Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-11 / 247. szám, vasárnap

4 U J SZO 1953 október 11 Húsz kis- és kozépparaszt meglelte felemelkedésének 'Az ekecsi III tipusú EFSz tagjai szorgalmas, odaadó munkával azon fá­radoznak, hogy minél hamarább beta­karítsák az őszieket és ezáltal is meg­gyorsítsák a szántás-vetési munkákat. Mindannyian tudják, hogy a jövő évi bö termést elsősorban az őszi munkák jó elvégzése biztosítja Minden tőlük telhetőt, elkövetnek tehát, hogy meg­kétszerezzék a munka ütemét. Az öszi munkák során búzával 120, öszi árpával 30, és rozzsal 52 hektárt vetettek be. Ezenkívül elvetettek 30 hektárnyi repcét és 35 hektárra váló öszi bükkönyt. — Hála „ tagok szorgalmas munká­jának — mondja Németh Imre, a szö­vetkezet agronómusa — n búza kivé­telével már százszázalékban végeztünk az ősziek vetésével. Mindannyian arra törekszünk, hogy a búza is rövidesen a földbe kerüljön Igaz — folytatja tovább — a búza elvetésével azért késtünk meg, mert a legtöbb erőt most „ dohánytörésre összpontosítot­tuk, hogy e fontos iparcikk minél előbb államunk raktáraiba kerüljön Dohányt 12 hektáron ültettünk és kél napon belül már végzünk a törésével. Az ekecsiek szorgalmasan végzik a rizs aratását is. A 26 hektárnyi rizsből eddig U hektáron végezték el az ara­tást. Pár napon belül a többivel is végezni akarnak. — Olyan szép rizsünk termett — újságolja örömmel Benkóci Antal, a szövetkezet elnöke — hogy párját vt­kíja ezen a vidéken. Büszkék vagyunk, hog v négy hektárról mi adhatunk rizs­vetőmagot a többi szövetkezeteknek is. A cukorrépa szintén nagyon szép — folytatja az elnök. — Az 52 hektárnyi területről 20 hektárról már betakarí­• tottuk a répát és 26 vagonnal már el is szállítottunk. E hét végére a bur­gonyát is felszedjük. Itt is magasabb helyes útját hektárhozamot értünk el n tervezett­nél. A jó termést elsősorban annak köszönhetjük, — veszi át a szót is­mét Németh Imre agronómus — hogy felhasználtuk az ugn iechnika és a szovjet kolhozparasztok tapasztalatait. Ezeket a tapasztalatokat az idei őszi ve­tésnél még nagyobb mértékben alkal­mazzuk, mint ixvaly. Például az őszie­ket most már mind kereszt- és szűk­sorosan vetettük és vetjük el. Emellett természetesen jól meq is trágyázzuk a földeket, mert a sovány föld olyan, mint az éhes ember. Idáig 85 hektár földet trágyáztunk meg istálló, és mű­trágyával, ebbő[ 20 hektáron szemcsés­trágyát használtunk. — A szántás-vetés és betakarítás munkái mellett gondunk van állatál­lományunk eleségének biztosítására is. Bizony tavaly szűkében voltunk a ta­karmánynak, azonban ma már sokkal hbb n helyzetünk ebben a tekintetben. Szorgalmasan folytatjuk a silózást is. Idáig már 4.000 köbméter takarmányt silóztunk és ezenkívül még 3.500 köb­métert akarunk silózni. Németh elvtárs ezután az őszi munkák megszervezéséről beszélt. — A munkákat — mondotta — nég-.i mezei, egy dohányos, egy ker­tészeti és egy rizstermein csoport vég­zi Ezenkívül van még állattenyésztő és építészeti munkncsop 'rtunk is. Ezek közül az ősziek betakarításában Fonód Dávid murkacsoportja véqzi legjobban a munkáját. Hibát követ­tünk el, hogy eddig nem osztottuk fel csoportok szerint a földeket '— jegyzi meg. — Jövőre azonban min­den munkacsoport tavasztól őszig a saját földterületén dolgozik majd. így egészségesebb lesz a versenyszellem is a tagok között. Még azt akarom megjegyezni, hogy a nemesócsai trak­torállomás bizony hiányosan teljesíti feladatait. Például • iár régen várjuk a DT 34-es traktort, amely nagvban meggyorsítaná az őszi szántást. Azon­ban mindmáig nem kaptuk meg. Állí­tólag javítják. A szántás két brigád, végzi, amelyek felváltva éjjel-nappal dolgoznak. Az első brigádban Zemanyi Alajos és Donát ..ajos dolgoznak a legjobban, akik 120 százalékra teljesí­tik tervüket. A második brigádban Németh László és Ferenci Vendel, trak­torosok mutatják fel a legszebb ered­ményt. — Tagjaink — veszi át a szót Ben­kóczi elvtárs, a szövetkezet elnöke — bíznak a jövőben, annál is inkább, mert a legutóbbi párt- és kormányha­tározatok világosan bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk messzemenő­en gondoskodik dolgozó parasztságunk életszínvonalának emeléséről. A jegy­rendszer eltörlése jóxiai megkönnyí­tette életünket, hiszen ma már sok­kal olcsóbban vásárolhatunk. Ezt lát­ják az egyénileg dolgozó parasztok is. Lassan rájönnek, hogy az>ő helyük is a szövetkezetben van. A szövetkezeti gazdálkodás az egyedüli bizto s jövő a falvak népének. Szövetkezetünk — mondja emelt hangon — az utóbbi na­pokban húsz taggal gxjarapodott, akik újabb 60 hektárral növelték földterü­letünket. Belépett László Vince 5 hek­táros kisparaszt, Csápai Nándor 8 hektáros középparaszt, Jasa Gyula, Köves Nándor és a többiek, mert rá­jöttek, hogy a szövetkezetben sokkal jobban boldogulhatnak így megerősít­ve mindannyian továbbra is azon iparkodunk, hogy meghálálhassuk pártunk és kormányunk gondos­kodását és hogy minél jobbat és töb­bet termelhessünk dolgozó népünk szá­mára. Dénes György. A pódafai brigád lelkes versenye A dunaszerdahelyi gépállomás leg­jobb brigádja a pódafai brigád. Az öszi munkák tervét október 5-ig 50 százalékra teljesítette. Ennek a bri­gádnak Csölle István a vezetője, aki a munka helyes megszervezésé­vel példaképül szolgálhat minden brigádvezetőnek. A szép eredményt úgy érte el a Csöl'le.brigád, hogy a munkát két váltásban végezték, így a traktorosoknak lehetőségük volt képességeik szerint a legjobb eredményeket elérni. A brigád a szö­vetkezetekkel szorosan együttműkö­dött úgy, hogy már előző nap tud­ták, mit fognak a szövetkezet föld­jein dolgozni. A brigád tagjai köte­lezettséget vállaltak, hogy az őszi munkákat határidő előtt befejezik és tervüket 20 százalékkal túltelje­sítik. Ez a brigád naponta 120 szá­zalékra teljesíti tervét. Csölle elv­társ azonbai) a munka minőségét is figyelembe veszi, sőt a szövetkezet vezetőségévei is összedolgozik, hogy a munka végzésénél semmi hiba ne legyen. A teljesítmény fokozásában a brigád tagjait a szocialista mun­kaverseny lelkesiti, amelyet napon­ta kiértékelnek. A legjobb ered­ményt elérők nevét a versenytáblán feltüntetik. Példás kötelezettségvállalások Az ipolysági állami birtokhoz tar­tozó gazdaságok dolgozói értékes kötelezettségvállalásokkal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 36. évfordulójának méltó megünneplésére. Az ipolysági gazdaság dolgozói vállalták, hogy a talaj előkészítését a vetés alá október 15-ig elvégzik. Az öszi búzát október 20-ig elvetik és terven felül 20 hektárt istálló trágyával trágyáznak. A kapás­növényeket október 15.ig betakarít, ják s a kender betakarítását és be­adását is október 30-ig elvégzik. A pusztafalusi gazdaság dolgozói minden erejükkel azon lesznek, hogy az agrotechnikai határidő előtt há­rom nappal elvégezzék az őszi mun­kákat. Az ipolyviskiek szintén há­rom nappal a tervezett idő előtt minden öszi munkát elvé­geznek, s kötelezik magukat a tejhozamnak napi 0.50 liiterral való emelésére. A déméndi gazdaság az ősziek vetését a tervezett idő előtt két nappal, a mélyszántást szintén négy nappal a határidő előtt befejezik. A felsőtúriak az öszi ve­tést két nappal, a mélyszántást három nappal előbb befejezik. A kukoricát október 10-ig, a cukor és takarmányrépát egy nappal a tervezett határidő előtt betakarítják. A kelenye-ipolynyéki gazdaság dol­gozói a rizs betakarítását öt nappal előbb elvégzik. Vállalták, hogy az őszi munkákat az agrotechnikai ha­táridő előtt három nappal elvégzik és a tejhozamot 8 literről 8.4 liter­re emelik. Vertlvfein János, Ipolyság. Jó szervezés — lendületes munka A csatai EFSz-tagjai okulva a mult év- hibáiból, az idén jobban megszervezték a cukorrépa betaka­rítási munkáit. A szövetkezet vala­mennyi lovas és ökrösfogatát a cu­korrépa földekre irányították. A szövetkezeti parasztok egyéni és csoportversennyel elérték, hogy a cukorrépa betakarításának a határ­idejét lerövidítették. A csoportok közötti versenyben Molnár Péte r munkacsoportja vezet. A kocsisok közül Török Vendel tünt ki, aki minden percet felhasznált a cukorrépa mielőbbi betakarítására. A jól megszervezet munkának a szö­vetkezet tagjai rövidesen meglátják az eredményét is. A cukorrépa beta karítása megmutatta, hogy ha a szövetkezeti tagok között megvan az egyetértés, akkor szépen halad­nak a munkával. Tehát a csatai szövetkezet vezetőinek arra kell törekedniök, ""hogy a munka helyes megszervezésével kiküszöböljék a tagság esetleges nézeteltéréseit. A szövetkezet akkor lesz virágzó, ha a tagok szoros együttműködésben oldják meg a feladatokat. Az egyik vezetőségi tag nemrégen még azt állította, hogy a csatai szövetkezet­ről csak rosszat lehet írni. Amint látjuk az idei munkáknál már meg­mutatták a szövetkezet tagjai, hogy az igyekezet megvan bennük, csak a vezetőségnek kell ezt az igyeke­zetet a jő munka elvégzésére fel­használnia. Hegedűs Ferenc, Oroszka. Kiseprűzték a kulákokat — megjavult a munkafegyelem A varanói járás sol'i EFSz-ében már a cséplésnél feltűnt, hogy a szövetkezeti tagok közt valaki za­vart kelt é s felforgató szándékai vannak. — Majd mi megtudjuk, hogy ki zavarja itt a vizet — hangsúlyozta Hlad elvtárs, a szövetkezet elnöke s a tagok támogatták öt szándéká ban. Nem könnyű a ravasz osztályel­lenséget elcsípni. Kmetc János, Vágner János kulákok és Duranics Sándor a kulákok kiszolgálója kár örvendően mosolyogtak, amikor az EFSz-ben a munkaerkölcs egyes szövetkezeti tagoknál meglazult. Csak addig nevettek, míg le nem leplezték őket és a szövetkezetből ki nem zárták. Ma már tudja a falu, hogy Vágner János és Kmetc János kulákok befurakodtak a szö vetkezetbe, hogy ott zavart keltse­nek. Vágner János valaha cséplő géptulajdonos volt és földjét szol­gák művelték. Kmetc kulák a szövetkezeti ta­goknak hízelgett, de amint megál­lapították, ahol csak tudott ártott a szövetkezetnek és rontotta a munkafegyelmet. A szövetkezeti tagok meggyőződtek arról, hogy a kulák a szövetkezetben ugyanúgy viselkedik, mint régen, amikor több munkaerőt kizsákmányolt. A szö vetkezeti tagok beleegyeztek, hogy a szövetkezetből kizárják. így az­tán sor került erre a jómadárra is. Duranics Sándor a kulákok ki­szolgálója, a kulákfecsegés hírve­rője talán a legveszedelmesebb el­lensége volt az EFSz-nek. Barát­kozott az osztályellenséggel és mi­kor egyes tagok meginogtak, rábe­szélte őket, hogy lépjenek ki a szövetkezetből. így azután nem­csak Vágnerre, Kmetcre, hanem Duranicsra is végre sor került. A szövetkezeti tagok kizárták a szö­vetkezetből Vágnert, Kmetcet és Duranicsot, az BFSz felforgatóit. Minden ilyen kártevőre sor kerül. Amióta a sol'i EFSz-ben megsza badultak a kulákoktól, lázítóktól, jobb a munkaerkölcs a dolgozók közt. Meglátszik ez azon is, hogy a sol'i szövetkezeti tagok már be fejezték a vetést. Hatalmas ütemben fejlődik a szovjet kereskedelem Ezernyi új áruház nyüt meg az idén a szövetséges köztársaságok fővárosaiban és a Szovjetunió nagy ipari központjaiban. A folyó év vé­géig a Szovjetunióban még körül belül 1500 áruház 900 étterem, kávéház és étkezde kezdi meg mun­káját. A következő 2—3 év folya mán 22 ezer új áruház, 11 ezer ét­kezde és étterem nyílik meg. Száz új áruház kezdte meg mun káját az idén Távolkeleten, a ha­barovszki határvidék városaiban és a tajgavidék falvaiban. A Behring­tenger, a Csukcs és Keletszibé riaiai-tenger partvidékein, valamint a folyók völgyében és hegygerin­ceken a vadászokat különleges mozgóboltok látják el. A lakosság vásárlóképességének növekedésével nő az állami és szövetkezeti kereskedelem árufor­galma. Az árufogalom a háború utáni időszakban csaknem három­szorosára emelkedett és jelentősen túlszárnyalta a háború előtti szin­vonalat. Moszkva és a moszkvai te­rület lakosságának például nyolc hónap alatt 23 százalékkal több közszükségleti cikket adtak el, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. Szmolenszk város lakói az idén nyolc hónap alatt 41 millió rubellel több árut vásároltak, mint tavaly a hasonló időszakban. 1953 első felében a túinyomórészt falusi vidékeket ellátó fogyasztási szövet | kezeti hálózat hatvan százalékkal | növelte áruforgalmát a mult évihez i képest. Abházia Állami Múzeumában Dolgozók, fürdővendégek és kirán­dulók százai látogatják naponta Abházia „D. 1. Gulia" nevét viselő állami nemzeti múzeumát. A múzeumkalauz a természetraj­zi részt mutatja meg elsőnek, ahol nagyszámú ritkaságszámba menő kiállítási tárgyat őriznek Az ér­deklődő megismerheti ebben a rész­ben Abbázia értékes természeti kin. cseit, talaját, állat és növényvilá­gát. Innen a történelmi részbe jutunk, ahol a maguk nemében páratlan kiállítási tárgyakat láthatunk. Itt vannak a XI. és XII. század­beli Abházia és Grúzia gazdasági és kulturális fellendüléséről neveze tes korszak dokumentumai is. Eb­ben az időben alkotott Rusztaveli — Grúzia népének büszkesége. Eb­ben az időben emelték a grúz épí­tészek eredeti építészeti emlék­müveiket — a bedinszki, lihninszki, picundszki és mokvszki templomo­kat, a Beszlet folyót átszelő híres boltíves hidat és egyebet. Mint ismeretes, a török uralom leírhatatlan nyomort hozott Abhá­ziára és az egész Grúziára. Grúziának Oroszországhoz való csatolása megmentette a grúz né pet a teljes megsemmisüléstől, or­száguk szétrombol'áisától és elpusz. tításától. De a cári birodalom maga is a né­pek börtöne volt és az önkényura­lom a nép erejét meghaladó igaként nehezedett Grúzia vállára. Tiltako­zásuk jeléül nem egyszer fellázad­tak a parasztok, de ezek a meg­mozdulások — bár egyes esetekben voltak részleges sikereik — mindig kudarccal végződtek. A XIX. század végén és a XX. század elején kezdte meg munkáját Grúziában a lenini irányzatú forra­dalmi szociáldemokrata szervezet, amelyet Sztálin elvtárs alapított és vezetett. Az ö, valamint harcos­társai L. Keczhoveli és A. Culukidze vezetésének tudható be. hogy a for­radalmi mozgalom mindnagyobb méreteket öltött Grúziában. Abháziában már századunk leg­elején megkísérelték egy szociálde­mokrata szervezet felépítését, azon­ban csak Sztálin elvtársnak és leg­közelebbi harcostársának — A. Culukidzének sikerült megalajpítani a szuhumi szociáldemokrata szerve­zetet. Az ő lendületes munkájuk eredménye volt az első politikai jellegű sztrájk is — a korodski Maximov-fürésztelep munkásainak sztrájkja. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom után a mensevik árulók ideiglenesen elfojtották a szovjet­hatalmat. Azonban a bolsevik szer­vezet nem hagyta abba munkáját — illegalitásba vonult ugyan, de onnan is irányította a néptömegeknek a mensevik diktatúra elleni harcát és előkészítette a felkelést. 1921. február—márciusában Ab háziában és egész Grúziában a se­gítségükre jött Vörös Hadsereg hat­hatós támogatásával megkezdődött az általános felkelés. Grúzia felett immár örökre győzelmesen lobo­gott a vörös zászló. A kiállított tárgyak élethűen feje­zik ki ennek az időszaknak nagy­szerű eseményeit. ... A látogatók áhítatos tisztelet­tel lépnek abba a terembe, amely, ben a világ dolgozóinak nagy veze­tője és tanítómestere — Joszif Visszárionovics Sztálin nevével kap­csolatos történelmi anyag van kiál­lítva. Az itt kiállított fényképek elénk tárják Sztálin elvtárs gyer­mek- és ifjúkorát, forradalmi tevé­kenységének első lépéseit. Számos fénykép örökíti meg Sztálin elvtár­sat harcostársai és tanítványai tár­saságában. A terem közepén annak a hegyi házacskának kicsinyített mása áll, ahol a halhatatlan Joszif Visszárionovics Sztá/n született. A múzeum felső emelete Abházia dolgozóinak a szovjet hatalom ki­kiáltása óta elért eredményeit • tár­ja elénk. A terem egy részében a helyi ipa ri minisztérium gyárainak; a szu­humi dohánygyár, a kocsarszki tea­gvár, a szuhumi bőrlábbeli kombi­nát és számo3 más vállalatnak ké­szítményei vanak kiállítva. Ezek szemléltetik a köztársaság ipari termelésének szüntelen növekedését. Az ipar terméből a látogatók ab­ba a részbe jutnak, ahol Abházia •mezőgazdaságának vívmányait mu­tatják be. . .. Nehéz és viszontagságos volt a forradalom előtt az abháziai pa­rasztok élete. Ezt idézi emlékeze­tünkbe a forradalom előtti régi falu kicsinyített mása, féloldalra dült kunyhóval, szánalmas parányi „föld­szeleteivel", primitív faekéivel. A szovjet hatalom éveiben telje­sen megváltoztak Abbázia falvai. A kolhozrendszer következtében megjavult életszínvonaluk, életük örömteljes lett. Erről tanúskodik számos fénykép és statisztikai adat. 1940-ben a kolhozok 2.3 százaléká­nak volt csak milliós bevétele, 1951­ben a kolhozmilliomosok száma 61.6 százalékra emelkedett. A következő terem Szuhum váro­sát mutatja be, régen — és ma. A fényképek meggyőzően szemlél­tetik, hogy a pártszervezet vezeté­se alatt a dolgozók miként alakítot­ták át a valamikor piszkos, isten háta mögötti Szuhumot, a Fekete, tenger legszebb park- és kertváro­sává. Külön termet foglal el az egész­ségügy. Itt számolnak be a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája szu­humi orvos-biológiai államásának és több más tudományos intézetnek munkájáról. Az ebben a teremben kifüggesz­tett diagramm szemléltetően mu­tatja a népjóléti célokra elköltött összeget a felszabadulás és a szov­jet hatalom éveiben. Míg a forradalom előtt Abháziá­ban egy évben összesen 1500 rubelt költöttek ilyen célokra, azaz szemé­lyenként 2 kopeket, addig 1949-ben lakosonként 122 rubelt biztosítottak népjóléti oélokra. A következő termek a kulturális, népnevelő, tudományos- és taninté­zetek munkáját és vívmányait jut­tatják kifejezésre. Külön terme van Abházia szerepé­nek a Nagy Honvédő Háború idején és a báke napjaiban. Abbázia dol­gozói ugyanúgy, mint az összes szovjet emberek önmegtagadó mun­kával járultak hozzá a fasizmus feletti győzelmekhez. Az országismereti múzeum meg. tekintői hiteles képet nyernek Szov­jet.Abházia múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A kiállított tárgyak és fényképek kézzelfogható bizonyíté­kai annak a hatalmas gazdasági és kulturális fejlődésnek, amelyet Abhá­zia, Lenin és Sztálin pártjának gondoskodása és vezetése alatt kiví­vott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom