Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-07 / 270. szám, szombat

J Éljen a Nagy Októberi Szocialista forradalom 36. évfordulója! Bratislava, 1953. november 7, szombajt 30 fillér VI. évfolyam, 270. szám Y OKTÓBER NYOMÁBAN AK NAPILAPJA Az októbervégi sötét, havas felhők már napok óta eltüntették a derűs eget Petrográd felett. Súlyosak és nehezek voltak, sötétek és kibírhatatlanok, mint a sok évtizedes cári elnyomás, az éhezések, a nélkülözések, a száműzetés a szabadság után vágyakozók számára. A cári rezsim, a kapitalizmus ugyanolyan súllyal és sötétséggel nehezedett Oroszország dolgozó népére, nemzeteire, mint ezek az októberi sötét, havas fellegek Petrográd egére. Az ég, a fény, a levegő, a szabadság el volt zárva mindenkitől, aki fény és szabadság után vágyó, dott, míg végre ezer fájdalom, ezer akarat hangja tör ki a szabadság fellobbanó örömével az Auróra ágyújának torkából, hogy szétverje a súlyos, sötét fellegeket, a terheket, amelyek évszázadokon keresztül nehezedtek a munkások és parasztok vállára. Eldördült az Auróra ágyúja, hogy szétverje a sötét fellegeket ós megmutassa a szabad, boldog, derűs eget mindenkinek szerte a világon, ahol szabadságra és szebb életre vágytak. 1917-ben, harminchat évvel ezelőtt adta meg az Auróra ágyúja a jelt, mely megremegtette az egész világot és barát ós ellenség egyaránt tudomást szerzett arról, hogy az emberiség történetében új korszak kezdődik, a kapitalizmus pusztulásának korszaka, a szocializmus és a kommunizmus diadalának kezdete, hogy jelt adjon a világnak Oroszország határain túl is: le kell számolni azzal a világgal, amely a dolgozók kizsákmányolását, a zsarnokok uralmát akarja fenntartani. Az Auróra ágyúlövése Retrográdban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megkezdését jelentette. Ez a forradalom, a Nagy Októberi Forradalom halálos sebet ütött a kapitalizmuson, hatalmas rést tört az imperializmus fellegvárain, összedöntötte pilléreit, hogy megkönnyítse a nemzetközi proletariátus harcát a töke zsarnokuralma ellen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban vált a Kommunista Párt a világ forradalmi munkásmozgalmának „rohambrigádjává". És mint ilyen, mint rohambrigád hivatva volt arra, hogy megteremtse a proletariátus diktatúráját. Ennek a Kommunista Pártnak feladata lett, hogy felépítse és megvédje a világ első szocialista munkás-parasztállamát. Az Októberi Szocialista Forradalom jelentette a Kommunista Párt tűz. keresztségét. Elsőnek és egyedül ez a párt döntötte meg és söpörte a történelem szemétkosarába a régi elavult világrendszert, a dolgozók számára mindenkor ellenséges, kapitalista, imperialista társadalmi rendet. A Kommunista Párt, amely megteremtette a proletárdiktatúrát, a munkások és parasztok államát, amely a dolgozók kezébe adta a hatalmat és vezette Oroszország népeit a gazdasági bomlás, az éhínség idején a külföldi intervenciósok, a „tizennégy állam hadjárata", a belső ellenforradalmi lázadások ellen és leverésükkel elvezette Oroszország népeit a győzelemhez, az intervenciósok, a fehérgárdisták felett aratott győzelmeivel pedig a szocializmus győzelméhez, — az a párt, amely tovább vezeti a Szovjetunió népeit a győzedelmes kommunizmushoz. V. I. Lenin, a forradalom, a Kommunista Párt nagy vezére és a szovjet kormány feje kidolgozta a forradalom után a gazdaságilag elmaradt Oroszország átalakításának nagy tervét, hogy az egykor elmaradt or. KOMMUNISTA PÄRTJÁ gyobb fejlődés idején az Egyesült Államokban maximálisan 8 százalékot értek el. Míg a Szovjetunióban ilyen óriási arányú fejlődést látunk, addig a kapitalista országokban a gazdasági válság, a munkanélküliség éhségbe, nyomorba dönti a munkásokat, a kis- és középparasztságot. :/Túltermelés«, élelmiszerpusztítás az egyik oldalon, a kapitalista államokban, a másik oldalon, az Októberi Forradalom győzedelmes országában, a Szovjetunióban, a dolgozók életszínvonalának állandó emelése, a munkanélküliség teljes kiküszöbölése, az ipar állandó fejlődése a cél. Az imperialisták a válságból kivezető utat az embermészárlásban, a háborúban keresik és kirobbantják a második világ háborút, megtámadják a Szovjetuniót is. De a Nagy Honvédő Há ború nehéz és súlyos évei sem állítják meg a szovjet ipar további fejlödését.^A nagy nehézségek, sok iparvidék elpusztítása, gyári berendezések keleti területekre való evakuálása ellenére a szovjet nehézipar össztermelése' az 1940—44es években 36 százalékkal emelkedett. Mindezt az Októberi Forradalomban megszületett szovjet rendszer tette lehetővé, tudta ellátni a Vörös Hadsereget olyan fegyverekkel, melyek az ellenség feletti győzelmet biztosították. A győzedelmes Honvédő Háború befejezése után a Szovjetunió Kom munista Pártja újabb nagy feladatokat tűzött a szovjet nép elé. Az ország óriási károkat szenvedett, területének egy része elpusztult, a fasiszta hordák földig romboltak 31.850 gyárat, 1710 várost, 70.000 falút és 98.000 kolhozt Az eipusz titott bányák az 1940. évi termelés 60 százalékát adták, vasban 74 és acélban 55 százalékot. Ilyen óriási károk láttán a kapitalista sajtó kárörvendve állapította meg, hogy ezeket a Szovjetunió tizen öt-húsz év alatt sem heveri ki. A szovjet emberek hazafias lelkese déssel hozzáfogtak a lerombolt, de megvédett haza újjáépítéséhez, a negyedik ötéves terv megvalósítá sához, amely célul tűzte ki, hogy 1950-ig újjáépítsék az összes lerombolt üzemeket és a termelést 48 százalékkal emeljék. Az eredmény az lett, hogy 1950-ig nemcsak újjáépítették az összes elpusztított üzemeket, hanem további 7000 új gyárat építettek és az ipari termelés háborúelőtti színvonalát nem 48, hanem 73 százalékkal emelték. A Szovjetunió az ipari termelést az 1929—1951-es években 1266 százalékra emelte. Az Egyesült Államok mindössze 200 százalékos emelkedést ért el, ezt is csak vér, háború árán azzal, hogy a koreai háború miatt nemzetgazdaságát militarizálta. Igen, a kapitalista, az imperialista táborban a termelés ideiglenes növelése csak az ember rovására és az ember kárára valósítható meg. Üt és cél az emlber leigázása, kizsákmányolása. Imperializmus = vér, háború = maximális profit. Ez az, aminek véget vetett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelynél az egyenlőségi jel az ember szabadságát, a nemzetek egyenlőségét, a békét, az emberről való gondoskodást jelenti. Ennek bizonyítéka az új terv, az ötödik ötéves terv, amely hatalmas lépést jelent előre a szocializmusból a kommunizmushoz vezető úton. Sztálin elvtárs a szocializmus közgazdasági problémáiról szóló müvében a szovjet nép előtt három feltételt jelölt meg, amelyeket teljesíteni kell, hogy megvalósuljon az átmenet a szocializmusból a k ommunizmusb a: a) biztosítani a termelés állandó növekedését, előnyben részesíteni a termelési eszközök gyártását; b) a kolhoztulajdont az általános tulajdon színvonalára emelni és az áruforgalom rendszerét termékcsere rendszerrel helyettesíteni; c) elérni az egész nép kulturális felemelkedését, fizikai és szellemi képességének általános fejlődését. Az új ötéves tervnek ez a célja a Nagy Októberi Forradalom öröke és nem kétséges, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével a Szovjetunió népe ugyanúgy, mint a múltban, a jövőben is megvalósítja terveit, melyek végcélja mindenkor az emberről való gondoskodás volt és marad. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhető, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia, mint nemzeteink börtöne felbomlott és hazánk megszületett. A mi hazánk népei a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak és a hős szovjet népnek, a hős Szovjet Hadseregnek köszönhetik felszabadulásukat a fasiszta elnyomás alól és végeredményben a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhetjük azt, hogy ma szabad hazánkban, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságban nemzeteink megértő egyetértésével, pártunk, Csehszlovákia Komunista Pártja irányitásával és vezetésével építhetjük békés, szocialista hazánkat, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságot. Gottwald elvtárs szavaival élve, szabad hazánkban egy pillanatig sem feledkezhetünk meg arról, hogy minden törekvésünk végcélja az ember, az ember jólétéről való gondoskor-* dás. Lőrincz Gyaía Világ proletárjai egyesüljetek! szágból erős szocialista hatalom legyen. Lenin tervében benne volt az ország szooialista iparosítása, a nehézipar fejlesztése, az egész népgazdaság villamosítása, a mezőgazdaság szocialista alapokra való átállítása és az ezzel kapcsolatos szövetkezeti terv. Lenin tervében benne volt a kultúrforradalom végrehajtása. Ez a terv, Lenin terve a Kommunista Párt terve lett és Oroszország dolgozóinak, nemzeteinek vérévé vált. A párt óriási szerepe és ereje ott mutatkozott meg eddig páratlan formában, mikor a külső és belső ellenforradalommal megvívta harcát, megvédelmezte a proletariátus diktatúráját, mikor szétzúzta a külföldi intervenciósokat, a fehérgárdistákat és megkezdte az új gazdasági politika alapján az építőmunkát, mozgosítva a nép kimeríthetetlen alkotó erőit a lenini terv megvalósítására, a szocializmus építésére. Lenin 1919 áprilisában, mikor a fiatal szovjet köztársaság a legnehezebb időket élte, a legbölcsebb előrelátással bíztatta az Októberi Forradalom győzedelmes népét. „Sohasem fogják legyőzni azt a népet, — mondotta — amelynek munkásai és parasztjai nagy többségükben felismerték, megérezték azt és tisztába jöttek vele, hogy a saját hatalmukat, a szovjethatalmat — a dolgozók hatalmát védelmezik, hogy azt az ügyet védelmezik, amelynek győzelme nekik és gyermekeiknek biztosítja a kultúra minden áldását, mindannak élvezetét, amit az emberi munka létrehozott." Amikor a párt és a munkásosztály hősies erőfeszítéssel helyreállította a népgazdaságot, megnyílt az ország fejlődésének beláthatatlan távlata és megkezdődött az új népgazdaság, az új társadalmi rend alapjainak lerakása. A Szovjetunió népei a háború előtti ötéves tervek éveiben sikeresen valósították meg az ország szocialista iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásának terveit. Az első ötéves terv a szovjet gazdaság rohamos előrehaladását jelentette. Fő feladata volt, hogy az elmaradt agrárországban a modern technika alapján új ipart építsen ki, hogy megvalósítsa a mezőgazdaság kollektivizálását, hogy kiépítse az ország védelmi, biztonsági erőit és szerveit, hogy megjavítsa a munkásság és partu;ztsá.g, aíiy jg'i helyzetét, így az első ötéves tervben 1500 új üzem keletkezett és a termelés átlagos évi növekedése az 1921—1926. os évi kétmilliárd rubeles átlagnövekedéssel szemben évi 5.5 milliárd rubelre emelkedett Megteremtett azelőtt teljesen ismeretlen, vagy csak részben ismert iparágakat, mint például a kohászati, az autó, a gép-, traktor-, repülő-, végy. és kőolajipart. Ezt az ötéves tervet négy év és három hónap alatt valósították meg, hogy tanúbizonyságát adják a szocialista verseny minden akadályt leküzdő erejének, de elsősorban a szovjet emberek áldozatkészségének, lelkes szocialista, hazafiságának. A második ötéves terv hivatva volt az egész nemzetgazdaság újjáépítését befejezni és a termelési eszközöket gyártó ipar további ágazatait kiépíteni. A második ötéves tervben újabb 4500 gyár keletkezett és a termelési többlet átlaga az első ötéves tervnek majdnem kétszeresét tette ki 10.4 milliárd rubel értékben. A második ötéves tervben befejezték a mezőgazdaság kollektivizálását, a kizsákmányoló osztályok felszámolását. így tehát ez a második ötéves terv a szocializmus kiépítésének, sőt kicsúcsosodásának jegyé, ben fejeződött be, hét hónappal a tervidö lejárta előtt. A harmadik ötéves tervet megzavarták a fasiszta támadó hordák, ennek ellenére a harmadik ötéves terv első három évében már 2900 új gyár épült a Szovejtunióban és az átlagos termeléstöbblet 13.3 milliárd rubelt eredményezett s a szovjet gazdaság további hatalmas fejlődését jelentette. A Szovjetunió a három ötéves terv ideje alatt az ipari termelés terén világviszonylatban második helyre került, Európában az első helyre. Az ipari összter. melés a Szovjetunióban 1940-ben nyolc és félszeresen meghaladta a cári Oroszország termelését. Az ötéves tervek idején a Szovjetunióban a termelés évente átlagosan 20 százalékkal emelkedett. Ilyen emelkedés a kapitalista gazdálkodásban ismeretlen fogalom volt. A legna-