Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-05 / 268. szám, csütörtök

1953. november 5 ül SZO 5 PÁRTELET Javítsa meg munkáját a kereskedelemben dolgozó pá rtszervezet A jegyrendszer megszüntetése után szocialista piacunk egységessé vált és megteremtettük kereskedejmi életünk javulásának feltételeit. Különösen most. az állami kiske. reskedelmi árak csökkentése után a szocialista kereskedelemnek sokkal jobban kell feladatait elvégeznie, hogy dolgozóink fokozott igényeit kielégíthesse. Ezt a szocialista kereskedelem úgy éri el, ha a pártszervezetek munkája ezen a szakaszon is javul. A pártszabályzatok értelmében az üzemi igazgatóságokban, raktárakban, elosztókban, és mindenütt ott, ahol legaláb három párttag van, megalakítottuk a pártszervezeteket. Az alapszervezetek megalakítása után az egyes üzletekben javult a munka, de az állami kereskedelem pártszervezeteinek munkájában még sok hiba fordul elö. Az állami kereskedelemben dolgozó pártszervezetek egyik föhibája a tagok nemkielégítő elméleti nevelése. A pártszervezetek rendszeres tömegpolitikai munkája még nem honosodott meg a kereskedelem alkalmazottai között. Ez a fogyasztókkal való viszonyban tükröződik visz. sza. Az üzletek és elárusító helyiségek mellett müködö pártszervezetek még nem fogták fel helyesen fő feladatuk értelmét, amelyet egyes alapszervezetek példáján ismertetünk. Az eperjesi járási Zdroj-üzemben az üzemi pártszervezet sok hibát követ el munkájában. Az üzemi pártszervezet nem ellenőrzi a gyűléseket és nem értékeli ki a tagok munkáját. Az üzemi pártszervezet nem működik előre kidolgozott terv szerint, havonta egyszer, rendszertelenül ül össze. A szervezet elnöke, Boháik János elvtárs, ezt azzal ma gyarázza, hogy nincs mit megvitatniok s hogy a bizottság és a szervezet munkája általában jó. Hogy ez nem így van, a következő példa bizonyítja. A szeptember 12-i bizottsági gyűlésen az elvtársak megállapították a hiányokat, de eltávolításukról nem" gondoskodtak. Az üzemi pártszervezet bizottsága nem foglalkozott a kommunisták teendőivel a szocialista üzlet színvonalának emeésével kapcsolatban. Hasonlóképpen folynak 9 taggyűlések is. A pártszervezet a pártonkívüliek nevelését teljesen a szakszervezetekre bízza és az üléseken legtöbbnyire káderkérdésekről beszélnek. A fő feladatoktól, mint a szocialista verseny, az eladás új módszerei, új tagjelöltek nevelése, a tömegszervezetek irányítása, az iskolázásról való gondoskodás — az eperjesi járási Zdroj-üzem pártszervezetében megfeledkeztek. Megfeledkeztek arról iá, hogy az alapszervezeteknek a kereskedelemben ugyanolyan irányító sze. repük van, mint a gazdasági élet egyéb szakaszain és hogy a pártszabályzat szerint a feladatokat nekik is teljesíteniök kell. Az alapszervezetek munkájában előforduló hiányok nemcsak az említett üzemben vannak. Szükséges, hogy az állami kereskedelemben működő alapszervezetekben következetesen gondoskodjanak az alkalmazottak neveléséről, hogy az elárusítók becsületesek le gyének a vevőkkel szemben s hogy ne kényszerítsék őket bizonyos áru megvételére, mint ahogy ez megtörtént a Sztálin-utcai 3102-es számú elárusítóhelyen, ahol Očkovič elvtárs az üzletvezető. Nem akarja az árut kicsiben árusítani, mert állítólag ez nem fizetődik ki. Természe tes, hogy könnyebben megy a nagybani eladás. A tervet így könnyebb teljesíteni. A kereskedelemben müködö pártszervezeteknek feladata, hogy az üzleteket segítsék tervük teljesítésében, hogy kielégithessék a dolgozók széles tömegeinek igényeit, főleg elegendő fogyasztási cikkel és példás kiszolgálással. Az eperjesi közszükségleti cikkeket árusító üzlet üzemi szervezete nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ellenkező, leg, Očkovič elvtársat mint legjobb üzletvezetőt emlegetik. Az eperjesi Zdroj-üzlet pártmunkájában előforduló hibák fő oka, hogy a járási pártbizottság nem fordít áz üzem szervezetére kellő figyelmet. Az eperjesi városi pártbizottság oktatója Pavuk elvtárs, aki a járási Zdroj-üzem pártszervezetének oktatója is —• egyszer sem látogatott el oda, pedig segítségére igen nagy szükség lenne. Most, amikor a párt és a kormány a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala emelésének programmját valósítja meg, meg koll jávulni az állami kereskedelem alapszervezetei munkájának is. Magasabb fokra kell emelkednie, hogy a népi igazgatás segítségéve) a legrövidebb időn belül eltávolítsák a hiányokat Az eperjesi városi pártbizottság feladata, hogy az eddiginél jobban gondoskodjék az alapszervezetek pártoktatásáról, ne ismétlődjenek a mult év hibái, hogy az egyes alapszervezetekben egyáltalán nem folyik pártok tatás. Az eperjesi városi pártbizottságnak személyes, élénk kapcsolattal kell segítséget nyújtania az alapszervezeteknek. Tudnia kell, hogy a kommunisták aktív munkája, az üzletek alkalmazottainak he lyes nevelése a szocialista építés záloga. M. Tutko. A komáromi szabóműhelyekben minőségi munkát véü<~/,nrk Felkészültünk a pártoktatási évre A dunaszerdahelyi Dunostrov üzemi pártszervezete is felkészült az idei pártoktatási évre. A pártbizottság foglalkozott a pás toktatás kérdé sével és megszervezésével. A taggyűlésen határozatot hoztak arra vonatkozólag. ' hogy az 1953—54-es pártoktatási évet hogyan szervezik meg. Kiértékelték az 1952—53-as év hiányosságait, amelyek abban mutatkoztak meg. hogy nem ellenőrizték rendszeresen a pártoktatást. A pártbizottság — okulva a mult év hibáiból — rendszeresen ellenőrzi a pártoktatás menetét. Nagy gondot fordít a pártonkivüliek és főleg a fiatal káderek -bevonására. Ezek soraiból új tagokat nyernek. Ezzel felfrissítik a pártszervezetet, hogy az elméleti nevelés fokozásával aktív harcos párttagokat nyerjenek. Patasi István, Dunaszerdahely. MINDIG KELLEMES ESEMÉNYT jelent életünkben egy új ruha csináltatása. Ez a kellemes esemény egyre gyakrabban ismétlődik az árleszállítás óta. A textiláruk árainak csökkentése mellett ugyancsak csökkerítek — még hozzá negyven százalékkal — a varráshoz szükséges kellékek árai is. Kirakatainkban ízléses elrendezésben szebbnél szebb szövetek, selymek, kartonok, flanell- és barchetáruk keltik fel a figyelmet. A komáromi „Vkus" szabómühelyeiben a megrendelések emelkedése is bizonyítja, hogy az árleszállítás óta sokkal több új ruhára telik dolgozóinknak. Éppen ezért a komáromi „Vkus" 5051. számú férfiszabóság dolgozói 1ól felkészültek a munkára, hogy a megrendelések emelkedése mellett a fokozódó igényeket is kielégíthessék. Mikolai Vilmos műhelyvezető kijelenti, hogy a kormányhatározat óta elsőrendű feladat számukra a minőség megjavítása Céljuk, hogy csak százszázalékos minőségi munkát adjanak ki kezükből. Mielőtt a készárút kiadják, a műhelyvezető azt szigorú ellenőrzés alá veszi. Megnézi, betartották-e a technikai előírást, úgy készítették-e, ahogy azt a vevő kívánta. Ha a munkadarabot nem készítették előírás szerint, akkor alacsonyabb árkategóriába kerül. A vevő így kevesebbet fizet a varratásért és ennek megfelelően alacsonyabb díjazást kap a ruha készítője is. De ez ritkán fordul elö, mert az 5051-es számú „Vkus" dolgozói azon igyekeznek, hogy megrendelőik meg legyenek elégedve munkájukkal. — Szívesen fogadjuk a kritikát is a megrendelőktől, — mondja Mikolai elvtárs, — mert a, helyes kritika munkánk megjavítását eredményezi. UGYANCSAK FONTOS feladatuknak tekintik a határidők betartását is. Ez bizony fontos, mert minden dolgozó jogosan elvárja, hogy a ruha a meghatározott időre elkészüljön. Aztán elbeszélgettünk a komáromi „Vkus" szabómühelyeinek terveiről. Hogyan akarják megjavítani munkájukat és hogyan biztosítják a közönség egyre példásabb kiszolgálását. Erről Hakus Gyula részlegvezető ezeket mondja: — Minden lehetőt megteszünk, hogy munkánkat minél jobban megjavítsuk. A tél közeledtével egyre több megrendelés várható. A karácsony előtti akció keretében november 21-én divatbemutatót rendezünk, hogy a közönség tájékozódhasson munkánkról. A divatbemutató modelljeit olyan anyagból készítjük, amelyből bőven biztosítani tudjuk a vásárlók és a megrendelők számára a szükségletet. A férfiszabómühelyből ellátogattunk a „Vkus" 5053-ik számú női ruhakészítő szobómühelybe is. Bár a műhelyvezető jelenleg szakmai továbbképző tanfolyamon van, a műhely munkájában semmi fennakadás nem fordul elő. Vidáman zakatolnak a varrógépek, készülnek az ízléses szép ruhák, szoknyák és blúzok. Sok a ruhaátalakítás is LÉNYEGESEN TÖBB a megrendelés itt is az árleszállítás óta. Nagy kísértésnek van kitéve az az aszszony, vagy lány, aki ide bejön. Szebbnél szebb szövetek, minden fajta textilárú csábítja a látogatót és az érdeklődőket a vásárlásra. Ezt még csak fokozzák az elszállításra váró kész ruhák. Ezek minden szónál meggyőzőbben bizonyítják, hogy a női szabómühely dolgozói valóban jő és becsületes munkát végeznek és igyekezetükkel megnyerik a komáromi vásárlóközönség megelégedését. Rusz Éva. Ösztöndíjak a legjobb tanulóknak Oktjber 1-töl a főiskolákon új irányelvek lépnek érvénybe az ösztöndíjak kiutalására vonatkozólag. A jövőben nemcsak azok a tanulók kapnak ösztöndíjakat, akik rászorul nak, hanem mindazok, akik kiváló előmenetelt mutatnak fel. A kiváló tanulókat havonta 100 koronával jutalmazzák, míg azokat, akiknek általános előmenetelük egyesnél rosz. szabb lesz, de 1.5-nél jobb lesz, havonta 40 koronát kapnak. Az ösz. töndíjiakat minidig az előző szemeszterben elért eredmények szerint fizetik ki. ben csak akkor érhetünk el, ha mindenütt és mindenkor szem előtt tartjuk azokat a megdönthetetlen szempontokat és elveket, amelye ket pártunk IX. kongresszusa és azóta is a Központi Bizottság és több párt- és , kormányhatározat kitűzött. Ezek az elvek és szem-, pontok pedig a következők: 1. a szövetkezetek alapításának az önkéntesség elvén kell történnie; 2. a szövetkezetek gazdasági, pénz ügyi és szervezeti megszilárdítása; 3. a középparaszt kérdése a szö vetkezetben; 4. az osztályharc kérdé se a falun; 5. s végül, bár látszó lag nem az EFSz-ek kérdésének csoportjába tartozik, de , döntő helyet • foglal el egész parasztpolitikánkban: az egyénileg gazdálko dók kérdése. Azok az igen ^ jelentős eredmé nyek. amelyek a szövetkezetek ala kitása terén — különösen az elmúlt esztendőben — elértünk, a sikerek és eredmények ellenére is — némely helyen csak látszat sike rek és látszat-eredmények voltak šs a százalékok hajszolásában merültek ki. Több helyen a helyi párt szervezetek, sőt a járási és kerüle ti pártbizottságok egyes tagjai is pártunk jelszavát, hogy »merészeb ben haladjunk előre az EFSz-ek építésének útjánc, úgy fogták fel 5s úgy alkalmazták a gyakorlatban, iogy mindenáron szövetkezeteket kell alakítani, esetleg akkor 'is, ha a parasztok még nem győződtek meg a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás eredményeiről és még nem érezték elérkezettnek az időt arra. hogy .szövetkezetet alakítsanak. Ezeken a helyeken nem egy eset ben a szövetkezetbe való belépés önkéntessége elvének megsértésé vei, adminisztratív úton alakítót tak szövetkezeteket amit aztán sú lyosbított az, hogy azután, hogy a szövetkezetet úgyszólván rendeleti úton megalakították, magárahagyták, mert tevékenységüket befejezettnek látták megalakításával. Természetes, hogy a helytelen módszerek alkalmazásával, az önkéntesség elvének megszegésével alakított szövetkezetelt nem szolgálták és nem is szolgálhatták a kitűzött célt: a mezőgazdasági termelés fokozását, mivel a nem saját meggyőződésükből belépett parasztod nemcsak, hogy nem látták a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő óriási lehetőségeket a termelés fokozására és saját életszínvonaluk emelésére, hanem nem is érezték magukénak a szövetkezeti g'azda ságot, idegennek tekintették a közös tulajdont, a közösség érdekeit és ha dolgoztak is a szövetkezet ben, csak ímmel-ámmal tették, csak szükségből dolgoztak. Szinte törvényszerü következménye lett aztán az ilyen nagyüzemi gazdálko dásnak, hogy ezekben a szövetke zetekben a termelés nem hogy emelkedett, nem hogy túlszárnyalta volna az egyénileg ^gazdálkodók terméseredményeit, hanem azon alul maradt. A helytelen módszerek nem hogy sikert, előrehaladást jelentettek volna az egyébként helyes célok felé, hanem kárt okoztak, mert egyrészt a termelés nem emelkedett, hanen- csökkent, másrészt a termelés . ezzel a jövedel mük csökkenését is látva, a szövetkezeti • parasztok felvetették a kérdést: »Ez hát a szövetkezeti gazdálkodás, amelyről azt ígérték, hogy jólétet hoz nekünk ?« És ha ilyen esetekben amikor a szövet kezeti parasztok között felvetődött a szövetkezet iránti bizalmatlanság kérdése, a párszervezetek nem vol tak eléggé éberek, ha nem figyel ték a szövetkezeti élet minden mozzanatát, s nem magyarázták meg és nem világosították fel a szövetkezet tagjait arról, hogy nem a szövetkezeti gazdálkodásban, hanem a tagok munkájában van a hiba, akkor a szövetkezeti tagon az elégedetlenség lett úrrá. De nem aludt és nem alszik az osztályellenség, a reakció. Az osztályellenség nagyon is éber volt, s különösen ott. ahol a tömeges belépések idején úgy vélték, hogy az a paraszt az osztályellenség, aki nem lép be a szövetkezetbe és az a paraszt a híve a népi demokráciának. aki belép a szövetkezetbe, tekintet nélkül arra, hogy ki az Ulető, a kulákok szinte aszfalto zott úton sétáltak be a szövetkezetekbe. Ezek most a szövetkezeti tagok elégedetlensége láttán teljes erővel uszították a tagokat a szövetkezet ellen, a szövetkezet felbomlasztására. Az osztályellenség alkalmas időben, mint valami újat fedezte fel a szövetkezeti alapszabályzatban azt a minden szövetkezeti tag számára biztosított jogot, hogy megfelelő eljárás és elő írások betartásával kiléphet a szövetkezetből: A szövetkezetből való kilépésre biztatva, úszított az osztályellenség a szövetkezetek szétbomlasztására és ott, ahol a szövetkezetek vezetőségei, a pártszervezetek nem voltak eléggé éberek, s nem leplezték le az osztályellen séget és nem világosították fel a szövetkezet tagjait arról, hogy eredménytelen gazdálkodásuk megjavítását munkájukban munkájuk szervezésében keressék — hacsak átmenetileg is, de sikereket ért el az osztályellenség. Most az a feladat és kötelesség, hogy a pártszervezetek és a nem zeti bizottságok egyrészt és elsősorban felvilágosító és meggyőző munkával, a munka megszervező 7 ^ében nyújtott segítséggel, más részt a kormányhatározatban biztosított anyagi segítséggel megszilárdítsák az eddig . alakult szövet kezeteket További szövetkezetek alakítására, új szövetkezeti tagok szerzésére pedig azt a következte tést és tanulságot kell levonnunk, hogy új szövetkezetek alakítása csak a reális adottságoknak megfelelően lehetséges és a parasztok meggyőzésénél az önkéntesség elvét szigorúan be kell tartani. Az ettől az elvtől való eltérés csak látszateredményeket hoz, nem ve. zet a kitűzött célok megvalósításához és veszélyezteti a munkásosztánynak az ország széles néprétegeivel való összefogását, elsősorban is a munkás-paraszt szövetséget, amely elengedhetetlen feltétele a munkásosztály hatalmának a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején, sössze kell fogni a parasztság tömegével, — mond ja Lenin — az egyszerű dolgozó parasztsággal, és meg kell kezdeni az előrehaladást, összehasonlíthatatlanul, mérhetetlenül lassabban, mint ahogy ábrándoztunk róla, de viszont úgy, hogy valóban az egész tö meg velünk együtt haladjon. Akkor azután a maga idejében, olyan gyorsulás fog bekövetkezni ebben a haladásban, amilyenről ma még álmodni sem merünk.« Mit jelent ez a lenini tanítás ná lünk az EFSzek építésében? Azt, hogy a dolgozó parasztok a szemléltető. a kézzelfogható bizonyítékok alapján maguk győződjenek meg arról, hogy a nagyüzemi szö vetkezeti gazdálkodás a saját egyéni javukat és jólétüket szolgálja és ennek felismerése alapján maguk érezzék szükségességét és elérkezettnek az időt arra, hogy rálép jenek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Pártunk és kormányunk állandóan hangsúlyozta a szövetkezetek alakítása önkéntességének elvét. Pártunk Központi Bizottságának szeptember 4-i ülése és a szeptember 15.,i kormánynyilatkozat újból megállapították és leszögezték: a szövetkezetek alakítása önkéntesség elvétől való minden eltérés súlyos megsértése pártunk parasztpolitikájának és minden, a szövetkezetek alakítása terén elkövetett adminisztratív eljárás, nemhogy hasznára volna a cél elérésének, hanem ellenkezőleg, csak káros következményekkel jár, nem gyorsítja, ellenkezőleg, fékezi a fejlődést. Pártunk és kormányunk nem az adminisztratív úton létrehozott szövetkezetek alakításával akarja a mezőgazdasági termelést és a parasztok anyagi jólétének fellendítését elérni, hanem azzal, hogy a már megalakult és az ezután alakuló szövetkezteket legmesszebbme. nő állami támogatásban részesíti, mint ahogy azt a szeptember 15-1 kormányhatározat is megállapítja és mint ahogy ennek eredményeképpen a pénzügyi, és a földmüve. lésügyj minisztereknek a napokban nyilvánosságra hozott, az EFSz.eknek és az egyénileg gazdálkodók nak nyújtható hitel rendezéséről szóló rendelete is bizonyítja. Pártszervezeteinknek, a járási és kerületi pártbizottságoknak és minden kommunistának az a feladata tehát, hogy a meggyőző' es felvilágosító munka eszközeivel, az állami támogatás helyes és észszerű felhasználásával rávezessék a szövetkezeteket a helyes szövetkezeti gazdálkodás útjára, arra az útra, amely a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez, a szövetkezeti tagok jövedelmének és jólétének szüntelen fokozásához vezet. Bátky László J