Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-05 / 268. szám, csütörtök

4 ül SZÖ 1953. november 7 Belga és francia tiltakozások az „európai védelmi közösség" és az „európai hadsereg" ellen Belgiumban nagy tömegek tilta koznak az »európai védelmi közös eég« létrehozásáról szóló szerződés ellen. Ez a körülmény hatással van a belga szocialista párt jobboldali vezetőségének álláspontjára is. Noha Spaak és a többi reakciós jobboldali szocialista arra törekszik, hogy az amerikai imperialistái? ja vára keresztülvigye a szóbanforgó szerződés ratifikálását, mégis szá molniok kell a párt egyszerű tagjainak véleményével. Ezért a belga szocialista párt vezetősége elhatá rozta, hogy a szerződés ratifiká lásának kérdését a párt országos konferenciája elé terjeszti, amelyet november 6. és 8-a között tartanak meg. Ugyanakkor Spaak kérte a képviselőházat, hogy a ratifikációs vitát halassza el november 10-ig. Mint a »Le Peuple« a Belga Szo cialista Párt lapja közli — a párt Toiynay városbeli szervezeteinek konferenciája egyhangúlag a szer ződés ratifikálása ellen foglalt állást Ugyanilyen határozatot hozott a genfi pártszervezet is. A helyi párt szervezetek tíz értekezlete közül Soustelle szélsőiobhoiáaii francia politikus éles kirohanása az „európai hadsereg" terve ellen A Lengyei Egységes Munkáspárt Központi Bizottságának ülése Ezekben a napokban tartotta ai Továbbá elhatározta, hogy 1954. Lengyel Egységes Munkáspárt Köz- j január 16-ra Varsóba összehívja a ponti Bizottsága IX. teljes ülését, ' Lengyel Egységes Munkáspárt máamelyen megtárgyalta Boleszlaw sodik kongresszusát a következő Bierutnak, a Lengyel Egységes napirenddel: 1. A Lengyel Egységes Munkáspárt Központi Bizottsága Munkáspárt központi bizottságának elnökének beszámolóját ,.A' párt beszámolója. 2. A központi ellenőrző feladatai a dolgozó tömegek élet- bizottság jelentése. 3. A hatéves terv színvonalának "gyorsabb emeléséért két utolsó évének'(1954/55) fő gazfolytatott harcban, a szocialista épí j dasági feladatai 4. A mezőgazdatés jelenlegi időszakában." j ság fejlesztésének feladatai az A plénum elhatározta, hogy Bo

: ! 1954/55-ös években és a mezögazdaleszlaw Bierut beszámolóját jóvá- j sági termelés növelésére irányuló inhagyja mint a párt tevékenységé- i tézkedések. 5. Szervezési feladatok nek irányadó vonalát a jelenlegi po- j és módosítások a párt alapszabálylitikai és gazdasági feladatok meg- ; zatában. 6. A vezető pártszervek oldásánál j megválasztása. Külföldi hírek A ,,Le 'Rassemblement" cimü francia burzsoá lap közli Jacques Soustelle-nek, a szélsőjobboldali gaulleista párt egyik vezetőjének cikkét. A cikk jellemző módon tükrözi a francia burzsoázia aggodalmát az „európai védelmi közösséggel", illetve azon belül Nyugat-Németország szerepével szemben. Jacques Soustelle a következőket írja: „Amilyen mértékben közeledik a pillanat, hogy már nem lehet tovább elodázni az európai védelmi közösség problémáját, erősebbé válnak a különböző nyomások, ugyanakkor megkezdődnek a visszatáncolások js. Mind gyakrabban hallunk olyanféle érveket, hogy az tulajdonképpen csak „kisebbik rossz" és hogy „mégis csak meg kell alkotni az egységes Európát" többet ér egy „rossz Európa", mint semilyen. A legkevesebb, amit az ilyenféle érvelés szószólóitól kérhetünk az, hogy legyenek világosak. Mondják meg: Örök akkor is hajlandók létrehozni az egységes Európát, ha az német egyeduralommal, a Francia Unió felbomlásával és a háborúval jár. Önök tiltakoznak, mondván, hogy a kérdés helytelenül van feltéve. Lássuk csak: Az eWópai védelmi közösség, úgy amint azt önök óhajtják, német egyeduralmat jelent, mivel Franciaország az egységes Európában sajnos, nem képes ellensúlyozni egy olyan Németországot, amely gazdasági, ipari és holnapra katonai fellendülésének teljében van. Az európai, védelmi közösség a Francia Unió felbomlasztáeát is jelenti, mivel a szerződés által teremtett árok az anyaország és a tengerentúli területek közt gyorsan szakadékká válik, vagy pedig beillesztik a tengerentúli területeket az európai közösségbe, ami azt jelentené, hogy Afrikát „nászajándékul" adjuk Németországnak Az európai védelmi közösség a háborút jelenti, mivel a békés és megelégedett Franciaország hozzákapcsolása az agresszív és követelődző Németországhoz azzal a kockázattal jár, -hogy a franciákat hódító kalandba sodorják, szörnyű háborúba taszítják a nagy német birodalom visszaszerzéséért. Három fö tényezőt kell jelenleg a megfigyelőnek szem előtt tartania. Az első az, hogy a pártrendszerben élő Franciaország meggyengült, középszerű lett. tehetetlenné vált. Véleményem nem ez. Franciaor szagnak még mindig van esélye és ostobaság lenne ezt az esélyt eljátszva végérvényesen Németország talpa alá helyezni magunkat. A második nyilvánvaló tény az, hogy az európai védelmi közösség és a politikai közösség, úgy, amint azt jeffinleg előirányozták szétbomlasztják a Francia Uniót, vagyis még pontosabban: szétrobbantják és hat elvetette a jobboldali vezetők ratifikálást támogató javaslatát. • Monsabert tábornok nemzetgyü lési képviselő a Köztársasági és Szociális Akció tagja, a Paris Pres se című lapban cikket írt. amelyben élesen síkra szállt az »euró. paj hadsereg« megteremtésének terve ellen. A cikkíró hangsúlyozza, hogy az úgynevezett »európai hadsereg« megteremtése oly megoldás, amely stratégiai és katonai szempontból egyaránt teljesen elfogadhatatlan. elválasztják tőlünk Francia-Afrikát. Ennek elfogadása öngyilkosság. A harmadik tényező az, hogy nincfc semmiféle érdekközösség Franciaország és Németország politikája között. Beszélnek Németország „újraegyesítéséről". Mindenekelőtt tisztážzuk, miről van szó? A nyugati és szovjet övezet újraegyesítéséről, avagy az Odera Neisse határvonalon túl levő lengyel területek visszacsatolásáról is ? Vájjon Franciaország engedi-e mag4t befogatni Németország szekeréhez ? Micsoda dőreség lenne ez! Mihelyt a Reich felfegyverkezik egy cseppet sem tö rödik majd afcokkal a papírkorlátozásokkal, amelyeket az európai védelmi közösség fökolomposai oly nagy becsbffli tartanak És egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy Washington majd mérsékelt tanácsokat ad. Azon a napon, amelyet Adenauer vagy követői kedvezőnek ítélnek meg, levetik a kereszténydemokrata álarcot és felöltik a Teuton-lovagok páncélját." Befejezésül Soustelle a „káros egybeolvadás" helyett egy lazább szövetséget' javasol, amelyben Franciaország nem a fogoly, hanem az ..ellensúly" szerepét játszaná, hogy „már eleve ki tudja magát vonni minden olyan halálos és esztelen kalandból, amelyre a Reich vállalkoznék." „Ez a megoldás —• állapítja meg Soustelle megfelH az ország kettős reményének: a Francia Uniónak és a békének." Két tuniszi és egy német katona megszökött a Szuezi csatornán át kelő francia hajókról. A három katonát a francia hadseregbe toborozták és Indokínába akarták szállítani őket, hogy harcoljanak az »expediciós hadséregben«. Több mint 30 japán egyetem diákjai nagygyűlésen tiltakoztak a japán hatóságok döntése ellen, amely a. diákok szavazati jogát szülővárosukra korlátozta. A gyűlés után tüntető felvonulást tartottak. • A japán képviselőház tagjaiból a japán-kínai kereskedelem előmozdítására alakult szövetség Kínában járt küldöttsége vasárnap hazauta zott • A küldöttség október 29-én — mint ismeretes — új kínai-japán kereskedelmi szerződést írt alá Kínával. • Mint hivatalos helyről jelentik,, a Német Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság képvi selői október 30-án Berlinben egyezményt írtak alá a két állam közötti műszaki és tudományos együttműködésről. + November 2 án Moszkvába érke zett Ake Henrik Gortz, Finnország szovjetunióbeli rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. Nyugati hírügynökség jelentése szerint az Északatlanti Szövetségben részt vevő hat állam (Anglia, Franciaország, Görögország, Olasz,ország, Törökország és az Egyesült Államok) hétfőn hajnalban légi hadgyakorlatokat kezdett a Földközi tenger térségében. A légi hadgyakorlatok szerdáig tartanak, majd a görög szárazföldi és légihaderők kezdenek hadgyakorlatokat, s ezeken az amerikai légierő repülőgépei is részt vesznek. • 9 V. A. Zorin szovjet külügyminiszterbe! yettes november 2-án fogadta P. Torsteinssont, Izland szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott miniszterét. • K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke november 2^ÍTI a Kremliben fogadta A. D. Kontumaszt, Görögország rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átnyújtotta megbízólevelét. • M. A. Mensikov, a Szovjetunió indiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete november 2-án át- nyújtotta megbízólevelét Dr. Radzsendrának, India köztársasági . elnökének. A' Szovjetunió nagykövete és India köztársasági elnöke rövid beszédet mondtak. A megbízólevél átadása után beszélgetés folyt le M. A. Mensikov és dr. Radzsendra között. ta egyrészt annak hogy a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás Ä mezőgazdasági termelés fokozásának korlátlan lehetőségeit biztosítja, hogy a mezőgazdaság fejlődé sét és a mezőgazdasági termelés fokozását összhangba tudja hozni a népgazdaság más ágazataival, különösen az ipar fejlődésével és termelésének emelkedésével és ezért megfelel a szocializmust építő demokratikus rendszerünknek, másrészt bizonyítékát adta annak, hogy éppen a termelés fokozása által javítani tud a parasztság anyagi helyzetén, — vagyis, az állam és a munkásosztály érdekeit összhangba hozza a dolgozó parasztság érdekeivel. A párt irányvonala tehát, amelyben a szocializmusnak a falun való megteremtését a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásban, az egységes földmüvesszövetkezetek alakításában jelölte meg, helyes volt. És mert magában a gyakorlatban, az életben nyert beigazolást hogy pártunk földmüvespolitikája helyes és megfelel mind a munkásosztály, mind a dolgozó parasztság érdekeinek, éppen ezért — mint azt a szeptember 15-i kormánynyilatkozat is hangsúlyozza — »pártunk é§ kormányunk alapvető irányvonala továbbra is az EFSz-ek gazdasági, pénzügyi és szervezeti megszilárdítása, mint a szocialista falu alapjai építésének bevált útja« marad. Viszont ugyanakkor, amikor pártunk és kormányunk az EFSz-ek további építése és megszilárdítása mellett foglal állást, ez feladatunkká teszi, hogy felmérve és megvizsgálva az EFSz-iek építésében eddig megtett utunkat, leszámoljunk azokkal a mulasztásokkal és hibákkal, amelyek az EFSz-e^í építésében eddig előfordultak. Tartós eredményeket az EFSz-ek építéséAz önkéntesség elve — a szövetkezetek alakításának legfontosabb törvénye A kormány' szeptember 15-i ha tározata — amelyben közvetlen feladatként tűzte ki a nép életszínvonalának az eddigieknél sokkal nagyobb mérvű és gyorsabb ütemüv. emelését — nagy, az ed digieknéü sokkal nagyobb felada tok megoldása elé állította mező gazdaságunkat. Ez természetes is. Természetes, sőt törvényszerű azért, mert ahhoz, hogy valóra válthas suk a kormányhatározat célkitűzéseit, a lakosság életszínvonalának emelését, az döntő mértékben attól függ, milyen gyorsan és milyen mértékben tudjuk megjavítani közellátásunkat, mikor tudjuk a lakosság élelmiszerszükségleteit adott viszonyainknak megfelelően maximálisan kielégíteni. Ezt elérni, gyakorlati kérdéssé, valósággá tenni csak úgy lehet, ha az igé nyéknek, a szükségleteknek meg felelő színvonalra emeljük a mező gazdasági termelést. Soksztír elismételt, szinte min denna.pivá vált megállapítás ez, mert hiszen a felszabadulástól kezdve mind a mai napig éreztük, hogy leginkább itt, a közellátá&nál szorít a csizma. A kormány szeptember 15-i hatarozatával az eddigieknél sokkal mélyebb értelmet nyer e megállapítás, s ugyancsak a kormányhatározat alapján meg oldható kérdéssé válik, éspedig egyrészt azért, mert a kormányha tározat célkitűzései közvetlenül a lakosság életszínvonalának emelé sét szolgálják, másrészt azért, mert pártunk Központi Bizottsága és köztársaságunk kormánya, felis merve földmüvespolitikánk eddigi hiányosságait és hibáit, kiküszöbölésükre határozott intézkedéseket tett. Ezeknek alapján országunk mezőgazdasága olyan állami támogatásban részesül, amely megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés fokozása ne csak gyakran ismételt követelmény, ne csak óhaj legyen, hanem való sággá is váljék. A mezőgazdaság fokozottabb ál lami támogatását, s általa a mező gazdasági termelés fellendítését szükségessé teszi egyrészt a nép gazdaság arányos fejlődésének tör vénye, mely szerint az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése, az ipari és a mezőgazdasági termelés arányosan, egymással összhangban folyjon Másrészt szükségessé teszi az, hogy ha a mezőgazdaság nem részesül megfelelő állami tá mogatásban. fejlődésében nein tud lépést tartani a népgazdaság többi ágazataival és ha nem fokozza a termelést, akkor korlátozza az egész ország dolgozó népe. elsősor ban a munkásosztály életszínvona Iának emelését. Éppen ezért a me zőgazdasági termelés fellendítése népi demokráciánk mai fejlődési szakaszán olyan döntő jelentőségű kérdés, amelynek megoldásától függ a kormányhatározatban kitűzött célok egész sorának megvalósítása. Éjesen rávilágít erre a pártnak és a kormánynak az állami kiskereskedelmi árak csökken téséről szóló határozata, amely je 'en tősen csökkentette az iparcik kek árait, ellenben císak kisebb mértékben az élelmiszerárakat. Ez a tény, továbbá az a körülmény, hogy éppen a fö élelmezési cikkek; a kenyér, a hús, a zsír és a tej árát még minimális mértékben sem lehetett csökkenteni, vteti fél még élesebben a kérdést — mint ahogy számtalan dolgozó ember felvetette az árleszállítás napjai ban — miért nem csökkentettek az élelmiszerek árát is. hiszen ez sok kai nagyobb mértékben érinti a lakosságot, mint az iparcikkek árá nak leszállítása. A kérdés felvetése a dolgozók részéről jogos, indokolt és érthető, is és nagyon helytelenül jártak el azok a népnevelők, akik ahelyett, hogy megmagyarázták voíí'a. miért nem lehet csökkenteni Tíz élelmiszercikkek árait, — az illetőt, aki felvetette a kérdést, elégedetlenkedőnek" bélyegezték. akinek semmi sem elég. aki igényeiben nem ismer mértéket. Vagy pedig — és ez volt a leggyakoribb eset — néhány frázissal ütötték 'és kenték el a »kényes« kérdést Helytelen és káros az ilyen eljárás és egyáltalán nem segíti elő a kérdés megoldását. Az ilyen népnevelő munkának az a káros következménye. hogy ahelyett, hogy ráirányí taná a dolgozók figyelmét a mező 'gazdasági termelés fellendítésének és a közellátásnak kerdésére. in kább eltereli róluk a figyelmet. Már nedig azzal a kérdéssel, hogy miért nem csökkentették nagyobb mértékben az élelmiszerek árait, szembe kell néznünk s megválaszolása. sőt megoldása el-öl nem szabad kitérnünk. Nem csökkenthettük a főbb élelmiszerek árait, mert közellátásunk a régi árak mellett is akadozik, nem tudjuk még a fokozott igényeket teljesen kielégíteni és igen sú lyos zavarokat idéztünk volna elő, na az árcsökkentéssel még jobban fokozzuk a keresletet, viszont ezt a megnövekedett keresletet nem támasztja alá megfelelő mezögaz dasági termelés. Már pedig mezőgazdasági termelésünk mai foka nem tart lépést a fokozódó kereslettel. Magunk alatt vágnánk a fát, ha erről nem vennénk tudomást, ha kormányunk csökkentené az élelmiszerárakat, azokét az élelmiszerekét, amelyekben hiányaink vannak. Ez ra kérdés lényege, / ami vi szont egyáltalán nem jelenti azt. mintha beletörődnénk ebbe a hely zetbe, mint valami megváltoztat hatatlanba Nem. ilyesmiről sző sincs, hiszen azok az intézkedések, amelyeket • a szeptember 15-iki kormányhatározat tartalmaz éppen arra a célra irányulnak, hogy a me zőgazdasági termelés fokozásával közellátásunkat olyan kedvező helyzetbe hozzuk, amely lehetősé get ad arra, hogy pártunk és kor mányunk, híven a kormányhatáro zat célkitűzéseihez, jelentős ár csökkentést hajtson végre az élelmiszerárakban is. Ahhoz azonban, hogy mezőgazdasági termelésünket fellendíthessük, számos nehézséget kell leküzde nünk. számos, eddig elkövetett hi bát kell kijavítanunk. Földműves politikánkat úgy kell folytatnunk, hogy megfeleljen és összhangban álljon mind az állam, mind a pa rasztság érdekeivel. Pártunk IX. kongresszusa kitűz te a szocializmus alapjainak meg teremtését a falun. A IX. kongresszus óta eltelt idő alatt forradalmi változásokon ment át a fa lu. Köztársaságunk községeinek fe lében megalakultak az EFSz-ek és e szövetkezetek jelentős ré sze kézzelfogható bizonyítékát ad