Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-07 / 270. szám, szombat

6 U J SZÖ 1953. november 7 A szovjet népek nagy testvéri családjában UTAZÁS SZOVJET ÜZBEK1SZTÁNBAN A repülőgép széles körökben kering Taskent, szovjet Üzbekisztán fövarusá fölött. Az aszfaltozott dúslombozatú fákkal szegélyezeti utcák és sugárutak innen fentről lassan hömpölygő folyónak tűnnek Látszik a színház előtti téi is a híres, sokszínű szökőkúttal Pontosan kivehető a tarka virágszönyeggel díszített Vörös-tér. Még az is, aki mindössze két-három évvel ezelőtt látta Taskentet madártávlatból, könnyen észreveheti, hogy a uáros külseje erősen megváltozott. Ahol eddig üres telek éktelenkedett, ott most új gyári épületek állnak. A belvárosban a kis házikók helyén sokemeletes magas épületek díszelegnek. Lépten-nyomon épülőfélben lévő házakat pillant meg az ember. Az üzbég nép — vendégszerető nép. Ha valaki Üzbekisztán iránt érdeklődik szülőföldjükön végezhető érdekes és tanulságos utazások egés: sorozatát ajánlják. Repülőgépen például Horezba juthatunk, vonaton a f'ergána-völgybe. aszfaltoz/ ti műúton pedig beutazhatjuk Taskent környékéi Mindenhol csodálatos úi dolgoj ka: villanthatunk meg sokszázezer ember alkotómunkájának örvendetes ei dményeit. Ezek az emberek üzbégek oroszok, tadzsikrk és ukránok. Mindnyájan szívből szeretik a verőfényes Üzbekisztánt Erejüket nem k'mélve odaadóan dolgoznak, hogy beláthatatlan szülőföldjük felvirágozzék. Az emberek udják. a munka százszorosan meghozza gyümölcsét s ez az életszínvonal további emelkedését, a kultúra újabb fejlődését jelenti. Fogadjuk hát el a meghívást és utazzunk le Angrenbe, Üzbekisztán szénmedencéjébe Akaratlanul is elcsodálkozunk, amikor megtudjuk, hogy Angren. a nagy bányászváros alig tizenötéves; hogy a geológusok mindössze a Honvédő Háború előestéjén fedeztek fel itt kő-szénlelőhelyeket. Tizenkét és fél év múlva pedig ezen a lakatlan vidéken valóságos város nőtt ki a földből, egyenes utcákkal, tágas bányászlakásokkal, filmszínházzal. políkhnikával és iskolákkal Estenként Angren villanylényben úszik s a tüllel elfüggönyözött, nyitott ablakok mögül zeneszó hallatszik. Az angreni szénbányászat gyors fejlődése az üzbég és a nagy orosz nép szoros barátságának köszönhető. Tíz évvel ezelőtt uráli bányászok érkeztek ide, gazdag tapasztalataikat átadták üzbég szaktársaiknak es segítették őket a legkorszerűbb technika elsajátításában. Ha meg akarjuk tekinteni a zöldeU> fák csoportjait vagy a végtelen gyapotmezőket át kell rándulnunk Angrenből a gazdag Fergána-völgybe. Itt megismerkedünk Alijahon Szultanova és Hurmat Tisajeva híres selyemhernyótenyésztő nőkkel Ők voltak azok. akik a selyemhernyó gyorsított tenyésztését kezdeményezték. A tenyészidö csökkentésén kívül növelték a gubók minőségét is. A két híres sely mhernyótenyésztőt Sztálin dí íjai tüntették ki Ámde a Fergána-völgy nem csupán megmunkált mezőkből és kertekbe áll. A repülőgépből barna földiáitokat sekélyvizű tavakat, hófehér szikestalajt is látunk. Ez a lakatlan, vad vidék — Központi-Fergana A XIX pártkongresszusnak az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei előírják, hogy ..határozott támadást kell intézni" a Központi-Fergána óriási műveletlen területei és mocsarai ellen 4—5 év alatt 65 ezer hektárnyi szűzföldet fognak itt felszántani. Az üzbég nép régóta várja azt az időt, amikor lecsapolják az ingoványos mocsarakat s termővé teszik a szikes talajt. Elképzelhető tehát milyen örömmel fogadták az üzbég kolhozparasztok azt a hírt, hogy a kommunista párt és a szovjet kormány eleget tesz a nép kívánságának, sőt a legkorszerűbb műszaki felszerelést is kiutalja Központi-Fergána termőfölddé való átalakítására. Irta: V Basgyerni Üzbekisztán a Szovjetunió legnagyobb gyapotbázisa. A „Több gyapotot a hazának" jelszó arra buzdítja az üzbégeket, hogy fáradhatatlanul keressék a vetésterület további kibővítésének. valamint a terméshozam növelésének új tarta' ait és lehetőségeit. Jelentős a ..Szrednye-Csircsik'' rajonbeli „Lenin juli"-kolhoz gyapottermesztőinek kezdeményezése. Bátran művelik az adirokat. a kisebb dombokat A „Lenin juli"-kolhozbeh gyapottermesztők kezdeményezését csakhamar bevezették Üzbekisztán összes tartományaiban J Bakirov, u „Sztálin" kolhoz lAndizsan rajon) elnöke, a Szocialista Munka Hőse, elnj-ondta hogy azok a szivattyúberendezések, amelyek öntözik a dombokat, 35 hektár új föld megdolgozását tették lehetővé. Minali Hangeldiseb brigádja, amely elsőként vetett gyapotcserjét c dombokon, arra kötelezte magát, hogy hektáronként 25 mázsás gyapottermést ér el. Hangeldisev brigádjának példáját Nizam U matov, Ibrahim Irgasev brigádjai is követték. Az üzbég kolhozparasztok munkaeredményei igen szépek. A kolhozokban sokezer észszerűsítő és feltaláló dolgozik. A kolhoztermélés bátor újítói ők. Tegnap még senki sem hallott <i Gallja-Aralrajon „Lenin"-kolhozbeli Mirzakulovról. Ma mindenki ismeri a nevét. Mirzakulov tízféle munkaigényes folyamatot gépesített. Feltálált egy eredeti elektromos gyapotszárítógépet A „Kaganovics" ártel (Szamarkand rajon) kolhozparasztjai az eperfalevél begyűjtését villamosgép segítségével végzik. Halilov, a Második Ozsizaki GTA kombájnkezelője értékes újításával hozzájárult a kombájn tökéletesítéséhez. A szovjet népek testvéri családjában sikeresen dolgozik a munkaszerető üzbég nép. Üzbekisztán dolgozói híven követik a kommunista párt és a szovjet kormány utasításait. Az üzbég nép egyre odaadóbb munkával járul hozzá a kommunizmus felépítésének nagy ügyéhez. Magasfokú műveltséget értek el a szovjet köztársaságok népei Irta: JEVGENYIJ LOKTIONOV A Szovjetunió összes köztársaságaiban már régen felszámolták az írástudatlanságot, bevezették a kötelező hétéves tanítást, fejlesztik a középiskolai oktatást. A jövö nem. zedék oktatását és nevelését a szovjet kormány által létesített sürü iskolahálózat biztosítja Az utóbbi harminc évben közel kilencvenezer kényelmesen berendezett és jól felszerelt iskolát építettek, ezek kétharmad része a nemzetiségi szövetséges és autonóm köztársaságok területén működik. A szovjet köztársaságok nemcsak a többséget képező nemzetek gyer. mekei számára létesítenek iskolákat. Ha valamelyik köztársaságban sűrűbb csoportokban élnek más nemzetiségek, akkor részükre külön iskolákat nyitnak. Az omszki tartományban például egy tatár csoport él Részükre tatár tannyelvű iskolákat létesítettek. Ugyanígy a Baskír Autonóm Köztársaságban udmurt nyelven, Krasznodar vidékén örmény nyelven is tanítanak. A lenini.sztálini nemzetiségi politika nagyszerű gyümölcsei fényesen meglátszottak abban, hogy a cári birodalom múltban elmaradt vidékei rövid idő alatt virágzó köztársaságokká alakultak, amelyekben a népmüvelés rohamosan fejlődik. A forradalom előtti Azerbajdzsánban például a lakosság 97 százaléka volt írástudatlan, alig volt néhány száz elemi iskola. A tanulók száma nem érte el a hetvenezret. Ezenkívül volt körülbelül harminc középiskola. Ezekben főként csak a gazdagok gyermekei tanultak. Ma közel négyezer általános műveltséget nyUjtó iskola működik. Legnagyobb részük hétéves, a középiskolák száma hatvanszor nagyobb az 1914.ben e köztársaságok területén működő hasonló típusú iskolák számánál. Figyelemre méltóan felvirágzott a népmüvelés Szovjet-Grúziában is. Középiskoláinak száma már 1939ben — ezer lakosra számítva — kétszer akkora volt, mint Franciaországban és jelentékenyen nagyobb, mint Angliában, vagy Amerikában. Tekintve, hogy a háború utáni évek. ben több száz új iskolát nyitottak, az arány még inkább eltolódott Szovjet-Grúzia javára. A Litván SzSzK szintén aránylag fiatal a Szovjetunió Köztársaságai között. Felszabadulásáig a munkásgyermekek legnagyobb része még az elemi iskolát sem látogathatta Szovjet-Litvániában ma minden iskolaköteles gyermek tanul. Rövid idő alatt a felszabadulás előttinek har. mincszorosára nőtt a hétéves iskolák száma, a középiskolák száma pedig több mint négyszeresére. Tavaly a Szovjetunióban 176 millió példányban adtak ki új könyveket _ tizenegymillióval többet, mint 1951-ben. Ebből száznál több különféle könyv — 4,314.000 példányban — jelent meg kazah é<s ujgur nyelven. A szovjet köztársaságokban állán, dóan új főiskolákat létesítenek. Az előadási nyelv mindenhol az illető nemzetiség anyanyelve. A Szovjetunió felsőfokú oktatási intézeteiben, egyetemein és akadémiáin 1,442.000 ifjú és leány tanul. Ezekből 104 ezer a középázsiai köztársaságok főiskoláin, nyolcvanezer a Kaukázusontúli vidékeken, 216 ezer Ukrajna, 37 ezer Litvánia, Lettország és Észtország főiskoláin. Főiskolai oktatásuk fejlettsége tekintetében a szovjet köztársaságok jóval megelőzik a közelkeleti országokat, Nyugat-Európa tőkés országait. A Kirgiz SzSzK-ban tízezer lakos közül 64, Üzbékisztánban — 71, Azerbajdzsánban — 93 főiskolai hallgató. Ugyanakkor Iránban tízezer lakos közül mindössze 3, Törökországban — 12, Svédországban —r 21, Franciaországban — 36, az ezer lakosra eső főiskolai hallgatók szá. ma. A szovjet köztársaságok évről évre nagyobb, hatalmasabb összegeket költenek a népmüvelés fejlesztésére. Bjelorussziában például a közoktatási célokra fordított összegek 1940-ben az általános költségvetés 29.4 százalékát, 1949-ben 34.5 száza, lékát, 1952-ben pedig már 38.2 százalékát tették ki A Szovjetunió összes közoktatásügyi kiadásai az 1940. évi 22.5 milliárddal szemben 1952-ben 60 milliárd rubelre emelkedtek. A SzKP XIX. kongresszusa a közoktatásügy újabb felvirágzásának további távlatait jelölte meg. Azt a feladatot tűzte ki, hogy az ötödik ötéves terv végéig a köztársaságok fővárosaiban, városaiban, a területi és a nagyobb ipari központ-kir fejezzék az áttérést a hétosztályos oktatásról az általános közepxuKú (tízosztályos) oktatásra, ezenkívül megteremtsék annak a feltételeit, hogy a következő ötéves tervben minden városban és faluban teljesen megvalósíthassák az általános középfokú (tízosztályos) oktatást. A kongresszus elhatározta hogy a középiskolákban meg kell kezdeni a politechnikai oktatást és meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket az általános politechnikai kiképzésre. E feladatok valóraváltásának mélyreható jelentősége lesz a szovjet tár. sadalom további kultyrális fejlődésében, hozzá fog járulni a kommunizmust építő emberek műveltségének fejlesztéséhez. A szovjet Üzbékisztánban több, mint 15 ezer nö mint pedagógus dolgozik, 13 asszony a tudományok doktora, 220 az orvostudományok jelöltje és 25 ezer fiatal leány tanul a főiskolákon. A képen látható Szofija Azizová és Sakrachan Bajcsibajevá, a taskenti, közép-ázsiai Állami Egyetem keleti fakultásának hallgatói. Az alma atai Kazach Állami Opera és Balettszínház épülete. A minszki automobUgyár sztahanovista villanyszerelője, Anatoiy Aehlomenko munka közben.