Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)
1953-10-11 / 247. szám, vasárnap
4 U J SZO 1953 október 11 Húsz kis- és kozépparaszt meglelte felemelkedésének 'Az ekecsi III tipusú EFSz tagjai szorgalmas, odaadó munkával azon fáradoznak, hogy minél hamarább betakarítsák az őszieket és ezáltal is meggyorsítsák a szántás-vetési munkákat. Mindannyian tudják, hogy a jövő évi bö termést elsősorban az őszi munkák jó elvégzése biztosítja Minden tőlük telhetőt, elkövetnek tehát, hogy megkétszerezzék a munka ütemét. Az öszi munkák során búzával 120, öszi árpával 30, és rozzsal 52 hektárt vetettek be. Ezenkívül elvetettek 30 hektárnyi repcét és 35 hektárra váló öszi bükkönyt. — Hála „ tagok szorgalmas munkájának — mondja Németh Imre, a szövetkezet agronómusa — n búza kivételével már százszázalékban végeztünk az ősziek vetésével. Mindannyian arra törekszünk, hogy a búza is rövidesen a földbe kerüljön Igaz — folytatja tovább — a búza elvetésével azért késtünk meg, mert a legtöbb erőt most „ dohánytörésre összpontosítottuk, hogy e fontos iparcikk minél előbb államunk raktáraiba kerüljön Dohányt 12 hektáron ültettünk és kél napon belül már végzünk a törésével. Az ekecsiek szorgalmasan végzik a rizs aratását is. A 26 hektárnyi rizsből eddig U hektáron végezték el az aratást. Pár napon belül a többivel is végezni akarnak. — Olyan szép rizsünk termett — újságolja örömmel Benkóci Antal, a szövetkezet elnöke — hogy párját vtkíja ezen a vidéken. Büszkék vagyunk, hog v négy hektárról mi adhatunk rizsvetőmagot a többi szövetkezeteknek is. A cukorrépa szintén nagyon szép — folytatja az elnök. — Az 52 hektárnyi területről 20 hektárról már betakarí• tottuk a répát és 26 vagonnal már el is szállítottunk. E hét végére a burgonyát is felszedjük. Itt is magasabb helyes útját hektárhozamot értünk el n tervezettnél. A jó termést elsősorban annak köszönhetjük, — veszi át a szót ismét Németh Imre agronómus — hogy felhasználtuk az ugn iechnika és a szovjet kolhozparasztok tapasztalatait. Ezeket a tapasztalatokat az idei őszi vetésnél még nagyobb mértékben alkalmazzuk, mint ixvaly. Például az őszieket most már mind kereszt- és szűksorosan vetettük és vetjük el. Emellett természetesen jól meq is trágyázzuk a földeket, mert a sovány föld olyan, mint az éhes ember. Idáig 85 hektár földet trágyáztunk meg istálló, és műtrágyával, ebbő[ 20 hektáron szemcséstrágyát használtunk. — A szántás-vetés és betakarítás munkái mellett gondunk van állatállományunk eleségének biztosítására is. Bizony tavaly szűkében voltunk a takarmánynak, azonban ma már sokkal hbb n helyzetünk ebben a tekintetben. Szorgalmasan folytatjuk a silózást is. Idáig már 4.000 köbméter takarmányt silóztunk és ezenkívül még 3.500 köbmétert akarunk silózni. Németh elvtárs ezután az őszi munkák megszervezéséről beszélt. — A munkákat — mondotta — nég-.i mezei, egy dohányos, egy kertészeti és egy rizstermein csoport végzi Ezenkívül van még állattenyésztő és építészeti munkncsop 'rtunk is. Ezek közül az ősziek betakarításában Fonód Dávid murkacsoportja véqzi legjobban a munkáját. Hibát követtünk el, hogy eddig nem osztottuk fel csoportok szerint a földeket '— jegyzi meg. — Jövőre azonban minden munkacsoport tavasztól őszig a saját földterületén dolgozik majd. így egészségesebb lesz a versenyszellem is a tagok között. Még azt akarom megjegyezni, hogy a nemesócsai traktorállomás bizony hiányosan teljesíti feladatait. Például • iár régen várjuk a DT 34-es traktort, amely nagvban meggyorsítaná az őszi szántást. Azonban mindmáig nem kaptuk meg. Állítólag javítják. A szántás két brigád, végzi, amelyek felváltva éjjel-nappal dolgoznak. Az első brigádban Zemanyi Alajos és Donát ..ajos dolgoznak a legjobban, akik 120 százalékra teljesítik tervüket. A második brigádban Németh László és Ferenci Vendel, traktorosok mutatják fel a legszebb eredményt. — Tagjaink — veszi át a szót Benkóczi elvtárs, a szövetkezet elnöke — bíznak a jövőben, annál is inkább, mert a legutóbbi párt- és kormányhatározatok világosan bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk messzemenően gondoskodik dolgozó parasztságunk életszínvonalának emeléséről. A jegyrendszer eltörlése jóxiai megkönnyítette életünket, hiszen ma már sokkal olcsóbban vásárolhatunk. Ezt látják az egyénileg dolgozó parasztok is. Lassan rájönnek, hogy az>ő helyük is a szövetkezetben van. A szövetkezeti gazdálkodás az egyedüli bizto s jövő a falvak népének. Szövetkezetünk — mondja emelt hangon — az utóbbi napokban húsz taggal gxjarapodott, akik újabb 60 hektárral növelték földterületünket. Belépett László Vince 5 hektáros kisparaszt, Csápai Nándor 8 hektáros középparaszt, Jasa Gyula, Köves Nándor és a többiek, mert rájöttek, hogy a szövetkezetben sokkal jobban boldogulhatnak így megerősítve mindannyian továbbra is azon iparkodunk, hogy meghálálhassuk pártunk és kormányunk gondoskodását és hogy minél jobbat és többet termelhessünk dolgozó népünk számára. Dénes György. A pódafai brigád lelkes versenye A dunaszerdahelyi gépállomás legjobb brigádja a pódafai brigád. Az öszi munkák tervét október 5-ig 50 százalékra teljesítette. Ennek a brigádnak Csölle István a vezetője, aki a munka helyes megszervezésével példaképül szolgálhat minden brigádvezetőnek. A szép eredményt úgy érte el a Csöl'le.brigád, hogy a munkát két váltásban végezték, így a traktorosoknak lehetőségük volt képességeik szerint a legjobb eredményeket elérni. A brigád a szövetkezetekkel szorosan együttműködött úgy, hogy már előző nap tudták, mit fognak a szövetkezet földjein dolgozni. A brigád tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy az őszi munkákat határidő előtt befejezik és tervüket 20 százalékkal túlteljesítik. Ez a brigád naponta 120 százalékra teljesíti tervét. Csölle elvtárs azonbai) a munka minőségét is figyelembe veszi, sőt a szövetkezet vezetőségévei is összedolgozik, hogy a munka végzésénél semmi hiba ne legyen. A teljesítmény fokozásában a brigád tagjait a szocialista munkaverseny lelkesiti, amelyet naponta kiértékelnek. A legjobb eredményt elérők nevét a versenytáblán feltüntetik. Példás kötelezettségvállalások Az ipolysági állami birtokhoz tartozó gazdaságok dolgozói értékes kötelezettségvállalásokkal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának méltó megünneplésére. Az ipolysági gazdaság dolgozói vállalták, hogy a talaj előkészítését a vetés alá október 15-ig elvégzik. Az öszi búzát október 20-ig elvetik és terven felül 20 hektárt istálló trágyával trágyáznak. A kapásnövényeket október 15.ig betakarít, ják s a kender betakarítását és beadását is október 30-ig elvégzik. A pusztafalusi gazdaság dolgozói minden erejükkel azon lesznek, hogy az agrotechnikai határidő előtt három nappal elvégezzék az őszi munkákat. Az ipolyviskiek szintén három nappal a tervezett idő előtt minden öszi munkát elvégeznek, s kötelezik magukat a tejhozamnak napi 0.50 liiterral való emelésére. A déméndi gazdaság az ősziek vetését a tervezett idő előtt két nappal, a mélyszántást szintén négy nappal a határidő előtt befejezik. A felsőtúriak az öszi vetést két nappal, a mélyszántást három nappal előbb befejezik. A kukoricát október 10-ig, a cukor és takarmányrépát egy nappal a tervezett határidő előtt betakarítják. A kelenye-ipolynyéki gazdaság dolgozói a rizs betakarítását öt nappal előbb elvégzik. Vállalták, hogy az őszi munkákat az agrotechnikai határidő előtt három nappal elvégzik és a tejhozamot 8 literről 8.4 literre emelik. Vertlvfein János, Ipolyság. Jó szervezés — lendületes munka A csatai EFSz-tagjai okulva a mult év- hibáiból, az idén jobban megszervezték a cukorrépa betakarítási munkáit. A szövetkezet valamennyi lovas és ökrösfogatát a cukorrépa földekre irányították. A szövetkezeti parasztok egyéni és csoportversennyel elérték, hogy a cukorrépa betakarításának a határidejét lerövidítették. A csoportok közötti versenyben Molnár Péte r munkacsoportja vezet. A kocsisok közül Török Vendel tünt ki, aki minden percet felhasznált a cukorrépa mielőbbi betakarítására. A jól megszervezet munkának a szövetkezet tagjai rövidesen meglátják az eredményét is. A cukorrépa beta karítása megmutatta, hogy ha a szövetkezeti tagok között megvan az egyetértés, akkor szépen haladnak a munkával. Tehát a csatai szövetkezet vezetőinek arra kell törekedniök, ""hogy a munka helyes megszervezésével kiküszöböljék a tagság esetleges nézeteltéréseit. A szövetkezet akkor lesz virágzó, ha a tagok szoros együttműködésben oldják meg a feladatokat. Az egyik vezetőségi tag nemrégen még azt állította, hogy a csatai szövetkezetről csak rosszat lehet írni. Amint látjuk az idei munkáknál már megmutatták a szövetkezet tagjai, hogy az igyekezet megvan bennük, csak a vezetőségnek kell ezt az igyekezetet a jő munka elvégzésére felhasználnia. Hegedűs Ferenc, Oroszka. Kiseprűzték a kulákokat — megjavult a munkafegyelem A varanói járás sol'i EFSz-ében már a cséplésnél feltűnt, hogy a szövetkezeti tagok közt valaki zavart kelt é s felforgató szándékai vannak. — Majd mi megtudjuk, hogy ki zavarja itt a vizet — hangsúlyozta Hlad elvtárs, a szövetkezet elnöke s a tagok támogatták öt szándéká ban. Nem könnyű a ravasz osztályellenséget elcsípni. Kmetc János, Vágner János kulákok és Duranics Sándor a kulákok kiszolgálója kár örvendően mosolyogtak, amikor az EFSz-ben a munkaerkölcs egyes szövetkezeti tagoknál meglazult. Csak addig nevettek, míg le nem leplezték őket és a szövetkezetből ki nem zárták. Ma már tudja a falu, hogy Vágner János és Kmetc János kulákok befurakodtak a szö vetkezetbe, hogy ott zavart keltsenek. Vágner János valaha cséplő géptulajdonos volt és földjét szolgák művelték. Kmetc kulák a szövetkezeti tagoknak hízelgett, de amint megállapították, ahol csak tudott ártott a szövetkezetnek és rontotta a munkafegyelmet. A szövetkezeti tagok meggyőződtek arról, hogy a kulák a szövetkezetben ugyanúgy viselkedik, mint régen, amikor több munkaerőt kizsákmányolt. A szö vetkezeti tagok beleegyeztek, hogy a szövetkezetből kizárják. így aztán sor került erre a jómadárra is. Duranics Sándor a kulákok kiszolgálója, a kulákfecsegés hírverője talán a legveszedelmesebb ellensége volt az EFSz-nek. Barátkozott az osztályellenséggel és mikor egyes tagok meginogtak, rábeszélte őket, hogy lépjenek ki a szövetkezetből. így azután nemcsak Vágnerre, Kmetcre, hanem Duranicsra is végre sor került. A szövetkezeti tagok kizárták a szövetkezetből Vágnert, Kmetcet és Duranicsot, az BFSz felforgatóit. Minden ilyen kártevőre sor kerül. Amióta a sol'i EFSz-ben megsza badultak a kulákoktól, lázítóktól, jobb a munkaerkölcs a dolgozók közt. Meglátszik ez azon is, hogy a sol'i szövetkezeti tagok már be fejezték a vetést. Hatalmas ütemben fejlődik a szovjet kereskedelem Ezernyi új áruház nyüt meg az idén a szövetséges köztársaságok fővárosaiban és a Szovjetunió nagy ipari központjaiban. A folyó év végéig a Szovjetunióban még körül belül 1500 áruház 900 étterem, kávéház és étkezde kezdi meg munkáját. A következő 2—3 év folya mán 22 ezer új áruház, 11 ezer étkezde és étterem nyílik meg. Száz új áruház kezdte meg mun káját az idén Távolkeleten, a habarovszki határvidék városaiban és a tajgavidék falvaiban. A Behringtenger, a Csukcs és Keletszibé riaiai-tenger partvidékein, valamint a folyók völgyében és hegygerinceken a vadászokat különleges mozgóboltok látják el. A lakosság vásárlóképességének növekedésével nő az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalma. Az árufogalom a háború utáni időszakban csaknem háromszorosára emelkedett és jelentősen túlszárnyalta a háború előtti szinvonalat. Moszkva és a moszkvai terület lakosságának például nyolc hónap alatt 23 százalékkal több közszükségleti cikket adtak el, mint az elmúlt év azonos időszakában. Szmolenszk város lakói az idén nyolc hónap alatt 41 millió rubellel több árut vásároltak, mint tavaly a hasonló időszakban. 1953 első felében a túinyomórészt falusi vidékeket ellátó fogyasztási szövet | kezeti hálózat hatvan százalékkal | növelte áruforgalmát a mult évihez i képest. Abházia Állami Múzeumában Dolgozók, fürdővendégek és kirándulók százai látogatják naponta Abházia „D. 1. Gulia" nevét viselő állami nemzeti múzeumát. A múzeumkalauz a természetrajzi részt mutatja meg elsőnek, ahol nagyszámú ritkaságszámba menő kiállítási tárgyat őriznek Az érdeklődő megismerheti ebben a részben Abbázia értékes természeti kin. cseit, talaját, állat és növényvilágát. Innen a történelmi részbe jutunk, ahol a maguk nemében páratlan kiállítási tárgyakat láthatunk. Itt vannak a XI. és XII. századbeli Abházia és Grúzia gazdasági és kulturális fellendüléséről neveze tes korszak dokumentumai is. Ebben az időben alkotott Rusztaveli — Grúzia népének büszkesége. Ebben az időben emelték a grúz építészek eredeti építészeti emlékmüveiket — a bedinszki, lihninszki, picundszki és mokvszki templomokat, a Beszlet folyót átszelő híres boltíves hidat és egyebet. Mint ismeretes, a török uralom leírhatatlan nyomort hozott Abháziára és az egész Grúziára. Grúziának Oroszországhoz való csatolása megmentette a grúz né pet a teljes megsemmisüléstől, országuk szétrombol'áisától és elpusz. tításától. De a cári birodalom maga is a népek börtöne volt és az önkényuralom a nép erejét meghaladó igaként nehezedett Grúzia vállára. Tiltakozásuk jeléül nem egyszer fellázadtak a parasztok, de ezek a megmozdulások — bár egyes esetekben voltak részleges sikereik — mindig kudarccal végződtek. A XIX. század végén és a XX. század elején kezdte meg munkáját Grúziában a lenini irányzatú forradalmi szociáldemokrata szervezet, amelyet Sztálin elvtárs alapított és vezetett. Az ö, valamint harcostársai L. Keczhoveli és A. Culukidze vezetésének tudható be. hogy a forradalmi mozgalom mindnagyobb méreteket öltött Grúziában. Abháziában már századunk legelején megkísérelték egy szociáldemokrata szervezet felépítését, azonban csak Sztálin elvtársnak és legközelebbi harcostársának — A. Culukidzének sikerült megalajpítani a szuhumi szociáldemokrata szervezetet. Az ő lendületes munkájuk eredménye volt az első politikai jellegű sztrájk is — a korodski Maximov-fürésztelep munkásainak sztrájkja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a mensevik árulók ideiglenesen elfojtották a szovjethatalmat. Azonban a bolsevik szervezet nem hagyta abba munkáját — illegalitásba vonult ugyan, de onnan is irányította a néptömegeknek a mensevik diktatúra elleni harcát és előkészítette a felkelést. 1921. február—márciusában Ab háziában és egész Grúziában a segítségükre jött Vörös Hadsereg hathatós támogatásával megkezdődött az általános felkelés. Grúzia felett immár örökre győzelmesen lobogott a vörös zászló. A kiállított tárgyak élethűen fejezik ki ennek az időszaknak nagyszerű eseményeit. ... A látogatók áhítatos tisztelettel lépnek abba a terembe, amely, ben a világ dolgozóinak nagy vezetője és tanítómestere — Joszif Visszárionovics Sztálin nevével kapcsolatos történelmi anyag van kiállítva. Az itt kiállított fényképek elénk tárják Sztálin elvtárs gyermek- és ifjúkorát, forradalmi tevékenységének első lépéseit. Számos fénykép örökíti meg Sztálin elvtársat harcostársai és tanítványai társaságában. A terem közepén annak a hegyi házacskának kicsinyített mása áll, ahol a halhatatlan Joszif Visszárionovics Sztá/n született. A múzeum felső emelete Abházia dolgozóinak a szovjet hatalom kikiáltása óta elért eredményeit • tárja elénk. A terem egy részében a helyi ipa ri minisztérium gyárainak; a szuhumi dohánygyár, a kocsarszki teagvár, a szuhumi bőrlábbeli kombinát és számo3 más vállalatnak készítményei vanak kiállítva. Ezek szemléltetik a köztársaság ipari termelésének szüntelen növekedését. Az ipar terméből a látogatók abba a részbe jutnak, ahol Abházia •mezőgazdaságának vívmányait mutatják be. . .. Nehéz és viszontagságos volt a forradalom előtt az abháziai parasztok élete. Ezt idézi emlékezetünkbe a forradalom előtti régi falu kicsinyített mása, féloldalra dült kunyhóval, szánalmas parányi „földszeleteivel", primitív faekéivel. A szovjet hatalom éveiben teljesen megváltoztak Abbázia falvai. A kolhozrendszer következtében megjavult életszínvonaluk, életük örömteljes lett. Erről tanúskodik számos fénykép és statisztikai adat. 1940-ben a kolhozok 2.3 százalékának volt csak milliós bevétele, 1951ben a kolhozmilliomosok száma 61.6 százalékra emelkedett. A következő terem Szuhum városát mutatja be, régen — és ma. A fényképek meggyőzően szemléltetik, hogy a pártszervezet vezetése alatt a dolgozók miként alakították át a valamikor piszkos, isten háta mögötti Szuhumot, a Fekete, tenger legszebb park- és kertvárosává. Külön termet foglal el az egészségügy. Itt számolnak be a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szuhumi orvos-biológiai államásának és több más tudományos intézetnek munkájáról. Az ebben a teremben kifüggesztett diagramm szemléltetően mutatja a népjóléti célokra elköltött összeget a felszabadulás és a szovjet hatalom éveiben. Míg a forradalom előtt Abháziában egy évben összesen 1500 rubelt költöttek ilyen célokra, azaz személyenként 2 kopeket, addig 1949-ben lakosonként 122 rubelt biztosítottak népjóléti oélokra. A következő termek a kulturális, népnevelő, tudományos- és tanintézetek munkáját és vívmányait juttatják kifejezésre. Külön terme van Abházia szerepének a Nagy Honvédő Háború idején és a báke napjaiban. Abbázia dolgozói ugyanúgy, mint az összes szovjet emberek önmegtagadó munkával járultak hozzá a fasizmus feletti győzelmekhez. Az országismereti múzeum meg. tekintői hiteles képet nyernek Szovjet.Abházia múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A kiállított tárgyak és fényképek kézzelfogható bizonyítékai annak a hatalmas gazdasági és kulturális fejlődésnek, amelyet Abházia, Lenin és Sztálin pártjának gondoskodása és vezetése alatt kivívott.