Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)
1953-11-06 / 269. szám, péntek
III S3E0 1953. november 8 BRATISLAVAI KIÁLLÍTÁSOK Martin Benka nemzeti művész gyűjteményes kiállítása Martin Benka akadémiai festő művész müveiből 65. születésnapja alkalmából szeptember második felében Bratislavában gyűjteményes kiállítás nyílt meg. Azóta csaknem másfél hónap telt el, s a dolgozók, az ifjúság nagy számban tekintik végig még most is ezt a nagyszabású kiállítást. Martin Henka még a húszas évek derekán — Gustáv Malý festőmü vész mellett — új utat nyitott a szlovák képzőművészetben. A mult, különösen a 19. század képzömüvé szetének realista hagyományait, a nemzeti, népi hagyományokat tanulmányozva és különösen a felsőszlovákiai hegyvidék népe életviszonyainak alaipos megismerésével Képzőművészeink tanulnak I. J. Rjepin rajzaiból A napokban nyitották meg Hja Jefimovics Rjepin, a nagy orosz realista festő rajzainak kiállítását. Ezek az apró müvek a prágai Nemzeti Képtár tulajdonát képezik és Bratislavában a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának keretében mutatják be őket először. A művészetet kedvelő dolgozóinknak, de különösen képzőművészeinknek sokat nyújt ez a kiállítás, melyen újra meggyőződhetnek arról, hogy az alkotóművésznek sikeres munkájában milyen nagy jelentőséget kell fordítania az előzetes rajztanulmányokra. Hogyan is ábrázolhatna egy festőművész a maga tipikusságával szocializmust építő embereket, ha előzetesen nem taMartin Benka: Gyetvai melódiák alkotta meg Benka a maga sajátos festői mondanivalóját. A gyűjteményes kiállításon bemutatott képeket túlnyomórészt még a felszabadulás előtt festette. Képeinek az adja meg az erőt és mondanivalója azért olyan könynýen érthető, mert a nép nyelvén szól hozzánk. Festményei azt a hangulatot árasztják, mellyel a hegyek fiai sajátos népdalaikban mondják el keserűségüket és öröműket. Annak felismerésével, hogy az embereknek a szülőföld iránt\ szeretetét, hűségét müveivel kifejezheti — biztosította Martin Benka művész mondanivalójának egész séges, kibontakozását és a néppel való együttérzésével elérte, hogy távolmaradt a formalista irányzatoktól. A mult köztársaság éveiben, amikor a szl 0'Jk nép fiai itt, hazájukban jelentős számban nem jutottak munkához és azt idegenben keresték — Benka festményeiben szinte felhívásszerüen eleveníti meg a legszegényebb és legkeserűbb sorsban élő emberek, a hegyi lakók életét. Nesm a szenvedésüket mutatja be, hanem a bennük rejlő erőt. Minden egyes képéből érezni, hogy ezek a szlovák emberek — akár favágók, akár mint a s-Tavasz előtt« című képében a hegyvidék földjét kapával feltörő és megtermékenyítő parasztok — a szülő földjükhöz hűségesen ragaszkod nak és felveszik a harcot, hogy a • nehézségek legyőzésével megteremtsék jobb jövőjüket. Martin Benka nemcsak a festményeibe, hanem a rajzaiba is beleviszi ezt a hangú latot. Joggal mondhatjuk, hogy Martin Benka a szlovák hegyvidék költői festője lett, aki — az elmúlt évtizedekben, amikor a legszükségesebb volt, festői mondanivalóját nemzeti formába öntötte és népi tartalommal telítette. Martin Benka eddigi életmüvével méltán érdemelte ki a »nemzeti művésze büszke címét, mellyel köztársasági elnökünk ez év október 24-én kitüntette. nulmányozza hőseinek legjellegzetesebb vonásait. A képzőművészeti müvek aikkor a legerősebbek és mondanivalóik akkor teszik a legmozgósítóbb hatást, ha az alkotóművész a mü alapgondolatának a mélységébe hatol és szervesen össz hangba hozza a formát a tartalommal. Hogy a művész kimerítő módon jellemezhesse az embereket és a képben teljes mértékben kibontakozhassanak az események, helyzetek. ahhoz természetesen az ábrá I. J. Rjepin: Az újonc (1870) zolásra kerülő alakok mélységes tanulmányozása szükséges. Ebben nyújt nagy segítséget képzőművészeinknek a mostani Rjepin.rajzkiállítás. Rjepin azzal éri el a 19. századbeli orosz realista művészet legtisztább formáját és gazdag tartalmát, hogy minden egyes müve megalkotását — a záporozsei kozákokról, Rettenetes Ivánról, a gályarabokról, stb. festett képeit, — ailapos rajztanulmányok előzték meg és gondosan átgondolta a helyzetet, szenvedélyesén küzdött felmerülő művészi kifejezési problémák megoldásáért, a művészetben visszatükröződő valóság és tipikusság kifejezéséért. A rajztechnika elsajátítása a mesiteriesség elsődleges kérdése. A kiállított rajzok i s elevenen mutatják, hogy Rjepin nem nyugodott meg mindaddig, amíg meg nem találta a legkifejezőbb formát és helyzetet. Láthatjuk ezt annál a két rajznál, amelyeken a halálraítélt visszautasítja az utolsó kenetet. Rjepin felismerte a rajzban a nevelés harcos eszközét is. A részegség ellen például azzal a képévei harcol, melyen egy disznó nyalogatja a földön fetrengő embert. A rajz címe: »Disznóság«. Rjepin felismeri a • muzsikok millióit kizsákmányoló, urak, grófok, cári ivadékok roppant üres életét. A párbajra fiak keren induló úr arca oly ásitóan iire.SJ hogy alája joggal írhatta Puskin szavait: És közben micsoda unalom...« Rjepintől abban is példát vehetnek képző mü vészeink. hogy szüntelenül tanulmányozzák a mozgásban lévő embereket. Ez Rjepin egyik fő erőssége. Rjepin rajzai igen hagy iskolát jelentenek képzőművészeinknek és festeni akaró fiataljainknak. Felmerül a kérdés, mit vegyünk át Rjepintől ? Ezt a kérdést feltették a szovjet festőművészek is. B. V. Joganson, a Szovjetunió SztálinQíjas népművésze erre így válaszolt: ..Rjepinhez kell igazodni. Ez talán azt jelenti, hogy utánozzuk Rjepint? Természetesen nem jelenti azt.. . Rjepintől elsősorban e munkához való viszonyt kell megtanulnunk. arra kell törekednünk, hogy saját eszközeinkkel tükrözzük viszsza nagyszerű korunkat. A képet fontos, komoly ügynek kell tekinteni. a képet ki kell hordozni ;, ugyanúgy, ahogy Rjepin csinálta.« Ezt a felismerést, ezt a követésre méltó példát nyújtja képzőművészeinknek a bratislavai Rjepin. rajzkiállítás is. A magyar képzőművészeti kiállítás tanulságai Mulf vasárnap újabb jelentős kiállítás, a XIX. és XX. század magyar képzőművészetének kiállítása nyílt meg Bratislavában. Ez a kiállítás a magyar képzőművészet haladó hagyományainak, az utóbbi 150 év alatt elért fejlődésének keresztmetszetét tárja elénk, — a magyar képzőművészetnek azt a törekvését, hogy a habsburgi elnyomás, a feudalista urak, a klerikális reakció, majd a fasizmus elleni harccal kialakítsa a nemzeti művészetet és utána a mult értékes hagyományait felhasználva telítse a műalkotások nemzeti formáját szocialista tartalommal. A kiállítás tehát azt tárja elénk, hogyan harcolnak a művészet fegyverével a magyar társadalom boldogabb jövőjének felépítéséért, a békéért és a szocializmusért. Ezeket az eszméket realista szemlélettel tárják elénk a kiállított alkotások. A magyar képzőművészetnek az utóbbi 150 év alatti fejlődését be mutató müvek a művészek mélységes életismeretére mutatnak és elénk tárják azt is, hogy a magyar nép sorsa mennyire egy volt a múltban a cseh és a szlovák nép sorsával. Egy volt a múltban. és egy ma is, amikor kölcsönös baráti segítséggel építik hazájukban a szocializmust. A magyar képzőművészeti kiállítás, — amely az elmúlt hónapban Prágában nagy sikert aratott és amelyet naponta ezren tekintettek meg, — most Bratislavában hasonló nagy érdeklődést kelt dolgozóink körében. Legnagyobb érdeme nemcsak abban rejlik, hogy még szoBnnedek Jenő: Partizánok rosabbra fűzi a népeink közötti testvéri kapcsolatokat, hanem iga zolja a szocialista realizmus alap törvényének helyes alkalmazását, — hogy képzőművészeink valóban csak akkor alkothatnak hü képet szocializmust építő korunkról, ha elsősorban is a néppel szoros kapcsolatot teremtve követik haladó hagyományainkat fejlesztő realista művészeinket, akik kialakították a maguk korában haladást jelentő sajátos nemzeti formát. Főleg ebben a sajátos nemzeti kialakításban van különbség népeink művészete között. Céljaink egyek, képzőművészeink egyaránt harcolnak azért, hogy a Szovjetunió által felszabadított országokban kialakítsák a formában nemzeti, tartalmában szocialista művészetet. Hogy ez hogyan megy végbe Magyarországon, erre ad igen értékes vád ászt a Bratislavában most megnyitott magyar képzőművészeti kiállítás. Peferőci Bálint P. I. Csajkovszkij halálának 60 éves évfordulójára Ma van Csajkovszkij, a nagy orosz zeneszerző halálának 60 éves évfordulója. A nemzeti sízelJemet és az élet mély igazságát sugárzó szerzeményeit isimerik és szeretik az emberek milliói az egész vilá gon. A szovjet zenei világ gondosan készült erre a jelentős évfordulóra. A moszkvai Állami Filharmónia a Csajkovszkij szerzeményeinek szentelt estéket már megkezdte. Moszkva legnagyobb hangversenytermeiben. kultúrpalotáiban és munkásklubjaiba, n Csajkovszkij mü veit a legjobb szimfonikus zenekarok, zenészek és énekesek adják elő. A hangversenyek műsorán Csajkovszkij majdnem minden jelentősebb müve szerepel. A moszkvai Nagy Színház Csajkovszkij operáit és balettszerzerné nyeit játssza. A szovjet rádió szintén egész sor Csajkovszkij életével és müvével foglalkozó rádióközvetítéssel ünnepli meg ezt a jelentős évfordulót. A politikai és tudományos ismereteket terjesztő társaság a Szovjetunió városaiban és falvaiban előadásokat rendez a nagy orosz zeneszerzőről. Ae állami zenei kiadóvállalat 1953-ban Csajkovszkij számos szerzeményét több mint 200 ezer példányszámban adja ki. Az idén kiadott müvek eddig 130 ezer pél dányszámot értek el. Ezenkívül a kiadóvállalat Csajkovszkij válogatott leveleinek, valamint életéről és müvéről szóló monográfia kiadására készül. Irodalmi pályázat 1955 május 9-e tiszteletére A nemzetvédelmi minisztérium és a Naše vojskom, a csehszlovák véderő könyvkiadója köztársasá gunk szovjet hadsereg által való felszabadításának 10. évfordulója tiszteletére irodalmi pályázatot hirdet regényekre, elbeszélésgyüjtemé nyekre és versgyűjteményekre, amelyek témáikat a haza védelméből, véderönk mai életéből, az elmúlt világháború harcosainak történetéből, a kapitalizmus alatti katonai szolgálatból és népünk mult forradalmi harcaiinak történetéből merítik. A pályamüvek névvel küldendők be. A pályázatban részt vehetnek a Csehszlovák trók Szövetségének tagja, és mások is. A pályázat 1955. február 28-án zárul. A pályázat eredményeit az -Obrana 11du« — a nemzetvédelmi miniszté rium napüapja közli 1955. május 9-i számában. A pályamüvek a következő címre küldendők be: Naše vojsko, Literár na redakcia, Praha II, Na Dékán ce 3., ^Literárna súťaží- megjelö. lésseL A Naše vojsko könyvkiadó irodalmi szerkesztősége egyúttal segítséget nyújt és közvetít a szerzőknek a katonai tárgyú pályázati müvekkel kapcsolatos összes kérdésekben. A pályázati müveket a nemzetvédelmi minisztérium, a Naše vojsko és a Csehszlovákiai trók Szövetségének képviselőiből alakult bizottság értékeli ki. A pályázat eredményeinek kihirdetése után azonnal kiutaljál? a díjakat. A legjobb pályázati müveket a következő dijakkal jutalmazzák: I. díj n. díj III. díj IV. díj V. díj 20.000 15.000 15.000 10.000 10.000 Kčs 7.500 Kčs 5.000 Kčs 2.500 Kčs 1.000 Kčs 10.000 7.500 7.500 5.000 5.000 2.500 A pályázat keretében csak eredeti, eddig nem közölt müvek küldhetők be. A »Naše vojsko« könyvkiadó fenntartja a jogot a díjazott pályázati müvek kiadására a »Za vlast'« sorozatban a szokásos honoráriumf eltételek melletlt. „ÜJ SZÓ", kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős Lőrincz Gyula, főszerkesztő Szerkesztőség Bratislava, Jesenského u. 8-10, telefon 317-19, S52-10. Kiadóhivatal: Pravda lapterjesztővállalat, Bratislava, Gorkého u 8, telefon 274-74. Előfizetési díj havonta Kčs 6.60 Megrendelhető a postát kézbesítőknél vagy e postahivatalokon Ellenőrző postahivatal Bratislava 2. A Postailletékek készpénzzel való fizetése engedélyezve. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. A 53170 i
