi gyűléseken, a politikai tizperceken ismertetik meg. Sikerült megértetni velük azok lényegét és nagy előnyét nemcsak a fogyasztók, hanem a munkások szempontjából is. Az üzem vezetősége karöltve a párt­szervezettel és üzemi tanáccsal nagy figyelmet szentéi a munkások poli­tikai nevelésének. Az osztályvezetők nemcsak a gyártásért felelősek, - ha­nem a politikai munkáért is. A CSEHSZLOV ÁK-SZOV JET-BA­RÁTSÁG HÓNAPJÁRA az üzem kol­lektívája nagy szeretettél készül. Va­lamennyi tagsági könyvet felülvizs­gáltak, tagtoborozást szerveztek és nagyon szép könyvkiállítást rendeztek az üzemben. A Dunostrov-üzem a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónap alkalmából szocialista versenyre hív­ta ki a többi dunaszerdahelyi üzeme­ket is, amelynek a következők a ver­senypontjai: A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­.vetség tagjainak aktivizálása, tagto­borozás és színvonalas kultúrműsorok rendezése. v Ez lehet színdarab, kul­túrbrigád, a környékbeli falvak lá­togatása, különösen oda, ahol még nincs hultúrélet, hogy azokat moz­gósítsák. A Barátsági Hónap alkalmából ren­dezett stafétafutás ünnepélyességéhez úgy járul hozzá az üzem, hogy az egyes munkacsoportok legjobb gyárt­mányaikból ajándékot küldenek a szovjet dolgozóknak. A dunaszerdahelyi konzervüzem nagyon szép fejlődést mutat az utób­bi időben úgy a termelés, mint ä politikai munka terén. Mindezeket a szép eredményeket annak köszönhe­tik, hogy az üzemi pártszervezet, az üzemi tanács és a technikusok szere­tettel és gondoskodással, valamennyi munkással egyetértve közösen beszélik meg a munkatervet és oldják meg a felmerülő nehézségeket, vagy kér­déseket. így érhette el az üzem mun­kássága azt, hogy a kormány és párt­határozat pontjait: a dólgpzók számára készített fontos élelmiszercikkek mi­nőségének javítását sikerrel végzi és hegy már az 1954-es tervfeladatokat teljesítik. TURI MÁR'IA. NÄZIM HIKMET: JDeirográd 1917 A Téli Palotában Kerenszkij ül, A Szmolnijban a szovjetek Lenin körül. Az utcákba sötétség tört, a szél havat söpört s ök álltak, rendületlen álltak őrt. Szivükben visszhangzott, mit mondott ő: „Tegnap korán, holnap késő, ma kell tennünk, itt az idő!" Mind rázúgták: „Értjük, tudjuk!" s ily tisztán még sose látták, mit kell tenni, mi az útjuk. Hóförgeteges vak éj, velőfagyasztó vad szél. S ők mennek, kezük szuronyos puskát szorongat, hozzák az ágyúkat, harcikocsikat, szívükben vágy, remény, szent akarások, szemük a sötétben fénybogárként ragyog, mennek s léptüktől a Téli Palota megremeg. Kitov, a Putyilov.gyári bolsevik komolyan mondja: „A mainál nagyobb napot nem látott mée a világ, munkásoké, parasztoké lesz végre a Palota s egész Oroszország! Ma lesujtunk kemény kézzel minden kizsákmányolóra!" Havazás, szél, fekete éj, ök lámpásként szegezik szemüket a sötétbe s mellüket a szélnek feszítve egyre mennek, léptüktől a Palota megremeg. Megszólal a sánta Szergej: „Hej, te széles nagy világ, hej!... Kilencszázötben tízéves voltam, mikor erre mentem, Fájdalmas, nagyszemű szentek képét vitték a menetben vénasszonyok, mezitlábas kisgyerekek, s előttük rótta az utat a hosszúhajú sanda Gapon pópa. Távoli viharként morajlott a tömeg. Bíborkeretes ablakból nézett ránk minden oroszok cárja, halottsápadt volt az arca, fekete a ruhája. Az asszonyok sírva hajtottak előtte térdet-fejet, én álltam s magasra emeltem egy feszületet. Feldobogott a föld s feketekucsmás kozákok vágtattak a térre, ágaskodó paripákon, letiportak, megtapostak, a gyerekek sikoltoztak s egy ló patkója alatt a térdem összeroppant." S bicegve megy a többivel Szergej, a sánta, hol a sötétben ködlik a Téli Palota árnya. Havazás, szél, mindent betakar a fekete éj. Iván Petrovies, a vörösszakállú paraszt a lengyel frontról jött vissza nemrégen, macskaszeme parázslik a sötétben, Havazás, szél, ' mindent betakar a fekete éj. A sötétből felbukkant a háromkéményes Auróra s veszett vadként tüzet okádott a Téli Palota, Széparcú nemesek, kövér szőke rimák szorongatták az oszlopok mögött a puska agyát. Szólt a sánta lakatos Szergej: „Hej, te széles nagy világ, hej! Ezek fölött lobog hát a Kerenszkij zászlója!" s vért okádva zuhant a fagyos, piszkos hóra. Iván Petrovies, a vörösszakállú paraszt a lengyel frontról jött vissza nemrégen, csak a távoli zsíros földet látta a sötétben a Palota felé köpött egy nagyot s kezében a gépfegyver lelkesen felugatott. A szél a havat tombolva hordta, pirosan meredt magasba a Téli Palota. S megszólalt Kitov, a bolsevik: r^ „A történelem lángját ma ťij erők viszik; a munkások és a parasztok osztálya, a forradalom vörös katonája. * E ki nem alvó fáklyát a mj kezünk tartja... Elvtársak! Rohamra! Rajta!" A Néva jege vörös volt, mint a láng. Rohamuk elsöpört minden akadályt. Erővé forrt bennük évszázadok vágya s viharként csaptak 'e a Palotára. Ezen a hajnalon űj értelmet kapott vas, szén és cukor, vörösréz és kelme, élet és zsarnokság, az ember szerelme és minden iparág. Ezen a hajnalon Üj életre ébredt Kis., Nagy- és Fehér-Oroszország, * Kaukázus és Turkesztán, Szibéria népe s a bánatos Volga melléke. Ezen a hajnalon, mikor nem állt többé sötétség a nap elé s ők havas csizmáikban megindultak a márványlépcsőkön fölfelé. Dr. Blaskovics József nyersfordítása alapján törökből fordította Tóth Tibor. á

Next

/
Oldalképek
Tartalom